Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-13 / 110. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1982. május 13. AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT SZAKSZERVEZETI JOGOK Partnerünk lett az építőanyag-ipar A munkásosztály jé néhány olyan gazdasági vezetőt adott az ötvenes években az országnak, akik a mai bonyolult körülmények között Is jól megállják helyüket a maguk posztján. Közéjük tartozik Szép Károly, az Alföldi Tüzép Vállalat igazgatója is. Komáromból — abol született —, még huszonévesen a fővárosba került, s munkásként dolgozott a Ruggyanta Gyárban. Az energikus, vállalkozó szellemű fiatalemberre hamarosan felfigyeltek nemcsak az üzemben, hanem a minisztériumban is, s mint ahogy akkor szokás volt — kiemelték. Ez 1951-ben történt, s Kiskunfélegyházára küldték, Bács Kiskun megye első ötéves tervi nagyberuházására, a könnyű vasszerkezetek gyárába (mostani Április 4. Gépipari Művek). Akkor elsősor. ban politikai feladatot kapott, rövidesen az üzemi pártszervezet titkárává választották. A gyárban jó vágányon haladt az építkezés, a termelés megszervezése, Báos-Ktskunban viszont sűrűsödtek a tennivalók. így Szép Károly 1952-ben megkapta áthelyezését a megyei pártbizottság apparátusába, arra az osztályra, ahol az ipar szervezésével foglalkoztak. AHg egy évtized múltán 1961. január 1-én a megyei Tüzép Vállalat igazgatói teendőinek ellátásával bízták meg. Azóta több mint húsz esztendő telt el. Nem volt könnyű Időszak, de talpon maradt-. Erről beszélgettem a már jócskán deresedé hajú igazgatóval. — Amikor a Tüzép Vállalat vezetésével megbízták, nem félt attól, nogy az új munkakör meghaladja a képességeit? — Akkor folytattam tanulmányaimat a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem levelező tagozatán. Emiatt jobban örültem volna valamivel könnyebb feladatnak. Ebben az időszakban kezdődött erőteljesebb ütemben a magánlakás-építés. Ennek segítése fontos politikai kérdés — mondták a megyei pártbizottságon —, amikor utamra bocsátottak. S valóban politikai kérdés volt már akkor is. Baján a KISZ indította el az első lakásépítési akciót, s rövidesen újabb ifjúsági építőközösségek alakultak Kiskunhalason és Kecskeméten. Sőt a megyeszékhelyen a Hazafias Népfront is kezdeményezett egy lakótelep-építést. Akkortájt azonban még nagyon nehézkes volt az építőanyag-ellátás. mert nem volt megfelelő építőanyag-ipari háttér. Az építkezést kezdeményező társadalmi szervezetek és a Tüzép Vállalat között szoros együttműködés alakult ki. Így aztán.'ha sok gonddal-bajjal is de felépültek ezek a lakótelepek. A Bács megyei KISZ és Népfront-lakásépítő akciók sikerének messze ment a híre, s az ország minden részéből jöttek ide tapasztalatcserére. — A vállalat nevében a tüzelőszer forgalomba hozatala is szerepel. Mondana erről Is valamit? — Természetesen a tűzianyag- ellátás sem volt akkoriban másodlagos gond. Részben mert megkezdődött a lakosság városba áramlása, ugyanakkor a falun is szén- és fatüzelésű tűzhelyeket vásároltak, s már nem kukoricaszárral. venyigével tüzeltek. A bányák és az erdőgazdaságok viszont nem tudtak több tűzianyagot szállítani. Ily módon a Tüzép csak az igazságosabb elosztásra törekedhetett. Ehhez a legnehezebb években a helyi párt- és tanácsi szervek is sok segítséget nyújtottak. — Ma már nem ez a jellemző a kereskedelemre. Mióta beszélhetünk arról, hogy a kecskeméti székhelyű Tüzép Vállalat kockázatot is vállal? — Évről évre gyorsuló ütemben épültek Bács-Kiskun megyében a lakóépületek. A lakásprogramon belül pedig itt mindig a magánerőből épülő családi házak, társasházak képviseltek nagyobb arányt, amelyek építői a Tüzép- nél szerezték be a szükséges anyagot. A növekvő igényekkel az építőanyag-ipar nem tudott lépést tartani. Ekkor esett szó könnyen gyártható, helyettesítő építőanyagokról. Ezeket azonban a lakosság nem ismerte, ezért kockázatos volt forgalomba hozataluk. Mi azonban tudtuk — főleg már a hatvanas évek végén —, hopv a kislakásépítési tervek az új építőanyagok nélkül nem teljesíthetők. Vállalkoztunk árusításukra, s nagyarányú reklámpropagandát indítottunk megismertetésükre. Ilyen új építőanyag volt a vázkerámia, a födémpanel, a mázas padlólap stb. Ezeket bemutattuk a pécsi, a szegedi és a szabadkai ipari vásárokon is. amelyeknek azóta is rendszeres résztvevői vagyunk. A szabadkai vásáron egyébként a kis- határforgalom adta lehetőségeket használtuk ki. s jugoszláv építőanyagokkal bővítettük a választékot. Sőt hasonló céllal Olaszországból falburkoló kerámiákat hoztunk be. — Az ilyen kockázatvállalások milyen hatással voltak a későbbiekben a kecskeméti Tüzép Vállalat életére? — Amikor nyolc évvel ezelőtt nálunk a vállalatok összevonására került sor, a Belkereskedelmi Minisztérium a kecskemétit választotta a három megye — Bács-Kiskun, Békés. Csongrád központjául. s jött létre az Alföldi Tüzép Vállalat. Ez nemcsak megbecsülést, hanem nagy felelősséget is jelentett számunkra, hiszen ennek a három megyének a területén volt a legmagasabb országosan a magánlakás-építési arány. Tudtuk, hogy csak akkor tehetünk eleget a velünk szemben támasztott követelményeknek, ha továbbra is törekszünk az új építőanyagok felkutatására, forgalomba hozására. Vállalatunk szakemberei járták az országot, szorosabbá váltak kapcsolataink az építőanyag-iparral. Nem riadtunk vissza az újabb kockázatoktól sem. Amellett, hogy sok új építőanyag forgalomba hozását elsőként mi kezdtük el, egyes korszerű építőanyagok kifejlesztéséhez pedig hozzá is járultunk anyagi alapjainkból. Ilyenek például a FERT-födém. az energiatakarékos HÖSZI nyílászáró, a kiskunhalasi ajtók stb. Kizárólagos forgalmazói vagyunk az országban az Orosházi Üveggyár HUNG AROP AN hőszigetelő üvegeinek, a lenti ajtóknak, a bajai és kiskunhalasi HÖSZI ablakoknak. — Tudomásom szerint jelentősen korszerűsítette építőanyag-telepeit a vállalat. Milyen módszereket választottak erre? — Nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi igények kielégítésére is törekednünk kell. A lakáskultúra színvonalának növelése, az áruválaszték bővítése nélkül ez elképzelhetetlen. A vevő azonban csak akkor választhatja ki ízlésének megfelelően új árucikkeinket. ha megfelelő tálalásban látja. Ezért a szakmában országosan elsőként létrehoztuk. a mintabolthálózatot. Ilyen boltunk működik Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Szegeden és Békéscsabán. Időközben a bajai és a békéscsabai mintaboltunkat kisebbfajta építőanyag-áruházzá alakítottuk át. Sok telepünkön külön kis faházakban építőanyag-bemutatókat rendeztünk be, az árak feltüntetésével. Ez nagymértékben segíti az építkezőket abban, hogy anyagi erejükhöz mérten kiválaszthassák és megrendelhessék az építőanyagokat, szerelvényeket. Nem utolsósorban említem meg, hogy kibéreltük a Szegedi Ipari Vásár egyik pavilonját és rendeztünk be dis- cont-jellegű. — vagyis önkiszolgáló — építőanyag-áruházat, amely a vásári időszakokon kívül rendszeresen árusít és nagy népszerűségnek örvend a környező települések építtetői körében. — Mennyire volt kockázatos ez a vállalkozás? — Az Alföldi Tüzép Vállalat volt a szakmában az első, amely ilyen áruházat nyitott, tapasztalatok még nem álltak rendelkezésünkre. Nem tudták például, hogy az építőanyag-ipar milyen partnerünk lesz, s folyamatosan szállítja-e az árut, ami elengedhetetlen követelmény az áruház üzemeltetéséhez. Szerencsére, — már a kialakult jó kapcsolatainkra való tekintettel is — partnereink nem hagytak cserben bennünket. — Kecskeméten mikor nyílik ilyen jellegű építőanyag-áruház? — A tervei már elkészültek. A Kiskőrösi úti telepünkön építi fel a DUTÉP az 1200 négyzetméter alapterületű áruházunkat FÉSZEK rendszer (Fiaáru, Építőanyag, Szerelvény, Kerti felszerelések) alapján. Ügy tervezzük, hogy még az idén, a negyedik negyedévben megkezdjük az árusítást az első valóban állandó jellegű ilyen áruházunkban. Nagy Ottó ÜJ KOKSZOLÓMÜ DUNAÚJVÁROSBAN • Dunaújvárosban megkezdődött az állami nagyberuházással épülő új kokszolómű építése. A 26- os Állami Építőipari Vállalat dolgozói — ácsai és vasbetonszerelői — jó ütemben haladnak a Dunai Vasmű új üzemének alapozási munkálataival. A képen: Munkában az építők. MAGYARORSZÁGON a szakszervezetek jogköre az utóbbi években lényegesen tovább bővült. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére 1976- ban a szakszervezeteik egyetértési jogát —‘ amely korábban a dolgozók és egyes csoportjaik élet- és munkakörülményeivel kapcsolatos kérdésekre vonatkozott — bizonyos esetekben kiterjesztették egyes személyekre is. Így például azóta a személyi alapbérek megállapításánál, a miniszteri vagy magasabb szintű kitüntetésekre történő javaslatnál, a vállalati lakástámogatásnál, valamint a szociális juttatásnál is ki kell kérni a szakszervezetek egyetértését. Ugyanez a jog érvényes a vállalati szociális tervek elfogadására is. A szakszervezetek véleményezési joga gyakorlatilag azt jelenti, hogy az állami, gazdasági vezetés köteles a szakszervezetek véleményét is meghallgatni, mielőtt döntést hozna a dolgozók nagyobb csoportjait érintő munkajogi szabályok és a szakszervezettel együtt hozott intézkedések végrehajtásával kapcsolatban és sok más kérdésben. Természetesen a szakszervezetek bármilyen esetben megkérdezésük nélkül is vélejnényt mondhatnak különböző kérdésekben, de ez már inkább a javaslattételi jog-területére tartozik. Fpntos tudnivaló, hogy az állami, gazdasági vezetés ilyenkor nem köteles ugyan a szakszervezetek véleményét, javaslatát elfogadni, de azokra minden esetben írásbeli választ kell adni. Ez annál is fontosabb, mert ha a válasz, nem kielégítő, és a szakszervezetek más intézkedései sem vezetnek eredményre, lehetőség van a vétójog gyakorlására. A VÉLEMÉNYEZÉSI és javaslattételi jogkör természetesen nem jelenti azt, hogy a szakszervezeteknek át kellene vállalniuk a gazdasági vezetés hatáskörét. De megfontolt észrevételeikkel segíthetik a reálisabb döntések kialakítását, lehetővé válik, hogy a dolgozókat fokozott mértékben bekapcsolják a munkahelyi ügyek intézésébe. Ami' a szakszervezetek ellenőrzési jogát illeti, itt elsősorban a dolgozó élet- és munkakörülményeire vonatkozó szabályok betartása kerül előtérbe. A szakszervezetek a termeléshez kapcsolódó ellenőrzési jogot önállóan gyakorolják, de ehhez a gazdasági vezetők minden esetben kötelesek segítséget adni, a szükséges feltételeket megteremteni, okmányokat, adatokat rendelkezésre bocsátani. Lényeges előírás, hogy a szakszervezeteknek módjuk van javaslatot tenni az ellenőrzés során észlelt hiányosságok kiküszöbölésére, sőt — ha szükségesnek látják — eljárást is kezdeményezhetnek a hiba elkövetőivel szemben a megfelelő hatóságoknál. Abban az esetben, ha Beleszólás és ellenőrzés a vállalat jogtalan anyagi előnyre tett szert, a szak-, szervezetek gazdasági bírság kiszabását' is indítványozhatják. A szakszervezeti jogok gyakorlása elválaszthatatlan az üzemi demokrácia fejlesztésétől. A Miniszter- tanács és a SZOT Elnöksége még 1977-ben együttes határozatot hozott az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről. Ez egyebek között előírja, hogy a vállalatoknál szervezett demokratikus .fórumok megalakításának rendjét, működésének szabályait — természetesen a jogszabályok keretei között és a helyi körülmények figyelembevételével — a szakszervezet vállalati szervével egyetértésben, szervezeti és működési szabályzatban (ügyrendben) kell meghatározni. Ezeket a fórumokat az eléjük terjesztett kérdésekben véleményezési és javaslattételi jpg, illetve bizonyos témakörökben az állásfoglalás, a döntés és az ellenőrzés joga illeti meg. így például a vállalati szakszervezeti tanács és a bizalmi testület együttes ülése állást foglal az évenkénti bérfejlesztés felhasználásának főbb elveiről és arányairól, valamint a részesedési és a jóléti kulturális alap felosztásáról. Ezt a jogát gyakorolta a közelmúltban az Országos' Bányagépgyártó Vállalat bizalmi testületé, amely nem fogadta el a gazdasági vezetés bérfejlesztési koncepcióját. Egyetértésének hiányában a vezér- igazgatónak új, immár kétváltozatos javaslatot kellett előterjesztenie, míg létrejöhetett a szakszervezettel a megegyezés. A SZAKSZERVEZET döntési jogkörébe tartozik a kollektív szerződés megkötése, s az ennek végrehajtásáról 'szóló évenkénti értékelés elfogadása, illetve a módosítás, a vállalati szociális terv kialakítása. továbbá a szociális és kulturális alapok fel- használásának meghatárqzása. A szakszervezeti testületek véleményezik a középtávú. és éves vállalati terveket, valamint ezzel együtt a vállalati gazdasági vezetők éves tevékenységét. Erről a következő cikkben írunk részletesebben. D. A. WSViVéNfiS KISKUNSÁGI TAPASZTALATOK Jó vezetés, jó szervezés — eredményesebb gazdálkodás * • A gyenge adottságú mezőgazdasági szövetkezeteknél az alaptevékenység nem hoz elegendő jövedelmet, ezért melléküzemágakat létesítenek, amelyek nyereségesek és egyúttal munkaalkalmat teremtenek. Tázlárról is eljártak eddig máshová dolgozni az asszonyok, lányok. Tavaly a Béke Szakszövetkezet vezetőinek kezdeményezésére cipőfelsőrész-készítő üzem alakult. Egyelőre 48 személynek ad munkát, de még az idén 80-ra bővítik a létszámot. A változó gazdasági félté-- telekhez, a közgazdasági szabályozókhoz a mezőgazdasági szövetkezetek vezetési szervezetének és módszereinek is alkalmazkodni kell. Természetesen ez nem jelenthet állandó átszervezést, viszont a kialakított szervezet folyamatos korszerűsítését semmiképpen sem nélkülözheti. Ismeretes, hogy a kiskunsági mezőgazdasági szövetkezetek nagy része kedvezőtlen termőhelyen gazdálkodik. Itt nehezebb körülmények között, rendszerint költséges befektetéssel érhető el az országos átlag. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének elnökségé úgy összegezte, hogy körzetükben a mezőgazdasági termelést három alapvető tényező: a föld minősége, a rendelkezésre álló termelési eszközök mennyisége és a felhasznált élő (munka határozza meg. A termelésszerkezet, az eszközök működtetése . és a már előbb említetitek kihasználására tett vezetői intézkedések befolyásolják a gazdálkodás színvonalát. Szervezeti forma Az objektiv és számszerűsíthető gazdasági adatokat összevetve a termelés értékével és a jövedelemmel, kitűnik’ hogy az adott gazdaságban milyen az irányítás. Fontos, feltétele a vezetés eredményességének a szervezeti forma, amelyben az irányító szakemberek tevékenykednek. Az ösz- szesítések azt mutatják, hogy a Kiskunság szövetkezeteinek mintegy 20 százalékában a jelenleg is alkalmazott területi irányítás általában már túlhaladott, a tisztán ágazati rendszer pedig néhány, valójában iparszerű munkaszervezetben tevékenykedő üzemtől eltekintve még nem időszerű. Napjainkban leginkább a kombinált — területi és ágazati — irányítás bizonyult a legeredményesebbnek körzetünkben. Ennél hatékonyabb az önelszámoló egységek létrehozása egyes ágazatokban. | Erre azonban eddig csak hét gazdaság vállalkozott. Sajnos, a jól képzett szakemberek aránya a vezetésben nálunk alacsonyabb az országos átlagnál, sőt, a megyeinél is. Tapasztalatok szerint azokban a gazdaságokban termelik a legtöbb értéket és nyereséget, ahol 3—500 hektárnyi terület irányítása jut egy mérnökre. A szövetség körzetében ennél sokkal rosszabb a helyzet, az átlag 40—45 százalékkal kedvezőtlenebb. Kertészeti ágazatok szakemberállománya még.ennél is kisebb. Harmonikas összhang A vezetés gondjaival kapcsolatos témában, amelyet nemcsak elnökségünk, hapem a megyei tanács végrehajtó bizottsága is megtárgyalt, sok fontos észrevétel hangzott el. A magas iskolai végzettségnek párosulnia kell a2 öntevékenységgel, az adottságok lehetséges kiaknázásával, a korszerű technológiák alkalmazásával. A jó vezetés feltétele a tes- tületi fórumok munkájának harmonikus összhangja. Fontos az emberek alkotó- és cselekvőképességének kibontakoztatása." A munkakörök konkrétabb elhatárolása még az eredményesebben gazdálkodó szövetkezetek egy részében is kívánnivalót hagy maga után. Nem ritka, hogy az első számú vezetők a szükségesnél szélesebb körű területen tartják meg maguknak a döntés és a beavatkozás jogát. Ezzel elvonják figyelmükét az átfogóbb feladatoktól, pazarolják energiájukat. Az irányításban határozottan fejlődés tapasztalható folyamatosabbak az elemzések, ellenőrzések, viszont a termelés előkészítése, a technológiai tervezés, illetve az idetartozó döntési változatok kidolgozása még nem a legerősebb oldala a közös gazdaságoknak. Kötöttségek A szövetség elnöksége kritikai megjegyzéssel illette a vitában a szakemberképzés, valamint a vezetés oktatásrendszerét. A frissen végzett diplomások többsége nem a gyakorlati (termelésben igyekszik elhelyezkedni. Ez fokozottabban jelentkezik a kiskunsági körzetben, ahová a letelepedést még bizonyos adminisztratív megkötöttségek is nehezítik. Ezek többek között: a támogatási keret hiánya,, a támogatottak körének meghatározása, a lakóhely és a munkahely közötti gépkocsihasználat rendezetlensége és így tovább. Az előzőleg összegzett tapasztalatokat, kiegészítve a szövetség elnöksége és a megyei .tanács végrehajtó bizottsága vitájában elhangzott javaslatokkal együttműködési körzetenként beszéljük meg a szövetkezetek vezetőivéf.' Nyolc ilyen együttműködési körzetet alakítottunk ki, amelyékben a gazdaságok — közigazgatási határtól függetlenül — csaknem azonos adottságokkal, termelési szerkezettel rendelkeznek. Magony Imre, a kiskunsági TESZÖV titkára
