Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 2. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÁMÍTÓGÉP, AUTÓBUSZ Ipari kapcsolataink az NDK-val A PH—1 elnevezésű készüléket magyar és NDK-beli szakemberek közösen fejlesztették ki. A budapesti Medicor Művek és az ilmenaui Labortechnik egyaránt gyártja ezt a kiváló terméket. Az elemzőkészülék úgyszólván pillanatok alatt készít vérképet, állapítja meg az emberi vér nyolc jellemző adatát. Óránként 120 vérvizsgálat készíthető vele. A készüléket mór több magyar és NDK-beli kórházban használják. A magyar—NDK gázdasági együttműködés évről évre lendületesen fejlődik. Egyik legjelentősebb kapcsolatunk a gép- járműipar területén alakult ki. Eddig 27 ezer Ikarusz autóbuszt szállított a MOGÜRT a Német Demokratikus Köztársaságnak, onnan pedig cserébe a többi közölt Trabant és Wartburg sze- mélygépokcsikat, továbbá tehergépkocsikat és pótkocsikat hoztunk be. Az NDK és a magyar vállalatok szoros együttműködését tükrözi egyebek közt az alkatrészek és részegységek növekvő cseréje. Magyarország például dinamókat szállít az NDK gépkocsigyárainak, cserébe NDK gyártmányú kardántengelyeket kap a magyar autóbuszipar. A hagyományos lipcsei vásárokén mindig nagy sikerrel szerepelnek a magyar kiállítók. A múlt évi tavaszi vásáron például aranyérmet nyert a Metripond és a Műszeripari Kutatóintézet együttesen 'kifejlesztett, számítógéppel vezérelt mérlege, a Tensimik. A szellemes gyártmány jól használható a mező- gazdasági üzemekben a takarmánykeverésnél, a tengely- és keréknyomás megállapítíásánál, az olvasztóművek kokszadagolásakor, valamint a kórházi intenzív osztály betegei különféle vizsgálati adatainak rögzítésére és ellenőrzésére. A tavalyi két lipcsei vásáron a magyar külkereskedelmi vállalatok kétszáz-kétszáz millió rubel értékű kereskedelmi szerződést írtak alá. Köztük az egyik legnagyobb üzlet a Borsodi Vegyi Kombinát és az NDK-beli Buna Vegyi Kombinát között jött létre nyersanyagok és késztermékek kölcsönös szállítására. • Óránként 120 vérvizsgálat végezhető el a legnagyobb pontossággal és biztonsággal a magyar és NDK szakemberek által közösen kifejlesztett PH—1 elnevezésű készülékkel. A kórházi munkát nagyban megkönnyítő készüléket Budapesten és Ilmenauban egyaránt gyártják. • A NSZEP X. kongresszusán részt vett magyar küldöttség ellátogatott Drezdába és felkereste a Robotron Kombinát ottani gyárát. A képen: Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára megtekinti az üzem munkáját, ahol egyebek közt bemutatták neki az ESZR-család nagy teljesítményű számítógépe különféle egységeit. Küldöttségünk tagjai elbeszélgettek az üzem dolgozóival, köztük a Robotronnál dolgozó magyar fiatalokkal. Találmányok Licencexporttal a hetvenes évek elején jelentkeztek először a szocialista országok. S bár értéke elmarad a licencimport mögött, növekedési üteme mégis jelentős. 1975—76-ban a szocialista országok mintegy 300 licencet adtak el Nyugaton. Az_ exportőrök között kiemelkedő helyet foglal el a Szovjetunió, amelynek külföldre licenceit több mint 40 országban hasznosítják. A KGST-tagorszá- gok évente 14—15 ezer találmányt szabadalmaztatnak külföldön. A licencexport növelésére tehát még nagyon sok lehetőség van, annál is inkább, mert a szocialista országokban évente több mint 140 ezer találmányt jegyeznek be: Mongol kutatók eredményei A Mongol Tudományos Akadémia 13 tudományos intézetében, 32 ágazati intézetében és az ország nyolc mezőgazdasági kísérleti állomásán öt év alatt mintegy 2800 tudományos kutatási eredmény született. Ebből 1900-at hasznosítottak a gyakorlatban. Ennek népgazdasági eredménye több mint 200 millió tugrik. A KGST-tagországok segítségével az utóbbi öt évben 12 tudományos létesítmény épült. Szovjet és mongol tudósok több tucat témában végeztek közös kutatásokat. Nagy figyelmet fordítanak Mongóliában a KGST-tagországok kutatási eredményeinek átvételére és hasznosítására. AZ EXTRA-CSÍPŐS ÉS A KÍMÉLŐ FÜSZERPOROK Külföldön is kedveltek a hetényegyházi konzervüzem készítményei Országszerte, kedveltek az UNI- VER ÁFÉSZ hetényegyházi konzervüzemének termékei. Az üzem 165 dolgozója — köztük 128 nő — mindent elkövet a mennyiségi és minőségi eredmények növeléséért, s ennek köszönhetően a múlt évben az itt gyártott — immár 32-féle — ízesítő 156 millió forinttal növelte az UNI- VER árbevételét. — Nagy gondot fordítunk a választék bővítésére — mondta a napokban Szarka Balázs üzemvezető. — Valamikor a piros arannyal kezdtük, igaz ma is ennek van a legnagyobb sikere. Tavaly például 220 vagon paprikát dolgoztunk fel, s 17 millió tubus piros aranyat adtunk át a kereskedelemnek. Ez az összes termelésünknek mintegy 58 százalékot jelenti. Üzemünk szakemberei állandóan szem előtt tartják a választék bővítését, ezért szinte minden évben jelentkezünk új termékkel. Két éve kezdtük el például a fűszerporok gyártását. A kilencféle por olyan sikert aratott a háziasszonyok körében, hogy nem is győzzük kielégíteni az igényeket. Most tervezzük egy újabb gépegység beállítását, hogy növelni tudjuk a fűszerporok mennyiségét. Nagy sikerük van a mustárjainknak. Ezekből már hét félét gyártunk — tavaly került például a boltokba az extra-csípős mustár. A múlt évben kísérleteztük ki a kímélő fűszerporokat is. A bemutatás és piackutatás sikeres volt, s január elején megkezdtük az üzemszerű termelést. A levesek, főzelékek, valamint főtt és sült húsok ízesítésére szolgáló fűszerporokat a többiektől eltérően, ízléses kartondobozokba csomagoljuk, védve a tubusokat a horpadástól és más sérülésektől. — Kiknek a nevéhez fűződik egy-egy új termék előállítása? — Jórészt kollektív munka eredménye. Sokan nem tudják, hogy üzemünkben kilencen rendelkeznek egyetemi, illetve főiskolai végzettséggel, tizennégyen technikusok, nyolcán pedig konzervipari szakmunkások. Mondanom sem kell, hogy a tmk-ban is 14 jól képzett szakmunkásunk dolgozik. Van tehát szellemi tőkénk és így egymást segítve, a jó ötleteket megvalósítva tudjuk bővíteni a választékot. — Külföldön is ismertek az üzem készítményei? — Korábban csak egy külkereskedelmi vállalattal voltunk • A kímélő fűszerporok tubusai ízléses kartondobozokban kerülnek a boltokba. • Hatalmas kádakban, üstökben • Egy műszak alatt 6 ezer tubust töltenek meg fűszerporral a töltőkészül a piros arany. gép kezelői. kapcsolatban, s a külföldre jutó termékeink mennyisége nem volt nagy. Tavaly például mindössze 700 ezer tubus piros arany és gulyáskrém került tőlünk Ausztriába, valamint az NSZK- ba. Az idén már több vállalat is kínálja termékeinket, s bízunk abban, hogy a Svájcba, Svédországba és néhány közel—keleti államba küldött mintaszállítmányunk újabb megrendeléseket eredményez. Ezentúl sok termékünk jut a környező baráti államokba. A velünk kapcsolatban álló tizenkét FŰSZERT vállalat jól szervezett kishatárforgalmi árucseréje révén tavaly 12-féle ételízesítőnkből mintegy 2 millió tubussal jutott ezen az úton Romániába, Csehszlovákiába és a többi szomszéd országba. — Milyen a dolgozók hangulata, javították-e a munkafeltételeket? — Véleményem szerint kiegyensúlyozott, jó a légkör. Nyolc szocialista brigádunk a termeléssel kapcsolatos vállalásaink becsületes teljesítésén túl igen sok társadalmi munkát végez. Felújították például az óvoda elektromos hálózatát, patronálják és tevékenyen segítik a nyugdíjasokat. Az üzem vezetősége a lehetőségekhez képest mindent elkövet a munkakörülményei javításáért. A korábbi évek az elavult gőzfűtés nem elegendő meleget. Tavalj lió forintos beruházássf szerűsítettük a fűtési r — Az ajtók elé műanya nyöket szereltünk, amel akadályozzák a meleg 1« áramlását. Rendeltünk tesen záródó, átlátszó, csapóajtókat, ezeket a i, negyedévben kapjuk m zetes számításaink szeri >*’.n a fűtési szezonban havo- . ;~ egy ötven mázsa szén: e~ sebbre van szükségünk i ■ sem fázunk. Mi is áttértünk az * munkahétre. Hétközbei össze annyi a változás, ’ húsz perccel előbb ke 1 augusztusig minden sz bad. Amikor pedig me a paprikaszezon nemei baton, hanem esetenk vasárnap is dolgoznui szén a paprika elé romlik. Természetesei í i zókkal ezt előre • mei . ,< mindenki vállalta az rendet. Tengeri táplálékok A növekvő élelmiszergondok arra kényszerítik az emberiséget, hogy a tenger mélyén keressen újabb élelemtartalékokat, létrehozzon mesterségeshal-, rák- és kagylótenyészeteket, és megteremtse a víz alatti növényzet termesztéséhez szükséges feltételeket. Ilyen célokra rendszerint a part menti víz alatti területek a leginkább hasznosíthatók, de, sajnos, ezeket az övezetéket veszélyezteti a legjobban a vízszennyeződés. A bolgár Tudományos Akadémia biológiai központjának tudósai azon fáradoznak, hogy birtokukba vehessék a tenger mélyét. Szozopol mellett tengerökológiai laboratóriumot hoztak létre. A kísérlet vezetője, Georgi Decsev professzor, a következőket mondotta: „Fiziológiai, biokémiai, és biofizikai szempontok szerint alakítottuk ki laboratóriumunkat. Nemcsak a tengeri élőlények fajtaösszetételét és számát vizsgáljuk, hanem a bennük végbemenő biológiai folyamatokat is figyeljük. Ez a korszerű megközelítési módszer felkeltette a külföld figyelmét is. A KGST vonatkozó új kutatási témájának koordinálásával laboratóriumunkat bízták meg. E témában már két éve végzünk nemzetközi tudományos kísérleteket. A kidolgozott módszereket, kifejlesztett műszereket nagyra értékelték svéd kollégáink is.” A laboratórium munkája több irányú: vizsgálják a 'tengerfenék természetes termékenységét, figyelik, hogyan változik a tengeri környezet az élőlénytenyésztés hatására, tanulmányozzák a ' szennyezett tengervíz hatását a biológiai folyamatokra, és a mesterséges tenyészetekre vonatkozóan. SZÁRÍTÓÜZEM — KÉRDŐJELEKKEL \ Mint a kombájn: csak két hónapot dolgoznak... Élelmiszer-gazdaságunk évek óta egyik kritikus pontja a szárító ágazat. Az 50-es években még nem rendelkezett megfelelő technológiával. Később a külföldi piac mennyiségi igényei megnövekedtek. Az új gé-i pék üzembe állítása után viszont az jelent gondot, hógy a meglévő nagy teljesítményű kapacitást nem tudják kihasználni a gazdaságok. Egy-egy korszerű szárítóüzem, épülettel együtt 60—80 millió forintba kerül. Ennek az összegnek az újratermelése nem kis feladat. Az országban van már néhány szárítóüzem (sajnos nagyon kevés) ahol ezt megoldották. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet BINDER- szárítója nem tartozik ezek közé ... ANNAK ELLENÉRE nem, hogy az elmúlt esztendőben is 500 tonna fűszerpaprika-félter- méket, 50 tonna zellerzöldszárít- mányt, 49 tonna szárított petrezselyemzöldet továbbá 2,5 tonna spenót- és 10 tonna kaporszá. rítmányt állítottak elő. Emellett még gyártottak 44 tonna vöröshagymaszeletet és 12 tonna póréhagymát is, elsősorban nyugatnémet és holland exportra. Molnár Vilmosnak, a szabad- szállási Lenin Tsz elnökhelyettesének véleménye szerint az elmúlt két esztendőben a külföldi partnerektől szárítmányuk minősége miatt reklamáció nem érkezett. Ellenben a rohamosan növekedő energiaárak miatt jövedelmezőségük, egyre csökken. Ügy mondják a vezetők: rosz- szul választottak, amikor olaj- tüzelésű kazánokat építettek be. A tőlük délre eső szárítók ugyanis a lényegesen olcsóbb gáztüzelést alkalmazzák. Ezt az előnyt a mai „éles világpiacon” már nem tudják behozni. Különösen akkor nem, ha a változatlan minőség ellenére a HUNGARO- FRUCT Külkereskedelmi Vállalat a petrezselyemzöld-szárítmá- nyért például a korábbi kilogrammonkénti száz forinttal szemben, csupán kilencven forintot fizet. BÁNJÁK MÁR Szabadszálláson nagyon, hogy elvállalták a féltermák előállítását. A fűszerpaprika termesztése ugyanis magában gazdaságos, de ha hozzányúlnak az érett, érlelt csövekhez, akkor kilogrammonként sok forintot ráfizetnek. Nem bűnbakot keresnek, mert tudják, hogy a nagy teljesítményű szárítókra szükség van ahhoz, hogy a fűszerpaprika programot maradéktalanul teljesítse a megye élelmiszer-gazdasága. Csakhogy az ő 'gazdaságuk túl kicsi ahhoz, hogy ezt a kockázatot egyedül vállalják. A hozzáértők véleménye szerint jobb lett volna, ha a nagy teljesítményű gép helyett két kisebbet építenek be, mert egyrészt magasabb minőségi paramétereket biztosíthatnának, másrészt a szakaszos üzemelés folytán kevesebb energiát használnának fel. ÜGY TARTJÁK Szabadszálláson, hogy nagy hibát követtek el akkor, amikor csupán a fű- szerpaprika-féltermék szárítására szakosodtak. Ez a tevékenység ugyanis, csak két hónapig létkérdés a paprikások számára. A további 9 vagy 10 hónap üzemeltetése a törekvések ellenére még gondot jelent. Többek között azért, mert kellő szakmai ismeretek híján ezeket a berendezéseket a kiegészítő technológiai berendezések nélkül vásárolták meg nyugatról. Hiába rendelkeznek ugyanis nagy teljesítményű, mindentudó szárítóval, ha azt nem tudják kiszolgálni. A 6—7 vagonos napi kapacitású berendezés — például vöröshagyma esetében — mit sem ér, ha a fűszernövény tisztítását — tótkéssel a kézben — néhány asszony végzi. BESZÉLGETÉSÜNK során szóba került a külkereskedelem is. Nem egészen rózsás formában. Nem kételkednek ők, akkor amikor a külkereskedők korrektségéről esik szó. De néhány esetben saját bőrükön tapasztalják, hogy egy-egy külföldi partner átvételi árai között jelentős különbség van. És sokszor Szabad- szállásra a kevésbé kedvező ajánlat érkezik. Ügy mondták „új fiúk” még a szakmában. Kevés kereskedelmi, külkereskedelmi kapcsolattal rendelkeznek. Mentségükül felhozzák, hogy épp a rendszeresen jelentkező almatöbblettermelés levezetése érdekében szándékoznak almakockát és almapelyhet gyártani. Csakhogy az almaszárítmány ára kilogrammonként jelenleg 100 forint körül van. Ez pedig —, jó minőségű nyersanyagot feltételezve — épphogy fedezi az alapanyagköltséget. Szabadszálláson most a kiutat keresik. Szükségük volna néhány tízmillióra, hogy az élelmiszer-feldolgozásnál nélkülözhetetlen előkészítő berendezéseket és válogató gépeket megvegyék. Gondjuk viszont az, hogy az ártámogatás már évek óta megszűnt, s nem tudják hogy honnan szerzik majd be az ehhez szükséges forintokat. Nem a jószándékkal, az akaraterővel van baj. A hozzáértés sem hiányzik, de érzik annak terhét, hogy mint a kombájnok, csak néhány hónapig dolgozhat a szárító ... Szabó Pál Miklós
