Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-14 / 86. szám

1982. április 14. • PETŐFI NÉPE • 3 MEGSZŰNT AZ ELVÁNDORLÁS, ŰJ HÁZAK, KÖZINTÉZMÉNYEK Csátalján, rangja van ,r!r a társadalmi munkának hfe Csátalja alig több mint kétezer lakosú község a megye déli csücskében. Régi, majdnem öt­százéves település, ahol a felsza­badulás előtt több mint négyez­ren, főleg svábok éltek. Ma már a népesség többnemzetiségű. Ti­zenöt évig, 1960JÓ1 1975-ig egy­re csökkent a lakosság lélekszá- ma, hiszen nem volt munka, meg­élhetési lehetőség. S akkor — majdhogynem egy csapásra — hir_ télén megállt az elvándorlás, megmaradtak a faluban az em­berek. Ennek okáról így beszélt Tóth Kálmán, a község pártalap- szervezetének titkára: — Szóvá tettük, verekedtünk, de gondolkodtunk is. S az ered­mény: a Ganz Villamoskészülék­gyár egyik gyáregységét idetele­pítette, amely azonnal háromszáz új munkahelyet jelentett. Az Űj Tavasz Tsz-ben négyszázan dol­goznak, a gabonaiparnál negy­venötén, s a bajai kombinát gép­gyártó üzemében és a borpincé­ben száznegyvenen találtak ke­reseti lehetőséget. Sok még az eljáró, főleg Bajára a BÁCS- HŰS-hoz, a Finomposztőhoz, a ruhaüzemhez, s Garára a FEKON üzemébe ingáznak. A termelő- szövetkezetnek korábban is, most is hiányzik a munkaerő és éppen a kényszerhelyzet miatt voltunk ráutalva a jelentősebb technológiai fejlesztésre. Ez si­került, befejeződött az új ser­téstelep építése (a megyében egyedül brucellózis-mentes te- nyészkocá'kat nevelnek), a 80 hek­táros szőlőtelepítés. — A megélhetés lehetőségei adottak — kapcsolódott a beszél­getésbe Kubatov Antal tanácsel­nök —. Új munkahelyre nincs szükségünk. Az a jó, hogy főleg fiatalok kezdenek letelepedni ná­lunk. Külön utcarész épült, ahol családi és társasházak emelked­nek, s gondoltunk a pótlásra is, még 60 közművesített telek vár gazdára. A többiek — mármint a fiatalok, számuk tíz-tizenkettő- re tehető — régi házat vásárol­tak a községben és azt felújítot­ták. Ez és még néhány alapvető dolog vonzó a fiatalok számára. Melyek azok? (Vz elmúlt évek­ben új, negyven személyes bő- csőde, száz 'személyes óvoda ké­szült el, s tavaly került tető alá a fogorvosi réndelQ. A többi község is épít, gyara­podik, de itt Csátalján valahogy minden közös, az elgondolástól a kivitelezésig. A bölcsődére a la­kosság 500 ezer forint készpénzt és egymillió forintnyi társadalmi munkát, az óvodához egymilliós f 9 A Ganz üzemcsarnoka anyagi támogatást és félmilliós kétkezi hozzájárulást adott. A fogorvosi rendelő létrehozásában félmilliós társadalmi munka van. Szólni kell a pártszékház felújí­tásáról, ahol a kommunistákon kívül segítettek a szocialista bri­gádok, a tsz-ek és az üzemek párton kívüli tagjai is. A sportpá­lyáról, amelybe több százezer fo­rint értékű munkát fektettek be a falubeliek, s a majdnem egy kilométer hosszú kerítésről, ame­lyet a Ganz-osök csináltak. Jó az ellátás a községben. Az áfesz két élelmiszer-,' ruházati, műszáki boltja és a tavaly nyitott ABC- je, no meg a tsz húsboltja min­den igényt kielégít. Mi serkenti összefogásra Csátalján az embe­reket? A párttitkár ekképpen fo­galmazott: — A községépítésben a kezde­ményezők az itt lakók. A külön­böző fórumokon elhangzó pana­szokat, javaslatokat, elképzelé­seket , a kommunisták, a tanács­tagok, a népfront-aktivisták, a fiatalok, vagy éppen nálunk a nagyon jól működő Vöröskeresz­tesek közvetítik, ha a vezetők esetleg nem értesülnének róla. A kesztyűt nekünk, a vezetőknek kell felvenni! Ezt azért is könnyen tehetjük, mert mellettünk áll a lakosság. Egy példát erre: A múlt év őszén az iskola tetején a cse­repet ki kellett cseréjni. A mun­ka sürgős volt,! csupán'egy nap állott a rendelkezésünkre. Moz­gósítottuk az aktivistákat, ma­gunk is beszéltünk az emberek­kel, s szombaton reggel a fél falu ott nyüzsgött az iskola kö­rül. A 200 négyzetméternyi tető- cserepezés fél nap alatt elkészült. Ebből az egy példából is követ-, kezik: ha értelme van, jönnek vállalnak, segítenek az embe­rek ... — Megváltoztak az életkörül­mények — folytatta' e gondolat­sort a tanács elnpke —, s éppen ezért igényesebbek a községbe­liek. Az üzemekben éppen a párt- alapszervezet javaslatára felújí­tották, modernizálták a szociális létesítményeket, javították a munkahelyi körülményeket, sőt a közös gazdaságiban új szerelő- csarnokot építenek és megoldot­ták a nők téli foglalkoztatását is. Visszatérve a község dolgaira, nálunk a társadalmi munkának rangja van. mert ez a legdrágább. Megmagyarázom: A község lakói szabad időben a háztáji és a ki­segítő gazdaságokban dolgoz­nak, pénzt keresnek, s mégis vál­lalják az ingyenmunkát, a hoz­zájárulást, mert szeretik szűkebb hazájukat, vágynak a szebbre, a jobbra, arra, hogy itt is min­dent a szó szoros értelmében megtaláljanak, akár a városban. A község hírneve elterjedt a megyében, hiszen az V. ötéves tervben a kisközségek kategó­riájában elnyerte a községfejlesz­tési versenyben az első helyezést. Csoda-e, ha a testületi ülések — ahol éppen valami helyi fejlesz­tési ügyet tárgyalnak — rendkí­vül .viharosak. A vita természe­tesen nem akörül folyik, hogy csinálják-e vagy sem, hanem ho­gyan valósítsák meg. Terv van bőven. Egyet ezek közül: Torna- csarnokot akarnak építeni uszo­da nélkül, de színpaddal, ahol színházi társulatot fogadhatnak, ünnepségeket rendezhetnek. Pénzbeli hozzájárulásra a falu­beliektől 4 millióra számítanak ... Csátalja kisközség a megye dé­li csücskében, de nem a lakosság száma a mérce a fejlődésben. Az igazi erő — amellyel szinte min­dent meg lehet valósítani — az emberekben van, mert érzik, tud­ják, tapasztalják, itt érdemes él­ni, dolgozni, olykor küszködni, hiszen a község szépül, változik. Gémes Gábor AZ ŰJ JOGSZABÁLYOKRÓL A természet védelme A Magyar. Közlöny 1982. évi 14. számában jelent meg az Elnöki Tanácsnak a természetvédelemről szóló 1982. évi 4. számú törvény- erejű rendelete. A tvr. célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizze, eredményeit továbbfejlesztve, az emberi környezet védel­me érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, meg­őrzésének és fenntartásának alapvető szabályait megállapítsa. A "TERMÉSZETI ÉRTÉKEK különleges oltalma a védetté nyil­vánítással jött létre. Ha pedig a természeti értékek megóvásához kiemelkedően fon.tos társadalmi érdek fűződik és annak oltalma csak különleges intézkedésekkel biztosítható, azt, hogy annak meg­határozott részét fokozottan vé­detté kell nyilvánítani. A természetvédelmi érték meg­óvását szolgáló szabályok meg­tartása mindén jogi személynek, szervezetnek és állampolgárnak kötelessége. A törvényerejű rendelet értel­mében. védetté kell nyilvánítani az emberi környezet védelme, a növény- és állatfajok megóvásai érdekében, továbbá tudományos, kulturális, gazdasági vagy más közérdekből arra érdemes tájat, területet, földtani képződményt és szelvényt, felszínalaktani kép­ződményt, talajszelvényt és vizet (együttesen: természeti terület), ha annak megóvása másként nem biztosítható. A védetté nyilvánított termé­szeti terület, valamint a barlang az azo.n megvalósuló -természet- védelmi célnak^ megfelelően le­het: nemzeti , park, tájvédelmi­körzet, -természetvédelmi terület és természeti emlék. Tjlos a vé­dett természeti terület jellegét és állapotát a természetvédelmi cé­lokkal ellentétesen megváltoztat­ni,"}! A védelem fokozása érdekében I védett természeti területen a Vadászait és halászat korlátozható, illetve megtiltható; - telekalakítá­si, építési tilalom és korlátozás, valamint használati korlátozás rendelhető el. A védett természeti területen lévő külterületi ingat­lan eladása esetén pedig a Ma­gyar Államot elővásárlási jog illeti meg. Az a jogi személy, vagy más szervezet, amely tevékenységé­vel vagy mulasztásával védett természeti területen a védelem cél­jával össze nem egyeztethető te­vékenységet folytát; védett , ter­mészeti területet vagy terület­részt jogellenesen megváltoztat, átalakít, megrongál, elpusztít, vagy más módon károsít; védett növény- vagy állatfaj egyedét — jogellenesen — gyűjti, birtokban tartja, kikészíti, értékesíti, kül­földre juttatja, károsítja, elpusz­títja, továbbá I élettevékenységé­ben jelentős mértékben zavarja természetvédelmi bírságot köte­les fizetni. AZ ELŐZŐEKBEN röviden ismertetett törvényerejű rende­let végrehajtásáról a Miniszter- tanács 8 1972. (III. 15.) sz. rende­lete intézkedik. Előírásai közül kiemelést .érdemelnek azok a korlátozó rendelkezések, amelyek a természetvédelmi területen el­végzendő cselekményeket a ter­mészetvédelmi hatóság engedé­lyéhez, vagy hozzájárulásához kötik. Így a védett természeti terüle­ten a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges — földtani kutatás kivételével — a kutatás, kísérlet és gyűjtés végzéséhez; a vadon élő tájidegen növény- és állatfajok, tájidegen állatfajták betelepítéséhez; gyep feltörésé­hez vagy felújításához; védett természeti terület helyreállítá­sához, jellegének, használatának megváltoztatásához; nád és más vízinövények égetéséhez; erdő kivételével bármely fa kivágásá­hoz. Védett természeti területen vagy annak meghatározott részén a közlekedést és a tartózkodást a természetvédelmi hatóság korlá­tozhatja. A természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges a védett természeti ■ terület állagát, állapo­tát befolyásoló minden tevékeny­séghez, így különösen; a műve­lési ág megváltoztatásához, kül­területi földrészlet alakjának és terjedelmének megváltoztatásá­hoz, telekalakításhoz, területfel­használáshoz, építéshez, haszná­latbavételhez stb. A fokozottan védett természe­ti területen pedig már a tartóz­kodáshoz, a kijelölt utakról való letéréshez, filmezéshez, fényképe­zéshez, vegyi anyagok használa­tához, gyep felülvetéséhez, öntö­zéséhez, mélyszántáshoz, nád és más vízi növényzet aratásához, irtásához, a legeltetéshez és ka­száláshoz is kérni kell a termé­szetvédelmi hatóság engedélyét. MEG KELL EMLÍTENI azt a rendelkezést, amely szerint a tu­lajdonos, kezelő, használó köte­les tűrni a természetvédelmi ha­tóságnak a természetvédelmi ér­ték oltalma, tudományos meg­ismerése érdekében végzett tevé­kenységét, így különösen: a ter­mészetvédelmi érték megközelí­tését, őrzését, állapotának ellen­őrzését és a védettségre utaló, va­lamint az eligazító táblák el'hea lyezését. Természetesen e tevé­kenység során okozott károkért a tulajdonost kártalanítani keli, A tulajdonos köteles tűrni azt is, hogy a természetvédelmi ha­tóság a természetvédelmi érték oltalma, tudományos megisme­rése érdekében ingatlanát idő­legesen használja, arra használa­ti jogot szerezzen, vagy tulajdon­jogát egyébként korlátozza. A rendelet kimondja, hogy a védetté, illetőleg fokozottan vé­detté nyílvánított állat- és . nö­vényfaj védettsége kiterjed a faj minden' egyedére, az egyed va­lamennyi részére. Természetvédelmi ügyekben az első fokú hatósági jogkört — ha jogszabály másként nem rendel­kezik — az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal felügyelősége gyakorolja az or­szágos jelentőségű természetvé­delmi értékek esetében, míg a megyei tanács végrehajtó bizott­ságának mezőgazdasági és élel­mezésügyi feladatokat ellátó szak- igazgatási szerve a helyi jelentő­ségű természetvédelmi értékek tekintetében. SZÜKSÉGES FELHÍVNI a figyelmet arra, hogy aki foko­zottan védett növényt, állatot vagy ilyen állattól származó to­jást elpusztít, vagy gyűjt; bar­langot vagy védett földtani ala­kulatot súlyosan megrongál; ter­mészetvédelem alatt álló terüle­tet hátrányosan megváltoztat természetkárosítás vétségét kö­veti el, az szabadságvesztéssel, ja­vító-nevelő munkával vagy pénz- büntetéssel büntetendő. Aki pedig a védett növény- vagf állatfaj egyedét, barlangi képződményt jogellenesen el­pusztítja, megrongálja, illetőleg védett állatfaj egyedét élettevé­kenységében jelentős mértékben zavarja stb. természetvédelmi szabálysértést követ el és 10 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A rendőrség és a termé­szetvédelmi hatóság részéről el­járó személy a védett természeti területen szemetelő, a területet szennyező, azon tiltott módon közlekedő, ilietvg, tiltott helyen tartózkodó és engedély nélkül tüzet rakó személlyel szemben pedig helyszíni bírságot szabhat kir UGYANCSAK | Magyar Köz­löny 14. számában jelent meg az Országos Környezet- és Termé­szetvédelmi Hivatal elnökének 1 1982. (III. 15.) QKTH számú rendelkezése, amelynek mellék­letei részletesen tartalmazzák a védett és fokozottan védett nö­vény- és állatfajok megjelölését és pénzben kifejezett értékét, továbbá, a fokozottan védett bar­langok felsorolását. Az ismertetett jogszabályok 1982. július elsején lépnek ha- tályba.'-, ■ dr. Mészáros Ildikó ügyész A békéért ' ...... _ .. .. .._ C saládias ünnepünk, a húsvét, békességben telt el. A régi nép­szokásokból még a városban lakók is megőrizték azt, ami ősz- szekapcsolja az ismerősöket, barátokat, rokonokat. Gyerekek, felnőttek — néhol együtt az apukák a fiúkkal — mentek lo- csolkodnií, asszonyokat, leányokat megöntözni, maguknak, má­soknak derűs perceket szerezni. Az ország lakóinak hangulata, közérzete nem választható el attól a ténytől, hogy minden ne­hézség ellenére nyugodtan, az építőmunka természetes folya­matában telnek napjaink, s az ünnepek, a megpihenés, kikap­csolódás belső megújulásunk lehetőségeivé váltak. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy csak önmagunk­kal törődünk és érzéketlenek vagyunk a világ dolgai, eseményei iránt. A húsvéti időszakot sem zárhattuk az otthonok falai kö­zé, illetve ide is beszüremkedtek a külső hírek, melyek közt sok volt a gyakran hallott elszamorítóan rossz — helyi konfliktusok, véres események híre —, de akadt olyan is, amire jó szívvel tud_ tunk figyelni, s együttérzést váltott ki belőlünk. Csak tisztelet­tel gondolhatunk azokra az embertársainkra, akik az ünnepi pihenés alkalmait is arra használták fel, hogy közös vágyaink­nak, akaratunknak kifejezést adjanak, s olyan megmozduláso­kat szerveztek, amelyek a földrész békéjének megőrzéséért száll­tak síkra. Eljutottak hozzánk is az úgynevezett húsvéti .békemenetek hí­rei. Nyugat-Európa majd minden országában sor került vala­milyen megmozdulásra, amelyek alkalmat adtak a társadalom szinte minden rétegének az akciókban való cselekvő részvétel­re. Főleg a fiatalabbakat mozgatták meg például a kerékpár- staféták és rallye-k, amelyeket a NATO fegyverkezése elleni til­takozás jegyében rendeztek. Nagy nemzetközi béketüntetésre került sor a svájci Baselban, azt megelőzően nagyarányú alá­írásgyűjtő kampányt is folytattak ennek sikere érdekében. A tö­megek jelszavai között szerepeltek az amerikai rakétatelepítés elleni tiltakozások, s az atomfegyverzetek befagyasztása melletti állásfoglalások. Több nyugat-európai országban olyan mozgalom indult, amely zászlajára tűzte: „Városainkat atomfegyvermen­tes övezetté változtatjuk.” Az amerikai békemozgalom is hal­latta szavát, az ünnepek alatt a városok százaiban gyűjtöttek aláírásokat a nukleáris fegyverek azonnali befagyasztását kö­vetelve. , Valami új kezdődött ezekben a napokban a békemozgalom történetében, amelyre sokan szám-" ittak a nyugati politikusok közül. Ezeket a megmozdulásokat, alkalmi akciókon túlmu­tató szervezett és tömegtámogatásra találó összehangolt tevé­kenységet, a legnagyobb Igyekezettel sem lehet a kommunisták, a szocialista országok „számlájára” írni. Olyan erők vesznek ebben részt, amelyek saját tapasztalataik révén jutottak el ad­dig a felismerésig, hogy az emberiség közös érdeke a fegyver­kezési hajsza megállítása, lefékezése, a nukleáris háború eszte- lenségének kinyilvánítása, a határozott és egységes fellépés. Különböző folyamatok tartanak most egyirányba, s remény van rá, hogy ezek végül is hatással lesznek a közvéleményre, amely viszont hatni tud a politikai áramlatokra. Orvosok, egy­házi személyek, tudósok emelik fel szavukat, a különböző hábo­rúellenes és békeszervezetek igyekeznek összehangolni tevé­kenységüket. Ilyen összefüggésben látva különösen érzékeljük az európai békemenetek és amerikai húsvéti aláírásgyűjtő akciók jelentő­ségét. Anélkül, hogy illúziókat kergetnénk, mert tudjuk, hogy hosszú és nehéz küzdelem vár még az enyhülés híveire, mégis bizakodunk ennek a folyamatnak a további sikerében, előreha­ladásában, felfelé ívelésében. Azért, hogy ezt az összefüggést nálunk is minél többen megértsék, még sokat kell tennünk az elkövetkező időben. T. P. Pályázati felhívás A kiskőrösi Városi Tanács és a Bács-Kiskun megyei Múzeumok Igazgatósága Petőfi születésének 160. évfordulója tiszteletére pá­lyázatot hirdet „Petőfi a népha­gyományban” címmel. A pályázat célja összegyűjteni azokat az emlékeket, története­ket, anekdotákat, mondákat, me­lyek a néphagyományban ismer­tek, Petőfi életéről és cselekede­teiről szólnak. A pályázaton egyéni és cso­portmunkák egyaránt részt ve­hetnek. Elsősorban nem irodal­mi igénnyel megfogalmazott adat­közlések beküldését várjuk. A beküldött pályamunka tartalmaz­za, hogy hol, ki tői, milyen élet­korú embertől gyűjtötték a tör­téneteket. A pályázat jeligés (á pontos címet lezárt borítékban kell mel­lékelni). A pályázatokat két pél­dányban, 1982. október 1-ig, a Katona József Múzeum (6001, Kecskemét, Pf. 6.) címére lehet beküldeni. Pályadíjként kiosztásra kerül: I. díj 5000 forint, II. díj 3000 forint, III. díj 2000 forint. Bács-Kiskun megyei Múzeum 6001 Kecskemét Pf. 6. ÉPÍTKEZŐK! BERUHÁZOK! A Bajai Építő- és Épitőanyagipari Vállalat Baján és körzeté­ben a lakosság, építőközösségek és vállalatok részére: vasbeton szerkezethez betonacél-előkészítési és holifC7Íni C7prp|pct vállal ez évben Cím IICIyoHIII olCIGICM túliul folyamatosan. Ügyintéző: Illés István építésvezető. : Baja, Kenderes u. 5—7. Telefon: 12-622.905. 515 Építkezéshez vásároljon házhoz szállítással dunai kavicsot A FOKA telepe a Duna mentén: Dunavecsén Felvilágosítás, megrendelés telepeinken és a Folyamszabályozási és Kavicskotró Vállalat Szállítási és Értékesítési Üzemigazgatóságán. Budapest XIII., Cserhalom u. 2. Tel.: 295-600. 505 A fiatalok utcája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom