Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-01 / 77. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 1.

SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS

AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT

A kiváló minőség garanciája

A termelőerője fejlődésében, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, a termékminőség javításában és a termékek világpiaci versenyképességének fokozásában fontos eszközül szolgál a KGST keretében megvalósuló szabványosítás.

A KGST-szabványok elsősorban a műszaki normák és az azon termékek iránti követelmények összekapcsolását biztosítják, amelyeket, a partnerek a kölcsönös kereskedelemben kicserélnek. A kiváló termékminőség garanciájaként a szabványok megteremtik a szükséges feltételeket a szocialista nemzetközi munkamegosztás legmagasabb formájának — a gyártásszakosításnak és a kooperációnak — a fejlődéséhez.

Helyzetüket tekintve a KGST- szabványok előzmény nélküliek, és egyedülállóak. A többi nemzetközi normatív-műszaki dokumentumoktól eltérően kötelező jellegűek, és felhasználják mind a szovjet népgazdaságban, mind a KGST-országok gazdasági együttműködésé során. A KGST- szabványok nemzetközi szabványokként történő alkalmazása nemcsak az iparcikkek műszaki színvonalának emelését teszi lehetővé a közösség államainak, hanem azt is, hogy nem kell kidolgozniuk analóg dokumentumokat. Ezzel lehetővé válik a költségek csökkentése, és ami igen fontos, az élenjáró tapasztalatok és a legújabb tudományos és műszaki eredmények bevezetése az iparban 1,5—2 évvel felgyorsulhat. Ily módon tetemes pénz- és anyagi erőforrás takarítható meg.

A szabványosítás üteme a KGST keretében fokozódik. Amíg

1975-ben csak valamivel több mint 100 szabványt dolgoztak ki, 1980-ban már 767-et. összesen több mint 2700 KGST-szabványt

hagytak jóvá. amelyeket széleskörűen alkalmaznak a közösség országainak népgazdaságában. A KGST Szabványügyi Állandó Bizottságában képviselt országok küldöttségeinek adatai szerint 1981. január 1-ig Bulgária 1052 KGST-szabványt vezetett be a népgazdaságban, Magyarország 574-et, az NDK 575-öt, a Kubai Köztársaság 97-et, Mongólia 63-at. Lengyelország 567-et, a Szovjetunió 998-at, Csehszlovákia pedig 420-at.

Mi a KGST-szabványok gyakorlati haszna? Ezt a szocialista államokban gyártott mezőgazda- sági gépek példáján mutatjuk be. Az egységes normák alapján gyártott gépek kölcsönös helyettesíthetősége egyebek között lehetővé tette a KGST-országoknak, hogy bővítsék a traktorok, a részegységek és a hozzájuk tartozó aggregátok szállítási volumenét. A Diesel-traktorokra vonatkozó szabványok bevezetésének köszönhetően az NDK, a Szovjetunió és Csehszlovákia gyors ütemben meg tudta szervezni a kooperációs gyártást.

Egy másik példa. KGST-szabványok alapján folyik jelenleg a csapágyak — gyakorlatilag minden gép részét képező legtömeg- szerűbb termékek — gyártása. A szabványosítás ezen a területen lehetővé tette, hogy 9600-ról 2000-re csökkentsék az országokban használt gördülőcsapágy-típusok számat. Ennek a 2000 csapágytípusméretnek 73,5 százalékát egy vagy két ország gyártja, a többi partner szükségleteinek figyelembevételével.

A szabványosítás most felöleli az ipar nehéz és könnyű ágazatait. Így Magyarország és a Szovjetunió KGST-szabványok alapján egységes ruhatérvezési rendszert dolgoz ki. Ez lehetővé teszi méretét tekintve sokféle ruházati kollekció létrehozását, amely ki tudja elégíteni minden lakossági korcsoport igényeit.

A nyolcvanas években a KGST- szabványok kidolgozására elsősorban az integráció prioritást élvező objektumaival kapcsolatosan kerül sor. Ezek: a termelési folyamatok automata irányítási rendszerei —, ideértve a robotokat és a manipulátorokat —, a gépek a külszíni fejtéshez és a fő csővezetékek építéséhez, energetikai berendezések, a mezőgazdaság komplett gépesítését szolgáló géprendszerek, precíziós fémmegmunkájó berendezések.

Csupán ebben az ötéves tervben mintegy 3000 KGST-szab- vány kidolgozása áll előttünk, amelyek hozzá fognak járulni a hosszú távú együttműködési célprogramok, valamint a sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények jó minőségű végrehajtásához. (APN—MTI)

Nő a háztáji szerepe Bulgáriában

Bulgáriáiban az utóbbi három éviben érezhetően javult a tej-, a tojás-, a hús- és a zöldség-gyü- mölcsellátás, amelyhez — a szakemberek véleménye szerint — jelentősen hozzájárult, hogy növekedett a háztáji gazdaságok szerepe. Az országiban jelenleg több mint ‘ 200 ezer munkás és alkalmazott termel zöldséget és

gyümölcsöt saját fogyasztásra, átlagosan 100 négyzetméteres parcelláikon. Ezért szükségesnek .tartják, hogy a nagyüzemi gazdaságok több segítséget nyújtsanak a magángazdálkodóknak.

' Ezenkívül a mezőgazdasági és kisgépek kínálati feltételeinek javítását is időszerűnek tartják. Az idei terv szerint 12 ezer tonnával

több húst vásárolnak fel a lakosságtól, mint a múlt évben. Ehhez biztosítani kell a megfelelő növendéksertés- és baromfiállományt. így egyebek között a kollektív gazdaságoknak összesen 290 ezer malacot kell a háztáji gazdaságok rendelkezésére bocsátani uk.

LESZ KA MIO NPA RKOLÓ ÉS- ŐRZŐ

Bontótelep kettős haszonnal

A vállalkozások korát éljük. Ebben az AUTÓKER és a Városföldi Dózsa Tsz autójavító üzeme egymásra talált. Miután az alkatrészhiány nemcsak a személy-, hanem a tehergépkocsiknál is régóta gond, közös vállalkozásba kezdtek — március 1-től már működik — egy tehergépkocsibontó-telep létrehozásában. Az AUTÓKER az anyagi eszközöket, a javítóműhely a munkaerőt, a berendezést és a területet adta. A hasznot egyenlő arányban osztják el.

I CMSBBEL

• A bontótelepen szétszerelésre várnak a teherautók.

Nyilvánvaló, hogy nemcsak a két szövetkező, de jól járt más is. A bontásból kikerülő alkatrészek — vízpumpa, önindító, generátor, hidraulikaszivattyú, elektromos berendezések — vdsz- szakerülnek a javítás vérkeringésébe. Ez az egyik haszon. A másik: a vállalatoknak, intézményeknek, gazdasági egységeknek ezután nem kell Budapestre el- vontatniok — a vontatás ára legtöbbször nem térült meg — a kiselejtezett járműveiket itt, Kecskeméten eladhatják. Azt írtuk, eladhatják, mert eddig még ingyen sem kellett a MÉH-nek.

A bontót i kis- és Inagy tehergépkocsikból kikerülő szerkezeteket felújítás után vagy anélkül a tsz autójavító műhelye árusítja

— közülieteknek és magánosoknak —, s eddig már 300 ezer forint értékű alkatrészt adtak el a megvásárolt 50 gépkocsiból. A szétbontott gépjárművekből kiszerelt darabok tárolásának lehetőségét már megteremtették a tsz saját kivitelezésében, ami még hiányzik: a bontás korszerű elvégzése feltételeinek kialakítása. Úgy számolnak, hogy a közös gazdaság a bontótelep üzemeltetésével évi 1 milliós tiszta bevételhez jut, hiszen máris sok az érdeklődő a különböző, típusú teherautó-alkatrészek iránt.

Lapunk egyik írását olvasva döntött úgy a tsz vezetősége, hogy a javítóműhely előtt — a

tulajdonukban levő — három holdnyi területet még e nyáron bekerítik és ott egy kamionparkolót és -megőrzőt alakítanak ki. Néhány faház fölállításával lehetőséget teremtenek a pihenésre, éjszakázásra és a konyha meleg étellel, frissensülttel gondoskodik az országutakat járók étkeztetéséről. Szándékuk komolyságát bizonyítja, hogy beszereztek már egy nagy teljesítményű Kraz—261-es vontatót, amellyel egy újabb szolgáltatást, teherautó- és kamiónimentést végeznek.

Ez Igazán gyors\ alkalmazkodás volt a' lehetőségekhez.

G. G.

Szélesíteni a gazdasági tevékenységet

A vaskúti Bácska Mg. Termelőszövetkezet az utóbbi években egyre többet hallat magáról. Az ottani kísérletező kezdeményezések, a változást sürgető gazdasági tervezések éppen úgy magukra vonták a figyelmet, mint a tagságról való sokirányú gondoskodás, és a település kulturális fejlesztését célzó támogatások. Az erősödő gazdaság élén dr. Csanádi László áll, aki annak idején vállalta, hogy jogász létére termelőszövetkezeti elnök lesz. Kezdeményezéseikről, kockázattal járó, ám eredményekkel kecsegtető törekvéseikről beszélgettünk vele a napokban.

— Jelen voltam a zárszámadási közgyűlésükön. Láttam, hogy az emberek jóleső érzéssel vették tudomásul: sikeres évet zártak. A több mint hatvanegymilliós nyereség imponáló. A huszonötmilliós beruházás is az elégedettséget növelte. Személy szerint elégedett ön?

— Lehet az ember teljesen az, amikor mindig többet szeretne? Természetesen örülök a közös munka gyümölcseinek.

— Alaptevékenységük a növénytermesztés és az állattenyésztés. Ugyanakkor a jelek szerint egyre eredményesebben működtetnek ipari feldolgozó, építőipari és szakipari részlegeket is. A nyűlvágóra és a tejfeldolgozó üzemre gondolok elsősorban.

— A nyúlhús- és nyúlbőrexpór- tunk figyelmet érdemlő dollárbevételt eredményez. Ugyanez vonatkozik a préme^ ágazatunkra is. A nyércek és rókák tenyésztése hasznosnak bizonyul.

— Az ipari továbbfeldolgozó tevékenységüket milyen céllal kezdték el?

— A nyúlvágóban azelőtt a vágások után elásták a beleket és más belsőségeket. Törtük a fejünket: hogyan lehetne, miként kellene e kárbaveszett anyagokat hasznosítani? Erre ösztönzött bennünket az is, hogy költséges volt az elszállítás, az elásás. Darálással, húsz százalék zöld növényi anyag hozzáadásával jól fogyasztható tápanyag készül ma már a nyérceknek lés rókáknak. Ezekből a tervszerű szaporítás után hamarosan tíz-tizenkétezer darab lesz a gazdaságunkban. S valamennyi tőkés exportra kerül. Ez ma gazdaságilag fontos tényező.

— S a tejfeldolgozás?

— Teljes egészében magunk dolgozzuk fel az összes tejmeny- nyiséget. A fogyasztásra alkalmas tej mellett a tehéntúró és a poharas tejföl is nálunk készül. Ez literenként hatvanöt filléres több- lethaszont eredményez. Mi látjuk el ennek következtében Baja, Gara és Vaskút teljes lakosságát, valamint a kórházat és a honvédséget is.

— A vegyipari ágazatukon belül is figyelmet érdemlő kísérletről számolhattak be. A műtrágya- gyártásra gondolok, amelynek segítségével szélesíthetik gazdasági tevékenységüket.

— Sokan nem tudják még, hogy a szilárd műtrágyák mellett folyékony is létezik.. Több éves nyugati kooperációs tevékenység előzte meg a ma már bevált s kedvelt, a kultúrához és a talajhoz igazodó növényspecifikus, tizennégy féle fém felhasználásával készülő műtrágyát. Tavaly már több mint kétszáznyolcvanezer litert gyártottunk, s ezt hatvanezer hektáron használták fel. Az idén ennek több mint a duplájára számítunk, a megrendelések alapján.

— Mi a lényege?

— A talajban elfekvő szervetlen részecskéket szervessé teszi; így azok is hasznosíthatók. Ez a Fitohorm termékcsalád lényege. Több termést hoz az így trágyázott földterület. Növeli a beltar- talmi értéket S a növény hasznos szárazanyag-tartalmát. Kevesebb energiafelhasználást igényel a kukoricánál, búzánál, napraforgónál például. A lucernában a fehérjét növeli, szőlőben a cukor- tartalmat. A paprikában a festékanyag százalékát javítja. A folyékohy műtrágyát könnyebben felveszi a talaj, és kevésbé függ az időjárástól.

— Kockázatos vállalkozásnak tartja ezt?

— Ha meggondolom, hogy csak mi csináljuk, hogy egészen új dologról, amolyan útkereső tevékenységről van szó, akkor igen.

— Kérem, beszéljen a számviteli korszerűsítésről is.

— A mezőgazdasági számviteli rendszer már régen elmaradt a termelési-technikai színvonaltól. Nem követte annak robbanásszerű fejlődését. Mivel a gazdasági döntések meghozatalában a régebbinél sokszorosan több adatra van szükség, a hagyományos nyilvántartási módszerek elégtelennek bizonyultak. Olykor két-há- rom hónapos késést eredményezett a döntésben az elavult számviteli rendszer. Abban például, hogy legyen-e/ helikopterrel még egy fejtrágyázás. Súlyos károkat okozhat a késlekedő döntés. Ezért határoztunk úgy, hogy vásárolunk egy VT—20-as, közepes teljesítményű számológépet, amelynek segítségével felgyorsul és komplexebbé válik a számviteli rendszerünk. Az ehhez szükséges hatmillió forint bizony nem kis összeg, de hoszabb távon kifizetődő.

— Vannak megfelelő szakemberek ehhez?

— Hárman fél év óta gépkezelő

tanfolyamon vannak, ök hamarosan sok ember munkáját elvégzik majd a gép segítségével. S hangsúlyozom: a gyorsaságon

van a hangsúly.

— Hogyan fogadták a dolgozóik?

— Sokan húzódtak, idegenkedtek, mert ilyen először lesz Bács- Kiskun mezőgazdaságában. De hiszem, hogy az eredmény mindenkit meggyőz majd.

— Eléggé ritka, hogy egy gazdaság annyit áldoz a művelődésre, a lakosság életkörülményeinek a javítására, mint a vaskúti Bácska Tsz. Ez nyilván régebbi, tudatos törekvés eredménye.

— A lakosság egyharmada nálunk dolgozik. Ez nem kis arány. És nem mindegy, hogy milyen az emberek közérzete, műveltségi szintje. A falu népességtartó képességét meg kell őrizni, s ez áldozatot követel, anyagi ráfordítást. Azzal, hogy segítjük az iskolai oktatást, hogy létrehoztunk művelődési házat, presszót, uszodát, tornacsarnokot, s hogy szobrot rendeltünk a falunak, hozzájárultunk a jó közérzet kialakításához. Ahhoz hogy nem kíván- kÓZnak el innen '"ází' émbeték. Nálunk ' az átlagélet kóié'1 harminc- nyolc év.

— Elsősorban mi ösztönzi Önöket a különféle vállalkozásokra? Miért vállalják a kockázatot?

— Nem számíthatunk az állami támogatásokra. A magunk képességére, igyekezetére, felelősségére vagyunk utalva. A körülmények kényszerítenek bennünket kísérletezésre, gondolkodásra.

— Mit tart a legnagyobb eredménynek?

— Hogy sikeresek a vállalkozásaink. S hogy ezeknek a következtében a tagság foglalkoztatásának egész évi folyamatosságát megoldottuk. Hogy nálunk olyan termelésszerkezet alakult ki, mely lehetővé tette a gazdálkodás stabilitását.

Varga Mihály

Nem kell hozzá beruházás

A megyei állategészségügyi állomás szakemberei állandóan figyelemmel kísérik a mezőgazdasági nagyüzemekben a borjak pusztulásának arányát. Az értékelés szerint 1981-ben az előző évekhez hasonlóan, ismét

javulást mutatnak a számok. Bár ez nem éri el az 1 százalékot sem, de mégis csaknem 270 növendék állat megmentését jelenti. Ez bizony értékben nem kis összeg.

Az összes veszteség alacsonyabb az országos átlagnál. Az állategészségügyi állomás 1978- tól közöl számokat. Négy év alatt 4 százalékos a megyei veszteségcsökkenés, az országos pedig mintegy 2 százalék. Ha azonban az összes veszteségen belül tanulmányozzuk az ^arányokat, akkor az elhullási adatok kissé magasabbak a megyében az országos átlagnál. Nem végleges szám szerint tavaly javult e tékintet- ben is a helyzet.

A szakemberek, az, üzemi állatorvosok azt kutatják, hogy miként lehetne csökkenteni a veszteségeket. Jó néhány gazdaság akad, amely gyakorlatilag évek pta a rangsor végén áll és eredményei nem javulnak. Ezekben az üzemekben hátráltatja a veszteségek csökkenését a technológiai fegyelem hiánya, az általános állathigiéniai előírások be nem tartása, és számos más ok.

Néhány gyakoribb mulasztásra érdemes felhívni a figyelmet. Sok helyen tapasztalható az a helytelen gyakorlat, hogy a nagy- gazdaságból származó, és a kisüzemből felvásárolt borjakat együtt tartják és az állatok egymást megfertőzik. A vírusos légzőszerv! betegségek évről évre súlyos gondokat okoznak, ami gyógykezeléssel nem befolyásolható.

Az állomás központi laboratóriumában végzett vérkarotiri- vizsgálatok kedvezőtlen képet rputatnak. Ez viszont a takarmányozásra vezethető vissza. A tehenek és a vemhes üszők karo- tinnal — A-vitaminnal — történő ellátásának fontos szerepe van a napos borjúk elhullásának csökkentésében. Elsősorban a jó minőségű lucernaszéna tartalmaz megfelelő mennyiségű A-vűta- mint. , A laboratóriumi vizsgálatok szerint a beküldött tehénvérminták 80 százalékában nem volt meg a minimálisként megkívánható 300 gammaszázalék érték. Jelentős arányban még a mérhető mennyiséget sem érte el. Ha hozzátesszük ehhez, hogy egyes gazdaságilag fejlett országokban a szakirodalom minimumként a

4—500 gammaszázalékos értéket határozza meg, akkor még jobban érzékelhető, hogy mennyi gond van1 nálunk a takarmányozás technológiájával. A szaporodásbiológiai problémák okai között ez is elsőrangú szerepet tölt be.

Sok elhullást Okoz az is, hogy hiányzik az állandó felügyelet a vemhes állatoknál. Főleg éjszaka mulasztják el az ellenőrzést az ellésnél. Esetenként túl .korán veszik tenyésztésbe az üszőket, ezért gyenge, életképtelen utódok születnek.

Csak néhány tényezőt említettünk az állategészségügyi állomás adatai alapján. Sok növendékjószág megmenthető lenne, ha betartanák az előírásokat. Ehhez szemléletváltozásra is szükség volna. Lelkiismeretesebb gondozással, nagyobb odafigyeléssel, beruházás nélkül csökkenteni lehetne á szarvasmarha-tenyésztés veszteségeit. Mindezt annak ellenére szükséges hangsúlyozni, hogy nálunk a veszteségek aránya valamivel, alacsonyabb az országos átlagnál.

K. S.