Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-10 / 34. szám

2 • PETŐFI NÉPE m 1982. február 10. Folytatódjék a párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról.) törekvésünket. A december 18-i teljes ülésen elfogadott döntés szerint a jelenlegi szakasz felada­ta, hogy mielőbb véglegesítse és elfogadja a találkozó záródoku­mentumát. — A jelenlegi feltételek között megnövekedett a találkozó konst­ruktív befejezésének a jelentősé­ge minden résztvevő állam szá­mára. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe illúziók nélkül, de várakozással tekint a madri­di találkozó sikeres befejezése, az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamat eredményeinek megőrzését, további bővítését szolgáló záródokumentum elfoga­dása elé. Küldöttségünk úgy véli: az itt képviselt államok túlnyo­mó többsége — Magyarország­hoz hasonlóan — ebben érdekelt. — A magyar küldöttség ebben a szakaszban is a találkozó ered­ményes befejezését célzó, tárgy­szerű. és higgadt munkára tö­rekszik. A záródokumentum szö­vegének túlnyomó része kész. Ezt az értékes munkát mindenkép­pen meg kell őriznünk. Az, amit közel kétévi fáradságos munkával elértünk, egyáltalán nem kevés — mondotta Esztergályos Ferenc. Magyarország egyértelműen az enyhülés folytatásáért száll síkra. E célból a katonai enyhülés elő­mozdítása továbbra is elenged­hetetlen szükségszerűség. Igaz, a jelenlegi helyzet összetettebb és több nehézséggel telített, mint korábban. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy a záródokumentum, az egyenlő biztonság alapján, ren­delkezzék az európai bizalomerő­sítő és leszerelési kérdésekkel foglalkozó konferencia összehívá­sáról is. Megítélésünk szerint a még nyitott problémák higgadt, realista megközelítéssel, az elté­rő álláspontok jószándékú figye­lembevételével megoldhatók. — Európa sokat veszítene — figyelmeztetett a magyar nagy­követ —, ha elszalasztanánk a kínálkozó lehetőséget. Jóllehet az európai biztonság és együttműkö­dés sorsa nem egyedül és kizáró­lag a madridi találkozó kimene­telétől függ, a magyar küldöttség konstruktív befejezést akar és bízik benne, hogy a józan ész most is felülkerekedik. Délután kilenc ország képvise­lője kapott szót és tizenhat fél­szólaló szerepelt még az előzetes napirenden. A NATO-országok példátlan lengyel- és szovjetelle­nes propagandakampánya miatt az elnöklő Wiejacz lengyel kül­ügyminiszter-helyettes kora dél­után javasolta, hogy a plenáris ülést napolják el péntekre, a kö­NAP1 KOMMENTAR Mubarak és a széljárás Negyvenöt éves a magyar olajbányászat Sajtótájékoztató Bázakerettyén események sorokban BUDAPEST ______________ K edden hazaérkezett 'Párizs­ból a Magyar Szocialista Mun­káspárt küldöttsége, amely Ko­rom Mihálynak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével részt vett a Fran­cia Kommunista Párt XXIV. kongresszusán. A küldöttség tagja volt Berecz. János, a Köz­ponti Bizottság tagja, a KB kül­ügyi osztályának vezetője. HELSINKI_______________________ M auno Koivisto finn köztár­sasági elnök Kalevi Sorsát, a Finn Szociáldemokrata Párt el­nökét kormányalakítási tárgya­lásokkal bízta meg — jelentette be hétfőn Helsinkiben Veikko Helle, a finn parlament alel- nüke. RÓMA___________________________ A z utóbbi 50 év legsúlyosabb szárazsága miatt katasztrófa sújtotta területnek nyilvánítot­ták Szicília szigetét. Az aszály több tízezer hektáron semmisí­tette meg a zöldségféléket, és a citrusültetvényeket. A (károkat több tízmilliárd lírára becsülik. Pálermóban, a sziget közigazga­tási központjában, kénytelenek voltak bevezetni az ivóvíz szigo­rú adagolását. BEJRUT_________________________ A Palesztinái Felszabadj tási Szervezet az arab országok had- ügyminiszteri tanácskozásának mielőbbi összehívását sürgeti a Dél-Libanont fenyegető izraeli agresszió veszélyére való tekin­tettél — jelentette kedden a ka­tari hírügynökség. A hírügynök­ség idézte a PFSZ egyik képvi­selőjének Szíriában tett nvilat- koztatát. „A kialakult helyzet sürgőssé teszi, hogy az arab ál­lamok hadügyminiszterei és haderőik főparancsnokai össze­üljenek és mozgósítsák a ren­delkezésükre álló erőket az iz­raeli terv ellen” — mondta a PFSZ képviselője. LA PAZ _________________________ Az illegalitásba kényszerített szakszervezeti szövetség, a Bolí­viai Munkásközpont felhívásá­ra a kormány gazdasági intéz­kedései ellent tiltakozásul hét­főn sztrájkot kezdtek az ónbá­nyászok és a gyári munkások. A kormány törvényellenesnek nyilvánította a munkabeszünte­tést. és a sztrájk idejére járó bérek visszatartásával fenyege­tőzött. Ennek ellenére a jelen­tések szerint az ország legna­gyobb bányájában meghirdetett 48 órás sztrájk kiterjedt az egész ónkitermelő iparra. TOKIÓ ___________________________ B éfeivádi eljárás megindítását tervezik annak a tokiói szállo­dának az igazgatósága ellen, ahol egy hétfő hajnali tűzvész 32 ember halálát, és 27 személy súlyos égési sebesüléseit okozta. A,z ügy máris a parlament elé került, s Szuzuki kormányfő az ellenzék követelésére bejelen­tette, hogy hamarosan nyilvá­nosságra hozzák a gyengén tűz- biztosított szállodák országos listáját. A lángokat, amelyek egy angol állampolgár kilence­dik emeleti szobájából hara- pództak el, a tűzbiztonsági elő­írások kirívó megsértése miatt nem tudták időben megfékezni. A hatóságok megállapították, hogy a hetedik emelettől fölfelé elmulasztották ~ kézi oltókészü­lékek felszerelését, és vészkijá­ratok építését. WASHINGTON___________________ h ónaid Reagan amerikai el-, nők hivatalosan tájékoztatta a kongresszust arról, hogy az Egye­sült Államokban felújítják a vegyi hadviselési eszközök, gyártását. Az elnök által aláírt költségvetési törvényjavaslat már tartalmazza a vegyi fegy­verek gyártásához szükséges elő­irányzatokat, s összesen 750 mil­lió dollárt szán ezekre a cé­lokra. TOKIÓ___________________________ A japán légiforgalmi társaság, a JAL egyik belföldi járatának DC—8 típusú utasszállító repü­lőgépe kedden reggel leszállás közben elvétette a fővárosi Haneda repülőtér kifutópályá­ját, s ennek következtében a Tokió(i-öböl sekély vizébe zu­hant. A legutóbbi jelentések szerint 24 személy életét vesz­tette. további nyolcvanegyen sú­lyosan megsebesültek. A gép 171 utassal a Kjusu-szi- gcti Fukuokábol érkezett. A bal- szerencsés landolás pillanatában keltétört. orra levált törzséről. A rendőrség helikopterek, vala­mint az öbölben tevékenykedő halászhajók és más kisebb vízi járművek segítségével végezte a mentést. Hoszni Mubarak egyiptomi el­nök figyelemre méltó kőrútról tért haza hétfőn éjszaka Kairó­ba. Szinte valamennyi fontosabb nyugat-európai fővárosban tár­gyalt, s fölkereste Washingtont is, ahol a többi között Reagan elnökkel folytatott eszmecserét. Aligha véletlen, hogy a világ­sajtó megkülönböztetett érdeklő­dést tanúsított az elnök tárgya­lásai iránt. Kairó politikájában már korábban — Mubarak szín­relépése ótá — bizonyos válto­zások észlelhetők, s a tőkés vi­lágban tett látogatása ezért adott alkalmat a találgatásokra. Mind nyilvánvalóbbá válik: Egyiptom szeretné visszaszerezni az arab világban elvesztett te­kintélyét, és arra törekszik, hogy eloszlassa a nagyfokú bizalmat­lanságot. Mubarak szinte nyom­ban megválasztása után bizonyos gesztusokat tett az ellenzéki erők­kel szemben, s nyugat-eeurópai, valamint washingtoni megnyilat­kozásai egyaránt azt tükrözik: Szadatnál jóval rugalmasabb po­litikus'került az ország élére. Washingtoni megfigyelők pél­dául feltűnőnek találták, hogy Mubarak szinte említés nélkül hagyta Camp Dávidét, annál nyomatékosabban szólt a palesz­tinok jogairól. Hasonló következ­tetésre jutottak a bonni tudósí­tók. Az egyiptomi elnök és házi­gazdája, Helmut Sohmidt kan­cellár a közös sajtóértekezleten szükségesnek látta hangsúlyozni: a közel-keleti válság rendezése csakis úgy lehetséges, ha elisme­rik a palesztinok önrendelkezési jogát és Izrael állam létét. S aki­nek netán kételye maradt Mu­Madridban kedden foly­tatta munkáját az európai biztonsági és együttműkö­dési tanácskozás. Milyen csomaggal érkezik erre a tanácskozásra Kelet és Nyu­gat? Mit várhatunk a so­ron lévő ülésszaktól? Mint ismeretes a legutóbbi tár­gyalási időszakban számos reális és mesterkélt nehézséget leküzdve sikerült bizonyos pozitív ered­ményeket elérni a helsinki egyez­mény valamennyi pontja tekin­tetében. Egyeztették a záródoku­mentum jelentős részét, és figye­lemreméltó haladást értek el a legbonyolultabb kérdés — az európai katonai enyhülés és le­szerelési konferencia — összehí­vása ügyében is. A későbbi plenáris ülések azonban megmutatták: mindezen fontos megállapodások realizálá­sát megakadályozhatják a NATO-országok egyoldalú kato­nai fölény megszerzésére irányu­ló makacs kísérletei. Az USA és néhány szövetségese a már kipró­bált „csomagterv-taktikához” fo­lyamodtak. A konferencia össze­hívásának kérdését az emberi jo­gok olyan értelmezésének elfo­gadásától tették függővé, ami lé­nyegében beavatkozás a szocia­lista országok belügyeibe. Amint burák határozott álláspont jut il­letően, azt még inkább meggyőz­hette az elnök részletesebb véle­ménye. Egyértelműen kifejtette — akárcsak több korábbi sajtó- konferenciáján —, hogy a közel- keleti rendezés kulcsproblémája a palesztin-kérdés rendezése. Ál­láspontja értelmében a rendezés első szakaszában a Jordán folyó nyugati partján és a gazai öve­zetben önigazgatási jogot kellene adni a palesztinoknak, s ezt kö­vetné a teljes örendelkezés biz­tosítása. Mi tagadás, Mubarak elődje sokkal körmönfontabban fogal­mazott, s aligha véletlenül nyil­vánították Szadatot a palesztin nép árulójának. Ha Mubarak csakugyan kitart álláspontja mel­lett — amit mind nyugat-euró­pai, mind washingtoni tárgyalá­sain nyomatékkai képviselt —, akkor elöbb-utóbb az arab világ­ban is felülvizsgálhatják a Kai­róhoz fűződő kapcsolatok jelen­legi befagyasztását. Arról nem is szólva, hogy Nyugat-Európa több kormánya hasonló álláspontot képvisel, s ellentétben a palesz­tin-ügyben rendkívül merev Wa­shingtonnal — és persze Tel Avlvval — sürgeti a palesztinok jogainak elismerését. Európai tárgyalópartnereivel Mubarak alighanem közös neve­zőre jutott. Washingtonban vi­szont arról győzte meg vendég­látóit, hogy a Nílus partján új szelek fújdogálnak, s ezekre nem árt felfigyelni. Egy ősi arab mon­dás is erre int: a sivatagban csak az jut el céljához, aki figyel a széljárásra. Gy. D. ezt akkor több megfigyelő meg­állapította, az USA küldöttsége arra összpontosította erőfeszíté­seit, hogy a találkozón a lélek­tani hadviselés légkörét teremtse meg. Ezt bizonyítja a többi közt az a lengyelellenes, szocialistaelle­nes hisztériakampány, amelynek hullámai az Egyesült Államokból csaptak fel. Az amerikai sajtó részletesen fejtegeti a madridi fórum szétzúzásának lehetséges változatait. Az USA bizonyos kö­rei arra törekednek, hogy a ta­lálkozó szószékét a Szovjetunió, Lengyelország és más szocialista országok bel- és külpolitikája el­leni alaptalan támadásokra hasz­nálják fel. December 13-án a szükségálla­pot bevezetése áthúzta azoknak a terveit, akik a lengyelországi szocializmus megdöntéséről áb­rándoztak, szét akarták rombol­ni az európai béke alapjait, így a jaltai és a potsdami egyezmé­nyeket. Ám a jelenlegi — a töb­bi között a madridi találkozó kö­rül is indított — provokációs kampányok szerzői láthatóan még nem mondtak le arról a kí­sérletükről, hogy Lengyelországot az európai katonai-politikai fe­szültség tartós tényezőjévé változ­tassák. A madridi találkozónak nem szabad a konfrontáció színterévé változnia, ellenkezőleg: ki kell vetkező plenáris ülés napjára. Csehszlovákia és Bulgária támo­gatta a javaslatot, a NATO tömb­je ,és a semleges országok nevé­ben szóló Ausztria viszont eluta­sította. A 35 ország képviselői ez­után zárt ajtók mögött folytatták a vitát a lengyel ügyrendi javas­latról. * . A madridi találkozó sikeres be­fejezése jó hatással lenne nem­csak az európai, hanem általában a nemzetközi helyzet alakulásá­ra — hangoztatja az a nyilatko­zat, amelyet a Béke-világtanács tett közzé a finn fővárosban a madridi találkozó munkájának felújítása kapcsán. A madridi tanácskozás részt­vevőitől a béke erői azt követe­lik, hogy állapodjanak meg az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásá­ban. Egy ilyen konferencia jelen­tősen hozzájárulna a nemzetközi feszültség csökkentéséhez, a köl­csönös bizalonf erősítéséhez, és végső soron az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkenté­sének folyamatához. A madridi tanácskozás valamennyi résztve­vőjének realizmusról kell tanú- bizonyságot tennie, és együttmű­ködési készségét kell bizonyíta­nia — hangoztatja a Béke-világ- tanács nyilatkozata. „Moszkvában elképzelhetetlennek tartják az atomfegyver bevetését” ; BECS 1 A különböző nyugati szocialis­ta és szociáldemokrata pártok képviselőinek Moszkvában szer­zett benyomása szerint a Szov­jetunió a megromlott nemzetközi helyzetben is előnyben részesíti a vitás kérdések tárgyalásos ren­dezését, a fegyverkezés korláto­zását és ellenőrzését, a katonai módszerek alkalmazásával szem­ben. Walter Hacker, az Osztrák Szocialista Párt nemzetközi tit­kára ebben látja a Szocialista In- ternacionálé küldöttsége által folytatott múlt heti moszkvai tárgyalások legfontosabb ered­ményét. A politikus, aki tagja volt a Szocialista Internacionálé Moszk­vában járt delegációjának, a bé­csi Arbeiter-Zeitungnak és a Die Pressének nyilatkozott. — A Szovjetunió átfogó javas­latokat dolgozott ki a genfi tár­gyalások témaköréhez, a leglé­nyegesebb dolog azonban az, hogy Moszkvában — szemben Washingtonnal — senki sem tart­ja elképzelhetőnek az atomfegy­ver bevetését — mondotta. A szovjet vezetőkkel — többek között Leonyid Brezsnyev állam­fővel, az SZKP KB főtitkárával — folytatott beható tárgyalások légkörét jellemezve, az osztrák politikus megállapította: úgy tű­nik, hogy a Szovjetunió sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít a Szocialista Internacionálénak, és az abban tömörült nyugati pártoknak,, mint az Egyesült Ál­lamok. bővítenie a biztonság és az együttműködés perspektíváit Európában. Minden erőfeszítést meg kell tenni, hogy a fórum ta­nácskozásait pozitív határozatok koronázzák meg — olvasható a január elején Moszkvában aláírt közös szovjet—lengyel közle­ményben. A világ közvéleménye még a madridi találkozó előző szaka­szában megismerkedhetett a szocialista országok mindenre ki­terjedő konstruktív álláspontjá­val. A Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bizottsága által a múlt év decemberében jó­váhagyott dokumentumról van szó. Áz ülésen nagy figyelmet szenteltek az európai biztonság katonai aspektusainak, hiszen a kontinensen a katonai konfrontá­ció veszélyének ' csökkentésével kapcsolatos kérdések egész komp­lexuma most különösen élesen vetődik fel, amikor az amerikai „eurorakéták” a Szovjetunió és a kelet-európai szocialista or­szágok területén található cél­pontokra hivatottak csapást mér­ni. A szocialista diplomácia ugyanakkor Leonyid Brezsnyev Bonnban előterjesztett javasla­tait viszi táskájában, amelyek lényege, hogy Európa végül is teljesen mentes legyen mind a közép-hatósugarú, mind a takti­kai nukleáris fegyverektől. A szocializmus külpolitikai straté­giája egyértelműen a Föld béké­jének megszilárdítására, az ál­lamok közötti kölcsönösen elő­nyös együttműködésre, a népeket fenyegető atomháború veszélyé­nek felszámolására irányul. Ezt a politikát kívánják folytatni Madridban is. (APN) Csaknem fél évszázaddal ez­előtt, 1937. február 9-én találták meg a Zala megyei Lispe község­hez tartozó Budafapusztán az első iparilag jelentékeny magyar olaj­lelőhelyet. Bár az egyes számú kút műszakilag — a szakembe­rek nyelvén szólva — „elszeren- csétlenedett” az ezt követően mé­lyített kettes számú kút évtize­dekig termelt, s jelenleg is a szén­hidrogén-termelés szolgálatában áll. Az első olajmező feltárását 1940-ben követte a lovászi, majd — 1952-ben a nagylengyeli szénhid­rogénmező felfedezése. A buda- fai olaj megtalálása az országnak új iparágak — az olajbányászat és a petrolkémia — kialakulását, Zala megye lakosságának új ke­reseti lehetőséget, biztonságosabb megélhetést jelentett — hangoz­tatták a Kőolaj- és Földgázbá­nyászati Vállalat keddi bázake- rettyei sajtótájékoztatóján. A bázakerettyei olajmezőn 45 év alatt ötmillió-nyolcszázezer tonna kőolajat hoztak felszínre, s mint a vállalat vezetői elmond­ták, az utóbbi években kidolgo­zott másod- illetve harmadlagos termelési technológiák alkalma­zásával az ezredfordulóig olajat ad nemcsak a bázakerettyei, ha­nem a lovászi és a nagylengyeli olajmező is. A kimerülőben lévő zalai olajmezők élettartamának meghosszabbítását szolgáló új Kedden Pécsett nyilvános ülé­sen találkozott a filmszakma kép­viselőivel és a közönséggel a XIV. magyar játékfilmszem-le zsűrije. A négynapos vetítés­sorozatot értékelve elmondták, hogy a szemlén bemutatott 24 film tükrében nézve szembetűnő, hogy az elmúlt év hazai filmter­mése, bár különböző megközelí­téssel, de főként két kérdéskör­rel — a félmúlttal és az ifjúság­gal — foglalkozott. A félmúlt társadalmi közegében játszódó művek azt bizonyítják, hogy film- művészetünk történelmi távlatok­ban igyekszik gondolkodni, s ilyen megközelítéssel akarja tük­rözni a jelent is. A zsűri tagjai után Tóth De­zső művelődési miniszterhelyet­tes szólalt fel. A magyar szelle­mi életben — mint többek között elmondta — az utóbbi évtized­ben rendkívül megnövekedett a közeli és a távolabbi történelmi múlt feltárása iránti igény. A magyar film megtalálta, s lénye­gében betölti ezzel kapcsolatos feladatait: a filmalkotások a kü­lönböző korszakoknak olyan ve- tületét mutatják be, amelyet szin­te csak a művészet eszközeivel lehet megközelíteni. A szemle utolsó eseményén, az ünnepélyes eredményhirdetésen, Berend T. Iván, a filmszemle tár­sadalmi zsűrijének elnöke nyúj­totta át a díjakat. A százezer fo­rintos fődíjat a Szabó István ál­tal rendezett Mephisto című film alkotógárdája kapta. A hitleri Németország társadalmi-politi­kai közegében a művészet és er­kölcs konfliktusának, a hatalom és az alkalmazkodás lélektani és politikai drámájának nagy mű­eljárás több millió tonna többlet­olaj felszínre hozását jelenti. Trombitás István, a vállalat ve­zérigazgatója hangoztatta, hogy a zalai olajmezők hozamának fo­kozatos növelésével és újabb le­lőhelyek megnyitásával már eb­ben az évben növekszik a kő­olajtermelés, az energiaraciona­lizálási program megvalósítása érdekében pedig lényegében meg­duplázzák a földgáztermelést. Idén például több, mint egymil- liárd köbméter földgázt juttatnak az országos rendszerbe. A terme­lésnövelő célkitűzéseket szolgál­ják a kutatások is: több mint százezer méter fúrást végeznek, s ennek nyolcvan százaléka ku­tató jellegű lesz. Kutatási szem­pontból ígéretes terület a Dráva völgye, ahol a magyar—jugoszláv határmenti együttműködés kere­tében dolgoznak a zalai és déli szomszédaink olajkutatói. Számí­tásba vették az Őrség vidékét és a Kisalföldet is. Az olajbányászat távlatairól el­hangzott, hogy a prognózis sze­rint szénhidrogén-készleteinknek eddig csupán a felét tártuk fel országosan. A feltételezések sze­rint a feltáratlan szénhidrogén­kincs nagyobb mélységben van. Ehhez nagy teljesítményű fúró­berendezésekre, s kitűnő műsze­rekre van szüksége az olajbá­nyászatnak. (MTI) vészi erejű megformálásáért. Alkotói díjat kapott Gothár Pé­ter a „Megáll az idő” című film kiemelkedő rendezői teljesítmé­nyéért, a hatvanas években fel­nőtté váló nemzedék problémái­nak ábrázolásáért, Koltai Lajos a film operatőri munkájáért; ifj. Schiffer Pál a hátrányos helyze­tű fiatalok mai problémáinak be­mutatásáért az általa rendezett „Pártfogolt” című filmben; Bás- ti Juli a „Kettévált mennyezet” és a „Szívzűr”; Cserhalmi György pedig a Mephisto és' a „Zsarnok szíve” című filmekben nyújtott színészi alakításáért. Al­kotói díjjal jutalmazta a zsűri Dargay Attilát a „Vük” című ani­mációs film rendezéséért. A Mű­velődési Minisztérium film- főigazgatóságának díját a szemle legjobb dokumentumfilmjének, a „Bankett”-nek rendezéséért Gaz­dag Gyula kapta. A Baranya me­gyei Tanács különdíját és a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának különdíját is Böszörményi Gézának adták át a „Szívzűr” cí­mű film rendezéséért, amely a fiatal értelmiségiek beilleszkedé­sét bemutatva árnyaltan ábrá­zolja a mai magyar valóságot. Kiosztották a MAFILM által felajánlott díjakat is, amelyek odaítéléséről egy filmszakembe­rekből álló zsűri döntött. A leg­jobb filmkritikus és -esztéta dí­ját Alrnási Miklós, a legjobb ze­neszerzőnek járót Selmeczi Gyprgy, a legjobb férfiszínészét őze Lajos, a legjobb női alakí­tásért odaítélt díjat Igó Éva, a legjobb forgatókönyvíróét Bere- ményi Géza kapta. 1 Az ünnepség a fődíjas film ve­títésével fejeződött be. Baromfifeldolgozó épül Félegyházán Hiánycikkeket csökkentő szövetkezeti kisüzemek Az árualapok növelésére, a hiánycikklisták szűkítésére az idén 63 szövetkezeti kisüzem lér tesíléséhez nyújtanak a szö­vetkezeti közös alapból támoga­tást a SZŐVOSZ és megyei szö­vetségei, összesen mintegy 300 millió forint értékben: A beru­házások kifizetődőnek ígérkez-. nek, ezek az üzemek — számító, sok szerint — évente 1,3 mil­liárd forint termelési értéket ál­lítanak majd elő. A leendő üzemek nagyobb ré­szét élelmiszerek gyártására rendezik be. Más üzemekben olyan termékek készülnek, ame­lyek előállítása — a nagy kézi­munkaigény miatt — nagyüzemi kör ül idények között gazdaságta­lan lenne. Megint mások a hát­téripar erősítését szolgálják; na­gyobb iparvállalatoknak „dol­goznak be”. A tervezett üzemek között nem egy olyan is akad, amely az exportlehetőségeket növeli. A kisüzemi beruházások azért is kifizetődnek, mert sokfelé már meglevő épületeket alakíta­nak át, és rendeznek be a ter­melésre. Gyakran a szövetkeze­tek saját építőipari kapacitásu­kat veszik igénybe az építkezé­sekhez, ami az átfutási időt is gyorsítja. Az áfész-ek szívesen vállal­koznak élelmiszeripari kisüze­mek létesítésére. Ezek a helyi adottságokat jól kihasználják, rendszerint a közeli állattartó telepekről, kapják a nyersanya­got, s a feldolgozott termékeket is saját körzetükben, üzemi konyhájukon, áfész-vendéglők- ben, -boltokban értékesítik. így az önköltség is kedvezően ala­kul, s a helyi választék is bő­vül. Ilyen sertésfeldolgozó kis­üzem létesül a többi között Ka­puváron, baromfifeldolgozó üzem épül Kiskunfélegyházán. A tervezett édesipari kisüze­mekben rendszerint úgynevezett lisztesárut, különféle sütemé­nyeket készítenek majd. E ter­mékekből ugyanis az ipar évek óla nem képes lépést tartani az igényekkel. Szűkös a diabetikus készítmények választéka is, ezért több helyen ilyen termékek elő­állítására rendezkednek be, pél­dául Dombóváron. Az új áfész- édesipari üzemek átadása utón a lakosság évente összesen 8—9 ezer tonnával több édesipari áruhoz jut. A hiánycikklisták állandó sze­replői a különféle apró haszná­lati tárgyak, amelyek kis érté­küknél fogva nehezen találnak gyártóra. A leendő áfész-üzemek között e termékek egy részének előállítására is akad vállalkozó. Edelényben és Pankaszon olyan faipari üzemek létesülnek, ame­lyekben a vállfától a lapátnyélig készülnek a háztartási kellékek. (MTI) SZOVJET VÉLEMÉNY A MADRIDI TALÁLKOZÓRÓL Mi van a csomagban? A PÉCSI FILMSZEMLE ZSŰRIJÉNEK ÜLÉSE Fődíjas: a Mephisto

Next

/
Oldalképek
Tartalom