Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-10 / 58. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 10. I A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS -FELDOLGOZÁS JÖVŐJE Kisku„ha.as°n ^ piac minőséget érdekeltséget GS választékot kíván Két éve még a kecskeméti baromfifeldolgozóhoz tartozott, 1980-tól a baromfitröszt vállalataként működött, ennek az évnek elejétől pedig teljesen önállóan dolgozik a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat. ..Lépésről lépésre jutottak idáig, s közben csaknem új gyár jött létre, a legkorszerűbb gépekkel és technológiával. A rekonstrukciós beruházás 38U millió forintba került. A termelés folyamatos, az alapanyag-ellátás zökkenőmentes', a termékek minősége jó, s így tavaly is a feldolgozott baromfi 80 százalékát exportálhatták.. Nyereségük az elmúlt két évben elérte a 110 millió forintot. / A baromfitermékek értékesítése során hazánkban is kialakul a verseny, s méginkább így van ez a külföldi piacon. A helytálláshoz stratégiára, újabb termékekre és előrelátásra van szükség, amiről Nagy Gyulával, a kiskunhalasi vállalat igazgatójával beszélgettünk. — Rózsásnak látja a jövőt? — Legfontosabb, hogy az önálló gazdálkodás feltételei megvannak a vállalatnál. Ez alatt nemcsak a tárgyi, hanem az emberi, személyi feltételeket is értem. Olyan kollektíva dolgozik együtt, amely képes folyamatosan jó eredmények elérésére. Az egyes munkaszakaszok irányítói nagyobb önállóságot kaptak, felelősségük megnőtt. Munkaszervezési módosításokra is sor kerül. Kapcsolatunkat a mezőgazdasági üzemekkel, az élőállat-szállítókkal eddig is a jó viszony jellemezte. így tehát azt mondhatom, ha rózsaszínben nem is látom a jövőt, de bizakodom, hogy sike- les lesz ez az esztendő is. — A jó viszony a termelőkkel azt is jelenti, hogy a kölcsönös előnyök és érdekek érvényesülni I, kapcsolataikban? — Fokozatosan erre törekedtünk már 1980-ban, amikor a bruylertermelők gazdasági társaságát megalakítottuk. A tapasztalatok birtokában az együttműködést módosítottuk, s ma már a társaságnak 14 tsz a tagja. Ezek a gazdaságoké szállítják a feldolgozásra kerülő baromfi nagyobb részét. Érdekeltté tettük partnereinket a gazdaságosabb és jobb minőségű baromfinevelésben. Ebbéli munkánk átfogja a keltetéstől a takarmányellátásig a ba- roml'itaitás valamennyi fázisát. Tehát egy. vertikális, egymásra .épülő és . kapcsolódó folyamat. Énnek eredménye, hogy • tavaly puitneréink az egy kilogramm súlygyarapodásra felhasznált takarmányt tíz dekával csökkentettek az 1980-as értékekhez képest. Közösen képzünk fejlesztési és egyéb pénzügyi alapokat. A tavalyi nyereségünkből több, mint 20 millió forintot adtunk vissza az alapanyag-szállító gazdaságok, nak, amit az tett lehetővé, hogy feldolgozásra megfelelő minőségű és mennyiségű baromfit, egyezségünk szerint, pontosan szállítottak. Nem kell bizonygatnom, hogy az ilyen kapcsolat kölcsönös érdek. Hasonló célt szolgál a szállítás gepésítése is, amely az idei munkánk része. Görgősoros szállítórendszerrel a teherautók le- és fölrakodását gyorsítjuk, a fizikai munka lényegesen kevesebb, és az. úgynevezett technikai selejt (az állatok elhullása, törése) mintegy fél százalékkal csökken. — Munkájukra a koronát az értékesítés teszi fel.- Vagyis menynyiért, hol és mit adnak el? A piaci kereslet a vállalatnak kedvező, esetleg több is elkelne, mint tavaly? — Mivel az export nagyon fontos vállalatunknak, figyelemmel kísérjük a külföldi piaci lehetőségeket, igényeket. Erre pedig az állandó módosulás jellemző. A körülmények arra ösztönöznek, hogy a tavalyihoz hasonló meny- nviséget, 27 ezer 500 tonna baromfit dolgozzunk fel, azonban nagyobb választékot, jobb minőséget kínáljunk. Versenyképesnek kell lennünk, ehhez pedig kiváló minőség, nagy választék és gazdaságos termelés szükségeltetik. A felsoroltakból az első magától értetődő. A nagy választék a mobilitást a már meglevő piac vagy új vevő igényeihez való alkalmazkodást teszi lehetővé. Jelenleg nyolcvanféle termék kerül ki a feldolgozóból. — De milyen áron? — Hát ez a harmadik. Versenyképesek a több tucat exportőrrel szemben csak akkor le*- hetünk, ha a rhár említett vertikum minden egysége' gazdaságosabban, olcsóbban termel, mint a konkurrencia. Minden erőnkkel erre törekszünk, mert ettől függ. hogy talpon maradunk, vagy megbukunk. És a már említett takarmánymegtakarítás. szállí- táskorszerűsítés ezt is segíti. Természetesen sorolhatnám még a tóobi feltételt, a folyamatos és pontos szállítást stb. De ha mindent jól csinálunk, még akkor is számítanunk kell a külpiacon a politikai meggondolásokból elénk csúsztatott gerendákra .. . — Meg kell tehát küzdeni a külpiacon, ami többfrontos harc, de vajon lehetőség-e a több csatornás értékesítés a gondok, akadályok áthidalására? — Megvan a lehetőségünk, de jelenleg nem élünk vele. A TERIMPEX-szel és a Baromfitermelők Egyesülésével vagyunk kapcsolatban. A TERIMPEX eddig is megbízható, jó partnerünk volt. Különösen fontosnak tartó rh; hogy együttműködésünk a közös érdekeltségen nyugszik, amit társasági szerződésünk is rögzít. Ennek gyakorlati bizonyítására egy példa: a külkereskedelmi vállalat és a mi vállalatunk képviselője együtt tárgyal a külföldi vevővel. A szállítási ütemtől a választék, valamint az árak kialakításáig mindenről közösen határoznak. Így közvetlenül bekapcsolódunk a kereskedelmi munkába, ami jelentős előnyökkel jár. Egyebek között gyorsan és rugalmasan tudunk alkalmazkodni a külföldi vevők igényeihez. valamint szemmel tarthatjuk a kereslet—kínálat alakulását, a piaci tendenciákat. — Az alkalmazkodóképesség kifejlesztéséhez hozzátartozik az állandó technikai és technológiai fejlesztés, korszerűsítés, és a belföldi ellátás is. Végezetül arra kérem, ezekről tegyen említést. — Elképzeléseink vannak, sőt terveink Is készen állnak a korszerűsítésre. a kapacitás bővítéseié. növelésére. Itt kell megemlítenem, hogy megoldjuk a melléktermékek feldolgozását, amely közvetve is segít az olcsóbb hústermelésben. A kombinált feldőllasztékol bővítjük. Ez utóbbi rövidesen megmutatkozik a hazai ellátásban is. Forgalomba hozunk saját és az ellátási körzetünkhöz tartozó boltokban feldolgozott kacsát, libát. A víziszárnyasok nagyobb részét a háztájikból vásároljuk föl az áfészekkel kötött együttműködési szerződéseink alapján. Az egyébként jó, konyhakészbaromfi-ellátást azzal bővítjük, hogy jobban feldolgozott. hogy úgy mondjam, még ,.konyhakészebb” termékekkel rukkolunk ki. Egyebek között a panírozott csirkét szeretnénk megkedvelteim, a vásárlókkal. A fejlesztésekhez, a termékszerkezet módosításához természetesen pénz'kell. Azt akarjuk, ahol csak lehet, pénz helyett ésszel oldjuk meg terveinké). A szellemi befektetés — mint például a munkaszervezés — a leghatékonyabb, amiről egyetlen lépésünkkor sem mondunk le. Csabai István HASZNOS HOBBI Barkácsolni jó! A kecskeméti széchenyivárosi barkácsműhelyben jártunkkor (ha nem tévedek) egy nyugdíjas férfi éppen több, két méter hosz- szú, hatvanszor nyolcvanas „lécet” rendelt, illetve készíttetett, hogy a lakásban könyvállványom kát. ám lehet, hogy a kisunokár nak a manapság igen kedvelt emeletes gyerekágyat állíthasson össze. Mostanság sokan szeretnek otthon barkácsolni. Mindig akad valami, amit házilag is megcsinálhatunk, s nem is kell hozzá „speciális” anyaga vagy szerszám. Szükségtelen valóban, mivelhogy minden olyan fa- és alumínium anyagot megkaphatunk a barkács- műhelyekben, amelyekből dolgozhatunk,. építhetünk magunknak. s olyan szerszámokat is, ami éppen nincs otthon — persze, használati díj fejében. Kölcsön. A gépeken viszont a barkácsoló nem dolgozhat, akkor sem. ha mégolyán ügyes is! Okos. előrelátó intézkedése ez a részlegvezető Galamb Ferencnek, netáni balesetek elkerülésére. A barkácsműhely a kecskeméti ÉPSZÍSZ í’i>ü 1 etkarbantartő és lálliató. s 197 » o: i nagy napszélű*- segnek örvend, mert a helybéli barkácsolókon kívül még a Kecskemét környéki kisebb-nagvobb településekről is gyakran bejárnák a műhelybe, vagy beküldik a megrendeléseiket. Ám nem egyszer a műhely szakemberei külső munkákra, mint például a megrendelt fürdőszoba-fregoli felszerelésére is, kimennek. Van azonban ezen kívül még sok más munkájuk is. mint az ajtók, ablakok szigetelése speciális alumínium szalaggal. Galamb Ferenc itt megjegyzi, hogy ezt a fajta szigetelést sokan nem ismerik, pedig tökéletes bármilyen nyílászáró szerkezeten, és nem is megfizethetetlen. A barkácsműhelyben. amely már ugyancsak áttért az ötnapos munkahétre, összesen öten dől* ;iznak. mindennap ree go! 7-1.11 délután 18 óráig, de a l^ilcsmáso" lást vállalják este .18 óráig is. Aki a megrendeléseket felveszi és az egyéb adminisztrációs munkát vállalja, a fiatal, szimpatikus Ha- bam Imréné; Buda Ferenc a fa* munkak mestere. Tihanics Lajos az univerzális munkaerő, A. Tóth Sándorral együtt Jól összeszokott kollektíva. Mindenki, aki csak egyszer is — barkácsolt, vagy barkácsollatott a műhelyükben, nem túlzás: az elismerés hangján beszél róluk. Munkafegyelmük példás. S ez bizony meglátszik a műhelyben is: rend és tisztaság mindenütt. Az ötnapos munkahéttel járó gondokat is okosan enyhítették, de mondhatjuk úgy is: megszüntették. Méghozzá olyképpen. hogy „váltóműszakban” dolgoznak, ami azt jelenti, hogy minden hétfőn a soros kolléga szabadnapos. Ugyanis: szombaton úgynevezett ügyeletet tartanai. reggel héttől délután egv nőig. Ezt' még $■ korábbi szabad szombatokra való tekintettel vezették be. mivelhogy az „edzettebb” barkácsolók még a hét utolsó napján sem pihen(het)- nek. V. I. El SAJTŰPOSTA Munkásszállítást - menetrend szerint A Villamos Berendezés és Készülék Művek kunszentmiklósi gyáregységében keresi meg kenyerét csaknem harminc szabad- szállási lakos is. Ők valameny- nyien aláírták a szerkesztőségünk, höz a napokban -érkezett levelet, melyből kiderül: jóllehet idén január óta már csupán heti 42 órában dolgoznak, vagyis a korábbiaknál rövidebb ideig tart a munkaidejük, mégsem jutnak vissza otthonukba hamarább, mert részükre nem kedvező a buszközlekedés. A részletekről az alábbiakat közlik a panaszosok: Délután háromnegyed 3-kor hagyjuk el munkahelyünket, s megyünk a buszmegállóba, ahon. nan a járatnak 3 óra 20 perckor kellene kiindulnia. E pontosságra mostanság alig van példa, hiszen a késések szinte rendszeresek: előfordult, hogy fél 4-kor gördült ki velünk az autóbusz, egy alkalommal pedig 4 óra 10 perckof. Nem értjük, miért nem tartatja be a menetrendet, vagy igazítja azt kívánalmainkhoz a Volán, és az is rejtély előttünk, hogy a TEMAFORG Vállalat helyi üzeméből szintén Szabadszállásra tartó, és az előttünk három óra körül elhaladó munkásszál- lító járatot — melyen üres hely is akad — miért nem vehetjük igénybe? De nemcsak e kellemetlenség miatt van okunk az elkeseredésre. A munkaadónk legutóbb úgy válaszolt a hazautazásainkkal kapcsolatosan újra szóvá tett kifogásainkra, hogy nem muszáj éppen e helyen dolgoznunk ... Ebből talán arra kell következtetnünk, hogy nagy szükség nincs is a murtkánkra? Nos, beszéltünk a gyáregység vezetőjével, Zsíros Sándorral, aki elmondotta, valami félreértésről lehet szó, ugyanis a zömmel szakmával rendelkező szabadszállási dolgozók aktív és megbecsült tagjai a kollektívának, többségük régóta törzsgárdatag. Ügyükben legfeljebb olyasféle hangozhatott el, hogy a munkáltatón kevésbé múlik a hazaszállításuk körüli gondok orvoslása. Ez utóbbi érdekében egyébként nemrég történt kedvező változás, a munkások tudniillik kéthetenként felszállhatnak a munkaidejük befejezése után arrafelé közlekedő busz ra, amely a TEMAFORG-ból jövet megy Szabadszállásra. Olvasóink ügyében természetesen megkérdeztük a Volán 9-es számú Vállalatot is. A Kovács Ferenc igazgatóhelyettestől és dr. Torna László személyforgalmi osztályvezetőtől kapott tájékoztatás szerint, az említett járat .előzőleg Kunszentmiklós és Sólt- szentimre között bonyolít le diákszállítást, s utána állhat csak a szabadszállási munkások rendelkezésére. A korábbi indulása tehát ezért nem lehetséges, meg sajnos, az sem, hogy egy másik autóbusz kapcsolódjon be a térségbeli szállítási teendők ellátásába. A menetrendről pedig megtudtuk, hogy azt szigorúan be kell tartani. E kötelezettsége teljesítésében az elmúlt hetek során a jeges-havas, csúszós utak akadályozták a sofőrt, aki esetenként valóban késve vitte munkás utasait. Mindenekelőtt hadd szögezzük le: egyetlen ember sem születik a közcélú javaink, értékeink esküdt ellenségének, pusztítójának, vagyis rontó- pálnak. De ilyenné válhat, ha az lóleJ,Ris9)íjijfiftJ,<jÖhíÖein kihat a szétzilált, irreális jártaimé f— a tiszteíetlppségekef' és gátlástalanságot sugalló — családi háttér, egyéniségére pedig mindennél erősebb befolyással van a meggondolatlan, felelőtlen cselekedetre is ösztönző környezet. Sajnos, azt kell mondanunk, hogy az efféle deformált magatartás-viselkedés korántsem ritka manapság. Hiszen ki nem látott még összeszabdalt bőrülést az autóbuszon, feldöntött hulladékgyűjtőt a parkban, tönkretett (kibelezett) telefonfülkét az utcán, hogy a letiport pázsitról, a kettétördelt kisfákról ne is beszéljünk. És e sort a napokban új tényekkel gazdagították azok, akikről a MÁV kecskeméti egészségügyi felügyelőségének munkatársa, Faragó József beszámolt, értesítvén a szerkesztőségünket arról, hogy a vandálok egyre több problémát okoznak a vasútnak is. A személyszállító kocsik nem szűnő bepiszkításán, rongálásán túl sokszor megtörténik, hogy a kisebb forgalmú, tehát az állandó ügyeleti szolgálattal nem rendelkező megállóhelyeket veszik birtokukba olyan személyek, akik a törés-zúzás dicstelen foglalatosságában élik ki szenvedélyüket. A szikrai MÁV-állomás például a közelmúltban került felújításra, kicsinosításra — persze drága pénzen. És mi történt azóta? Falait beszeny- nyezték s telefirkálták. A fellelhető ablakok összes üvegeit kitörték. De ez még nem volt elég. A váróteremben lévő kályhát csövestől vitték el. A tettesek kilétét ma sem ismeri informátorunk, ám gyanítja, hogy az utánpótlásuk alighanem kikerülhet az olyan IskonSsdk" sfl^taböíriaktk ugymm-t ott nemrégen — egy kirándulásról visszajövet, várva a vonatra — a kéményfeljárón át jutottak az állomásépület tetőzetére, ahol ugráltak, viháncol- tak, miközben a helyiség mennyezetéről hullott a vakolat. Az előzőekhez hasonló történeteket közlő másik olvasónk szerint e visszás dolgoknak a társadalmi fegyelem nagyfokú lazulása az oka. Gyorsan hozzátesszük, e fegyelem megtartásában, megtartatásában nélkülözhetetlen szerepe van a társadalom minden tagjának, s ezen belül is megkettőzött felelősség hárul a jövő nemzedékét* nevelő, formáló pedagógusokra éppúgy, mint a szülőkre, a gyermekek gondozóira. Ha majd sehol sem szemlélik közönyösen e rendellenes ténykedéseket, ha mindenütt rápirítanak a közösségi. Vagy éppen egyéni tulajdont semmi- bevevőkre, s netán le is fogják kezüket, bizonyára elvehe- tik a kedvüket az efféle cselekményektől. De szükség van a gyakoribb, következetesebb hatósági fellépésre is — akár a helyszíni bírságolásra felhatalmazott tanácsi megbízottak, akár a közrendvédelem részéről —, melynek során ideje lenne a tétlenért rontópálok ellen szigorúbban alkalmazni a szabálysértési kódexekben foglaltakat! CIKKEINK NYOMÁN xMűködnek már a kunbaracsi telefonok Február 4-i lapszámunkban az egyik kunbaracsi tanácstag panaszát adtuk közre arról, hogy a helyi orvosi rendelőben hetek óta használhatatlan a telefon — állítólag a telepei merültek ki — é.s szóvá lettük; a tanácsházi készülékek is rosszak. Ez a szolgáltatási zavar megannyi kellemetlenséget okoz a községbelieknek ... — bizonyította írásunk. A közöltekre vonatkozóan tudatta velünk a Szegedi Postaigazgatóság. hogy a baracsi rendelőben a készülék romlott el. s azt már a cikk megjelenése előtt kijavították a szerelők. A tanács- házi öt mellékállomás közül viszont csak egy volt működésképtelen, ahol valóban a telepet , kellett cserélni, ami meg Is történt. flftk. mH mwSok még a hiányzó személyi szám Február 17-én Az újszülöttnek köny- nyebb című írásunkban örömmel szóltunk a hatósági frisseség, precízség egyik megnyilvánulásáról, nevezetesen, hogy egy alig héthónapos kecskeméti baba részére postán érkezett meg a nevére címzett személyi lap, s az elhelyezését közlő barátságos hangú kísérőlevél. Egyidejűleg kifogásoltuk: a boldog apa hosszú hónapok óta hiába várja, hogy megkapja végre a személyi számát. Megjegyzésünkre írásban reagált a Kecskeméti városi Tanács igazgatási osztályának vezetője, dr. Bán Izabella, akitől többi között az alábbiakat tudtuk meg: Az Állami Népességnyilvántartó Hivataltól kapott személyi számokat a tanács már kiosztotta a városban lakók zömének. Am sajnos, hiányzik még több mint másfélezer ilyen szám. Megérkezésére várhatóan az idei első fél évben kerül sor. Az intézkedésig az érdekeltek türelmére, megértésére számít a tanács. Javult a pb-gáz- ellátás Tasson A február 21-i, vasárnapi számunk utolsó oldalán lévő egyik fényképünk tassi pillanatot ábrázol: olyan embereket, akik üres pb-gázpalackjaik cseréjére várakoznak. S mindennek oka — írtuk —, hogy a teli palackok községbe történő heti kétszeri szállítása kevésbé elégíti ki az igényeket. Észrevételünkre választ kaptunk a Délalföldi Gázszolgáltató Vállalat igazgatójától, dr. Varga Jánostól, aki ezeket közölte veHáziállatra is vadásznak? A szombati szabadnapot többféle módon töltik el a családok: egyesek a lakásbeli, illetve a házkörüli teendőket végzik, mások a garázsban, vagy a hobbitelken munkálkodnak szaporán, de sokan vannak már a szabadba igyekvők, a kirándulók is.'Ez utóbbiakkal sűrűn találkozik az a kecskeméti olvasónk, akinek szép környezetben fekszik a tanyája. Az ottani területre látogatókkal eleddig semmi baja nem volt. de jött az a februári hétvége, melyről így számol be a panaszos: A Trabantból kiszálló két férfi kezében puska volt. Gondoltam, vadásznak. Tényleg azt tették. Csakhogy nem a térséget csapatostól ellepő, kártékony szarkákra lőttek, hanem a tanya közelében békésen egerészö cicámra, mely élettelenül terült el. Nem tudom, milyen szándékból okozták káromat, de előttem bebizonyították, hogy kocavadászok.. Egyébként az a véleményem, aki nem tudja megkülünk: A tassi fogyasztóktól, illetve a községi tanácstól eddig nem érkezett olyan jelzés, panasz a vállalat központjához, valamint a bajai üzemegységhez, mely a pb- gáz szóban forgó hiányát taglalta volna. A lapban közöltek alapján azonban vizsgálat indult, s az utóbb említett tény bizonyítást nyert. Ezért haladéktalan intézkedés történt, melynek eredményeként ezentúl heti három alkalommal szállítanak propán-bután gázzal teli palackokat Tassra. i lönböztetni a hasznos és a kárt okozo állatokat, ráadásul az előbbieket irtja Is. annak nem szabad adni a kezébe Szerkeszti Velkei Árpád vadászfegyvert.. Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Magunk is osztjuk ezt a megTelefon: 20-111. állapítást!
