Petőfi Népe, 1982. június (37. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 126. szám Án! 1|40 Ft 1982. június 1. kedd HATÁRSZEMLE Megnőtt a termőföld becsülete Nemrég kezdődtek az évi szo­kásos határszemlék. Először a magánkézben lévő területek mű­velését ellenőrizték a tanácsok és a földhivatalok szakemberei. En­nek befejeztével a nagyüzemekre kerül sor. Az eddigi tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy jelentő­sen csökkent a parlagterület. Ez a jelenség az utóbbi években ál­talánosnak mondható. Néhány esztendővel ezelőtt több ezer hektár műveletlen, elhagyott ter­mőföldet találtak a szemlebizott­ság tagjai. Tavaly pedig már alig 1700-at. A hasznosítás többféle módon történhet. A magánkézben lévő parlagot, ha a tulajdonos nem hajlandó, vagy nem tudja meg­művelni, állami tulajdonba ve­szik. Átadják a tanácsnak, amely felajánlja a helyi mezőgazdasági nagyüzemnek, ha annak nem kell, kiadja bérbe, vagy zártkerteket létesít. Ez azt jelenti, hogy 3— 6000 négyzetméter területre köt tartós használati szerződést 30— 50 évre. Az utóbbi jól bevált módszer. A sivár, szélhordta ho­mokokon az emberi szorgalom nyomán szemet gyönyörködtető szőlő, gyümölcsöskertek és zöld­ségesek virulnak. Ezt láthatjuk nemcsak Kecskemét határában, hanem más városokban, közsé­gekben, például Hajóson, Szabad- szálláson, Lajosmizsén, Kiskun- majsán és így tovább. A külön­böző foglalkozású emberek szabad idejüket hasznosan töltik. Nem­csak saját ellátásukra, a család­nak termelnek, hanem gyakran a piacra is. A nagyobb táblák művelését akadályozzák az elhagyott romos tanyák. Ezek felszámolása folya­matosan történik, amelyhez egyébként az állam anyagi támo­gatást is nyújt. Eltakarításukkal nemcsak területet nyernek a gaz­daságok, hanem jobban meg tud­ják szervezni a termelést is. Megnőtt tehát a termőföld be­csülete. A szemléletváltozáshoz természetesen Hozzájárultak azok a központi rendelkezések, ame­lyek kibontakoztatták az emberi alkotókészséget. Nemzeti kin­csünk, hazánk egyik legfontosabb erőforrása, amelynek tartalékait (Folytatás a 2. oldalon.) TÁRSULÁS ALAKULT Kutatóhely az izsáki Sárfehér Tsz-ben Gazdasági társulást alapított tizennégy Bács-Kiskun megyei állami gazdaság, tsz, a Kiskunsá­gi Erdő- és Fafeldolgozó Gazda­ság, az agrokémiai állomás, va­lamint az* ötletadó Kecskeméti Kertészeti Főiskola. A vállalko­zás célja a ma veszendőbe menő kertészeti és {szántóföldi mellék- termékek hasznosításának nagy­üzemi kidolgozása, közreadása, műszaki hátterének megteremté­se. Gesztora a laboratóriummal rendelkező izsáki Sárfehér Tsz, amely kutatóhelyül szolgál a tár­sulásnak. A termelési formák és az élet­körülmények változása miatt ed­dig prédává vált mezőgazdasági hulladék okos hasznosítással energiahordozót, kemizálóanya- got pótolhat, és új terméket produkálhat, Csak az alapító gaz­daságokban évi mintegy 40 ezer tonna venyige, fanyesedék kelet­kezik, ami előzetes számítások szerint 3,2 millió forintos ráfor­dítással 14,2 millió forint értékű szerves tápanyaggá válhat. Meg­felelő gépesítéssel a termőhelyen komposztálható a melléktermék és juttatható vissza a humuszban szegény talajokba. Az erdőgazda­ságok a vadföldek javítására és a homoktalajok termőképessé­gének növelésére használhatják fel a zúzott rozséból készült trá­gyát. Ebből is kitűnik, hogy nem el­sősorban az új módszerek kere­sése a feladat, hanem az itthon, illetve külföldön már bevált, egy­szerű hasznosítási formákkal in­dítják a vállalkozást. A továb­biakban azonban az önálló kísér­letektől sem zárkóznak el, bár mindig elsődleges lesz a mellék- termék visszajuttatása a termő­földekre. Szerepel a tervükben gombatelepek létrehozása a nagy mennyiségű fahulladékokon, nye- sedékeken. Havasi Ferenc fogadta Leonyid Szmirnovot Havasi Ferenc, az MSZMP Po* litikai Bizottságának tagja, a KB titkára hétfőn a KB székházában fogadta Leonyid Szmirnovot, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettesét, és szívélyes, elvtársi légkörű eszmecserét foly­tatott vele az országaink együtt­működését érintő időszerű kérdé­sekről. A találkozón jelen volt Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjet­unió magyarországi nagykövete. Leonyid Szmirnov magyaror­szági tartózkodása során megbe­szélést folytatott Marjai József miniszterelnök-helyettessel, a magyar—szovjet gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködé­si bizottság magyar társelnöké­vel és Méhes Lajos ipari minisz­terrel. A szovjet miniszterelnök-he­lyettes meglátogatott több ipari és mezőgazdasági üzemet is. (MTI) Rudolf Rohlicek Budapesten A magyar—csehszlovák gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési bizottság 18. ülés­szakára hétfőn küldöttség élén Budapestre érkezett Rudolf Roh­licek, a csehszlovák kormány el­nökhelyettese. A bizottság ülésén a magyar küldöttséget Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes ve­zeti. Rudolf Rohliceket hétfőn fogad­ta Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. Jelen volt Marjai Jó­zsef, valamint Kovács Béla, ha­zánk prágai és Andrej Barcák, Csehszlovákia budapesti nagykö­vete. A magyar—csehszlovák gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság megtar­totta az ülésszak első plenáris ülé­sét. (MTI) Púja Frigyes Kanadába utazott Hétfőn Púja Frigyes . külügy­miniszter Mark Macguigarr kana­dai külügyminiszter meghívására hivatalos látogatásra Kanadába utazott. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Doro­thy Jane Armstrong, Kanada bu­dapesti nagykövete. Kanadai tárgyalásait követően a magyar diplomácia vezetője New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-közgyűlés 2., rend­kívüli leszerelési ülésszakán. Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanács­kozást tartottak az országgyűlés tisztségviselői: az állandó bizott­ságok elnökei, a megyei képviselő- csoportok vezetői. Az eszmecserén — amelyen részt vett Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtit­kára — Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke adott tájékoztatást a soron következő, nyári ülésszak előkészületeivel kapcsolatos teen­dőkről. A tanácskozáson Madaras! Attila pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár, a Magyar Népköztársa­ság 1981. évi költségvetésének vég­rehajtásáról tájékoztatta a részt­vevőket. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter a belkereskede­lem és az idegenforgalom helyze­téről számolt be. Ritkán adódik úgy, hogy a hét utolsó két napján annyi kulturális és sportrendezvény között válogathatnak a szórakozni, kikapcso­lódni vágyó emberek, mint legutóbb. Szom­baton és vasárnap szerte a megyében bősé­gesen kínálták „portékáikat” — az érdekes­nél érdekesebb eseményeket a rendezők. S tapasztalataink szerint az érdeklődőkben nem volt hiány; ahol a találkozók, kiállítások, ve­télkedők stb. szervezői jó előre gondoskodtak a színvonalról — és a humorról, játékosság­ról —, ott a kíváncsiak hada lepte el a kör­nyéket. Néhány szerintünk fontosabbnak ítélt eseménysorozat színhelyéről adunk tu­dósítást az alábbiakban. Élmény, mulatság, szórakozás a kecskeméti gyermeknapon Verseny a Sport utcában. Sokáig emlékezetes marad a kecskeméti kisdobosoknak és út­törőknek a gyermeknapi majális, hiszen a kavalkádszerüen pergő programokból valamennyien ki­választhatták a nekik legjobban tetszőt, legmulatságosabbat, részt vehettek számtalan vetélkedőn-, nyerhettek különféle tárgyakat, ügyességük, illetve szerencséjük alapján. Az egész napos eseménysoro­zatot egy, a Petőfi Sándor utca felett elhúzó, röplapokat szóró re­pülőgép, és az azt követő fanfá­rok hangja nyitotta meg. A sok ezer gyermek közösen hallgatta meg Németh Ferencnek, a városi pártbizottság titkárának köszön­tőjét. Azután összesen tizenhét helyszínen kezdődött meg a kilenc órás gyermeknapi parádé, amely­ből két teljes órát a Magyar Rádió is közvetített. Nagy sikere volt Halász Judit­nak, aki a Bojtorján együttes sei lépett fel. Sokan ismerkedtek a haditechnikai parkban kiállított harckocsikkal, különféle lövegek- kel, ágyúkkal. A kicsinyek örö­mére a pónifogat szüntelenül szál­lította az ifjú utasokat. Sokan je­lentkeztek az aszfalt- és a palánk - rajzversenyre is. A rendezők csak a rajz méretét határozták meg. a témát valamennyi ifjú művész maga választhatta ki. A Sajtó utcában az Iránytű, az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat és szerkesztőségünk szervezte prog­(Folytatás a 3. oldalon.) • Verdung Andrea kihúzza a húsz szerencsés nyer. tes nevét, akik Petőfi Népe emblémával díszített trikót kaptak. • Halász Jutka és a Bojtorján együttes. (Pásztor Zoltán felvételei.) Aszfaltrajzver­seny. Készül a Nap! IW» j, SSS \ plijlilli | sis Él Centrum Áruház# • A haditechnikai bemutató résztvevői. • Emelkedik a hőlégballon. Bács-Kiskun megyei sikerek az országos fogathajtó bajnokságon Több mint tízezer né­ző volt kíváncsi vasár­nap a borbáspusztai lo­vasversenyek zárónap­jára. Délután két órakor dr. Magyar Gábor mező­gazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes ünnepélyes megnyitója után eredményt hirdet­tek az addig befejező­dött versenyszámokban. Az eseményen részt vett Romány Pál, a megyei pártbizottság első titká­ra és dr. Gajdócsi Ist­ván. a megyei tanács el­nöke is. Az országos négyes- fogathajtó-bajnokság el­ső fordulójának részle­tes eredményeit lapunk 7. oldalán ismertetjük. • Juhász László, az összetett verseny győztese boldogan emeli a magasba a szerkesztőségünk által felajánlott külön- díjat. A közelmúltban tartotta küldöttválasztó és tisztújító közgyűlését a TIT Bács-Kis­kun megyei szervezete. A fó­rumon elfogadott dokumen­tumból kitűnik egyebek között, hogy az elmúlt öt évben több mint negyvennégyezer rendez­vénye volt a társulatnak a megye városaiban, falvaiban, tanyavilágában. Csillagászati szám. Sokat mondó, elgondol­kodtató. Vajon mennyi szerve­ző munka van mögötte? Az ismereteket közvetítő értelmi­ségiek közül hányán működtek közre előadóként negyven­négyezer alkalommal? Ez az egyetlen adat is ele­gendő á következtetéshez: a TIT megyeszerte jelen van — s nélkülözhetetlen szerepet tölt be — a közművelődésben. Kérdés, hogy tudja-e még to­vább növelni munkájának színvonalát. Az elfogadott új ötéves feladatterv szerint a válasz: igen. Ennek lényege ugyanis az, hogy a szép és el­ismerésre méltó eredmények ellenére sem elégedett önma­gával a megyei szervezet. Felismerték, hogy több szempontból tovább kell lép­ni, mert változtak, változnak az ismeretterjesztés iránti igé­nyek is. A bonyolult nemzet­közi helyzetben még inkább törekedni kell arra, hogy a szervezet jobban betöltse poli­tikai-világnézeti nevelő funk­cióját. Rendkívül fontos to­vábbá, hogy frissebben közve­títse a szakmai — műszaki, mezőgazdasági, közgazdasági — ismereteket. Sokat lehet és kell még ten­nie a természettudományos eredmények, az irodalom, a művészet, a történelem iránti érdeklődés felkeltéséért. To­vábbi nagy lehetőségek rejle­nek még a már népszerűvé vált TIT-nyelviskolákban. A megyében elsősorban a mun­kahelyi idegennyelv-tanitás kereteit próbálják bővíteni. A társulat nem elégedhet meg — legalábbis B ács-Kis- kunban nem — azzal, amit az ipari, a mezőgazdasági dolgo­zók művelődésének ügyéért tett és tesz. Ezért keresik azo­kat a közlési formákat, me­lyek jobban felkeltik az érdek­lődést a munkások körében. Elsősorban a munkásfiatalok figyelmét szeretnék az isme­retterjesztésre irányítani, azért, hogy a közéletben is jobban el tudjanak igazodni, hogy ily módon is gyarapítsák általá­nos műveltségüket. Az előadások, előadássoro­zatok tartalmi színvonalának az emelését tűzték ki célul, s nem törekednek a rendezvé­nyek számának növelésére. Ez alól egyetlen terület a kivé­tel, a tanyavilág, ahová sok­kal többször el kell majd lá- tőgatniuk a TIT-aktivistáknak. Rapi Miklós Májusi vasárnapi Ismeretterjesztés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom