Petőfi Népe, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-17 / 64. szám
4 • PETŐFI NÉPE ® 1982. március 17. Természetvédelem és gazdálkodás Érdekegyeztetés a mezőgazdasági nagyüzemekkel A Kiskunsági Nemzeti Park — KNP — 1975. évi megalakítása óta eltelt időszak próbaköve volt az érintett területek védelmének. A nemzeti park természetvédelmi céljai ugyanis csak a területet használó mezőgazdasági üzemek egyetértésével valósíthatók meg. A KNP természeti, földrajzi adottságai olyanok, hogy a mező- gazdasági termelés szempontjából érdektelen vagy csak nagy költségekkel hasznosítható területek (például homokbuckák, szikes puszták, tavak, mocsaras rétek. ' nádasok, zsombékosok stb.) képezik a természetvédelmi szempontból legértékesebb részeket. Ezt jól tükrözi a KNP 30 628 hektár alapítási területének művelési ágak szerinti megoszlása is. mely szerint: a szántó 15, a rét 10, a szőlő-gyümölcs 1. a legelő 36, a nádas 2, erdő 15. a termelésből kivett terület 21 százalék. A KNP területei — éppen szétszórtságuk miatt — a környezet- védelmi szempontból rendkívül veszélyeztetettek. Hiszen minden egyes védett területünk egy. egy szigetet képez a környező, nagvüzemileg hasznosított mező- gazdasági táblákban. Természetvédelmi célunk, hogy a művelési ágak változatlanok maradjanak és azok élővilága emberi beavatkozásoktól mentesen, külső káros környezeti ártalmak nélkül fejlődjön. Az ellentétek forrása A nemzeti park létrehozása óta eltelt 6 év alatt elsősorban a védett területekhez tartozó szántók és legelők gazdasági hasznosításában jelentkeztek érdekellentétek az egyes mezőgazdasági üzemek és a KNP igazgatósága között. A megyében is terjedő növénytermesztési rendszerek és a legelők intenzív használata váltották ki a legtöbb vitát, mivel ezek általában a szokásosnál több kémiai anyag — műtrágya, növényvédő szerek — alkalmazásával járnak. Márpedig a természetes növény- társulásoknak és az állatoknak egvik legnagyobb veszedelme a vegyszer. . A KNP-hez tartozó szántók a megye összes szántóterületének 1 százalékát jelentik, és átlagosan 5—6 aranykorona értékűek. A rétlegelő pedig csak 6 százaléka a megye összes rét-legelő területének — melyek aranykorona-értéke .szintén a lehető legalacsonyabb — nem valószínű, hogy ezek „intenzív" hasznosításán múlik az érdekelt üzemek nyereséges gazdálkodása. Nem akadályozzuk Félreértések elkerülése végett az üzemekkel közöltük, hogy — pár hektáros kutatási területektől eltekintve — sehol nem akadályozzuk a védett területek hasznosítását. de csak a hagyományos, természetkímélő vagy természeteshez közelálló módszerekkel. A talajerő-utánpótlásra az istállótrágya. vagy egyéb természetes szerves anyag bármikor használható. A legelők növényzetének rendszeres legeltetése pedig kifejezetten kívánatos is természetvédelmi szempontból. Vagyis közös jóindulattal. ésszerű üzemszervezéssel megoldható a védett területek hasznosítása is. a természetvédelem érdekeinek elsődlegessége mellett (hiszen ezért nemzeti park). Az érintett mezőgazdasági üzemek nagy részével ez a jó együttműködés már kialakult (kunszentmiklósi Egyetértés, pá- hi Petőfi, szabadszállási Lenin Tsz), de bízunk a többi megértésében is. Újabb négyezer hektár Az érdekellentétek megelőzése miatt, valamint egyes nemzetközi egyezmények elfogadása után • A bugaci űsborőkás is a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozik. 1981-ben állami tulajdonba és nemzeti parki kezelésbe vettünk át a megyében újabb négyezer hektár területet. Ezek pz UNESCO által 1979-ben bioszféra-rezervátummá kijelölt és a ramsari egyezmény hatálya alá tartozó szigorúan védett területeket jelentik. amelyek a hazai és nemzetközi tudománv számára is kiemelkedő fontosságú természeti értékeket tartalmaznak. Ezeknél elengedhetetlen követelmény — és nemzetközi előírás — az állami tulajdon és kezelés, mivel esetleges környezeti károsodásuk vagy pusztulásuk esetében jóvátehetetlen veszteség érné az egyetemes tudományt is. Valamennyi érintett területet kisajátítási eljárás nélkül, kétoldali megállapodás után vettük át. mintegy 5 millió forintért. Ahol a természetvédelem érdekei megengedik, ezekre is hasznosítási szerződéseket kötöttünk a korábbi tulajdonosokkal. bérleti díj nélkül. Az Elnöki Tanács által február 26-án elfogadott új természetvédelmi törvényerejű rendelet további biztosítékokat nyújt a KNP természeti értékednek jövőbeni fenntartására és az itt gazdálkodó üzemekkel kialakított további jó együttműködés folytatására is. ' Dr. Tóth Károly a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója A KALOCSAI PAPRIKÁRÓL A termelő szemszögéből nézve (2.) Szakmai berkekben folyik a vita, hogy miért sikeredett gyengébbre az elmúlt néhány esztendőben a féltermék minősége. A teimelő azt mondja, hogy ő úgy és annyit termel, amennyit az öntözés adta lehetőség megenged. A paprikások azt mondják, hogy ez a minőség nem elegendő ahhoz, hogy megjelenjenek vele a külpiacon. Egy bizonyos: alapvető gondok származtak abból, hogy a minőség figyelmen kívül hagyásával csak az érdekelte a termelőket, mennyi csövet tudnak betakarítani. A hetvenes évek elejének paprikahiánya a felvásárlókat is — egyfajta liberális szemlelettől vezérelve — arra ösztönözte, hogy szemet hunyjanak a gyengébb minőség fölött . . . Nem lenne teljes a kép. ha ntm szólnánk a feldolgozás köl- ségeiről. Nemcsak a központi intézkedések hatására csökkent a tájkörzetben a termőterület. Három évvel ezelőtt még 6900 hektáron termesztették e fűszernövényt, tavaly már csak 4500-on. s az idén az előzetes szerződéskötések szerint alig haladja meg a négyezret. Lassan tehát eljutunk odáig, hogy az ideálishoz közel álló területen hírősük majd a növény. Siettette a terület visszaszorítását a szárítási költségek rohamos növekedése. Ellentétben más megye szárító üzemeivel, a Kalocsa környéki berendezések nem gázzal, hanem fűtőolaj jal üzemelnek. Emiatt egy kiló féltermek anyagmentes feldolgozási költsége megközelíti. vagy meghaladja a 20 forintot. Ha figyelembe vesszük, hogy egy átlagos minőségű, csutasze- gény féltermékért nem kapnak 6(1 'forintot, kiderül, hogy a szárítóval bíró gazdaságokban még akkor is veszteséges a fél termék- előállítás. ha különben az utóer- li It fűszerpaprika termesztése nyereséges lenne. * Zsilinszky .László, a dusnoki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezet elnöke: — Termelőszövetkezetünk 900 hektárról 500 hektárra csökkentette a fűszerpaprika termőterületét. Az okokrol szólva elmondja, hogy .számukra is hátrányt jelent szál ítóüzemük léte. Aki nyersen adta át a paprikát a feldolgozó vállalatnak, az nem fizetett rá az üzletre az elmúlt esztendőben sem. Tavaly rendkívüli módon kedvezett az időjáiás a fűszernövény termesztésének. A sok napsütés. a hosszúra nyúlt ősz hatásai a olyan magas festéktarta- lommal bírtak a csövek, mint • A fűszerpaprika- és zöldség- szárító üzem egyik részlete a dusnoki Munkás-Paraszt Tsz- ben. amilyennel nagyon régen nem találkoztak. Beszélgettünk a múltról is. Arról. hogy a korábbi esztendőkben is elő-előfordult. hogy veszteséges volt a termelés. Csakhogy akkor — szóhasználata szerint — még nem éltünk olyan kemény éveket, s így nem jelentett olyan nagy gondot az esetleges veszteség elsimítása. Az egyik esztendő hozott, a másik esztendő vitt. de hosszú távon — a jó partneri kapcsolatokból eredően — nem fizettek rá az üzletre... Beszélünk a jövőről is. Arról, hogy ők már évek .óta a kalocsai fajtákkal szemben a szegedi 20-as fűszerpaprika termesztését szorgalmazzák. Szakmai tapasztalnia alapján vallja, sogy eltarthatóságban felveszi a versenyt bármelyik kalocsai fajtával. S ez a hosszúra nyúlt feldolgozási szezonban bizony, nem mindegy. Szóba került, hogy érésgyorsi- tóval. defóliálással minőségi árut előállítani nem lehet. Azt mondja. nem föltétien szükséges még a meglevő hátrányok ismeretében sem — lemondani a gépi szedésmi. Csak tudni kell azt. hogy melyik esztendőben, s milyen nagyságrendben alkalmazzuk a gépi szedést... * A bátyai Piros Paprika Tsz elnöke nyilatkozta egy tavaly decemberben elhangzott rádióriportban: — Valóban sokan szidják a termelőszövetkezetünkben a fű- szerpaprikát. Hisz a legrosszabb ágazatunk. Az elmúlt évben 8 millió 600 ezer forint veszteséget okozott. Ez a termelőszövetkezet tiszta nyereségét is tetemesen csökkentette, szinte elvitte a növénytermesztés által produkált nyereséget. Az okokat elemeztük. A fűszer- paprika termelési költségei az utóbbi időben megnövekedtek. De rendkívüli mértékben nőttek a szárítás energiaköltségei is. A fel- vásárlási ár ezeket nem követte sem a fűszerpaprikánál, sem a felterméknél. 1976-ban részt vetütnk a zöldség- fejlesztési programban. Igyekeztünk ez alatt a pár ev alatt a részünkre adott fejlesztési eszközöket — ezek értéke az éves zöldségárbevételünk 10 százaléka — úgy felhasználni, hogy a zöldséges ágazatok hozama és területe is növekedjék, és így ma már fűszerpaprikából nem is gond számunkra 12—14 tonnát termelni. Túl jól dolgoztunk. — A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve — mondta a riporter. — Igen. a termelés felfutását nem követle a feldolgozási kapacitás megnövekedése, de véleményem szerint a kész őrlemény él tőkésítésénél sem volt olyan körültekintő a piackutatás, mint ahogy ezt a termelés indokolttá tette volna. Ezért óriási készletek halmozódtak fel. Szabó Pál Miklós (Folytatása következik.) SAJTÓPOSTA LEVELEKBŐL, RÖVIDEN Sárban, vízben — bokáig Bodor Sándor és még tizenöt panaszos írta alá a szerkesztőségünkhöz Kecskemétről érkezett levelet. Ebből az derül ki, hogy a Műkert 6. szám alatti és a környező házakban levő családok tarthatatlan, útviszonyok közepette kénytelenek közlekedni hosz- sz.abb ideje. Az ok: tavaly szennyvízelvezető csatorna épült un afelé, s a munkálatok során markológéppel törték fel az úttest zömét is. A helyreállításra azonbap már senki sem gondolt. Íme a további részletek: Évekkel ezelőtt több millió forintért hozatta rendbe állami otthonainkat az ingatlankezelő vállalat. Ez a tény boldogsággal töltött el bennünket, mióta azonban a környékünket csatatérré változtatták, sokat bosszankodunk. Nem hisszük el, hogy értéket csak úgy lehet alkotni, ha közben rombolnak is. Mi régebben is végeztünk a közlekedési területünkén társadalmi munkát, s most is lennénk ilyet, de az illetékesek beadványainkra nem is válaszolnak. Ha eső van, gyakorlatilag szinte lehetetlen a lakásunkról eltávozni, s oda visszatérni. A postás nem jön be hozzánk, de a tüzelőt szállító fuvaros sem. Csak jóindulat kellene, hogy ezen a 250 méternyi szakaszon legalább ideiglenesen helyreállítsák a közlekedés feltételeit. De kitől várhatjuk ezt el, hová forduljunk még? Magunk is jártunk a helvszí- nen. mely valóban megfelel annak. amit a levélben olvashattunk. Vajon meddig? Megközelítőleg azonos környezetre bukkantunk Patkós Klára levele nyomán is. amikor megnézi ük a Tatársor 47 b. számú ház környékét. Ott sincs járda, sem pedig portalanított út. Olvasónk tehát a hiteles képet lesiette le. amikor így fogalmazott: Legalább húsz gyermeket viszünk innen naponta hólesődébe és óvodába. Csupa kín és bosz- szüság az oda-vissza út. Idestova tizenhét esztendeje ígérik az illetékesek a közlekedési állapotok megváltozásai, de eddig egy lépest sem tettek az érdekünkben. Egyszerűen képtelenségnek tartom. hogy egy megyeszékhelyen ennyire nem törődnek a hatóságok az állampolgárok sürgős ügyeivel. Mi lesz a sorsa az orgoványi szemétnek? Horváthné Kontra Teréz levelezőnk is sokakat érdeklő ügyben fogott tollat. Mint írja. a nagy forgalmú orgoványi piac mellett, a vasúti átjáró közelében hosszú évek óta gyűlik a szemét egy gödrös területen. A látványtól, meg a bűztől ugyan sokan meg- botránkoznak — az ottani. Árpád utca lakói pedig szenvednek —. de a szükséges hatósági intézkedés mégis késik. Es ez teljességgel érthetetlen — közli Horvátné —. hiszen hasonló szeméthegyet a tanács korábban már eltüntetett az Ady Endre utcában. A gödörbe ho-„ n>ok került, s ma már olyan szép a környék, mintha sosem adott volna okot a panaszra. Bízom benne, hogy a hatóság intézkedési lehetőségéből talán futja még a piac környezetének rendbetételé* re is! A kisbolt nem holt? Bajáról, a Szalvai Mihály u. 53-ból írt lapunkhoz elkeseredett hangú levelet Muharos Sándor. A kői nyéken lakók nevében is szóvá teszi, hogy a Nagy István u. 10. szám alatti élelmiszerboltban nagyon különös körülmények uralkodnak. A szűkös raktár miatl a kereskedők állandóan cipekedni kényszerülnek — egyik helyről a másikia kell rakniuk az árut, hogy éppen a keresetthez jussanak hozzá —. s emiatt sokan véglegesen elmennek az ott dolgozók közül. Megtörténik gyakran — tudjuk meg olvasónktól —. hogy a bolti olajkályha füstöl, s e szerkezetet ilyenkor rendszerint a vásárlók segítségével hozzák helyre. A következő héten pedig kezdődik minden eleitől. Ez a kis bolt igen nagy forgalmú, hiszen lakótelepi igényeket is kielégít. Nem érdemel ilyen mostoha sorsot ... Szerkeszti Veikéi Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét. Szabadság tér 1 á. Telefon: 20-111. VISSZHANG A szülő is kiveszi részét az iskolai munkából Negyedik éve tanítják az alsó- tagozatos iskolásokat az új tanterv szerint, ám a viták máig sem ültek el. Természetesen véleményük van minderről a gyakorló szakembereknek is, akik közül néhányat megszólaltattunk a március 2-i lapszámunkban. Soraink élénk visszhangot váltottak ki olvasóink, pontosabban a szülők körében. A szerkesztőségünket személyesen felkereső kecskeméti anyuka például elmondotta, ő nagyon tisztában van azzal, harmadikos fia mit tanul, hiszen az olvasókönyvében lévő történelmi tárgyú írásokat rendszeresen „magyarra fordítja", tehát érthetővé teszi, mert a stílus, a nyelvezet bizony nem éppen a 9 évesek fel- készültségéhez igazított. Egv lajos- mizsei apuka arról beszélt, gyakorta segít második osztályos lányának. hiszen több matematikai feladat helyes megoldásához még nem elegendő az ő logikai készsége. fejlettsége. Járt nálunk nagyapa is. ő arról számolt be. nemrégen fából faragott egy kulcstartót 8 és fél éves unokájának, aki az iskolában volt köteles bemutatni azt. mint saját kézügyességének bizonyítékát. Az idős ember közölte még. ha a faragási műveletet a kisiskolás gyermekre bízza, talán perceken belül megvágja magát az éles késsel, s akkor a kulcstartó helyett legfeljebb az orvos által bepólyázott kezét mutathatta volna meg a tanítónak. Ez ügyben levelet is kaptunk a kiskunfélegyházi Barczikay Lászlótól, aki ezt írta: Jön a kislányom este haza, s mondja már a bejárati ajtónál, másnap reggel sok-sok gyufásdo- bőzt kell vinnie a suliba. Gyorsan „fellorditom" a lakást, s nagy ne. hezen előkerül három doboz. Ez uyyan kevés az üdvösséghez, de a szomszédok szerencsére segítenek. igaz, a megmaradt rengeteg gyufaszálul alig tudjak hová tenni. A következő alkalommal a kiürült tejfeles poharakon a sor. Majd fénykép kell kertes házról, de szükség van egyéb dolgok- ra is. A szülő ha akarja, ha nem, szenvedélyes gyűjtögetővé válik. Adandó esetben végigméregeti titkon a kukákat is, s egy óvatlan pillanatban — nehogy guberálónak tűnjön — kiemel onnan pár darab ilyen-olyan alkalmatosságot. Mert ki tudja, mikor van szükség rézdrótra, bádoglemezre, tégladarabra, dióhéjra, miegymásra az iskolában, ahol ez idő szerint kissé szokatlan módon nevelik az életre a gyermekeket. Nem vitatom én, hogy az oktatás hatásosabb a különféle szemléltetések segítségével. Közlöm ugyanakkor, hogy mi sem vagyunk varázslók, s e sajátos kívánságok kielégítése bizony próbára tesz bennünket, szülőket. De hát tényleg effélét követel tőlünk az új tantervi program sikeres megvalósítása? Iskolaügyben tehát folytatódik a vita, melynek során talán célszerű lenne csokorba szedni a szülői véleményeket is. s azokat egy alkalmas fórumon napirendre tűzni! Alighanem nagy fába vágnánk a fejszénket, ha megkísérelnénk akárcsak felbecsülni is, jelenleg hány jogszabály van hatályban Magyar- országon. De talán akkor sem lenne könnyebb dolgunk, ha az iránt tudakozódnánk, mely rendeletek okozzák a legtöbb galibát. Vegyük elő az Elnöki Tanács 1977. évi 11. számú, a társasház intézményéről szóló törvényerejű rendeletét. Ez. világosan taglalja egyebek között a társasház építésének, illetve tulajdonközössége létrejöttének feltételeit-módját, majd részletezi a lakók közös ügyeivel való foglalkozásra hivatott szervek (közgyűlés, intéző bizottság stb.) megválasztásának, tevékenységének tudnivalóit. Arról persze fogalmunk sincs, vajon rendelkezik-e mindegyik közös képviselő (lakóbizottsági elnök), illetve lakóközösségi tag a szükséges jogi tájékozottsággal, azt viszont tanúsíthatjuk, sok társasházban enyhén szólva elkeseredettek a tulajdonosok, mert rendszertelenséget. gazdátlanságot tapasztalnak maguk körül. Ezúttal hadd hivatkozzunk a megye számos részéből érkezett panaszokra, ezek a társasházi közös helyiségek elhanyagolt voltára, fűtés- és vi- lágítászavaraira. meg a bejárati ajtók kitörött ablaküvegeire és elromlott záraira hívják fel a figyelmet. Kaptunk olyan levelet is, melyből kiderül. túlságosan megnőtt a házbeliek vízfogyasztása. de csak azért, mert a lakok egy része önkényes módon, a közösség számláját terhelve, mossa rendszeresen vezetékes vízzel az autóját. Másutt a lakásokon belüli' hangoskodá- sok (szópárbajok, bömbölő tévé, rádiók stb., a különféle hangszereken való unos-unta- lan gyakorlások, a nemritkán hajnalig tartó dáridók), s a roppant zajosan működő háztartási gépek idéznek elő kellemetlenséget. Akad társasház. ahol régóta nincs közgyűlés. s a lakók a havonta befizetett közös költségek sorsát sem ismerik. És a sort még lehetne folytatni. Az ilyen helyeken mit tesz. a közös képviselő (lakóbizottsági elnök), aki e pozíciójáért 800, vagy 1000 forintot — s néhol még többet is — kap havonta? Édeskeveset — hangozhat a válasz. Megkísérli ugyan az intézkedést, de ha akadályokkal találja magát szemben, nem harcol, nem keresi a megoldás lehetőségét. A kényelmére vigyáz, no meg arra. ne kerüljön haragba egyetlen lakótárssal sem. Inkább elnézi hibáikat, szabálytalanságaikat. Emberileg érthető az álláspontja, csakhogy ez a passzivitás — mely ellen a lakók semmit sem tehetnek — nem viszi előbbre az ügyet. Ezért is tartjuk figyelmet érdemlőnek az egyik kecskeméti olvasónk javaslatát: Meg kellene alakítani az, ilyen házak közös képviseletének csúcsszervét. melynek nagyobb lenne a hatásköre. Az e testület nevében fellépő személy pedig határozottabban intézkedhetne akkor is. ha az ismerőseivel, netán a haveri körrel kerül szembe. Ez is egy vélemény. Bár nem biztos, hogy ez lenne a végső megoldás. Addig is, amíg az megszületik, érdemes lenne a tulajdonosi mivoltát minden lakóval tudatosítani. CIKKÜNK NYOMÁN Hol létesülhet új postahivatal? Február lH-i lapunkban Városrész hátrányban címmel a kecskeméti mükeitvárosi tanácstagi beszámolón elhangzót* lakossági panaszokról-ké- relmckröl írtunk. Többi között arról is. hogy a környéken sajnos nincs posta sem. amiből következik: az aria lakoknak a távoli vnro.sko/.poiit- ba kell menniük, ha táviratozni, ajánlott levelet feladni stb. akarnak. Sorainkra írásban válaszolt a Szegedi Postaigazgatóság helyettes vezetője. dr. LénárcI László. Mint a közléséből megtudtuk, az előírások értelmében új postahivatal csak olyan településen (városkörzetben) létesíthető. ahol legalább 2(1 ezer ember lakik. Ettől igen messze van a mű kertvárosi lélekszám. így még csak tervbe sem lehet venni a hiányolt posta építését.
