Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1082. május 11. IDÉNY ELŐTT A zöldség—gyümölcs kereskedelemből A kereskedelmet szinte a legkönnyebb kritizálni. Okkal, ok nélkül gyakran marasztaljuk el. mint vásárlók, .vagy mint eladók a felvásárló, a forgalmazó hálózatban dolgozókat. Különösen a zöldség—gyümölcs ellátás ellentmondásos. A minap egy felvásárló szakember mondta: — any- nyit, mint ez a szakma, még egyik sem költött cégtáblafestésre. Ez is arra utal, hogy a zöldség— gyümölcs forgalmazás nem találja a helyét. Vegyünk két egyszerű példát. A magánkereskedőnél bár drágábban, de szinte minden abban az időszakban termő, vagy raktározható áruféleséget megtalálunk. Válogathatunk is a pénzünkért. Az állami vagy a szövetkezeti üzletben — a primőráru kivételével, amit itt is magunk helyezhetünk a mérlegre — csak az eladó által megrakott gyümölccsel, zöldséggel teli zacskót vihetjük a pénztárhoz. Az áru sem mindig friss, itt-ott hibás. Egy szó, mint száz, a vásárlót a kényszerű selejtezés gondolkodóba ejti: legközelebb melyik üzletbe menjen? A termelői oldalról sokféle eladási forma létezik. Az első a legegyszerűbb. A ZÖLDÉRT-nek szállít. Itt többért, kevesebbért — a kínálatnak megfelelően —, de általában átveszik a felkínált terméket. Előfordul, hogy a gyengébb 'minőségűnek nyilvánított áruját később ugyanabban a rekeszben —, esetleg a fővárosban — viszontlátja magasabb osztályúként, természetesen lényegesen nagyobb áruért. A másik lehetőség hasonló ehhez, de itt a felvásárló partner valamelyik szövetkezeti gazdaság, vagy áfész. Aki több kockázatot vállal, s ideje is van rá, maga mehet a piacra. Itt aztán alkudozhat az elérhető legmagasabb napi árért. Végűi marad a magánkereskedő.* Ebben a körben cserél gazdát a legjobb áru. a termelő szempontjából viszonylag elfogadható árért. A ZöLDÉRT-felvásárlók helyzete sem mondható rózsásnak. Egyik legnagyobb gondjuk a munkaerő. A mezőgazdasági termelés idényjellegű, csak tavasztól késő őszig ad munkát a feldolgozásban és a válogatásban részt vevőknek. Ugyanekkor egy egész megyét átfogó hálózat fenn-, tartása viszonylag nagy adminisztrációt, apparátust igényel, őket pedig fizetni kelL Mivel az árrés adott, az amúgy is magas fogyasztói árak rovására a vállalat aligha juthat nyereséghez. Az áfész kereskedelmi munka sem mindig kifizetődő. Például a megye legjelentősebb áfészeinek, —. mint például a kiskunfélegyházinak, a kiskunhalasinak, a kecskeméti UNIVER-nek, a kis- kunmajsainak, valamint a ke- celinek — a zöldség—gyümölcsfelvásárlás alig hoz valamit. Ugyanezen a termőtájon gazdálkodó — esetleg kedvezőtlen adottságú — termelő szakszövetkezet már jobban jár, hiszen a felvásárló a termék árbevétele után 10 százalék állami dotációt kap Ezenkívül jobbak a fejlesztési lehetőségei, számottevőbb a szállítóeszközparkjuk is. Az áfészhez viszonyítva természetesen többet is fizetnek az áruért. Tehát adott körzetben nem vitás, hogy a kistermelő a kettő közül melyiket választja. Nem szabad megfeledkezni az Ipari feldolgozásról sem. A konzervgyárak, a hűtő- és szeszipar általában már egy-egy közbeeső láncszemen keresztül jut az áruhoz. Az exportáló HUNGARO- FKUCT szintén országos hálózattal igyekszik szervezni, irányítani a termelést. Az elmúlt hetekben — többek között — a Minisztertanács, a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége is foglalkozott a zöldség—gyümölcs ellátás helyzetével. Megállapították, hogy az utóbbi időszakban kedvezően változott a kertészeti termékek kereskedelme, amit bizonyít az, hogy tavaly á ZÖLDÉRT vállalatok 1,1 millió tonnát értékesítettek. Az export csaknem harmadával nőtt, több árut kapott az ipar is. Ugyanekkor az ágazat fejlődése érdekében van még bőven tennivaló. Gyakorlatilag mindenki az egészséges verseny híve, de ezt csak az áru útjának rövidítésével szabad fokozni. Az árakat garantálni kellene, és további lépéseket tenni annak érdekében is, hogy a pénz ott maradjon, ahol megdolgoztak érte. Mivel a zöldség és gyümölcs jelentős része a kiskertekben terem, az ő érdekeiket szem előtt tartva kell ebben a népgazdaság számára fontos ügyben is dönteni. Czauner Péter • Most még a rekonstrukciót végző szakiparosoké a terep. 0 Lassan befejezéshez közeledik az iparvágány építése. Kiskőrösi változások (Opauszky László felvételei) • Alsó képünk: a Kecskeméten, palackozott Márka ideiglenes raktára lesz a telepen. A legjobb indulattal sem lehet ráfogni a helyiek által kiskőrösi konzervgyárnak nevezett élelmiszeripari objektumra, hogy könnyű időket élt át az elmúlt néhány évtizedben. Valamikor a harmincas években még csak egy szeszfőzde volt itt. Később fejlődött a telep, a többi között tartozott: a Kecskeméti Konzervgyárhoz, a Dunakeszi Konzervgyárhoz, a Kalocsai Paprikaipari Vállalathoz is. Az elmúlt esztendőben aztán, úgy tűnik, a páternoszter megállt... Végleges helyére került a kis gyár. Megvásárolta a Középmagyarországi Pincegazdaság. Elsősorban azzal a céllal, hogy a bor és üdítő ital forgalmazásával foglalkozó vállalat termékskáláját bővíti... Főző Lászlóval, a Közép-magyarországi Pincegazdaság termelés! osztályvezetőjével barangolunk az építők általi elfoglalt telepen. Határozottan mondja: — A vesszőfutásnak vége. Tavaly október 1-én kezdődtek az álépítési munkák, több mint fél éve dolgoznak itt az emberek. Az iparvágány 3,5 millióért lassan elkészül, ősztől várjuk a szőlőt, több mint 60—70 ezer mázsa bor- nakvalót vásárolunk fel. A pin- celárolók 45 ezer hektoliter fogadására képesek. Május első, második dekádjában dolgozik majd a palackozó automata gépsor is... Elmondja még az osztályvezető sétánk során, hogy 3—4 ezer palack, luxus minőségű igényt Is kielégítő vermutot állítanak itt elő óránként. Gondoltak arra' is, hogy a Szovjetuniónak szánt termékek cukortartalma lényegesen nagyobb legyen. Elsősorban ez lesz a biztosítéka annak, hogy a keleti igények szerint készült ital sikert arasson a kijevi, a moszkvai piacon. Látszanak már a mustsűrítő körvonalai, A berendezés szezononként 10 ezer hektoliter koncentrálására képes. Az osztály- vezető titokzatos, azt mondja, úgy írjam: magas minőségi igényeket is kielégítenek majd... A végén azért kiderül: nagy vákuumban, alig 40 fok feletti lepárlással, és aroma-visszanyerővei akarják elérni, hogy a sűrítményben a kiskőrösi nap melege érlelte íz- és zamatanyagolc benne legyenek. Azok is, amelyek korábban, a drasztikusabb technológia miatt a sűrítményből kimaradtak... Húszezer hektoliter almabort. is előállítanak majd a kiskőrösi telepen. Emellétt az almarnárkámm fmmm. mmm hoz szükséges anyalevet is itt készítik, sőt itt dolgozzák fel a meggyhez és a ribiszkéhez szükséges alapanyagokat is. Régi vagyuk a szakembereknek, hogy szénsavmentese rostos, kolloid állapotig aprított, világszínvonalú, természetes alapú gyümölcslevet állítsanak élő. Ä rekonstrukciónál; ügyelnek arra, hogy ennek a műszaki feltételei meglegyenek. Beszélünk arról, hogy a „Kiskőrösi Konzervgyár”, amelyik most már a pincegazdaság szekerét tolja, mit jelent a vállalatnak. Nem késnek a számok: 80 ezer hektoliter palackozott bort, több mint 100 millió forint termelési értéket, és 4 millió Kecskemét nevű, részben exportra szánt vermutot állítanak elő', amelynek első üvegjei még májusban lekerülnek a szalagról,.. Szabó Pál Mikló« Villamos berendezések a háztartásban A háztartási villamos berendezésekről nehéz volna pontos felmérést készíteni. \Csupan Kecskeméten 2043 fürdőszobai és konyhai vízmelegítőt, és 130 hőtárolós villanykályhát használnak. Ezek és az ember kényelmét szolgáló más készülékek — a televíziótól, a kávéfőzőig, a mosógéptől a porszívóig — fontos tartozékai a lakásnak. Növekvő számuk és mindennapos használatuk viszont gonddal is jár, ha a lakosok megfeledkeznek néhány lényeges tudnivalóról. A villanybojlerek üzembe helyezéséhez — ha van jóváhagyóit terv — a kapcsolóórára ma már nem kell sokat várni. A 120 és á 200 literes vízmelegítők vásárlása előtt azonban a fogyasztók jól teszik, ha érdeklődnek az áramszolgáltatóknál. Ezeknek a víztárolóknak a teljesítménye ugyanis kétezer, illetve háromezer watt,. amelyet nem biztos, hogy elbír a hálózat. \ A háztartási célra gyártott motorokhoz nem, a háztáji gazdaságokban használatos több kilowattos szivattyú- és darálómotorokhoz viszont kell engedély. Ugyáncsak hozzájárulás szükséges a 3000—3800 watt teljesítményű hőtárolós villanykályhák üzemeltetéséhez is. Azt, hogy ezeket hol és milyen mértékben használhatja a lakosság, a helyi körülmények határozzák meg. Ha ugyanis valamely oszloptranszformátor 150 kilowattnál több energia fejlesztésére nem képes, az ehhez tartozó körzet 150 lakosától például néhány ház villanykályhái elvonnák a rendelkezésre álló energia nagy részét. Más szóval, nem jutna elegendő hő a vízmelegítőknek, gyengébben lehetne venni a tévé- és a rádióműsort.! Többen sajnos, megfeledkeznek a biztonságról. Nem ritka, hogy egy nagyobb teljesítményű mosógép üzembe állításakor nem cseréltetik ki a régi biztosíték-automatát,, ehelyett feltörik a dobozát, és a főbiztosítót egy vastag vezetékkel átkötik. Ez életveszélyes! Hasonlóan veszélyes, és káros a környékben Jakóknak, ha valaki odahaza transzformátor közbeiktatásával hegeszt. Ezek a zughegesztők zavarják a tévé- és a rádiómű.- sprvételt is. * jJ Meleg László a DÉMÁSZ kecskeméti kirendeltségvezetője A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tolvajok A becsületes emberek megdöbbennek azon, hogy egyesek mennyire elszántan és válogatás nélkül képesek fosztogatni mások tulajdonát, Nem kisebb elképedést okoz az is, hogy mindig akadnak társak, olyan bűnözésre hajlamos és kapható társak, akik az első szóra, az első ajánlatra gondolkodás nélkül vállalják a lopásokban való közreműködést, természetesen a meggazdagodás, vagy legalábbis a munka nélküli haszonszerzés reményében és ígéretével. Az talán csak futólag jut eszükbe, hogy tetteikért előbb-utóbb felelni kell a bíróság előtt, s a rég elvesztett becsületet a börtönévek után már nagyon nehezen, vagy soha nem tudják visszaszerezni. Ügy gondoljuk azonban, hogy éppen a becsület elvesztése izgatja az effajta embereket legkevésbé. Néhány nappal ezelőtt hozott ítéletet a Kecskeméti Járásbíróság abban az ügyben, amelynek elsőrendű vádlottja Bán Imre (Kecskemét, Kisfái 84.) huszonegy éves fiatalember, aki bár eddig még nem állt bíróság előtt, mégis kezdeményezője, ötletgazdája volt a sorozatos lopásoknak. Ezekhez olyan társakra akadt akik büntetett előéletűek. Így például Tánczos Imre (Nyárlőrinc, Kossuth utca 4.) hétszer, Lantos Mihály (Kecskemét. Kisfái 31.) ötször, Oláh Ferenc (Kecskemét, Kisfái 17.) négyszer volt büntetve. Általában nem nagy értékű tárgyakat loptak, de szinte minden alkalmat kihasználtak, sőt maguk. is keresték a lehetőségeket a szerzésre, s kizárólag éjszaka „dolgoztak”. Az első akciót Bán Imre egyedül követte el 1980 december végén, vagy 1981 január elején a kecskeméti Törekvés Tsz Kisfáiban levő tehenészeti 'telepén, ahol korábban ő is dolgozott. Egy éjszaka, amikor az éjjeliőr a vemhes tehenek istállójában tartózkodott — ezt Bán Imre előre kileste — a tolvaj az istálló mellékhelyiségéből ellopta a 22 kilós gázpalackot, a hozzá tartozó rezsó- val és nyomáscsökkentővel. Ezeket a tárgyakat egy ismerőse közvetítésével eladta. Néhány hónap múlva — tavaly áprilisban — amikor Bán Imre még együtt élt Generál Lajosnéval, az ügy ötödrendű vádlottjával a Kisfái 84. szám alatt, egy napon náluk tartózkodott Csordás József (Kecskemét, Külső körút 25.) és beszélgettek. Bán indítványára a két férfi elment egy közeli tanyához és az udvaron levő csőkútról leszerelték a Nortonkútfejet és hazavitték. Ott Bán Imre átfestette, leköszörülte róla a külső jelzéseket és eladta apjának hétszáz forintért. Ezt a kútfej-leszerelést Bán Imre néhány nap múlva egy hobbiföldön megismételte: onnan is leszerelte a Norton-kútfejet, átfestette és saját udvarán levő kútra szerelte. A nyomozás során természetesen mindkettőt megtalálták. Közben Bán Imrének munkahelye is volt: Kecskeméten a postánál dolgozott mint táviratkézbesítő. Látta, hogy nagy építkezés folyik, s neki mint postai alkalmazottnak engedélye volt bejárni a felvonulási területre, az anyagok tárolásának a helyére. Kifigyelte, hogy a munka befejezése és az éjjeliőr megérkezése közötti órákban senki nem őrzi a telepet. Az apjától kölcsönkért kézikocsival azután elkezdett fuvarozni. Először különböző méretű és súlyú vaslemezt pakolt fel a kocsira összesen 250 kilónyit és ezt hazatolta Kisfáiba. Valljuk be, nem volt könnyű ezt a fuvart megtenni, de Bánt fűtötte a szerzés, az ingyen jött anyag utáni vágy és kétes öröm. Az viszont elgondolkoztató, hogy a sok kilométeres úton senki nem kérdezte meg. honnan hová viszi a rakományt. Ez kétségtelenül felbátorította, s néhány nap múlva újabb fuvarért ment. Ekkor nyolc darab öt-, illetve három méter hosszúságú szögvasat szállított a tanyájára. A nyomozás során mindent megtaláltak a Kisfái 84. szám alatt. Bán Imre már annyira biztos volt például Csordás József közreműködésében, hogy 1981 nyarán egy alkalommal csak annyit mondott' neki, menjen vele a Kisfái vasúti megállóhoz. Csordás szó nélkül követte. Amikor megérkeztek — természetesen éjszaka — levették a váróterem egyik ablakszárnyát. Erre azért volt szüksége Bánnak, mert lakásának kony*- haajtajából kitört az üveg és pótolni akarta. Az ablaküveget azonban nem tudta egészben kivenni, az eltört. Kétszázötven forint kárt okozott a MÁV-nak. pedig, ha becsületes úton jár, a konyhaajtót ötven forintért beüvegezik. A lopás azonban úgy látszik könnyebben ment neki. Röviddel ezután Oláh Ferenccel és Bán í élettársával, Generál Lajosnéval borlopásra szövetkeztek. Oláh ugyanis tudta, hogy a közeli tanyában senki nem lakik, a tulajdonos Viszont ott tárolja a bort. Tavaly júliusban — ismét csak éjszaka — betörtek a tanyába. Bán Imre mászott be a kifeszített ablakon, majd egy lakai „semlegesítése” után az éléskamrából egy 30 literes hordót adott ki. benne 25 liter borral. Amíg az akció tartott, Generálná figyelt. A hordót a borral hazavitték s nagy részét megitták. Időközben tudomásukra jutott, hogy a rendőrség keresi a tolvajokat. Csordás József vállalta, hogy eltünteti a hordót. Oláh Ferenccel két- ' tesben motorra ültek s a hordót a borbási kőhídhoz vitték és ott elrejtették. Tavaly augusztusban Bán Imre és Generál Lajos- né pincét épített. Ebben a munkában segített nekik Tánczos Imre. aki a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz borbási libatelepén volt éjjeliőr. Egy alkalommal Bán megkérdezte segítőtársát, hogy nem lehetne-e vacsorára egy libát szerezrii a telepről. Tánczos először nemet mondott, de később javasolta: este kilenc körül menjenek a telepre, ő lesz az őr és ad nekik libát, de ne mondják el senkinek. A megjelölt időben három üveg sörrel és egy zsákkal Bánék .jelentkeztek a telepen. A sört megitták, három törzslibát a zsákba nyomtak és motorral hazavitték. Egy hónap múlva ezt megismételték. A hat liba árát — 1500 forintot — később Tánczos Imre befizette a tsz pénztárába. Egy augusztusi éjszaka burgonyalopásra szövetkeztek Bánék. A szokásos társasághoz most Kakas Ferenc (Kecskemét. Borbás 84. ) is csatlakozott. Nyárlőrinc és Lászlófalva között kiszemeltek egy krumpliföldet és onnan kézzel felszedtek 260 kiló első osztályú burgonyát. A lovas kocsit Kakas Ferenc hajtotta s a zsákmányból ő is kapott hatvan kilót. Lantos Mihály a múlt nyáron a reszelőgyárban dolgozott és onnan ellopott tíz ráspolyfejet és 22 darab turbómarót. Ezeket — ötven forint tartozás fejében — átadta Tánczos Imrének. A lopott holmi értéke 2590 forint volt. Tánczosnál a nyomozás s'orán valamennyit megtalálták., A Bán, Generál, Csordás trió ellopott a MÁV-tól egy kézi csiszológépet, egy víkendházból gázpalackot nyomáscsökkentővel, a kecskeméti Törekvés Tsz Kisfáiban levő munkásszállásának az udvarán a hidrofor aknájából kilopták a villanymotorral egybeépített szivattyút és eladták. A kertészeti főiskola egyik táblájáról egy mázsa almát loptak, a már említett Törekvés Tsz bekerített meggyeséből 22 darab gyümölcsösládát vittek el s ebbe rakták a lopott almát... Végül is a rendőrség nyomára akadt a tolvajoknak, és a bíróság elítélte őket. Bán Imre kétévi börtönt kapott, két évre eltiltották a közügyektől és mindenféle járművezetéstől. Csordás Józsefet egy év kéthónapi börtönre ítélték, két évre eltiltották a közügyektől és ezer forint pénz mellékbüntetéssel sújtották. Oláh Ferenc büntetése tíz hónap börtön, két év közügyektől eltiltás és ezer forint mellékbüntetés. Ugyanakkor megszüntette a bíróság a korábbi büntetés során kapott feltételes szabadságot is. Kakas Ferencet a bíróság egy évre próbára bocsátotta és egy évre pártfogói felügyelet alá helyezte. Generál Lajosnét nyolc hónapi börtönre ítélték és kétezer forint mellékbüntetés megfizetésére kötelezték. A szabadságvesztés végrehajtását a bíróság három évi próbaidőre felfüggesztette. Tánczos Imre büntetése tíz hónap — két évi próbaidőre felfüggesztett — börtön és kétezer forint. Lantos Mihályt tíz hónapi javító-nevelő munkára ítélték tízszázalékos hércsökkentés mellett. A bíróság kötelezte a vádlottakat az általuk okozott károk megfizetésére ,is. ;. G. s.
