Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-07 / 105. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1932. május 7. A borról és az olajról Beszélgetés Csikós-Nagy Bélával A közelmúltban a Ma- gyár Közgazdasági Társaság Kecskeméten rendezett ülésén sokakat érintő téma került terítékre. A szőlőtermesztésben érdekelt közgazdászok vitatkoztak az ágazat helyzetéről. A tanácskozáson az Országos Anyag- és Árhivatal, s egyben a társaság elnöke, Csikós-Nagy Béla államtitkár is részt vett. Amint ismeretes, Csikós-Nagy Béla hazánk vezető közgazdászai közé tartozik, jelentős szerepet vállalt a magyar gazdaságpolitika „új növekedési pályának” jelzett fejlesztési koncepciójának kialakításában. Ezt jellemezve fogalmazhatunk úgy is: nem közvetlen célunk követni valamennyi termelési ágban az élenjáró technikát, inkább úgynevezett súlypontokat kell képeznünk. Ez lényegében azt jelenti, hogy a népgazdasági ágasatok rendszeréből ki kell választani a progresszív ágakat, és oda koncentrálni a tőkét. Így azok az átlagosnál gyorsabban fejlődhetnek. A mezőgazdaság nem tartozik ezek közé, ezért az ágazatnak magának kell a fejlődéshez az utat megtalálnia. Az államtitkár a vitaülés után válaszolt néhány kérdésünkre. — Hét éve szintén Kecs. „ kémét adott otthont az MKT ülésének, akkor is a szőlö- és borgazdaság gondjairól vitáztak. 1976-ban az ágazat helyzete ellentmondásosabb volt. Mi változott azóta? — Akkor legsürgetőbb teendőnek a telepítést találtuk, hiszen szőlőtőke nélkül, még a legjobb botászok sem tudnak elegendő exportárualapot készíteni. :A különböző érdekeltségű —/ termelő, borgazdasági, felvásárló —szakemberek között nagyobb volt a • véleménykülönbség. Ez természetes is. Minden vállalat, gazdaság magának szeretné a jó üzletet. Most kiegyenlítettebbek voltak a „kedélyek”. _,Nos, ami a munkát illeti itt, BácS-Kiskun megyében jól dolgoztak. Ezt bizonyítja az előző ötéves tervidőszakban telepített 61.00 hektár szőlő. A tavalyi 1200 hektár és az idei 1000 hektáros terv js biztató. Helyreállt az egészséges rotáció. A jelenlegi, külgazdasági egyensúlyra, akt-í- Y'Ujnra törekvésünk meghatározza, a közelebbi célt isi Elsősorban telepítéssel, dinamikus fajtaváltással kell növelni az ágazat szerepét. Emellett nagyok a termesztéstechnológia korszerűsítésében rejlő lehetőségek is. A hatékonyság egyenletes javításával állandóan emelni kell a termésátlagokat, Elsőrendű a mennyiség növelése! Mindezt az indokolja, hogy egy hektáron lényegesen kisebb import félhasználásával a többi mezőgazdasági ágazattal összehasonlítva, a • szőlőtermesztés devizahozama három—ötszörös. — On alaposan ismeri a vállalati tervezés és gazdálkodás feladatait. Ezt bizonyítja elméleti és gyakorlati munkássága is. Mégis jelent.« újat egy ilyen tanácskozáson való részvétel? — A személyes kapcsolat a legfontosabb. Hiába készül valaki ^a hozzászóláshoz, hiába ragaszkodik a leírtakhoz. A szóbeli kiegészítéskor az emberi indulatok felerősödnek, ezáltal jobban megismerhetők a tények. A mostani vita után előttem is számos kérdés más színben tűnik fel. Ilyen például a gazdaságos termésátlagok és -hozamok megítélése. Vagy említhetném a hatékonyság javítására irányuló törekvéseket. Nyitott népgazdasági tervünk teljesítése érdekében szükség van a szabályozók időnkénti korrekciójára. Sok szabályozó ilyen és hasonló tanácskozás után változik meg, módosul. — Az ülésen elhangzottak alapján, véleménye szerint mi az, ami sürgős intézkedést igényel? — Ismeretes, hogy a VI. ötéves, terv a mezőgazdasági termelési szerkezetében nem számol lényeges változással. A kertészeti ágazatokban lezárult az államilag segített, nagy területfejlesztés időszaka. A terv csak a kiöregedett ültetvények pótlását irányozza elő. Ez is nagy erőpróba, hiszen a járulékos beruházásokkal együtt hektáronként hatszázezer forintot jelent. Ennek pedig a pénzügyi feltételeit meg kell teremteni. A társadalom mindig érzékeny volt és lesz a bor minősítésében. Egyszer mint kertészeti terméket értékeljük, máskor mint élvezeti cikket. Az pedig, hogy a végtermék negyede marad a termelőnél, ismét más kérdéseket vet fel. — A minőségi borok, és a fogyasztó érdekeinek védelmében — hiszen kevés az. olcsó bor , mit lehet tenni? — Változtatni kell a támogatás és az elvonás rendszerén. Egyébként az ülés írásos beszámolóit a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium miniszteri értekezletén már ismertették. Ettől függetlenül, a közeljövőben létrehoznak egy bizottságot, amely az itt elhangzottakat feldolgozza, és ajánlás formájában eljuttatja az illetékes hatósághoz. — Bár a tanácskozáson főleg a végtermékről, a borról esett szó, viszont a gazdaságos termelés feltételezi az energiatakarékos technológiák elterjedését. A közelmúltban végrehajtott áremelés után jövedelmező marad-e az ágazat? — Hazánkban az alkalmazkodás az olajárrobbanáshoz, mint általában az importáló országokban — jelentős próbája a népgazdaságnak. de minden termelő ágazatnak. Ki gondolta volna két év-, tizede, hogy az olaj ára tiz esztendő alatt megtízszereződik? A szocialista tervgazdaság csak arra teszi képessé a kormányt, hogy késleltesse a negatív hatások beáramlását, de azokat végül is figyelembe kell vennni a gazdaságpolitikai döntésekben. Az olajárrobbanáskor és az azt követő években az olajszámla kizárólag magyar—szovjet ügynek tűnt. Ekkor indult a világpiacon az olaj barrelenkénti ára 3 dollárról „mesés” útjára. Azóta a KGST-import aránya is csökkent és az ára is változott. Nálunk, jelenleg a hordónkénti fogyasztói ár 26 dollár. A Szovjetuniónak 2G—21 dollárt fizetünk ezért a mennyiségért, míg a szabadpiacon 34 dollár körüli az értéke. A félreértésekre legtöbbször az ad okot, hogy a híradások szerint: nyugaton esik az olaj ára, nálunk pedig emelkedik. Látható azonban, hogy sokat kell még ahhoz csökkenni az olaj árának, hogy a két érték közelítsen egymáshoz. A KGST Végrehajtó Bizottsága olyan, az új helyzetre érvényes döntést hozott, amely szerint a megelőző ötéves világpiaci átlagárak figyelembevételével változtatják az árakat. Szerencsére a termesztő szakemberek korán felismerték a lehetőségeket, és sok gazdaságban csökkentették az energiafelhasználást. Mindez indokolja, hogy az energiakérdés ezentúl is napirenden lesz. Éppen ezért, a jövedelmezőség érdekében fontos az ésszerű takarékoskodás. Czauner Péter HÁZUNK TÁJA Az áprilisi fagyok után Az elmúlt hét végre meghozta a várva-várt tavaszt. A munka ünnepét sokan töltötték kert-' jükben. A zöldség-gyümölcs termesztőket ezúttal kegyébe fogadta az időjárás és ahogy a meteorológusok mondják, a meleg ezúttal tartósnak ígérkezik. Már talajmenti fagyok sem fogják veszélyeztetni a serkenő növényeket. A gyümölcsfák virágzása elhúzódik. Sőt, a hideg ^dőben a termékenyülés sem volt tökéletes. A méhek is lustábbak i/yenkor. A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet Nevirol <hevű készítményé ajánlható, amely javítja a termékenyülést. Ugyanígy jellegzetes „hidegtünet” a növények nitrogénéhsége, ami könnyen észlelhető, hiszen a levelek sárgák vagy sárgulok, mert a növények nitrogénfelvétele a hideg talajon rendellenes. Ez főleg a közeli napokban okozhat gondot, hiszen vasárnapról hétfőre szinte átmenet nélkül köszöntőit be a jó idő. Ilyenkor még nagyobb a növény nitrogénigénye, éppen ezért juttassuk — hét-tíz dekagramm/ négyzetméter — dúsabb adaghoz. Ez a hatóanyagsúly. Jó tudni, hogy az ammóniumnitrát 34, az ammóniumszulfát 20, a karba- mid 46, a mészammonsalétrom 25 százalék nitrogén-hatóanyagot tartalmaz. Ha palántázunk, akkor oldat formájában öntözzük be a növényeket. Ajánlhatjuk a Wuxál, vagy a Volldünger 2 százalékos oldatát. A magokról kelő növények fejlődését serkenti a négyzetméterenként 1 dekagramm Volldünger adagolása. Virágzik a szamóca. A fiatal töveknél ne feledkezzünk meg a bimbózásról. ' A szőlőben már időszerű befejezni a támrendszer javítását és pótoljuk a tápanyagot az előző évi tapasztalatok alapján. A zöldségeskertben a meleg beköszöntővel hozzákezdhetünk az aprómagvú növények vetéséhez. Ha termést is szeretnénk, tartsuk távol a madarakat. Legegyszerűbb. madárijesztő a színes műanyag szalag. Minél inkább csillog és sűrű ez a riasztórendszer, annál jobb az eredmény. i • A fóliasátrakban sem kell már fűteni. Fekete Sándorné a sátorból szomszédja segítségével gyűjti a primőr retket Bugacfelsőmonos- toron. Itt a csigaszezon A MAVAD azt tervezi, hogy a tavalyi 900 tonnás csigaexportot az idén '300—400 tonnával megtetézi. Az országszerte megszervezett csigaátvevő hálózatnál várják a puhatestűeket. Kecskemét környékén az UNIVER ÁFÉSZ szolnokihegyi kirendeltségén veszik át a 40 milliméteres házátmérőjű éticsigá- kát. Vetés farkasfogú gereblyével • Könnyen elkészíthető a farkasíogú gereblye. | A pázsit, a fű ve* tését a jó idő bekö.- szöntével érdemes minél korábban megkezdeni. Bár a fű tavasztól őszig telepíthető, az igazán jó eredményt a sok csapadék, a viszonylag alacsony hőösz- szeg miatt a korai ■telepítés biztosítja. A kelés sikere azonban nemcsak a telepítési idő helyes megválasztásán, ko* raiságán, hanem a vetés szakszerűségén,! egyenletességén is múlik. A fű apró mag, ezért sekély, egyenletes mélységet igényel. A vetést 'házikerti körül- i mények között végezhetjük úgy, hogy a magcsj; gereblyével a földbe keverjük, vagy takarófölddel fedjük. Ezekkel a módszerekkel azonban a telepítés gyakorta föl* tos, tárka. A kecskeméti Horváth Gyula segített magán, ő másként veti a fűmagkeveréket: egy saját találmányé egyszerű eszközzel, az úgynevezett „farkas gereblyével”. A gereblye könnyen kialakítható, akár fából, akár vaslemezből. Nem kell mást tenni, csak egy 60—r70 centiméter hosszú, 15 centiméter széles cplos deszka egyik felén, szorosan egymás mellett 5 centiméter oldalnagyságú, egyenlő szárú háromszögeket, farkas* fogakat kivágni. Innen a neve is. Ugyanez elkészíthető hasonló méretezéssel, 2—3 milliméter falvas- tagságú vaslemezből is. Másfélkétméteres nyéllel az eszköz hadra fogható. ( A gereblyét az előre elkészített magágy felszínén egy vonalon oda*vissza kell huzigálni. Laza talajon két-háromszori húzásra kialakul a gereblye profilja. Az egész terület megvonalazása után a vetőmagot az előírt mennyiségben, egyenletesen szét kell szórni. így a fűmag a hullámokon, azaz a csúcsokon és a völgyekben fog elhelyezkedni. Ezek után a gereblye nem fogazott; sima hátával el kell simítani a területet. Ezzel a művelettel az ormokat széthúzzuk, a csúcsok a hullámvölgyekbe kerülnek és betakarják az ottlevő magvakat. A takarással azok a magok is a völgybe kerülnek, amelyek a csúcsokop voltak, ezáltal olyan sűrű, soros vetést kapunk, mintha a telepítést géppel végeztük volna. Ez a módszer sem nélkülözi a talaj. jó előkészítését, a megfelelő magágyat, a kellő tápanyagjuttatást, az öntözést és a fű kelés utáni jó megerősítését. A munkát kellő precizitással végezve a vetés nem lesz foltos, egyenetlen. Mivel nem kell bajlódni a gereblyézéssel, illetve a takaróföld kijuttatásával, a munka gyorsabban végezhető és a legtökéletesebb gépi vetés hatását kelti. Kockázgatunk — kockáztatunk A RUBIK-KOCKA világra, szóló sikere után új össznépi társasjáték hozta lázba a játékoskedvű magyarokat. A tömegkommunikáció minden fórumától kapjuk a híreket, ki mikor, mire vállalkozott. Két ember nem futhat össze az utcán anélkül, hogy szóba ne kerüljön: B. vagy D. „kisvállalkozó” lett. Csodálatos találékonysággal keresték meg máris a legmozgékonyabb emberek, mire van piac. Szaporodnak a szolgáltatások, hivő- gatóbbá válnak a vendéglők, a kecskeméti zöldséges egyenként fényesre törli az almát, mióta vállalkozó. A fogyasztó ámuiva, de jó érzéssel fogadja a hideg sört, a gyorsabb kiszolgálást, és örül, ha elromlott rádióját nem hetek, hanem már órák múlva üzemképesen kapja vissza. Szóval, egyre többen vannak vállalkozók. A szakirodalom is bővül, az elméleti vitákból, cikkekből láthatjuk, hogy ez még csak a kezdet. A Heti Világgazdaság című lapban múltkoriban megjelent egy cikk, amely Liska Tibor „vállalkozói szocializmus"- nak nevezett koncepcióját ismerteti, így fogalmaz: „A" Liska-modellben”' minden — a természeti javak éppúgy, mint az ember képessége — tőkévé válik." Másutt ezt írja: „A cél az — állítja Liska Tibor —, hogy a legfontosabb tőkévé az emberi képességek váljanak. Mindez azt sejteti, hogy a manapság gyakran használt „önmegvalósítás” előtt nyílt szélesre a kapu. Nem azért tettem idézőjelbe az önmegvalósítás szót, mert nem hiszek jogosságában, sőt! A magam részéről ezt fogadom el az emberi élet céljának és értelmének. Itt pusztán az elleni tiltakozás a „macskaköröm”, amilyen tartalommal az utóbbi időben ez a fogalom észrevétlenül feltöltődött. AZ ' EMBER kreativitását, a társadalmilag hasznos munka értékét maholnap egyedül a vállalkozással rokonítható cselekvések jelentik. Persze, •ne essünk abba a hibába, hogy a vállalkozás fogalmát is leszűkítjük, ezt az eszme „szülőatyja”, Liska Tibor sem venné jónéven tőlünk, hiszen a leányvállalat, a polgári jogi társaság, a vállalati gazdasági munkaközösség, a kisszövetkezet is beletartozik ebbe a körbe. Hogy ezekről nem esik túl sok szó, csak azt jelzi, hogy a kezdeményezőként szóba jöhető személyek (és vállalatok) még várnak, figyel- nek és számolnak. Hónapok kellenek ahhoz, hogy „kikockázzák" (ha nem is a bűvös kockával) megéri, vagy nem éri az „önmegvalósítás” ilyen útjára lépni, szellemi tőkeként bedobni gondolataikat, elképzeléseiket, erejüket, idejüket. A csapás persze egyre szé-, lesebb lesz. A bátorság a kezdeti sikerek láttán nyilván ha. marosan megjön, és a fokozódó ’ lendület kézzel fogható személyi javakat — lakást, autót, utazást — terem. A NAGY ÖSSZJÁTÉKBAN nem szeretnék a kedvrontó jelmezébe bújni. Mégis kikívánkozik belőlem a kérdés: vajon mi lesz azokkal, akik „szerencsétlenül" választott foglalkozásuk révén nem tudnak bekapcsolódni a Liska féle „társadalmi tőke működtetésébe?” Az orvos, a pedagógus, a gyógytornász, az ápoló, az anya szerepét munkája mellett, hivatásként vállaló asszony kénytelen lesz továbbra is abból élni, amit fizetésként kap, és az önmegvalósulást változatlanul választott szakmájában keresi, hiszen hivatásában használja fel azt az energiát, amiből más vállalkozik. Fejszés Edit ; TÚL A MEGYEHATÁRON Építkezők Térzsalus építési rendszer fejlesztésére kötött társulási szerződést a Budapesti Lakásépítő Vállalat — mint gesztor —, továbbá a Heves megyei Építőipari Vállalat és. a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat, ők hárman úgynevezett betéti társulási keretben kívánják a TÉR-nek nevezett építési rendszert megalkotni. A tagok valamennyien alkalmaz, ták is idáig az alagútzsalus technológiát. Ezen építési mód 'lényege, hogy az egymás mellé sorolt, emeleitmagas, fordított U-alakú fém zsalutáblák közé — a vasalás és a villanyszerelvények elhelyezése után — az építés helyszínén öntik a betont. Az egyszerre készülő falak és födémek — az úgynevezett alagutak — stabil monolit vasbetonszerkezetet adnak. Miután a zsaluk fesztávol- sága és mélysége tág határok között változtatható, így élénk, változatos homlokzatú, variálható alaprajzú és különböző magasságú épületek készülhetnek e tech-' nológiával. A gesztor vállalat — amely a 60-as évek végén a francia Outinord cég közreműködésével meghonosítója volt hazánkban az alagútzsalus építési módnak — szinte kizárólag lakóépületekét készített vele. A másik két vállalat többek közt szállodák, óvodák, bölcsődék építése során is alkalmazta már. A jövőben kizárólag a Heves megyei vállalat szabadalmát, a PEVA alagútzsa- lut használják. A technológia előnyeivel éltek a tervezők is, és mi tagadás, az így készült épületek külső megjelenése szebb a panelházakénál. Ami viszont hátrányuk: körülbelül egynegyeddel, egyharhnadáál több helyszíni munkát igényelnek amazokénál. E többletmunka egy részére — ha pontos és jó minőségű lenne a szerkezetépítés — nem volna szüség, ám a másik hányad csak úgy csökkenthető, ha a technológiát rendszerré fejlesztik. Vagyis megalkotják az előregyártóit, és az épületeken szere- lőmunkávaj elhelyezhető, csereszabatos komponenseket, alrendszereket. Ilyenek lehetnek például a homlokzatút lezáró, burkoló függönyfalak, a későbbi, ekben áthelyezhető válaszfalak, a könnyen cserélhető gépészti berendezések. A kifejlesztett és gyártott rendszer előnye lesz, hogy a házgyárhoz képest jóval kisebb eszköz-hátteret igényel, az alrendszereket pedig akár a társult vállalatok, akár .a kooperáló partnerek is gyárthatják, A társulás az értékesítést, sőt távlatilag az exportot is célnak tekintve, a magánépítőket is segíti, akár szerkezet akár kulcsrakész épületek készítését vállalja. A budapesti vállalat már a múlt évben felépített egy 4 lakásos alagútzsalus sorházat a Beregszász úti mintalakótelepen. A zalai vállalat pedig — egy általunk kiírt tervpályázat eredményeit hasznosítva — hamarosan hasonló vállalkozásba kezd. N. K. G. • Ncgylakásos alagútzsalus sorház a főváros Beregszász úti lakótelepén.
