Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: nyugat felől átmenetileg erősen megnövekszik a felhőzet. Éjszaka a Dunántúlon, napközben délen és keleten várható eső, záporeső. Az erős, déli, délnyugati szél északnyugatira fordul és Dunántúlon viharos széllökések Is lehetnek. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: —1 és plusz 4, legmagasabb nappali hőmérséklet 4 és S fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 54. szám Ára: 1,40 Ft 1982. március 5. péntek Ülést tartott a Minisztertanács Kádár János a főváros új létesítményeivel ismerkedett Titkári aktíva a budapesti pártbizottságon A megújuló arcú belváros új létesítményeivel, az V. kerületben, a Duna-soron átadott új kulturális intézményekkel, idegenforgalmi nevezetességekkel ismerkedett csütörtökön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A Központi Bizottság székházából indult a városnéző útra Kádár János, Budapest vezetőinek — a házigazdáknak —, Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának és Szépvölgyi Zoltánnak, az MSZMP KB tagjának, á Fővárosi Tanács elnökének kíséretében. A Minisztertanács csütörtöki ülésén a Gazdasági Bizottság jelentése alapján áttekintette az alkatrészgyártás és -ellátás helyzetét. Megállapította, hogy elsősorban a mezőgazdasági gépek, a közúti és vasúti járművek, a híradástechnikai berendezések, és a tartós fogyasztási cikkek alkatrész-szükségleteinek jobb kielégítéséhez van szükség további összehangolt intézkedésekre. E célból kötelezte az illetékeseket, mérjék fel, és az eddiginél nagyobb arányban vegyék számításba az alkatrészgyártás gazdaságos bővítésére felhasználható hazai kapacitásokat, valamint az ú.i vállalkozási formák nyújtotta lehetőségeket. A kormány a belkereskedelmi miniszternek a gazdasági bizottságban elfogadott jelentése alapján megállapította, hogy a szerződéses formában működő, és a bérbe adott üzletek hasznosan hozzájárulnak a lakosság ellátásának javításához, a fogyasztók igényeinek választékosabb kielégítéséhez. A Minisztertanács a kedvező tapasztalatokból kiindulva felhívta a belkereskedelmi minisztert, hogy megfelelő intézkedésekkel segítse elő az új üzemeltetési formák gyorsabb elterjesztését, s ugyanerre kérte fei a fogyasztási szövetkezetek országos tanácsát is. A kormány megerősítette az Állami Tervbizottság határozatát a miniszterek felügyeleti hatáskörébe utalt egyes feladatok felülvizsgálatáról, s a vonatkozó jogszabályok módosításának élőkészítéséről. A tervezett módosítások célja a felügyeleti szervek mentesítése a vállalati hatáskörben adható operatív feladatok alól. (MTI) A 2-es villamossal érkeztek a program első helyszínére, a Fórum Szállóhoz. Kedves epizóddal kezdődött a látogatás: Kádár János maga mellett kínálta hellyel a Pest megyei Tésáról származó Divényi Petemét, aki bevásárolni jött a fővárosba. Beszélgetéssel telt az idő a Fórumig, amely modern épületével immár negyed éve városképi nevezetesség is a Lánchíd pesti hídfőjénél. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter, Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Parti János, a Hungarhotels vezérigazgató-helyettese várta itt a vendégeket. Előbb Sághy Vilmos tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát arról, hogy turizmusunk — egészében — egészségesen fejlődött, az elmúlt három esztendő alatt bevételeit jószerivel ímegkétszerezte. Parti János arról adott számot, hogy a Fórum a vállalatnak már negyvenharmadik szállodája: tüneményes gyorsasággal épült: 1979 szeptemberében volt az alapkőletétel, amelyet 1981. őszén már az átadás követett. Elsőrendű feladata a nemzetközi idegenforgalom szolgálata, hiszen ennek a szállodának saját bevételeiből kell „visszafizetnie” magát, s nem is kevesebbet; 595 millió schillinget. — Lendületbe jött a szálloda- ipar! — jegyezte meg a Központi Bizottság első titkára, hozzátéve: az idegenforgalom fejlesztésével kettős célunk van. Politikai alapállásunkból táplálkozik nyitottságunk, jöjjenek a világból, ismerA TERMELŐI ÉRDEKEK ÉRVÉNYESÜLÉSE Zöldség-gyümölcs export az év elején Bármilyen Európai, sőt világhírt szerzett a magyar, illetve a Bács-Kiskun megyei zöldség!. gyümölcs, egyre körültekintőbb munkát kíván a megfelelő jövedelmet hozó eladása. A Hungarofruct Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat nagy bajuszos, kalapos figurával fémjelzett rekeszeinek, ládáinak számos versenytárs között kell utat találni a vásárlóhoz. Egyenlőséget tenni minőségben, fontosságban a belföldi, a rubel- és a nem- rubelelszámolású piac zökkenőmentes és megfelelő ellátásban látszólag egyszerű, de nem könnyű gazdaságpolitikai feladat, megalapozott vállalati, illetve népgazdasági stratégiát igényel. Az első lépés a legfontosabb, az árualap megteremtése, a termelői érdekek érvényre juttatása. Március elején Bács-Kiskun megyéből főleg a tavaly termett áruféleségeket szállítják külföldre. Nemcsak a piac jó, hanem dicséretes munkát végeztek a kertészek a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Tetszetős, mondhatni, minden igényt kielégítő alma termett az elmúlt esztendőben és sikerült a hűtőházi tárolás is. Innen, február végéig 118 tonnát indítottak útnak az NSZK-ba. A kecskeméti Zöldért telephelyén vagonba, kamionba raktak 1982- ben 93 tonna goldent, amit úgynevezett netz-pack csomagolásban vásároltak meg a finnek. Megéri a csomagolással bíbelődni, hiszen majd negyedével többet kap az ország az áruért. Másrészt csak így lehet versenyben maradni. Bizonyítja ezt a vöröshagyma példája is, amit az idén első alkalommal szállítanak az NSZK- ba. Az egy kilogramm súlyú csomagokat a kecskeméti Zöldért- telephelyen válogatják. Eddig csaknem 250 tonnát szállítottak el. Hagyományosan mindenkinek jó üzlet a laskagomba exportja. Éppen ezért a Borotai Termelő- szövetkezet irányításával, szervezésével tovább bővült a termelői kör. Míg az elmúlt év hasonló időszakáig nyolc tonnányit indítottak útnak, az idén már 21 tonna hagyta el az országot. Vállalkozó szellem, kockáztatás nélkül ma már aligha érhet el jó eredményt egyetlen külkereskedelmi vállalat. A Hungarofruct például csehszlovák partnerével, a Kospol-Praha-val közös üzletet nyitott, ahol február végéig 33 ezer nyolcszáz csomó, olyan primőr retket vásároltak a prágai• A nagyság, illetve súly szerint válogatott hagymák előbb 1 kilogrammos netz- hurkákba kerülnek, majd húszasával egy-egy nagyob zsákba. ak, amelyet a tiszakécskei Béke és Szabadság Tsz geotermikus energiával fűtött fóliasátraiban termeltek. A zöldségfélék jelentős részét — néhány fajtól eltekintve — a kisüzemben, a háztáji földeken termesztik. Ez a felvásárlóktól, a forgalomszervezőktől nagyobb figyelmet kíván. Ahogy mondják: a tsz-ben csak egy főkönyvelő van, ebben a termelési szektorban pedig sok a „számpló” ember. Ha megfelelő az összhang és megtalálják a számításukat, akkor termesztői tájkörzet is kialakul, ahogy a pritaminpaprikáé Mély- kúton és Jánoshalmán. Itt jó a termelési kedv, természetesen az adottságok is. Bizonyította ezt a két falugyűlés, amelyet a Zöldért szervezett. Jánoshalmán a hét elején több, mint félezren jöttek el és az eddigi 160 hektáros területet még új vállalkozókkal 20 hektárral kívánták bővíteni. Az elmúlt időszak eredményei és a napi feladatok után érdemes szólni az exportáló vállalat terveiről. Országosan egységes árrendszert alkalmaznak, amelynek kialakításában jelentős szerephez jut a Bács-Kiskun megyei kirendeltség, különösen a tradicionális termékeknél. Ezek: a í.-i 1 <sfc, * J iS' m Kádár János belvárosi látogatása során a 2-es villamoson. • Az alsó képen: Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter (bal oldalt) tájékoztatta Kádár Jánost a Fórum-szállóban. kedjenek velünk, lássák mindennapjainkat. Ez volt az első cél, ezt elértük. A második: csináljuk mindezt gazdaságosan. Ezt — elvtársak — még tanulnunk kell! A vendégek a szép tavaszi napsütésben átsétáltak a pesti Vigadóhoz, amely 1980. márciusa óta ad ismét otthont a zenének, képzőművészetnek. Rigó László igazgató vezette a rövid sétát az épületben, majd Kádár János a Vörösmarty tér, a Váci utca felé indult. Jöttének hírére összesereglettek az emberek, s alig pár lépés kellett csak: a téren virágot árusító Hajdú József né sebtében kötött csokorral köszöntötte a Központi Bizottság első titkárát. Demján Sándor, a Skála-COOP vezér- igazgatója invitálta először üzletlátogatásra is a vendégeket, legújabb kezdeményezésükkel, az S-modell ruházati kereskedelmi társaság boltjával büszkélkedve. Kádár János el is töltött itt néhány percet, mint ahogy elidőzött az idegen nyelvű könyvesboltban is, meghallgatva Udvarhelyi Lászlónak, a Kiadói Főigazgatóság vezetőjének tájékoztatóját. Némi figyelmesség nélkül innen sem távozhatott: az üzlet eladói sakk-könyvekkel Ajándékozták meg. A belvárosnéző séta utolsó állomása a Szabadsajtó úton nemrégiben nyitott Budapesti Kiállítóterem volt, ahol Derkovits-ösz- töndíjas fiatal képzőművészek tárlatát tekintette meg Kádár János. Útja ezután a budapesti pártbizottságra vezetett, ahol részt vett a kferületi első titkárok tanácskozásán. Maróthy László — kivált a főváros politikai arculatára figyelő tájékoztatójában — aláhúzta: Budapest általános állapota olyan, mint az országé. Társadalmi stabilitás jellemzi, érvényesül a párt politikája, munkások, értelmiségiek. alkalmazottak munkálkodnak a szocializmus építésén. Ez a fő, ez a meghatározó. — Jól tudjuk — mondotta —, az emberek nagyon érzékenyen minősítik a gondokat, persze mutatóban sem igen van már olyan, aki az eredmények láttán közömbös maradna. A főváros lakosságának közgondolkodásában mélyen és alapvetően ott van ennek a társadalomnak a nagyra becsülése. Mik a bizonyítékok? Mindenütt a cselekvőkész segítség, a társadalomért érzett felelősség nyilvánul meg, legyen az tanácsi fórum, vagy népfront-beszélgetés, legyen szó párttagokról vagy párton kívüliekről. Ezután a Központi Bizottság első titkára kért szót Fontosnak, sokrétű programjával tanulságosnak minősítette a látogatást Kádár János, hangsúlyozva : a Központi Bizottság .munkájában nélkülözhetetlennek tartja a fővárosi pártszervezetek tapasztalatait, megkülönböztetett figyelemmel törődik Budapesttel, hiszen itt él — dolgozik lakosságunk ötödé, párttagságunk negyede. — A látottak, hallottak újra és meggy, a cseresznye, a sárgabarack, a szilva, a fehérspárga, a paradicsom, a pritaminpaprika, a laskagomba. Természetesen számolni kell a külpiaci helyzet változásával. Spanyolország 1984-re tervezett csatlakozása a Közös Piachoz bizonyára rontani fogja helyzetünket, hiszen ezek az országok zöldség-, gyümölcsigényüknek, mintegy 2 százalékát hazánktól vásárolják. Az NDK- ban és Csehszlovákiában is gombamód szaporodnak a fóliasátrak. Egymás után fordulnak termőre a nemrég telepített gyümölcsültetvények. Tehát szűkülnek a lehetőségeink. Nem kétséges, hogy a jövőben egyre dinamikusabb vezetéssel, gyors információcserével, valamint jó minőséggel lehet csak talpon maradni. A Hungarofruct megyei kirendeltsége azt tervezi, hogy az idén a tavalyinál mintegy 3,5 százalékkal többet, 52—53 ezer tonna Bács-Kiskunban termett zöldséget, gyümölcsöt fog külföldön értékesíteni. Ahhoz viszont, hogy tovább emelkedjék a szakma becsülete, méginkább érvényt kell szerezni a kereskedelmi alapszabályoknak: a megfizetett minőségnek, a megbízhatóságnak és a közös érdeknek. Cz. P. Az idei béremelések átlaga nem sokban múlja majd felül az árindex növekedése okozta drágulásokat, a bérek elosztásánál azonban fellelhetők a szükséges differenciálási törekvések. Vagyis, aki többet vállal, értékesebb munkát produkál másoknál, az nagyobb mértékben részesül a bérfejlesztésből, míg akik erre nem kaphatók, esetleg kimaradnak belőle. A vállalatok, a termelő üzemek, a gazdaságok, a külkereskedelmi cégek háza táján éleződik , a verseny. Vetélkednek egymással, egyfelől a péz- züket egyre meggondolta b- ban kiadó hazai fogyasztók megnyeréséért, másfelől pedig abban, hogy a fejlődő országok olcsó dömpingjének, a fejlettek behozatali korlátozásainak ellenére a kínálati réseken betörjenek a tőkés piacokra is. Céljuk eléréséhez nélkülöz- hetelen az alkotó, fáradtságot vállaló, az új értékeket valójában létrehozó ember találékonysága és szorgalma. A munkahelyeken növekszik a becsülete azoknak, akik nem a ,Jelenléti díjra” aspirálnak, hanem — pontosságban, minőségben, értékben — mérhető módon többre vállalkoznak a kötelezőnél, az előírtnál, az átlagosnál. Van, ahol az ilyen többlet akarókat a teljesítménybérezés, a minőségi prémiumok rendszere teszi érdekeltté a versenyben. Másutt túlórával, a hivatalos munkaidőn kívül önkéntesen vállalt többletmunkával (működési engedély szakmunkásoknak, szerződés a vállalattal bizonyos szolgáltatások ellátására, vállalati-gazdasági munkaközösség stb.) lehet többet keresni. Némely munkakörben pedig az ésszerűsítések, újítások, netalán találmányok adnak olyan lehetőséget, amely az egyén és a közösség számára egyaránt gyümölcsöző. S ha már a gyümölcsnél tartunk köztudott: a ánunkásosz- tálynak körülbelül a fele falusi településeken él. A „két- laki” jelző egy évtizede még afféle pejoratív értelmű megbélyegzés volt. Mivel ma már tisztázott, hogy ennek a háztáji szorgalomnak nagy része van a kiegyensúlyozott — nem egy környező országban irigyelt — élelmiszerellátásunkban manapság erkölcsi, társadalmi megbecsülés övezi, emelett különféle kedvezmények előnyös, munkaeszköz-beszerzési és -értékesítési lehetőségek ösztönújra meg kell, hogy győzzenek bennünket: eddigi politikánkat kell követnünk, ez a politika szülte komoly történelmi eredményeinket, — folytatta a Központi Bizottság első titkára. — Rendszerünk szilárd, ezt ellenfeleink is elismerni kényszerülnek. Fejlődési ütemünk — igaz — alacsonyabb, mint a korábbi esztendőkben volt, de biztonsággal nézhetünk a jövőbe. S a világban ezt kevés ország mondhatja el magáról. Nyíltan vállaltuk: programunk az elért színvonal megtartása. Tisztességes, becsületes, vonzó program ez. Nem élünk függetlenül a világban, nem élünk elszigetelve a világ eseményeitől. Most hát intenzívebben és jobban kell politizálnunk, a jó szót nem sajnálva, az érvekkel ném takarékoskodva. Legfőbb érveink — tények! Gazdaságunk például bizonyította állóképességét az elmúlt években, holott ma 20 százalékkal kell többet exportálnunk, hogy ugyanazt megkapjuk, mint 1974-ben. Élünk, dolgozunk, megőrizzük, s — bizonyos vagyok benne, — tovább fejlesztjük elért vívmányainkat. Bizonyos vagyok benne, mert nincs többé olyan potenciálja a kapitalizmusnak, hogy e vívmányokat, — akár nálunk, akár a szocialista világ más országaiban — megsemmisítse. A nemzetközi helyzet az Egyesült Államok bizonyos irányító körei élezik, fegyverkezési versenyt szítanak, valamiféle erőfölényre törekszenek. Az okokról már sokszor esett szó, de nem árt ismételni: a kapitalista világ vezető ereje, ha mérleget készít, magára nézve bizony negatívnak találja. S a kapitalizmus, ha krízisbe került, a történelem során eddig még mindig a háborúban kereste a kiutat, a megoldást. De a világ nagyot változott, a háború ma már nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Természetesen a monopolkapitalizmus a helyzet élezésével több célt kíván elérni: brutáli- sabban léphet fel a népek szabadságtörekvéseivel szemben, s nagy hasznot vághat zsebre a fegyverkezésből. Lehetőségei azonban már korlátozottak. Mi jól ismerjük a társadalmi fejlődés törvényeit: az emberek szabadok, a népek nemzetek akarnak lenni. Senki sem állhatja útjukat — mondotta végezetül Kádár János, a Központi Bizottság nevében további helytállást, újabb sikereket kívánva a budapestieknek. zik e kettős szorgalmú embereket. Ök azok, akik — mert új családot alapítottak, s ősz- sze akarnak hozni egy mai igényeknek megfelelő otthont, mert szeretnének utazni, or- szágot-világot látni, mert szárnyra akarják bocsájtani, s nem is akárhogyan iskolából kinőtt csemetéiket; az ok különböző lehet — többet adnak a társadalomnak, hát jogosultak, hogy többet is kapjanak. Tegyük hozzá: a versenyfutás nem kizárólag egyéni, még csak nem is szűkén vett családi célokért folyik. Arról, hogy a népgazdasági törekvéseket, a lakosság ellátásának jobbítását mozdítják elő a többletszorgalom megszállottái, már beszéltünk. Az egy- egy település életkörülményeit közvetlenül szolgáló fejlesztések, támogatási formák az ott lakók forintjaiból — ez viszont teljesen új kezdeményezés. Nemcsak arra gondolunk, hogy sok helyütt szívesen vállalnak társadalmi munkát egy-egy óvoda, orvosi rendelő, vagy éppen a vízellátás javítása végett. Arra is, hogy kísérletképpen tíz városban — közöttük Baján is — a lakosság kommunális kötvényeinek segítségével hozzák előbbre az életkörülményeket javító beruházásokat. Mindez befolyásolja életszínvonalunkat, hozzájárul a versenyhez, amit országos, vállalati, vagy éppen családi léptékben vállalunk saját boldogulásunk érdekében. V. J. . Sl/; í •
