Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-06 / 80. szám

1982. április 6. 0 PETŐFI NÉPE • 3 A felszabadulás évfordulóját ünnepeltük (Folytatás az 1. oldalról.) pet szabadító forradalmaival, és a felszabadulással, úgy követik egymást, március 15., március 21. és április 4., egyszerre szolgálva mementónak és ünnepnek. A három tavaszi ünnep egy­másutánisága jelkép, mely érzé­kelteti, hogy a három, időben tá­voli, de eszmeiségében mégis köz-- vetlen rokonságot mutató három tavasz sorrendben egyre többet ígért a magyar népnek jogból, egyenlőségből, szabadságból, anyagi és szellemi gazdagságból. Jelenti az ígéret beteljesedését is a valósággá vált szocialista Ma­gyarországon. Ezután a szónok március 15. és március 21. jelentőségét méltat­ta, majd így folytatta: — 1945 áprilisa különbözött a két márciustól. Abban, hogy nem maradt csupán ‘■zikra, -hanem ma már korszakként értékelhető fo­lyamat gyújtópontja 'lett. 1945. április 4-én még csak a fasizmus hatalma alóli felszabadulást ün­nepelhette a magyar nép, s ' ez akkor a legtöbbet, az életben ma­radást jelentette. A nép legjobb­jai azonban már akkor is érez­ték, hogy a felszabadulás más­fajta ünnepet is jelent, egy új, jobb, igazságosabb világ megte­remtésének lehetőségét is el­hozta. Ez volt a nép igazi szabad" sága, melynek elindítói azok a katonahősök voltak, akiknek ne­ve és telte emlékezetünkben örök­re egybeforrott ezzel az áprilisi dátummal. Ezért lobognak1 ma a hálatüzek, és ezért borítja vi­rág a felszabadulási emlékmű­vek talapzatát. Köpf Lászlóné kiemelte, hogy a fiatalok legjava mindig ott küzdött a forradalmi erők sorai­ban, cselekvőén segítette a hala" dást. így van ez ma is, amikor a KISZ zászlóbontásának 25. év­fordulóját ünnepeljük, és a cél a fejlett szocialista társadalom fel­építése. Beszédét így folytatta: — A fejlett szocializmus prog­ramját a párt vezetésével fogal­mazta meg, és valósítja meg né­pünk. Annak a pártnak a veze­tésével, amely 1945 tavaszán egy feldúlt ország romjain bát­ran hirdette meg, hogy „Lesz ma­gyar újjászületés!” Annak a párt­nak az irányításával, mely szem­KISKUNHALAS benézve a hibákkal, képes volt kivezetni az országot az ellen- forradalom útvesztőjéből, mely­nek negyedszázados töretlen el­vi politikája eredményeként meg­valósítottuk a költő álmát: „A magyar név megint szép lesz./ Méltó régi nagy híréhez!” A KISZ KB titkára beszédében rámutatott, hogy további jó hí­rünk attól függ, hogyan oldjuk meg feladatainkat a nehezebb feltételek közepette, majd hozzá­tette: — A nehézségek • nem fegyve­reznek le bennünket. Bizakodóvá tesznek minket eddig elért ered­ményeink. Azért őrizzük népünk, ifjúsági mozgalmunk forradalmi hagyományait, mert segítenek vá­laszolni saját korunk, mindenna­pi életünk kérdéseire. Elődeink­hez hasonlóan mi is tudunk po­zitív választ adni arra a' kérdés­re, hogyan veszünk részt mi, a szocialista Magyarországon élő fiatalok népünk sorsának formá­lásában. Tudjuk, hol, miben te­hetünk a legtöbbet a mai felada­tok megoldásáért, saját jövőnk érdekében. Közöttünk is nagy számban vannak olyaríok, akik felismerik azokat a feladatokat, amelyeket a társadalmi haladás, a mi ese­tünkben fejlett szocialista tár­sadalom építése állít elénk, és tehetségük, tudásuk, akaratuk legjavát nyújtva jelentős kezde­ményezésekkel járulnak hozzá közösségi céljaink megvalósí­tásához. ök a ma példaképei, ők adnak cselekvési mintát mind­nyájunknak. Tagjai ők ifjúsági szövetségünk 900 ezres seregé­nek. a KISZ-nek. mely munká­jában épít a fiatalok tudására, szorgalmára, újatakarására. dol­gozik az ifjúság életkörülmé­nyeinek javításán, és a párttól, a társadalomtól kapott jogként — és e jogból adódó felelősséggel — részt vesz a politika alakításá­ban. jelenünk és jövőnk formá­lásában. Az építéshez béke kell! 1945. április 4-e egy szörnyű háború végét is jelentette népünknek. Mi továbbra is békében és szo­cializmusban akarunk élni, ezért küzdünk, ezért dolgozunk mind­nyájan, itt Kecskeméten, Bács- Kiskunban és szerte Magyaror­KISKUNFÉLEGYHÁZA BAJA C Színpadon a Kalocsai Népiegyü szágon! — mondotta végezetül Köpf Lászlóné. Ezt követően Illyés Gyula: Épí­tők című versét hallgathatta a közönség, majd az Internacionálé hangjaival fejeződött be a nagy­gyűlés. Este a Katona József Színház­ban rendeztek színes, ünnepi gá­laműsort, a Művelődési Központ­ban pedig a Molnár dixilend elő­adásával ért véget Kecskeméten az április 4-i ünnepség, a Forra­dalmi Ifjúsági Napok országos záróeseménye. 0 Páncélautó hozta a stafétazászlót. Köpf Lászlóné, a nagygyűlés szónoka. 0 A művelődési központot a budapesti józsefváro­si KISZ-esek átalakították pol-casinóvá. A politikai játékteremben pörgött a rulettgolyó, volt memória, játék, póker, de nyerni csak az tudott, aki a kér. désekre is válaszolt. A kiskunhalasi Semmelweis té­ren kisdobos- és úttörőavatásra, valamint KISZ-fiatalok fogada­lomtételére gyűltek össze április 4-én a város lakói. A szélfújta felhők közül elő-előtűnt a nap, amikor pontban 10 órakor három kürtös hívójelével megkezdődött a Kiskunhalas járási és városi ünnepély. Ezt követően Szabó Károly, a járási-városi párt-vég- rehajtóbizottság tagja köszöntöt­te az avatáson és a hazánk fel- szabadulásának 37. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen megjelenteket, majd Kiskunhalas csaknem négy évtizedes fejlődé­séről beszélt. Ezután a város négy középisko­lájának ötszáz KISZ-fiatalja tett fogadalmat és képviselőik meg­koszorúzták a Három Tavasz em­lékművét. Hat általános iskola ezer kis­dobosa és úttörője köthette a nya­kába a kék és piros kendőt, ame­lyeket a helyi honvédségi alaku­lat, a BM határőrség és a Brin- kus Lajos városi és járási mun- kásőrzászlóalj adományozott. Az ünnepség záróakkordja, az Inter - nacionálé elhangzása előtt a 932. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat frissen felavatott kisdobosai vi­rággal kedveskedtek a díszemel­vényen állóknak. Régi hagyo­mány már Kis­kunfélegyhá­zán, hogy az óvodások a fel-B szabadulási év­forduló alkal­mával nemze­ti színű és pi­ros zászlócs­kákkal díszí­tik fel a szov­jet hősi em­lékmű környé­két. Ez a kel­lemes, színes látvány fogad­ta pénteken délután is a ko­szorúzást ün­nepség részt­vevőit. Ebből az alkalomból Csornai Ferenc alezredes mondott beszédet. Az ünnepi szónok beszélt népünk 37 év alatt elért eredményeiről, s hangsúlyozta, hogy vívmányain­kat megőrizni és továbbfejleszte­ni csak békében lehet. Ezután a város párt- és állami vezetői, a tömegszervezetek, valamint a fegyveres testületek képviselői elhelyezték koszorúikat az em­lékmű talapzatára. A késő délutáni órákban a Mó­ra Ferenc Művelődési Központ színháztermében tartották meg az általános iskolák felszabadulá­si hangversenyét. Ernyes László, a városi pártbizottság munkatár­sa megnyitó beszédében hangsú­lyozta, hogy az idén Kodály-év- fordulót ünnepelünk, ezért az énekkarok egy-egy művet bemu­tatnak a nagy zeneszerző alkotá­saiból is. A hangversenyen fellépő hét általános iskolai énekkar közül a zsűri arany fokozattal jutalmaz­ta a Batthyány Lajos Általános Iskola ének-zenetagozatos alsós kórusát, a Móra Ferenc Általá­nos Iskola és a József Attila Ál­talános Iskola énekkarát. Ezüst fokozatot kapott a Petőfi Sándor Általános Iskola énekkara, nronz fokozatot a Darvas József téri Általános Iskola énekkara. N. L. Baján az ünnepi program ré­szeként, az elmúlt évi jó munka jutalmául átadták a KISZ KB vörös vándorzászlaját a Türr Ist­ván Közgazdasági és Postafor­galmi Szakközépiskola KISZ-bi- zottságának. A felszabadulási évforduló tisz­teletére szervezett események főként a fiatalabb korosztályokat vonzották. A KISZ, valamint a sportfelügyelőség által rendezett felszabadulási futóversenyen mintegy 200 általános- és közép- iskolás diák vett részt. Hasonlóan népes mezőnyökkel indultak a vasárnapi vetélkedők is. amelyeknek első számú házi­gazdája a közlekedésbiztonsági tanács volt: az óvodás korú nem­zedék népes csoportjai a lábhaj- tós kisautó vezetésében és a jö­vő . járművének megépítésében igyekeztek túlszárnyalni egymást, míg az általános iskolások tucat­jai annak a kérdésnek az eldön­tésére szentelték a kissé boron­gó® délelőttöt, hogy vajon ki a legügyesebb kerékpáros? KUNSZENTMIKLÓS Kunszentmiklóson is ünnepi- nagygyűlést tartottak pénteken, amelynek szónoka dr. Molnár István, a megyei tanács tagja, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója volt. Az el­nökségben helyet foglalt Selyem. Zsigmond? országgyűlési kép­viselő is. Az ünnepi beszédet követően a helybeli gimnázium második osztályos tanulói irodalmi összeállítással szórakoztat­ták a nagygyűlés közönségét. JÁNOSHALMA Április 3-án a jánoshalmi tanácsházán az általános iskola út­törőinek ^kultúrműsorával kezdődött a tanács és a népfrontbi­zottság összevont ülése, amelyen Sz,emök József, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának alelnöké átadta a településfejleszté­si versenyben a nagyközségek között első helyezést elért János­halma képviselőinek a nemzeti zászlót. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa elismerését a jánoshalmiak a múlt évben vég­zett, 28 millió forintot meghaladó társadalmi munkájukkal ér­demelték ki. Az ünnepi ülésen részt vett dr. Hónig Ferenc, az MSZMP KB tagja, a nagyközségi pártbizottság titkára. Pólyák Ibolya országgyűlési képviselő és dr. Matos László, a megyei ta­nács elnökhelyettese. Ez alkalommal jutalmazták a település- fejlesztési versenyben kiemelkedő eredményeket elért kollektí­vákat. A HNF Országos Tanácsa Kiváló Társadalmi Munkáért plakettjét kapta a jánoshalmi erdészet Béke szocialista-brigád­ja. SZABADSZÁLLÁS A hosszú évek óta tartó elvtársi, baráti együttműködés jel­képeként csapatzászlót adományozott a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet a helyőrség egyik alakulatának. A zászlót április 3-án, bensőséges ünnepségen adta át Szűcs Sándor tsz- elnök és Barta Miklós párttitkár Nagy Géza alezredesnek, az alakulat parancsnokának. Az eseményen a honvédelmi minisz­ter megbízásából részt vett Évin Sándor vezérőrnagy is. TISZAALPÁR Tiszaalpáron az ünnep előtti utolsó munkanapon, pénteken emlékeztek meg a felszabadulás 37. évfordulójáról. A termelő- szövetkezetek és az ipari üzemek dolgozói munkahelyi összejöve­teleken elevenítették föl a történelmi eseményeket, s fölvázol­ták a sorsforduló után megtett út főbb állomásait is. Központi ünnepséget is tartott a nagyközség lakossága a mű­velődési házban. A helyi általános iskola úttörői adtak a hősi harcokat felidéző műsort. ) • A kecskeméti ÉZI kamarakórusa a színházi gálán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom