Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-28 / 123. szám
4 • PETŐFI NfiPE • 1982. május 28. Egyensúly, hatékonyság, kisvállalkozások (II.) A vállalati méretszerkezet megváltoztatását, s ennek keretében a kisvállalkozások különböző formáinak kialakítását, az áru- és pénzviszonyok hatékonyabb felhasználása is szükségszerűvé teszi. Az áru- és pénzviszonyok működésétől idegen mindenféle monopolisztikus helyzet. Ugyanakkor természetes tartozéka az egészséges, a teljesítmények növekedését ösztönző és kényszerítő, ezáltal a gazdasági hatékonyság javulását szolgáló verseny. A verseny nemcsak közvetve, a hatékonyság növekedése útján, hanem közvetlenül is hozzájárul a piaci egyensúly létrejöttéhez, elősegítve ezzel a népgazdasági egyensúly megszilárdítását, s egyúttal a szükségletek jobb kielégítését is. Ez pedig kedvező hatást gyakorol a lakosság közérzetére, hangulatára. A szolgáltatások minden területén A kisvállalatok létjogosultságát igazolnák a termékszerkezet korszerűsítése során szerzett tapasztalaitok is. A nagyvállalatok által ráfizetés miatt nem termelt, vagy csak ellátási kényszerből gyártott cikket általában senki sem akarja átvenni.' Ami azonban gazdaságtalan a nagyvállalatnak, az kifejezetten jól jövedelmező lehet a megfelelő kisüzemnek. A kisvállalkozások különböző formái, beleértve a kisiparosokat is, máris számtalan — a nagyüzemekben csak ráfizetéssel előállított .termék készítését, vették át és gyártják gazdaságosan. Nem ritka esetben a terméket leadó vállalatnak bedolgozva, sőt exportra is. i A gyakorlat tehát azt bizonyítja, ihogy különböző — a .nagyvállalatoknál hatékonyan nem termelhető — termékek előállítására eredményesen alakulhat kisvállalkozás, gazdasági munkaközösség. OEz pótolhatja a hiányt, esetleg olyan eszközök és anyagok fel- használásával, amelyeket máshol már kiselejteztek és hulladékba kerülnének. Nem kell külön ‘bizonygatni az előbbieknek a gazdasági hatékonyságban, az egyensúly alakulásában és a lakosság jolbb ellátásában játszott szerepét. , Külön jelentőségük lehet a kisvállalkozások' egyes formáinak a lakossági szolgáltatásoknál. Ki gondolhatná komolyan, hogy a hangszerek, az esernyők, a varrógépek, az orvosi műszerek javítására nagyvállalatokat szervezzünk? Emellett a szolgáltatást nyújtó és igénybevevő közvetlen kapcsolatban áll egymással. Éppen ez a közvetlen kapcsodat a legtöbbször garancia is a szolgáltatás minőségére. A nagyvállalati szolgáltatásoknál a megrendelő és a teljesítő elszakadnák egymástól. Gyakran nem is Ismerik egymást, ami megmutatkozhat a munka minőségében is. Példának vehetjük az autóipart — de más példát is említhetnék —, ahol viszonylag elég a javítókapacitás, mégsem kielégítő a szolgáltatás minősége. Ez nemcsak alacsony hatékonyságra utal, hanem a gyenge minőségű teljesítés következtében indokolatlan egyensúlytalanságot hoz létre az autójavító-kínálat és -kereslet között. Végül, de nem utolsósorban a kisvállalkozások elterjedése lehetőséget teremthet arra is, hogy az eddig otthon őrzött lakossági pénz jelentős része visszakerüljön az újratermelési folyamatba. De ha — a teljesség igénye nélkül is — ilyen sok érvet tudunk felsorakoztatná a kisvállalkozások elterjedése mellett, mégis mi a ■magyarázata a viszonylag lassú előrehaladásnak ? Ellentmondások Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a gazdaság szervezeti rendszerének átalakítása nem egyszerűen csak szervezési kérdés. Együtt keld járnia a tervgazdálkodási rendszer másik két elemének, a tervezésnek és a szabályozásnak a korrekciójával is. A tervgazdálkodási rendszer ilyen szerves egységben való fejlődésének szükségszerűsége határozza meg az előrehaladás ütemét a szervezeti rendszer korszerűsítésében is. Az ilyen nagyszabású módosítások mint a szervezeti-intézményi rendszer átalakítása is, mindig magukkal hoznak bizonyos ellentmondásokat. Ezért nem is lenne helyes a kampánpszerü- ség, mert az ellentmondások túlságos elszaporodása azt a látszatot kelthetné, mintha a célok lennének helytelenekr A vállalati méretszerkezet alig elkezdett, és csak megfontoltan előrehaladó folyamatában máris gyakran találkozunk az említett negatív tendenciák és ellentmondások felnagyításával és túlhangsúlyozásával. Egyébként is az iparban a kisvállalkozások alakulása csak alig néhány hónapja kezdődött. Rövid még az idő az előrehaladás ütemének hiteles mérésére. A kereskedelemben és a vendéglátásiban — ahol már egy évvel korábban megkezdődött a kisvállalkozások szervezése — az elmúlt évet csak tanulóidőnek tekintik. Ez egyaránt szolgál pozitív és negatív tapasztalatokkal. Aimi az utóbbit illeti, fékezheti a. vállalkozási kezdeményezőkészséget a bizalom indokolatlan hiánya miellett a lehetőségek felszínes ismerete is. Ronthatja a vállalkozási kedvet a gazdálkodó szervezetek központjainak, a nagyvállalati vezető szerveknek és esetenként a közvetlen felettes irányító szerveknek vélt vagy valós indokokon alapuló ellenállása, illetve konzervativizmusa. Nagy hatással lehet a vállalkozói kedvre a vele kapcsolatos kedvező vagy kedvezőtlen közhangulat és társadalmi megítélés is. iEz utóbbiakkal függ össze, hogy a nagyvállalatok vezetői a negatív hatásokat felnagyítva, eltúlozva fejtenek ki ellenállást. Azt hangsúlyozzák: „a kisvállalatok elcsábítják a nagyvállalatoktól a munkaerőt, a kisvállalkozásoknál „primitív” munkakörülmények között dolgoznak az emberek” stb. Ezek azonban nem új/ hanem a termelőszövetkezeti melléküzemágakkal szemben már tíz évvel ezelőtt felhozott, de azóita megcáfolt érvek felmelegítése. Politikai megítélés A kisvállalkozásokkal szemben nemcsak gazdasági, hanem gyakran ideológiai, politikai érveket ■is felhoznak, hogy kételyeket, bizalmatlanságot keltsenek a közvéleményben. „A kistermelés el- terjeszitése nem egyeztethető ösz- sze a társadalmi tulajdon fejlődésével és kapitalizmushoz vezet” — mondják egyesek és arra a tézisre hivatkoznak, amely szerint a kdsárutermelés napról napra szüli a kapitalizmust: Ezt Lenin a „Baioldaldság a kommunizmus gyermekbetegsége” című 1920-ban megjelent művében vetette fel, nem egészen három évvel bi proletárhatalom megteremtése után. Akkor pedig a magántulajdon felszámolásától és a szocializmus alapjainak lerakásától még nagyon messze voltak. Lenin tézisének félreértése és dogmatikus értelmezése lenne azonban, ha azt .mai viszonyainkra mechanikusan alkalmaznánk. ‘Hazánkban a társadalmi tulajdonviszonyok már rég egyeduralkodóivá váltak. A társadalmi tulajdon meghatározó szerepe biztosíték arra, hogy a kisvállalkozások egyetlen fajtája sem fejlődhet az értéktöbblet és a tőkefelhalmozás törvényeinek hatása alatt. Fejlődésüket nem a tőke koncentrációja és centralizációja, valamint a differenciálódás tendenciája, hanem a szocialista társadalmi tulajdon tartalmát megvalósító tervgazdálkodási rendszer egészébe való szerves beilleszkedés jellemzi. Ennek az elméleti megállapításnak szép és hasznos példáját szolgáltatta a szocialista mezőgazdaság fejlődési gyakorlata, melyben úgyszólván kezdettől fogva jelen vannak a vállalkozás különböző formái és méretei. A mezőgazdaságban különféle kisüzemek adják a termelési érték csaknem egyharma- dát. Ezek szocialista jellegűek, amit ma már nemigen vitat sem ki. Befejezésül nem mulaszthatjuk el felhívni a figyelmet az esetleges félreértések veszélyére. Nem arról van szó, hogy divatba akarjuk hozni a kisvállalkozások népszerűsítését, vagy eltúlozni jelentőségüket. Modern gazdaságban döntő meghatározó szerepük a nagyüzemeknek van, de ez a tény nem teszi egyúttal feleslegessé a különböző méretű, formájú kis- és középvállalkozásokat. Ezek méretstruktúrája mindenkor az általános fejlettség, különösen pedig a termelőerők fejlettségének függvénye. És ha á gazdálkodási formák fejlődési iránya megfelel ennek a követelménynek, akkor elősegítik a szocialista termelési viszonyokban rejlő előnyök megvalósulását, a szocializmus, egyértelmű fölényének kibontakozását. Dr. Kövesi Tibor a politikai főiskola tanára HÁZUNK TÁJA Látogatás az ácsai galambászoknál „Olyan csodálatos kezed van, hogy amit ledugsz a földbe, abból biztosan kinő valami...” Így dicsérte a minap sógornője Tóth Imrénét, amikor ellátogatott hozzá. Megértjük a rokont, hiszen a kecskeméti Kőrösihegy 181-es számú Tiszta udvar, rendes háza körös-körül nem más, mint a természet szépségeinek tárháza. Szívecske (piros fürtös virág) a kert közepén. Körötte nefelejcsek. Tovább tűzliliomok — hamarosan nyílnak. Odább páfrányok, bukszusok, nyolcfajta fenyő, nárcisz, tulipán, gyöngyvirág, ciklámen, pünkösdi rózsa hortenzia, muskátlik ... Nem győzöm számlálni. Feladom. Tóíhné virágairól, nyolcévi termesztői munkája eredményéről, tán ő maga sem tudna pontos és teljes növény mutatót összeállítani. Mindenütt virág. Tarka lepkékhez hasonló, folyó növény szirmai ereszkednek alá az előszobái csillárról. Változatosabbnál változatosabb cserepes virágok kétoldalt az előszobában. Szemet gyönyörködtető látvány. Önkéntelenül arra gondolok: ha egyszer... egy iskola tanulói eljönnének ebbe a csodálatos kert- • • Bent, az előszobában Tóth Im- réné a cserepes növényeket" gondozza. (Méhes! Éva felvételei) be ismereteket gyűjteni, pótolhatatlan élménnyel gazdagodva forgathatnák tovább az élővilágkönyvet! Tóth Imréné és férje termé- szetkedvelő emberek. Nem sajnálták a fáradtságot, hogy évekkel ezelőtt megváltoztassák a környezetüket. Nyolcvan centiméter mélyen, felásták a kertet, kint, az utcán is egy kis szaka- szó^, és a durva köveket eltávo- lítva, jó talajágyat készítettek a sok száz növénynek. Azok pedig meghálálják a gondoskodást; a nyugdíj1 felé tartó házaspár és az utcai járókelők nem kis gyönyörűségére. Mi késztette Tóth Imrééket ennek a különösen szép virágszigetnek a megalkotására? Ahol ismerik a svájci afóka gyümölcs ízét, s ahol bent, a szobai esküvői fényképet is természetes virág vonja körül? A háziasszonytól megtudom! — Azért kertészkedünk így, a magunk örömére, hogy a házunk tája, és ezzel együtt a városkép is szebb legyen! K — 1 Mezőgazdasági exportunkban egyre jelentősebb szerephez jutnak az úgynevezett apró cikkek. Ezek közé tartozik a galamb is. A turbékoló szárnyas felvásárlása az elmúlt két évtizedben példátlan dinamikával változott. 1962-, ben csupán háromszáz kilót adtak le a termelők, napjainkban pedig már több mint kilencszáz tonnát. Az országban gyakorlatilag az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet szervezi a kis- és nagyüzemi galambhús-termelést. A szövetkezetben 1970-ben kezdtek a galambtenyésztéssel foglalkozni. Hat évvel később továbbfejlesztették az ágazatot, és a kis- állattenyésátési szakcsoport szervezésével bevonták a termelésbe a vállalkozókedvű kistermelőket is. 1979-ben pedig a termelőszövetkezet gesztorságával megalapították a Columba Galambhús Termelési Rendszert. Jelenleg a rendszernek csaknem száz áfész, termelőszövetkezet, valamint feldolgozó vállalat tagja. Minden taggazdaság feladata a hatáskörébe tartozó terület háztáji galambhústermelésének szervezése és a felvásárlás bonyolítása. Az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet Székes III. galambtelepén tízezer nagyszülőpár fészkel. Ezek fiókái biztosítják a te- nyészanyag nagy részét. Egy te- nyészpár négyszáz forintba kerül, amit a kistermelőnek két év alatt kell kifizetni. Emellett vállalnia kell azt, hogy a szaporulatból évente öt kilónyi galambot ad le a felvásárlóknak. Természetesen marad neki is, hiszen a szülőpár évente mintegy nvolc kilogramm galambhúst produkál. A termelési rendszer által ajánlott galambtartás gazdaságosságát több számítás bizonyította. Elmondható, hogy egy ötven páros tenyészállomány havonta ezerszáz forint jövedelmét hoz. Ennek négv-ötszöröse már biztos megélhetést is jelent. A galambász szakemberek két tartástechnológiai változatot ajánlanak. A ketreces tartási rendszerben a galambokat páronként kell elhelyezni úgy, hogy tenyészérett korban rakjuk az 50x60 centiméteres rekeszbe, ahol életük végéig, illetve a termelés befejezéséig maradnak. A ketrec belső kiképzése alkalmazkodjon az állat életmódjához. Minden pár galambnak két fészket kell kialakítani. Egyet a fiókáknak és egyet a tojások számára. Ezzel megteremtjük a feltételeit annak, hogy az alsó fészekben levő fiókák ne tudjanak átmenni a tojásokon ülő szülőkhöz azokat zavarni. A galambketrecek elhelyezhetők' több szinten, felszerelhetők egyedi ita- tóval, etetővel. Ez a rendszer világviszonylatban is egyedülálló, a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán kísérletezték ki, és 1975 óta szabadalom védi. A másik elterjedt módszer a rácspadlós. Ebben a tartási rendszerben csoportosan helyezzük el a galambokát, a fülkék alapterülete 9—10 négyzetméter, 25—30 párt telepíthetünk ide. A belső teret úgy. képezzük ki, hogy minden költőpár részére — két fészekből álló — elkülönített költőhelyet alakítsunk ki. Ezeket egymás felett 3—4 szintben helyezhetjük el. A fülkéket rácsoadló- val kell ellátni, innen az elnevezés is. Ennek a módszernek előnye, hogy elmaradhat a rendszeres napi takarítás, hiszen a magas szárazanyag-tartalmú galambtrágya a rácson keresztül a talajra hullik. Innen pedig elegendő havonta egyszer kisöpörni. Ennél a tartási rendszernél kialakíthatunk úgynevezett napozóröptét is, ezt a tálaitól másfél méter magasra kell elhelyezni és a fülke teljes szélességéig kiépíteni. Az újonnan vállalkozókat, elsősorban az érdekli — bizonyos jövedelem megszerzése mellett —, hogy tevékenységüket folyamatosan meddig végezhetik. Nos, a p.a- lambászat különösen a húsgalamb termesztése hosszú ideig kifizetődő lesz. A jelenlegi felvásárlási ár a legjobb minőségűé 120 forint kilogrammonként. Ez már két évtizede szinte évről évre nő. Ugyanígy a külkereskedelmi ár is. Je- ' lenleg az olasz, az T^TSZK, a svájci és a francia piacokon 5,5—6 dollárt kapunk a feldolgozott szárnyasok kilogrammjáért. Üj piacnak számít a Közel-Kelet. Egyedül Kuvait annyit vásárolna amennyi a jelenlegi éves termelés. Irányjelző4 OKOSAN ÉS TAKARÉKOSAN A SEBESSÉGGEL Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk Köztudomású, hogy az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács május 15. és június 15. között akciót hirdetett a helye- •- sen megválasztott sebességgel kapcsolatban. Ennek fontosságára és betartására, illetve a gyalogosok közlekedésére szeretnénk felhívni valamennyi olvasónk figyelmét. • Az a tapasztalai, hogy a járművezetők többsége a kijelölt gyalogátkelő-helyeken sem csökkenti a sebességet, elfelejtkezik a jogszabály előírásairól, holott ez alapvető érdeke. Ebben az éviben — akárcsak évek óta — a legfőbb célkitűzés, hogy csökkenjenek a lakott területen előforduló és az -úgynevezett relatív gyorshajtásra visszavezethető szerencsétlenségek. A múlt évben bizonyos csökkenési volt tapasztalható ebben a vonatkozásban, ám lakott területen kívül még mindig előfordul az abszolút gyorshajtás. Ennek különösebb értelme nincs, hiszen a jármű sebessége és az eljutási idő között nem áll' fenn egyenes arány, vagyis nem ér hamarabb sem az aútós, sem a motoros az úticéljához, ha túllépd a megengedett sebességet. Ez a megállapítás lakott területre még fokozottadéban érvényes. S ha már itt tartunk, mondják ki: a forgalom egyenletes ritmusát fenntartó járművezető — aki nem akar folyton előzni, nem tolakszik — idegi megterhelése és kifáradása később következik be. Az egyenletes ritmusú, csökkentett sebességű haladás egyben üzemanyag- megtakarítást is eredményez. A városi közlekedésiben a legveszélyesebbek a kijelölt gyalogos ^-átkelőhelyek, az iskolák, játszóterek környéke. Sajnos az a tapasztalat, hogy ezeken a helyeken a járművezetők többsége nem csökkenti a sebességet, elfelejtkezik a jogszabály előírásairól, holott ez alapvető érdeke. A baleseti statisztikák arról győznek meg bennünket, hogy az elmúlt esztendőben sok közlekedési baleset éppen a gyalogosok hibájából történt, s az összes szerencsétlenségek negyedrésze a kijelölt gyalogos-átkeiőíhelyeken következett be. Itt hívnánk fel a' gyalogosok figyelmét arra, hogy ezen a helyen valóban nekik van elsőbbségük, azonban1 célszerű figyelembe venni a közeledő jármű sebességét, fékútjáit. Különösen jó, ha a gyalogosok kisebb csoportokat alkotva haladnak át a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, s még ennél is célravezetőbb, ha az áthaladási szándékukat kézzel jelzik. Mondani sem kell, hogy az idősebb emberék hátrányosabb helyzetben vannak, hiszen képtelenek felmérni a mozgó jármű sebességét, tévesen ítélik meg annak fék- útját. Tanácsunk, hogy legyenek türelmesebbek, s csak akikor lépjenek le a gyalogátkelőhelyre, ha átkelésüket maguk a járművezetők segítik. Más'a helyzet az iskoláik, játszóterek környékén, mivel a gyermekek szintén képtelenek arra, hogy megfelelő biztonsággal meghatározzák az átkelés pillanatát, mivel figyelmük állandóan vándorol. A szülők és a nevelők hívják fal, erre a gyermekeik figyelmét. Mindezek természetesen azt is jelentik, hogy a gépjárművezetők a már ismertetett veszélyes helyekhez közeledve — ha szükséges — 10—20 kilométeres sebességgel haladjanak. A közlekedési szerencsétlenségek általában a reggeli és a délutáni csúcsforgalomban érik el a legmagasabb számot, ami a kedvezőtlenebb látási viszonyokból, a munkából hazatérők fáradtságából és a nagy forgalomból adódik. Nyilvánvaló, hogy a csúcsforgalomban közlekedőknek sokkal figyelmesebben, óvatosabban kell vezetniök járműveiket. A csúcsforgalmi időszakokon kívül a legtöbb baleset az éjszakai órákban történt az elmúlt évben. Ez azt bizonyltja, hogy a járművezetők éjszaka általában növelik sebességüket, azaz nem a látási viszonyoknak megfelelő sebességgé! közlekednek. Ez esetben is igaz, hogy a nagyobb sebesség nem jelenti a hamarabbi célhoz - érést. Az időjárás változásai jelentősen hatnak az emberre, a gépjárművezetőre. A fronitátvon ulésok, a naptevékenység az Idegrendszer működését befolyásolja. Az eső az út burkolatán vizűimet hozhat létre, amely csökkenti a súrlódást, s így a gépkocsi — különösen, ha a gumiabroncs sima — már^ kisebb sebességnél is megcsúszhat. A szél erőssége és iránya is hatással van különösen nagy sebességnél a közlekedés biztonságára. Néhány szó az üzemanyag-takarékosság és a sebesség kapcsolatáról. Egyenletes sebességgel történő haladásinál egy bizonyos fogyasztással számolhatunk. Az erőszakos vezetési stílus olykor 25—30 százalékos üzemanyag-túlfogyasztást eredményezhet. Az energiatakarékos gépkocsivezetés alapelve, hogy adott körülmények között mindig egyenletesen, minél kevesebb fékezéssel haladjunk, a gyorsításokat pedig erőteljes , gázadagolással' hajtsuk végre. Típusismereti képzés az ATI-nál A MERKUR 1982. évben megkezdte a Zastava 101 Confort, és rövidesen megkezdi a Lada 1300 S-típusú gépkocsik értékesítését. A két típus menettulaj donsággi, üzemeltetési előírásai eltérnek az eddig forgalmazott járművekétől, előírásaitól. Az Autóközlekedési Tanintézet, hogy elősegítse az új típusú járművel rendelkező — illetve erre várók — biztonságos és takarékos közlekedését, beszerzett Zastava 101 Confort és a közeljövőben vásárol Lada 1300 S típusú gépkocsikat. Kidolgozták az oktatási tematikát a járművek legjellemzőbb tulajdonságainak megismertetésére. A típusismereti képzésre jelentkezők a gyakorlatban sajátíthatják el a gépkocsi biztonságos és üzemanyag-takarékos vezetés- technikáját, tájékoztatást kapnak a műszaki jellemzőkről, az előírt karbantartásról, az esetlegesen előforduló hibákról és azok elhárításáról. 'Az ATI kecskeméti iskolája június 15—16-án továbbképzésen készíti fel oktatóit a Zastava típusismereti képzésre. A Lada 1300 S képzését a járművek beszerzése, és az oktatói állomány felkészítése után fogják megkezdeni. A képzésben bárki részt vehet, aki érvényes vezetői engedélyei rendelkezik. Az óradíj 120 forint. A Zastava 101 Confort típusismereti v képzését június végén kezdik, de jelentkezéseket már elfogadnak. Az ATI kecskeméti iskolája bízik abban, hogy új képzési formákkal elősegíti azoknak az autósoknak közlekedését, akik már megvették, vagy a közeljövőben vásárolják meg Zastava 1Ó1 Confort, vagy Lada 1300 S típusú gépkocsijukat. S. J. Virágoskert a Kőrösihegyben • Tavaszi pompa — odakint.
