Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-28 / 123. szám

1982. május 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Tűnődés a játékról ÓH, A JÁTÉK!... Azok az is­kolaudvarokon végigsöprő ustor- csapók! Azok a kiserdőkben fel­épített ágkalyitoák! Azok a fa­karddal lekaszabolt kukoricaszá­rak! Azok az őrült autóverse­nyek, amikor az almásládákban ülve igyekeztük túlbömbötad a többit! Mi maradt ebből mára? — Leg­feljebb a kisfiúnk távirányítású autója, amit hébe-hóba körbehaj- kurászunik mi is a szőnyegpadlón. Vagy a tollaslabda, amiiit elpö- tyügtetünk olykor a lépcsőház előtt: De ha a játékba belefeled­kezve hintázni, vagy birkózni hív a gyerek, a legjobb esetben is szelíden elhessegetjük: ugyan, fiam, most nem ehhez öltözött az apu... És valóban nem, hisz éppen csak néhány percre álltunk le játszani: vár bennünket a garázs­ban szétszedett autó, a telken fel­állított fóliasátor, a másodállás­ban üzemeltetett fűrészgép. Mert kell a pénz: ma egy öltönyre, holnap egy bundára, aztán kocsi­ra, telekre, külföldi útra. Reg­geltől estig tartó látás-futás az élet, amiből a könyvek, a hang­lemezek, a jóízű beszélgetések után — vagy már előtt? — kima­rad a játék. És ez még csak az első lépés emberségünk elszürkülése, kiürü­lése felé. Az érzelmi infarktus el­ső rohama, ami legfeljebb egy da­rabkát tett tönkre, szenesített el a lelkűnkből. HAMAROSAN jelentkezik azonban a második, az előbbinél már sokkal veszedelmesebb stá­ció. Hogy milyen apró, szinte je­lentéktelen tünetek formájában, ahhoz elég felidéznem azt a fur- csálkozó tekintetet, amellyel né­hány nappal ezelőtt a Bajai Ta­nítóképző Főiskola kapujára ki- aggáíott cédulákat sllabizáltaim: mi az, hogy fordított nap, a bo­lond-ballagás hagyományának folyatásaként? És mi az, hogy aki talpraesett diáikfőigazgatót akar, az szavazzon a „PEDAGÓGUS­JELÖLTEK EGYESÜLT CSÓRA HADÁRA”? Ez a diagnózis persze kiegészí­tendő azzal a csodálkozó hang- hordozással, amellyel a résztve­vőiket kérdezgettem: nem tartják kissé gyerekes dolognak ezt a „pártharcosdit” — plakátostul, jelszavastul, indulóstul együtt? A vizsgák fenyegető árnyékában nem sajnálnak két teljes napot a „hatalomátadás” ceremóniáitól, a hűhahó-vetélkedőktől, a tánc- versertytől és a „tudománytalan” konferenciától? S HOGY TELJES LEGYEN a kórkép, bevallom: jó ideig fölé­nyes mosollyal figyeltem az „Uvé- királynak”, a legnagyobb lábú diáknak vagy a habverőverseny győztesének hosszan tartó és har­sány ünneplését, csakúgy, mint a tanyérszerző csapatok minden vendéglőt felhajtó sürgését-for- gását. Egy ideig még ezzel az arc­kifejezéssel hallgattam a mellet­tem álló tanárdsmerősöm magya­rázatát is, aki két hatalmas ka­cagás között lelkesen magyaráz­ta: jó ez, kell ez. Ha vadabb is egyik-másik ötlet — mint példá­ul a bűnbeesés élő szoborkompo­zíciójának 'kiállítása —, a hasz­núik vitathatatlan: találékonyság­ra, a képzelet szabad számyalta- tására biztatják azokat, akik né­hány év múltán gyermekeinkben ültethetik el az önállóság, a kép­zelet, a játékban való alkotás örömét és igényét. S vele együtt azt" a meggyőződést, hogy az effé­le örömök nélkül élni képtelen­ség: hiszen az öröm gravitációs ereje köt bennünket talán a leg­erősebben az élethez. De amikor a kissé „tudós” ma­gyarázatban az ismerősöm idáig ért, már nagyon, nagyon szégyell­tem magamat a korábban furcsál- kozó tekinteteimért, fölényeske­dő mosolyaimért és fontolóra vettem: ha akad egy üres réztál, beállók én is habot venni ... Káposztás János KÉSZENLÉTBEN A HÉTVÉGÉN I----- - »I O rvosok Az ügyeleti szolgálat ideje: szombaton reggel 8 órától hiétfő reggel. 8 óráig tart. A fogászati ellátás sür­gős esetben valamennyi kórház ambulanciáján. Kecskeméten az Izsáki úti — régi — kórházban szombaton 14 órától hétfő reggel 8 óráig. Szombaton a kecskeméti rendelőintézetben 7—14 óráig el­látják a fogászati betegeket. KECSKEMÉTEN, a Czollner téri körzeti orvosi rendelőben tartanak Ügyeleti szolgálatot gyermekekés felnőttek részére. Telefon éjjel— nappal: 22-760, KECSKEMÉTI JÁRÁS: Ágas­egyháza, Izsák: dr. Sőreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6). Bu­gac: dr. Lakos I. (Bugac, Béke u. 25. T.: 3). Fülöpháza, Kerekegyhá­za, Kunbaracs: dr. Mánya I. (Ke­rekegyháza, Lenin tér 7. T.: 101). Jakabszállás, Kunszállás: dr. Se­bestyén L. (Jakabszállás, Petőfi u. 16. T.: 7). Kunszentmiklós, Kun- peszér, Kunadacs, Szalkszentmár- ton, Tass: dr. Molnár A. (Kun­szentmiklós, Kossuth u. 2/a. T.: 61). Lajosmizse, Ladánybene: dr. Csire G. (Lajosmizse, Ifjúság u. 19—21. T.:T25). Lakitelek: dr. Gesz­téi J. (Lakitelek. Alkotmány u. 3. T.: 55). Lászlófalva, Nyárlőrinc: dr. Kunsági A. (Nyárlőrinc, Dózsa Gy. u. 7. T.: 20.) Orgovány: dr. Csollák L. (Orgovány, Hajma A. u. 14. T.: 20). Szabadszállás, Fü- löpszállás, Soltszentimre: dr. Tom­pa Gy. (Szabadszállás, Toldi u. 5. T.: 71). Tiszaülpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 16). Tiszakécske: dr. Varga I. (Tiszakécske, Béke u. 132Í T.: 61). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN a régi rendelőintézetben tartanak ügye­letet. (Kilián Gy. u. 7—9). Itt lát­ják el Gátér lakóit is. Pálmomos- tora, Petőfiszállás: dr. Seres M. (Pálmonostora, Gyapjas P. u. 102.). KISKUHALASON a Semmel­weis Kórház központi ambulan­ciáján tartanak ügyeletet. Tele­fon: 11-244, 275-ös mellék. HALASI JÁRÁS: Szánk, Jász- szent lászló: dr. Folberth Gy. (Szánk, Béke u. 30.). Harkakö- töny, Zsana: dr. Tettey K. (Harka- kötöny. Bem u. 2. T.: 5). Csávoly, Rém, Borota, Felsőszentiván: dr. Szilvási K. (Felsőszentiván, Rákó­czi u. T.: 10). Jánoshalma, Kéles- halom: dr. Kishon ti A.). János­halma, Rákóczi u. 7. T.: 88). Kis­szállás, Balotaszállás:* dr. Kiss K. (Kisszállás, Kisszállás u. 32. T.: 9). Tompa, Kelebia, Kunbaja: dr. Rartha I. (Kelebia, Ady E. u. 106. T.: 30). Kiskunmajsa, Csólyospá- los, Kömpöc: dr. Mihályfi Gy. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 85. T.: 25). Mélykút: dr. Lotz G. (Mélykút, Petőfi tér 3. T.: 26). BAJÄN a hét végi ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilon­jában tartják. T.: 12-149. BAJAI JÁRÁS: Érsekcsanád, Sükösd, Nemesnádudvar: dr. Plá- zár L. (Sükösd I; T.: 27). Csávoly, Felsőszentiván, Rém, Borota: dr. Szilvási K. (Felsőszentiván, T.: 10). Nagybaracska, Dávod, Csátalja, Hercegszántó, Gara: dr. Pataki K. (Hercegszántó, T.: 16). Bácsalmás, Bácsszőlős, Tataháza: dr. Morva L. (Tataháza, T.: 14). Madaras, Katymár, Bácsborsód, Bácsbokod: dr. Hőgyes Zs. (Katymár, T.: 25). KALOCSÁN a rendelőintézet­ben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. T.i 213). KALOCSAI JÁRÁS: Dunavecse, Apostag: dr. Flórián Gy. (Duna­vecse, Lenin u. 4. T.: 31). Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19). Hajós, Miske: dr. Ambach Gy. (Hajós, Temető u. 11. T.: 27). Úszód, Gé- derlak: dr. Balaton J. (Úszód, Bá- thori tj. 10. T.: 6). Szakmár, Ho­mokmégy, öregcsertő: dr. Imre R. (Miske, Fő u. 15. T.: 2). Dunapa- taj, Harta: dr. Jaksa J. (Dunapa- taj, Petőfi u. 14. T.: 17). Solt, Üj- solt, Dunaegyháza: dr. Borhy E. (Dunaegyháza, Marx K. 31. T.: 107). KISKŐRÖSÖN a Kossuth utcai körzeti rendelőben látják el a be­tegeket. T.: 12 vagy 105). KISKŐRÖSI JÁRÁS: Soltvad- kert, Bocsa, Tázlár: dr. Légrády F. (Soltvadkert, Tanács 11. T.: 25, 21). Kaskantyú, Páhi, Tabdi: dr. Tég­lás Zs. (Kaskantyú, Vasút u. 1. T.: 7). Akasztó, Csengőd: dr. Nagy I. (Akasztó, Vörös Hadsereg 1. T.: 16). Kecel, Imrehegy: dr. Szabado- si K. (Kecel, Vasút u. 2. T.: 68). Fülöpszállás, Szabadszállás, Solt­szentimre: dr. Tompa Gy. (Sza­badszállás, Toldi 5. T.: 71). Csá­szártöltés: dr. Terentyák A. (Csá­szártöltés, Rózsa u. 2.). Gyógyszertárak Pénteken zárórátó hétfő reggelig a követ­kező gyógyszertárak .tar­tanak ügyeletet. Kecs­kemét, Szabadság té: 1.; Baja, Tóth Kálmán tér 2. Bácsalmás, Hősök tere 4.; Izsák Dózsa György u. 7.; Jánoshalma 'Béke u. 1/a; Kalocsa, Szécheny lakótelep; Kiskőrös, Kossuth u 5.; Kiskunfélegj}ftiáza, Batthyán] u. 2.; Kiskunhalas, Kossuth u. 1. Kiskunmajsa, Hősök tere 3., Kun szentmiklós, Kálvin tér 7.; Solt vadkert, Tanács u. 3.; Tiszakécs ke, Béke u. 130. Kecskeméten i központi rendelőintézetben levi gyógyszertár szombaton 8—11 óráig -tart nyitva. Állatorvosok , Az ügyeleti szolgálat szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁJAI JÁRÁS: Ne­mesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Maruzsa V. (Sükösd, Dózsa Gy. út 149. T.: 34), Bácsszentgyörgy, Gara, Vas­kút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/a.), Felsőszentiván, Csávóig, Bácsbokod, Bácsborsód: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tol- buchin u. 28. Tel.: 31), Tataihá­za, Mátételke, Bácsalmás: dr. Györffy L. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 143), Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/a. T.: 2), Nagybaracska, Csát­alja, Dávod, Hercegszántó: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Szabad­ság tér 10.). BÁCSALMÁSI ÁLLATKÖR- HÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KALOCSÁI JÁRÁS: Tass, Szalkszentmár.ton, Dunavecse, Apostag: dr. Reviczky Gy. (Tass, Lenin u. 29.), Dunaegyháza, Solt, Üjsolt: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 85. T.: 52), Harta, Dunapataj, Dunaíetétlen, Úszód, Ordas, Gé- derlak, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, öregcsertő, Homokmégy: dr. Faragó Gy. (öregcsertő, Vén J. u. 24.), Kalo­csa, Bátya, Foktő: dr. Dobos E. (Kalocsa, Magyar L. u. 3.), Mis- ke, Drágszél, Hajós, Fájsz, Dus­nok: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12.), Állampuszta, Solti kerület, Bösztör: dr. Mészáros J. (Állampuszta). KECSKEMÉTI JÁRÁS: Ágas­egyháza, Fülöpháza,- Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185). Bugac: dr. Paraczky S. (Bugac, Bóké u. 40.), Jakabszál­lás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26.), Lász­lóiéivá, Lakiitelek, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 21.), Lajosmizse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29. T.: 99), Ladánybene, Kun­baracs, Kerekegyháza: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7), Kunszentmiklós, Kunpe- szér, Kunadacs: dr. Fodor L. (Kunszentmiklós, Marx tér 5/c.), Szabadszállás: dr. Gera J. (Sza­badszállás, Szamuely T. u. 1.), Ti­szaalpár: dr. Berényi F. (Tisza­alpár, Alkotmány u. 7.), Tisza­kécske: dr. Pitti L. (Tiszakécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 232.). KISKŐRÖSI JÁRÁS: Soltvad­kert, Bocsa, Tázlár: dr. Rahonczy Gy. (Soltvadkert, Kossuth L. u. 4.), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Soltszentimre, Kaskantyú, Páhi, Fülöpszállás: dr. Kupa L. (Páhi, Béke u. 2. T.: 3), Császártöltés, Imrehegy, Kecel: dr. Kunvári J. (Császártöltés, Bajcsy-Zs. u. 78. T.: 17), Kiskőrös: dr. Ispánovity J. (Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 84.)." KISKUNHALASI JÁRÁS: Kis­kunhalas: dr. Czabán L. (Kiskun! halas, Kosevoj tér 5. T.: 11-241), Kunidhértó, Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás: dr. Tóth M. (Kiskunhalas, Gimnázium u. 6. T.: 11-563), Jánoshalma: dr. Fü- löp J. (Jánoshalma, Kilián Gy. u.), Borota, Rém: dr. Boldizsár J. (Rém, Petőfi u. 23.), Mélykút: dr. Mészáros I. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 102), Kisszállás, Tom­pa, Kelebia, Csdkéria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4.), Kiskummaj- sa, Kömpöc: dr. Geszti M. (Kis­kunmajsa, Lenin u. 12. T.: 33), Csólyospálos: dr. Szűts M. (Csó- lyospálos, Széchenyi u. 2. T.: 3), Szánk, Jászszentlászló: dr. Mi­hala F. (Szánk, Árpád u. 3. T.: 16). BAJA: Bátmonostor, Szeremle: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/a.). KECSKEMÉT, Hetényegyháza: dr. Juharos I. (Kecskemét, Petur bán u. 2. T.: 20-454), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, If­júság u. 8.). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓR­HÁZ: dr. Temesváry I. (Kecske­mét, Halasi út 34. T.: 22-333). KISKUNFÉLEGYHÁZA dr. Horváth A. (Kiskunfélegyháza, Wesselényi u. 3. T.: 180), Kiskun­félegyháza, Gátér: dr. Horváth T. (Kiskunfélegyháza, Mártírok u. 4.), Kunszállás, Pálmonostora, Petőfiszállás: dr. Gyöngyösi P. (Petőfiszállás, Kossuth u. 54. T.: Ü HAZAI TÁJAKON Az Eged-hegy regéi Eger szimbóluma is lehetne e sajátos alakú, nyaranta a zöld ezer árnyalatában pompázó, őszönként bronzvörösben díszel­gő, telente fehér hósipkájával vakító Eged-hegy. Ez a némaságba burkolódzott természeti nevezetesség izgal­mas titkok soráról regél, ha meg­szólaltatják a szakemberek, a ré­gészek, a történészek, az iroda­lombúvárok. A névadásról csak mondát idézhetünk, azt, amit Mindszenty Gedeon írt meg, verssé mintáz­va. A napsütötte lankák már év­ezredekkel ezelőtt vonzották a népvándorlás árjától űzött em­bereket. A szkítákat az időszámí­tásunk előtti ötödik évszázadban a távoli ázsiai pusztákról rendel­te ide sorsuk. Harcok emlékeit őrizték, nyugalmat, a béke csendjét remélték. így aztán nem csoda, hogy ha kellett, kardot ra­gadtak, s szembeszállta'k az új telephelyüket veszélyeztető ellen­séggel. Mi maradt belőlük? Az elmúlt esztendők ásatásai felírták otthonaik maradványa­it, temetőjüket. A kardok, karpe­rcek, a gyűrűk a küzdelem és a szépségérzet relikviái az egri Do­bó István Vármúzeumba kerül­tek. Sokan tudják, hogy a kemény akaratú, a népének biztos jövőt teremteni kívánó I. István mi­lyen kitartással terjesztette a ke­reszténységet. Lényétől távolállt a keleti fejedelmek kegyetlensé­ge, mégis meghozta mindazokat az áldozatokat, amelyek nélkül nem képzelhette el a nyugodt hol­napokat. Ebben az időben itt élt Szent Egedius, aki napjainak zö­mét elmélkedéssel, vallásos me­ditációval töltötte el. Nem volt nagyigényű, nem vonzották a föl­di hívságok, mit sem törődött a környező világban zajló esemé­nyekkel. Kár, hogy ennyire elzárkózott mindentől, mert a keleti őshazá­ból hozott pogány vallás hívei — Vata vezetésével — felkeltek a törvényes rend ellen, s megkez­dődött az ártatlan emberéletek ezreit követelő viaskodás. Az Egeden is fellobbantak az áldoza­ti oltárok lángjai, s feltűntek a bújkáló sámánok, hogy különös ritmusú dalaikkal borzongassák a lelkeket. A tudat mélyébe gyöke­rezett ősi hit győzött az újkeletű, a kényszerből felvett felett. A felkelők végeztek az egri remeté­vel is. A legenda egyébként azt tartja, hogy ártatlanul hullott vé­re termékenyíti meg az Eged sző­lőtőkéit. Ez a legenda ma már minden­kit megmosolyogtat, az azonban tény, hogy a hegy lankáin érle­lődött szőlőle nedűjét sok száza­don át dicsérték. P. I. MUZSIKA-ÜNNEPÜK A RÁDIÓBAN Jeles a Móra gimnáziumnak! 'Hála a Magyar Rádió ügysze­retetének: százezrek osztozhattak a napokban a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium örömé­ben. Gyönyörű szertartással tisztel­ték meg a muzsikát, önmagukat és a száz esztendeje született Ko­dály Zoltánt. Jól választották meg a célt, az eléréséhez szükséges eszközöket és égett a lélek tüze szinte valamennyi érdekeltben. Azaz, elhanyagolható kivétel­lel a teljes tanári kar és vala­mennyi osztály magáénak érezte a muzsika ünnepét. Versengve készültek a méltó szereplésre. A diákok maguk választották ki, hogy milyen népdallal vesznek részt a nemes vetélkedésen, mi­lyen dallal köszöntsék tanáraikat. Az immár hagyományosnak mondható gyönyörűségen minden óra dalolással kezdődött. A ta­nulók döntötték el: kik énekeltek a legszebben. Növendékek készí­tették a nagyszerű eseményről a város lakosait tudósító több száz plakátot. Micsoda öröm, micsoda büszkeség lelkesítette azt a diá­kot, aki szüleinek, barátainak megmutathatta a moziban, vagy az áruházban, vagy a piacon, vagy a társintézményekben elhe­lyezett rajzos meghívóját. Ezt az alkalmat használta föl sóik régi növendék az alma mater fölkere­sésére. Az esti koncert dekorá­ciója Rosta Ferenc rajztanár íz­lését és irányítókészségét dicsér­te. A helyi zeneiskola — azt hi­szem — teljes tanári fcará is hó­napokkal korábban megkezdte a műsort, hangszeres számokkal dú­sító növendékek felkészítését. Kodály- és Bárdos-művek mel­lett népdalcsokrok jelezték, hogy 1982-ben a magyar dalnak és egyik nagyjának1 szentelték ün­nepségüket. Női-, férfi-, vegyes­kar, kamarakórus szólaltatta meg zenekultúránk ’ értékeit. Lelkes taps köszöntötte a csoportos ének­lőket, a szólistákat, a ci tér ásó­kat, és a más hangszerrel sze­replőket. Méltán örvendezhetett Kovács Sándor igazgató és joggal dicsér­te az ezt az estet is páratlan lel­kesedéssel és kifogyhatatlan lele­ményességgel szervező,. rendező Kapus Bélát, a gimnázium ének­zene tanárát. Az ilyen emberek­re gondolva írta Kodály 1929- ben; „Sokkal fontosabb, hogy ki az énektanár Kisivárdán, mint az, hogy ki az Opera igazgatója.” Ha ilyen rátermett ügybuzgó sze­retteti meg a diákokkal a muzsi­kát, akkor az Operának is lesz közönsége, mint ahogyan hetven félegyházd diák jár bérlettel az Erkel Színházba. Jól látta a Ta­nár úr: „Az állam hiába tart fenn operát, koncertét, ha nem jár bele senki. Olyan közönsé­get kell nevelni, amelynek élet- szükséglete a magasabb rendű ze­ne.” Mindez nem pénzkérdés, teszi hozzá. „A pénz nem termel eszmé­ket .. .■ Nem az erszény, a . lélek üressége a nagyobb baj. S éhből nekünk túlon-túl kijutott.” Hálásak lehetnek a Móra gim­názium tanulói iskolájuknak, Ka­pus Béla tanár úrnak! Heltai Nándor FILMJEGYZET Mennyei napok A film a Cannes-i Filmfesztivá­lon rangos elismerésben része­sült. Rendezője és forgatókönyv­írója Terrence Mailek a legjobb rendezésért járó díjat érdemelte ki, emellett Oscar-díjat kapott a fényképezésért Nesitor Aimend- ros. Az előzetes értesülések te­hát mindenképpen kedvezőek, de a film értékei , is indokolják a zsűri döntését a néző előtt. Bár a tipikusan amerikai, ehhez a stí­lushoz alkalmazkodó történet konfliktusai kissé távol állnak — úgy gondolom — a magyar néző érzés- és gondolatvilágától. Ettől függetlenül élvezhető a produkció és a színészi teljesítmények is kielégitőek. Látszik rajtuk a gon­dos és lendületes rendezői mun­ka, a biztoskezű színészvezetés fegyelmező' ereje. Tulajdonképpen — mondják a film nyugati méltatói — Mailek már egyszer feldolgozott egy ko­rai filmjében hasonló, melodra- matikus témát. Címe magyarra fordítva (Badlands) olyasmit je­lent, hogy „rossz földek”. A ren­dezőnek ebből a filmjéből is ki­derül, hogy vonzódik az ameri­kai vidéki élet apró történéseinek, nagy tragédiáinak világához az egyedüllét, magáramaradottság, az önmaga értékeit kereső ember ví­vódásai ábrázolásához. Két egyszerű, még kialakulat­lan jellemű munkásgyerek me­nekül a ringó búzamezők, á pa­raszti élet „mennyei”-nek vélt színhelyei és emberei közé. Az első világháború fenyegető ár­nyéka teszi feszültté a hősök éle­tét. Sorsukat súlyosbítja, hogy szinte véletlenül halálát okozza a főhős, egy forrófejű nyughatat­lan fiatalember, a tehetős texasi farmernek, aki befogadja őt, va­lamint szeretőjét és tíz év körüli húgát. A vidéket sáskaraj tarolja le. És a fiataloknak menekülnie kell .a törvényes felelősségre vonás elől. A hősök útja kitűnő alkalmat ad a rendezőnek arra, hogy meg­mutassa a táj különös nyugtala­nító szépségeit, a munkások ki­szolgáltatott, egyik napról a má­sikra élő világát, a nyomorult vándoraiét szenvedését. Az egész filmet bús, szenvedésekkel teljes •légkör lengi' át. Az. egyébként pompásan szerkesztett képsorok egyáltalán nem az amerikai álom­világ szokásos szórakoztató köny- nyedségét sugározzák. De a tör­ténet nagy" élményeket ígér a nézőnek, még ha a meseszövés és a színészi munka egy-egy kis idő­re holtpontra is jut, nehezen moz­dul előre. Cs. L t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom