Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-11 / 108. szám
1 1988. május 11. • PETŐFI NÉPE • 5 FILMJEGYZET Cha-cha-cha A hatvanas évek! — jelenthetné be a mozik hoppmestere — ha lenne Ilyen — a Cha-cha-cha című új magyar filmet. Az ötvenes éveket bemutató magyar filmek dömpingje után, a Cha-cha- cha egészen új „díszletbe” viszi el a nézőket. Pár év telt csak el a Tegnapelőtt, a Kettévált mennyezet, la Requiem, s az elkészülte idejét tekintve jóval korábbi Tanú fit- ml ideje óta, s mégis mennyire mások a házak, az utcák, a tárgyak, az arcok, s mennyire más a levegő! Kovácsi János, akinek első nagy játékfilmje a Cha-cha-cha, a közelmúlt történészének gondosságával igyekszik hiteles környezetet teremteni. Az autók, a főcím alatt forgó otromba magnó, a gimnazista fiúk és lányok hajviselete, ruházata, szlengje, az utcaképek mind korhűek. A legapróbb részleteiben és egészében is hiteles korfestés a film egyik legnagyobb erénye. Persze Kovácsinak nem volt szüksége semmiféle történeti kutatásra. Csak vissza 'kellett emlékeznie saját középiskolás éveire; mi volt a „menő” cigaretta akkoriban, milyenek voltak a házibulik, ho-. gyan édelegtek a tánc- és illemtanárok ... Érződik is a filmen ihindvéglg az erős személyes kötődés. A középiskolai mindennapok eseményei akkurátusán sorakoznak egymás mellett. Megfogalmazásuk, felépítésük, felfűzésük a cselekményszálra bizony többnyire még elég Iskolás. Ugyanakkor Kovácsi első nagyobb lélegzetű munkájában, a már említett hiteles korrajz mellett, fel kell figyelnünk — elsősorban a főhős családi környezetének bemutatásában — a rendező ígéretes atmoszférateremtő képességére. Jó partnere ebben Kristóf Tibor, aki a végtelenül fáradt, különc és ta- lajtalan apa szerepében a film egyik legjobb alakítását nyújtja. Feltétlenül szólnunk kell a záróképsorról. A film főhőse, a csetlő-botló, magát sehogysem találó Grúber Ernő, szerelmes az egyik láthatóan már sokat tapasztalt iskolatársnőjébe. (Ebben a csetletés-botlásban, általában a geggelésben, a vígjátéki helyzetek kialakításában, helyenként egészen kitűnő a rendező. Gondolunk itt elsősorban az Úttörő Áruházban játszódó jelenetekre, vagy a csikkdobálásra.) Természetesen Grúber mit sem vesz észre a lány tapasztaltságából. Az iskolaújságban szerelmes verseket ír hozzá, melyekben az Almok Asszonyának nevezi őt. Végre a tánciskolában — a film nagy része itt játszódik — hozzáérhet, táncolhat vele. A tánciskolái ka- maszidillt brutálisan robbantja a rendező. A valóságradöbbenést egy frenetikus hatású, magyar filmben sohasem látott, a W. C.- rajzok közönségességével, az anatómiai’’ ábrák pontosságával és a pornográf-filmek visszataszító gusztustalanságával megfogalmazott képpel mutatja be ifjú Jancsó Miklós kamerája ... És azután már csak a véres verekedés nyomaival hazaérkező Grúber Ernő hirtelen megöregedett kamaszarca, Grúber Ernőé, akit nem lehet többé gyermekként, fiúként megütni... S. I. Epreskerti séta A Magyar Képzőművészeti Főiskola úgynevezett Epreskertje a századforduló óta ad otthont festő- és szobrásztanulóknak, mestereknek. Az Epreskert mfiteremházak és szobrok bangula- tos ligete Budapesten a Bajza utcában. Jelenleg Itt tanulnak és dolgoznak a szobrász-restaurátorok, a díszlet- és jelmeztervezők is. • Pillanatkép az Epreskertből. • Szobor születik. Mindenekelőtt embernek lenni Szarvas Ferenc professzorral, a Magyar Belgyógyászok Társasága dál-magyarországi^decentrumának közelmúltban tartott vándorgyűlésén ismerkedtem meg. Az előadói pulpitusra lépve az orvosi gyakorlatban álltalános gyógyszerek káros hatásait elemezte, különös (tekintettel a férfiszervezetre. A szakembereknek szánt jól felépített referátum csattanója így hangzott: lehetőleg mindenki kerülje el a fölösleges gyógyszerszedést. Igen, ilyen egyszerűen, ilyen hétköznapién fogalmazta meg a lényeget, s ebben a sallang nélküli kijelentésben felerősödött a tételesen Ismertetett ok-okozati összefüggés, mely egyben útmutatás is Tessék, akinek füle van ... Amíg az előadások folytatódtak, Szarvas professzortól beszélgetésre kértem lehetőséget. Hisz nemcsak a tudóst köszönthettük Kiskunfélegyházán, hanem az egykori diákévek színterére visszalátogató megyénk fiát is. — Valóban, Pálmonostorán szü-, lettem 1930-ban. A szüleim földművesek voltak, tanyán éltünk. Iskolába is ott jártam, ma is nagy szeretettel gondolok első tanítómra, Sallay Jánosra. Az elemi harmadik, negyedik osztályában Szerelemhegyi Veronika tanított, ö volt „rajta”, hogy tanuljak tovább. Meg a nagyapám, aki édesapánk halála után átvette a család sorsának az irányítását. Kiskunfélegyházára 1941-ben kerültem, a Szent László Gimnáziumba, mely ma Móra Ferenc nevét viseli. Kedves emlékek kötnek az intézethez, csak a szeretet és a hála hangján beszélhetek tanáraimról. Az emberré válás, a karakter kialakuláséban a 10—18 éves kor meghatározó, és az is, hogy ebben az időszakban kik irányítják a fiatal lépéseit. Amit az iskolától kaptam, az az elv, hogy mindenekelőtt embernek kell lenni, ezután jöhet a többi: orvosnak, tudósnak ... Julesz Miklós professzor, akadémikus, aki szintén félegyházi származású, később a klinikán főnököm volt. Külön figyelemmel kísérte pályámat, hiszen egy városból indultunk. 0 is ugyanezeket az elveket vallotta. Égy kicsit előrevágtam. Az érettségi után a szegedi egyetem bölcsészkarán magyart és történelmet hallgattam. Világirodalomból Sőtér István adott elő!... És mégis az orvosi karra kértem az átvételemet, ahol 1956-ban kaptam meg a diplomát. Húsz év következett az I-es belklinikán. 1975-től a városi kórház belgyógyászati osztályának vezető főorvosa vagyok, öt éve egyetemi tanári címet kaptam. Pályámat értékelve elégedett lehetek. Megvalósítottam az elképzelésemet, amit első gimnazistaként egy hirtelen osztályfőnöki kérdésre kapásból orvostanárként jelöltem meg. Azít hiszem mindkét hivatásban közös és elengedhetetlen a kapcsolat- teremtés képessége. Hiszen az emberek hozzánk a legbensőbb ügyeikkel fordulnak, sokszor még maguk sem tudják, mi a bajuk, nekünk kell a beszélgetés során rávilágítani azokra az összefüggésekre, amelyek a betegség kiváltó okai. Szakterületem az andrológia. Hevenyészve akár férfigyógyászatra is fordíthatnám. Mindazok a problémák, amelyek a termékenységgel, a hormontermeléssel, illetve a szexuális életvitellel kapcsolatosan nyilvánulnak meg. Ezek a betegségek szinte mindig más kór köntösében jelentkeznek, de eredetüket e funkciók zavaraiban lehet megtalálni. A tuberkulózist felszámolták, sok más súlyos betegséget gyógyítunk. Ma már nem lehet luxusigény, hogy azokkal a betegségekkel is foglalkozzunk, amibe ugyán nem lehet belehalni, de velük élni nehéz ... Sokat dolgozom, a mindennapi gyógyító munka igénybe veszi erőmet, a tudományos munkára — egy szakkönyv társszerzőiéként közreműködtem — a klinikán töltött idő alatt több lehetőségem volt. Két gyermekem van, a fiam most 14 éves. Nagyapám tiszteletére a János nevet örökölte. Annak a Szarvas Jánosnak a nevét, aki a tanulás felé irányította az én és az öcsém életútját is ... Nagy Mária NYELVŐR Negatív hangulatú szavaink A labdarúgó-világbajnokság elődöntőjébe került magyar csapatról ezt olvastuk: „Ha a magyar együttes netán tovább jut, közvetítést adunk a döntőről is”. Ez a netán a netalán rövidült alakja. Az értelmező kéziszótár szerint a jelentése: kis valószínűséggel, de esetleg. Ez a határozószó ebbe a mondatba nem illik bele, mert hiszen mi azt reméljük, hogy továbbjut a magyar csapat. A netán rossz vagy kellemetlen dologra vonatkozik. Tehát a mondat megfogalmazója azt szeretné, hogy a magyarok ne jussanak tovább? Ez a netán csak ilyen mondatokban helyes: Ha netalán segítségre lenne szükséged, fordulj bizalommal hozzám. Ha netán nem érek rá, magadnak kell elutaznod. Ugyancsak meggondolandó, hogy mikor használjuk az elharapózott igenevet. Az elharapózik ige jelentése ugyanis: (tűz) gyorsan tovaterjed, (káros jelenség) elterjed. A tűz gyors tovaterjedése kellemetlen érzéseket kelt bennünk. Erre gondolva jó szokásról nem mondhatjuk azt, hogy elharapózott, a jó szokás elterjedt. Az 'elárul is negatív jelentésű, rosszalló értelmű és hangulatú ige, titkolt dolognak a fölfedését fejezzük ki vele (elárulja a titkot, a tervet, a gyengéjét). Jelentésbővüléssel pozitív értelmű kapcsolatokra is átterjed, de azt nem fogadhatjuk el. A „szép tehetséget árul el, jó tulajdonságokat árult el” helyett magyarosabb fordulatokkal1 fejezhetjük ki magunkat így: verse tehetséges írás; jártas, jártasságot mutat valamiben; modora művelt emberre vall. A kizár ige átvitt értelmű használata német hatásra alakult ki (ez kizárja a félreértést, ez ki van zárva). Ma már nyelvművelőink nem ellenzik, de azért ha lehet, használjunk helyettük magyarosabb és választékosabb kifejezéseket (ez lehetetlenné teszi a félreértést, a két fogalom nem egyeztethető össze). Tagadó alakja helyett (nincs kizárva) azonban feltétlenül szabatosabb változatokkal éljünk. Pl. lehetséges, meglehet, valószínű, nem lehetetlen, hogy ... A kiáll ige megítélése is olyan, mint a kizáré. Ma már ellenzik, használatát (kiállja a csapást, a büntetést, sőt a próbát, az ösz- szehasonlítást, a versenyt). A bizalmas stílusban gyakori tagadó használatát (ki nem áll, ki nem állhat valakit vagy valamit) azonban ellenzik, mert helyette igényesebb, szabatosabb szavaink vannak: ellenszenves, elviselhetetlen, utálatos neki, utálja, nem szível(het)i. Ugyanígy magyarosabb kifejezésekkel kell helyettesíteni a közelébe sem jön, távolról sem, messze nem kifejezéseket. A közelébe sem jön helyett magyarosabbak ezek: meg sem közelíti, megközelítően sem, egyáltalában nem, koránt sem olyan, mint ........nem hasonlítható öszsz e. A távolról sem és az újabban nagyon elterjedt messze nem helyett magyarosabb a közel sem, közel sincs és koránt sincs. Ne mondjuk tehát így: Távolról sem (messze nem) olyan nehéz, mint ahogy gondoljuk. Helyette ez a jobb: Ez közel sem (vagy: koránt sincs) olyan nehéz, mint ahogy gondoljuk. Az egyhamar és egykönnyen határozószókat is helyesen csak tagadó mondatokban használhatjuk. Pl.: nem kel föl egyhamar az ágyból; nem egyhamar veszti el a fejét; ez a terv nem egykönnyen valósítható meg; egykönnyen nem szabadulsz meg tőle. Állító mondatban használatuk magyartalan, azért helyettük magyarosabb szavakkal éljünk. A kitűzött célt egyhamar (helyesen: hamar, könnyen, egykettőre) elérhetjük. Az elnök egykönnyen (helyesen: könnyen, könnyűszerrel) elintézte a dolgot. A fölvesz igének a népnyelvben .felfog, megért, megfontol’ jelentése is van. Pl.: Ha jól fölveszi az ember, nem is olyan nehéz. De tagadó formában a föl sem vesz már köznyelvivé vált. Jelentési köre igen gazdag: nem törődik vele, semmibe se veszi, nem neheztel, nem sértődik meg érte, nem veszi zokon, elviseli. A változatosság kedvéért ezeket is használjuk helyette. Az ismer igével alkotott szó- szerkezetek némelyike német hatásra alakult, de kifejező voltuk miatt nagyon jól használhatók. Nagyobb részüknek tagadó alakban való használata .ellen sem emelhetünk kifogást, mert választékosabbak, mint a nekik megfelelő egyszerű Igék. Pl.: nem ismeri a félelmet; nem ismert határt, mértéket; nem ismer kö- nyörületet. De azért rövidebb formálnak a használata sem helytelen: nem fél; mértéktelen, könyörtelen. A létére névutószerű főnév nem mindig kialakult jelentésében szerepel. Arra kell ügyelnünk, hogy ellentétet fejezzünk ki vele. Ez a mondat például helytelen: Magyar létére jól tud magyarul. Itt nincs ellentét, hiszen természetes, hogy magyar ember tudjon magyarul. Ugyancsak helytelen ez a mondat is: Beteg létére ágyban fekszik. De ha azt mondjuk, hogy beteg létére fölkelt az ágyból, már érezzük az ellentétet, tehát helyes a mondat. Hasonló, nyelvileg helyes mondatok ezek is: Okos ember létére ilyen szamárságokat művel. Vén létére oda áll a gyermekek közé. Ha nem ellentétet fejezünk ki, a lévén igenév a helyes. Pl. Beteg lévén ágyban fekszik; magyar lévén jói kell tudnia magyarul. Meg kell jegyeznünk az aligha, alighanem és a dehogy, dehogynem használatát is. Az aligha és dehogy tagadó-, az alighanem, dehogynem pedig igenlő szó. Pl.: Aligha megyek el hozzátok (valószínűleg nem). Alighanem eső lesz (majdnem bizonyosan lesz eső). Régen így mondták: Aligha eső nem lesz. Petőfi is így írt: „Én beléptem, ő rám nézett, Aligha meg nem igézett!” Dehogy áldozom fel az- időmet! (nyomatékos tagadás). Tagadó kérdésre (Nem leszel ott?) igenlő válasz: dehogynem leszek ott. Ezeknek a szavaknak a logikátlannak tetsző jelentése mondatbeli kapcsolatban alakult ki, tehát mai használatukat nem ellenezhetjük. Kiss István Harminckétmillió forint a közművelődés támogatására MENTSÜK MEG A MEZŐGAZDASÁGI NAGYÜZEMEK MÚLTJÁT! Levéltárak és a termelőszövetkezetek 1. Iratok penészes pincében és a tyúkólban Levéltáraink gondosan őrzik, történészek földolgozzák az Urbárium iratait. A jobbágyfelszabadítás dokumentumaira mint a szemük fényére vigyáznak a közgyűjteményekben. Az utánunk jövő nemzedékek is tanulmányozhatják a felszabadulást követő földosztást a körültekintően rendszerezett jegyzőkönyvek, birtoklevelek alapján. A íölsoroltakhoz hasonlóan történelmi jelentőségű nagyüzemi átszervezésről, az új szövetkezetek első évtizedeiről már most nehezebb hiteles források fölkutatása. Mit gyűjtsenek? „Csák az utóbbi két-három évben gyűjthetjük a tsz-iratokat, mert a helyhiány gátat szabott módszeres munkánknak. Szakszövetkezettől csak akkor veszünk át iratokat, ha az olyan termelőszövetkezetbe olvadt be, amely átadta az 1975-ig bezárólág készült jegyzőkönyveit, mérlegeit, könyvelését, üzemi terveit, levelezését. Állami gazdasági iratokat egyelőre nem vettünk át”, írta tájékoztatást kérő levelemre Gyarmáthy Zsigmond, a Szabolcs- Szatmár megyei Levéltár igazgatója, A tsz-történetírás módszertani kérdései című könyv szerzője. A Győr-Sopron, megyei 1. sz. Levéltár fondjegyzékében (alap- jegyzékében) csupán 34 mezőgazdasági termelőszövetkezet iratai szerepelnek, de csak minden hetedik-nyolcadik mondható némi jóindulattal teljesnek. „Sajnés az egyesülések, átszervezések következtében sok irat elveszett, megsemmisült”, panaszkodott dr. Ge- csényi Lajos igazgató szerkesztőségünknek. A Művelődési Minisztérium közgyűjteményi főosztályvezetője a Magyar Nemzet 1982. január 13-i számában olvasható interjújában a hatáskörébe tartozó intézménytípusok közül a levéltárakat minősítette a legelmaradot- tabbaknak: „Olyan jogszabályok születtek, melyek megnövelték hatáskörüket, de fejlesztésükről megfeledkeztek. Még ma sem tudják pontosan meghatározni, mely iratokat kell megőrizniük.” Hol? A Tanácsháza pincéjében beszélgettem Iványosi-Szabó Tibor igazgatóval a Bács-Kiskun megyei gondokról. Körülöttünk penészes, salétromos falú, kibírhatatlanul párás, sötét, iratok tárolására és munkavégzésre alkalmatlan raktárban romlik napról napra mintegy ezer folyóméter irat. A falak újrameszelésével mentik, ami menthető. Dicséretükre mondom, hogy nehézségeik ellenére minden tőlük telhetőt megtesznek a szocialista mezőgazdaság kialakulását, megizmosodását tükröző dokumentumok átmentésére. Valamennyi mezőgazdasági „iratképző” szövetkezetét, gazdaságot fölhívták teendőikre, kötelességeikre, fölajánlották segítségüket. Arra törekszenek, hogy legalább ötévenként minden önálló gazdasági egységet meglátogatva a helyszínen ellenőrizzék az előírások betartását, javaslatokkal, tanácsokkal könnyítsék megfelelő megoldások kialakítását. Kínzó helyhiányuk miatt kezdetben úgy gondolták, hogy egy ideig még „kint” hagyják az iratokat,, ha sikerül a védettség minimális feltételeit megteremteni. Felül kellett vizsgálni álláspontjukat! Sok visszásságot tapasztaltak! Volt, ahol tyúkólba pakolták a százak sorsáról tudósító papírokat, volt, ahol egerek paradicsoma padlásra. Átmeneti megoldás? Az iratok beszállítását szorgalmazzák, noha nincs egyetlen méternyi szabad polcuk se. Csak azt kérik, hogy nagyjából rendezett, tiszta állapotban hozzák Kecskemétre a dokumentumokat. Régi iratok selejtezésével próbálják legalább egy részüket levéltári előírásoknak illően elhelyezni. A Klapka utcai raktár különböző részein szabadul föl így időnként némi hely, ahová felkerülhetnek a járófolyosókon egymásra helyezett, a súlytól roskadozó dobozokban, csoportosított iratok. A többszöri átrakás, a szétszórtság megsokszorozza az amúgy is túlterhelt levéltárosok munkáját. Vállalják, mert tisztában vannak a mezőgazdasági dokumentumok politikai, művelődés- és gazdaságtörténeti értékével. Átmenetileg természetesen minden lehetséges - szakmai támogatást megadnak az iratok helyszíni tárolásához, ahol ennek megfelelő tárgyi és személyi feltételei biztosítottak. A legutóbbi években a szalkszentmártoni Petőfi, a hartai Lenin, a kunbajai Béke Csillaga, a kunfehértói Előre, a fülöpszállási Vörös Csillag Mezőgazdasági. Termelőszövetkezetben és a soltszentimrei Ezerjó, a csengődi Aranyhomok Szakszövetkezetben szerezték a legkedvezőbb tapasztalatokat. Heltai Nándor (Folytatjuk) Az Országos Közművelődési Tanács elnöksége határozott az idei második félévi közművelődési céltámogatás felosztásáról, összesen 32 millió forintot osztottak szét, és ebből a jelentősnek mondható összegből megyénk is részesült. A közoktatás és közművelődés kapcsolatának erősítésére a bajai Liszt Ferenc Zeneiskola egy adattár létrehozására, valamint a napközis tevékenység gazdagítására és a zenebarát mozgalom szélesítésére félmillió forintot kapott. 350 ezer forintos támogatásban részesült a kiskunhalasi, valamint a kalocsai múzeum, az oktatást segítő tervek megvalósítása céljából. A kalocsai városi tanács á nyári közművelődési gyermektáborokra száztízezer forintot fordíthat. A lakótelepek és kistelepülések kulturális ellátásának segítésére háromszázezer forintos céltámogatást kapott a bajai újvárosi iskola, a lakótelepen élő felnőttek művelődési igényeinek kielégítésére. Az Országos Közművelődési Tanács elnöksége a rendelkezésre álló pénzösszeg elosztásakor figyelembe vette oz amatőr művészeti mozgalom célkitűzéseit is. Ennek alapján a Bács-Kiskun megyei Tanács, a kecskeméti Wolford-dűlői tanyai iskolából kialakítandó amatőr szakmai bázisra ötszázezer forintot kap. Közösségi művelődésre a megyénkben Jánoshalmán működő cigányklub érdemelt ki kétszázezer forintot azzal a céllal, hogy bővíti ismeretterjesztő tevékenységét. A kalocsai 'kpnyvtár egy kiállítóterem felszerelésére százezer forintos támogatásban .részesült. KODÁLY-ALBUM Kodály Zoltán, a világhírű zeneszerző életét és munkásságát bemutató fotóalbumot jelentetett meg születésének 100. évfordulója alkalmából a fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. A száznál több fénykép, újságkivágás, kézirat és kotta reprodukcióját tartalmazó kiadvány nagyrészt eredeti dokumentumok felhasználásával készül.
