Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-06 / 104. szám
1982. május 6. • PETŐFI NEPE • 3 BÁCS-KISKÚN TELEPÜLÉSEI, LAKOSSÁGA (I.) Miért fogyunk? Az ország lakossága egymillió-négyszázezerrel növekedett az 1941-es népszámlálás óta. Megyénk területén most négyezerrel kevesebben élnek, mint négy évtizede. Sorozatomban azt vizsgálom, hogy miért költöztek el oly sokan innen, miért gyengébb a megye népességmegtartó vonzása az országos átlagnál. • Két déli és két északi megye lakosságszámának alakulása 1870-től a legutóbbi népszámlálásig. Már az első pillanatban nyilvánvaló: Csongrád, Békés, Somogy hasonló gondokkal küzd. Többször olvashattunk elnéptelenedő baranyai aprófalvakról, zalai elvándorlókról. Még mindig hátrányban Az ipar térhódítása rendezte át hazánk népesedési térképét! Budapesten és néhány északi me~ gyében alakultak ki a nagyvállalatok. A főváros mint közlekedési csomópont, Borsod, Nógrád, Komárom gazdag nyersanyagkin- cseivel csábította a tőkét, a vállalkozókat. (Olaszországban, Jugoszláviában, Bulgáriában még nagyobb az eltérés az északi és a déli területek fejlődési üteme között.) Az egészen sajátos helyzetű Szabolcs népességének — a közölt ábrán is látható — gyors növekedése azonban nem járt együtt hasonló méretű anyagi, szellemi koncentrációval, mert nálunk más okok is közrejátszottak a belső átcsoportosulásban, mint az említett országokban. Mégsem iktathatok ki hazánkban sem az észak—dél feszültségből keletkezett mozgások, bár országunk kicsinysége, az erős pénz- majd politikai központosulás — az ezerkilencszázötvenes éveket kivéve — fékezte kifutásukat. Így is elgondolkoztatóak az arányeltolódások. Szinte napjainkig érvényesült az iparosodottabb megyék túlsúlya, I9601 és 1975 között — például — á‘főváros"és Pest megye népessége 17,2 Százalékkal növekedett, a három dél-alföldi megyéé 3 százalékkal csökkent. Az ezer lakosra jutó természetes szaporodás csak a fővárosban volt valamivel kisebb, mint Bács-Kis- kunban, Csongrádban és Békésben. A különféle fejlettségi mutatók egyaránt azt bizonyítják, hogy még mindig hátrányosabb helyzetű ez a terület, noha a föld- gázvagyon értékesítése, a mező- gazdaság szerepének erősödése, az ipar korszerűsödése révén némileg pótolta a korábbi tempóveszteségből adódó hiányokat. (Ma már ritkán kerül előnyösebb körülmények közé, aki másutt próbál szerencsét. A megélhetési költségek növekedése, a városi lakások lassan-lassan csillagászati ára is visszatartja a hazulról elkívánkozókat. Ezeknek és más tényezőknek köszönhetően megszűnt, illetve minimálisra zsu- gprödott az elvándorlási veszteség és újra növekedhetne a megye lakossága, ba a természetes szaporodás ‘kedvezőbb lenne. Csökkenő népszaporulat Sajnos, 1977-től csökken az él- veszületések száma, különösen a bajai járásban. Az utolsó két évtizedben többen haltak meg a jómódú bácskai községekben, mint ahány újszülöttel gazdagodtak a családok. (1961 és 1967 között a járási székihelyen is több név került a halálozási, mint születési anyakönyvbe.) Nem csodálható, hogy az utolsó két népszámlálás között 7,4 százalékkal fogyott a bajai járás lakónépessége. Bácsborsód lélekszá- ma tíz esztendő alatt 14, Mátétel- kéé 19, Katymáré 17 százalékkal csökkent. Ezerszázhéttel haladta meg a halálozások száma a megszületettekét. A vándorlási különbözet is tetemes: mintha tegész Gara máshová telepedett volna le. Még kevésbé találták meg számításaikat a kiskunhalasi járásban élők. Noha a természetes szaporodás (fölözte a nyolcszázat), csak csökkentette a tízszeres elköltözés káros hatását. Tíz év alatt mélykútnyi fiatal, öreg, férfi, nő hagyta el szülőfaluját és kereste megélhetését a járáson kívül. Bácsszőlős lakossága csaknem a felére zuhant. Zsanáé harmadával, Balotaszállásé ötödével ke- vesbedett. Szánkót kivéve mindenütt csökkent a lakosság. Növekedő városok Kecskemét, Kiskunfélegyháza és Kalocsa erőteljes növekedése nemcsak a városok vonzását bizonyítja: a már említett „északi áramlást” is jelzi. A kecskeméti járás a községek átlagánál jóval kisebb mértékben fogyott. A város" környéki községektől eltekintve itt volt a legkedvezőbb a természetes szaporodás, ami a felére csökkentette a vándorlási veszteséget. Részben történeti, résziben a termelés eltérő jellegéből adódó különbségek magyarázzák az észa. ki, az északnyugati sáv előretörését, népességnövelő, illetve megtartó képességének erősödését. A sok munkáskezet igénylő tanyás, kertészkedő övezeteket mindig sok gyerek jellemezte. A nagy határú Kecskeméten — például — háromszor annyi gyerek született a két világháború között, mint Székesfehérváron, vagy Győrött. A törvényhatósági jogú és megyei városok természetes szaporodás szerinti sorrendjében századunk harmadik évtizedében Kiskunfélegyháza a második, Kecskemét az ötödik, Kiskunhalas a tizennyolcadik, Kalocsa a harminckilencedik, Baja az öt- venegyedik volt. Hagyomány és életforma A mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát apasztó nagyüzemi átszervezés során a szőlős, gyümölcsös vidékeken élők viszonylag könnyebben jutottak munkához, mivel a metszést, a permetezést, a kapálást, a szüretelést később és kisebb mértékben gépesítették, mint a szántóföldi gazdálkodást, az állattenyésztést. A szakszövetkezetek léte is sokakat szülőfalujához ragasztott. Arról sem feledkezhetünk meg: a kecskeméti, kiskunfélegyházi, kalocsai üzemekbe aránylag könnyen bevonatozhattak, beautóbuszozhat- tak a környékbeliek. A déli térségekből nem volt hová bejárni. Baja, Bácsalmás, Tompa körzete ma is érzi a déli határon az ötvenes években mesterségesen szított feszültséget, a túlzott „éberségből” következő mellőzést, a beruházási keretek visszafogását. Az 1950-es közigazgatási átszervezés alaposan megváltoztatta az új megye belső erővonalait, az északi és a déli terület lehetőségeit. Heltai Nándor KÉPERNYŐ Vallomás az anyákról Lehetett volna giccses, szirupos hangvételű is az a műsor, amit a szegedi körzeti stúdió készített az alkalomra Oltár anyámnak címmel. Az ilyen alkalmi, ünnepi megemlékezés mindig magában rejti az ilyesféle veszélyeket, de a szegedieknek sikerült elkerülni az érzelgősséget, s a könnyen kínálkozó gügyögést. Akik szóltak a műsorban — hadd ne soroljam a jeles művészek 'imponálóan széles névsorát — felelősséggel és hol megilletődve, zavartan, de mindannyian belülről fakadó őszinteséggel mondták el gondolataikat, az anyáról, saját anya-iélményükről, a hozzá kötődő érzésekről, adósságokról és hiányérzetekről, sosem pótolható távollétekről, szeretetéhségről. S mondták saját szavaikon túl a költői szépségű, felrázó mondatokat. (Örömmel hallottuk a lapunkban is leközölt Csoóri Sándor-verset...) Mindezt pedig olyan ■ keretben, olyan háttérrel, olyan kellemes — nem feltűnősködő — technikai megoldások segítségével, amit a szegedi stúdióról eddig alig tételeztünk fel, bár sok szép produkció 'kikerült már alkotóműhelyükből. Felnőtt ez a stúdió a Magyar Televízió általános színvonalához, s jólesik ezt kimondani, hiszen még nemrégen volt, amikor hírt, adhattunk első jelentkezésükről. Felnőtt, sőt sok tekintetben mintha külön, sajátos színt is képviselne, ezt bizonyítják az ilyen kiérlelt tisztá alkotások is, amihez csak őszintén gratulálhatunk valamennyi közreműködőnek. . T. P. A Dél-Alföld mezőgazdasága Kedden fél hétkor a Dél-Alföld ügyes-bajos dolgai iránt érdeklődök tudósítást láthattak a televízió szegedi körzeti stúdiójának műsorában a Magyar Köz- gazdasági Társaságnak a közelmúltban Kecskeméten «.rendezett tanácskozásáról, amelyen a szakemberek a szőlőtermesztés gondjairól vitáztak. A tudományos ■üléspn elhangzottakat dr. Csikós- Nagy Béla államtitkár, a társaság elnöke foglalta össze Zelényi Zoltán mikrofonja efőtt. Megyeri Valéria Békés megye székhelyén kereste a megoldást a. néhány éve vajúdó borsóter- mesztés gondjaira. Sok újat nem mondhatott a Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, Garai József, hiszen köztudott, hogy a vásárlónak nem a téesz-érdekeltség kell, hanem borsó a levesbe, főzelékbe. Amikor az elnököt a kiútról faggatta a riporternő, ő a termelői ár változtatását jelölte meg. A kívánt összeget nem mondta ki, de papír és ceruza segítségével könnyen kiszámolható. A régi ár 5, illetve 7 forint volt, ami nem változott, viszont a ráfordítások 130—150 százalékkal nőttek. A téeszt a tagság, a jövedelem elvesztése érinti. Ha pedig e pillangós növény termesztése nem gazdaságos, akkor a meglevő gépsorok elhasználódása után, 1984 nyarán az egykori borsóföldeken bizony az eredményesebben természthető szója leveleit fogja fújni a dél-alföldi szél. A harmadik mezőgazdasági jellegű tudósítás a szentesi Termál Termelőszövetkezetbe kalauzolt el. A téesz neve és vezetőinek tői rckvése már régóta ismerős. Ha fólia alatti zöldségről, szegfűről van szó, sokan gondolnak a szentesi téeszre. Ezúttal a Hydupsol eljárás mozgatható változatával ismerkedhettünk meg. Sajtos Imre kertészmérnöktől megtudhattuk a módszer lényegét. A duplafalú fólia közé porlasztóit 20—28 Celsius-fokos víz fűtő, hőtartó hatását hasznosítják. így összesen, a két fóliával, a rátapadó vízréteggel és a közöttük levő levegővel öt hőszigetelő közeg óvja a benti hőmérsékletet. A mozgatható változat amellett, hogy ■ hulladékvizet hasznosít, megkönnyíti az ápolási munkákat, hiszen ezeket szakaszosan tudják elvégezni. A fűtés éves energiaköltsége a hagyományos olajfűtésűnek — 376 forint négyzetméterenként — csupán töredéke: alig 10 forint. Az ÉLMSZOLG Vállalattal kötött szerződés értelmében a közeljövőben már a sorozatgyártást is megkezdik. Cz. P. Kiegyensúlyozottabb a takarmányellátás Az első negyedévben az állami takarmánykereskedelem az elmúlt év hasonló időszakához képest mintegy három százalékkal több takarmánytápot értékesített. A Gabonatröszt vállalatai az idén hozzávetőleg tízezer tonnával több úgynevezett húspépet hoznak forgalomba,. mint az elmúlt évben. A korábbinál nagyobb mennyiségbe^ gyártott magas fehérjetartalmú húspéppel az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek takarmánykeverő üzemeikben egészítik ki a helyben „előállított” gabona-őrleményeket és más takarmányalapokat. A Gabonatröszt sorra alakítja ki kooperációs kapcsolatait a mezőgazdasági nagyüzemekkel; a vállalkozások keretében rendezkednek be az állattelepeken a húspép hasznosítására. Ezzel az anyaggal az egy kilogramm hús előállítására jutó költségeket 3—5 forinttal csökkenthetik, ha szakszerűen használják fel a készítményt és nem vétenek a takarmányozási előírások ellen. A húspépgyártásban, illetve -forgalmazásban ^érdekelt partnerek sórra felkeresik a mezőgazdasági üzemeket és ajánlatot tesznek a termék szállítására. (MTI) Két hét múlva nyit a BNV Két hét múlva, május 19-én nyit az idei tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár. Május 27-ig harminc ország és Nyugat-Berlin kiállítói, elsősorban beruházási javakat mutatnak be. Amióta a vásár Kőbányára költözött, s a BNV-ket szakosítottan rendezik meg, a tavaszi vásáron soha ennyi ország vállalatai nem jelezték részvételüket, mint most. Az idei seregszemlén közel 900 magyar ipari és külkereskedelmi vállalat állít ki, a szocialista országok közül a legtöbben a Szovjetunióból, Csehszlovákiából és Lengyelországból, míg a tőkés államok közül az NSZK-ból, Ausztriából és Svájcból érkeznek. A BNV új kiállítói sorában ausztrál, brazil, indiai, ír, libanoni, San Marinó-i és spanyol vállalatok találhatók. A külföldi kiállítók száma több mint 1100. A tavaszi vásár egyes árucsoportjai között a korábbi évekhez képest bizonyos mértékű arány- eltolódás tapasztalható. A vásár- szervezők, elsősorban a HUNG- EXPO arra törekedtek, hogy az egész kiállítást a népgazdaság igényeivel1 összhangban alakítsák, ezért a kiemelt feladatok, fejlesztési programok — mint például az elektronika vagy a háttéripar — köré sorolják az árucsoportokat és a kiállítókat. A bemutatók eddigi szerkezetét az érintett tárcákkal együtt felülvizsgálták, és az időszerű feladatok szerint módosították. Ennek megfelelően például a híradástechnikai ipar területe több mint ezer négyzet-, méterrel nagyobb a múlt évinél, és jóval több külföldi cég mutatkozik be ebben az ágazatban. Ugyanakkor egy-egy nagyobb beruházást igénylő területen, például a szerszámgépiparban vagy a könnyűipari gépgyártásban némileg csökkent a résztvevők száma. A tavaszi vásárt ezúttal is nyolc árucsoportban rendezik meg, így külön pavilonokban láthatók majd a műszeripari, a híradástechnikai, az erősáramú-ipari, a szerszámgép-, az építő- és a járműipari termékek, a köny- nyűipari gépek, valamint a vegyipari gyártmányok. A BNV-n a hagyományokhoz híven öt hétköznapon szakmai napokat tartanak. A vásárra látogatók közlekedését sűrített autóbusz- és villamosjáratok segítik. A vásárvárosban gyorsbüféket, éttermeket nyitnak, jóné- hány más szolgáltatás pedig az üzletemberek munkáját könnyíti. A vásárra megnyílik a főbejáratnál a Hotel Expo. amelyre az előzetes szobafoglalások miatt máris kitehetnék a „megtelt” táblát. (MTI) Tavasz Bugacpusztán (Tóth Sándor felvételei)
