Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-12 / 60. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982 március 12. e ELŐNY A GYORSASÁG, RUGALMASSÁG MINDIG VAN, AKI FOLYTATJA A MUNKÁT Építő kisszövetkezet alakult Kunszentmiklóson HÁZUNK TÁJA Célszerű a fagykárok figyelembevételével metszeni... Jelenleg tizenheten vannak: kőművesmesterek, szakmun­kások, segédmunkások. Feladatuknak elsősorban kislakások, üdülők építését, lakossági szolgáltatások végzését tekintik, de vállalnak mást is. A vállalkozás elnevezése: Kunszent- miklósi Építő Kisszövetkezet. A szövetkezés gondolatát né­hány — régebb óta kisiparosként dolgozó, s az építtetők körében ismert — kőműves vetette föl. Az ötlet valóra váltásához Szilágyi József termelőszövetkezeti épí­tésvezető — időközben a szövet­kezet megválasztott elnöke — személyében segítőtársra leltek. A kisszövetkezet március 1-én megalakult. A tényleges tevé­kenység azonban csak áprilisban kezdődhet meg. — Azok a szövetkezeti tagok, akik munkaviszonyban álltak, jelenleg a felmondási idejüket töltik — tájékoztat Szilágyi Jó­zsef. — S a kisiparosoknak is szükségük van erre ^ néhány hét­re. hogy a munkákat, amelyeken jelenleg dolgoznak. befejezhes­sék. Kothencz Ferenc kőműves­mester kisiparosként dolgozott, ám a szövetkezet elnökhelyette­sévé választották, s brigádveze- tíiként fog tevékenykedni. Tőle kérdezem: — Tervet a következő eszten­dőre a kisiparos is készít. Mun­kát is vállal jó előre. Mi lesz most e vállalások sorsa? — A szövetkezet megalakulá­sakor jegyzőkönyvben rögzítet­tük, hogy mindazt a munkát, amit a korábbi kisiparosok már elvál­laltak, a szövetkezet azonos idő­ben, az eredeti megállapodásnak megfelelő munkabérért elvégzi. Így az építeni szándékozót nem éri veszteség, s a volt kisiparo­sok becsületén sem esik csorba. Két. egyenként öt-iit tagú épí­tőbrigád fog főállásban dolgozni a szövetkezetben. A harmadik brigád tagjai, s a szövetkezet laka. tosa korábbi munkaviszonyukat egyelőre fönntartva. mellékál­lásban kívánnak tevékenykedni. — Milyen megrendelésekre számitanak, s milyen módszerrel végzik majd a munkát? — A kér. désre Szilágyi József válaszol: — Érdeklődőkben nincs hiány. Építkezők, lakásukat felújítani szándékozók szép számmal meg­kerestek már bennünket. A kis­lakásépítés mellett nagyobb meg­rendelésekre is számítunk. így foglalkoztat bennünket egy álla­mi és egy termelőszövetkezeti építkezés elvállalásának gondo­lata. Meg kell mondani azonban: ehhez először is az kell. hogy Ismét a kecskeméti barackról Hozzászól a külkereskedő A sárgabarack-termesztésről, az ágazat időszerű kérdéseiről eddig megjelent gondo­latébresztő cikkeket szeretném kiegészíteni a friss export, a forgalmazás lehetőségéivel, a további közös feladatainkkal: Jelentős friss piaci árucikk a sárgabarack akkor is. ha az or­szágok többségében nem friss ál­lapotban, hanem nyári kompót- ként fogyasztják. Kereskedelmi­leg érdekes gyümölcs ez, mert a skandináv országokban, s még az NSZK északi részén is úgyszólván eladhatatlan. Értékesítése Angliában pedig szoros korlátok között van. Felvevőpiacaink- az NDK. Csehszlovákia, Lengyelor­szág, valamint az NSZK, Svájc. Ausztria, Anglia, Jugoszlávia, Olaszország. A sárgabarack nagy termelője Spanyolország, Franciaország, Gö­rögország és a kiterjedéséhez vi­szonyítva Svájc. Olaszországi ter­melése nem számottevő, ott a primöridőszakban Spanyolország­ból. Görögországból származó sár­gabarackot forgalmaznak. Jelen­tős termelője még Jugoszlávia, Magyarország, Románia. nem utolsósorban Ausztria és Csehszlo­vákia. A sárgabarack piaci helyzete évente változik. A korai fagyok bizony gyakran befolyásolják va­lamennyi ország termelését. A magyar exportlehetőség természe­tesen alá van rendelve az össz- piaci kínálatnak. Kedvezőtlen esetben ugyanis, a hazai jó ter­més egybeeshet néhány más or­szágéval. Szerencsés esetben pe­dig viszonylag kiegyensúlyozott piacra szállítunk. Érdekes az is, hogy a sárgabarack augusztus el­ső felében — függetlenül árától, vagy minőségétől — kikerül a fo­gyasztók érdeklődési köréből, mert más nyári gyümölcs, új íz lép a helyére. A teljesség igénye nélkül, az alábbi követelményeket támaszt­ják a külföldi vásárlók a sárga­barack friss exporttal szemben. Legyen a gyümölcs mutatós színe- zettségű. tiszta, foltoktól mentes héjazatú. A legkisebb mérete leg­alább 40 milliméter, egyes kül­földi piacokon, vagy adott piaci helyzet esetén ez alapfeltétel is. Fontos, hogy göngyölegként azo­nos érettségi fokú és színezettsé- gü legyen, nem lehet „térképes”. Mindemellett legyen érett, de nem túlérett és teljesen egészséges. A szállítást, kereskedelmi forgalma­zást jól tűrje, mentes mind a clas- terosporium, mind a molyfertő­zéstől. Utóbbi miatt évente több vagon árut zárolnak, illetve visz- szautasítanak a külföldi hatósá­gok. Fel kell tenni a kérdést, me­lyik hazai fajta felel meg ezek­nek a követelményeknek ? Akad néhány, de sajnos, nem • Követelmény a pontos mé­rés. (Slraszer András felv) ezek adják a termes zömét. Hogy csak a végleteket említsük, u ró­zsa-típusú barack zöme többnyi­re 40 milliméter alatt, nagy ter­més esetén 36 mm alatt van. A február 5-i cikkben felvető­dött ugyan az apró gombócbarack exportja, de ez sajnos, az éven­kénti megyei külpiaci értékesítés 10"ipát sem teszi ki. Ez a típus az FMC gépi feldolgozásnál lekerül a szalagról és erre friss exportra szánt termelést szervezni felelőt­lenség lenne. A szegedi mammut. a nagykőrösi óriás, a ceglédi bí­borkajszi viszont szép külleme és mérete ellenére nem bírja el a szállítást. A magyar kajszi szá­mos jó tulajdonsága mellett is hajlamos a foltosodásra. A ma­gyar sárgabarack íze, zamata a sajátos éghajlati, lalajadottságok miatt egyedülálló. A magyar nemesítők sok hazai fajtát kutattak fel, állítottak elő. Ezek exportalkalmasságáról nem tudtunk ez idáig egyértelműen meggyőződni, mert ezt csak a szervezett próbaszállítás után, a piaci vélemény alapján állapít­hatjuk meg. Folyamatosan tesz- szük ezt a kertészeti egyetemmel közösen a kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság, a dunavecsei Béke, a lajosmizsei Kossuth Ter­melőszövetkezetben a fajta, vala­mint az érettségi fok helyes meg­határozása érdekében. Sajnos, egyetlen szervezetnek sem sikerült egyértelműen megol­dani a fajtakérdést. A gépi fel­dolgozással új korszak kezdődött, jelenleg 4 FMC sárgabarack-osz­tályozógép dolgozik a megyében. Célszerű tehát a gépi feldolgozást, a nagy távolságra történő szállí­tást jól elviselő sárgabarack-faj­ták meghonosítása, olyanoké, ame­lyek legjobban megfelelnek az is­mertetett magas követelmények­nek. Anélkül, hogy egyértelműen ál­lást foglalnánk a külföldiek mel­lett, azt azért nyíltan meg kell mondani, hogy a spanyolok és gö­rögök néhány fajtája jóllehet hal­Egy hete már, hogy kellemes tavaszi idő járja, a házi- és hobbikert-tulajdonosok egyre hosszabb időt töltenek a sza­badban. Szükség is van rá, hiszen a kemény téli fagyok után hetek kellenek ahhoz, hogy éledjen a határ, és rügy- fakadás előtt számos teendő van a kertekben. ránkbízzák ezt a munkát. A szö­vetkezet most alakult, nem is­mernek még bennünket, csupán azt kérhetjük: bízzanak bennünk. — A munkamódszerünkről annyit: kisipari módon dolgo­zunk. Előnyünk a gyorsaság, a rugalmasság és a jó minőség. Mindez a jó kisiparosnál is meg­van. A többlet, amit nyújtunk, a nagyobb kapacitás ennek megfelelően a rövidebb határ­időkre történő kivitelezés, s ná­lunk nem fordulhat elő, ami a kisiparosnál sajnos igen, hogy lebetegszik a mester, és nincs aki folytassa a munkát. — Többe kerül-e a megrende­lőnek, ha a szövetkezettel dol­goztat? És megfordítva a kér­dést: milyen jövedelemre számi­tanak a volt kisiparosok? — Adott anyagból, hivatalos díjtételek szerint dolgozunk. Áraink a kisiparénál alig lesz­nek magasabbak. Ám ezért ga­rantáljuk a folyamatos munka­végzést, a gyorsaságot és a jó mi­nőséget. Ami a tagok kereseti le­hetőségeit illeti, aki mesés össze­gekre gondol, az téved. A jöve­delemszint átlagát az első eszten­dőben havi nyolcezer forintban határoztuk meg. Becsületes mun­kával tisztességes bért szeretnénk keresni, s az eddiginél jobb mun­kakörülményeket kívánunk te­remteni önmagunk és társaink számára — mondta Szilágyi Jó­zsef és Kothencz Ferenc. S. B. Az idén fel kell készülni a me. zei pockok elleni védekezésre is. A tavalyi kedvezőtlen időjárás nyomán ezeknek a kártevőknek a szaporodása erőteljesebb volt, mint bármikor a korábbi időben. A telelőre vonult egyedek zöme egészséges, életerős. A nagy hi­degek miatti pusztulás kisebb volt a vártnál. Éppen ezért a ki­tavaszodást megelőzően célszerű védekezni a rágcsálók ellen. 1 (iMümölcsöskertekben az al- ■ körtén kívül metszhetjük • ■ •• t és a köszmétét is. V •, még a csonthéjas gyü- nio.* . tszésével, különösen vonat I. ' az őszibarackra. ' Ahol iá in védekeztek a nyúlrá­gás ellen, ott jelentős kártétellel számolhatnak a kiskerttulajdono- sok. Ha a fiatal csemete törzsé­nek háromnegyede elpusztult, ak­kor inkább mondjunk le róla, s addig, amíg lehet, telepítsünk újat. Idősebb fákat célszerűbb meg­menteni. Éles késsel vágjuk egye­nesre a roncsolt felületet és ken­jük át sebkezelő pasztával. Ki­váló erre a Cellcid és a Santar SR. Utána mérjük meg a seb hosz- szát s ennek alapján vágjunk életerős oltóvesszőket a saját, vagy azonos fajtájú fakoronából. Az éles késsel megvágott vesz- szőket alul és felül toljuk a ké­reg alá. Majd az így beoltott fe­lületet zsineggel kötözzük át. Az oltóvesszők ily módón való­ságos hiúként működnek és a sé­rült részben egybeforrnak az anyafával. Tudni kell. hogy az ol­tás forradáshelye később meg­vastagszik. tehát szépségéből ve­szít a törzs, de a fa maga meg­menekül. A szőlőben nemcsak a teli fagy, hanem az ónos eső is pusztított. Sokhelyütt jelentős fagykárokkal kell számolni. Minden egyesülő­két vizsgáljuk tehát át, hogy a rü­gyek miként vészelték át a telet. Csak ezek ismeretében kezdjünk hozzá a metszéshez. A vizsgálat­nál a vesszőt és a rügyeket metsz- szük ketté, ha a rügy belső része zöld. akkor nem károsodott, ha fekete és keménv, akkor elpusz­tult. Ha nagymértékű fagykárt észle­lünk. célszerű mfgvárni a rü­gyek fakadását és csak akkor metsszünk, amikor azok kihajtot­tak. Sz. P. M. A bedolgozók érdekvédője ványabb színű, mint a mi hazai fajtáink — de jobban megfelel a piaci követelménynek, s bizo­nyos termelési és feldolgozási munkafolyamatok gépesítési felté­teleinek. Enélkül ugyanis nehe­zen képzelhető el a sárgabarack­termelés fenntartása, illetve szé­lesítése. A gyenge minőségű, apró mére­tű sárgabarack exportja nem vál­hat gazdaságossá. Az elöhűtés nél­küli, vagy nem kielégítően hű­tött szállítmányok gyakran rom­lottan érkeznek és reklamációkhoz vezetnek. Való igaz, hogy még messze vagyunk az ideális helyzettől. A HUNGAROFRUCT is hosázú évek óta szorgalmazza a sárgabarack­termesztés, -feldolgozás megoldá­sát, s nem ok nélkül tettünk és teszünk erőfesztéseket a gyümölcs feldolgozásának gépesítésére, a minden követelménynek megfele­lő fajták meghonosítására. A kedvezőbb helyzet bekövetkezésé­ig igyekszünk piacokat szerezni a .16—40 mm-es árunak is. Üjra hangsúlyozom, hogy a gazdaságos termelés és export problémáinak megoldásához hozzátartozik a mi­nimális 40 milliméteres nagyság is. Az 1934-es kecskeméti gyü­mölcskiállításról megjelent füzet előszavában erre is emlékeznek: „Nagyon boldogok lennénk mi kecskemétiek, ha mindenki, aki a kecskeméti gyümölcsöt megtekin­ti. boraink és gyümölcseink, sze­szeink lángját megízleli, érezne valamit abból a csendes, kitartó és áldozatos szeretetből, amellyel a kecskeméti ember ezt a munká­ját évszázadok óta most is végzi. Ezzel kiérdemelte az ország leg­nagyobb gyümölcsexport-városa cijnet". F. telelössóií tudatában kell együttesen közreműködnünk. Gycnes István a HUNGAROFRUCT Bács-Kiskun megyei kirendeltségének vezetője Harmonikus családi élet, egész­séges. értelmes gyermek, olyan munka, amit szívesen végez az ember — kívánhat-e bárki ennél többet magának? Gazdik Péterné- nek. a Kalocsai Népművészeti és Háziipari Szövetkezet dolgozójá­nak mindez sikerült. Szerencsés véletlen? Bizonyára volt benne az is. Az okok azonban inkább Gaz­dik Péterné egyéniségében kere­sendők, amelyre következtetni le­het abból is, ahogy a szövetke zetben eltöltött húsz esztendőről beszél. □ □ □ Kunszentmiklósi születésű. 1962- ben került Kalocsára, azóta a szö­vetkezetben dolgozik. Sokféle munkakört betöltött, volt admi nisztrátor, árukiadó, személyze tis, most már hatodik éve a MEO ' vezetője. Melyiket csinálta a legszíveseb .ben? Mindig azt, amelyikkel ép­pen megbízták. Mert mindegyik­nek egyformán volt szépsége, ne­hézsége is. Például a mostani be­osztásnak is van hálás és hálátlan területe. A termékeiről világhírű szövetkezetnek fokozottan kell vi­gyázni a minőségre, s az ellenőr felelőssége is nagyobb. A munka szépségéről bizonyára nem kell külön szólni, hiszen a kalocsai kézimunkákat mindenki ismeri. Ha választani lehetne, talán mégis a személyzeti munka mel­lett döntene. Az, hogy a szövet­kezetben csak száznegyvenen dol­goznak helyben, ezerhatszáz a bedolgozók száma, sajátos gondo­kat vet fel. Ezeket feltárni, raj­tuk enyhíteni — Gazdikné így vallja — egy nőnek nemcsak kö­telessége, hanem öröme is. Nincs abban semmi szégyellnivaló. sőt büszkének kell rá lenni, hogy a gyengébb nemre jellemző a szo­ciális érzékenység, a megértés, a segítőkészség, a gondoskodási vágy. A női egyenjogúság nem azt j«tant», tiogv lelki sajátossá­gainkat megtagadjuk, hanem azt, hogy a kötelezettségek teljesíté­sében. az elismerésben egyaránt egyforma legyen a mérce. S egyben azt is, hogy a mun­káltatónak oda kell figyelni a nő­dolgozók sajátos problémáira, s törekedni megoldásukra. A szö­vetkezet viszonylag szerencsés helyzetben van, hiszen a kisgyer­mekes anyáknak — éppen a be­dolgozói jellegből adódóan — nin­csenek óvodai gondjai. Mivel a kalocsaiak vannak a legkedve­zőbb helyzetben megyénk városai között, itt ugyanis minden gyer­meket fel tudtak venni az óvodá­ba. a helyben foglalkoztatottak­nak sincs okuk panaszra. Korántsem jelenti mindez, hogy a, nőpolitikái határozatok végre­hajtásában már nincs is több ten­nivaló. A bedolgozó nők nem ré­góta már jogosultak a fizetett Tóth István zaklatott idők (64.) Már az árokhoz értek, üz’/egy Zsoldosné földje ez, az utolsó ezen az oldalon. Fiatalasszony még, igen harciasán, izgatottan számolja az öleket. Orra fölött szigorú ránc sötétlik, pislantani se mer, nehogy elszalajtson egy tenyérnyit is a nyolcszáz négy­szögölből. Előbb azt hitte, még ki­sebb is lesz ez a földdarab, de minél jobban közelednek a tizen­ötödik ölhöz, annál inkább* bizo­nyos, hogy jelentősen szélesebb az árokpartnak futó parcella nyolc­száz négyszögölnél. Márpedig bor­zasztó kár, mert éppen a legszé­lére esik öt gyönyörű meggyfa. Pont arra a sávra., amellyel több a terület. A menyecske arca csupa szín- változás. Hebeg-habog. ijedt is. hogy másé lesz a meggyfa, mérges is, hogy — ugyan mi jogon ven­nék el tőle? — Na emberek, hogy ítélnek? — mutatja barna fogait Koczog. örül, hogy nem egymagának kell döntenie. Sósné már újból köztük va»-, vadul fénylik a szeme. — Ha másnál nem lehet elnéz­ni. itt se lehet! Mások is így gondolják. Bizony szívta a fogát mindenki, mikor a régi földből másnak jutott egy csíkocska. De már túlvannak szabadságra, gyermekgondozási segélyt azonban még nem kap­hatnak. Kivételes méltányosság -címén ugyan — a szövetkezet is közbenjárt ebben — néhányuknak már folyósítják a segélyt, ez azonban még nem általános. Több elismerést kellene kapniuk a tár­sadalomtól a bedolgozóknak, akik sokszorosan hozzájárulnak gazda­ságunk gyarapodásához, értékeink növeléséhez — mondja Gazdik­né. hiszen nemcsak az iparnak ..segítenek1’ be. oroszlánrészt vál­lalnak a háztáji gazdálkodásból is, amellett, hogy gyermekeiket nevelik. önmaga helyett a térítőkét, blúzokat hímező parasztasszonyok szorgalmáról, ügyességéről és ter­mészetesen gondjaikról szíveseb­ben beszél. Hiszen munkakörének változásával nem szakadt el tő­lük. helyzetük javítása továbbra is szívügye. Mint a szövetkezet párttitkárának, a szövetkezeti bi­zottság. valamint a Hazafias Nép­front nő- és rétegpolitikai bizott­sága tagjának, úgy érzi. ez köte­lességé is. Mondhatná bárki, könnyű an­nak. aki Gazdik Peteméhez ha­sonlóan megtalálja helyét az élet­ben. Mindehhez csak annyit, a szövetkezet hosszú éveken át többszörös vezetőségváltással küszködött, mindig viharos előz­ményekkel. Hogy ez a termelés és az eredményesség visszaesésében nem tükröződött, abban a szövet­kezet párttitkárának nem cse­kély érdeme volt. □ □ □ A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa a nemzetközi nőnap alkalmából a dolgozó nők élet- és munkakörülményeinek javítá­sában kifejtett tevékenysége el­ismeréséül a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki Gazdik Péternét. K. K rajta. A fene bánná azt a más­fél ölnyi sávot, lenne vele bol­dog Zsoldosné, csak fejeznék már be. Viszont azok a drága jó meggyfák! Ez már túl sok en­gedmény lenne a fiatalasszony­nak. Sóhajtoznak, ájvájoznak. né­melyek konokul nézik a földét. Se té — se tova. Senki nem akar engedni Hogyne! Az az öt meggyfa másnak is jól jönne. Még ha a nyolcszáz négyszögölé­be esett volna, de így?! Jusztse! Lám, a sors így úgy akarja, hogy inkább senkie se legyen, mint egy szerencsésé. Hatalmas sivalkodás vág az irigység amúgy is fortyogó üst­jébe. Uramisten, még ilyet! Három parcellával visszafelé fekete gombolyag ugrál, tipeg, guggol, hajlong, toporzékol a szántás szé­lén. — Az meg Törőné! Mi van vele, megbolondult? — Az ura meg csak nézi! Sokan odaszaladnak Koczog is, a brigódvezető. Bálint a nyomá­ban. Visít az öregasszony’, mint a tébolyodott. Térdreesik. beleka­paszkodik a háztáji földjüket je­lölő t'övekbe. Rángatja, csavarja, szipogva, hörögve kapkodja a le­vegőt. szája végén nyál csurog. Sipitozik, s egyre hajtogatja. — Drága jó istenem, drága ..jó istenem, tekints le" rám!... Nem engedem, nem engedem! — si- l:ong fel az égre. vicsorítja rossz, sárga fogait. Majd megint kö­nyörög. — Drága jó istenem, te­kints le rám! Nem engedem, nem engedem. Rettenve nézik. Koczog vigyáz­va fogja meg a vitustáncot rángó öregasszony karját. — Mivel nincs megelégedve, néném? — Nincs isten az égben... Niiincs! Ha még ezt is elveszik tőlünk, gyámoltalan öregektől! — jajveszékel. a néne. Ráncos arcán elmaszatolódik a könny, ahogy földes kezével fejét szorongatja, arcát karmolássza. Elrántja ma­gát a brigádvezető kezéből, újra nekiesik a karónak. Most csak fél kézzel cibálja, másik kezével a földet csapkodja. Így elveszti egyensúlyát, eldől, és most már fakete kendős fejét is veri. dön­geti a száraz fűcsomós gyalog- út-szegélyhez. Rettenetes látvány. Nem törő­dik öregségéig megbecsült fekete ünneplőjével a vén Törőné. csak fetreng. tekereg a földön, mint egy összekunkorodott kis fekete hernyó, ha a levélről lehull az út porába. Az ember, az öreg Törő csak áll fölötte fásultan. Éles csont­jaira ráfeszülő, kicserepesedett bőre remik a férfias befelé-sírás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom