Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-24 / 70. szám
i • PETŐFI NÉPE 9 1982, március 24. ENERGIAGONDOK — KÍNÁLKOZÓ (?) LEHETŐSÉGEK Kalocsa és a hőtárolós kályha SAJTÖPOSTA Az AFIT X. számú Autójavító Vállalatot korábban (Fém- és Vasipari Vállalatként ismerték Kalocsán. Az átszervezés előtt egyebek mellett villamos fűtésű cserépkályhákat is gyártott ez a cég, amelyekből egy kisebb tételt az NSZK-ba szállítottak. Mindezt azért bocsátom előre, mert ez magyarázatául szolgálhat annak, miért kíván hőtárolós villamos kályhák előállításával foglalkozni a kalocsai AFIT. Szükség van rá A terv első látásra roppant logikusnak tetszik. Az olajárak emelkedése, a közintézmények olajfütésének néhány éven belüli megszüntetése érthetően fokozza az érdeklődést a nem olajat felhasználó tüzelőberendezések iránt. Ennek megfelelően élénk a szeneskályhák, gázkonvektorok, elektromos hőtárolós kandallók kereslete. Utóbbiak sok helyütt — mert semmilyen más fűtésre nincs mód — egyszerűen nélkülözhetetlenek. S még ahol nem is azok, ott is mellettük szól sok előnyös tulajdonságuk. A villamos hőtárolós kályhákra tehát szükség van, az idén bizonyára többre, mint tavaly, s kevesebbre, mint egy esztendő múlva. Ha pedig így van, s a jelenlegi gyártó — a pápai Elek- thermax — egyre kevésbé képes ellátni a piacot, akkor kézenfekvő a kalocsaiak ötlete: korábbi termelési tapasztalataink, vá'llal- kozókedvünk és műszaki felkészültségünk birtokában nosza álljunk rá, s gyártsunk hőtárolós kályhát. Csakhogy — amint az hamar kiderült — a terv va- ióra váltása korántsem ilyen egyszerű. Pápára utaztak — Szeretnénk gyártani a hőtárolós kályhát — mondja minden nehézség dacára Pánczél Balázs, a kalocsai AFIT igazgatója. Ám ennél többet nem sikerül megtudnom tőle, sietnie kell, várják. Kovács László főmérnök nem titkolja, szívesebben .beszélne másról. Az éjszakai olcsó árammal üzemelő kandallók gyártása m kezdetben sikerrel kecsegtető vállalkozásnak tűnt, ámde azóta! ... — Az, hogy egykor villamos fűtésű cserépkályhát is készítettünk, csak egyik oka a gondolat fölvetődésének. A lehetőséget mi emellett az értékesítés oldaláról is biztosítottnak láttuk, hiszen régi, kipróbált szállítói vagyunk a RAVILL-nak, s éppen tőlük kaptunk kezdetben biztatást: a hőtárolós kályha hiánycikk, a pápai gyár nem képes eleget gyártani belőle. — Mi történt ezután? — Vágjunk tbele, mondtuk. Persze, előbb nem árt alaposabban is tájékozódni. így hát mindenekelőtt elutaztunk Pápára, az Elekthermax igazgatójához. A legnagyobb gond Pápán hamar lehűtötték a kalocsaiak lelkesedését. Taktika — vélhetné bárki. Kinek jó a kon- kurrenoia, rajta tehát, el kell riasztani a próbálkozókat. — Először magam is erre gondoltam — ismeri be a főmérnök —, de csak egy ideig. Aztán be kellett látnom, a gondok, a nehézségek nagyon is valódiak. — Melyek ezek? — Kezdeném a legnagyobba!, a tőlünk függetlennel, a lehetőségeinket — úgy hiszem a népgazdaság teherbírását is — meghaladóval. Hadd világítsam ezt egy példával meg, s legyen a helyszín a mi városunk, Kalocsa. Olajtüzelésről gazdaságosabb fűtési módra kívánunk áttérni. Földgáz a városban nincs, ki tudja lesz-e, s mikor? Szén? A lakótelepeken, az emeletes házakban élők hol tudnák tárolná a tüzelőt, felaprítamii a gyújtást? Marad a villamos energia, az éjszakai árammal működő, gazdaságos, tiszta, kényelmes fűtési mód. Csakhogy tudja mi történne, ha egyik napról a másikra több száz, vagy több ezer villamos kályhát rákötnének a hálózatra? A túlterhelést a vezetékek még rövid ideig sem bírnák, s egykettőre áram nélkül maradna a város. Tőkés importból? Ez az oka annak, hogy a DÉ- MÁSZ nem minden esetben ad engedélyt a hőtárolós kályhák üzemel tetésére. S ha a lakó, vagy a tulajdonos vállalja is, hogy a lakásban megfelelő keresztmetszetűre cserélteti a falban húzódó vezetékeket, az utcai kábelek, transzformátorok, s más berendezések cseréje aligha valósítható meg rövid idő leforgása alatt. — Ez aztán vissza is szorítja tisztességesen a keresletet — mondja Kovács László. — Mert ki vesz hőtárolós kályhát akkor, ha az áramszolgáltató sajnálattal közli, nincs mód annak működtetésére? Emellett aztán már szinte eltörpülni látszanak a további akadályok, amelyekről Pápán, majd a RAVILL-nál értesültünk. — Hallhatnánk ezekről részletesebben? — Az egyik probléma a gyártással kapcsolatos. A hőtárolós kályha lelke a csőfűtőtest, s ezt az Elekthermax svéd acél fel- használásával készíti. Amennyit ebből gyártani képesek, azt • ők maguk építik be. A tervünk, miszerint a csőfűtőtestet Pápáról szereznénk be, kivihetetlennek bizonyult. Következésképp csak tőkés importból tudnánk beszerezni ezt a nélkülözhetetlen alkatrészt. Még nincs döntés Mindez nem vette el a kalocsaiak vállalkozókedvét. A műszakiak terveket készítenek, a közgazdászok latolgatják az esélyeket. Kutatják a piacot, a szükséges anyagok és alkatrészek beszerzési lehetőségeit, számolgatják, mibe is kerülne a felszer- számozás. A főmérnök valami miatt mégis kedveszegett. — A RAVILL nemrég azt közölte velünk, jobb, ha fölhagyunk ezzel a dologgal. A közelmúltban ugyanis a külkereskedelem behozott 30 ezer darab hőtárolós kályhát, s a piac máris túltelített. — Ezek után föladják? — Mint mondtam, még nem vagyunk elegendő információ birtokában. A piackutatást, s a lehetőségek feltárását tovább folytatjuk. Mindez nem más, mint a döntéselőkészítés folyamata. Várhatóan áprilisban befejeződik ez a tevékenység, s akkor vagy elvetjük a tervet, vagy megkezdjük a i^uptflpolós yillamos kályhák gyártását. I T&XScL/ .XÜJOJJ.Vjv xlijJArtO -ÍJ J'ItjJ Sitkéi Béla TÚL A MEGYEHATÁRON A szállítást könnyítik A kis irodahelyiségben két apró műanyag konténer árulkodik az idegennek arról, hogy a Tárolási és Anyagmozgatási Kutatási Fejlesztési Társaság irodájában jár Öcsán. Dr. Hajagos Anitái ügyvezető igazgató így tájékoztat : — A társaság alig négy esztendeje alakult a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Műszaki Intézete, az AGROBER, a Csepel Autógyár, a Komáromi Vasipari Szövetkezet és az ócsai Vörös Október Termelőszövetkezet összefogásával. Ez utóbbi az együttműködés ügyintézője. Azon munkálkodunk, hogy olyan szállító- és tárolókonténereket, valamint ezeket töltő és ürítő berendezéseket adjunk a mezőgazdasági nagyüzemeknek, amelyekkel megszüntethető a nehéz fizikai munka. A szállítási csúcsidőszakban megszámlálhatatlan zsákot kell mrjfgatni különböző távolságokra. Az ezzel járó fizikai megterhelést egyre kevesebben vállalják. A mezőgazdasági nagyüzemek közül mintegy harminc alkalmazza az általunk gyártott anyagmozgatási eszközöket. A szakemberek mérése szerint 50 százalékos munkaerő-megtakarítást és 15 százalékos teljesítménynövekedést lehet elérni a konténereky alkalmazásával. Főként a műtrágyaszórás idején szembetűnő az előnye, amikor közvetlenül a szóróberendezésbe tölthető a vegyszer, vagy a gépbe a mag. Három—öt nappal is megrövidíthető a munka, ami nem közömbös a termés szempontjából sem. Ezenkívül egész évben sokféle módon hasznosíthatják az üzemek a konténereket. — Az elmúlt időben 2000-et értékesítettünk belföldön. 20 ezret Finnországba exportáltunk. • Ig.v gyorsabb a rakodás. Lehetőségünk van azonban ennél többre is — hangoztatja dr. Hajagos Antal. — Az alapanyagellátással nincs gondunk, mert a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari, valamint a Kender-Juta és Politextil Vállalat elegendőt szállítana. Akár 40 ezer különböző nagyságú és hasznosítású konténer gyártása is lehetséges. Tu- ' lajdonképpen jelenleg csak az érdeklődés hiánya akadályozza a gyártás felfutását, a szolgáltatások körének bővítését. Mindig valamin törjük a fejünket, a hajlékony falú konténerek új és új formáit dolgozzuk ki. Az élelmiszeripar számára liszt szállítására alkalmas eszközöket készítettünk, az' áfészek részére pedig olyant, amivel megoldható a zsákok 30—50 kilogrammos csomagokba történő ürítése. Kidolgoztuk a vetőmagtöltési technológiát. A töltőberendezésünk a legutóbbi Országos Mezőgazdasági, Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron bronzérmet kapott. Dolgozunk vasúti kocsiba történő ki- és berakodást köny- nyítő eszközön is. A fejlesztésnek határt szab az anyagi lehetőség is. Az előrelépéshez további ipari és mezőgaz.da- sági nagyüzemek csatlakozását várják, ami más szóval azt jelenti, hogy újabb tagokat várnak a társaságba. B. Z. KÉRDEZZEN — FELELÜNK Jár-e szabadság a tsz-tagság első évében? A szabadszállási Csorba Jó- zsefné és Krasnyánszky Jánosné tavaly július 1-e óta tagjai a helyi Aranyhomok Termelőszövetkezetnek, ahol becsülettel végezték feladataikat az év második felében. Munkájuk után megkapták bérüket, ám szabadságban nem részesültek. Reklamációjukat is elutasították, elfogadható magyarázat nélkül. „Ügy tudjuk — írják olvasóink —, minden munkában töltött hónap után jogosultak vagyunk egy pihenőnapra. Vagy talán a közös gazdaság tagjaira más előírások vonatkoznak?” — zárják a kérdéssel levelüket. Mindenekelőtt közöljük, hogy a munkában töltött 1 hónap és az utána járó 1 nap szabadság eddigi rendje idén január óta megváltozott, s mindez a tsz-tagokat is érinti. A módosítás lényege: évente 15 nap alap-, illetve 3 évenként 1 nap pótszabadságot kapnak a dolgozók. Miért helyezték át a buszmegállót? Schárer János keceli tanácstag mintegy 1200 ember érdekében küldte el lapunkhoz sorait. Ebben kifogásolja, hogy az 54-es számú út nagyközségi szakaszának tavalyi korszerűsítése során a régi helyétől csaknem fél kilométer távolságra tették át a távolsági busz megállóját, mely most egy kanyarban, tehát a közlekedésbiztonság szempontjából sem szerencsés területen van. Miért? — kérdezi a levél írója. A közérdekű bejelentés kivizsgálására a Volán 9-es számú Vállalatot kértük fel, amely a napokban küldte meg válaszát. Eszerint az illetékes szakemberek — a KP!M, a közlekedésrendészet, a Volán és a tanács képviselői — az úgynevezett helyszíni bejárás alkalmával döntöttek a „Paplanos 'bolt” elnevezésű keceli buszmegálló végleges áthelyezéséről. Mindezt a forgalom- biztonsági szabályok tették szükségessé. Az új megállóban már leállósáv is szolgálja a zavarmentes közlekedést. Kukaedények helyett kiskonténerek? Pici kerekeken guruló, szürke színű, lefedett tetejű tartályokat láthatunk egy ideje számos kecskeméti emeletes lakóépület mentén. Háborog is miattuk igen sok család. Egyesek telefonon vélekedtek úgy, hogy az alkalmatosság a környezeti esztétikát teszi tönkre, mások arról szóltak, ha a tartalmuk kiürítése is olyan zökkenőkkel jár, mint az a kukák esetében volt jó párszor, akkor hamarosan bűz terjeng a megannyi sűrűn lakott területen. A Néphadsereg u. 2. szám alatt álló Gulogi György határozottan helyteleníti ennek az óriási szeméttárolónak a használatát. Mint a hozzánk eljuttatott levélben kifejti: eddig papucsban, otthoni öltözékben sétált le az ember a szeméttárolóba, s kényelmesen öntötte ki a hulladékát a kukába/, most viszont utcai ruhába öltözve kell kiballagni a ház elé, ahol nem kis ügyesség közepette lehet csak felnyitni a nagy tároló tetőzetét, majd újra lecsukni, mármint a szemétbeletöltés után. Olvasónk az iránt tudakozódik többek megbízásából: végleges döntés-e, hogy a kukaedényeket a kiskonténerek váltják fel mindenütt? Érdeklődésünkre arról tájékoztatott a helyi kommunális és költségvetési üzem vezetője, Pólyák Péter főimérnök, hogy a szemétszállítás eddigi gyakorlatának korszerűsítésére nagyon Hogyan igényelhető Trabant Hycomat gépkocsi? Munkába menet érte — más hibájából — súlyos közlekedési baleset a Szeremlén lakó Sz. Z— nét, aki 1975 óta mozgássérült, illetve rokkantsági nyugdíjas. Bár a társadalombiztosítási és egyéb ellátása révén rendezettek az anyagi körülményei, az a tény, hogy két kiskorú gyermekéről kell gondoskodnia, több eeyedi gondnak a forrása. Például a helyváltoztatásának, ugyanis tömegközlekedési eszközre felszállni, vagy onnan leszáll- ni csak kísérővel (segítővel) tud. Amint a szerkesztőségünkhöz érkezett levele további részéből megtudjuk, a megyei orvosszakértői bizottság megállapította, hogy jogosult a Trabant Hycomat használatára. Ám nem ismeri, mi a teendő, s ki tartozik megtéríteni a beszerzésével felmerülő költségeket. Szeretném, ha informálnának arról: volta- kénpen hogyan igényelhető ilyen jármű? — fejezi be e kérdéssel sorait olvasónk. Mint ismeretes, a mozgássérültek immáron tizenkét esztendeje juthatnak hozzá hazánkban kedvezményesen a félautomata rendszerű, úgynevezett Trabant Hv- comat járművekhez. Az ezzel kapcsolatos ügyintézés lényege: LEVELEKBŐL RÖVIDEN Szellők szárnyán... A környékbeli tanyasi emberek nevében fordult hozzánk Kiskunhalasról Lakos Benő, aki levelében amiatt kesereg, hogy az alsószállási 17-es számú, s a mellette levő többi postaláda régóta tárva-nyitva — tönkrementek ugyanis a záraik —, így aztán a kézbesítő hiába helyezi el abba a küldeményeket, a szellők szárnyán csakhamar tovatűnnek. (Bár lehet, hogy az illetéktelenek jóvoltából is!) A további részleteket ekképpen sorolja olvasónk: Nem is egyszer szóltunk már a helyi postafőnöknek, de a panaszunkra csak azt ismételgeti: sem iparos ember nincs a javításra, sem fedezet a költségek térítésére. A mi bosszúságunk fokozódik, s az lehet a vége, lemondjuk az összes olvasnivaló megrendelését. Annyira nem állunk jól anyagilag, hogy olyan lapokra fizessünk elő, melynek példányait csak hébe-hóba kapjuk meg. Persze, ha a magunk részéről rendezzük is az újságügyet, nyitott kérdés marad a címünkre érkező levelek sorsa. De hát meddig? megérett az idő. A folytonos munkaerő-hiánnyal küszködő üzemnek ugyanis szinte ismétlődő napi gondot jelentett a „hírős” városban elhelyezett rengeteg kuka rendszeres kiürítése — egyre kevesebben vállalkoztak az esetenként 80—100 kiló súlyú, teli edények riagyobb távolságból történő cipelésére, s a speciális szippantókocsira történő helyezésére. Ráadásul e járművek régiek, gyakran elromlottak, s a javításuk hosszú időt vett igénybe, vagy egyszerűen lehetetlenné vált a krónikus alkatrészhiány miatt. Ilyen okokból vezették be a más megyebeli városokiban már alkalmazott módszert, vagyis a kis- konténeres szemétgyűjtést. Ezekből a — darabonként 10— 12 ezer forintért beszerzett — tartályokból jelenleg körülbelül 200 van már kihelyezve a városban. Általában heti két alkalommal — néhol p>edig háromszor — szállítják el a tíz kuká- nyi űrtartalmú, összesen 1100 literes gyűjtőedényeket a szintén e célra kialakított új, csehszlovák gyártmányú járművek. Az előzőeket még annyival kell kiegészíteni, hogy a kiskonténerek csakis a háztartási hulladék összegyűjtését szolgálják, ami azt jelenti, hogy az udvari szemét, valamint a limlom elszállítását a jövőben is külön kell 'kérni a kommunális üzemtől. Ám ahol lehet, az új hulladéktárolónak sem ártana valamilyen, kevésbé feltűnő helyet keresni! Űttorlasz szemétből az orvosi bizottság szakértői véleményét a kérelemmel együtt kell elküldeni a megyei tanács egészségügyi osztályára, ahonnan igénylési sorszámot kapnak az érdekeltek. (Ez utóbbi nem tévesztendő össze a Merkur adataival, melyeket a lapok rendszeresen közölnek!) Tekintettel a nehéz gazdasági helyzetre, a behozatal is mérséklődött, ezért jelenleg legalább három-négy évet kell várakozni e járművek első kiutalására, míg a második alkalommal csak az első kiutalástól számított 8 év múltán kaphat ilyen autót a megrendelő. Jó tudni: amennyiben a kissé hosszú idő alatt meghibásodik a kocsi hyeomat-szer- kezete, a javítást készséggel vállalja a budapesti központi Tra- bant-szerviz. Különben a tolókocsival rendelkezők Trabant Hycomat Combit is igényelhetnek, mely alkalmas a tolókocsi szállítására. Végül arról szólunk, hogy tavaly 44. idén pedig 35 hycomat gépkocsi került gazdájához megyénkben, mégpedig a darabonként 16 ezer forint állami támogatással csökkentett áron. A jármű összeköltségével indokolt esetben — s persze bírói úton — megterhelhető a sérülés kizárólagos okozója. Szinte hihetetlen, amilyen helyzetbe került nemrégen a Kecskemét, Alsószéktó 127. szám alatt lakó Orosz Imre. Az történt ugyanis, hogy az arra lakók közül néhányan jó ideje töltögették tégla- és cserépdarabdkkal, salakkal, meg egyéb törmelékkel az otthonukhoz vezető utat, s e vállalkozásuk olyannyira „sikeresnek” bizonyult, hogy ha esik az eső, a víz máshová nem folyhat, csak egyenesen a panaszos udvarára, minek következtében veszélyeztetve vannak a házának falai. A furcsa esetet jelentettem ugyan a városi tanácsnál — írja levelében —, de semmiféle intézkedésre nem került sor. És a lakótársak azóta is szorgosan viszik a szemetet közlekedési területre, mely szinte eltorlaszolt már. Érthetetlen számomra, hogy a hatóságok miért nézik közönyösen ezt az abszurd körülményt. Még egyszer a tassi pébé-gázról Március 10-i Sajtóposta rovatunkban közöltük — a DÉGÁZ szegedi központjától kapott tájékoztatás alapján —, hogy a tassi propán-bután-gázellátás javítása él elekében kedvező intézkedés történt, jóllehet a meglevő gondokról nem értesítette a helyi hatoség a szolgáltató vállalatot. E sorok nyomán levelet kaptunk a tassi Községi Tanács elnökétől, Tenke Andrástól, aki az alábbiakról számolt be: Január 28-i keltezésű, a 215/82. számú átiratunk, melyet a gáz- szolgáltató kecskeméti kirendeltségéhez továbbítottunk, részletesen tartalmazza az újság által is említett fogyasztói panaszokat. Sorainkra sajnos, máig nem érkezett válasz hozzánk, bár az ellátás körüli javulást azóta magunk is tapasztaltuk. Arról pedig nem mi tehetünk, hogy az esetleg téves helyre küldött értesítésünk nem jutott tovább a vállalat illetékeseihez. •>Mindezeket csupán a valós tények kedvéért tartottam szükségesnek a nyilvánosság elé tárni. Szerkeszti: Velkei A»pád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1 a. Telefon: 20-111. Ami pedig az érintett jogszabályt illeti, annak értelmében a termelőszövetkezeti tagok valóban más feltételek alapján részesülnek szabadságban, mint a munkaviszonyban állók. A tag mindig aszerint kaphat fizetett pihenőnapot, amilyen mértékben kivette részét a megelőző évben a közös tennivalókból. Ha ez idő alatt legalább 2180 * munkaórát dolgozott, folyamatosan munkát végzőnek számít, s jogosult a rendes évi szabadságra'. Más a helyzet, ha nincs szó egész esztendei tevékenységről, ilyenkor ugyanis az évi szabadság arányos része illeti meg a tagot, feltéve, hogy teljesítette a hat hónapra jutó átlagos munkamennyiséget. Ha önök úgy vélik, eleget tettek az utóbb említetteknek, kérhetik — a három éves elévülési időn belül — a fizetett szabadságuk utólagos kiadását, melynek érdekében a szövetkezet vezetőségét keressék meg levélben, indokolt esetben pedig a felügyeletet gyakorló tanácsi hatóságot.
