Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-09 / 57. szám
I • PETŐFI NÉPE • 1982. március 9. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A BAROMFITENYÉSZTÉS ÉS -FELDOLGOZÁS JÖVŐJE Üj építkezések közösen A ' KGST-országok által a 80-as években integrációs alapon létesülő közös objektumok zöme az energiával kapcsolatos. Az APN felkérésére ezekről számol be Alexandr' Kovalkin, a KGST Villamosenergetikai Állandó Bizottsága szovjet tagozatának felelős titkára. — A jelenlegi ötéves terv integrációs építkezéseinek listáját a 4 millió kilowatt teljesítményű hmelnyicki atomerőmű nyitja ,meg, amely négy ország — Magyarország, Lengyelország. a Szovjetunió és Csehszlovákia — zászlaja alatt épül. Az erőmű'az első. sokoldalú projektum az atomenergetika területén. Az az energiamennyiség, amelyet az egyes országok majd kapnak az erőműtől, egyenesen arányos hozzájárulásuk nagyságával. A megállapodás feltételei szerint a Szovjetunió vállalta magáré a fő építési és szerelési munkák elvégzését, valamint az erőmű üzemeltetését a nukleáris tüzelőanyag biztosításával együtt. Az atomerőmüvet a szovjet munkásokkal közösen lengyel szakemberek építik. Lengyelország részvétele kifejeződik továbbá azoknak az új elektrotechnikai berendezéseknek a szállításában is. amelyek az országban jelenleg tapasztalható ismert nehézségek ellenére rendszeresen eljutnak a nemzetközi piacra. Magyar- ’ ország és Csehszlovákia — az építkezéshez, való hozzájárulásuk gyanánt — ;i Szovjetuniónak mérőkészülékeket. távközlési eszközöket. gépezeteket, gépeket, ezen belül Ikarus autóbuszokat és Tatra típusú tehergépkocsikait szállított. Az atom békés célú felhaszná- í lásával összefüggő közös építkezés Ukrajna hmelnyicki területén a Goriny folyó partján folyik. A leendő erőmű iparivíz-ellátására a közelben 20 négyzetkilométer területű víztárolót létesítenek. Éppen itt van most a munkák döntő frontja. 1984-ben a négy energiablokk egyike, egymillió kilowatt teljesítménnyel, már ipari árajnot továbbit a. KGST-orszá- gok energiarendszerébe. Pontosan ugyanilyen négy. ..milliós" reaktort építenek be a dél- ukrajnai atomerőműbe, amely a nyikolajevi területen Konsztantyinovka település közelében épül. Építésében a Szovjetunió és Románia vesznek részt. Ebben az erőműben már beszerelték a reaktor testét, folyik a kisegítő rendszerek szerelése, befejezéséhez közeledik a legszilárdabb betonból készült reaktorburkolat építése. Az atomerőművek építésével egyidejűleg folyik két nagyfeszültségű — 750 kilovoltos — távvezeték felállítása. Az elsőt a hmelnyicki atomerőmű — Rzeszóv (Lengyelország) irányításában Magyarország, az NDK. Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia. a másodikat a dél-ukrajnai atomerőmű — Isaccea (Románia) — Dobrudzsa (Bulgária) irányában Bulgária, Románia és a Szovjetunió készít. A 80-as években valamennyi európai KGST-ország hozzáfog az atomerőművek új családjának építéséhez, amelyek a „milliós” reaktorokkal lesznek ellátva. Ismeretes, hogy a legnagyobb teljesítményűek egyben a leggazdaságosabb aggregátok. ®lcsóbb mondjuk egy 400 megawatt. teljesítményű aggregátot, mint 5 darab 80 megawattosat szállítani. De ennek megvan a maga szabálya: az aggregátegység kapacitása nem szabad, hogy meghaladja az egész rendszer terhelésének 5 százalékát. Ellenkező esetben egyetlen ilyen gigászi építmény balesete az energiag.yű- rű különböző pontjain kellemetlenségek egész láncolatát vonná maga után: megszüntetnék működésüket más erőművek aggre- gátjai, sőt még az egymástól több száz kilométerre levők is. A létrehozandó 750 kilovolt feszültségű nemzetközi villamos- hálózat, amely gyakorlatilag az összes európai KGST-tagországra kiterjed, lehetővé teszi minden egyes országnak jóval nagyobb, sőt gazdaságosabb erőművek építését és hatékony üzemeltetését. Szovjet—finn kereskedelem A Szovjetunió és Finnország kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke az előzetes adatok szerint a múlt évben meghaladta ■d/r ötmilliárd rubelt. A gyors ütemű fejlődést mutatja, hogy 1967 »óta a két ország közötti áruforgalom több mint 80-szorosára nőtt. A jelenlegi ötéves tervidőszakban 18—20 milliárd rubeles kölcsönös forgalmat irányoztak elő. Ehhez jelentősen hozzájárulnak a közös beruházásokban végzett munkák. Egyebek között Finnországban 1000 megawattos atomértékű beruházási munkát végeztek a Szovjetunióban, a jelenlegi középtávú időszakban lehetőség nyílik arra is. hogy megkétszerezzék a szovjet beruházásokon végzett munkájuk értékét. Egyébek között a finn cégek is részt vesznek az „évszázad üzletében": az Urengor—Ungvár közötti gázvezeték-építők elhelyezésére létesítenek komplett településeket. Az együttműködést bővítik a vasúti és a tengeri szállítás közös fejlesztésével is. Szövetkezeti szakcsoportok Megyeszerte a legtöbb állattenyésztési ágban a keeelihez, a kiskunfélegyházihoz nagyjából ha- ' sonló a helyzet. Külön emljtést érdemelt a baromfi. Az 1975-ben mindössze öt és fél milliós állomány. az átmeneti visszaesés után, 1980-ban már hat és félmillióra nőtt. Bács-Kiskun mező- gazdaságában a yágótyúk-terme- lés ugyanezen idő alatt 24 ezer tonnáról 38,9 ezer tonnára emelkedett. 1981-ben néhány Szövetkezet a növénytermesztést sújtó jégverés okozta veszteség áthidalására, a viszonylag rövid idő alatt megtérülő, és kevesebb gonddal , járó kacsatenyésztést szorgalmazta. Így tettek például Bátmonosto- ron, ahol a Kossuth Tsz tagsága terven felül sok ezer víziszárnyast nevelt és értékesített a közös gazdaság javára. Üjabban a libatenyésztés, hizlalás iránt nőtt az érdeklődés. A keceli Szőlőfürt, a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet és több áfész liibatenyésztő szakcsoportokat szervez. Dusnokon a Munkás— Paraszt Tsz tagsága döntött úgy a zárszámaoó közgyűlésén, hogy 1982-ben már százha/tvanezer ludat nevel fel a nagyüzemben és a közös gazdaság szervezésében a háztájiban. Rendszerként működik .Kiskunfélegyházán húromszáz- nyolcvanhét tagja van a helyi Lenin Tsz által szervezett libatömő közösségnek. A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat öt éve alakította meg az egyszerű lúdtársulást a termelés szervezésére, a kereskedelmi követelményeknek megfelelő fajta tenyésztésére. Ennek a programnak a szolgálatába állította Pesit és Bács-Kiskun megyében működő víziszárnyas-tele- peit. A múlt évben a vállalat már 623 ezer kövérlibát vett át a megye termelőitől, s 250 tonna libamájat, ötezer-kétszáz tonna libahúst. 40 tonna tollat állított elő. A lúdtársulás a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által előzetesen elismert rendszerként működik. Kiskunfélegyházán a mező- gazdasági üzemek, a fogyasztási szövetkezetek, a baromfiipar, valamint a kistermelők között példás kapcsolat alakult ki a tenyésztésben, a forgalmazásban, a feldolgozásban. A Vörös Csillag Tsz részt vesz azokban a kísérletekben. amelynek célja, hogy több lúdtojást lehessen keltetni és értékesebb tenyészanyagot kapni. A közös gazdaság eddig évente 250 ezer lúdtojást keltetett a 14 ezres törzsállomány termeléséből. A naposl'ibákból százezret a szövetkezet közös telepén neveltek fel, százötvenezret pedig a háztáji termelőknek adtak át felnevelésre vagy hizlalásra. A gazdaság gondoskodott a kistermelőkhöz kihelyezett víziszárnyasok takarmányáról, a termény, a táp szállításáról, a készáru forgalmazásáról. A nagyüzemi telepen négy lúd- fajtát tartanak. Ezek keresztgzéséből alakítják ki az eddiginél jobb májtermelő képességű fajtákat, hibrideket. Az előző tervidőszakban létesített tenyésztele- pet a VI. ötéves terv során újabb épületekkel egészítik ki. Ennek célja a törzsállomány további növelése, ugyanakkor a keltetőállomást is újabb gépekkel szerelik fel. A Vörös Csillag Tsz szakemberei, a szövetkezetben már eddig jól bevált keltetőgéptípust felhasználva, házilag készítik el a libatojás-keltetőt, megközelítőleg 60 ezer forintos költséggel. Számításuk szerint gépenként több százezer forintot takarítanak meg ezzel a megoldással. A Vörös Csillag Tsz libatenyésztő, hizlaló, libatömő tagjai ezzel a tevékenységükkel közhasznú munkát végeznek, s nyugdíjjogosultságot szereznék még akkor is, ha a szövetkezetnek csupán ebben az ágazatában dolgoznak a háztájiban. * Bács-Kiskun megyében pár évvel ezelőtt ötezer-száz tonna vágóliba volt a termelés. 1980-ban már megközelítette a hatezer-négyszáz tonnát. Az idén átadják Hu a termetes szervezése másutt is ilyen ütemben fejlődik, akkor a víziszárnyasok tartása még jobban fellendül. Félegyházán, Kiskunhalason, Kiskunmaj- sán a fogyasztási szövetkezetek szervezik a lúdtartást. Mind a három áfész körzetében szakcsoport működik, amelyek a baromfiipari vállalatoknak és a fogyasztási szövetkezetek feldolgozó, közös vállalatainak adják át a pecsenye- é^ hizlalt libát. Kiskunfélegyházán a helyi áfész beruházásaként 120—150 ezer lúd feldolgozására alkalmas vágóüzem épül, amelyet előreláthatólag még az idén átadnak. A legnagyobb libatenyésztő, hizlaló városban korszerű feldolgozó létesül, amelynek hasznát látják a termelők. A baromfifeldolgozó vállalatokkal ésszerűen együttműködve, az üzem a tervezett teljesítményének a megkétszerezésére is képessé válhat. Csupán egyetlen nyitott kérdés marad, hogy lesz-e piaca ennek a megnőtt árumennyiségnek? K. A. A szőlőtermesztésben, ültetvénytelepítésben élenjáró, a kertészeti ágazatokban évtizedek óta kiemelkedő eredményt felmutató Bács-Kiskun az állattenyésztésben is a legA termelési szerkezet módosulását jól érzékelteti Kiskunfélegyháza és környéke mezőgazdasága. A növénytermesztésben, a kertészkedésben továbbra is jeleskedő kiskun város a víziszárnyas- tenyésztés egyik központja lett: Félegyházán az egy lakosra számított hústermelés 280—285 kilogramm évente az országos 150—160 kilogrammal szemben. Az V. ötéves terv idején a legnagyobb ültetvénytelepítő községek közé tartozó Kecelen, ahol a nagyüzemben és a kisgazdaságokban ezer hektárnál jóval nagyobb területen szőlőt, gyümölcsöt termesztenek, napjainkban évente 20—22 ezer sertést, 75—80 ezer libát, több száz szarvasmarhát hizlalnak meg. Annak idején, az 1950-es években, a beszolgálta- tási rendszer szerint előírt ezer-, ezerkétszáz hízott sertést is alig tudta évente előteremteni a lakosság. Ezzel szemben Kecelen napjainkban az anyagi érdekeltséggel párosult szerződéses tenyésztés, hizlalás, amelyhez a Szőlőfürt Szakszövetkezet, és az áfész nyújtja a takarmánybeszerzés lehetőségét, a kereskedelmi szolgáltatást, s mindazt amit nagyüzemi háttérként szokás emlegetni, az állattartás gyors ütemű fellendülését hozta magával. elsők közé sorakozott fel. Mezőgazdasági össztermék-értékesítésének már 1980-ban 50 százalékát tette ki az állattenyésztési ágazatok teljesítménye. 9 Lúmpú/is a kelteié« előtt. Sikeres kísérletek a libatársulásoknál A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Emberölés Mélykúton Tavaly, december 4-én éjszaka Mélykúton, a Nagy utca 101. szám alatti lakásban megfojtottál; idős Faddi Ferenc 63 éves nyugdíjast. 'A tettest — pontosabban a tetteseket — nem kellett sokáig keresni, hiszen azok i> a házban laktak: ifjú Faddi Ferenc, az áldozat 19 éves fia. és Iiapavi István 55 éves földműves. Ha csupán ennyit tudnánk az ügyről, bizony nem értenénk, miért kapott viszonylag alacsony börtönbüntetést a két tettes. Ahhoz azonban, hogy a tragédia valamennyi részletével tisztában legyünk, végig kell követnünk a rendőrségi nyomozás, illetve a 'bírósági tárgyalás során megálla. pított tényeket, körülményeket, okikat és következményeket. Az ügy megítélése még így sem egyszerű. nem tartozik a szimpla esi lek közé. elsősorban azért nem. mert egv fiú ínflotta meg az apját. S az ilyen bűncselekmény elbírálásához a bírónak nem csupán alapos jogi ismeretekre, de lélektani jártasságra is szüksége van . .. Mi indította a fiút arra, hogy apját megölje? Ki ez a fiatalember? Ifjú Faddi Ferenc nem elvetemült bűnöző, bíróság előtt még nem állt. Munkahelyén, a mélykúti UNIVEREXPO ipari szövetkezetnél a termelő- és a közösségi munkában kiemelkedően dolgozott. Többször kapott jutalmat, szóbeli dicséretet. Tár_ su a bűncselekményben anyai nagybátyja, Rapavi István alacsony, vékony termetű, gyenge fizikumú ember, tüdőbeteg, enyhe fokban gyengeelméjű, de nem annyira, hogy ez korlátozná cselekménye következményeinek felismerésében. A két család együtt lakott a mélykúti Nagy utca 101. szám alatti házban: Faddiék hárman — az apa, anya és a fiú — Ra- paviék ugyancsak hárman: a nyolcvan négy éves Rapavi Pál fiával, Rapavi Istvánnal és annak lánytestvérével. Meglehetősen szűkösen voltak az egyszoba konyhás lakásban hatan. A körülményeket súlyosbította, hogy a nyugdíjas idős Faddi Ferenc minden pénzét italra költötte. Ha megkapta a nyugdíjat, az összeggel hetekre is eltűnt és ivott. Ha elfogyott a pénz, hazament, alkalmi munkát vállalt, s tovább ivott. Gyakran alaposan berúgva tért haza. s ilyenkor ve- veszekedést kezdeményezett, kést vett elő, és azzal fenyegette fiát, sógorát és az egész rokonságot. A többiek azonban kitértek a verekedés elől. A kiélezett viták idején ifjú Faddi Ferenc inkább elment otthonról, sőt azt is megtette, hogy a ház padlására húzódott, és ott aludt éjszaka. Apját soha nem bántotta, noha idős Faddi Ferenc — például öt évvel ezelőtt — egy alkalommal szőlőkaróval fejbevágta a nagyon iilíis Rapavi Pált, de az. esetből m>m lett bírósági ügy. A múlt év december 4-én este ifjú Faddi Ferenc otthon 'megivott egy féideci púlirYkát és moziba ment. Kilenc óra körül érkezett a lakás elé, de már messziről hallotta, hogy otthon megint veszekedés van. áll a cirkusz. Valóban: idős Faddi ittasan kiabált, szidott mindenkit. A fiú kérte az apját, hogy maradjon csendben, de idős Faddi kifogásolta a „fiú beavatkozását”, s tovább veszekedett. Fia ismét kérte, hagyja abba a cirkuszolást, vagy ha nem tud csendben maradni, inkább menjen el otthonról. A részeg ember azonban folytatta a kiabálást, a veszekedést, és nem távozott a lakásból, sőt kijelentette, ha kés lenne nála, használná a fiával szemben. ‘ A fiú ezt nem vette komolyan, ki- vezétte apját az utcára, és a rendőrség ' táján magára hagyta, ö pedig hazament s lefeküdt. Idős Faddi viszont újra megjelent a lakásban, veszekedett, kiabált, félig levetkőzött, és a konyhában lévő ágyára feküdt. A veszekedést azonban nem hagyta abba. A fiú szintén feküdt már — elmúlt tíz óra —, és az ágyában rádiót hallgatott. Egy idő után ismételten kérte á részeg apját: maradjon csendben, mert nem hall semmit a kiabálástól. Idős Faddi nem hallgatott el. A fiú felkelt, felöltözött, s azt mondta az apjának, menjen ki vele az udvarra. Az apa erre elhallgatott, és az ágy végénél készenlétben lévő kést magához vette. de nem támadott, csak ült az ágy szélén, kezében a késsel. Ifjú Faddi Ferenc- ezután méi* sokszor megismételte a kérést, hogy az apját kicsalja az udvarra, állítása szerint azért, hogy ott lebeszélje a veszekedésről, vagy el- küldje otthonról. A részeg ember nem volt hajlandó kimenni, hanem felszólította a fiát, ne bántsa, mert ha odamegy hozzá, megszórja. A fiatalember viszont egy hirtelen mozdulattal elkapta az apa kést tartó kezét, megcsavarta, amitől az az ágyon hanyatt dőlt, de a kést tovább szorította. Ekkor szólt a támadó Rapavi Istvánnak, aki a szobában volt, hogy jöjjön segíteni, vegye ki a. kést az apja kezéből. Rapavi ugrott, és elvette a kést, a tűzhelyre dobta. A fiú elengedte apja csuklóját, s rövid dulakodás után két kézzel megragadta az idős ember torkát, szólt Rapavi Istvánnak, hogy fogja meg idős Faddi kezét. Rapavi észrevette és megértette a fiú szándékát, sőt egyet is értett azzal, hogy megfojtsák az öreget. Nem habozott tehát, amikor segíteni kellett, tevékenyen bekapcsolódott az emberölés végrehajtásába: lefogta az áldozat mindkét kezét, rátérdelt a combjaira, s így gyakorlatilag képT telenné tette a védekezésre. Ifjú Faddi Ferenc azonban kifáradt fojtogatás közben, s ezért elengedte az apja torkát, majd a háta mögé ült az ágyon, és bal karjának átölelő mozdulatával szinte présbe fogta az áldozat torkát — közben persze Rapavi „vigyázott”: nehogy kicsússzon a kezük közül a már alig lélegző ember. Amikor észrevették, hogy idős Faddi Ferenc halott, elengedték. Ismét fekvő helyzetbe tették az ágyra, betakarták, azután ők is lefeküdtek ... Amint a bevezetőben említettük, a tetteseket nem volt nehéz kézre keríteni. Be is ismerték a cselekmény elkövetését, bűnösségüket sem tagadták. A Kecskeméti Megyei Bíróság a közelmúltban megtartott tárgyaláson ifjú Faddi Ferencet nyolc évi börtönre ítélte, és öt évre eltiltotta a jtözügyeklől.» Az ítélet kiszabásánál súlyosbító tényezőként vette figyelembe a büntetőtanács, hogy a bűncselekményt apja sérelmére követte el. és a végrehajtás során nagyfokú kitartást tanúsított. Enyhítő körülmény volt viszont viszonylag fiatal kora, önkéntes és őszinte beismerő vallomása. valamint az, hogy idős Faddi Ferenc évek óta — így az eset napján is — zaklatta, fenyegette a családját és a fiát. Rapavi Istvánt öt évi fogházra ítélte a bíróság, és négy évre eltiltotta a közügyektől. Az ítélet még nem jogerős. G. S. Értékes tenyésztojást keltetnek a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben. (Straszer András felvétele)
