Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-03 / 128. szám

1982. június 3. • PETŐFI NÉPE • 3 FÜZFASÍP, mézeskalács, karate-bemutató, balettműsor Kalocsa példát mutat A műemlékek és az élő művészetek városában egyre több idegen fordul meg. Időnként, főleg a hétvégi napokon, meg- f megállnak a személykocsik, autóbuszok, s ilyenkor meg- megújúló a kíváncsiak érdeklődése. S míg büszkén, méltó­ságteljesen áll a meghitten kedves tér közepén a nagy múltú érseki székesegyház — szomszédságában az impozáns palota —, nem kevésbé élményadó a Művelődési Központ és Ifjúsági Ház gyönyörű épülete, mely azt példázza, hogy miként lehet új környezetet varázsolva átmenteni a múlt értékeit. A ha­talmas épület oldalában látogatott a Barokk presszó; külö­nösen a csendes beszélgetések hívei kedvelik? • Ez a kép fogadja a látogatót. Szombat, kora délelőtt, verőfé­nyes nyáreleji nap. Bizsergetően kellemes a levegő, az alig moz­duló szellő. A pihenni, kikapcso­lódni vágyók kimondhatatlan örömére. Ilyenkor könnyebben előjön a nevetés, a jókedv, bát­rabban felcsendül a kacagás. Hát még a színes, kavargó, mozgal­mas, sokféle látvány közepette! Ilyenkor könnyű feledni a teg­napi keservet, bosszúságot, mert megragadja és messzeröpíti a fi­gyelmet a sokféleség; itt? Kalo­csán, a kulturális élet e remek központjában. Majdnem hogy azt írtam: a perzsavásár. Mert vala­mi ilyesminek is tanúi lehetünk, míg azt vizsgáljuk-szemléljük: vajon bevált-e a helybeliek újabb kísérlete-kezdeményezése ? □ □ □ Sietünk leírni, hogy tulajdon­képpen miről is van szó. Arról, hogy ebben a városban is — mint sokfelé másutt — elkezdtek az illetékesek töprengeni: mivel le­hetne kedveskedni az emberek­nek — a fiataloknak és időseb­beknek egyaránt — most, hogy megnőtt a szabad idő az ötnapos munkahét- bevezetésével? Töp­rengeni, tervezgetni, vitatkozni kezdtek, s lám, nem ihiábá. Kita­láltak valamit ismét, amivel szé­les körben magukra vonták már eddig is a figyelmet: havonta egy alkalommal megszervezik a Hétvégi vigadó elnevezésű ren­dezvénysorozatot. Ezzel kezdet­től fogva azt akarták elérni, hogy sokféle szórakozási, játszási — s „uram bocsa” tanulási, művelő­dési — lehetőségeket nyújtsanak a ráérőknek. □ □ □ Nézzük, mi is történik ilyen­kor tulajdonképpen? Megérkezik a látogató, mond­juk Kiskőrösről, 'Kecskemétről vagy Budapestről — a helybeliek­től nem is szólva. Az épület előtt rajzolgató gyerekekbe botlik, el­gyönyörködik bennük. Ha elég fiatal és bátor az illető, hát be­kapcsolódik: rajzolgatni kezd ő maga is. Aztán továbbindul, s az ablakon keresztül látja: kara­te-bemutatót tartanak a fehér- egyenruhások. Aztán jön az emelet. Végig ki­rakodóvásár. Az érdeklődők szo­ros gyűrűjében, a népművészet meghívott mesterei. Nemcsak kedveskednek készítményeikkel, de azt is megmutatják: hogyan születnek a népművészeti tár­gyak. Tanítják az egyes fogáso­kat, átadják a szerszámot, a fa­anyagot és egyebeket. Működés­ben a szövőszék, készül a fűzfa­síp, a mézeskalács, a korsó, a tányér, a bélyegző, az ostornyél, a terítő, a gyertya, a kukorica- báb. Aztán a másik emeleten ugyan­így. S közben be-betekint a láto­gató a nyitott ajtajú szobákba, termekbe. És nem hisz a szemé­nek. Dia- és filmvetítés. Ankét, meghitt beszélgetés. Tévénézés. Népművészeti kiállítás, ruhabe­mutató. Balettműsor. Bábozás, ismeretterjesztő előadás, óvodá­sok találkozója, úttörő-foglalko­zás, kukoricapattogtatás. Minek soroljuk? Száz színű, ezer színű, változatos forgatag. Hogy nem láttam kedvetlen, szomorú, kö­zömbös arcú embert: ez 'talán érthetően természetes. □ □ □ Mostanában mindenfelé sokat beszélnek arról, hogy mi legyen a hétvégeken. Ám, sajnos, sok helyen csak beszélnek. Kalocsán, ebben a rokonszenvesen fejlődő városiban nem csak beszélnek., Cselekednek. És nem is akárho­gyan. Gratulálunk. • Endrődiné Benke Mónika óvónő a gyermekek között. (Kiima Győ­ző felvételei) Mennyi hal került a horogra? A Magyar Horgász Szövetség Bács-Kiskun megyei Intéző Bizottsága a közelmúltban tartott küldöttközgyűlésén érté­kelte a horgászsport helyzetét, idei feladatait. Az elmúlt év­ben tizenhatezer-kétszázheten váltottak horgászengedélyt. Közülük tizenegyezren felnőttek, ezerötszázan ifjúságiak és több mint háromezren gyerekek voltak. A horgászlétszám­emelkedés — a korábbi évhez viszonyítva — 7,2 százalékos volt. A megyében jelenleg negyvennyolc egyesület működik. Ezek számát tekintve Bács-Kiskun a negyedik a megyék sorrendjében. Ezer hektáron gazdálkodták Bács-Kiskun megye horgászai az elmúlt esztendőben ezer hek­táron gazdálkodtak. Az IB a sze- remlei Sugovica halászati jogá­nak megszerzése iránt nyújtott be kérelmet, s amennyiben ezt teljesítik, újabb ötvenkét hektár vízterület kerül a horgászok ke­zelésébe. A negyvennyolc egye­sületből negyven rendelkezik sa­ját vízterülettel. A maradék nyolc közül a tassiaknak a Kis­kunsági csatorna, a dunapatajiák­nak pedig a Szelidi tó kínál hor­gászás! lehetőséget. Változatlanul az egyik legégetőbb gond a me­gyeszékhely horgászati feltételei­nek a megoldása. Az országos átlag felett Megyénk horgászai az elmúlt évben nem jeleskedtek a fogási naplók leadásában. Mindössze 89 százalékuk tett eleget kötelezett­ségének. Sajnos, országos vi­szonylatban is hasonlóak a ta­pasztalatok. Az ifjúságiak jóval kisebb ,mértékben teljesítik ez- irányú kötelezettségüket, mint a felnőttek. Az elmúlt évben az országos halfogás 3 millió 864 ezer kilo­gramm volt, ami 21 százalékos növekedés. Áz egy főre jutó or­szágos átlag 19,9 kg. A megyében 250 ezer 863 kilo­gramm halat fogtak a megye hor­gászai. Az egy főre eső átlag 21,5 kg volt. Az eredmények igen nagy szóródást mutatnak. A leg­jobb egyesületek: Állampusztai HE 41,4, Sükösdi HiE 40,4, Solt- vadkert-kiskőrösi HE 39,5 kg, a gyengébbek: Tabdi HE 7,9, Akasz­tói HE 5,3 kg. Változatlanul a hosszabb ideje saját vizen gaz­dálkodó egyesületek eredményei a kimagaslóan jók. A horogra „csábított” hal fa­jonkénti megoszlása szerint a ponty vezet, 82 ezer 894 kilogram­mal. Megyénkben a természetes vi­zek mintegy 20 százaléka van horgászkezelésben, s innen is származik a zsákmány 74 száza­léka is. Valamennyi egyéb hal­fajnak is több mint a fele hor­gászok által gondozott vizen ke­rült szákba. Például az IB által kezelt Kiskunsági I csatornán mintegy 2 vagonnal több halat fogtak a megye horgászai, mint az előző évben. Szerényebb ered­ménnyel, de a halászati termelő- szövetkezetek vizein is javultak a horgászok fogási eredményei. Ki mint vet... Ma már aligha kell bizonygat­ni, hogy a kedvező eredmények alapvetően a halasítás mértékétől függnek. Igaz, tehát a gyakran közszájon forgó mondás: ki mint vet, úgy arat. A horgász egyesületek a békés halakból (ponty, amúr) 56~ezer kg-ot, az IB pedig 47 ezer 700 kilogrammot helyezett ki a keze­lésében lévő vizekbe. A megye horgászvizedbe tehát a békéshal- kihelyezés átlaga hektáronként meghaladta a 100 kg-ot, az "osz- szesnek az értéke pedig — a ra­gadozó ivadékokkal együtt — kö­zel hatmillió forint volt. Az or­szágos átlag ennek csupán a felét teszi ki. Nem véletlen, hogy az utóbbi években sölia nem tapasztalható nagy érdeklődés nyilvánult meg — országosan! — a Kiskunsági csatorna iránt. Az IB területi jegyibevétele 2 millió 400 ezer fo­rint volt, s ennek 86 százalékát fordította halasításra. A 45 kilo­méter hosszú vízszakaszon a bé­kés hal telepítése eléri a hektá­ronkénti 155 kilogrammot. Ügy tűnik, a horgászsport egy­re jobban betölti azt a feladatát, amit a pihenni, szórakozni vágyó emiber elvárhat tőle. A halfogá­si eredmények azonban a jövő­ben is csak azáltal növelhetők, ha több halivadékot'-tesznek a víz- be, s azt övjäüT mindazoktól, akik még mindig semmibe veszik a horgászsport írott és íratlan sza­bályait. B. I. JÚLIUS 2-3-4. Hortobágyi lovasnapok Minden eddiginél több — 60 ezer — nézőt várnak az idén a július 2—3—4-én megrendezésre kerülő Hor­tobágyi Nemzetközi Lovas­napokra. A rendezvény ide­jére teljesen felújítják a csárda mögötti mátai lovas­pályát. A legnevesebb ma­gyar sportolók mellett szlo­vák, bolgár, NSZK-beli, osztrák, olasz, svájci lovas­csapatok is jelezték részvé­telüket. A háromnapos program fő eseménye a hor­tobágyi nagydíjért folyó verseny. Emellett lesz díj­ugratás, vadászugratás, ki- tartásos magasugratás, fo­gathajtóverseny, díjhajtás, barátságstaféta. A legfiata­labbak pónilovakon mutat­ják be lovastudományukat. Megrendezik a legjobb hor­tobágyi csikósok sikfutó versenyét, a csikósbojtárok bemutatóját. Az idén is sze- . repel a háromnapos prog­ramban a Debreceni Népi Együttes, pásztorokkal együtt népi táncjátékot mu­tat be. A Hortobágyra láto­gatók előtt a Kilenclyukú ■ hídnál „meghajtják” a szilaj ménest, s oda terelik legel­ni a szürke magyar gulyát és a hosszú szőrű racka­nyájat. Ételről-italről a lnvasDá- lya mellett felállított sát­rakban gondoskodnak, spe­ciális pusztai eledelt, slam- bucöt is főznek szabad tű­zön, bográcsban. • így készül a nádsíp, a fűzfasíp. A békéért, itt és most LASSAN VÉGÉHEZ KÖZELEDNÉK a tavaszi béke- és barátsági hónap megmozdulásai Magyarországon. A világ más tájain, más or­szágaiban mintha most lenne fellendülpben a békéért folytatott küz­delem. A békemozgalom sok ember számára valamiféle békés játsza­dozásnak, felnőttek játékának tűnik, talán az értelmét sem látják sokan. Pedig ennek a mozgalomnak mostanában egyre nagyobb a sze­repe, jelentősége. Vajon mi az oka, hogy még az Amerikai Egyesült Államokban is, ahová pedig a háború fenyegetése eddig még nem ért el közvetlenül, még ott is növekszik a tiltakozó mozgalom? Mi az oka, hogy békés asszonyok, lányok tüntetnek a fegyverkezés ellen? Aláírá­sokat gyűjtenek, a templomokban a békéért miséznek, s az egyházak képviselői nemrég Moszkvában gyűltek össze tanácskozásra: mit te­hetnének a béke megőrzése érdekében. NEM SZABAD LEBECSÜLNI ezeket a megmozdulásokat. Volt már rá példa, hogy a tömegmozgalníak hatással voltak a politikusok — a nyugati politikacsinálók — cselekedeteire, s ha nem is látványosan, de sikerült fordulatot elérni, például a neutronfegyver telepítése elle­ni tiltakozással. Mostanában azt mondják, hogy az amerikai elnök, Reagan politikájára is hatnak a külső tényezők, s nem vonhatja ki magát a terjedő tömeghangulat hatása alól. Mi azt kívánjuk, hogy va­lóban így legyen, ha már a józan figyelmeztetések — a szovjet béke­javaslatok — sokáig nem voltak hatással ezekre a körökre. Most mint­ha valami megmozdult volna ezen a téren is. S az emberiség remény­kedik ... A VILÁG SORSÁÉRT aggódunk valamennyien, mert magunk is ré­szei vagyunk — bár parányi kis részei — ennek a világnak. A mai ember agyában, gondolatában gyakran felmerül a kétely: ugyan szá­mít-e valamit az egyes ember akarata, szándéka? S egyáltalán mit is tehet ebben a nagy kusza világzivatarban, nem jobb-e annak, aki csak éli világát, nem törődik az emberiség gondjával, bajával? Biztosan sokan gondolkoznak így, s olyanok is vannak, akik egyszerű tájékozat­lanságból vélekednek efféleképpen. Mások pedig szintén jószándék­kal azt kérdezik, hogy mi a békemozgalom feladata, szerepe ideha­za... Mert azt még csak értik valahogy, amit a nyugati békeharcosok cselekszenek a kardcsörtetők, az atombombagyárosok, fegyverkezésre spekulálók ellen, ez érthető és látványos dolog. De mi lehet a teendő ott, ahol a hivatalos állami politika is békepárti. Ki ellen, mi el­len és főleg hol tiltakozzunk? Azt hiszem, hogy alapvető félreértése ez a békezmozgalom hazai tennivalóinak. Miért csak a tiltakozás lehet a fegyvere a béke ügyéért küzdő embereknek? Szerintem az aktív cselekvés a mi esetünkben az igazi békemozgalmi feladat. Ilyen feladat például, hogy az em­bertársaink tudatában még megbúvó téves nézeteket a világ dolgairól eloszlassuk. Megmagyarázzuk annak, aki még nem érti, hogy nem egyszerűen a jó vagy a rossz politikusok harca ez a világban, hanem a tőkés társadalmi rendszer lényegéből fakadó világuralmi törekvés, s a vele szembenállók küzdelme nyilvánul meg ebben. Mi a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikáját vetjük szembe az újrafel- fegyverzés. a korlátozott atomháború szörnyű eszméivel. Nagyon sok felvilágosító szóra van szükség még idehaza is, hogy mindenki meg­értse az összefüggéseket, s ne legyen rá hatása a nyugati propagandá­nak, a különböző félrevezető hazug hírverésnek. KÜZDELMÜNK A BÉKÉÉRT a napi munkában is megnyilvánul. Lehet, hogy ez szólamnak tűnik, de így van. Ha az ország szekere jó irányban halad, ha nincsenek nagy kátyúk az útjában, ha az ország vezetői érzik maguk mögött a lakosság támogatását, bátran léphetnek fel minden fórumon és a világ közvéleménye előtt. Kádár János elvtárs nemrég a Német Szövetségi Köztársaságban járt, s láthattuk — a televízió jóvoltából —, tapasztalhattuk, hogy mi­lyen tisztelettel és megbecsüléssel fogadták, bár semmilyen elvi en­gedményt nem tett politikai, elvi vagy gyakorlati kérdésekben. Mint mondotta: „A mi országunk nem nagy, gazdagok sem vagyunk, a szó klasszikus értelmében is kevés a tőkénk. A mi tőkénk — erkölcsi ér­telemben —: nyílt, tisztességes, megérthető és következetes politika, az hogy szövetségeseinknek hű szövetségesei akarunk lenni, bará­tainknak jó barátai, szomszédainknak jó szomszédai és a partnerek­nek korrekt partnerei. Ehhez ragaszkodunk...” — hangsúlyozta Ká­dár János. Ha úgy tetszik a béke- és barátságii hónap mottója is lehe- tett volna ez a mondat, mert kifejezi hazánk külpolitikáját és viszo­nyát a világ minden országához, mindegyikhez, amelyik ugyancsak tisztességes szándékkal közeledik hozzánk. (Folytatjuk) F. Tóth Pál Iskola múzeum Ópusztaszeren Az Öpusztaszeri Nemzeti Em­lékpark az idei nyáron újabb lát­nivalót kínál a turistáknak. A skanzenben levő Szeged környéki paprikás ház, a makói hagymás­ház, a csongrádi halászház, a Szentes környéki tanya mellett is­kolamúzeum nyitotta meg kapuit. Az épületet Pusztaszer árpádhal­mi külterületéből telepítették az emlékparkba. Régi helyén a kör­nyék elnéptelenedése miatt le­bontották a százéves tanyai isko­lát, s most az eredetihez híven újra felépítették a skanzenben. Kiállítási tárgy lett sok múlt szá­zadból való iskolapad, szekrény, több régi egyszerű szemléltető eszköz, kalamáris, palatábla, fa­ragott golyós számológép, sok év­tizedes tankönyv, a tanyai kis­diákokról és egykori tanítókról készült fénykép. NÖVÉNYVÉDELEM Űj növényvédő szerek forgalma­zását engedélyezte a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter. A készítmények a nagyüzemi táb­lákon és a kertészetekben nagy terméskiesést okozó növényi be­tegségek és kártevők ellen hasz­nálhatók fel; elpusztítják azokat a kórokozókat is, amelyek a ko­rábban alkalmazott vegyszerek­kel szemben ellenállóképességre tettek szert. A vegyszerek egy részét egyelőre kísérleti jelleggel használják fel, a készítmények jó része ugyanis külföldi eredetű, és csakis a sikeres „bemutatkozás” után lehet szó általános elterjesz­tésükről. Az NSZK-ban készítik a Baytan gombaölőszert, amellyel a kalá­szosok vetőmagját fertőtleníthe­tik, csávázhatják. A Borsodi Ve­gyi Kombinát nagyhatású termé­ke a BF—1 készítmény; ezzel a szőlőperenoszpórának vehetik ele­jét, de felhasználhatják a do­hány- és a hagymaültetvényeken is a veszélyes gombabetegség megelőzésére. Ugyancsak a pero- noszpóra ellen szánják az Auszt­riában készített KUPFER vegy­szert, amelynek további jó tulaj­donsága, hogy úgynevezett kiegé­szítő 'védőhatása is van a; szür­kepenész ellen. Szintén Ausztriá­ból szerezték be a szürkepenész és a peronoszpóra ellen felhasz­nálható Mycodifol gombaölőszert. Tovább bővült a gyomirtósze­rek választéka. Angol eredetű a Fusilade vegyszer, amelyet a zöld­ségeskertekben, a szántóföl­deken és a gyümölcsösökben is alkalmazhatnak a nagy termés- kiesést okozó egyszikű gyomnö­vények ellen. Előnye, hogy a mé- hekre nem veszélyes. Az Egyesült Államokban készítik a Stomp 330-ast, amely az őszi búzákban és a hagymaültetvényeken hatá­sos a magról kelő gyomokra; azok­ra, amelyeket más készítmények­kel gyakran lehetetlen elpusztíta­ni, Oj, nagyhatású rovarölő per­metezőszereket is engedélyeztek, közöttük nem egy hazai gyártá­sút. Néhány vegyszerkülönlegesség­gel is szolgálnak majd a kereske­delmi telepek. A borzesti Petrol­kémiai Kombinát terméke a Da- zomet. amelyet Romániában már jó eredménnyel használtak fel ál­talános talajfertőtlenítésre, és ezentúl a magyar üzemek is ki­próbálhatják a dohány-, a zöld­ség- és a disznövényvetést meg­előző fertőtlenítésre. F—1 típus­jelzéssel hozzák forgalomba a varjúirtószert, amelyet a MÉM növényvédelmi és agrokémiai központjának fácánkerti állomá1 sán készítenek. Az NDK-ból im­portálják a Zwetin virágfrissítő készítményt, amely a vágott vi­rágok tartósítására szolgál.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom