Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-17 / 64. szám

1982. március 17. ® PETŐFI NÉPE • 3 AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL Építőipari kisvállalkozások Az illetékeztetéstől a földhivatalig Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter módosította az épí­tőipari kivitelezési tevékenység gyakorlásáról szóló további ren­deletét. Az új szabályok előír­ják. hogy a gazdasági munkakö­zösségek olyan építőipari kivite­lezési tevékenységet gyakorolhat­nak. amelyet a vállalkozás tag­jai építőipari kisiparosként vé­gezhetnének. Ezekre a szerveze­tekre is vonatkoznak tehát azok a rendelkezések, amelyek az épí­tőipari kisiparosok tevékenységi kövét megszabják. Ez alól azon­ban van egy kivétel is. Neveze­tesen az építőipari szervezet dol­gozóiból (tagjaiból) és nyug­díjasaiból alakult vállalati gazdasági munkaközösség az em­lítettet meghaladóan olyan építő­ipari munkát is végezhet, amelyet számára a szervezet vezetőjé a társasági szerződéshez adott elő­zetes hozzájárulásában lehetővé lett. Figyelemmel a tagok szak­mai felkészültségére, a vállalat, szövetkezet által nyújtott támoga­tás mértékére és feltételeire. Az ilyen gazdasági munkaközösség sem lépheti túl azonban az épí­tőipari szervezet tevékenységi kö­ret. , A jogszabály szerint az építő­ipari kisvállalatok az állami vál­lalatokra irányadó rendelkezések keretei között végezhetnek épí- Iosi-szerelési munkát. A vegyes­ipari szövetkezetekre és az építő­ipari kisszövetkezetekre pedig te­vékenységi lehetőségeiket ille­tően az építőipari szövetkezetek­re vonatkozó általános rendelke­zések irányadóak. * A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter egyes korábbi rendeletéit ugyancsak módosítot­ta. Az új szabályok szerint — ezentúl a zártkertekben azokat a földrészleteket, amelyek területe a 800 négyzetmétert nem éri el. és rajta állandó jellegű lakó- és üdülőépület van. művelés alól ki­vett területként kell nyilvántar­tani. Egy másik módosított rendel-* kezés előírja, hogy az ingatlanok­kal kapcsolatos jogok és tények változását tanúsító szerződéseket a földhivatal szamára is az ille­tékhivatalnál kell benyújtani - Ez az állampolgárok számára min­denképpen kényelmesebb megol­dás. hiszen az okiratokkal nem kell külön az ingatlannyilvántartó •hivatalhoz is elmenni: azokat az illetékhivatal harminc napon be­lül automatikusan postázza. Elő­törőül azonban, hogy a szerző­dést illetékeztetésre nem kell be­mutatni. Ilyenkor az okiratot a keltétől számított harminc napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes járási földhivatalnál kell benyújtani. Az ingatlan-nyilvántartás át­alakításáról szóló legújabb ren­delkezések szerint a községi, nagyközségi, városi, fővárosi ke­rületi tanácsok harminc napig közszemlére kötelesek kitenni az átalakítás után a tulajdoni lapo­kat, földkönyvet, és az ingatlan­nyilvántartási térképet. BŐVÜL A PIPAGYŰJTÓ Vendéglátás a községekben Megyénkben a vendéglátásból származó bevétel tavaly 2 milliárd 50 millió forint volt. Ennek csaknem fele falun, a szövetkezeti kereskedelem vendéglátó üzleteiben gyűlt össze. — A 960 millió forint részese­dés a megye múlt évi vendéglá­tóipari forgalmából nem kis ösz- szeg. Milyen szerepe volt ebben az ételforgalomnak? — kérdez­tük Hrebik Ferenctöl, a MÉSZÖV elnökhelyettesétől. — A községekben lévő 440 ven­déglátó egységünkből 180-ban (ezek között 106 a vendéglő) áru­sítunk ételt. A napi eladás a kis­községi üzletek 30—50—100 adag­jától a nagyközségek 800—1000 adagjáig terjed. Bár a konyhai főzés — az ellátás oldalát néz­ve — helyenként elmarad az igé­nyektől, a tavalyi ételforgalom kedvezően alakult, tovább emel­kedett. Az alkalmi fogyasztók mellett egységeinkben a múlt esztendőben négymillió adag me­leg ételt vásároltak előfizetéssel. A vendéglátás fejlesztéséért minden évben teszünk valamit. Erre kötelez bennünket a ME- SZÖV-nek az a három évvel ez­előtti döntése, amely szerint 1983- ig azokat a településeket, ahol még nincs, el kell látnunk olyan vendéglátó üzlettel, amelyben főzni is lehet. Az a követelmény, hogy a megyében mindenütt — a legkisebb faluban is — legyen kínálat főtt ételekből! Dunaegy- házán. Soltszentimrán, Miskén. a Dávodhoz tartozó Püspökpusz­tán, Kunadacson ás Kunbaracson ennek megfelelően javult az el­látás. Dunaegvházán például fa­házas kisvendéglőt nyitottunk. Miskén viszont átalakítással, négymillió forint költséggel léte­sítettünk új vendéglőt a régi presszó épületében. Az újabb kiszolgálóhelyeket megkedvelték a lakosok. A kun- baracsi csárda és presszó, a mel­letje lévő vegyesbolttal afféle kis kereskedelmi centrum, ötvenada- gos konyhájával változatosan el­látja a lakosságot. Az átalakítás óta félmillió forinttal nőtt a for­galma. Húsz vendégnek előfize­tésre főznek ebédet, és déltájban nem ritka, hogy fánkot is süt­nek. — 19H2-ben hot várható fejlő­dés a falusi vendéglátásban? — A felújítást, illetve a kor­szerűsítést az idén tovább foly­tatjuk. Sükösdön a vendéglőt át­alakítjuk, a konyháját nagyob- bítjuk. A bátyai Rákóczi vendég­lő helyett, amely igen rossz álla­potban van. másikat építünk. A bócsai Pipagyújtó csárda bőví­tésére is sor kerül. Ezenkívül Mélykúton cukrászüzemet'-adunk ál. Homokmégy egyik szállásá­ról a kocsmát és a vegyesboltot megfelelőbb épületbe költöztet­jük, a tőserdei Tölgyfa csárdát pedig konyhával, étteremmel és vendégszobával bővíti az üdülő­körzet ellátásáért felelős kecske­méti UNIVER ÁFÉSZ — ismer­tette ez évi terveiket Hrebik Fe­renc, a MÉSZÖV elnökhelyette­se K - I \ kedik. A csirkék szívesen csipe­getik a gyomokat. Az eljárás ket­tős haszonnal jár: egyrészt meg­menekülnek a gyomirtás fárasztó munkájától, másrészt a természe­tes körülmények között tartott csirkék húsa különlegesen jó. Az egyébként eldobásra kerülő datolyamagokból dísznövény ne­velhető. ha a magvakat laza, tő- zeges földbe vetjük. A magok to­vábbi gondozásáról részletes írás jelent meg. Hogy április végére, május kö­zepére kiültethető paradicsom- és paprikapalántáink legyenek, ezen a héten mindenképpen vessük el a magot. A rózsatermesztésről és időszerű növényvédelmi tenniva­lókról szól a többi között az Ide­jében szólunk rovat. Négyen a rendelőintézetből nek a bizalmukkal, igyekszem gondjaikban is melléjük állni. Megtanultam, hogy akinek egyé­ni problémáját nem veszem ko­molyan. arra munkatársként sem számíthatok. Erzsiké Lényéből nyugalom arad, pedig munkája igencsak mozgalmas: a főorvosi hivatal vezetőasszisz­tense. a rendelőintézet párttitká­ra: Csikós Pálné Stancz Erzsé­bet. — A véletlen sodort a hirös vá­rosba. meg az egészségügyi pá­lyára is — tűnődik. — Rákospa­lotai Vagyok. Pesten jártam köz- gazdasági szakközépiskolába. A kecskeméti rendelőintézetbe' 1957- ben jöttem. Statisztikusként kezd­tem. azután tanfolyamot végez­tem, s dolgoztam gégészeten, nő- gyógyászaton, gyermekosztályon is. majd a főorvosi hivatalba ne­veztek ki vezető asszisztensnek. Munkám gerincét a betegek rok- kantosításaval kapcsolatos admi­nisztratív tevékenység képezi. Egészen pontosan: attól a naptól kezdve követem sorsukat, ami­kor táppénzes állományuk meg­haladja a négy hetet. Ettől az időponttól a különféle felülvizs­gálatok eredményét vezetem. Fi­gyelem. mikor minősítik őket keresőképessé. Ha pedig a táp­pénzes állomány ideje megköze­líti az egy évet, megkezdődik a rokkantsági nyugdíjazás előké­szítése. Nos. ennek a bonyolult, sok figyelmet, tapintatot igény­lő folyamatnak vagyok az admi­nisztrátora. És hozzám tartozik a munkabeosztások készítése, az egész leltárkészlet, anyagigény­lés. — Mit szeretne még elérni? — Azt. hogy gyermekeim pá­lyaválasztását. életét sikeresnek lássam. Selmeri Katalin vetölegesen megtízszereződött, tavaly 85 ezres volt. Munkánkat ma filmhívó automata, úszólapos asztál segíti. Az utóbbit különö­sen jól hasznosítjuk. Igényeseb­bek lettek a hozzánk forduló or­vosok is, és jól tudjuk, hogy a pontos diagnózishoz mi is hozzá­járulunk. Naponta hat órát dolgozunk, ezért sokan könnyűnek hiszik munkánkat. Hozzátenném, tevé­kenységünk feszes figyelmet és nagy precizitást kíván. — Elismerés? — Megkaptam az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést, és huszonöt év után a jubileumi gyű­rűt. Gréti Mosolygós, vidám diáklánynak vélhetné bárki Grétit. Pedig Nagy Imréné Szűcs Margit a fogászat főnővére. Mi a munkája ezen az osztályon, ahol fnindig „csúcsfor­galom" van? — Elkészítem az asszisztensnők szolgálati beosztását — mondja —. és ha szükséges, helyettesítem a kolléganőket. Bármelyik fogor­vossal dolgozom. Ez annyit je­lent, hogy betegség vagy sza­badság esetén én vagyok a „fre- goli-ember" is. Szinte ebben az épületben nőt­tem fel. Édesanyám itt dolgozott: reggel hozott magával. Délután az. üres EKG-szobában írtam a leckét. Az általános iskolát be­fejezve itt álltam munkába. És legjobban a fogászat tetszett... Budapesten elvégeztem a gver- mekápolónő-képzőt. és ugyanak­kor érettségiztem is. kitűnő ered­ménnyel. Egyedül élek, szabad időmben nyelveket tanulok. Ez sikerélményt jelent számomra. Szerencsés embernek érzem magam, mert szeretem a mun­kám. Harminchat asszisztensnő tartozik hozzám, s ha megtisztel­Képesítésük a hivatalos meghatározás szerint: egész­ségügyi szakdolgozó. Tevékenységük fontosságára jel­lemző, hogy nélkülük csak üggyel-bajjal zajlana, vagy talán meg is állna az egészségügyi intézményekben fo­lyó gyógyító munka. Számuk megyénkben is több ezer,. Közülük szólaltak meg négyen a kecskeméti rendelőintézetből. Sötét szobák, nagyméretű gé­pek, az orvos valakinek latin ki fejezéseket diktál. Ebben, a kí­vülálló számára szinte misztikus világban dolgozik dr. Pethes At- tiláné Mitrovics Emőke röntgen- asszisztens. Hogyan került ide? — Vargabetűver. Kertészeti szakközépiskolában tanultam, sza­bolcsi létemre Zala megyében. Le­érettségiztem, és csakhamar rá­ébredtem, hogy nekem egészség- ügyi munkát kellene végez­nem ... A lehetőség pedig kínál­kozott: Debrecenben jelentkező­ket kerestek röntgenasszisztens- képző tanfolyamra. Ennek befe­jezése után az Egészségügyi Mi­nisztérium középkáder-nyilván- tartásába kerültem, és néhány hét múlva Kecskemétről kaptam hí­vó levelet dr. Zsiska Mihály kór­házigazgató aláírásával. 1954 ja­nuárjában kerültem ide. Ez az első munkahelyem! A változás a 28 év alatt persze jelentős. A betegforgalom hozzá­Klári Tudatosan választotta a pályát, és mindig hivatásnak is érezte. Tekintete csupa figyelem, amikor összegezi hajdani döntését: — Kislányként beteglátogató­ban voltam a hajdani Izsáki úti kórházban, közvetlenül a háború után. Ütött-kopott volt ott min­den, de én mégis akkor határoz­tam el: az egészségügyi pályát választom élethivatásnak! Ami­kor az újságokban megjelent az ápolónőket toborzó felhívás, nyomban jelentkeztem. 1948-at írtunk. A kétéves tanfolyam el­végzése után a nyíregyházi kór­ház gyermekosztályán dolgoz-’ tam. De a szívem haza húzott, s amint lehetőség adódott jöttem Azóta vagyok itt, a rendelőinté­zetben. Kezdetben valamennyien min­den osztályon dolgoztunk, egy­mást váltva. Aztán egyre több lett a beteg, és szakosodnunk kel­lett. Én a laboratóriumba kerül­tem, megszereztem a képesítést is hozzá, 1955-ben. Azóta sokat változott minden. Akkor csak néhány vizsgálatot tudtunk megcsinálni, most pedig csak néhányat nem —; de azokat á kórházban folyamatosan elvég­zik. Naponta kétszázötven—há­romszáz beteg fordul meg nálunk, és a kért vizsgálatokkal mindig aznap, tulajdonképpen néhány óra alatt elkészülünk. Sokszor eltűnődöm. Három év­tizede dolgozom ezen a helyen. Semmi különöset nem csináltam, csak lelkiismeretesen, pontosan végeztem a munkám. De arra na­gyon büszke vagyok, hogy ami­kor nyugdíjazásom szóba került. dr. Zonda László főorvos annyit mondott .......dehogyis mehet ma­g a nyugdíjba, Klári...” Kertesi Lászlóné Varga Klára laborasszisztens munkáját mi­niszteri dicséret, két SZOT-okle- vél és Kiváló Dolgozó kitüntetés fémjelzi. Emőke ZÁSZLÓT BONTOTT A KISZ í. Előzmények Az ellenforradalom leverése után a társadalmi, gazdasági, és az emberek lelkének konszolidá­ciója érdekében nem lehetett mindent egyik napról a másikra megváltoztatni, illetve megoldani. Legfontosabb volt a munkáshata­lom védelmének biztosítása, és ennek érdekében az újjászerve­zett párt sorainak rendezése, ve­zető szerepének az ország min­den zugában való érvényesítése. Ezzel párhuzamosan kellett rend­behozni a haza mélypontra ke­rült gazdaságát. Tehát egyfajta sorrendet kellett kialakítani a te­kintetben, hogy mit mikor te­gyünk. Amikor a párt szervezetei már átfogták a városokat, közsé­geket. üzemeket, intézményeket, akkor kerülhetett sor az egyik nagyfontosságú, legérzékenyebb réteg, az ifjúság ügyeinek — elemzésekre támaszkodó, éppen ezért körültekintő — eldöntésére. A párt Ideiglenes Központi Bi­zottsága — huszonöt évvel koráb­ban — 1957 tavaszán érettnek ta­lálta a helyzetet a kezdeménye­zésre. 1957. február 26-iki prokla- mációja az első jelentős állásfog­lalás az ifjúság szervezkedése szempontjából. „A párt Közpon­ti Bizottságának az a nézete, hogy az új. marxista—leninista világ­nézetű kommunista nemzedék ne­velése érdekében, továbbá azért, hogy a rétegszervezetekre tagoló­dott ifjúsági mozgalomnak átfo­gó politikai irányító szerve is le­gyen, szükséges létrehozni egy kommunista ifjúsági szövetséget. E feladatot a magyar kommunis­ta mozgalom nagy kérdéseként kell tekinteni, és megfelelő elő­készítés után a Központi Bizott­ság e kérdés megvitatására ösz- szehívott ülésén kell megtárgyal­ni.” Március 16-án határozat szüle­tett. Az országos pártvezetés az addig megalakult ifjúsági szerve­zetek ténykedését — eredménye­ik ellenére — nem tartotta elég­ségesnek, ezért elhatározta a ma­gyar ifjúság szocialista egységé­nek megteremtését „a magyar if­júság kommunista nevelésének elősegítése és a párt utánpótlásá­nak biztosítása érdekében — a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség létrehozását. A párt hatá­rozatai a KISZ szervezeteire néz­ve kötelezőek. A Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség fő felada­ta: a szocialista társadalom épí­tésének szolgálata, harcoljon a párt célkitűzéseiért az ifjúság kö­zött, és nevelje az ifjúságot kom­munista szellemben." A határozat elismeri a felsza­badulás utáni, sőt az azt megelő­ző időszak haladó mozgalmainak törekvéseit. Leszögezi, hogy: „Le- ^ gyen a KISZ a magyar ifjúság * legszebb hagyományainak örökö­se. a márciusi ifjak, a KIMSZ ál­dozatos küzdelmeinek folytatója. Használja fel a MADISZ, a SZÍT, a DISZ legjobb tapasztalatait." Tehát a jogfolytonosság teljes ér­vényével kötötte össze a múltat, az akkori jelennel. A DISZ (Dolgozó Ifjúság Szö­vetsége) bár irányelvei helyesek voltak — nem számolt eléggé az ifjúság életkori sajátosságaival, műveltségi színvonalának külön­bözőségével, az egyes ifjúsági ré­tegek sajátos igényeivel. Nem vette éléggé igénybe tapasztalt pe­dagógusok segítségét sem. Az 50- es évek elején politikai, ideoló­giai. és kulturális tevékenysége sematikussá, merevvé, dogmati­kussá vált. Ezért a DISZ szétesett. Hat éven át végzett munkája — a kezdő évek sikeres ténykedése után — egyre inkább magán vi­selte azokat ia jegyeket, amelye­ket a párton belül megvolt revi- zionizmus sugallt. 1953 júniusától kezdve a DISZ-ben is megkezdő­dött a hibák feltárása és azok ki­javítása. A párt vezetésében be­következett ingadozások azonban nem a kommunisták nézetei érvé­nyesülésének adtak helyet. Az if­júság bizalma megrendült, gyen­gült a párt iránymutatása, és nem kevés helyen a dezorganizáció al­kalmat adott arra, hogy az ellen­ség — elsősorban a párt szétveré­sére irányuló — aknamunkája ha­tásos eredményeket érjen el. (Pe- tőfi-kör, jobbra kacsintgató vita­fórumok stb.). így a fiatalok egy hányadának — , a nyugtalanság légkörében élve — érzelmi indí­tékai felülkerekedtek a józanság követelményein. Már 1956 novemberében, de­cemberében részben spontán mó­dón, vagy az ellenforradalmi erők hatására, de a kommunisták se­gítségével is különféle rétegszer­vezetek jöttek létre. Az utóbbiak teljes egészében a párt megúj- hodó politikájának megfelelően. A Forradalmi Ifjúmunkás Szö­vetség főként az üzemekben ala­kította ki szervezeteit. „E szerve­zet iránt különösebb érdeklődés nincsen, mert prqgramja és el­képzelései nem elég világosak . . ." — mondja egy korabeli jelentés. Bár volt megyei ideiglenes inté­ző bizottsága, amelynek első fel­hívása elsősorban néhány égető szociális feszültség megoldását ígérte, mégis kevés követőre ta­lált. A parasztfiatalokat verbuválni szándékozó, és már a korábbi esztendőben bizonyos hitelre, még az is mondható, hogy népszerű­ségre szert tett EPOSZ valamivel több sikeré könyvelhetett el ma­gának. 1957 márciusában 123 szer­vezetük működött megközelítően ötezer taggal. Az. alapszervezetek vegyesen, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben (17), községekben és a tanyavilágban dolgoztak, szinte kivétel nélkül kommunisták és baloldali fel­fogású fiatalok irányítása alatt. Működésük a kezdeti időszak­ban a kulturális és a sportmun­kára irányult, később azonban egyre több szó esett körükben termelési és politikai kérdések­ről. (A szervezetek zöme a kecs­keméti és a bajai járásban volt ta­lálható.) Nyomban meg kell je­gyezni. hogy meglehetősen ke­vés hivatalos támogatást kaptak, és ezzel párhuzamosan a maradék ellenforradalmi erők a maguk be­folyását akarták érvényesíteni. A Magyar Diákok Nemzeti Szö­vetségének szervezetei nem voltak számottevőek, e téren többszínű retrográd erő működött. Ezért a politikai célszerűség inkább arra irányult, hogy alapszervezeteik létrejöttét a. forradalmi erők nem támogatták, s ezzel kizárták a jobboldal egy-egy helyen való fellépésépek lehetőségét. W. D. Miről ír a Kertészet és Szőlészet? Hazai közvéleményünk a spár­gát az ínyenc növények közé so­rolja. Talán, mert olyan ritkán kapható a boltokban. A spárga azonban házikertekben is siker­rel termeszthető. A talaj-előkészí­tésről. a magvetésről és az ápo­lásról jelent meg részletes cikk a lap e heti számában. A karfiolhajtatás tennivalóiról elsősorban az árutermelésre be- rendezkedóknek szól a Karfiol­hajtatás számokban című írás. A kora tavaszi kerti munkákhoz nélkülözhetetlen az Ágról és a Cellcid. mégsem kapható. Erre keresett választ a lap egyik mun­katársa. Gyomirtó szer es kapa nélkül is lehet gazt irtani a kertben, ha valaki csirketartásra is berendez-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom