Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-04 / 102. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. május 4. kedd Négyen Bács-Kiskunból... ... és egy diák Jemenből bői. Angham Dél-JemenHúsz éve, megalakulásakor még felsőfokú technikum volt, később vált főiskolává. Az elmúlt két évtizedben sok ezer szakembert adott az élelmiszer-gazdaságnak. A szegedi Élelmi- szeripari Főiskolán dr. Gábor Miklósné főigazgató szívesen fogad, és segít abban, hogy Bács- Kiskun megyei hallgatókkal beszélgessek. Elmondja, hogy évfolyamonként 120 ' hallgató tanul a főiskolán, nyolc- vanan technológusok, negyvenen pedig gépészek lesznek majd. A hallgatók egyharmada társadalmi ösztöndíjas. Nemcsak anyagi biztonságot jelent ez számukra, hanem elhelyezkedési lehetőséget is. Bár a pályázatok ismeretében erre különösebb panasz nem lehet, minden egyes végzős 2—3 állás között válogathat. A főigazgatónőtől megtudtam, hogy a trösztök megszűnésével közvetlenebbé vállt a kapcsolat a konzervgyárak és a hűtőházak, a baromfifeldolgozók, valamint az intézet között. A Bacs-Kiskun megyei Tanács is szeretne együttműködési szerződést kötni a főiskolával a szakember- képzés érdekében. ' Répási Gizella, a kalocsai I. István Gimnáziumban érettségizett. A Kalocsai Sütőipari Vállalattal kötött szerződést. Könnyű helyzetben van, azt mondja várják. Talán azért, mert ismerik a vezetők, tudják, hogy nem bújik el a munka elől. A szakdolgozata témáját a mikrobiológiai tárgykörből választotta. Nem véletlenül: már a majdnem szakemberek biztonságával vallja, hogy az élelmiszeripari termékek egyik legfontosabb minőségjavító tényezője a tisztaság. Az üzemi és a személyi higiénia együttesen :.. . Király Márta csávolyii. Munkára a Bácshúshoz jelentkezik. Hogy fiatal lány létére mért választotta ezt a pályát? Nem késik a válasz: — Gyógyszerész szerettem volna lenni. Az nem sikerült, a kémiát viszont kedvelem. Különben is ’a környékünkön nagy jövője van az élelmiszer-feldolgozásnak. A húsos szakma nehéz. Fizikailag is. A gyártáshoz, a feldolgozáshoz, termelésirányítónak nem szívesen menne, de a laboratóriumban a pipetták világában szívesen dolgozna. Kamatoztatná azokat az ismereteket, amelyeket eddig magába gyűjtött ... Tamás Ildikó III. éves hallgató, szintén a Bácshúshoz tart. Nem ösztöndíjasa ugyan a vállalatnak, de németből középfokú vizsgával rendelkezik. Bizonyára szükség lesz majd egy szakmai ismeretekkel rendelkező, német nyelvet beszélő tettre kész munkatársra. A német klasszikusokat eredetiben olvassa. Ez nagy élményt jelent számára. A legnagyobb hatással Seghers: Hetedik keresztje volt rá ... Szakmai ambíciói nagyok. Az utolsó félévben lesz meg hét kollokvium és egy államvizsga. De valójában már szakdolgozatának témája készteti továbbgondolkodásra. A sonkaüzem munkájának elemzése és fejlesztése című „mű” kapcsán lehet, hogy nemsokára új termékkel gazdagodik a Bácshús... _ Kovács Róbert, bajai, a ' népköztársaság ösztöndíjasa. Ahhoz, hogy valaki plusz kétezer forint juttatást kapjon kiemelkedően kell tanulni. Kovács Róbert ezek közé tartozik. Jövőjét még csak körvonalakban látja, menyasz- szőnyával — aki szintén végzős hallgatója a főiskolának — Szekszárdra készül. Bár az is lehet, hogy nappali tagozaton tovább tanul a Kertészeti Egyetemen, hogy újabb két év után okleveles mérnökként lásson munkához ... • Répási Gizella: — Kalocsáról jöttem. Király Márta csávolyi. ti • Tamás Ildikó a • Kovács Róbert bajai, Bácshúshoz tart. (Nagy László felvételei) Egyben biztos: hogy technológiai munkakörben, közel a termeléshez fog dolgozni. Mindegy, hogy milyen beosztásban, csak kapcsolata legyen a feldolgozással ... Először úgy terveztem, hogy négy Bács-Kiskun megyéből származó diákról írok, de' közben megismerkedtem Angham Abdul-Qader Hasrat-tal. ő Dél-Jemenből jött, Adenben élt, most 25 éves. Férjezett, édesanyja varrónő. Minden szünidejét otthon tölti. Tökéletesen beszél magyarul. Ha visszatér H3- zájába, az elhelyezkedésser nem lesz gondja, a most épülő konzervgyárakban nagy szeretettel várják a Magyarországon végzett diákokat. Férje Észak-Jemenben él, azt mondja az elmúlt 2—3 esztendőben jelentős mértékben normalizálódott a helyzet a két ország között. Hogy férje miiyen távolságra dolgozik Adentől? — Ö, nem messze, csak másfél órára repülővel — érkezik a válasz. Szóba kerül az időjárás is. Kérdezem, hogy milyen az igazi jemeni tél? — Hideg — mondja Angham. — Van úgy, hogy csak 20—25 fokot mutat a hőmérő. .Plusz 20—25-öt természetesen, mert az Ott élőknek az már zimankó, ha pulóvert kell venni. Angham színházba, moziba jár. Megismerte történelmünket, csodálja a magyar festők műveit. Szereti a magyarokat. Mindjárt dél. Akikkel beszélgettem már mennének. Délután várja őket a műveletek írásbeli beszámolója, előtte szeretnének még, egy-egy képletcsoportot átfutni... Szabó Pál Miklós Űj vállalati munkavédelmi szabályzatok készülnek ^MEGVÁLTOZOTT körülményekhez A Szakszervezetek Országos Tanácsa 1978*ban megállapította, hogy szükségessé vált a munkavédelem korszerűsítése, a techológiai és egyéb változásokhoz való igazítása. A SZOT ajánlására a Minisztertanács rendeletet hozott, amely megnövelte a vállalati munkavédelmi szabályzatok szerepét és jelentőségét, s ezzel a gazdálkodó egységek önállóságát és felelősségét. A kormány rendeletét követően megjelentek a végrehajtásról szóló utasítások, s most a vállalatokon a sor, hogy elkészítsék1 új munkavédelmi szabályzataikat. Az ezzel kapcsolatos időszerű feladatokról Princz Lászlóval, a Szak- szervezetek Bács-Kiskun megyei Tanácsa titkárával és Gergely Imrével, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetőjével beszélgettünk. — Miért vált szükségessé a vállalati munkavédelem újjászervezése? PRINCZ LÁSZLÓ: A szakszervezeteknek az az álláspontjuk, hogy a munkavédelemnek legalább olyan színvonalúnak kell lennie egy-egy vállalatnál, mint amennyire fejlett az ottani gyártási technológia. Azaz korszerű üzemben, korszerű munkavédelemre van szükség. Továbbá elsődleges szempont az is, hogy azoké legyen a döntési jog és a felelősség, akik a termelési folyamatot irányítják. — Mit jelent ez a gyakorlatban? — Nem elég a vállalat vezetőinek azon töprengeniük, hogyan tudják a termelést úgy szervezni, fejleszteni, hogy megtarthassák piacaikat, sőt újabbakat is szerezzenek. A szociálpolitikát, a munkavédelmet is irányítaniuk kell, méghozzá az imént említett gazdásági tevékenységekkel összhangban. Nemrégen még az S/ÍMT munkavédelmi felügyelőjének a jóváhagyása kellett egy- egy új gép üzembe helyezéséhez. Most az igazgató, vagy a főmérnök jadja meg erre az engedélyt. — A munkavédelem belső, vállalati . szabályozásában is szabadabb kezet kapnak a gazdálkodó szervek? ' GERGELY IMRE: A központi szabályozás korlátain belül igen. Már korábban megszűnt az ÁBEO, most ismét rendeletek sokaságát helyezték hatályon kívül. Áttekinthetőbb, egységesebb lesz a szabályozás. A vállalatoknak a munkavédelmi szabályzat (az MVSZ) kidolgozása után, annak megfelelően, ? módosítaniok kell szervezeti és működési szabályzataikat, a munkaköri leírásokat és a technológiai, kezelési, műveleti és karbantartási utasításokat. — Hol tart most ez a munka? PRINCZ LÁSZLÓ: A rendeletek és a végrehajtási utasítások napvilágot láttak. A munka az év elején a vállalatoknál is elkezdődött. Mi már eddig is több munkaértekezletet szerveztünk a megyében levő üzemek, vállalatok képviselőinek. Ezeken igazgatók, főmérnökök, munkavédelmi vezetők és az szb-k társadalmi munkavédelmi felügyelői vettek részt. Ott voltak a SZOT és az ágazati szakszervezetek illetékesei is. Egységes szemléletmód kialakítására törekszünk, és szakmai segítséget nyújtunk. — Milyen munkamódszert ja. vasolnak az új vállalati szabály. zátok elkészítéséhez? — Feltétlenül munkacsoportokat kell létrehozni. Ezeknek gazdasági vezetők, szakemberek, szakszérvezeti tisztségviselők legyenek a tagjai. Készítsenek keretelképzeléseket, azt a bizalmi csoport vitassa meg, a munkapadoknál (dolgozók véleményeivel egészítse ki. Így kerüljön az anyag a bizalmitestület elé. — Végül mire hívnák föl első. sorban a vállalatok figyelmét? GERGELY IMRE: A bizalmitestületekét arra, hogy egyetértési joguk van az MVSZ esetében. A vállalatokét arra, hogy az elkészítés határideje 1982. év vége. Mi mindenkinek, aki azt igényli, segítünk. A határidő lejárta után azonban már ellenőrzünk, szá- monkérünk. Ez is, miként az egész tevékenység, a dolgozók testi épségének, egészségének megóvása érdekében történik. S. B. MEZŐGAZDASÁGI KÖNYVESPOLC Operációkutatási módszerek Vaskos könyv hagyta el a sajtót a Mezőgázdasági Kiadó gondozásában dr. Csáki Csaba és dr. Mészáros Sándor szerkesztésében: A címe: Operációkutatási módszerek. Tizenkét szerző munkája ez az összefoglaló kézikönyv, amely valamennyi fontosabb operációkutatási (gazdaságmatematikai) módszer mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozik. Hazai szerző tollából ilyen munka még nem jelent meg, hiánya régóta érezhető. A könyv nem tartalmaz matematikai alapismereteket, hanem a felhasználáshoz, a gyakorlati . alkalmazáshoz szükséges szakanyagokat gyűjti össze, és gyakorlati példákkal segíti a módszerek elsajátítását. A szerzők ezúttal nem új kutatási eredményeket akartak közreadni, inkább a szétszórtan fellelhető hazai eredményeket foglalták rendszerbe, kiegészítve azt a külföldi eredmények ismertetésével. Költségvetés, számvitel A könyv tartalmának gerincét az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek számviteli és pénzügyi rendszere képezi. Az első általános számviteli ismereteket nyújtó, alapozó részre épül a többi öt fejezet: a mezőgazdasági vállalatok számvitele, a mezőgazdasági vállalatok mérlegbeszámolója, költség- és önköltségszámítás, a pénz- és hitelgazdálkodás, valamint az ügyvitelszervezés. Szántóföldi növényvédelem „V Ezzel a címmel jelent meg dr. Petróczi István szerkesztésében az agrártudományi egyetemek növényvédelmi képzésének megfelelő felépítésű kötet. Tartalmazza a növényvédelem általános ismereteit. Majd a szántóföldi növények, a búza, az árpa, a rozs, a kukorica, a szója, a bab, a borsó a cukorrépa, a burgonya, a napraforgó, az olaj repce, a mák, a dohány, a len, a kender, a komló, a paradicsom, a paprika, a hagyma, a lucerna, a vöröshere, a rétek és á legelők, valamint a magtároZott szemestermény kártevőit, kórokozóit, és a felsoroltak növényvédelmét ismerteti. IPARKODÓ IPAROSOK A közösségi hagyományok tovább élnek A céhes keretek felbomlását követő „interregnum” után a vidéki iparostársadalom ipartestületekbe szerveződött a századforduló környékén. Ezek az iparosszervezetek rendszerint a vidéki települések szellemi irányítói, vezetői voltak, ízlésformáló szerepük felbecsülhetetlen. Kiskun- majsán 1904. július 31-én tartották alakuló ülésüket a helybeli iparosok, s bár létszámuk mesz- sze elmaradt a mezőgazdasági dolgozókétól!, Majsa ' szellemi arculatát elsősorban ők határozták . meg; országos hírű dalárdájuk, önálló futballcsapatuk, színjátszó körük révért a község hírnevét is öregbítették. Ez az Ipartestület 1947-ig működött, jogutódja, KIOSZ néven, már 1948-ban megalakult (a KIOSZ országos megalakulását csak 1949-re datálják), első titkárai időrendben Vereb Ferenc kádár, Czinkóczi Péter szabó, Kecskeméti Sándor szabó, Dolejsi János köteles, és Juhász Vedres István szabó voltak. lenre?, Megmaradtak-e a, hajdan legendás közösségi hagyományok? Az egyik szerdai fogadónapon kerestem fel a kiskunmajsaá KlOSZ-csoport vezetőségét. Szabó János titkár és Valentovics Lajos adminisztrátor fogad az 1979-ben átadott lakályos székházban. Aztán hamarosan kiderül, szabály- szerű beszélgetésre aligha kerül- Ihet sor, még imdelőtt feltehetném kérdéseimet, bekopog az első ügyfél, temetkezési segélyért folyamodik. És jönnek sorra a többiek, egymásnak adják a kilincset. Van, akinek a tagkönyve telt be, más az adójára panaszkodik. . Szerencsére meglátogatja a fiatalokat Juhász Vedres István is^ nála illetékesebb nem is válaszolhatna kérdéseimre, hiszen ő — ráadásul a kritikus időszakban — közel két évtizedig látta el a titkári teendőket. — Az • ipart Majsán sokáig a kisipar jelentette, de az itteni iparosok kilencven százaléka két- laki életet él. Ezt úgy értem — magyarázza! a nyúgdíjas titkár —, hogy mezőgazdasági tevékenységet is folytatunk, zömmel az szeresén' is maszeknak számítottunk, egyik oldalunkról az adó,, a másikról a beszolgáltatás húzta le a bőrt. Ráadásul osztályellenségnek, kiskapitalistáknák kiáltottak ki, pedig a „bűnünk” mindössze annyi volt, hogy szorgalmasan dolgoztunk, nem tudtunk tétlenül élni. Ekkor j szinte csak a dacos élniakarás tartotta össze szervezetünket. Hogyan hat ez a múlt a jelenre? 1956—57-től kezdődően megváltoztak a körülmények, s ezzel együtt a szemlélet is, megizmosodott a bizalom bennünk is. Az eltelt idő bebizonyította, hogy a szorgalmas embereké a jövő, az ország is csak úgy boldogul, ha ebből a „valutából” egyre többje van. Taglétszámunk az utóbbi években örvendetesen gyarapszik, jelenleg 227-en vagyunk. S tudja, mi a legörvendetesebb? Hogy az átlagéletkor egyre alacsonyabb. Korábban az elöregedéstől féltettük a KIOSZ-t, látva viszont, hogy a fiatalabbak- ban is egyre több a vállalkozói kedv, megnyugodva tapasztaljuk: nincs mitől tartanunk. Egyre többen odafigyelnek a nyugdíjas titkár lendületes szaú;,ónek HoTpalli jaúps vezetőségi, tag. vízvezeték-szerelő —, hogy sokan még mindig kiskapitalis- táknak tartanak bennünket. Azért, mert sokszor kockáztatni vagyunk kénytelenek? Néha én is gazdag embernek érzem magam, de van olyan nap, hogy húsz forint sincs ' a zsebemben. — Azt persze néhányan nem veszik figyelembe —. folytatta Szabó jános titkár —, hogy pél- dáüT csak tavaly 103 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztünk, tagjaink közül hárman tanácstagok, az 1981/82. évi párt- oktátást1 tizenhat aktívánk részvételével kezdték meg, hogy részt veszünk a község kulturális és sportéletében. Ez maszekszemlélet?! Mintha zsilip gátja szakadt volna át, ömlik a szó. Bozóki János szobafestő: — Egy héttel ezelőtt szóltak, hogy mintatanításra fel kell újítani egy tantermet az általános iskolában, mára már el is készültem a munkával. Horváth János: — A napközis otthonos óvoda karbantartását társadalmi munkában soron kívül elvégeztem. Bozóki János; — Ügy élünk, mint egy nagy ysaiád. feleségünkkel együtt veszünk részt a társadalmi munkában is, ők ha kell ablakot pucolnak, takarítanak. , Szabó János: — A legtöbb társadalmi mun• Egy emlékezetes színpadi siker, „tablója”. kát tagjaink közül Csábi László, Paskuj Iván, Tóth László végezték. Horváth János: — Ránk mindig lehet számítani ... * A délután estébe fordult, előkerültek a poharak is, dicsértük a valóban finorrr „ipari bort”. Megtudtam még, hogy a majsai kisiparosok nem félnek a kisvállalkozási rendszer bevezetésétől, ez inkább enyhítene gondjaikon nehezen győzik a munkát, őszintém (büszkék | Voltak arra, ogy ,az elmúlt évben ela Három a kislány című operett nyerték a „Kiváló KlOSZ-alap- szervezet” kitüntetést, az idén is hasonlóan reménykednek. Kiderült, hogy a területi szétszórtság — Szánk, Csólyospálos, Kömpöc kisiparosai is e szervezethez tartoznak — sem. gátolja az együvétartozás érzésének kialakulását. Számontartják a múltat, bíznak a jövőben. Utolsó kérdésemre is kikerekedett; lassan-lassan a válasz minden visszaminősítő, leépítő szándék ellenére megmaradtak a legendás közösségi hagyományok. Kozma Huba é
