Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-05 / 54. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1982. március 5. Magyar—jugoszláv pártmegbeszélések A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságá- nak meghívására Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságá" nak tagja, a KB osztályvezetője március 3-án és 4-én látogatást tett Jugoszláviában. Fogadta őt Lazar Mojszov, a JKSZ KB elnökségének tagja, és ’ tárgyalt Vlado Janzsiccsal. a JKSZ KB elnökség végrehajtó titkárával, valamint Boriszlav Milosevics titkárhelyettessel. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszéléseken áttekintették a nemzetközi élet és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseit. Megelégedéssel méltatták a két testvérpárt, valamint a Magyarország és Jugoszlávia sokoldalú együttműködésének eredményes fejlődését. Megállapodtak az MSZMP és a JKSZ 1982-re és 1983-ra szóló együttműködési programjában. Puccsisták pere • Madridban tovább folytatódik a tavaly februári puccskísérlet fővádlottjainak pere. Képünkön egy plakát látható — amelyből a baloldali pártok aktivistái egyre többet helyeznek el az utóbbi napokban a spanyol fővárosban —, s azt követeli, hogy sújtsák életfogytiglani börtönbüntetéssel az államcsínykisérlet két vezetőjét, Tejerót és Boscht. (Telefotó) Változások Panamában Panamában szerdán átszervezték a nemzeti gárda - vezetését, és eltávolították legkonzervatívabb tagjait. A közép-amerikai országban a nemzeti gárda tölti be a hadsereg és a rendőrség szerepét. Az átszervezés keretében ezredessé léptették elő Ruben Dario Paredes alezredest, aki ezután átvette a nemzeti gárda főparancsnokságának tisztét. Nyugdíjazták a vezérkari főnököt és a vezérkar több tagját is. Az új főparancsnok, az ország legnépszerűbb katonai—politikai személyisége, és ő rendelkezik a legtöbb eséllyel arra, hogy az 1984-ben tartandó általános választások után Aristides Royot felváltsa az elnöki székben. Mitterrand a knesszetben Francois Mitterrand francia köztársasági elnök csütörtökön a jeruzsálemi knesszet szószékéről a palesztin állam megalakítása mellett foglalt állást, a konfliktusban érintett felek kölcsönös elismerésén alapuló párbeszédét sürgette, de óvakodott attól, hogy véleményt nyilvánítson a palesztin nép képviselte kérdésében. Izraeli hivatalos tartózkodása második napján elhangzott beszédében Mitterrand hangsúlyozta, hogy Párizs nem kíván „döntőbíróként vagy közvetítőként” fellépni a válság szereplői között, de minden érdekelthez „egy nyelven” akar szólni. Az elnök nyomatékkai hangoztatta a népeknek a létezéshez való elidegeníthetetlen jogát, amely, mondta, ugyanúgy megilleti Izrael népét, mint szomszédait, nevezetesen a ciszjordániai és gazai palesztinokat. Válaszában Begin miniszterelnök határozottan elvetette vendégének a párbeszédre s a palesztin államra vonatkozó indítványát s megállapította: „a francia —izraeli tárgyalásokon továbbra is akadályt jelent az, hogy Franciaország támogatja a Ciszjordá- niá'ban és Gázában felállítandó palesztin állam gondolatát.”. A Mitterrand-beszéd után a palesztin ellenállás köreiben az uralkodó érzés — bejrúti jelentések szerint — a csalódás és a felháborodás volt, ám hivatalos állásfoglalásra nem került sor. Ezt a megfigyelők azzal magyarázzák, hogy a palesztin vezetők behatóbban tanulmányozni kívánják a francia politikus beszédét, és gondosan mérlegelni akarják válaszukat. (MTI) Magyar felszólalás Genfben A genfi leszerelési bizottságban, amely ezekben a hetekben a nukleáris leszerelés kérdéseivel foglalkozik, csütörtökön felszólalt dr. Kőmíves Imre nagykövet, a magyar küldöttség vezetője. Megerősítette: a Magyar Népköztársaság népe és kormánya változatlanul a' legsürgősebb feladatnak tekinti a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetését, az atomháború veszélyének felszámolását, s a nukleáris leszerelést, ezen belül mindenekelőtt az atomfegyver-kísérletek teljes és általános betiltását. A nagykövet elítélte az Egyesült Államok merev magatartását, amelynek következményeként a bizottság még mindig nem tudott eredményt elérni ezekben az égető fontosságú kérdések-' ben. Rámutatott arra, hogy a bizottság tagjai átlátnak Washington megtévesztő tárgyalási „receptjén.” Kőmíves Imre végül — Magyarország és az NDK küldöttsége nevében — munkaokmányt terjesztett a leszerelési bizottság elé. Ebben részletesen kifejtik javaslatukat, amely előirányozza egy nemzetközi megállapodás mielőbbi kidolgozását és elfogadását arról, hogy ne telepítsenek nukleáris fegyvert olyan területekre, ahol jelenleg még nem tárolnak ilyen fegyvereket. * Genfben csütörtökön teljes ülést tartott az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. (MTI) STEFAN OLSZOWSKI A LEMP HELYZETÉRŐL Tisztul a politikai légkör A Lengyel Egyesült Munkáspárt soraiban továbbra is bonyolult a helyzet, annak ellenére, hogy a párt osztálybázisa nem rendült meg az elmúlt másfél év során. Az 1980. augusztusában kirobbant széles körű konfliktus, majd a nyomában fokozódó ellenforradalmi hullám aktivizálta a pártban az olyan erőket, amelyek vagy nem voltak a marxista-leninista ismeretek birtokában. vagy pedig átengedték magukat különféle anarcho-szindi- kalista, illetve burzsoá nézeteknek. Mint Stefan Olszowski, a LEMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a skierniewi- cei vajdasági pártbizottság ülésén kifejtette, ilyen talajon különféle megalkuvó, jobboldali koncepciók nyertek teret. Egyesek odáig mentek, hogy a Szolidaritás által kikényszerített béremeléseket, a munkaidő megalapozatlan csökkentését a dolgozók sikereként könyvelték el. A Szolidaritás létrejöttében — helytelenül — a pozitív változások garanciáját látták. Az eszmei naivitás, az engedékenység, a megalkuvás vitt rá bizonyos párttagokat arra, hogy kilépjenek a pártból, vagy hogy sztrájkokban vegyenek részt. A kommunistaellenes támadásnak szerepe volt és részben még most is szerepe van abban, hogy a párt egysége és ereje nem kielégítő — mondotta Olszowski, majd hozzátette: ma már megszűnőben van a párttagok körében az eszméi zűrzavar, a politikai légkör tisztul és stabilizálódik. Mint megfogalmazta, az ellenforradalommal szemben, a lengyelországi szocializmus megszilárdításáért vívott harc során lehet majd elérni, hogy a LEMP ismét aktív politikai szervezet, munkásjellegű, a társadalmi igazságosságot, a dolgozók érdekeit képviselő párt legyen. A lengyel párt- és állami küldöttség napokban tett moszkvai látogatásáról szólva Olszowski hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióval való kapcsolatok meg- bonthatatlanok, és a párt a gyengítésükre irányuló minden próbálkozással határozottan szembeszáll. A moszkvai megbeszélések új, fontos, konkrét impulzusokat adtak a lengyel—szovjet együttműködésnek, főként a politikában és a gazdaságban — mondotta a KB titkára, majd emlékeztetett arra, milyen nagy jelentőségük van a Szovjetunió által szállított nyers- és alapanyagoknak, termékekek egy olyan időszakban, amikor Lengyelországot komoly gazdasági veszteségek érik a szocialistaellenes erők kampánya miatt. Igen fontos munkát végeznek azok a szovjet —lengyel szakértői csoportok, amelyek jelenleg felmérik: melyek a lengyel ipar azon területei, ahol a normális termelési ütem fenntartásához nélkülözhetetlen a szovjet segítség. Katowicéi ítéletek A sziléziai katonai körzet bírósága háromtól négy és fél évig terjedő szabadságvesztésre ítélt három olyan személyt, aki tavaly decemberben, közvetlenül a szükségállapot bevezetése után sztrájkot szervezett a jastrzebiei Borynia szénbányában. További nyolc vádlott a szervezésben való részvétel miatt egytől két évig terjedő börtönbüntetést kapott. Ez utóbbiak közül néhánynak az esetében az ítéletek végrehajtását két-, illetve négyévi próbaidőre felfüggesztették. (MTI) KUBA Megvalósulnak a párthatározatok • Kelet-Kuba Granma lartoinánya rizstermeléséről nevezetes. A képen: zsákba kerül a feldolgozott rizs. „Termelés és védelem”. A Kubai Kommunista Párt II. Kongresszusának jelszavai híven tükrözik a párt ideológiai munkájának jelenlegi fő vonalát. Más szavakkal: mindent el kell követni a szocialista Kuba gazdasági erősítésére, anyagi jólétének emelésére, és egyidejűleg mozgósítani a dolgozókat a Karib- tengeri szigetország szocialista vívmányainak védelmére, az USA-imperializmus agresszív terveinek visszaverésére. Ebben a törekvésükben a kubai kommunisták szorosan együtt haladnak a szocialista testvérországokkal. A kongresszus joggal hivatkozhatott a kubai dolgozók öntudatára, gyors politikai-ideológiai és kulturális fejlődésére. Ez a többi között abból is következik, hogy a párttagság összetételében a munkások száma megháromszorozódott, és az üzemekben megerősödött a párt vezető szerepe. A KKP elsőrangú feladatának tártja a tagság rendszeres ideológiai nevelését. Ezt a célt szolgálja mindenekelőtt a NICO Lo- pezről elnevezett háromévés nemzeti pártiskola, amelynek a havannai központon kívül az ország mind a hat tartományában fiókintézetei vannak. Más képzési formák, tömegszervezeti és különböző szakterületi oktatások szolgálják ugyanezen célok elérését. A pártvezetés joggal hivatkozhatott arra, hogy a növekvő elméleti és szakmai tudás tette lehetővé az olyan kimagasló termelési eredmények elérését, mint a „Revolucion de Octubre” műtrágyagyár jelentős terv túlteljesítése, amely korántsem elszigetelt jelenség az ország üzemeiben. A cukorárak jelentős esése ellenére az 1981-es esztendőben 8 százalékkal növelték ezen alapvető iparág árutermelését, ami 5 százalékkal haladja meg a kongresszus előirányzatát. Az 1980 81-es cukornádaratás egyébként a forradalom történetében kiemelkedő eredményeket hozott. A kubai kommunisták ideológiai érettségére utal, hogy a szigetország aktív internacionalista segítséget nyújt más népeknek. Nicaraguában például önkéntes tanítók százai tevékenykednek, Kubai építőmunkások ezrei, orvosok és ápolónők százai működnek számos fejlődő országban. <-<>•) Szövetség kontra üzlet? Ronald Reagan amerikai elnök elhalasztott minden döntést a Szovjetunió ellen alkalmazandó további gazdasági szankciókról, és ezekről csak azután hatá- ioz, hogy a James Buckley külügyminiszter-helyettes vezette küldöttség hazatér nyugat-európai egyeztető tárgyalásairól — ezt erősítette meg szerdán Dean Fischer, a külügyminisztérium szóvivője. Buckley utazásának időpontját azonban még mindig nem közölték. A szóvivő mindazonáltal hozzátette, hogy Washington változatlanul a nyugateurópai—szovjet földgázcső ügylet ellen van. A külügyminisztériumi szóvivő bejelentése szerint a halasztás — és Buckley missziója — elsősorban a Szovjetuniónak nyújtható Tiitelek feltételeinek további szigorítására, amerikai olajos gázipari berendezések exportjának végleges megszüntetésére, és arra a kísérletre vonatkozik, hogy az amerikai kormány a nyugat-európai partnerek közreműködésének akadályozásával késleltesse a gázvezeték építését. Mint a szóvivő elmondta, ezek azok a kérdések, amelyekkel kapcsolatban „jobb együttműködést kell kialakítani a szövetségesekkel”. Az AP amerikai hírügynökség emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok nyugat-európai szövetségeseinek nem akaródzik követni az amerikai kormány nünden szovjetellenes lépését. Nem ítélik meg egységesen a szankciók értelmét az Egyesült Államok politikai köreiben sem. Szarvasmarhahús-termelő gazdasági társaság alakult A húshasznosítású szarvasmarha-állomány növelésére, a tartás jövedelmezőségének fokozására csütörtökön szarvasmarhahústermelő gazdasági társaság alakult hatvan résztvevővel. A Me* zőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát gesztorságával működő társaságnak állami gazdaságok, téeszek, cukorgyárak, az állat- tenyésztési kutatóintézet, az Álforgalmi és Húsipari Tröszt és a TERIMPEX a tagjai. A húshasznú szarvasmarha-tartás fejlődése — a tejtermelésre fenntartott tehenészetekéhez képest — az elmúlt években megtorpant, az állomány megcsappant, s a tartási körülmények sem tették lehetővé az ágazat gazdaságosságának növelését. Ugyanakkor a marhahús keresett termék a külpiacon. Éppen ezért, az állomány növelésére, a tartástechnológiák színvonalának emelésére fogtak most össze az üzemek, közös munkával igyekeznek megteremteni ehhez a feltételeket. A jövedelmezőség javításához mindenekelőtt új tartási, takarmányozási technológiákra van szükség. Az olcsó takarmány pedig szinte adott; a cukor- és a szeszipar alig-alig hasznosított melléktermékei értékes kiegészítői lehetnek a szarvasmarhák napi étrendjének. Több cukorgyár és az állattenyésztési kutatóintézet öt gazdaság bevonásával ki is dolgozta már a répaszelet*tartó- sítás eljárását, amellyel nemcsak egy rövid szezonban, hanem egész évben lehetővé válik az állatok etetése. A módszert a társaság közreadja tagjainak, s ezzel évi 2 millió tonna ilyen takarmányhoz juthatnak az állattartók. Megvannak már az olcsó elhelyezési típustervei is. Még az idén négy helyen: a mezőhegye- si, a sarkadi, a hajdúnánási és a szerencsi gazdaságokban téeszek- ben olyan mitatelepeket alakítanak ki, ahol az új tartási, takarmányozási technológiák a gyakorlatban mutatkoznak be._ s modellként működnek a többi tag számára. A húshasznosítású szarvasmarha-állomány jelenleg 75 ezer állatból áll, s számítások szerint a társaság működése nyomán 1985- ig megkétszereződhet a számuk. Eredményesen működnek a szerződéses üzletek A szerződéses és bérleti forma bevezetésének egyéves tapasztalatairól tájékoztatták csütörtökön az újságírókat a Belkereskedelmi Minisztériumban. Herner Ernő főosztályvezetőhelyettes emlékeztetett arra, hogy 1981. január 1 óta lehet szerződéses formában üzemeltetni kisebb létszámú üzleteket és vendéglátóhelyeket, s a magánkereskedők szélesebb köre bérelhet ilyen boltokat. Az első évben még viszonylag mérsékelt volt a vállalkozó kedv, a meghirdetett több mint ötezer üzletből 2054-re akadt szerződéses üzletvezető, körülbelül 2000-rel nőtt a magánkereskedők száma, közülük 160-an állami boltot bérelnek, a többik önállóan létesített elárusitóhelyet. Körülbelül annyi pályázat érkezett a vállalatokhoz és szövetkezetekhez, ahány üzletet meghirdettek, amíg azonban a boltoknak körülbelül a felére senki sem tartott igényt, egy-egy budapesti vendéglátóhelyre átlagosan hárman is pályáztak. Szívesen kötnek szerződést ruházati, háztartási, műszaki és dohányboltokra is, viszont nem eléggé népszerűek az élelmiszerüzletek. Pedig a szerződésbe adott 346 élelmiszerbolt eredményesen működik. A boltok iránt nagyobb az érdeklődés a városokban, kisebb a falvakban. Az új formában működő üzletek forgalma két-háromszor olyan gyorsan növekszik, mint más hasonló boltoké. A vásárlók általában máris megkedvelték ezeket az üzleteket, hálásak az udvariasabb, figyelmesebb kiszolgálásért, értékelik az eladó és a vevő személyes kapcsolatát. A nyitvatartási idő is rugalmasabban alkalmazkodik az igényekhez. A szerződéses üzletek a megnövekedett forgalmat mintegy 20 százalékkal kisebb létszámmal érik el. Az átalánydíj formájában befizetett nyereség majdnem kétszer akkora, mint a bolt korábbi nyeresége, a korábbi veszteségeket is sorra felszámolják. Az új forrna természetesen a problémáktól sem mentes, jócskán akad még tennivaló. Az üzletvezetők jelentős része árubeszerzési nehézségekre panaszkodik, amin széles választékkal rendelkező önkiszolgáló raktárak országos hálózatának kiépítésével is igyekszik segíteni a minisztérium. A hatóságok bővíteni kívánják a forgalomba hozható termékek körét, enyhíteni azokat az elírásokat, amelyek a szerződések megkötéséhez végzettséget, bizonyítványokat követelnek meg. A legfontosabb a rátermettség. Tervezik a forgóeszközök megváltására vonatkozó licitálás megszüntetését, hogy a nagyobb befektethető pénzzel rendelkezők ne kerüljenek előnyösebb helyzetbe. Fölmerült annak gondolata is, hogy a jövőben a vállalatok esetleg ne három, hanem ötéves szerződéseket kössenek, ami növeli a boltvezetők biztonságérzetét, erősíti bizalmát. Az év folyamán körülbelül 5000 szerződés megkötésére és többszáz bolt bérbe adására számítanak. (MTI) Figyel és alakít HUSZONÖT ÉVE, 1957 márciusában jelent meg gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő első száma. Nincs mód e 25 évfo- lyam sajtótörténeti elemzésére, ámde kárpótolhat-e monográfia hiányáért az újság működésének néhány tanulsága. Gyaníthatóan többről is van szó mint kárpótlásról; ha a jubileumot a mai teendőkhöz hasznosítható forrásként kezeljük, akkor a Figyelő munkássága a hazai közgazda- sági sajtóelméletnek éppen ilyen tapasztalatait kínálja. NEM RANGSOROLÁS, ha a sajtóelméletre utalunk, jóllehet, politikatörténetről, és — részeként — e negyedszázad gazdasági fejlődésívéről kellene elsősorban szólni. Ám a korszak, - amelyben a lap munkához látott, a politika elsődlegességét már nem hatóságilag elrendelt primátusnak tekintette, hanem a realitások, a tapasztalatok összegezett — tehát politikává emelt — kifejezésének. Ily módon a Figyelőnek nemcsak módja nyílt rá, de éppen a kor követelményeként érvényesíhet- te azt a törekvését, hogy a gazdasági újságírásban, a közélet alakításában új utakon induljon el. Milyen előzményekre hagyatkozhatott? A hazai kapitalista sajtó gazdasági laptípusa — jobbára tőzsdei hírszolgáltatásával, a „magasabb” üzleti körök raf- finált kiszolgálásával — aligha bizonyult előzménynek, s még kevésbé az ökonómiai zsurnalisztikának az a — Mikszáthtól Krú- dyig és Heltaiig olyan elnéző derűvel ábrázolt, s az irodalmi eredetben Maupassant-ig visszavezethető típusa, amelyhez inkább a zsaroló zsurnalizmus jelzője kapcsolható. A másik, közvetlen előzményt is sok szempontból meghaladásra ítélte a kor. Az ellenforradalmat megelőző években ugyanis, sajtóelméletileg, a közgazdaság, mint publikációs szakág nem létezett; helyét inkább az érzelmi hatások, olykor csak a felszólító módban fogalmazott instrukciók foglalták el. A FIGYELŐ — a tömegkommunikáció és a közgazdaságtudományi folyóirat közötti sávban működve, mindkettőtől különbözik, ám mindkettő módszereit alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy a társadalmi-gazdasági igényekre gyorsan reagálva, a változásokat frissen észlelve dolgozik, érvényesítve egyszersmind a tudományos, ám olvasható-közérthető közlési módszereket. A párt gazdaságpolitikáját tolmácsolva — s egyben közreműködve e gazdaságpolitika formálásában —, a Figyelő az új gazdasági gondolatok publikációs fóruma, s a gyakorlati alkalmazás tapasztalatainak színvonalas lapja lett. Így érzékelte az újság a hatvanas évtized elején azt a változást, amelyet azóta az ex- tenzív források szűkülésének nevezünk, s mely változások a gazdasági reform gondolatához, majd vitákban kiérlelt alkalmazásához vezettek. Sajtótörténeti tény, hogy a Figyelő egyike volt azoknak az érzékelő ,,antennáknak , amelyek „fogták” a változások jelzéseit; ezért adott teret az újság a reformot előkészítő vitáknak, javaslatoknak. A GAZDASÁG hatékonyabb működésének, a változások befogadási készségét erősítő vállalati magatartásnak gazdasági és társadalmi feltételeit mindig ösz- szefüggö rendszerként értelmezte az újság. Ezért szólhatott teljes egyértelműséggel arról az előnyről, amit az agrárgazdálkodásban a háztáji, és a közös együttes fejlesztése jelent; ezért vált a Figyelő a kezdeményezés, a vállalkozókészség elismerésének, megbecsülésének — s az ebből következő irányítási, vállalatszervezési koncepcióknak is — következetes támogatójává.
