Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-24 / 70. szám

1982. március 24. • PETŐFI NEPE • S Változatlan adottságokkal, de hatékonyabban Beszélgetés a kalocsai áfész elnökével Bár a kedvezőtlen adott­ság fogalma a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetekkel kapcsolatosan honosodott meg, a kalocsai áfész hely­zetét is így jellemezhetjük. Annak idején városi pozíciójából kiszorult, amikor a jog­szabályok már lehetőséget adtak visszaszerzésére, pénze nem volt rá. Tevékenységében a bolti kiskereskedelem aránya 75 százalékos, 13 község, 19 szállás (tanyacsoport) tartozik mű­ködési körzetéhez. A 170 bolt többsége egy-, kétszemélyes. Több mint egy évig helyettesítette a szövetkezet időközben nyugdíjba ment elnökét Tamás Sándor. Amikor az idei rész- közgyűléseken első számú vezetőnek választották, legalább annyian fejezték ki részvétüket, mint ahányan gratuláltak neki. — Éppen húsz esztendeje dolgozik a szövetkezetben. Mint hallottam, a könyvelőtől kezdve az elnöki posztig majd­nem minden munkakört ki­próbált. Jó ismerője tehát helyzetüknek. Milyennek íté­li meg? — Nehéznek, de nem remény­telennek, mint sokan vélik. A múlt évi 495 millió forintos ár­bevételünkkel szemben a 7,7 mil­lió forintos nyereség adottsága­inkhoz (és általában a kiskeres­kedelem jelenlegi körülményei­hez) viszonyítva nem rossz ered­mény. Az előrelépéshez, ponto­sabban a látványos fejlődéshez azonban kevés, ilyenre nem is tudunk vállalkozni. De arra igen, hogy az elkövetkező években a forgalmat növeljük, s a nyere­ségszint csökkenését megállítsuk. — Hogyan tudják ellensú­lyozni a költségnövekedés ál­talános tendenciáját? — A szövetkezet egész terüle­tét átfogó takarékoskodással. Ez mindenekelőtt a létszámra vo­natkozik, vagyis a munkaviszo­nyukat megszüntetők helyett nem veszünk fel új dolgozót. Ez ná­lunk annál inkább indokolt és szükségszerű, mivel az áfészek között a szakképzettség színvo­nala itt a legjobb, a bérszínvo­nal viszont egyike a legalacso­nyabbaknak. — Várnak-e valamilyen megoldást a szerződéses üze­meltetési rendszertől? — Sóikat nem, az eddig meg­hirdetett egységeinkre ugyanis egyetlen jelentkező sem akadt. Nem azért, mert aránytalanul so­kat kértünk, még csak nem is érdeklődtek a feltételek iránt. Ez önmagában érzékelteti, hogy szö­vetkezetünk azokon a területe­ken vállalta magára a lakosság alapellátását, ahol az átlagosnál is alacsonyabb a haszon. — Ez a jövőben sem válto­zik. Mi a kiút? — Következetesen folytatjuk a kisboltok forgalmának felméré­sét. elemzését. Ahol lehetséges egy személyt bízunk meg két ta­nyai bolt vezetésével (váltott rendszerben), egy-két órai forga­lom miatt indokolatlan az egész napos nyitvatartás. Ezzel eddig is tisztában volt mindenki, de nem értett egyet, mert más volt a szemlélet. Az ellátás színvonalá­nak megítélésében nagy szerepe volt az árusítás időtartamának. Pedig hogy ez energiafelhaszná­lásban mit jelent, nem kell hang­súlyozni. — Ügy tudom, takarékossá­gi terveik között szerepel az energiafogyasztás csökkenté­se is. Az avatatlan úgy kép­zeli, a kereskedelemben ezt a hűtőszekrények kikapcsolásá­val lehet elérni. — Erről szó sincs, sőt . egyre több hűtőre van szükség. A nyi­tott hűtőket viszont be kell fed­ni, takarékoskodni lehet a vilá­gítással, a reklámköltségekkel és így tovább. A legtöbbet azonban az energiagazdálkodás javításá­ban a fűtési mód megváltoztatá­sa jelenti, az olaj- és villany­kályhákat hagyományos tüzelé- sűekre cseréltük. A beruházás máris megtérült a költségek csök­kenésével. Sokat várunk a szer­vező intézet segítségével kidolgo­zott új szállítási módszertől is, évente mintegy hétszázezer fo­rintot nyerünk a szállítások ész­szerű megszervezésével. — Törekvéseik, érthetően, a tevékenységükben legmaga­sabb arányt képviselő keres­kedelem gazdaságosságának javítására irányulnak. Más te­rületen mik az elképzeléseik? — A vendéglátás fejlesztése a mostani ötéves terv feladata, el­sősorban a különböző okok miatt bezárt egységeink felújítása. Er­re nemcsak elköteleztük magun­kat a lakosságnak, a tagságnak, hanem a vendéglátás nyereség­szintünket is emelni fogja. Ezen kívül szolgáltató és ipari szak­csoportok szervezésével igyek­szünk gazdaságossági mutatóin­kat javítani. Beruházásaink fo­kozatos megvalósításában pedig a korábbiaknál nagyobb mérték­ben számítunk tagjaink anyagi segítségére. Kovács Kiár» A KÖLTSÉGVETÉSI ÜZEM IDEI TERVEI KISZ-lakótelep épül Lajosmizsén A lajosmi/sei tanács Építési-Költségvetési üzeme jelentős részt vállal hosszú évek óta a nagyközség fejlesztésében és a kommunális feladatok ellátásában. Az alig 110 dolgozót foglalkoztató üzem az elmúlt öt év alatt például 85 lakást épített. Nevéhez fűződik a járási szociális otthon tavaly át­adott, 60 személy befogadására alkalmas új épületszárnya, valamint a Központi Általános Iskola szintén a múlt évben befejezett, nagyobbszabású rendezvényekre is alkalmas — sportcsarnoka. Ratkai István üzemvezetővel a napokban arról beszélgettünk, milyen feladatokat kell megoldaniok ebben az esztendőben. — Volt mit tennünk a télen is — mondotta Ratkai István —, de most, hogy megérkezett a ta­vasz, sokasodik a munkánk. A napokban látunk hozzá a Mező fmre utcában annak a KlSZ-la- kótelepnek az építéséhez, ahol 1985-ig 138 lakásba lehet beköl­tözni. Az első két — egyenként 6 lakásos — ház alapozását most kezdjük. Az E 5-ös út mentén az idén négyszintes, 33 lakásos, kis* sé távolabb pedig 16 lakásos, OTP-s ház építéséhez látunk hoz­zá. Ezenkívül még egy 8 millió forintos építkezésen is dolgo­zunk. A Budapesti Politur Vegy­ipari Szövetkezet részére 500 négyzetméteres műhelycsarnokot építünk. A múlt ősszel már vé­geztünk az alapozással, s re­mélhetőleg az év végére át is adjuk a létesítményt. Kommunális szolgáltató tevé­kenységünk sokkal könnyebb lesz. mint az előző években volt. Két. mintegy másfél millió forint ér­tékű új géppel gyarapodtunk. Egy kuka-szemétgyűjtő gépkocsi­val és egy nagy teljesítményű földmunkagéppel. Az utóbbi je­lentős segítséget nyújt majd az út- és járdaépítéshez és a külön­böző tereprendezési munkához. Szennyvízszippantó kocsit is vá­sároltunk, amellyel gyakorlatilag megoldottnak tekinthető a nagy­községben a folyékony hulladék összegyűjtése. Dolgozóink most munkálkod­nak a játszóterek és parkok rend­behozásán. Mintegy 100 szabadtéri padot és sok játszóeszközt kell felújítanunk és befestenünk a ki­helyezés előtt. O L. A mozgás­sérültek javára A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház XI. szintjén újabb ki­állítást láthattak az érdeklő­dők, az egészségügyi klub szervezésében. A tárlatot Egri János, a televízió főmunkatár­sa és dr. Makay László kór­házigazgató főorvos nyitotta meg. Különböző merész fantá­ziával rendelkező alkotások kerültek a látogatók elé, ame­lyek megvásárolhatók. A kiállító művészek között szerepel Szegvári Károly is, aki munkás-paraszt család le­származottjaként 1920. január 9-én született Tószegen. Pá­lyafutásának kezdetétől fogva szociális és humánus beállí­tottságú ember. Mély humani­tása minden alkalommal kéz­zelfoghatóan nyilvánul meg művészetében. Festői nyelve­zetét igyekszik mindenki szá­mára közérthetővé tenni. Mű­veivel javarészt a hazai tájat, s ott is többek között legin­kább a tanyavilágot ábrázol­ja. Festményeibe állandó jel­leggel beleötvözi a gyermekkor küzdelmekkel telített szenve­déseit, amelyek egyéni roman­tikát adnak képeinek. A külföldi műértő közönség jóval előbb fedezte fel, mint a hazai. 1968-ban kiállítása nyílt meg Olaszországban, a Vatikánban, ahol Antonio Bo- naintó akkori polgármester aranyéremmel tüntette ki. To­vábbá a Moszkvai Hadtörté­neti Múzeumban háborús té­májú alkotásaival szerepelt, amelyek a katonaélet kemény, oly sokszor megdöbbentő való­ságát ábrázolják. A műveiből származó bevé­telek összegéből alapítványokat létesített, amelyek közül egyik legfigyelemreméltóbb a tósze­gi: ötvenezer forint. Stipendi­umadomány támogatja az általános iskola végzős diák­jainak továbbtanulási lehető­ségét. Amennyiben ez a fent említett összeg kimerül, úgy azt a művész megújítja. Nem kevesebb érdeme van a fóti gyermekek részére történő fel­ajánlásának sem. Kiskunhalason hat műalko­tással jelentkezett, melyek mindegyike megvásárolható. A képek összegének egy részét (kb. huszonötezer forintot) felajánlotta dr. Makay László kórházigazgató főorvosnak, hogy azt fordítsa a kórház te­rületén felépült Mozgássérül­tek Gondozó Intézetének a ja­vára. Az új intézmény nagy öröm­mel fogadta a művész újabb humánus megnyilvánulását. Köztudott, hogy milyen jelen­tős összegeket emészt fel ha­zánkban az egészségügynek ez a kérdése: rehabilitáció. Sok helyen temérdek erőfe­szítésbe, rengeteg társadalmi munkába került a létesítmé­nyek felépítése, üzembe he­lyezése. Kiskunhalason is így történt, azonban a meglevő felajánlás által a kezdet zök- kenőmentesebb lett. Épp ezért a leendő gondozottak és a ve­zetőség nevében köszönet jár Szegvári Károly festőművész­nek, mély emberségéért. Beszedics Antal Krím, Bács-Kiskun és Krím Testvérmegyékről ír a Fáklya Ügy látszik, mind jobban tuda­tosodnak azok az értékek, ame­lyeket Bács-Kiskun és a szovjet­unióbeli Krím immár két évtize­des barátsága hozott Erre utal, hogy alig egy hónap leforgása alatt sorra ilyen cikkek jelennek meg a magyar nyelvű szovjet la­pokban is. A Lányok, asszonyok után a Szovjetunió jelentkezett beszámolójával, amelynek V. Makarenko, az Ukrán Kommu­nista Párt Krím megyei Bizott­ságának első titkára a szerzője. Ugyancsak ő írt beköszöntőt Ter­mékeny kapcsolatok címmel a Fáklya legújabb, idei 6. számá­ban: „Rendszeresen elküldjük egymáshoz küldöttségeinket, in­formációcserét folytatunk a párt­ós ideológiai munkáról, kölcsönö­sen tanulmányozzuk egymásnak az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban elért eredmé­nyeit. Huszonöt vállalat és gaz­daság tart fenn közvetlen kapcso­latokat egymással. Az eltelt húsz év alatt sok hű barátra tettünk szert Bács-Kis- kunban. Jó, elvtársi kapcsolataink alakultak ki velük. A társadalmi, politikai és gazdasági területeken folytatott együttműködésünk elő­segíti mindkét megye gazdasági fejlődését, erősíti hivatalos, szak­mai és személyes kapcsolatain­kat.” Szerkesztői tudatosságra vall az összeállítás. A hátsó borító szí­nes fotója a csodálatos krími ten­gerpart üdvözletét küldi, utalva egyben a 11. oldal képes riportjá­ra. Itt Jalta múltja és jelene mu­tatkozik be. Jellemző a „szovjet Riviéra” központjaként is emle­getett város pezsgő életére, hogy tavaly több mint 2 millió üdülő­vendéget, köztük 160 ezer külföl­dit fogadott. L. Kajmakov arról számol be, hogy magyar nyelvű szakkör is működik a fekete-tengeri félszi­geten, a „Béke és a külföld né­peivel való barátság megyei há­zában.” A csoport foglalkozásait Alekszandr Csejpes vezeti. Mint elmondta: „Tolmácsként végzett munkám segítségemre volt a be­szélt nyelv elsajátításában, szó­kincsem bővítésében. Látom, hogy ma már sokan szeretnék földi­jeim közül megtanulni a ma­gyart, és igyekszem ebbben se­gíteni nekik ” A testvérmegyei összeállítás az 50 millió lakosú Ukrajnát bemu­tató lapszám szerves részeként látott napvilágot. Nyugdíjasok a pult mögött Bővül a nyugdíjasok munka- vállalási lehetősége a belkereske­delemben és a vendéglátóipari hálózatban. A jövőben időkorláto­zás nélkül vállalhatnak fizikai munkát az élelmiszer-kiskereske­delemben, a vendéglátóiparban, szállodákban, idegenforgalmi hi­vatalokban, utazási irodákban, valamint a Fővárosi Dohánybolt Vállalat üzleteiben. Többen dol­gozhatnak az iparcikk-kereskede­lemben is fizikai munkakörben, az eddigi 840 óra helyett 1260 órát. Valamennyi kereskedelmi vál­lalat és szövetkezet lehetőséget kapott arra, hogy az eddiginél nagyobb létszámban — nem fizi­kai — munkakörökben is korlátlan ideig foglalkoztasson nyugdíjaso­kat. amíg keresetük nem haladja meg az évi 30 ezer forintot. A vállalatok várhatóan főként saját, a szakmában több évtizedet eltöltött nyugdíjas szakembereiket alkalmazzák, akik az új rendel­kezések alapján több jövedelem­re tehetnek szert, s munkájukkal jelentős mértékben enyhíthetnek majd a kereskedelem gondjain. (MTI) AUTÓMENTÉS MAGÁNVÁLLALKOZÁSBAN Miként lehet lyukat beszélni valakinek a hasába? Helyet foglaltam a fogorvo­si karosszékben és kijelentet­tem: — Sajnos, figyelmeztetnem kell, hogy a fájdalomcsillapító injekciók nincsenek rám ha­tással. — Badarság — felelte ha­tározottan a fiatal orvosnő, olyan magabiztossággal, ami­lyen a 25—26 éveseknél szo­kásos. Es beadta az injekciót. — Üljön csak nyugodtan, mindjárt érezni fogja, hogy elzsibbad a szája széle. En engedelmesen ültem és vártam, de szokás szerint semmi efféle nem történt ve­lem. — Az ínye sem veszítette el az érzékenységét? — tudakol­ta a fiatal teremtés, és ránc­ba vonta a bájos homlokát. Megcsóváltam a fejemet. Az orvosnő megérintette az ínye­met valamilyen fogorvosi szerszámmal, és én fájdal­mamban felkiáltottam. — Igen bonyolult eset — je­lentette ki a fogorvosnő. — Várjon még egy kicsit, addig más páciensekkel foglalkozom. En ott ültem és hallgattam a rendelőben dolgozó, pácien­sek fölé hajló négy fogorvos- nö szapora csacsogását. — Dehogy, akármit mond isi — heveskedett az egyik barna arcú, barna hajú te­remtés — a „Los Jraquere” együttes ezerszer jobb, mint a „Van-Van"... — Én tegnap a „Boldog nap­jaink" című filmet láttam — csicsergett egy nádszálhoz ha­sonló termetű, magas, szőke orvosnő. — De miféle boldog napok ezek, amikor a film olyan szomorú, hogy az em­bereknek valósággal könnybe lábad a szeme, különösen a végén, amikor az a férfi... — Hát azt hallotta-e, hogy tegnap csuda klassz cipők vol­tak az üzletben, tudja, olyan divatos sarkúak ... — Hogy tetszik magának Rámán? A főorvos sofőrje? Tudja, ő meg a főnővér ... — Ezt aztán nem gondoltam volna, hogy valaki ráfanyalod­jon ... — Mindig drapp színű blúzt hord . . . — örökösen dühös, mint valami fúria ... — Valóban fúria. Azt mond­ják, hét férj menekült már el mellőle... — Mindig drapp színű... — A cipője? — Dehogy a cipője — a blú­za.' — Lehet, hogy fúria, de Rá­mán is megéri a pénzét... — Olyan, mint a páva ... — Inkább pulykakakas ... Ereztem, hogy a fejem szé­dülni kezd, és minden egyre gyorsabban forog körülöttem. Ebben a pillanatban odalépett hozzám az orvosnőm. Gépie­sen kinyitotta a számat. — Fáj? — kérdezte. — Nem — habogtam. — No látja. — Benyúlt a számba valamilyen fogorvosi szerszámmal, én azonban sem­mit sem éreztem. Fejemben őrült sebességgel forgott Rá­mán, és drapp színű cipőt vi­selt. Életemben most először értettem meg, mit jelent a „lyukat beszélni a hasába” — bár az én esetemben inkább a fogába — kifejezés. Alberto Pelli (Gellért György fordítása) • A Kecskeméti Autóklub műszaki állomásán dolgozó Osza János szerelő saját gépkocsijával és az állomáson készített utánfutóval áll a bajba jutott autósok rendelkezésére. Ez mint szolgáltatás a város­ban az első, és mint ilyen jellegű magánvállalkozás, az országban az egyetlen. A képen: munkában az egyszemélyes szolgáltatás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom