Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-21 / 92. szám

4 «I PETŐFI NÉPE • 1982. április 21. ANKÉT A BKR KÖZPONTJÁBAN (II.) Napirenden az alkatrészéllátás Előző írásunkban általános gondokról, a terme­lési rendszer erőfeszítéséről, törekvéseiről esett szó. Most pedig a mezőgazdasági Szemek és a TESZÖ V- , \ A ök szakembereinek véleményét ismertetjük, 11R. SAJTÓ POSTÁT J A tavaszi iskolai szünet kel­lős közepén izgatottan hívott bennünket telefonon Csáki Ist­vánná — aki maga is édesanya —, s közölte, hogy a kecskemé­ti Széchenyiváros egyik tízeme. letes épületének tetején gyer­mekek ugrálnak, futkároznak. Az első hallásra is megdöb­bentő eset további részletéből kiderült, már nem először tör­ténik arrafelé ilyen „bravúros­kodás” amely például azért kö­vetkezhet be. mert némelyik lakóházban egyáltalán nincs rend, így akár a tetőre is bár­ki felmehet. Az elgondolkodtató bejelen­tés után körülnéztünk a me­gyeszékhely más részében is, azt kutatva, mit csinálnak ott a kiskorúak. Sajnos, koránt­sem szívderítő látványban volt részünk. Megfigyelhettük: a hunyadivárosi lakásépítkezé­sek területén betonelemek, vas­szerkezetek. téglarakások köz­vetlen szomszédságában ker- getőztek, a leninvárosi temető dzsungelt idéző környezetében bújócskáztak, a Rendőrfalu építőanyag-tárolóhellyé változ­tatott játszóterén pedig a re­pedt csőhalmazokról a földre csúszást gyakorolták az iskolá­sok. És a sort folytathatnánk a forgalmas közút mentén önfe­ledten focizókkal, vagy az ut- cákon-tereken céltalanul lődör­gők népes táborával. Az vitathatatlan, hogy a „hí­rős” város több mint 11 ezer főt számláló általános iskolásá­nak — ez egyben létszámre­kord is — kiadós szünidei programot kínálni nem egysze­rű feladat. De hogy elengedhe­tetlenül szükség van minderre, bizonyítják az említett tények,, melyek korántsem tükrözik a teljességet. Pedagógusoknak, népművelőknek, valamint az ifjúsággal és a sporttal foglal­kozó szerveknek egyaránt van még mit tenniük azért, hogy az iskolások — akikről dolgo­zó szüleik, s hozzátartozóik a szünidőben kevésbé tudnak gondoskodni — találjanak ér­deklődési körüknek, kedvük­nek megfelelő elfoglaltságot. És erről azért is időszerű, már szólni, mert a tanév utolsó sza­kaszában járunk, s nemsokára eljön a június közepe, amikor megkezdődik a nyári vakáció. Amely több mint két hónapig tart... Bács György, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kerüileti igazga­tója: — Tíz éve csatlakoztunk a BKR-hez, de úgy érezzük, hogy „rossz lóra tettünk” — mert a gépek alkatrészellátása csak 40— 50 százalékos. Mi a kiút? Esetleg egy önálló raktár létrehozása az NDK-rbelyi Fortschritt gyárral, amiről már szó is esett. Optimális ellátás mellett a gazdaságoknak 15—.20 százalékkal kisebb gép­parkra lenne szükségük. Ambrus András, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet mű­szaki főágazatvezetőjfe: — Bizo­nyos eredmények vannak, de ezek nagyon lassan „jönnek be”, sok helyen állnak a gépek. Szükség lenne a központi nyilvántartásra, mert több az anyag, és alkatrész, mint amiről tudunk. A termelési leladatokát ed kell 'látni lehetőleg üzemképes gépekkel. Mi, műszaki vezetők nagy feilelősséget válla­lunk, „húsdarálóban vagyunk”, mert szorongatnak bennünket a szabályok és a kötöttségek. Korányi György, a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet elnöke: — Három anyagbeszerző-kocsink járja az országot, évente 130—154 ezer kilométert tesznek mer ’ért, hogy az alkatrészellátásró. gon­doskodjunk. Az elmúlt hónapban az MTZ-traktorokhoz igényelt loQ részegységtételből csak 20 té­telt tudtak beszerezni. Rendsze­rint hat-nyolc szaküzletet fel kell keresni egy csavarért. Mindezek miatt ai műszaki vezetők a gépek üzemben tartásáról nem tudnak gondoskodni, összevont központi alkatrész-előállító üzemet kellene létrehozni, azonban megfelelő ne­hézipari háttér nélkül ez sem oldható meg. Ignácz János, a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet mű­szaki vezetője: — A hazai gyárt­mányú alkatrészellátás tragikus. Minőségük nem veszi fel a ver­senyt az importtal, az ékszíj egy­két órás használat után elszakad. Másik téma: a traktorosok alap­képzése sem megfelelő, vezetni Heteken át kerestem telefonon. Nem találtam. Míg aztán egy szombat délelőtt megbeszélhettük a randevút. — Semmi akadálya — mondja —, csakhogy nekem reggel 8 óra­kor Belsőnyírben a Görbe fánál kell lennem, és bizonyára össze­jön még néhány eset Ménteleken is. Ha gondolja, fél 8-kor talál­kozzunk, s elkísérhet a délelőtti túrára... Fél nyolckor a TR—Ifi—51 for. galmi rendszámú, újszerű állapot­ban lévő fehér Trabantban ismer­tem meg dr. Juharos Imrét, az állatorvost. A két hátsó ülés tele gyógyszerekkel, elöl is munkahe­lyi rendetlenség. A megbeszélés szerint első utunk Belsőnyírbe, a Görbe fához vitt. A kecskeméti Kossuth Ter­melőszövetkezet háztáji gazdasá­gaiból érkezett sertéseket adták át az állatforgalmi vállalatnak. Az állatorvos feladata itt látszó­lag egyszerű. Az átvételre kerülő állományt szemrevételezéssel át kell csupán vizsgálni. Ez a csupán kerülhetne akár idézőjelbe is, mert hisz’ az állatoknak tökéle­tesen egészségesnek kell lenniök, amiért dr. Juharos Imre vállal felelősséget. . — Persze úgy, hogy az itt élő emberek lelkiismeretével nincs gond — mondja. — A legkisebb rendellenességet is azonnal jelen­tik. Örülök, hogy leírhatja: ez így természetes ... Már a hivatalos okmányok íród­nak, amikor az állatorvos észre­veszi, .hogy a kocsira felhajtott sertésekkel nem bánnak „ember­ségesen”. Az még á kisebbik baj lenne, hogy ordítoznak ,az oda be­osztottak. hanem a kezük ügyé­ben lévő kancsukával egy.két „re­nitens” ' jószágnak oda is csap­nak ... Dr. Juharos Imre egy ideig szó nélkül tűri, aztán odaszól kemé­nyen. Megvan az eredménye, terelőlapot vesznek elő. s most már békességben, csendben jut­nak fel az állatok a teherkocsira. Arra a teherkocsira, amelynek a célállomása Veszprém. Egy rö­vid intermezzo, a gépkocsivezető és az átvevő között imigyen: — Az, hogy bennünket nem sajnálnak a felesleges fuvar miatt, még hagyján, de legalább az álla­tokra lennének tekintettel, mert tudja, keserű látvány ám a föld­vári hídon találkozni tíunántúlról érkező sertésszállító autóval. Egy • A BKR gépudvara. megtanítják őket, de a gépet szak­szerűn kezelni nem! A képzési módszeren kell változtatni. Kor­szerű gépparkkal dolgozunk, de javító műhelyeink nem tartanak ezzel lépést. Jó kezdeményezés­nek tartom a Hosszúhegyi Álla­mi Gazdaságba és a bajai Augusztus 20. Termelőszövetke­zetbe kihelyezett alkatrészleraka- tot. A továbblépés érdekébert kö­telezni kellene a BKR-t arra, hogy az általa javasolt és használt gé­pekhez a pótalkatrészt is szerez­ze be. Bátai Imre, a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének főmunkatársa: — Azoknak az alkatrészeknek a fel­újítását részesítsék előnyben, melyek az időszakos műszaki vizsgákhoz szükségesek. A gyár­tásnak három feltétele van: meg­felelő ár, anyag és műszaki do­kumentáció — mindezek többnyi­re hiányoznak. A jó minőségű anyag előteremtéséhez központi intézkedések szükségesek. Tájé­koztatásul jegyzem meg, hogy a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek forgácsoló üzeme van, és vállalkozik mező- gazdasági gépalkatrészek gyártá­sára. Szörényi László, a Bácskai és Duna melléki Területi Szövetség Egy délelőtt az állatorvossal... • Dr. Juharos Imre állatorvos: déli szieszta s a kézben pedig mi lehetne más, mint a lóte­nyésztésről szóló szaklap. kis szervezéssel biztos megoldhat­nák. hogy az átvételre kerülő ser­tések a lehető legkevesebbet utaz­zanak ... Ebben maradtunk ... A Trabant hamutartójához egy papír „slejfnit” csíptetett dr. Ju­haros Imre, rajta nevekkel, ahová ki kell mennie. Ez a mai pen­zum ... Az első állomás Ménteleken Szabóék. Az anyakoca egész éjjel kínlódott, valami komplikáció le­het. mert az ellés nem indult meg. Néhány nyugtató sző, egy mozdulat, s az első kis jószág a napvilágra kerül. Kopott zöld szvetterbe bugyolálják, szárítgat- ják egy kicsit, s már kerül is az anyja méllé. Ä koca kap egy in­jekciót, a felszáradt kis „poronty” szopik. A hangulat idillikusnak tűnik. Minden rendben van... Dél körül még visszamegyünk Szabóékhoz az ólban csendes röf- fenés, és hét apró kis jószág tej után kutat... Járjuk a tanyavilágot. Volt sze­rencsém látni az állatorvosi teen­dő szép és kevésbé szép mozza­natait is. Az ott tapasztaltak meg­erősítettek abban, hogy *az állát- orvosi hivatás nemcsak felelősség- teljes. nemcsak szép, valahol az főmunkatársa: — Az alkatrész- ellátás gondjainak bizonyos előz­ményei is vannak. Többek között az 1980, évi őszi, rendkívül nehéz betakarítás, a téli gépjavítás el­húzódása. A tartalékok is kime­rültek. A magyar mezőgazdaság sok alkatrészt használ fel, két- hárqmszorosát más országokénak. A javításokra fordított műszak­órák száma is magas. A gyöke­rekhez kell visszanyúlni: a ter­melőszövetkezetekben a műszaki kiszolgálás azért nem jó, mert az üzemek jelentős részében a tech­nikai színvonal alacsony. Ezen változtatni kell. Nincs megfélelő műszaki bázis a gazdaságokban, nem kapnak a fejlesztésre, a mű­helyépítésre állami támogatást. Saját erőből pedig nem minden üzem tud beruházni. Kevés a me­zőgazdaságban a mérnök és a technikus. A termelőszövetkeze­tek több segítséget várnak a mi­nisztériumtól, és a forgalmazó vállalatoktól. Dolgozzanak ki olyan ösztönzőrendszert, amely lehető­séget ad a műszaki színvonal ja­vítására. A rendszerektől pedig várjuk a gépek, alkatrészek jobb elosztását- és a szolgáltatások ja­vítását, Kereskedő Sándor (Folytatjuk) állatszereteten keresztül emberi — hanem nehéz is ... Egy közösen . eltöltött délelőtt. után személyes élményekről is beszélgetünk dr. Juharos Imrével. Vallom, hogy „nyitott” ember. Megismerkedésünk pillanatától őszinte volt. Saját magához is ... íme rövid nacionáléja: 53 éves, 1952-ben- szerzett diplomát az Állatorvostudományi Egyetemen. Első élménye? Tompán helyette­sített, amikor egy ellési bénulást kapott szarvasmarhát sikerült talpra állítania. Beszélgetésünk során filozofikus gondolatokban sincs hiány. — Tudja, minden diploma már az átnyújtás pillanatában elévül. Ez ránk, állatorvosokra különösen érvényes. Íme egy példa: 30 év­vel ezelőtt az állatorvosok lapja még 30—40 oldalas volt csupán. Ma; 140—150 oldalon 20 nagydol­gozatot. 350—400 cikket tartalmaz. Lelkiismeretünk diktálja, hogy ezeket átböngésszük. Hiszen nem tudjuk soha, hogy egy-egy ott le­írt kóresettel mikor találko­zunk ... Szóba kerül a gyerekkor is. A bácsborsódi élmények, ahol Ko­vács Anti bácsi tanyáján „talál­kozott” azzal a Sellő nevű lóval, amelyik végső soron megszeret­tette vele a pályát, ötéves volt akkor. Azóta hisz töretlenül az em)>er és a ló barátságában. Szép emlékként mutatja, hogy feleségétől — aki vezető óvónő — egyik alkalommal egy bábot ka­pott ajándékul. Egy mozgékony kiscsikót ábrázoló bábot, tanulsá­gul, hogy a család tudomásul ve­szi. elismeri lószeretetét.... Archív képek kerülnek elő, ext­rém esetekről. A mese kitenne még egy riportot, a legbüszkébb ezek közül arra a deformált patá- jú kiscsikóra, amelynek sikerült egy „balettcipőt” fabrikálni, s ennek eredményeként a kis vas­deres gyógyultan hagyhatta el az állatkórházat. , A jegyzet még félig van törté­netekkel. Kényszerítve érzem magam, hogy egy gondolatot, amely a homoki emberről szól, rögzítsek: — A homoki ember végtelen jóindulatú, szorgalmas és tiszte­lettudó. Ha értelmes utasításokat kap tőlünk, szakemberektől, ak­kor eredményesen dolgozhatunk együtt. S mivel a mi munkánk­ban legfontosabb a- betegségek megelőzése. így a sok fáradság­nak megvan az eredménye ... Szabó Fái Miklós CIKKÜNK NYOMÁN f Helyén van a mérleg Az április 7-i Sajtóposta rovat­ban tettük szóvá, hogy a tőserdei üdülőkörzetben található műszaki bolt dolgozói a kiszolgáló pulttól távol elhelyezett mérleget hasz­nálják, így ' a vásárlók sokszor csak otthon — próbamérés után — döbbennek rá: kevesebb szö­get, ' drótót, fóliát stb. kaptak, mint amennyiért fizettek. Közöl­tük, helytelen e gyakorlat, hiszen a szabályok szerint a, vevők! előtt kéll megmérni az árut. Sorainkra a napokban érkezett válasz a lakiteleki Nagyközségi Tanács vb-tiit.kái ától. Tóth Fe- rencnétöl, aki egyebek között az alábbiakat írta: A 204-es számú községi ipar­cikkbolt vas-műszaki részlegében a méréssel kapcsolatosan felme­rült 'bíráló észrevételek megfelel­tek a valóságnak, ugyanis az áru súlyának megállapításához a rak­tárban levő mérleget vették igénybe a kereskedők, s a teen­dőjük végzését a vevő egyáltalán nem láthatta. A Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartá­sára felhívtam az egységet mű­ködtető UNIVER ÁFÉSZ 2. sz. ügyvezetősége vezetőjének a fi­gyelmét, aki haladéktalanul in­tézkedett, Jelenleg már a megfe­lelő helyen, tehát az eladótérben kerül sor az áru megmérésére. A nagy kiterjedésű termékek — csövek, szálvasak stb. — eseté­ben pedig az udvari mázsát hasz­nálják a boltosok, ám az ottani mérésüköz kötelesek mindenkor odahívni a vevőt. KÉRDEZZEN A jánoshalmi T. M.-né tizedik éve áll munkaviszonyban, s az idén nyároií —1 ékftor1 töíti be 55. életévét *— szándékozik nyugállo­mányba kerülni. E szolgálati ide­jét szeretné növelni azáltal, hogy igazolják részére az 1960-tól 1972- ig tartó éveket, amikor folyama­tosan művelte a jelentős nagysá­gú otthoni szőlőterületet, mely a férje tsz-be lépésekor maradt a család tulajdonában, használatá­ban. „Több illetékestől érdeklőd­tem — közli olvasónk —, s bár kevésbé meggyőzően, de mind­egyik ugyanazt a kedvezőtlen vá­laszt adta, miszerint ha utólag ki is fizetem a meghatározott össze­gű társadalombiztosítási járulé­kot, akkor sem juthatok hozzá a nyugdíjnál beszámítandó plusz évekhez. Érthetetlennek tartom mindezt, annál is inkább, mert a szőlőtermesztéssel ,végsősoron a Számos megyei helységben rop­pant körülményes hazajuttatni a vásárolt tüzelőt, bútort stb., mert kevés a vállalkozó a szállítási munkákra. Nyilvánvalóan ez kész­tetett többeket — akik a kalocsai, a kiskunhalasi és a kecskeméti járásból kerestek fel bennünket — arra, hogy foglalkozzanak a gon­dolattal: tehergépjárművet vásá­rolnak, s azzal fuvaroznak majd rendszeresen. Nem ismerik azon­ban az autóüzemelésre vonatkozó új előírásokat, s azt, hogy milyen feltételek meglétekor kaphatnak kisipari engedélyt, A legalapvetőbb tudnivaló: a kizárólagos tevékenységként fuva­rozó kisiparos egy darab, legfel­jebb 5 tonna hasznos teherbírású, Nem kis meglepetésben volt ré­sze a közelmúltban a hetényegy- házi kisgyermekes anyukának, Trungel Zoltánnénak, aki a távo­li külterületről, Űrihegyről érke­zett a községi üzletházba, hogy megvegye a számára legszüksége­sebb árukat, közöttük a hosszabb ideig tárolhatókat is, mint pél­dául az Optiron nevű mosóport. Ebből nagyobb mennyiségét akart elvinni, tekintettel arra, hogy a kedvező áron értékesített termék kiválóan alkalmas a pelenka mosására, tehát nélkülözhetetlen ott, ahol csecsemő van a család­ban, mint például olvasónknál. Szándékát azonban keresztülhúz­ták a kereskedők, hiszen Közöl­ték vele: csak korlátozott tétel­ben szolgálnak ki mosóport. „Én — FELELÜNK közérdek javára tettem. Jó lenne tudni pontosan: szerez-e szolgála­ti időt a családtagként dolgozó?” Sajnos mi sem biztathatjuk-önt, mert az érvényes rendelkezések valóban nem teszik lehetővé az egyéni tulajdonú földterületen végzett munkának szolgálati idő­ként történő beszámítását. Más elbírálás alá esik viszont az, aki termelőszövetkezeti tag. Ha a belépése előtt családtagként vette Ki részét a közös munkából, akkor — amennyiben 1967. január elseje előtt évi 80, azt követően pedig évi 100 munkanapot telje­sített — a szövetkezeti tagságától számított két éven belül kérheti, hogy legfeljebb öt esztendőt ve­gyenek figyelembe a szolgálati ideje kiszámításánál. Ennél ké­sőbb már nem érvényesíthető az ilyen igény. az egyéb elfoglaltság mellett — illetve nyugdíjasként — e munkát folytató személy pedig szintén egy . darab, maximum 3 tonna hasznos teherbírású tehergépko­csit üzemeltethet, feltéve, ha bir. tokában van a megfelelő jogosít­ványnak és a műszaki vizsgát igazoló okmánynak. Fuvarozásra szóló kisipari engedély egyébként abban a községben-városban ad­ható a kérelmezőnek, ahol a gaz­dálkodó és egyéb szervezetek nem tudják kielégíteni a szállítási igé­nyeket. Fontos megemlíteni: fu­varozni nemcsak a lakosság, de például a szövetkezetek, az isko­lák, a társadalmi és érdekképvi­seleti szervek részére is lehet, ter­mészetesen csak a hatósági enge­délyben meghatározott területen. eddig úgy tudtam — írja a pa­naszos a szerkesztőségünkhöz kül­dött levelében —, hogy a boltosok legfőbb célja a forgalmuk növe­lése, mely a jövedelmük alapját is képezi. Tapasztalatom azonban másról győz meg; arról, hogy oly­kor tetszés szerint korlátozhatják, befolyásolhatják a vásárlást. Hi­vatalosan is lehetséges az ilyes­mi?” A szóvá tett esetben jogellene­sen jártak el a bolti dolgozók, ugyanis a hatályos üzleti szabály­zat világosan előírja: az árut a fo­gyasztó kívánsága szerinti meny- nyiségben kell kiszolgálni. Ez ügy­ben beszéltünk az illetékes tanács szakigazgatási szervével is, ahol megtudtuk, hogy semmilyen vá­sárlási korlátozást nem léptethet­nek életbe önkényesen a keres­kedelmi egységek, illetve az őket működtető cégek. Még ha egyes cikkekből a szükségesnél kevesebb is található az eladótérben, a rak­tárban, akkor sincs mód a kis té­telű értékesítés bevezetésére. A megnövekedett keresletet a szak­szerűbb megrendelés, valamint» a folyamatosabb áruszállítás révén kell elsősorban kielégíteni, nem pedig a vásárlás korlátozásával. Egyébként helyénvaló lett volna, ha olvasónk a történteket azonnal bejegyzi a vásárlók könyvébe, ez­által ugyanis meggyorsíthatja a szükséges intézkedést, melyre re­méljük, ^utólag is sor kerül. Levelekből röviden Park vagy óriási szeméttároló? A bajai Papp Imre sok száz környékbeli nevében ragadott tol­lat. Nap mint nap bosszankodnak amiatt, hogy a Somogyi Béla, a Dömötör és a Varga István utca által határolt, nagy kiterjedésű területen egyre szaporodik a sze­mét. íme a részletek, ahogy olva­sónk papírra vetette: Dimbes-dombos és gazzal borí­tott ez a térség, melyet régen egyenletessé kellett volna tenni, de a lakosság körülbelül tíz éve könyörög hiába, hogy a rendezési munkát elvégeztesse az illetékes. Pedig valaha szép parkot álmod­tak ide, melynele a feltételi adot­tak is. csakhogy egy terv sohasem valósulhat meg, ha senki sem tö­rődik vele. Most csak gyűlik a rengeteg hulladéktörmelék a te­repen, melynél rendezetlenebbet aligha lehetne elképzelni. De ki­nek jó ez? Legalább salakot hozzanak Valamennyien idős, nyugdíjas, megfáradt emberek vagyunk — olvassuk a kecskeméti Alsószék - lóban lakó Király Mihálytól érke­zett levelet —, | már lassan moz­gunk. Am a közlekedést mostoha környezetünk méginkább nehezí­ti. Itt van például a Csap utca, ahová eső alkalmával máshonnan is odafolyik a víz. Körülbelül 100 méternyi az ilyenkor szinte hasz- nálhatatlán területszakasz, mely­re legalább salakot hozzanak mi­előbb ... Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 2Ó-111. C\ .bibdbJ AZty&ll b I 31 JillJJJ* .“IjOBOUOll , «OiSg-övA , .Cr < J Legfontosabb a megelőzés Szerez-e szolgálati időt a családtagként dolgozó? Hol adható kisipari engedély fuvarozásra? Korlátozható-e a vásárlás?

Next

/
Oldalképek
Tartalom