Petőfi Népe, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

7 • PETŐFI NÉPE • 1982. május 1. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Thatcher asszony beszámolója a londoni alsóházban a Déli- Georgia sziget visszafoglalásáról. — Mubarak a kairói parla­mentben a Sínai-félsziget kiürítése kaptsán a palesztin problé­máról is beszélt. — Glemp érsek, a lengyel katolikus egyház prímása Rómába utazott KEDD: Kádár János Bonnban Schmidt kancellárral tárgyalt, majd találkozott az NSZK három pártjának vezetőivel is. — Pozsony­ban magyar—csehszlovák külügyminiszteri megbeszélésre került sor. — Kabulban megünnepelték az antifeudális, nemzeti-demok. ratikus afgán forradalom negyedik évfordulóját. SZERDA: Kádár János befejezte bonni látogatását, miután még egy­szer tárgyalt Schmidt kancellárral és találkozott Carstens szövet, ségi elnökkel. — Haig külügyminiszter az amerikai külpolitika fő irányairól nyilatkozott. — Az ENSZ közgyűlésének a palesz­tin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszaka Izraelt elmarasztaló határozatot hozott. CSÜTÖRTÖK: Varsóban bejelentették az éjszakai kijárási tilalom közeli feloldását és mintegy ezer internált szabadon bocsátását. — Ellentmondó jelentések a Falkland-válság megoldását célzó Reagan-terv argentin elfogadásáról. — A ciszjordániai és jeru- zsálemi tiltakozó megmozdulás során' többen életüket vesztették. PÉNTEK: Déltől teljes légi és tengeri blokádot vont az angol flotta a Falkland-szigetek köré. — Mitterrand, francia köztársasági el­nök befejezte dániai látogatását. — Kaunda, zambiai elnök talál, kozója Botha dél-afrikai miniszterelnökkel. A hét három kérdése: Mi jellemzi a közel-keleti helyzetet a Sínai-félszigetről történt izraeli kivonulás után Tulajdonképpen pozitív elője­lű történelmi esemény • lehetne, hogy Izrael a Camp David-i meg­állapodásban rögzített határidőt betartva kiürítette a Sínai-félszi­get még megszállva tartott ki" sebbik felét, s hogy ezzel Egyip­tom visszakapta az 1967-es hábo­rúban elvesztett területet. Csak­hogy ezzel párhuzamosan a Be- gin-kormány a többi, a paleszti- nők és Szíria rovására megszállt arab terület teljes bekebelezésé­re törekszik, miközben Egyiptom és az Amerika-barát, jobboldali arab állambk felől magát bebiz­tosítva, minden erejét újabb te­lepülések építésére fordíthatja Ciszjordániában, a Gaza-övezet- ben és a Golan-fennsíkon. Ez természetesen a palesztin lakosság ellenérzését váltja ki. Tüntetésekre került sor. Megtor­lásul az izraeli katonák fegyve­rüket használták. Több palesztin életét vesztette. A közel-keleti helyzetnek ez az újabb éleződése a jeruzsálemi Al-Aksza mecsetnél történt vér­fürdő után, és a libanoni feszült­ség növekedésével egyidőben, természetesen kihatott az ENSZ- közgyűlésére. A palesztin kér­déssel foglalkozó rendkívüli ülés­szak nagy többséggel — 86:20 arányban — olyan határozatot hozott, amely elítélte Izraelt a megszállt területen folytatott po­litikája miatt. A közgyűlési hatá­rozat szerint „Izrael nem tekint­hető békeszerető államnak”. Az ENSZ-államok többsége ugyanek­kor állást foglalt á palesztin ál­lamiság elismerése mellett. Közben Izrael és Szíria között amolyan „nyilatkozat-háború” fo­lyik Beginnek arra a kijelentésé­re, hogy Izrael megsemmisíti a Libanon területén lévő Szíriái légvédelmi rakétákat, egy szíriai vezető személyiség' azzal vála­szolt, hogy „a szír rakétákkal lőnek minden olyan izraeli re­pülőgépre, amely a rakéták ha­tótávolságába kerül.. Meddig mélyülhet a Falkland-válság? Az egész héten egymást érték a kardcsörtető nyilatkozatok a Falkland-vitában. Hétfőn az an­gol katonák vissza is foglalták a Déli Georgiát, ezt a szinte la­katlan, s a Falkland (Malvin-) — szigetektől távoleső szigetcsopor­tot. Az ott korábban partraszállt argentinokat foglyul ejtették. A 'hét közepén aztán a londoni kor­mány jóelőre bejelentette, hogy péntek déltől a Iflotta egységei teljes blokádot vonnak a Falk­land-szigetek köré. A partoktól számított 200 mérföldes övezetben tartózkodó minden hajót vagy repülőgépet ellenségesnek tekin­tenek, s e szerint lépnek fel el­lene. A brit bejelentés várható következményét komplikálja, hogy a 200 mérföldes Falkland- övezet és Argentína szintén 200 mérföldes tengeri felségvize, je­lentős mértékben fedi egy­mást, a tengeri blokád tehát au­tomatikusan az argentin part el­leni támadásnak is minősülhet. A Downing Street 10. alatt, a miniszterelnökség épületében a „háborús kabinet” zárt ülést tar­tott, ahonnan kiszivárgott, hogy a hét végén megindul az angol katonai akció a Falkland-szige­tek visszaszerzésére. A politikai megfigyelők jó ré­sze azon a véleményen volt, hogy ezzel London „végső” határidőt szabott Buenos Aires-nek: a hét végéig el kell fogadnia az ame­rikai közvetítő tervet a diplomá­ciai rendezésre, ennek előfelté­teléül pedig az argentin kato­náknak meg kell kezdeniök a kivonulást a szigetekről. Az argentin szándékokról a hét folyamán egymásután érkeztek az ellentmondásos jelentések. Egyszer azt mondták, Buenos Aires kész a tárgyalásra, sőt, a kivonulásra, 'ha ENSZ rendfenn­tartó erők, vagy az Amerikai Ál­lamok Szervezetének katonái je­lennek meg a szigeteken. De a Malvin-szigeteken ... Az elneve­zés fontos, mert az argentin fenn­hatóságát jelenti. Az Amerikai Államok Szervezete — igaz, az USA tartózkodásával! — így fog­lalt állást, elismerte az argentin szuverenitást a Malvin-szigete­ken. Viszont nemsoká megjött az értesülés cáfolata: Argentína nem tárgyal, nem enged, nem vonul ki... A hét eseményei felszínre hoz­ták, hogy sem Londonban, sem Buenos Aires-ben nem .tarthat soká a háborús pszichózis 'által kierőszakolt „nemzeti egység”. Az angol munkáspárti ellenzék • Izrael múlt vasárnap — a Camp David-i szerződés előírásainak megfelelően — kiürítette a sínai-félszigcti területeket. Képünkön: egyiptomi lakosok tüntetése Rafah városában, amelyet a részleges kivonulás két részre osztott, s ahol a középen látható szögesdrót­kerítés jelzi ezentúl az egyiptomi—izraeli határt. • A brit csapatok partraszállása a Déll-Georgia szigeten megnövelte a további katonai összecsapások veszélyét. Képünkön: argentin csa­patok gyakorlatoznak a Falkland-szigeteken. • Több mint 300 spanyol bányász tartott éhségsztrájkot Huelva kö­zelében a madridi kormány gazdaságpolitikája, a sorozatos bányabe­zárások miatt. Képünkön: a tiltakozók egy föld alatti tárnában. (Fotó — AP — MTI — KS) kezdi elhatárolni magát Thatcher asszony harcias magatartásától, Argentínában pedig a társadalmi és gazdasági gondok ismét je­lentkeznek, utóbbiakat például a „nehezebb napokra” történő felvásárlás, áruhalmozás fokozza. Hol tart a lengyel konszolidáció A nemzeti megmentés katonai tanácsának a héten tartott ülé­sén számos nagy horderejű in­tézkedést hoztak a szükségálla­pot egyes korlátozó, rendelkezé­seinek feloldásáról, másoknak az enyhítésről. Május 2-től kezd­ve az egész ország területén meg­szüntetik a kijárási tilalmat és enyhítik a gyülekezési /tilalom előírásait. Egyes határátkelőhe­lyeken megszűnik a korlátozás. Május közepétől nagyobb lesz a külföldiek, így az újságírók moz­gási lehetősége, s újból üzembe helyezik az ország egész terüle­tén a belföldi automata kapcso­lású telefonhálózatot, amelyet 1981. december 13-ra virradó 'éj­jel kikapcsoltak. Nagy feltűnést keltett, hogy mintegy ezer internáltat szaba­don bocsátanak. A korábbi „falu­si Szolidaritás” vezetője, Jan Kulaj is visszanyerte szabadsá­gát. Nyomban közölte, hogy be akar kapcsolódni az Egyesült Parasztpárt munkájába, mert most már támogatja a kormány­nak a válságból való kijutást célzó programját. A lengyel katolikus egyház ma­gatartása szempontjából fontos lehet az a megbeszélés, amit II. János Pál pápával Rómában foly­tatott Józef Glemp érsek, a len­gyel katolikus egyház prímása. Ennek nyomán nyilvánosságra került, hogy a pápa elhalasztja augusztusra tervezett lengyelor­• London bejelentésére, hogy péntek déltől teljes blokád alá veszik a Falkland- (Malvin-) szi­getek 200 mérföldes környezetét, az argentin kormány katonai el­lenlépéssel válaszol. Képünkön: a térségbe vezényelt „Május 25.” repülőgéphordozó hajó. szági látogatását, amelyet a czes- tochowai „Fekete Madonna” ju­bileuma alkalmából tervezett. A konszolidáció politikai, tár­sadalmi, egyházi feltételei mel­lett nem szabad lebecsülni a gaz­dasági tényezőket. A hét végén ismét üléseztek a Lengyelország­nak hitelező magánbankok, s a tartozások átütemezésének rész­leteit vitatták meg. Az idén Len­gyelországnak összesen tízmilli- árd dollárt kellene adósságainak törlesztése címén kifizetnie. Az összeg negyedrésze kamatteher. Alkatrész- és nyersanyag-behoza­tal céljából a lengyel . népgazda­ságnak viszont további hitelekre lesz szüksége. Pálfy József Tollhegyen Jóllehet, Dél-Amerika déli csücske felé irányítja a világ figyelmét a Falkland (Malvin-) szigetek válsága, Chilére kevés jut belőle. Ha mégis, talán csak azért, mert a santiagói fasiszta rezsimnek is van vi­tája Argentínával a Beagle- csatorna hovatartozása miatt. Így aztán Anglia esetleg „sző- vetségesre’\ számíthat Chilé­ben. .. Pinochet tábornok népel­nyomó rendszere egy pillanat­ra mégis megérdemelte a fi­gyelmet a héten. Az elnök át­alakította kormányát. Most már 14 katona foglal helyet benne, szemben az előző ka­binet 11 tábornoktagjával. A tizenegy miniszteri posztra ki­nevezett új ember bizonyítja, hogy tartós Chile válsága. A munkanélküliség növekszik, a szakszervezetek közös akcióra készülnek, s az 1977-ben be­tiltott politikai pártok az ille­galitás nehéz körülményei kö­zött is szervezkednek. Vissza- csapásra készek. Pinochet egyelőre magabiz­tos. Változatlanul az ország korlátlan urának hiszi-mond- ja rhagát. öt „alkotmányosan" megválasztották, ugyetí&r, az ő „megbízatása”, amit „a nép­től kapott”, csak 1989-ben jár le. Addig azonban sok víz foly­hat le — a Beagle-csatornán is. Ha ő is megpróbálkozna Argentína elleni katonai ak­cióval valamilyen hamis nem­zeti egység megteremtésére, a chilei terror fenntartásához szükséges hadsereg ^ máshová vezénylése, meglehet, fellépé­si lehetőséget teremtene az el­lenzék számára. Így hát a „ma­gabiztos” Pinochetnek van min töprengenie. Ő úgy gon­dolja, van rá ideje, 1989-ig. A történelem naptára bizonnyal megmutatja, nem téved-e? p. j. Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, mint sok eszten­deje minden május elseje előtt, most is ellátogatott Angyalföld­re. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának első titkárát pénteken délelőtt a XIII. kerületi pártbizottságon — ahol programja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja a bu­dapesti pártbizottság első titkára Deák Gábor, a XIII. kerületi párt- bizottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnöke fogadta. Deák Gábor számolt be röviden mindarról, ami Angyalföldön az elmúlt évben — Kádár János leg­utóbbi ottjárta óta — történt. A tájékoztatón részt vettek a XIII. kerületi párt-végrehajtóbizottság tagjai, valamint annak az an­gyalföldi választókerületnek kör­zeti párt- és népfronttitkáraii, amelyet az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára az or­szággyűlésben képvisel. — Érezzük a felelősségünket abban — hangsúlyozta Deák Gá­bor —, hogy politikai tőkénket, amelyet pártunk évtizedek ne­héz munkájával halmozott fel, a feladatok következetes végrehaj­tásával megőrizzük, a tettek és szavak erejével gyarapítsuk. Tud­juk, látjuk, hogy ma a politikai munkának is fokozott segítséget kell adnia a gazdaságnak. Az elmúlt gazdasági év legfőbb ta­pasztalata, hogy kerületünkben felerősödtek az egyensúly irá­nyába ható tényezőka termelés hét százalékkal — s például — a nem rubel elszámolású export 16'százalékkal nőtt. Számunkra különösen fontos, hogy nagy vál­lalataink termelése és gazdálko­dása kiegyensúlyozott volt, fej­lődésük folytatódott, jövőjük továbbra is biztosított. Ami An­gyalföldet közvetlenebbül illeti: tavaly 1392 lakás épült fel, az idén — úgy tervezik — vagy két és fél ezer új otthont hoznak tető alá. Kádár János elismeréssel, szólt a hallottakról, gratulált az ered­ményekhez, s további munka­sikereket kívánt Angyalföld 'dol­gozóinak. A pártbizottság épületében nem­rég nyílt meg az angyalföldi fia­tal képző- és iparművészek kol­lektív kiállítása. A Központi Bi- zotság első titkára néhány per­cet ennek megtekintésére is sza­kított idejéből. Csavlek András festőművész és Gyurcsek Ferenc szobrászművész kísérte végig a tárlaton, mutatott meg pár képet, szobrot az Angyalföldön élő 206 művész alkotásaiból. Katona Zsu­zsa „Pannónia” című szobrát lát­va Kádár János már ismerősként emlékezett a művésznőre: talál­kozott vele legutóbb a Budapest Galériában. A látogatás az MHD Daru- és Kazángyárban folytatódott, ahol Szép János vezérigazgató és Stei­ner Arnold, a pártbizottság első titkára fogadta "a vendéget. Schenk György, a műhely szak- szervezeti főbizalmija emlékez­tette- Kádár Jánost 1961-es lá­togatására, arra, hogy akkor még egy favázas épületben fogadhat­ták, s ma már korszerű üzem­csarnokkal büszkélkedhetnek. A jó .munka bizonyítéka — eredmé­nye: éppen a napokban vették át a Kiváló Vállalat kitüntetést. — Szívből örülök sikereiknek, hiszen magam is régi angyalföldi vagyok — kezdte hozzászólását Kádár János, felidézve ifjúmun­kás éveit. Régi ismeretségek köt­nek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak a munkában, hozzá­járulva ezzel az ország gazdasági erejének .növekedéséhez is. A Központi Bizottság első tit­kára e munkáskollektívának is beszámolt az elmúlt napokban Budapesten járt lengyel párt- és kormányküldöttség látogatásá­ról, valamint a hét elején az NSZK fővárosában folytatott tár­gyalásainak eredményeiről. — Nekünk idehaza — folytatta — feszültebb nemzetközi, politikai, gazdasági körülmények között kell dolgoznunk, és olykor „nem szeretem” intézkedéseket is meg kell hoznunk. A helyzet kénysze­réről annyit, hogy ma lényegesen többet kell ahhoz exportálnunk, hogy csak ugyanannyit kapjunk külországból, mint például 1974- ben. Meg akarjuk őrizni legalább azt a szintet, ameddig felküzdöt­tük magunkat — most ez a prog­ramunk. Ehhez kérjük az önök, hazánk minden dolgozó emberé­nek segítségét — mondotta vége­zetül Kádár János, s kívánt jó május elsejei ünnnepet, további eredményes munkát. (MTI) RENDELKEZÉSEK MÓDOSÍTÁSA Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Módosította a Magyar Népköz- társaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvény egyes rendelkezéseit. Az új szabályozás kifejezésre juttatja, hogy a szak- középiskola a tanulóknak közép­fokú szakképesítést, illetőleg meg­határozott magasabb elméleti képzettséget igénylő szakmákban szakmunkásképesítést nyújtson. Erre tekintettel az Elnöki. Tanács úgy rendelkezett, hogy' a szak­középiskolai tanulók — az eddi­gi érettségi vizsga helyett — a kettős képzési céllal összhang­ban lévő érettségi-képesítő vizs­gát tesznek, és a megszerzett szakmai képesítést is tanúsító érettségi-képesítő bizonyítványt kapnak. Az Elnöki Tanács módosí­totta a magánkereskedelemről szó­ló törvényerejű rendeletet. A módosítás célja, a lakosság kis­kereskedelmi ellátásának továb­bi javítása. Az Elnöki Tanács végül leg­felsőbb bírósági bírót választott. Továbbá bírákat mentett fel, és választott és egyéb ügyeket tár­gyalt. (MTI) MOLNÁR FRIGYES: Veránkai majális A tven év távlatából is éle- tem egyik legszebb emléke­ként ragyog fel bennem első ma­jálisom emléke. Baja fölött, a Koppánnyal szembeni oldalon, a Duna egyik legszebb szigetén ke­rült rá a sor, A Duna itt már megfáradva leteszi hordaléka terheinek egy részét, és megal­kotja e szigeteket sajátmaga gyö­nyörködtetésére. Arról, hogy miért ünnepeltük majálissal 1932-ben május elsejét, s éppen Veránkén, ha vázlatosan is, de el kell mondanom a következő­ket,« vagyis a ma már számunkra is történelemmé vált eseménye­ket. Vegyük hát sorjában. Az 1932-es évszám jelzi, hogy már a negyedik éve az első gaz­dasági világválság mind elvisel­hetetlenebb éveit kínlódta az or­szág, s hasonlóan Baja város la­kosainak nagyobb hányada, és a környéken élők jelentős része. A munkanélküliség rémé a nap­számosokkal, a téglásokkal- és a kubikosokkal kezdte, de a válság sarkantyúba fogta a szegénypa­rasztokat is. Bezárták a Posztó­gyárat, utcára dobták munkásait. Az előző év júliusában a Pollák bútorgyárban tört ki a sztrájk. A tulajdonosok a gazdasági zűrza­var terheit áz üzem dolgozóira kívánták hárítani a bérek leszo­rításával. A szakszervezet, az amúgy is nehéz megélhetés miatt, fellépett ez ellen, és magasabb bérekért szállt síkra. A gyár mun­kásai csaknem hat hétig kemé­nyen tartották magukat. Segít­séget nyújtott számukra a pa­rasztság köreiből kapott élelmi­szer-támogatás. A sztrájkot azon­ban vidéki munkások alkalma­zásával, és kemény rendőri be­avatkozással letörték. A sztrájk szervezőit és aktivistáit elbocsá­tották. Köztük apámat is, mivel /az' egyik tulajdonos személyes felkérésének sem téve eleget, nem vette fel a munkát, sőt, a sztrájkőrségben tette azt, amit tennie kellett. Családomat is utolérte a munkanélküliek ke­serves élete, apám hiába próbált meg mindent a kereset érdeké­ben. A munkanélkülieket még a nagy és kemény tél is próbára tette. Az öregek arról beszéltek, hogy évek óta nem emlékeztek ilyen hatalmas havazásokra, és lassú olvadások miatt ilyen ne­hezen kimúló télre. Igen szomo­rú volt a karácsony is. Nemhogy karácsonyfára, de még tüzelőre is alig futotta. Egyre vékonyabb lett és mind gyakrabban el-el- maradt a kenyér. A szentistváni szegénység kör zül mind több család, fel­nőttek és fiatalok egyaránt, a Munkásotthonban lelt egy kis örömre és fel-fel csillanó remény­re egy jobb világ iránt. A szak- szervezet a Bene Tézó néni-féle B 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom