Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-22 / 93. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 22. A JÓ MUNKA MEGÉRDEMELT JUTALMA V ándorzászló P Izsákon A KISZ KB Vörös Vándorzászlója azoknak a KISZ-szervezeteknek adományozható, amelyek munkájukat több éven át kiemelkedően végzik — olvasható a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közlönyében. Az idén Bács-Kiskun megyében öt szervezet érdemelte ki ezt a kitüntetést. Az egyik ván­dorzászlót, ezúttal első alkalommal az Izsáki Állami Gazdaság KISZ-bizottsága kapta. • Izsákon nagy jelentőséget tulajdonítanak a családi rendezvényeknek is. Az ötezer hektáron, hat község hatá­rában gazdál­kodó nagy­üzem KISZ­életét hét fős bizottság irá­nyítja. A kü­lönböző kerü­letekben négy, önálló alap­szervezet mű­ködik, a tagság igényének meg­felelően, a he­lyi adottságok figyelembe­vételével ösz- szeállitott ak­cióprogram­mal. Az el­múlt három, de különösen a tavalyi év bizonyította, hogy az alap­szervezetek él­tek a lehetőséggel, s kialakult a specializálódás. Nem könnyű feladat egy-egy rendezvényt megszervezni, ami­kor a tagság jelentős részére otthon a háztartási munka, illet­ve kisgyermek vár. A II. kerület­ben például „háztartási” alap- szervezet működik. Míg valaki vigyáz a gyerekekre, addig az asszonyok makraméznak, a fér­fiak pedig asztaliteniszezhetnek. Egyszóval van megoldás a kö­zös programban való részvétel­re. A KlSZ-szervezetek egyik leg­fontosabb feladata a káder­munka. Az elmúlt esztendőben hatan lettek párttagok a KISZ ajánlásával. Velük együtt össze­sen huszonegyen tagjai a KISZ- nek és a pártnak, ami elősegíti a jó kapcsolatot. Ugyanilyen­nek mondható az együttműködés a gazdaság vezetőivel. Az utóbbi években az úgynevezett kerületi négyszögben már megfelelő te­kintéllyel rendelkezik a fiatalok képviselője. Alapvető, legfőbb cél a mun­kahelyi’ becsületes helytállás., A régebbi gyakorlat szerint élen­jártak ugyan a KISZ-tagok a munkaversenyben, de bizonyos érdektelenséget figyeltek meg. A mozgalmat fellendítette, amikor a' fiatalok bevonásával új ver­senyszabályzatot adtak ki. Szép számmal vettek részt — 12 elfo­gadott újítással — a 30 éven alu­liak a termelés korszerűsítésé­ben. 3 Izsákon — már a második éve —, új útra tértek a politikai kép­zésben. Szétválasztották a tag­ságot az eltérő politikai és isko­lai végzettség szerint, és külön foglalkozásokat tartanak. Az if­júsági vitakörökön, amelyek té­máit az érdeklődésnek megfe­lelően alakítják, mintegy 70 százalékos a megjelenés. Emellett a KISZ-vezetők számára rend­szeresen biztosítják a megfelelő tanfolyamokon való részvételt. Természetesén segítik a közsé­gi úttörőket. Minden alapszerve­zetnek van testvérraja. Több olyan közös taggyűlést szervez­tek, ahol megismerkedhettek az úttörők a KISZ-élettel. Azokhoz a rendezvényekhez sorolhatjuk a fenyőfaünnepélyt, a klubeste­ket, az úttörőavatást, a „nyitott kapu” akciót, a járási úttörő-vál­tótábort, amelyeken az általános iskolások mind többet tudhatnak meg az állami gazdaságról. A közvetlen politizálás mel­lett az utóbbi időben egyre in­kább előtérbe kerül a közvetett, amikor kulturális tevékenység­gel, szórakozva igyekeznek rá­irányítani a tagság figyelmét a világra. Sorolhatnánk a közös színház-, mozilátogatásokat. Az irodalmi színpad évente két műsorral lép fel a gazdaságban. Az országjárást segíti az is, hogy a KISZ-bizottság titkárának alá­írására 3000 kilométeres útra in­dulhatnak a gazdaság autóbuszá­val. Tavaly a Magas-Tátrában voltak, idén Csehszlovákiába szerveznek kirándulást. A recept tehát adott minden­ki számára; megfelelő figyelem­mel, amit megérdemel a fiatal­ság, vonzó munkahellyé -alakít­ható a mezőgazdasági nagyüzem. Cz. P. ANKÉT A BKR KÖZPONTJÁBAN (HL) Napirenden az alkatrészellátás Előző cikkünkből kitűnt, hogy milyen nagy gond még mindig az alkatrészellátás. Számos észrevétel, javaslat hangzott el a ta­nácskozáson. A megyei tanács, a forgalmazó vállalatok, és a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium képviselője is elmondta véleményét. Szeberenyi Gyula, a megyei ta­nács , mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának főelőadó­ja' — A gyártó üzemeket anyagi­lag érdekeltté kellene tenni az al­katrész-előállításban. Erra vonat­kozóan várunk • intézkedéseket. Az alkatrészbontó telepek kiala­kítása helyes, még többre lenne szükség. A rendelésnél, gyártás­nál, felújításnál a közlekedés biztonságát segítő részegységekre fokozottabban oda, kall figyelni. Dr. Mormer Miklós, a megyei AGROKER Vállalat igazgatója:— Rendelésünknek csak 60—65 szá­zalékát igazolják vissza, és en- ne(£ is csak 70—75 százaléka érke­zik meg. A krónikusan hiányzó részegységek nagyobb hányada . nem gyártható házi műhelyben, felszerelés vagy dokumentáció 'hiánya miatt. Például: a főten­gely, a fejszelep, a dúgattyúgyű- rű. a hengerpersely és így tovább, Sajnos, minden esztendőben vál- lökik a hiánycikkek listája, ami nagymértékben .nehezíti a for­galmazó vállalatok helyzetét. Vé­leményem szerint, az alkatrész- gyártás 'leggazdaságosabban ott elrihptó meg, ahol a gép készül. A forgalmazók teremtsenek jó kapcsolatot a felhasználókkal, is­merjék igényeiket. Szükség: len­ne az egész országra érvényes I számítógépes Adatfeldolgozásra, ugyanis a meglévő aíkalrészál- lomány ebben az esetben jobban és gyorsabban jutna rendeltetési helyére, Pető, Tamás, az AGROTEK fő­osztályvezetője: — A pótalkat- résg-gy.ártás, forgalmazás sajnos. . hazánkban, de á-többi, szocialista éifizágokban. sincs megoldva, Sók tényező összehangolásával lehet- ,ne' változtatni a - jelenlegi helyze- ;. ton. Az idén , 6,1 milliárd forint értékű- az összes megrendelés, Erre 5 milliárd forint értékben -kötettünk szerződést. Az' NDK gépek részegysége ellátására ígé­• Az NDK- gyártmányú kombájnok részegységei­nek pótlására nemrég kötöt­tek megálla­podást. retet. kaptunk, de gyökeres for­dulatot csak 1984-re várhatunk. A gumiipari termékeket az NDK nem exportálja, téhát az ékszíj on­nan nem szerezhető be. A TAU­RUS gumigyár intézkedett a mi­nőség javítása érdekében, tehát azt használjuk, amit a magyar ipar képes előállítani, vagy nincs ékszíj. Ugyanezt állapíthatom meg ■ másról is. Az idei megren­deléseket a győri Rába Gépgyár csak 1983—84-re igazolta vissza. A központi jelzőrendszer , kiala­kítása hasznos lenne, de nincs hozzá anyagi fedezet. Sajnos, az információáramlás átmenetileg még rosszabb is lehet, mert a tröszt megszűnésével több ön­álló vállalat versenyszerűen ke­reskedik a piacon. Ez oda vezet, hogy nem szívesen adnak infor­mációkat, amelyekből I az AGRO-, TEK központi számítógépe ada­tokat tudna adni. Az igény jogos, de közeli időpontban nem vár­ható az országos információs rendszer létrehozása. Az egyik termelőszövetkezeti elnök emlí­tette, hogy milyen sokat kell utazni egy-egy kis részegységért is. Ezen segíteni lehetne, ha az országos . kereskedelmi hálózat nagyobb ajkatrészválaszfcékóí' tartana vevőközeiben. A részegy­ségek jelentős hányada az AG­ROTEK raktárán van, mert a ti­zenhét AGROTEK vállalat keve­set rendel. Minden gyártási, felújítási szándékot támogatunk. Eddig huszonötmillió forint értékben kötöttünk hazai gyártókkal szer­ződést. Valamennyi kezdeménye­zést szívesen fogadjuk, keresse­nek meg bennünket. Buda Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minislztérium osztályvezetője: — A KGST or­szágok januári összejövetelén, a Minisztertanács ülésén is szóba került a pótalkatrész-ellátás és az ezzel kapcsolatos tennivaló. Visszatérő téma ez. Hazánk gép­állománya erősen elhasználódott. Szükséges az ipari háttér fejlesz-' tése, a mezőgazdasági üzemek nem versenyképesek az ipari gyártókkal. Célszerűtlen a mező- gazdaságon belül alkatrészgyár­tó üzemeket létrehozni. Örülök, hogy a BKR keresi a kiutat ebbőL a kényszerhelyzet­ből. Véleményem szerint, a szoci­alista importból származó alkat­részekből fokozatosan javul az ellátás — hangoztatta többek kö­zött a minisztériumi osztályvezető. Sürget a tavaszi munka, a gépek nagyobb része üzemképe­sen indul a határba, arra nincs statisztika, hogy hány áll valamilyen részegység hiánya miatt. Ankétünkön megpró­báltuk villanásszerűen jelezni a gondokat, és ismertetni azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek a jelenlegi bajok orvoslását célozzák. Kereskedő Sándor AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Egy derűlátó igazgató Varga József kecskeméti fiatalember az egyik szegedi technikum utolsó éves diákja volt, amikor felkereste őt' a Kéziszerszámgyár személyzeti vezetője. Hamar megállapod­tak. A műszaki egyetemet már a vállalat ösztöndíjasaként végezte el a jelenlegi igazgató. Mérnöki diplomával a zsebé­ben a Kéziszerszámgyár 'kecskeméti reszelőgyáregységében helyezkedett el. — Ez 1969-ben történt. A ko- vácsiműhely vezetésével bíztak meg. Azt mondtam, vállalom, csak. előbb szeretnék \egy ideig magam is kovácsolni. 'Volt aki meghnosolygott, ezért, de ma is' úgy érzem, pótolhatatlan ismere­tekkel gyarapodtam az alatt a három 'hónap alatt. | — Mi történt ezután? — Művezető voltam, majd programozó. Később műszaki csoportvezető. Azután, talán a magam számára is váratlanul, megváltam a gyártól. Sok min­dent nem így képzeltem. Nem lát­tam .perspektívát. A MEZŐGÉP Vállalat tiszakécskei üzemét ve­zettem két esztendőn át. — Mi hozta vissza ide? A szakma szeretete, vagy az elő­meneteli lehetőség? — Nem tagadom, a fölajánlott főmérnöki állás is csábított. . De méginkább a szakma. Én itt kezd­tem, ezt tanultam. Egyetemi éve­im alatt minden nyári vakációm idején ebben az üzemben dolgoz­tam. Időközben új igazgatót kap­tunk; az egykori nézeteltérések feledésbe merültek. De a MEZÖ- GÉP-re ma is szívesen emléke­zem. Barátaim vannak ott. Sokat tanultam tőlük. — Tehát főmérnök lett. Hogyan mentek akkoriban a dolgok a reszelőgyáregység­ben? — Akkoriban még jól. A ne­hézségek csak később, 1977-ben kezdődtek. Nyilvánosságra ' ke­rült a döntés: a vállalat új gyár­egységét nem Kecskeméten, ha­nem Püspökladányban építik föl. S mivel mi semmilyen műszaki fejlesztést nem tudtunk produ­kálni, a gyáregységet a visszafej­lesztendő, majd megszüntetendő üzemek kategóriájába sorolták. Tudja hány kitűnő munkás, kép­zett műszaki vált meg akkoriban tőlünk? | — Nem tudom. Elárulná? — Ma már nem esik nehezem- , re beszélni róla. íme a létszám­adatok. 1975-ben á gyáregység teljes állománya: 537 lő. Négy évvel később ugyanez: 345. A termelési érték ezen idő alatt 99 millió forintról 65 millióra csökkent. — Sokan úgy tartják, hogy a folyamat megtorpanása, a dolgok jobbrafordulása Var­ga József igazgatói kinevezé­■ sével függ össze, ön is így lát­ja? — Erre a kérdésre nem könnyű felelni. Ha ugyanis azt monda­nám: igen, ez így roppant j nagy­képűen hangzana. Ám ha kijelen­teném, hogy semmi közöm az egészhez, akkor joggal érdeklőd­hetne afelől, mit keresek én tu­lajdonképpen az igazgatói szék­ben? Az igazság alighanem sok­kal bonyolultabb annál, sem­hogy igennel vagy nemmel vála­szolhatnék. Mindenekelőtt volt az üzemben egy 140—150 _ főt számláló törzsgárda. Én úgy ne­vezem: „a csapat”. Mellettünk — nem csüggedők mellett — állt a pártszervezet és a szakszervezet. A párttitkár, szbrtitkár ugyan­csak „öreg motorosok”. Így vol­tunk együtt mi elszántak, fordu­latot akarók. Számunkra vilá­gos volt, hogy a magyar iparnak szüksége volt, van, lesz reszelők- re. Enélkül nem létezhet. Már­most vagy gyártjuk ezt a fontos eszközt, vagy úgy kell azt behoz­ni külföldről valutáért. — E sorozat címe: „Akik vál­lalják a kockázatot”. Önök te­hát vállalták? — Vállalnunk kellett! Mély­ponton voltunk, lépni kénysze­rültünk. Tudja; ha még 50 ember kilép a gyárból, lehúzhatjuk a rolót! Nem túlzás: sorskérdések­re kerestük nap mint nap a vá­laszt. Hogyan tudunk megélni és miből? Meg tudunk-e élni egyál­talán? — Pedig önök vállalati rend­szerben dolgoznak. A központ nem segített? — Természetesen segített.. De az nem tarthat örökké, hogy öt gyáregység tartja el a hatodikat! Azután meg önmagunk előtt is bizonyítani akartuk, hogy megál­lunk végre a saját lábunkon. — Ügy tűnik, sikerült. A létszám stabilizálódott, az el- múlt éveket eredményesen zárták. Bizonyára nemz volt könnyű... — Nagy' vitákban, olykor ne­hezen. születtek meg a döntések- Mit tegyünk?-Hogyan csináljuk? Munkás;' műszaki, igazgató,.,szán mára egyaránt fogós kérdések voltak ezek. Szorongásokkal, fe­szültségekkel teli időszakot él­tünk át. Reszelőt akartunk gyár­tani, holott tudtuk; ez a termék nem gazdaságos. Termékszerke­zetet kellett váltanunk. Üj uta­kon elindulnunk. | — Merre? — Felismertük, hogy egyre na*l gyobb a kereslet a különféle bar-- kácskészletek iránt. Gyártsunk ilyeneket! — határoztuk el. Azu-3 tán a húsipari szerszámok készí-l tése következett, mint újabb le­hetőség. Piackutatás, gyárt-: mányfejlesztés, a minőség szaka-- datlan javítása — ezekre ossz-: pontosítottuk az erőnket. Ma már a termékeink 20 százalékát: külpiacokon értékesítjük. A kivi-J tel háromnegyedére tőkés orszá­gokban akad vevő. Legnagyobb, vásárlónk az NSZK, de szállítót-? tunk már Ausztriába, Francia-, országba, Svédországba, Irakba és Egyiptomba is. Ám mindez; nemcsak rajtunk múlott. Közre­játszottak egyes — szerencséseb-5 ben alakuló — külső körülmé-j nyék is. | — Melyek voltak ezek? — 1980-ban eldőlt, hogy a ha-J zai reszelőgyártást továbbra is’ Kecskeméten kell folytatni. Ezí perspektívát adott, felbátorítot-f ta az addig kétkedőket. Ugyan-? akkor az új közgazdasági szabá-í lyozók számunkra kedvezőbb el-‘. adási árakat tettek lehetővé. Kis-j sé fellélegezhettünk ... — Túl vannak a legnehe zebb éveken. Megnyugodtak aj kedélyek az üzemben? — Igen. Gyáregységünk kilencj éves szünet után 1980-ban ismét? kiváló lett. A munkások bérszín-! vonalát sikerült olyan mértek-? ben emelni, hogy azzal a város / iparának középmezőnyében he-? lyezkedünk el. Ebben az ötéves; tervben végre megkezdődhet aj régen várt rekonstrukció.-Űj gé-| pékét vásárolunk, az eddiginél! termelékenyebb, korszerű • gyár-| tási eljárásokat honosítunk meg. j célunk a monoton, nehéz fizikai jj munka felváltása, megkönnyítés se. Nyugodt, kiegyensúlyozott nálunk a légkör. Optimisták vá­gyunk. Sitkéi Béla Ha nem veszik zölden, eladják szárítmányként © Gondosan válogatják a szárított zöldséget a Jonathan Tsz dolgo­zói. Anyagi érdekük is ehhez fűződik, hiszen a kifogástalan árut dí­jazzák. gével — kiváló minőségű zöldség­Mezőgazdasági könyvespolc Arra van egy kőhíd rakva. .. Béres András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környékén élő pászto­rok között. Ez a könyv gyűjtőútjainak eredménye, amelyben egy elmúló sa­játos életformáról ad képet. A Mezőr gazdasági Kiadó gondozásában meg­jelenő műben a csikósok, a gulyások, a juhászok, a kondások személyesen mutatkoznak be. A valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történe­teiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről az egymás megleckéztetáséré kieszelt huncutsá­gokról, a boszorkányos cselekedetek­ről, a pásztortársadalom kemény igaz­ságtevéseiről, a pusztai asszonyok sor­sáról. A csodálatos rovarvilág A rovarok osztálya az állatvilág leg­népesebb csoportja. Mégis, milyen ke­veset {udunk róluk. A legtöbb ember érzéketlenül" elhalad a rovarvilág ezer­nyi csodája mellett. Csak a kellemet- - lenkedő, káros rovarokról vesz tudo­mást, sokján pedig kifejezetten utál­ják őket. Milyenek is valójában ezek az állatok?' Kiderül ez Sedlag pro­fesszor izgalmas könyvéből. A szerző, aki jeles szakembere á témának, mü­vében igyekszik minden érdekesség­re felhívni a fegyelmet: — Hogyan látja a légy a világot? Hány szárny­csapást tesz égy rovar másodpercen­ként? Hogyan szervezik ..államukat" a termeszek? Megannyi kérdés, amely­re mind választ kanunk a Mezőgazda-, sági Kiadó által megjelentetett könyv­ből. A szarvasi arborétum A városban élő emberek nosztalgiá­val gondolnak a természetre, a vég­telen erdőkre, rónákra. í'olyőkrn, ■ ta­vakra. Melyüket gyakran az 'úgyneve­zett kultürerdők, kultúrparkol: foglal­ták el. Ezeknek az' előre meglervezett. művészi élményt nyújtó kerteknek1 hazánkban egyik legszebb, ’példáig’ *á szarvasi arborétum. AZ érről szóló, immár ötödik kiadásban mrüjelent kötet géhány ritkaságot mytat be ab­ból a különleges ‘növényvilágból, ame­lyet évente 1 mind többen igyekeznek felkeresni a szarvasi Holt-Körös part­ján. A ' látogatók számára is hasznos útbaigazítást ad a könyv. Gyakran szóba kerül manapság a kertészkedés jövedelmezősége, vagy ennek hiánya. Az értékesí­tési szerződéskötések is azt .tanú­sítják, hogy a kerti vetemények vetésterülete tovább csökkent. A növekvő termelési költségek, és a leszorított felvásárlási árak között forgolódó nagyüzemi vagy háztáji termelő,, nem mindig találja meg a számítását. . Kiskunmajsán a Jonathán Tsz gazdái találtak .olyan megoldást, ami gazdaságosabbá teheti a ker­tészkedést. Hä gem kell a friss- zöldségféle a 1 termelő számára is elfogadható áron a,kereskedelem­nek. a-határainkon túl-még akad-' hat rá vevő.' ha űz igényeinek megfelelő módon kikészítve kapja meg az árut. A |;lyi szövetkezetben ugyanis —: az NSZK-ből., vásárolt modern , - Ifel- 'dolgozó, hőkezelő gépsor segitsé­síaritmanyt tudnak gyártani. Az elmúlt esztendőben egy mil­lió dollár értékű póré- és vörös­hagyma-, zeller- és pritaminpap- rika-,_ valamint petrezselyem- szárítmányt adott el külföldre jal Jonathán Tsz. Az idén hasonló ér­tékű külföldi szállítást tervez.' A napokban kezdték felszedni a -pó­réhagymát a szövetkezet tagjai, hogy megszárítsák, és-exportra' eladják. Csupán az esőzés zavar­ta meg a munkájukat. Ügy tud­ják, hogy az' igert értékes ‘anya­gokat tartálmazó. póréhagyrhát, szűkebh hazánkban egyedül ők dolgozzák fel külföldi forgalma­zásra szárítmánynak. Ezzel a mód­szerrel a kiskunmajsai Jonathán' Tsz gazdái jövedelmezőbbé tették a zöldségtermesztést., A szárítmá-, gyök exportjával a szövetkezet­nek és a népgazdaságnak , egy­aránt hasznot hoznak. K. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom