Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 11.

SOK KICSI SOKRA MEGY

Gazdaságos háziipari termékek a megyéből

AKIK VÁLLALJÁK A KOCKÁZATOT

„Nem szabunk felső határt”

Gigantomániaként szokás emlegetni azt a korábbi, módosításra szoruló szemléletet, amely a népgazdaságban úgyszólván minden előnyt, kedvezményt a nagy vállalatoknak juttatott — sok esetben akkor is, ha azok a jogosan elvárt ellenszolgáltatással adósak maradtak —, s a kicsiket mostoha gyerekként kezelte. Most úgy tűnik. hogy ennek a korszaknak vége. Az ország gazdaságának meghatározó egységei továbbra is a szocialista nagyüzemek lesznek, de a szabályozók abban az irányban hatnak, hogy a kisebbek helyzetének hátrányossága mérséklődjék. Ösztönző lenne, ha például a gazdaságos tőkés export előállítására képes háziipari szövetkezeteket sem zárnák ki bizonyos állami kedvezményekből, hiszen a sok kicsi sokra megy-köz- mondás róluk szólva is igaz.

Dollár a kosárban

A Tiszaalpári Háziipari Szövetkezet 1980-ban 28 forintért

„termelt” egy dollárt, s mint Varga Ferenc elnök elmondta, becslés szerint tavaly még gazdaságosabb volt a fűzvesszőből font kosaraik tőkés exportja. (Végleges számok csak a külkereskedelmi partnerrel, az ARTEX-szel való elszámolás után állnak rendelkezésre.) Igaz, a nyugaton eladott áru értéke mindössze 17 millió forint volt, de ebhez egyetlen fillérért sem kellett anyagot importálni, A nemes füzek megteremnek a Tisza melléki földeken. Az előállított vesszőtermékeket csaknem száz százalékban tőkés piacra szállították. A versenyképességükre jellemző, hogy 1981-ben húsz százalékkal tudták emelni ott az áraikat! A faipari részleggel is termelő, 235 dolgozót foglalkoztató szövetkezet árbevétele 22,2 millió forint volt tavaly, nyeresége 2,7 millió körül alakult.

A helyi viszonyokat nézve a jelenlegi 38 ezer 495 forintos, éves átlagbér-színvonal nem rossz, de összevetve egyes — a gazdaságosság tekintetében'a szövetkezettől messze elmaradó — üzemekével, csak szerénynek mondható. A vezetőség maximálisan .igyekszik kihasználni a béremelési lehetőségeket: 1982-vel bezárólag, három év alatt 25 százalékkal javítják a béreket, de a hátrányos helyzeten csak enyhíteni tudnak.

Az elnök arról tájékoztatott, hogy az idén a termékmennyiség növelésére törekednek, ami egyet jelent a gazdaságos tőkés export bővítésével.

Szoknyák Halasról nyugatra

A Kiskunhalasi Háziipari Szövetkezet 35 millió forintos árbevételének húsz százaléka származott 1981-ben tőkés exportból. Szabó Lászlóné főkönyvelőtől tudtuk meg.lhogy veszteséges termékük régen nincs, s tavaly 2,9

• A halasi háziipari dolgozók az idén 80 ezer szoknyát varrnak bérmunkában tőkés megrendelésre. (Pásztor Zoltán felvétele)

millió forint nyereséget értek el. A nyugati vevőknek finom kézimunkákat, például asztalterítőket szállítottak. A koníekciós részlegük Hét esztendeje dolgozik már a többi közt egy holland cégnek. Ez évben 70 ezer női, férfi- és gyermekköntöst varrnak neki, bérmunkában.

A bérmunka gazdaságos export, hiszen az anyagot a megrendelő teremti elő, s a gyártók a szaktudásukkal, munkájukkal szereznek devizát a népgazdaságnak. A halasi háziipari dolgozók NSZK-ból kapott rendelésre is termelnek. Jelenleg, szintén bérmunkában, női szoknyákat varrnak.

A halasi háziipari szövetkezet belföldön kötélárut is értékesít. Reprezentatív cikke a híres csipke, amelynek készítéséhez folyamatosan nevelik az utánpótlást. Az idén termelésnövelést nem terveznek, de megrendelést hozó külföldi üzletemberek előtt nyitva áll a szövetkezet kapuja.

Bedolgozókra alapozva

A Bajai Háziipari Szövetkezet sajátossága, hogy termelése teljes mértékben bedolgozói munkán alapul. Ennek ellenére — Csankó Tibor elnöktől hallottuk — az utóbbi két évtizedben szállítási késedelem, vagy minőségi hibák miatt egyetlen fillér kötbért sem fizettek. A 340 körüli létszámmal évente 24—26 millió forint értékű terméket állítanak elő. Az árbevétel-arányos nyereségük 8 százalék körül szokott lenni, annyi volt tavaly is. 'Az áraik alacsonyak, a választék bőséges az egyes gyártmánycsoportokat illetően, ezért a kereslet akkora a termékeik iránt, hogy nem tudják kielégíteni.

Gyerek kötöttáruiból állítanak elő legtöbbet. Újabban az OKISZ Labor modelljeit gyártják, s évente 40—50 új fajta pulóverrel, kardigánnal, nadrággal jelentkeznek a kereskedelemben.

A szeremlei hagyományokat őrzik a népművészeti szőtteseik, amelyek a Népi Iparművészeti Tanács véleményezése után kerülnek csak a boltokba. Nagyba- racskán és Bátyán szintén dolgoznak szövőik, s rongyszőnyegeket is készítenek. Növekvő eredménnyel szőnek torontáli szőnyegeket, s tavaly kis mennyiségben már tőkés exportra is szállítottak belőlük. Szocialista országokba húsz év óta jutnak el termékeik. Az idén szovjet megrendelésre 40 ezer lánykaruhát varrnak.

A. T. S.

ŰJ RENDELETEK

Jogszabály a jogszabályokról — Az állatorvosok bérpótléka — Családi ház és OTP

Ilyesmi is ritkán fordul elő: jogszabály született a jogszabályokról. A Minisztertanács határozatot adott ki a különféle jogi iránymutatásokról, a műszakitechnikai normákról, pontosabban ezek felülvizsgálatáról. Köztudott, hogy ma már se szeri, se száma a minisztériumok és a különféle irányító szervek által kiadott körleveleknek, irány- mutatásoknak, állásfoglalásoknak. Ezek dzsungelében sokszor már az illetékesek sem tudnak eligazodni. A rendcsinálás első lépése lehet, hogy a kormány most pontosan előírta: milyen iránymutatásokat lehet kiadni. Egyben kötelezte az egyes ágazatok felelős vezetőit a hatályos állásfoglalások felülvizsgálatára, és a felesleges iránymutatások visszavonására. A megmaradó előírásokat a minisztériumoknak egységes szerkezetben, áttekinthetően kell közzétenniük.

*

A Magyar Közlöny január 16-i számában jelent meg a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter rendeleté az állatorvosok és más állategészségügyi

szakemberek foglalkoztatásáról, feladatairól. Az előírások részletesen iszabályozzák az ügyleti szolgálat ellátásának rendjét, az állatorvosok jogosultságát a bérpótlékra, valamint a magángyakorlat folytatásának feltételeit. A rendelet szerint nem folyósítható bérpótlék annak az állami állatorvosnak, aki fertőzési pótlékban részesül, illetve másodállás*. vagy mellékfoglalkozást vállal.

*

Január havi jogszabály-összefoglalónkat egy pénzügyminiszteri rendelet rövid ismertetésével zárjuk. Ez az Országos Takarékpénztár részére vételre felajánlott, Iszemélyi tulajdonban levő lakások vásárlásának és újraértékesítésének pénzügyi feltételeiről szóló korábbi rendeletet módosítja. A változás lényege, hogy az OTP ezentúl már minden személyi tulajdonban álló lakást megvásárolhat, és újraértékesíthet. Tehát a tanácsi éi tékesítésű szövetkezeti lakásokat és — típusukra tekintet nélkül — a családi házakat is.

D. A.

Nem sokan gratuláltak dr. Gátay Ferencnek hét évvel ezelőtt, amikor kinevezték a Bács-Kiskun megyei Építési Szerelőipari Vállalat igazgatójává. Érthető, hiszen nem egy sikeres gazdasági szervezet vezetését vette át. Az ÉPSZER-rel ugyanis huszonöt éves fennállása^alatt csaknem tizenöt igazgató kísérletezett, • s egyiknek sem sikerült a jól működő vállalatok szintjére emelni. Gátay Ferenc pedig olyan cég igazgatói székét cserélte föl az ÉPSZER-ével, mint a Bács-Kiskun megyei Beruházási Vállalatét, amelyet tizenegy év alatt hétszer tüntettek ki, több ízben a Kiváló Vállalat címmel.

Ám, ha kockázatot kellett vállalni, Gátay Ferenc azelőtt sem ment a szomszédba, bátorságot kérni. Amikor az ötvenes években a Zala megyei Tanácstól eljött Bács-Kis'kun megyébe, akkor sem a kényelmet, a kockázat- mentes életet kereste. Abban az időben kezdődött el — a lakosság foglalkoztatottsági gondjainak megoldására — a megye iparosítása. A megyei tanács pénzügyi osztályán dolgozott, mint vállalati pénzgazdálkodási csoportvezető, később pedig az ipari osztály vezetője lett. Az ipartelepítéshez nem álltak úgy rendelkezésre a pénzügyi alapok, hogy mindent a legszabályosabban meg lehetett volna oldani. A pénzeszközök rugalmas felhasználására volt szükség, ami ugyancsak nem volt kockázatmentes. Igaz — mondotta többször is az erről való beszélgetések alkalmával — olyan vezetőim voltak akkor a megyei tanácsnál, akikre csak tisztelettel tudok visszaemlékezni: dr. Varga Jenő, Buda Gábor, dr. Brun- csák András, Borbély Lajos és még sokan mások, akik a felelősségteljes munkához támogatást, bátorítást adtak.

Or. Gátay Ferenccel a BÁCS- ÉPS2ER Vállalat igazgatói szobájában beszélgettem a múltról, a jelenről, a jövőről, a vezetői kockázatvállalásról. Kijelentette, hogy a megye iparosításának csupán egyik szerény szereplője volt, de örömmel tölti el, hogy az annak idején nagy nehézségek árán létrehozott kis üzemek ma már virágzó vállalatok.

— Beszéljünk akkor a BÁCS- ÉPSZER-ről, amely az eltelt hét esztendő alatt a sikeresen gazdálkodó vállalatok közé küzdötte jel magát.

— Tévedés lenne, ha az elért eredményeket egy egyszerű személycserének tulajdonítanánk — válaszolta az igazgató. — Ahhoz, hogy a vállalat idáig eljuthatott, szükség volt az itt dolgozó emberek becsületes munkájára. Ezenkívül más szervezetek, felügyeleti szervek, partnereink segítségére is. Ugyanakkor nem jöttem egyedül a BÁCSÉPSZER-hez. Velem jött ide a BÁCSBER-től Zima Tibor, az új műszaki igazgató és a termelésszervezési osztály helyettes vezetője Tóth Dezső. Az eltelt hét esztendő igazolta, hogy egyikük sem volt rossz választás, mind szakmailag, mind emberileg nagyon sokat segítettek az eredmények elérésében.

Az ÉPSZER-dolgozók közül is sokat lehetne említeni, akik megértették az új követelményeket. Túl hosszú lista lenne nevük felsorolása, s azért nem említek neveket, mert nem szeretnék senkit megsérteni az arra érdemesek közül, hogy nem teszek említést róluk. Annyit mégis elmondok, hogy sokan vannak, akik támogatják törekvéseinket, s velünk együtt vállalják a kockázatot.

— Hallhatnék valamit a

számszerű eredményekről?

— Legjobban egy ötéves tervi visszatekintés tükrözi a BÁCS- ÉPSZER dolgozóinak sikeres erőfeszítéseit. A vállalati nyereség a

IV. ötéves terv időszakában 42 millió, az V. ötéves terv idején pedig már 236 millió forint volt. Az államnak a korábbi tervidőszakban 164, az V. ötéves tervben 353 millió forintot fizettünk be. A termelési értéket öt év alatt 900 millió forinttal növeltük. A munka termelékenysége két és félszeresére emelkedett.

Közben vállalatunk létszáma lényegesen csökkent. Korszerű gépeket szereztünk be, új építésvezetőségi hálózatot hoztunk létre. Ennek keretében Kunszentmikló- son, Kiskőrösön új építésvezetőséget létesítettünk, Kalocsán a meglevőt korszerűsítettük s fejlesztettük a kecskemétit. A háttériparból a vasbetongyártást Kalocsára, összpontosítottuk stb. Hátra van még az asztalosüzemünk megfelelő körülmények közé helyezése.

Létszámunkon belül megváltoztattuk a rossz termelői és nem termelői arányt, sőt belső átszervezéseket is végrehajtottunk. Megszüntettük a nyolc főépítés- vezetőséget, a vállalati központban osztályokat vontunk össze. Ezzel egyszerűsítettük és meg is gyorsítottuk az ügyintézést.

Ugyanakkor dolgozóinkról sem feledkeztünk meg. A bérszínvonalat öt év alatt 45 százalékkal emeltük. Üj munkásszállásokat építettünk, a munkásszállítást ma már fabódés gépkocsik helyett autóbuszokkal oldjuk meg. Vállalatunk dolgozói részére 160 lakást építettünk és mintegy 8 és fél millió forinttal támogattuk őket a lakáshoz jutásban.

Nem öncélú az, amit tettünk, hiszen Bács-Xiskun megyének szüksége van vállalatunk munkájára. Fémjelzik tevékenységünket mindazok a lakások, üzemek, iruézmények, amelyekkel gazdagítottuk Bács-Kiskunt. Munkánkra felfigyeltek, s eddig már háromszor nyertük el a Kiváló Vállalat címet. Először vállalatunk fennállásának 28. évében tüntették ki a kollektívát.

— Van elegendő munkája a BÁCSÉPSZER-nek?

— Örömmel mondhatom, hogy vállalatunknak sem az idén, sem jövőre nem lesz ilyen tekintetben gondja. Bizonyos termelésiszer - kezet-változás természetesen bekövetkezett. Üj létesítmények építése helyett egyre több felújítási, karbantartási munkát végezünk. Az utóbbi az elmúlt évben már elérte a 35 .százalékot, s ez az arány a jövőben még tovább emelkedik. Ez egyben azt is jelenti, hogy még több szakmunkásra lesz szükségünk.

Január 1-től új bérszabályozási rendszert vezettünk be. Arról van szó, hogy a bérszínvonalmérés megszűnt, csak a teljesítményhez kötött bértömeg a meghatározó. Ez véleményem szerint kapacitást felszabadító tényező. A keresetek határa ugyanis nincs megszabva, aki sokat akar teljesíteni, nem ütközik olyan akadályba, hogy nem lehet neki kifizetni — a bérszínvonalgát miatt — a keresetét. Ez nagy lehetőség, de egyúttal nagy felelősséget is hárít vállalatunk politikai, gazdasági vezetésére, mert egy olyan kísérlet, aminek megvannak a kockázatai. Sok fórumon vitattuk meg a vállalaton belül ezt az új, komplex bérezési rendszert.

— Miért vállalták az új bérezési rendszer bevezetésével járó kockázatot?

— A mi vállalatunkat az új szabályozómódosítások 6 és fél millió forint többletelvonással sújtják. Az ötnapos munkahetet is az idén vezettük be. Ennek szintén lesz hatása eredményeinkre, amit egy ellenszabályozással nem lehet pótolni. Bízunk abban, hogy az új bérszabályozási rendszer az eredményünket 20—30 százalékkal jfvítja. A lényege ennek, hogy a vállalaton belül mindenkit olyan érdekeltségi körbe kapcsoljunk be, amivel a hatékonyságot javítjuk. Vagyis arra ösztönzünk, hogy minél többet teljesítsen minden fizikai dolgozó, s az érte járó bért meg is kapja. A termelő- egységeket is anyagilag érdekeltté tesszük az eredmények elérésében, azzal, hogy az általuk termelt többletbért náluk hagyjuk, amit mozgóbér formájában kioszthatnak. A vállalati központi apparátus mozgóbérét ugyancsak a többletnyereségből képezzük, az előre meghatározott feladatok elvégzéséért. Ily módon a vállalat összes dolgozója a mozgóbéren keresztül van érdekeltté téve, s azok részesülnek belőle, akik meg is dolgoztak érte.

Kockázatot csak úgy lehet vállalni — mondotta befejezésül Gátay Ferenc —, ha a célok megvalósításához megfelelő jó kollektíva és jó partnerek állnak rendelkezésre. Ehhez ismerni kell az érdekviszonyokat, az egyének és egyes • csoportok törekvéseit. Lényegesnek tartom az elvhű emberi kapcsolatok kiépítését, vállalaton belül és kívül egyaránt. A mi társadalmunk embercentrikus közösség, a cél az emberi boldolgulás elősegítése. Ha jó légkört alakítunk ki a munkahelyen és a partnerekkel, gazdaságilag is jobb eredményeket élhetünk el.

Nagy Ottó

dőfoltokon a modern nagyüzemi gazdálkodás megvalósíthatatlan. Jelenleg a mezőgazdasági szövetkezetek kezelésében levő erdőkből mintegy 160 ezer hektár a társulásoké. Megyénként igen változatos a kép. Veszprém, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar és Pest megye területén szinte valamennyi erdőt összefogással kezelik.

A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium örömmel üdvözölte, hogy Bác’s-Kiskun megyében is foglalkoznak a társulás gondolatával, mert ezzel itt is elindul a szövetkezeti erdőgazdálkodás, az intenzívebb fejlesztés útján.* Alapvető cél,' hogy mindenütt a kölcsönös érdekeltség érvényesüljön, lehetőleg az erdőgazdálkodás egészére kiterjedően, önkéntesen, a helyi adottságok messzemenő figyelembevételével alakuljanak a társulások.

Most már arról is hírt adhatunk, hogy a cikk megjelenése óta történt előrelépés. A Kiskunmajsa és térsége Együttműködési Tanács szervezésében létrejött egy vállalkozás. A kiskunhalasi Vörös Október, a ba- lolaszállási Kossuth, a kiskun- majsai Jonathán és Petőfi Termelőszövetkezet megállapodást kötött nemcsak a fakitermelésre, hanem a telepítésre és a gondozásra is. Az említett közös gazdaságok 3 ezer 800 hektár erdőt kezelnek. Mivel a négy termelőszövetkezet közül három kedvezőtlen adottságú, számítanak arra, hogy állami támogatásban is részesülnek.

Hasonló kezdeményezésen gondolkodnak a lajosmizsei termelőszövetkezetek is.

K. S.

• Styhl-fűrésszel megfelelő méretűre vágják a nyárfarönköt.

FONTOS AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS

Megalakult az első társulás

Január 3-1 számunkban Erdőgazdálkodási gondok címmel arról írtunk, hogy érdemes lenne összefogni a mezőgazdasági szövetkezeteknek a fakitermelés megkönnyítésére. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében ugyanis 22 ezer 270 hektár erdőterületet kezelnek a közös gazdaságok. Ebből mintegy 4 ezer 500 hektár a papírnyár. Az öt év alatt kitermelésre kerülő cellulóznyárfa értéke megközelíti a 250 millió forintot. A kiskunsági körzethez tartozó szövetkezetekben a kitermelés, a felújítás és az új erdőtelepítés értéke a következő esztendőkben — ha hozzászámítjuk a cél- csoportos ^támogatási keretből létesítendő vegyes erdőket is — mintegy 410 millió forint.

A területi szövetség szakembereinek számítása szerint ez az egyébként szerényen kalkulált összeg a fakitermelési feladatok fokozódásával 1990-re legalább 40 százalékkal emelkedik. A jelenlegi helyzetben érdemes foglalkozni azzal, hogy a közös gazdaságok összefogjanak az erdőgazdálkodásban. Az együttműködésről már megkezdték a tárgyalásokat — írtuk az említett cikkünkben.

Nemrég a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tájékoztatási Főosztályától levelet kaptunk. Arról ír dr. Pálfai Ist- V4P- főosztályvezető, hogy a ter- melőszövet kezeli erdőgazdálkodás társulásos alapon történő fejlesztése igen fontos feladat. Az elmúlt években már jelentős eredményeket értek el. Az ország erdőterületének csaknem egyharmada a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kezelésében van, de a szétszórt, kis er1