Petőfi Népe, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-21 / 92. szám
4 «I PETŐFI NÉPE • 1982. április 21. ANKÉT A BKR KÖZPONTJÁBAN (II.) Napirenden az alkatrészéllátás Előző írásunkban általános gondokról, a termelési rendszer erőfeszítéséről, törekvéseiről esett szó. Most pedig a mezőgazdasági Szemek és a TESZÖ V- , \ A ök szakembereinek véleményét ismertetjük, 11R. SAJTÓ POSTÁT J A tavaszi iskolai szünet kellős közepén izgatottan hívott bennünket telefonon Csáki Istvánná — aki maga is édesanya —, s közölte, hogy a kecskeméti Széchenyiváros egyik tízeme. letes épületének tetején gyermekek ugrálnak, futkároznak. Az első hallásra is megdöbbentő eset további részletéből kiderült, már nem először történik arrafelé ilyen „bravúroskodás” amely például azért következhet be. mert némelyik lakóházban egyáltalán nincs rend, így akár a tetőre is bárki felmehet. Az elgondolkodtató bejelentés után körülnéztünk a megyeszékhely más részében is, azt kutatva, mit csinálnak ott a kiskorúak. Sajnos, korántsem szívderítő látványban volt részünk. Megfigyelhettük: a hunyadivárosi lakásépítkezések területén betonelemek, vasszerkezetek. téglarakások közvetlen szomszédságában ker- getőztek, a leninvárosi temető dzsungelt idéző környezetében bújócskáztak, a Rendőrfalu építőanyag-tárolóhellyé változtatott játszóterén pedig a repedt csőhalmazokról a földre csúszást gyakorolták az iskolások. És a sort folytathatnánk a forgalmas közút mentén önfeledten focizókkal, vagy az ut- cákon-tereken céltalanul lődörgők népes táborával. Az vitathatatlan, hogy a „hírős” város több mint 11 ezer főt számláló általános iskolásának — ez egyben létszámrekord is — kiadós szünidei programot kínálni nem egyszerű feladat. De hogy elengedhetetlenül szükség van minderre, bizonyítják az említett tények,, melyek korántsem tükrözik a teljességet. Pedagógusoknak, népművelőknek, valamint az ifjúsággal és a sporttal foglalkozó szerveknek egyaránt van még mit tenniük azért, hogy az iskolások — akikről dolgozó szüleik, s hozzátartozóik a szünidőben kevésbé tudnak gondoskodni — találjanak érdeklődési körüknek, kedvüknek megfelelő elfoglaltságot. És erről azért is időszerű, már szólni, mert a tanév utolsó szakaszában járunk, s nemsokára eljön a június közepe, amikor megkezdődik a nyári vakáció. Amely több mint két hónapig tart... Bács György, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság kerüileti igazgatója: — Tíz éve csatlakoztunk a BKR-hez, de úgy érezzük, hogy „rossz lóra tettünk” — mert a gépek alkatrészellátása csak 40— 50 százalékos. Mi a kiút? Esetleg egy önálló raktár létrehozása az NDK-rbelyi Fortschritt gyárral, amiről már szó is esett. Optimális ellátás mellett a gazdaságoknak 15—.20 százalékkal kisebb gépparkra lenne szükségük. Ambrus András, a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet műszaki főágazatvezetőjfe: — Bizonyos eredmények vannak, de ezek nagyon lassan „jönnek be”, sok helyen állnak a gépek. Szükség lenne a központi nyilvántartásra, mert több az anyag, és alkatrész, mint amiről tudunk. A termelési leladatokát ed kell 'látni lehetőleg üzemképes gépekkel. Mi, műszaki vezetők nagy feilelősséget vállalunk, „húsdarálóban vagyunk”, mert szorongatnak bennünket a szabályok és a kötöttségek. Korányi György, a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet elnöke: — Három anyagbeszerző-kocsink járja az országot, évente 130—154 ezer kilométert tesznek mer ’ért, hogy az alkatrészellátásró. gondoskodjunk. Az elmúlt hónapban az MTZ-traktorokhoz igényelt loQ részegységtételből csak 20 tételt tudtak beszerezni. Rendszerint hat-nyolc szaküzletet fel kell keresni egy csavarért. Mindezek miatt ai műszaki vezetők a gépek üzemben tartásáról nem tudnak gondoskodni, összevont központi alkatrész-előállító üzemet kellene létrehozni, azonban megfelelő nehézipari háttér nélkül ez sem oldható meg. Ignácz János, a bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezet műszaki vezetője: — A hazai gyártmányú alkatrészellátás tragikus. Minőségük nem veszi fel a versenyt az importtal, az ékszíj egykét órás használat után elszakad. Másik téma: a traktorosok alapképzése sem megfelelő, vezetni Heteken át kerestem telefonon. Nem találtam. Míg aztán egy szombat délelőtt megbeszélhettük a randevút. — Semmi akadálya — mondja —, csakhogy nekem reggel 8 órakor Belsőnyírben a Görbe fánál kell lennem, és bizonyára összejön még néhány eset Ménteleken is. Ha gondolja, fél 8-kor találkozzunk, s elkísérhet a délelőtti túrára... Fél nyolckor a TR—Ifi—51 for. galmi rendszámú, újszerű állapotban lévő fehér Trabantban ismertem meg dr. Juharos Imrét, az állatorvost. A két hátsó ülés tele gyógyszerekkel, elöl is munkahelyi rendetlenség. A megbeszélés szerint első utunk Belsőnyírbe, a Görbe fához vitt. A kecskeméti Kossuth Termelőszövetkezet háztáji gazdaságaiból érkezett sertéseket adták át az állatforgalmi vállalatnak. Az állatorvos feladata itt látszólag egyszerű. Az átvételre kerülő állományt szemrevételezéssel át kell csupán vizsgálni. Ez a csupán kerülhetne akár idézőjelbe is, mert hisz’ az állatoknak tökéletesen egészségesnek kell lenniök, amiért dr. Juharos Imre vállal felelősséget. . — Persze úgy, hogy az itt élő emberek lelkiismeretével nincs gond — mondja. — A legkisebb rendellenességet is azonnal jelentik. Örülök, hogy leírhatja: ez így természetes ... Már a hivatalos okmányok íródnak, amikor az állatorvos észreveszi, .hogy a kocsira felhajtott sertésekkel nem bánnak „emberségesen”. Az még á kisebbik baj lenne, hogy ordítoznak ,az oda beosztottak. hanem a kezük ügyében lévő kancsukával egy.két „renitens” ' jószágnak oda is csapnak ... Dr. Juharos Imre egy ideig szó nélkül tűri, aztán odaszól keményen. Megvan az eredménye, terelőlapot vesznek elő. s most már békességben, csendben jutnak fel az állatok a teherkocsira. Arra a teherkocsira, amelynek a célállomása Veszprém. Egy rövid intermezzo, a gépkocsivezető és az átvevő között imigyen: — Az, hogy bennünket nem sajnálnak a felesleges fuvar miatt, még hagyján, de legalább az állatokra lennének tekintettel, mert tudja, keserű látvány ám a földvári hídon találkozni tíunántúlról érkező sertésszállító autóval. Egy • A BKR gépudvara. megtanítják őket, de a gépet szakszerűn kezelni nem! A képzési módszeren kell változtatni. Korszerű gépparkkal dolgozunk, de javító műhelyeink nem tartanak ezzel lépést. Jó kezdeményezésnek tartom a Hosszúhegyi Állami Gazdaságba és a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezetbe kihelyezett alkatrészleraka- tot. A továbblépés érdekébert kötelezni kellene a BKR-t arra, hogy az általa javasolt és használt gépekhez a pótalkatrészt is szerezze be. Bátai Imre, a Kiskunsági Mező- gazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének főmunkatársa: — Azoknak az alkatrészeknek a felújítását részesítsék előnyben, melyek az időszakos műszaki vizsgákhoz szükségesek. A gyártásnak három feltétele van: megfelelő ár, anyag és műszaki dokumentáció — mindezek többnyire hiányoznak. A jó minőségű anyag előteremtéséhez központi intézkedések szükségesek. Tájékoztatásul jegyzem meg, hogy a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek forgácsoló üzeme van, és vállalkozik mező- gazdasági gépalkatrészek gyártására. Szörényi László, a Bácskai és Duna melléki Területi Szövetség Egy délelőtt az állatorvossal... • Dr. Juharos Imre állatorvos: déli szieszta s a kézben pedig mi lehetne más, mint a lótenyésztésről szóló szaklap. kis szervezéssel biztos megoldhatnák. hogy az átvételre kerülő sertések a lehető legkevesebbet utazzanak ... Ebben maradtunk ... A Trabant hamutartójához egy papír „slejfnit” csíptetett dr. Juharos Imre, rajta nevekkel, ahová ki kell mennie. Ez a mai penzum ... Az első állomás Ménteleken Szabóék. Az anyakoca egész éjjel kínlódott, valami komplikáció lehet. mert az ellés nem indult meg. Néhány nyugtató sző, egy mozdulat, s az első kis jószág a napvilágra kerül. Kopott zöld szvetterbe bugyolálják, szárítgat- ják egy kicsit, s már kerül is az anyja méllé. Ä koca kap egy injekciót, a felszáradt kis „poronty” szopik. A hangulat idillikusnak tűnik. Minden rendben van... Dél körül még visszamegyünk Szabóékhoz az ólban csendes röf- fenés, és hét apró kis jószág tej után kutat... Járjuk a tanyavilágot. Volt szerencsém látni az állatorvosi teendő szép és kevésbé szép mozzanatait is. Az ott tapasztaltak megerősítettek abban, hogy *az állát- orvosi hivatás nemcsak felelősség- teljes. nemcsak szép, valahol az főmunkatársa: — Az alkatrész- ellátás gondjainak bizonyos előzményei is vannak. Többek között az 1980, évi őszi, rendkívül nehéz betakarítás, a téli gépjavítás elhúzódása. A tartalékok is kimerültek. A magyar mezőgazdaság sok alkatrészt használ fel, két- hárqmszorosát más országokénak. A javításokra fordított műszakórák száma is magas. A gyökerekhez kell visszanyúlni: a termelőszövetkezetekben a műszaki kiszolgálás azért nem jó, mert az üzemek jelentős részében a technikai színvonal alacsony. Ezen változtatni kell. Nincs megfélelő műszaki bázis a gazdaságokban, nem kapnak a fejlesztésre, a műhelyépítésre állami támogatást. Saját erőből pedig nem minden üzem tud beruházni. Kevés a mezőgazdaságban a mérnök és a technikus. A termelőszövetkezetek több segítséget várnak a minisztériumtól, és a forgalmazó vállalatoktól. Dolgozzanak ki olyan ösztönzőrendszert, amely lehetőséget ad a műszaki színvonal javítására. A rendszerektől pedig várjuk a gépek, alkatrészek jobb elosztását- és a szolgáltatások javítását, Kereskedő Sándor (Folytatjuk) állatszereteten keresztül emberi — hanem nehéz is ... Egy közösen . eltöltött délelőtt. után személyes élményekről is beszélgetünk dr. Juharos Imrével. Vallom, hogy „nyitott” ember. Megismerkedésünk pillanatától őszinte volt. Saját magához is ... íme rövid nacionáléja: 53 éves, 1952-ben- szerzett diplomát az Állatorvostudományi Egyetemen. Első élménye? Tompán helyettesített, amikor egy ellési bénulást kapott szarvasmarhát sikerült talpra állítania. Beszélgetésünk során filozofikus gondolatokban sincs hiány. — Tudja, minden diploma már az átnyújtás pillanatában elévül. Ez ránk, állatorvosokra különösen érvényes. Íme egy példa: 30 évvel ezelőtt az állatorvosok lapja még 30—40 oldalas volt csupán. Ma; 140—150 oldalon 20 nagydolgozatot. 350—400 cikket tartalmaz. Lelkiismeretünk diktálja, hogy ezeket átböngésszük. Hiszen nem tudjuk soha, hogy egy-egy ott leírt kóresettel mikor találkozunk ... Szóba kerül a gyerekkor is. A bácsborsódi élmények, ahol Kovács Anti bácsi tanyáján „találkozott” azzal a Sellő nevű lóval, amelyik végső soron megszerettette vele a pályát, ötéves volt akkor. Azóta hisz töretlenül az em)>er és a ló barátságában. Szép emlékként mutatja, hogy feleségétől — aki vezető óvónő — egyik alkalommal egy bábot kapott ajándékul. Egy mozgékony kiscsikót ábrázoló bábot, tanulságul, hogy a család tudomásul veszi. elismeri lószeretetét.... Archív képek kerülnek elő, extrém esetekről. A mese kitenne még egy riportot, a legbüszkébb ezek közül arra a deformált patá- jú kiscsikóra, amelynek sikerült egy „balettcipőt” fabrikálni, s ennek eredményeként a kis vasderes gyógyultan hagyhatta el az állatkórházat. , A jegyzet még félig van történetekkel. Kényszerítve érzem magam, hogy egy gondolatot, amely a homoki emberről szól, rögzítsek: — A homoki ember végtelen jóindulatú, szorgalmas és tisztelettudó. Ha értelmes utasításokat kap tőlünk, szakemberektől, akkor eredményesen dolgozhatunk együtt. S mivel a mi munkánkban legfontosabb a- betegségek megelőzése. így a sok fáradságnak megvan az eredménye ... Szabó Fái Miklós CIKKÜNK NYOMÁN f Helyén van a mérleg Az április 7-i Sajtóposta rovatban tettük szóvá, hogy a tőserdei üdülőkörzetben található műszaki bolt dolgozói a kiszolgáló pulttól távol elhelyezett mérleget használják, így ' a vásárlók sokszor csak otthon — próbamérés után — döbbennek rá: kevesebb szöget, ' drótót, fóliát stb. kaptak, mint amennyiért fizettek. Közöltük, helytelen e gyakorlat, hiszen a szabályok szerint a, vevők! előtt kéll megmérni az árut. Sorainkra a napokban érkezett válasz a lakiteleki Nagyközségi Tanács vb-tiit.kái ától. Tóth Fe- rencnétöl, aki egyebek között az alábbiakat írta: A 204-es számú községi iparcikkbolt vas-műszaki részlegében a méréssel kapcsolatosan felmerült 'bíráló észrevételek megfeleltek a valóságnak, ugyanis az áru súlyának megállapításához a raktárban levő mérleget vették igénybe a kereskedők, s a teendőjük végzését a vevő egyáltalán nem láthatta. A Kereskedelmi Általános Üzleti Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartására felhívtam az egységet működtető UNIVER ÁFÉSZ 2. sz. ügyvezetősége vezetőjének a figyelmét, aki haladéktalanul intézkedett, Jelenleg már a megfelelő helyen, tehát az eladótérben kerül sor az áru megmérésére. A nagy kiterjedésű termékek — csövek, szálvasak stb. — esetében pedig az udvari mázsát használják a boltosok, ám az ottani mérésüköz kötelesek mindenkor odahívni a vevőt. KÉRDEZZEN A jánoshalmi T. M.-né tizedik éve áll munkaviszonyban, s az idén nyároií —1 ékftor1 töíti be 55. életévét *— szándékozik nyugállományba kerülni. E szolgálati idejét szeretné növelni azáltal, hogy igazolják részére az 1960-tól 1972- ig tartó éveket, amikor folyamatosan művelte a jelentős nagyságú otthoni szőlőterületet, mely a férje tsz-be lépésekor maradt a család tulajdonában, használatában. „Több illetékestől érdeklődtem — közli olvasónk —, s bár kevésbé meggyőzően, de mindegyik ugyanazt a kedvezőtlen választ adta, miszerint ha utólag ki is fizetem a meghatározott összegű társadalombiztosítási járulékot, akkor sem juthatok hozzá a nyugdíjnál beszámítandó plusz évekhez. Érthetetlennek tartom mindezt, annál is inkább, mert a szőlőtermesztéssel ,végsősoron a Számos megyei helységben roppant körülményes hazajuttatni a vásárolt tüzelőt, bútort stb., mert kevés a vállalkozó a szállítási munkákra. Nyilvánvalóan ez késztetett többeket — akik a kalocsai, a kiskunhalasi és a kecskeméti járásból kerestek fel bennünket — arra, hogy foglalkozzanak a gondolattal: tehergépjárművet vásárolnak, s azzal fuvaroznak majd rendszeresen. Nem ismerik azonban az autóüzemelésre vonatkozó új előírásokat, s azt, hogy milyen feltételek meglétekor kaphatnak kisipari engedélyt, A legalapvetőbb tudnivaló: a kizárólagos tevékenységként fuvarozó kisiparos egy darab, legfeljebb 5 tonna hasznos teherbírású, Nem kis meglepetésben volt része a közelmúltban a hetényegy- házi kisgyermekes anyukának, Trungel Zoltánnénak, aki a távoli külterületről, Űrihegyről érkezett a községi üzletházba, hogy megvegye a számára legszükségesebb árukat, közöttük a hosszabb ideig tárolhatókat is, mint például az Optiron nevű mosóport. Ebből nagyobb mennyiségét akart elvinni, tekintettel arra, hogy a kedvező áron értékesített termék kiválóan alkalmas a pelenka mosására, tehát nélkülözhetetlen ott, ahol csecsemő van a családban, mint például olvasónknál. Szándékát azonban keresztülhúzták a kereskedők, hiszen Közölték vele: csak korlátozott tételben szolgálnak ki mosóport. „Én — FELELÜNK közérdek javára tettem. Jó lenne tudni pontosan: szerez-e szolgálati időt a családtagként dolgozó?” Sajnos mi sem biztathatjuk-önt, mert az érvényes rendelkezések valóban nem teszik lehetővé az egyéni tulajdonú földterületen végzett munkának szolgálati időként történő beszámítását. Más elbírálás alá esik viszont az, aki termelőszövetkezeti tag. Ha a belépése előtt családtagként vette Ki részét a közös munkából, akkor — amennyiben 1967. január elseje előtt évi 80, azt követően pedig évi 100 munkanapot teljesített — a szövetkezeti tagságától számított két éven belül kérheti, hogy legfeljebb öt esztendőt vegyenek figyelembe a szolgálati ideje kiszámításánál. Ennél később már nem érvényesíthető az ilyen igény. az egyéb elfoglaltság mellett — illetve nyugdíjasként — e munkát folytató személy pedig szintén egy . darab, maximum 3 tonna hasznos teherbírású tehergépkocsit üzemeltethet, feltéve, ha bir. tokában van a megfelelő jogosítványnak és a műszaki vizsgát igazoló okmánynak. Fuvarozásra szóló kisipari engedély egyébként abban a községben-városban adható a kérelmezőnek, ahol a gazdálkodó és egyéb szervezetek nem tudják kielégíteni a szállítási igényeket. Fontos megemlíteni: fuvarozni nemcsak a lakosság, de például a szövetkezetek, az iskolák, a társadalmi és érdekképviseleti szervek részére is lehet, természetesen csak a hatósági engedélyben meghatározott területen. eddig úgy tudtam — írja a panaszos a szerkesztőségünkhöz küldött levelében —, hogy a boltosok legfőbb célja a forgalmuk növelése, mely a jövedelmük alapját is képezi. Tapasztalatom azonban másról győz meg; arról, hogy olykor tetszés szerint korlátozhatják, befolyásolhatják a vásárlást. Hivatalosan is lehetséges az ilyesmi?” A szóvá tett esetben jogellenesen jártak el a bolti dolgozók, ugyanis a hatályos üzleti szabályzat világosan előírja: az árut a fogyasztó kívánsága szerinti meny- nyiségben kell kiszolgálni. Ez ügyben beszéltünk az illetékes tanács szakigazgatási szervével is, ahol megtudtuk, hogy semmilyen vásárlási korlátozást nem léptethetnek életbe önkényesen a kereskedelmi egységek, illetve az őket működtető cégek. Még ha egyes cikkekből a szükségesnél kevesebb is található az eladótérben, a raktárban, akkor sincs mód a kis tételű értékesítés bevezetésére. A megnövekedett keresletet a szakszerűbb megrendelés, valamint» a folyamatosabb áruszállítás révén kell elsősorban kielégíteni, nem pedig a vásárlás korlátozásával. Egyébként helyénvaló lett volna, ha olvasónk a történteket azonnal bejegyzi a vásárlók könyvébe, ezáltal ugyanis meggyorsíthatja a szükséges intézkedést, melyre reméljük, ^utólag is sor kerül. Levelekből röviden Park vagy óriási szeméttároló? A bajai Papp Imre sok száz környékbeli nevében ragadott tollat. Nap mint nap bosszankodnak amiatt, hogy a Somogyi Béla, a Dömötör és a Varga István utca által határolt, nagy kiterjedésű területen egyre szaporodik a szemét. íme a részletek, ahogy olvasónk papírra vetette: Dimbes-dombos és gazzal borított ez a térség, melyet régen egyenletessé kellett volna tenni, de a lakosság körülbelül tíz éve könyörög hiába, hogy a rendezési munkát elvégeztesse az illetékes. Pedig valaha szép parkot álmodtak ide, melynele a feltételi adottak is. csakhogy egy terv sohasem valósulhat meg, ha senki sem törődik vele. Most csak gyűlik a rengeteg hulladéktörmelék a terepen, melynél rendezetlenebbet aligha lehetne elképzelni. De kinek jó ez? Legalább salakot hozzanak Valamennyien idős, nyugdíjas, megfáradt emberek vagyunk — olvassuk a kecskeméti Alsószék - lóban lakó Király Mihálytól érkezett levelet —, | már lassan mozgunk. Am a közlekedést mostoha környezetünk méginkább nehezíti. Itt van például a Csap utca, ahová eső alkalmával máshonnan is odafolyik a víz. Körülbelül 100 méternyi az ilyenkor szinte hasz- nálhatatlán területszakasz, melyre legalább salakot hozzanak mielőbb ... Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 2Ó-111. C\ .bibdbJ AZty&ll b I 31 JillJJJ* .“IjOBOUOll , «OiSg-övA , .Cr < J Legfontosabb a megelőzés Szerez-e szolgálati időt a családtagként dolgozó? Hol adható kisipari engedély fuvarozásra? Korlátozható-e a vásárlás?
