Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-22 / 93. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. április 22. A JÓ MUNKA MEGÉRDEMELT JUTALMA V ándorzászló P Izsákon A KISZ KB Vörös Vándorzászlója azoknak a KISZ-szervezeteknek adományozható, amelyek munkájukat több éven át kiemelkedően végzik — olvasható a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség közlönyében. Az idén Bács-Kiskun megyében öt szervezet érdemelte ki ezt a kitüntetést. Az egyik vándorzászlót, ezúttal első alkalommal az Izsáki Állami Gazdaság KISZ-bizottsága kapta. • Izsákon nagy jelentőséget tulajdonítanak a családi rendezvényeknek is. Az ötezer hektáron, hat község határában gazdálkodó nagyüzem KISZéletét hét fős bizottság irányítja. A különböző kerületekben négy, önálló alapszervezet működik, a tagság igényének megfelelően, a helyi adottságok figyelembevételével ösz- szeállitott akcióprogrammal. Az elmúlt három, de különösen a tavalyi év bizonyította, hogy az alapszervezetek éltek a lehetőséggel, s kialakult a specializálódás. Nem könnyű feladat egy-egy rendezvényt megszervezni, amikor a tagság jelentős részére otthon a háztartási munka, illetve kisgyermek vár. A II. kerületben például „háztartási” alap- szervezet működik. Míg valaki vigyáz a gyerekekre, addig az asszonyok makraméznak, a férfiak pedig asztaliteniszezhetnek. Egyszóval van megoldás a közös programban való részvételre. A KlSZ-szervezetek egyik legfontosabb feladata a kádermunka. Az elmúlt esztendőben hatan lettek párttagok a KISZ ajánlásával. Velük együtt összesen huszonegyen tagjai a KISZ- nek és a pártnak, ami elősegíti a jó kapcsolatot. Ugyanilyennek mondható az együttműködés a gazdaság vezetőivel. Az utóbbi években az úgynevezett kerületi négyszögben már megfelelő tekintéllyel rendelkezik a fiatalok képviselője. Alapvető, legfőbb cél a munkahelyi’ becsületes helytállás., A régebbi gyakorlat szerint élenjártak ugyan a KISZ-tagok a munkaversenyben, de bizonyos érdektelenséget figyeltek meg. A mozgalmat fellendítette, amikor a' fiatalok bevonásával új versenyszabályzatot adtak ki. Szép számmal vettek részt — 12 elfogadott újítással — a 30 éven aluliak a termelés korszerűsítésében. 3 Izsákon — már a második éve —, új útra tértek a politikai képzésben. Szétválasztották a tagságot az eltérő politikai és iskolai végzettség szerint, és külön foglalkozásokat tartanak. Az ifjúsági vitakörökön, amelyek témáit az érdeklődésnek megfelelően alakítják, mintegy 70 százalékos a megjelenés. Emellett a KISZ-vezetők számára rendszeresen biztosítják a megfelelő tanfolyamokon való részvételt. Természetesén segítik a községi úttörőket. Minden alapszervezetnek van testvérraja. Több olyan közös taggyűlést szerveztek, ahol megismerkedhettek az úttörők a KISZ-élettel. Azokhoz a rendezvényekhez sorolhatjuk a fenyőfaünnepélyt, a klubesteket, az úttörőavatást, a „nyitott kapu” akciót, a járási úttörő-váltótábort, amelyeken az általános iskolások mind többet tudhatnak meg az állami gazdaságról. A közvetlen politizálás mellett az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerül a közvetett, amikor kulturális tevékenységgel, szórakozva igyekeznek ráirányítani a tagság figyelmét a világra. Sorolhatnánk a közös színház-, mozilátogatásokat. Az irodalmi színpad évente két műsorral lép fel a gazdaságban. Az országjárást segíti az is, hogy a KISZ-bizottság titkárának aláírására 3000 kilométeres útra indulhatnak a gazdaság autóbuszával. Tavaly a Magas-Tátrában voltak, idén Csehszlovákiába szerveznek kirándulást. A recept tehát adott mindenki számára; megfelelő figyelemmel, amit megérdemel a fiatalság, vonzó munkahellyé -alakítható a mezőgazdasági nagyüzem. Cz. P. ANKÉT A BKR KÖZPONTJÁBAN (HL) Napirenden az alkatrészellátás Előző cikkünkből kitűnt, hogy milyen nagy gond még mindig az alkatrészellátás. Számos észrevétel, javaslat hangzott el a tanácskozáson. A megyei tanács, a forgalmazó vállalatok, és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselője is elmondta véleményét. Szeberenyi Gyula, a megyei tanács , mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának főelőadója' — A gyártó üzemeket anyagilag érdekeltté kellene tenni az alkatrész-előállításban. Erra vonatkozóan várunk • intézkedéseket. Az alkatrészbontó telepek kialakítása helyes, még többre lenne szükség. A rendelésnél, gyártásnál, felújításnál a közlekedés biztonságát segítő részegységekre fokozottabban oda, kall figyelni. Dr. Mormer Miklós, a megyei AGROKER Vállalat igazgatója:— Rendelésünknek csak 60—65 százalékát igazolják vissza, és en- ne(£ is csak 70—75 százaléka érkezik meg. A krónikusan hiányzó részegységek nagyobb hányada . nem gyártható házi műhelyben, felszerelés vagy dokumentáció 'hiánya miatt. Például: a főtengely, a fejszelep, a dúgattyúgyű- rű. a hengerpersely és így tovább, Sajnos, minden esztendőben vál- lökik a hiánycikkek listája, ami nagymértékben .nehezíti a forgalmazó vállalatok helyzetét. Véleményem szerint, az alkatrész- gyártás 'leggazdaságosabban ott elrihptó meg, ahol a gép készül. A forgalmazók teremtsenek jó kapcsolatot a felhasználókkal, ismerjék igényeiket. Szükség: lenne az egész országra érvényes I számítógépes Adatfeldolgozásra, ugyanis a meglévő aíkalrészál- lomány ebben az esetben jobban és gyorsabban jutna rendeltetési helyére, Pető, Tamás, az AGROTEK főosztályvezetője: — A pótalkat- résg-gy.ártás, forgalmazás sajnos. . hazánkban, de á-többi, szocialista éifizágokban. sincs megoldva, Sók tényező összehangolásával lehet- ,ne' változtatni a - jelenlegi helyze- ;. ton. Az idén , 6,1 milliárd forint értékű- az összes megrendelés, Erre 5 milliárd forint értékben -kötettünk szerződést. Az' NDK gépek részegysége ellátására ígé• Az NDK- gyártmányú kombájnok részegységeinek pótlására nemrég kötöttek megállapodást. retet. kaptunk, de gyökeres fordulatot csak 1984-re várhatunk. A gumiipari termékeket az NDK nem exportálja, téhát az ékszíj onnan nem szerezhető be. A TAURUS gumigyár intézkedett a minőség javítása érdekében, tehát azt használjuk, amit a magyar ipar képes előállítani, vagy nincs ékszíj. Ugyanezt állapíthatom meg ■ másról is. Az idei megrendeléseket a győri Rába Gépgyár csak 1983—84-re igazolta vissza. A központi jelzőrendszer , kialakítása hasznos lenne, de nincs hozzá anyagi fedezet. Sajnos, az információáramlás átmenetileg még rosszabb is lehet, mert a tröszt megszűnésével több önálló vállalat versenyszerűen kereskedik a piacon. Ez oda vezet, hogy nem szívesen adnak információkat, amelyekből I az AGRO-, TEK központi számítógépe adatokat tudna adni. Az igény jogos, de közeli időpontban nem várható az országos információs rendszer létrehozása. Az egyik termelőszövetkezeti elnök említette, hogy milyen sokat kell utazni egy-egy kis részegységért is. Ezen segíteni lehetne, ha az országos . kereskedelmi hálózat nagyobb ajkatrészválaszfcékóí' tartana vevőközeiben. A részegységek jelentős hányada az AGROTEK raktárán van, mert a tizenhét AGROTEK vállalat keveset rendel. Minden gyártási, felújítási szándékot támogatunk. Eddig huszonötmillió forint értékben kötöttünk hazai gyártókkal szerződést. Valamennyi kezdeményezést szívesen fogadjuk, keressenek meg bennünket. Buda Gábor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minislztérium osztályvezetője: — A KGST országok januári összejövetelén, a Minisztertanács ülésén is szóba került a pótalkatrész-ellátás és az ezzel kapcsolatos tennivaló. Visszatérő téma ez. Hazánk gépállománya erősen elhasználódott. Szükséges az ipari háttér fejlesz-' tése, a mezőgazdasági üzemek nem versenyképesek az ipari gyártókkal. Célszerűtlen a mező- gazdaságon belül alkatrészgyártó üzemeket létrehozni. Örülök, hogy a BKR keresi a kiutat ebbőL a kényszerhelyzetből. Véleményem szerint, a szocialista importból származó alkatrészekből fokozatosan javul az ellátás — hangoztatta többek között a minisztériumi osztályvezető. Sürget a tavaszi munka, a gépek nagyobb része üzemképesen indul a határba, arra nincs statisztika, hogy hány áll valamilyen részegység hiánya miatt. Ankétünkön megpróbáltuk villanásszerűen jelezni a gondokat, és ismertetni azokat az erőfeszítéseket, amelyek a jelenlegi bajok orvoslását célozzák. Kereskedő Sándor AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT Egy derűlátó igazgató Varga József kecskeméti fiatalember az egyik szegedi technikum utolsó éves diákja volt, amikor felkereste őt' a Kéziszerszámgyár személyzeti vezetője. Hamar megállapodtak. A műszaki egyetemet már a vállalat ösztöndíjasaként végezte el a jelenlegi igazgató. Mérnöki diplomával a zsebében a Kéziszerszámgyár 'kecskeméti reszelőgyáregységében helyezkedett el. — Ez 1969-ben történt. A ko- vácsiműhely vezetésével bíztak meg. Azt mondtam, vállalom, csak. előbb szeretnék \egy ideig magam is kovácsolni. 'Volt aki meghnosolygott, ezért, de ma is' úgy érzem, pótolhatatlan ismeretekkel gyarapodtam az alatt a három 'hónap alatt. | — Mi történt ezután? — Művezető voltam, majd programozó. Később műszaki csoportvezető. Azután, talán a magam számára is váratlanul, megváltam a gyártól. Sok mindent nem így képzeltem. Nem láttam .perspektívát. A MEZŐGÉP Vállalat tiszakécskei üzemét vezettem két esztendőn át. — Mi hozta vissza ide? A szakma szeretete, vagy az előmeneteli lehetőség? — Nem tagadom, a fölajánlott főmérnöki állás is csábított. . De méginkább a szakma. Én itt kezdtem, ezt tanultam. Egyetemi éveim alatt minden nyári vakációm idején ebben az üzemben dolgoztam. Időközben új igazgatót kaptunk; az egykori nézeteltérések feledésbe merültek. De a MEZÖ- GÉP-re ma is szívesen emlékezem. Barátaim vannak ott. Sokat tanultam tőlük. — Tehát főmérnök lett. Hogyan mentek akkoriban a dolgok a reszelőgyáregységben? — Akkoriban még jól. A nehézségek csak később, 1977-ben kezdődtek. Nyilvánosságra ' került a döntés: a vállalat új gyáregységét nem Kecskeméten, hanem Püspökladányban építik föl. S mivel mi semmilyen műszaki fejlesztést nem tudtunk produkálni, a gyáregységet a visszafejlesztendő, majd megszüntetendő üzemek kategóriájába sorolták. Tudja hány kitűnő munkás, képzett műszaki vált meg akkoriban tőlünk? | — Nem tudom. Elárulná? — Ma már nem esik nehezem- , re beszélni róla. íme a létszámadatok. 1975-ben á gyáregység teljes állománya: 537 lő. Négy évvel később ugyanez: 345. A termelési érték ezen idő alatt 99 millió forintról 65 millióra csökkent. — Sokan úgy tartják, hogy a folyamat megtorpanása, a dolgok jobbrafordulása Varga József igazgatói kinevezé■ sével függ össze, ön is így látja? — Erre a kérdésre nem könnyű felelni. Ha ugyanis azt mondanám: igen, ez így roppant j nagyképűen hangzana. Ám ha kijelenteném, hogy semmi közöm az egészhez, akkor joggal érdeklődhetne afelől, mit keresek én tulajdonképpen az igazgatói székben? Az igazság alighanem sokkal bonyolultabb annál, semhogy igennel vagy nemmel válaszolhatnék. Mindenekelőtt volt az üzemben egy 140—150 _ főt számláló törzsgárda. Én úgy nevezem: „a csapat”. Mellettünk — nem csüggedők mellett — állt a pártszervezet és a szakszervezet. A párttitkár, szbrtitkár ugyancsak „öreg motorosok”. Így voltunk együtt mi elszántak, fordulatot akarók. Számunkra világos volt, hogy a magyar iparnak szüksége volt, van, lesz reszelők- re. Enélkül nem létezhet. Mármost vagy gyártjuk ezt a fontos eszközt, vagy úgy kell azt behozni külföldről valutáért. — E sorozat címe: „Akik vállalják a kockázatot”. Önök tehát vállalták? — Vállalnunk kellett! Mélyponton voltunk, lépni kényszerültünk. Tudja; ha még 50 ember kilép a gyárból, lehúzhatjuk a rolót! Nem túlzás: sorskérdésekre kerestük nap mint nap a választ. Hogyan tudunk megélni és miből? Meg tudunk-e élni egyáltalán? — Pedig önök vállalati rendszerben dolgoznak. A központ nem segített? — Természetesen segített.. De az nem tarthat örökké, hogy öt gyáregység tartja el a hatodikat! Azután meg önmagunk előtt is bizonyítani akartuk, hogy megállunk végre a saját lábunkon. — Ügy tűnik, sikerült. A létszám stabilizálódott, az el- múlt éveket eredményesen zárták. Bizonyára nemz volt könnyű... — Nagy' vitákban, olykor nehezen. születtek meg a döntések- Mit tegyünk?-Hogyan csináljuk? Munkás;' műszaki, igazgató,.,szán mára egyaránt fogós kérdések voltak ezek. Szorongásokkal, feszültségekkel teli időszakot éltünk át. Reszelőt akartunk gyártani, holott tudtuk; ez a termék nem gazdaságos. Termékszerkezetet kellett váltanunk. Üj utakon elindulnunk. | — Merre? — Felismertük, hogy egyre na*l gyobb a kereslet a különféle bar-- kácskészletek iránt. Gyártsunk ilyeneket! — határoztuk el. Azu-3 tán a húsipari szerszámok készí-l tése következett, mint újabb lehetőség. Piackutatás, gyárt-: mányfejlesztés, a minőség szaka-- datlan javítása — ezekre ossz-: pontosítottuk az erőnket. Ma már a termékeink 20 százalékát: külpiacokon értékesítjük. A kivi-J tel háromnegyedére tőkés országokban akad vevő. Legnagyobb, vásárlónk az NSZK, de szállítót-? tunk már Ausztriába, Francia-, országba, Svédországba, Irakba és Egyiptomba is. Ám mindez; nemcsak rajtunk múlott. Közrejátszottak egyes — szerencséseb-5 ben alakuló — külső körülmé-j nyék is. | — Melyek voltak ezek? — 1980-ban eldőlt, hogy a ha-J zai reszelőgyártást továbbra is’ Kecskeméten kell folytatni. Ezí perspektívát adott, felbátorítot-f ta az addig kétkedőket. Ugyan-? akkor az új közgazdasági szabá-í lyozók számunkra kedvezőbb el-‘. adási árakat tettek lehetővé. Kis-j sé fellélegezhettünk ... — Túl vannak a legnehe zebb éveken. Megnyugodtak aj kedélyek az üzemben? — Igen. Gyáregységünk kilencj éves szünet után 1980-ban ismét? kiváló lett. A munkások bérszín-! vonalát sikerült olyan mértek-? ben emelni, hogy azzal a város / iparának középmezőnyében he-? lyezkedünk el. Ebben az ötéves; tervben végre megkezdődhet aj régen várt rekonstrukció.-Űj gé-| pékét vásárolunk, az eddiginél! termelékenyebb, korszerű • gyár-| tási eljárásokat honosítunk meg. j célunk a monoton, nehéz fizikai jj munka felváltása, megkönnyítés se. Nyugodt, kiegyensúlyozott nálunk a légkör. Optimisták vágyunk. Sitkéi Béla Ha nem veszik zölden, eladják szárítmányként © Gondosan válogatják a szárított zöldséget a Jonathan Tsz dolgozói. Anyagi érdekük is ehhez fűződik, hiszen a kifogástalan árut díjazzák. gével — kiváló minőségű zöldségMezőgazdasági könyvespolc Arra van egy kőhíd rakva. .. Béres András az elmúlt harminc év alatt sok időt töltött a hortobágyi pusztán és a környékén élő pásztorok között. Ez a könyv gyűjtőútjainak eredménye, amelyben egy elmúló sajátos életformáról ad képet. A Mezőr gazdasági Kiadó gondozásában megjelenő műben a csikósok, a gulyások, a juhászok, a kondások személyesen mutatkoznak be. A valaha elmondott, magnetofonszalagon rögzített történeteiket olvashatjuk a könyv lapjain. Mesélnek a híres csikós számadó, Czinege János tetteiről az egymás megleckéztetáséré kieszelt huncutságokról, a boszorkányos cselekedetekről, a pásztortársadalom kemény igazságtevéseiről, a pusztai asszonyok sorsáról. A csodálatos rovarvilág A rovarok osztálya az állatvilág legnépesebb csoportja. Mégis, milyen keveset {udunk róluk. A legtöbb ember érzéketlenül" elhalad a rovarvilág ezernyi csodája mellett. Csak a kellemet- - lenkedő, káros rovarokról vesz tudomást, sokján pedig kifejezetten utálják őket. Milyenek is valójában ezek az állatok?' Kiderül ez Sedlag professzor izgalmas könyvéből. A szerző, aki jeles szakembere á témának, müvében igyekszik minden érdekességre felhívni a fegyelmet: — Hogyan látja a légy a világot? Hány szárnycsapást tesz égy rovar másodpercenként? Hogyan szervezik ..államukat" a termeszek? Megannyi kérdés, amelyre mind választ kanunk a Mezőgazda-, sági Kiadó által megjelentetett könyvből. A szarvasi arborétum A városban élő emberek nosztalgiával gondolnak a természetre, a végtelen erdőkre, rónákra. í'olyőkrn, ■ tavakra. Melyüket gyakran az 'úgynevezett kultürerdők, kultúrparkol: foglalták el. Ezeknek az' előre meglervezett. művészi élményt nyújtó kerteknek1 hazánkban egyik legszebb, ’példáig’ *á szarvasi arborétum. AZ érről szóló, immár ötödik kiadásban mrüjelent kötet géhány ritkaságot mytat be abból a különleges ‘növényvilágból, amelyet évente 1 mind többen igyekeznek felkeresni a szarvasi Holt-Körös partján. A ' látogatók számára is hasznos útbaigazítást ad a könyv. Gyakran szóba kerül manapság a kertészkedés jövedelmezősége, vagy ennek hiánya. Az értékesítési szerződéskötések is azt .tanúsítják, hogy a kerti vetemények vetésterülete tovább csökkent. A növekvő termelési költségek, és a leszorított felvásárlási árak között forgolódó nagyüzemi vagy háztáji termelő,, nem mindig találja meg a számítását. . Kiskunmajsán a Jonathán Tsz gazdái találtak .olyan megoldást, ami gazdaságosabbá teheti a kertészkedést. Hä gem kell a friss- zöldségféle a 1 termelő számára is elfogadható áron a,kereskedelemnek. a-határainkon túl-még akad-' hat rá vevő.' ha űz igényeinek megfelelő módon kikészítve kapja meg az árut. A |;lyi szövetkezetben ugyanis —: az NSZK-ből., vásárolt modern , - Ifel- 'dolgozó, hőkezelő gépsor segitsésíaritmanyt tudnak gyártani. Az elmúlt esztendőben egy millió dollár értékű póré- és vöröshagyma-, zeller- és pritaminpap- rika-,_ valamint petrezselyem- szárítmányt adott el külföldre jal Jonathán Tsz. Az idén hasonló értékű külföldi szállítást tervez.' A napokban kezdték felszedni a -póréhagymát a szövetkezet tagjai, hogy megszárítsák, és-exportra' eladják. Csupán az esőzés zavarta meg a munkájukat. Ügy tudják, hogy az' igert értékes ‘anyagokat tartálmazó. póréhagyrhát, szűkebh hazánkban egyedül ők dolgozzák fel külföldi forgalmazásra szárítmánynak. Ezzel a módszerrel a kiskunmajsai Jonathán' Tsz gazdái jövedelmezőbbé tették a zöldségtermesztést., A szárítmá-, gyök exportjával a szövetkezetnek és a népgazdaságnak , egyaránt hasznot hoznak. K. A.
