Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-26 / 148. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. június 26. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) dálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékoskodás, beruházási tevékenység és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a teljesítmények és a bérek összehangoltabb alakítása. A gazdasági irányításban, a gazdálkodó egységekben növelni szükséges a kezdeményezőkészséget, a szervezettséget, a kereslethez való jobb alkalmazkodást. A nagyobb követelmények érvényesítését határozottan vállaló vezetőket támogatni kell. O A Központi' Bizottság felhívja a pártszervezeteket, hogy aktív politikai meggyőző és szervezőmunkával, kezdeményezéseikkel járuljanak hozzá a tennivalók eredményes elvégzéséhez. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy az 1982. évi tervben foglalt feladatok népünk egységes akaratával, cselekvő összefogásával, jobb munkával az adott feltételek mellett is teljesíthetők. III. A Központi Bizottság áttekintette külgazdasági kapcsolataink alakulását az 1970—1981-es időszakban. Megállapította, hogy az 1970-es évek elején a magyar népgazdaság dinamikusan és alapjában véve kiegyensúlyozottan fejlődött. 1973—74-től kezdődően azonban gyökeres változások következtek be a világgazdaságban. Nagymértékben drágultak az alapanyagok, az energiahordozók, s azt követően a nemzetközi kereskedelmi forgalom növekedése lelassult. Mindez alapvetően megváltoztatta gazdasági fejlődésünk külső feltételeit. O A Központi Bizottság hangsúlyozza : gazdaságpolitikánk hosszú távra szóló céljai változatlanok, a külső feltételek lényeges megváltozása azonban módosította a gazdasági munka súlypontjait. a célok elérésének módozatait. Pártunk XII. kongresszusa 1980. márciusában 'kimondotta, hogy a szocialista építés jelenlegi szakaszában, az adott körülmények között, a gazdasági tevékenység legfontosabb feladata a külgazdasági egyensúly helyreállítása, a lakosság életszínvonalának megőrzése, a további fejlődés feltételeinek megteremtése. A kongresszus hangsúlyozta azt is, hogy e célok csak saját munkánk színvonalának emelésével, a gazdasági hatékonyság növelésével, a termelési szerkezet és az exportképesség javításával érhetők el. Ezt a programot közvéleményünk megértéssel fogadta, végrehajtását cselekvőén támogatja. Ennek eredményeként az adósság- állomány növekedése lényegesen mérséklődött, és sikerült megőrizni az elért életszínvonalat. Népgazdasági terveink jobban számításba veszik a gazdálkodás változó körülményeit, és a korábbiaknál rugalmasabbak. Az ár-és szabályozórendszer a vállalatok számára jobban közvetíti a nemzetközi piac értékítéletét, a növekvő követelményeket. Az irányítás rendszere, a termelés és a külkereskedelem szervezete korszerűsödött. A szocialista külkereskedelmi forgalomban vállalt kötelezettségeinknek pontosan eleget tettünk. A nem rubelelszámolású forgalomban — az előrelát- •hatónál is nagyobb mértékben romló külső feltételek ellenére — 1980—81-ben az egyensúlyt megközelítő helyzet alakult ki. O A külgazdasági egyensúly elérése és stabilizálása belátható ideig gazdaságpolitikánk kiemelt feladata marad. A hazai gazdasági növekedés ütemét hosz- szabb távon is az határozza meg, hogy mennyire tudjuk az export gazdaságosságát javítani. Megalapozott gazdasági fejlődés csak az exportképesség erőteljes növelése és az import ésszerű — a műszaki fejlődést nem gátló — mérséklése útján érhető el. A magyar népgazdaság fejlődésében alapvető, általános követelmény a termékek megfelelő minőségének biztosítása. Ez egyaránt vonatkozik a hazai és a nemzetközi piacra szánt termékekre. Ennek megfelelően gazdaságpolitikánk az eddiginél is fokozottabban mozdítsa elő a magyar termékek nemzetközi versenyképességének javítását. Szükséges, hogy a külkereskedelmi forgalom fejlődésének üteme a gazdaság növekedését, az export pedig áz import emelkedését hosz- szú távon is meghaladja. Hazánk aktív tagja a szocialista országok gazdasági közösségének, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Nemzetközi gazdasági stratégiánkban továbbra is az a meghatározó, hogy alapvető nemzeti érdekünk a gazdasági együttműködés elmélyítése a KGST-országokkal. A minőségi tényezőkön alapuló gazdasági fejlődés kibontakozásának, a jelenlegi világgazdasági helyzetből adódó feladatok teljesítésének döntő feltétele — a belső erőfeszítések mellett — a szocialista gazdasági integráció magasabb szintre emelése, hatékonyabbá tétele, A Központi Bizottság megállapította, hogy a jelenlegi bonyolult nemzetközi gazdasági feltételek között a KGST-n belüli együttműködés stabilizáló szerepet tölt be országaink gazdasági fejlődésében. Üdvözöljük a XXXVI. ülésszaknak az együttműködés fejlesztését elősegítő állásfoglalásait, amelyek az energia- és nyersanyagellátás távlati megoldását, a feldolgozóipari együttműködés, elsősorban a szakosodás és a kooperáció fejlesztését, a jobb együttműködést az élelmiszertermelésben, a tudományos munka nagyobb koncentrálását és összehangolását szolgálják. A tagállamokkal együtt dolgozunk a gazdaságpolitika 'összehangolásán, a gazdasági együttműködés formáinak és módszereinek tökéletesítésén. Szorgalmazzuk a rendszeres információ- és tapasztalatcserét, a termelő vállalatok, a kutató és fejlesztő intézetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítését, valamint a szállítási fegyelem erősítését szolgáló új szabályozások kidolgozását és bevezetését. A Szovjetúnió legfontosabb gazdasági partnerünk, s ezért a kétoldalú kapcsolatok keretében a jövőben is kiemelt figyelmet fordítunk a magyar—szovjet gazdasági együttműködés fejlesztésére. A többi európai szocialista országgal — építve gazdasági kapcsolataink hagyományaira és eredményeire — mindenekelőtt a kölcsönösen előnyös gyártásszakosítás és termelési kooperáció útján bővítjük együttműködésünket. Az Európán kívüli szocialista országokkal folytatott együttműködésünkben is arra törekszünk, hogy gazdasági kapcsolataink minden lehetséges területen bővüljenek. O A népek közös érdeke a gazdasági kapcsolatok fejlesztése a különböző társadalmi rendszerű országok között. Károsnak tartjuk és elítéljük a normális nemzetközi gazdasági együttműködést bénító diszkriminációs lépéseket és törekvéseket. A Magyar Népköztársaság a tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján fejleszti gazdasági kapcsolatait. Támogatjuk a kereskedelmi forgalom bővítését és a kooperációt, a harmadik piacokon való együttműködést, a vegyes vállalatok létesítését is. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági együttműködésünk alapelve a segítségnyújtás és á kölcsönös előnyök együttes érvényesítése. Az együttműködés1 segítse elő, hogy részarányuk mind az exportban, mind az importban emelkedjék. Az egyes országcsoportok eltérő helyzetéből kiindulva, gazdasági kapcsolatainkat differenciáltan fejlesztjük. O A Központi Bizottság külgazdasági céljaink elérése érdekében szükségesnek tartja a gazdasági irányításnak — a tervezésnek, a szabályozásnak, az intézményrendszernek — a követelményekhez igazodó továbbfejlesztését. Az ár- és pénzügyi rendszert olyan módon kell továbbfejleszteni, hogy a vállalatok jövedelmében jobban kifejeződjék a gazdálkodás hatékonysága és eredményessége. Kívánatos, hogy a külső- és a belső feltételekhez jól alkalmazkodó, magas nyereséget elérő vállalatok lendületesen fejlődjenek. Az árfolyampolitika továbbra is segítse a népgazdaság egyensúlyának helyreállítását, a forint stabilitásának védelmét. A jövedelemszabályozás módosításával is ösztönözni kell a kereslethez és annak változásaihoz történő gyorsabb, rugalmasabb alkalmazkodást, a műszaki fejlesztést, a vállalatok közötti fegyelmezett kooperáció feltételeinek javulását. © A Központi Bizottság felkéri a Minisztertanácsot, hogy a külgazdasági kapcsolatok fejlesztésének ezen elveit és követelményeit érvényesítse a gazdaságpolitikai gyakorlatban.' A Központi Bizottság elhatározta, hogy a gyakorlati munka követelményeit figyelembe véve egyes vezető tisztségekben átcsoportosítást hajt végre, és ennek megfelelő szervezeti és személyi döntéseket hozott: — Gyenes András elvtársat felmentette Köziponti Bizottsági titkári funkciójából„és testületi tagságából. — Aczél György elvtársat megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Várkonyi Péter elvtársat felmentette a Népszabadság főszerkesztői tisztéből, és megválasztotta a Központi Bizottság titkárának. — Brutyó János elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagjai sorába. — Rajnai Sándor elvtársat beválasztotta a Központi Bizottság tagijai sorába. — Berecz János elvtársat felmentette a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetése alól, és kinevezte a Népszabadság fő- szerkesztőjének. — Szűrös’ Mátyás elvtársat kinevezte a Központi Bizottság külügyi osztálya vezetőjének. — Győri Imre elvtársat — más fontos megbízatása miatt — felmentette a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztályának i vezetése alól. — Lakatos Ernő elvtársat kinevezte a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztálya vezetőjének. A Központi Bizottság javaslatokat tett illetékes szerveknek társadalmi és állami tisztségek, betöltésére. (MTI) A Központi Ellenőrző Bizottság ülése A . Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága június 24-én, csütörtökön ülést tartott, amelyen a testületet érintő személyi ügyekben is döntött. A Központi Ellenőrző Bizottság Brutyó János elvtársat — saját kérésére, eredményes munkásságának elismerésével, nyugállományba vonulása miatt — felmentette elnöki tisztségéből és testületi tagságából. Gyenes András elvtársat beválasztotta tagjai sorába, és egyúttal megválasztotta a KEB-tikárság tagjának és, a KEB elnökének. A Központi Ellenőrző Bizottság meghívására a Központi Bizottság képviseletében részt vett az ülésen Németh Károly elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyula elnökletével június 24-én. csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Kádár János tájékoztatóját az MSZMP Központi Bizottságának 1982. június 23-i üléséről. Az országos tanács elfogadta a más fontos beosztásba jelölt Sarlós- István felmentését a főtitkári tisztségből. Egyidejűleg Pozsgay Imrét beválasztotta az országos tanácsba és megválasztota a Hazafias Népfront főtitkárává. A továbbiakban az országos tanács — Molnár Béla országos titkár előterjesztésében — a népírontmozgalom oktatáspolitikai feladataival foglalkozott. Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa június 25-én, pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács elfogadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének javaslatát, s más fontos’ megbízatása miatt felmentette tisztségéből Aczél Györgyöt, a Minisztertanács elnökhelyettesét és Pozsgay Imre művelődési minisztert. A Minisztertanács elnökhelyettesévé Sarlós Istvánt, művelődési miniszterré Köpeczi Bélát választotta meg. A kormány új tagjainak eskütétele Pénteken az Országház Munkácsy-termében Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke előtt letette a hivatali esküt Sarlós István és Köpeczi Béla. Az eskütételen jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának' elnöke és Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. (MTI) A Minisztertanács határozata személyi kérdésekben A Minisztertanács felmentette tisztségéből Köpeczi Bélát, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesét és Lakatos Ernőt, a Magyar Távirati Iroda vezérigazgatóját. W»ll ACZÉL GYÖRGY VÁRKONYIPÉTER GYENES ANDRÁS SARLÓS ISTVÁN KÖPECZI BÉLA POZSGAY IMRE Budapesten született 1917-ben, munkáscsaládból. Eredeti foglalkozása kőműves. A munkás- mozgalomban 1933 óta vesz részt, s 1935 óta párttag. A felszabadulás után Zemplénben, majd Baranyában a megyei pártbizottság titkára. 1957-ben művelődésügyi miniszterhelyettes, 1958-tól 1967ig a művelődésügyi miniszter első helyettese. Az MSZMP Központi Bizottságának titkára 1967-től 1974-ig, ezt követően a Minisztertanács elnökhelyettesi tisztét töltötte be. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1956-tól, a Politikai Bizottságnak 1970-től tagja. Országgyűlési képviselő. WtM Budapesten született 1931-ben. A Külügyi Akadémián szerzett diplomát. A pártnak 1948 óta tagja. Diplomáciai szolgálatban 1951- tői Angliában, majd 1957—58-ban Egyiptomban tevékenykedett. 1958-tól a Külügyminisztérium sajtóosztályát vezette. A Minisztertanács titkárságára 1961-ben került. 1965-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. 1969-től a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. 1980-tól a Népszabadság főszerkesztője. Az MSZMP KB tagjainak sorába 1975-ben választották. Kisbecskereken - született 1923- ban, munkáscsaládból. Húsipari szakmunkásként dolgozott 1948- ig. A pártnak 1945 óta tagja.1950-től az EDOSZ főtitkárhelyettese, majd főtitkára. 1953. és 1958 között a SZOT osztályvezetője, illetve titkára, majd a Magyar Testnevelési és Sporttanács elnökhelyettese. Az MSZMP KB külügyi osztályán 1962-től munkatárs, ezt követően Osztályvezetőhelyettes, illetve osztályvezető. Volt külügyminiszter-helyettes, majd 1974-ig ismét az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Ezután hazánk nagykövete az NDK-ban. 1975-től az MSZMP Központi Bizottságának titkára. 1970-től 1975-ig az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, Országgyűlési képviselő 1975-től, s az országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Budapesten született 1921-ben, munkásszülők gyermekeként. Eredeti foglalkozása tanár. A pártnak 1939'től tagja. A felszabadulást követően különböző beosztásokban a pártban és más tömegszervezetekben tevékenykedett. 1957-től a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti Bizottságának munkatársa, majd a VI. kerületi pártbizottság első titkára. 1963-tól'a fővárosi tanács elnöke, 1970-től a Népszabadság főszerkesztője. Ezzel párhuzamosan — 1968- tól — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöki funkcióját látta el. 1974-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, 1966-tól az MSZMP KB, 1975- től a Politikai Bizottság tagja, 1963 óta országgyűlési képviselő. Nagyenyeden született 1921-ben. Eötvös-kollégista a Budapesti Tudományegyetemen, majd a felszabadulás után ösztöndíjjal Párizsban tanult. A munkásmozgalomban 1950 óta vesz részt, 1952 óta tagja a pártnak. 1949-től könyvkiadói szerkesztő, illetve irodalmi vezető. 1953-tól a Kiadói Tanács elnökhelyettese; 1955-től 1964-ig a kiadói Főigazgatóság vezetője. Ezután az MSZMP Központi Bizottságának kulturális osztályát vezette. Ezzel egyidejűleg az ELTE francia tanszékének professzora volt. 1967-től az ELTE rektorhelyettese. Ugyanebben az évben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1976-ban pedig rendes tagjává választották. 1971-től 1975-ig az MTA főtitkára, 1975- m pedig főtitkárhelyettesként tevékenykedett. Kónyiban született 1933-ban. A Lenin Intézetben történelem és marxizmus—leninizmus tanári szakon végzett 1957-ben. A filozófiai tudományok kandidátusa. A pártnak 1950 óta tagja., A Bács-Kiskun megyei pártbizottság Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemének igazgatója, 1965-ben a megyei pártbizottság osztályvezetője, később titkára. Rövid ideig az MSZMP KB alosztályvezetője, majd a Társadalmi Szemle szerkesztőbizottságának helyettes vezetője. Kulturális miniszterhelyettes lett 1975-ben, majd kulturális, később művelődési miniszterré nevezték ki. A Magyar Szoacialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980-tól tagja. (MTI) .
