Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. február 2. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS SZÁMÍTÓGÉP, AUTÓBUSZ Ipari kapcsolataink az NDK-val A PH—1 elnevezésű készülé­ket magyar és NDK-beli szak­emberek közösen fejlesztették ki. A budapesti Medicor Művek és az ilmenaui Labortechnik egyaránt gyártja ezt a kiváló terméket. Az elemzőkészülék úgyszólván pillanatok alatt ké­szít vérképet, állapítja meg az emberi vér nyolc jellemző ada­tát. Óránként 120 vérvizsgálat készíthető vele. A készüléket mór több magyar és NDK-beli kórházban használják. A magyar—NDK gázdasági együttműködés évről évre len­dületesen fejlődik. Egyik legje­lentősebb kapcsolatunk a gép- járműipar területén alakult ki. Eddig 27 ezer Ikarusz autóbuszt szállított a MOGÜRT a Német Demokratikus Köztársaságnak, onnan pedig cserébe a többi kö­zölt Trabant és Wartburg sze- mélygépokcsikat, továbbá te­hergépkocsikat és pótkocsikat hoztunk be. Az NDK és a magyar vállalatok szoros együtt­működését tükrözi egyebek közt az alkatrészek és részegységek növekvő cseréje. Magyarország például dinamókat szállít az NDK gépkocsigyárainak, cserébe NDK gyártmányú kardántenge­lyeket kap a magyar autóbusz­ipar. A hagyományos lipcsei vásá­rokén mindig nagy sikerrel sze­repelnek a magyar kiállítók. A múlt évi tavaszi vásáron például aranyérmet nyert a Metripond és a Műszeripari Kutatóintézet együttesen 'kifejlesztett, számí­tógéppel vezérelt mérlege, a Tensimik. A szellemes gyárt­mány jól használható a mező- gazdasági üzemekben a takar­mánykeverésnél, a tengely- és keréknyomás megállapítíásánál, az olvasztóművek kokszadagolá­sakor, valamint a kórházi inten­zív osztály betegei különféle vizsgálati adatainak rögzítésére és ellenőrzésére. A tavalyi két lipcsei vásáron a magyar külkereskedelmi vál­lalatok kétszáz-kétszáz millió rubel értékű kereskedelmi szer­ződést írtak alá. Köztük az egyik legnagyobb üzlet a Bor­sodi Vegyi Kombinát és az NDK-beli Buna Vegyi Kombi­nát között jött létre nyersanya­gok és késztermékek kölcsönös szállítására. • Óránként 120 vérvizsgálat végezhető el a legnagyobb pontossággal és biztonsággal a magyar és NDK szakemberek által közösen kifej­lesztett PH—1 elnevezésű készülékkel. A kórházi munkát nagyban meg­könnyítő készüléket Budapesten és Ilmenauban egyaránt gyártják. • A NSZEP X. kongresszusán részt vett magyar küldöttség ellátoga­tott Drezdába és felkereste a Robotron Kombinát ottani gyárát. A ké­pen: Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára megtekinti az üzem munkáját, ahol egyebek közt bemutatták neki az ESZR-család nagy teljesítményű számítógépe különféle egységeit. Küldöttségünk tagjai elbeszélgettek az üzem dolgozóival, köztük a Robotronnál dol­gozó magyar fiatalokkal. Találmányok Licencexporttal a hetvenes évek elején jelentkeztek először a szocialista országok. S bár ér­téke elmarad a licencimport mö­gött, növekedési üteme mégis je­lentős. 1975—76-ban a szocialis­ta országok mintegy 300 licencet adtak el Nyugaton. Az_ exportő­rök között kiemelkedő helyet foglal el a Szovjetunió, amelynek külföldre licenceit több mint 40 országban hasznosítják. A KGST-tagorszá- gok évente 14—15 ezer talál­mányt szabadalmaztatnak kül­földön. A licencexport növelésé­re tehát még nagyon sok lehető­ség van, annál is inkább, mert a szocialista országokban évente több mint 140 ezer találmányt jegyeznek be: Mongol kutatók eredményei A Mongol Tudományos Akadé­mia 13 tudományos intézetében, 32 ágazati intézetében és az or­szág nyolc mezőgazdasági kísér­leti állomásán öt év alatt mint­egy 2800 tudományos kutatási eredmény született. Ebből 1900-at hasznosítottak a gyakorlatban. Ennek népgazdasági eredménye több mint 200 millió tugrik. A KGST-tagországok segítségével az utóbbi öt évben 12 tudomá­nyos létesítmény épült. Szovjet és mongol tudósok több tucat té­mában végeztek közös kutatáso­kat. Nagy figyelmet fordítanak Mongóliában a KGST-tagorszá­gok kutatási eredményeinek át­vételére és hasznosítására. AZ EXTRA-CSÍPŐS ÉS A KÍMÉLŐ FÜSZERPOROK Külföldön is kedveltek a hetényegyházi konzervüzem készítményei Országszerte, kedveltek az UNI- VER ÁFÉSZ hetényegyházi kon­zervüzemének termékei. Az üzem 165 dolgozója — köztük 128 nő — mindent elkövet a mennyisé­gi és minőségi eredmények nö­veléséért, s ennek köszönhetően a múlt évben az itt gyártott — immár 32-féle — ízesítő 156 millió forinttal növelte az UNI- VER árbevételét. — Nagy gondot fordítunk a választék bővítésére — mondta a napokban Szarka Balázs üzem­vezető. — Valamikor a piros arannyal kezdtük, igaz ma is ennek van a legnagyobb sikere. Tavaly például 220 vagon pap­rikát dolgoztunk fel, s 17 millió tubus piros aranyat adtunk át a kereskedelemnek. Ez az összes termelésünknek mintegy 58 szá­zalékot jelenti. Üzemünk szakemberei állan­dóan szem előtt tartják a válasz­ték bővítését, ezért szinte min­den évben jelentkezünk új ter­mékkel. Két éve kezdtük el pél­dául a fűszerporok gyártását. A kilencféle por olyan sikert aratott a háziasszonyok köré­ben, hogy nem is győzzük kielé­gíteni az igényeket. Most ter­vezzük egy újabb gépegység be­állítását, hogy növelni tudjuk a fűszerporok mennyiségét. Nagy sikerük van a mustárjainknak. Ezekből már hét félét gyártunk — tavaly került például a bol­tokba az extra-csípős mustár. A múlt évben kísérleteztük ki a kímélő fűszerporokat is. A be­mutatás és piackutatás sikeres volt, s január elején megkezd­tük az üzemszerű termelést. A levesek, főzelékek, valamint főtt és sült húsok ízesítésére szolgá­ló fűszerporokat a többiektől el­térően, ízléses kartondobozokba csomagoljuk, védve a tubusokat a horpadástól és más sérülések­től. — Kiknek a nevéhez fűződik egy-egy új termék előállítása? — Jórészt kollektív munka eredménye. Sokan nem tudják, hogy üzemünkben kilencen ren­delkeznek egyetemi, illetve főis­kolai végzettséggel, tizennégyen technikusok, nyolcán pedig kon­zervipari szakmunkások. Mon­danom sem kell, hogy a tmk-ban is 14 jól képzett szakmunkásunk dolgozik. Van tehát szellemi tő­kénk és így egymást segítve, a jó ötleteket megvalósítva tud­juk bővíteni a választékot. — Külföldön is ismertek az üzem készítményei? — Korábban csak egy külke­reskedelmi vállalattal voltunk • A kímélő fűszerporok tubusai ízléses kartondobozokban kerül­nek a boltokba. • Hatalmas kádakban, üstökben • Egy műszak alatt 6 ezer tubust töltenek meg fűszerporral a töltő­készül a piros arany. gép kezelői. kapcsolatban, s a külföldre jutó termékeink mennyisége nem volt nagy. Tavaly például mind­össze 700 ezer tubus piros arany és gulyáskrém került tőlünk Ausztriába, valamint az NSZK- ba. Az idén már több vállalat is kínálja termékeinket, s bízunk abban, hogy a Svájcba, Svédor­szágba és néhány közel—keleti államba küldött mintaszállít­mányunk újabb megrendelése­ket eredményez. Ezentúl sok termékünk jut a környező baráti államokba. A velünk kapcsolatban álló tizen­két FŰSZERT vállalat jól szer­vezett kishatárforgalmi árucse­réje révén tavaly 12-féle étel­ízesítőnkből mintegy 2 millió tubussal jutott ezen az úton Romániába, Csehszlovákiába és a többi szomszéd országba. — Milyen a dolgozók hangu­lata, javították-e a munkafelté­teleket? — Véleményem szerint ki­egyensúlyozott, jó a légkör. Nyolc szocialista brigádunk a termeléssel kapcsolatos vállalá­saink becsületes teljesítésén túl igen sok társadalmi munkát vé­gez. Felújították például az óvo­da elektromos hálózatát, pat­ronálják és tevékenyen segítik a nyugdíjasokat. Az üzem vezetősége a lehető­ségekhez képest mindent elkö­vet a munkakörülményei javí­tásáért. A korábbi évek az elavult gőzfűtés nem elegendő meleget. Tavalj lió forintos beruházássf szerűsítettük a fűtési r — Az ajtók elé műanya nyöket szereltünk, amel akadályozzák a meleg 1« áramlását. Rendeltünk tesen záródó, átlátszó, csapóajtókat, ezeket a i, negyedévben kapjuk m zetes számításaink szeri >*’.n a fűtési szezonban havo- . ;~ egy ötven mázsa szén: e~ sebbre van szükségünk i ■ sem fázunk. Mi is áttértünk az * munkahétre. Hétközbei össze annyi a változás, ’ húsz perccel előbb ke 1 augusztusig minden sz bad. Amikor pedig me a paprikaszezon nemei baton, hanem esetenk vasárnap is dolgoznui szén a paprika elé romlik. Természetesei í i zókkal ezt előre • mei . ,< mindenki vállalta az rendet. Tengeri táplálékok A növekvő élelmiszergon­dok arra kényszerítik az em­beriséget, hogy a tenger mé­lyén keressen újabb élelem­tartalékokat, létrehozzon mes­terségeshal-, rák- és kagyló­tenyészeteket, és megteremt­se a víz alatti növényzet ter­mesztéséhez szükséges felté­teleket. Ilyen célokra rend­szerint a part menti víz alatti területek a legin­kább hasznosíthatók, de, sajnos, ezeket az övezetéket veszélyezteti a legjobban a vízszennyeződés. A bolgár Tudományos Akadémia biológiai központ­jának tudósai azon fáradoz­nak, hogy birtokukba vehes­sék a tenger mélyét. Szozopol mellett tengerökológiai labo­ratóriumot hoztak létre. A kísérlet vezetője, Georgi Decsev professzor, a követ­kezőket mondotta: „Fizioló­giai, biokémiai, és biofizi­kai szempontok szerint alakí­tottuk ki laboratóriumunkat. Nemcsak a tengeri élőlé­nyek fajtaösszetételét és szá­mát vizsgáljuk, hanem a bennük végbemenő biológiai folyamatokat is figyeljük. Ez a korszerű megközelítési módszer felkeltette a külföld figyelmét is. A KGST vonat­kozó új kutatási témájának koordinálásával laboratóriu­munkat bízták meg. E témá­ban már két éve végzünk nemzetközi tudományos kí­sérleteket. A kidolgozott módszereket, kifejlesztett műszereket nagyra értékelték svéd kollégáink is.” A laboratórium munkája több irányú: vizsgálják a 'tengerfenék természetes ter­mékenységét, figyelik, ho­gyan változik a tengeri kör­nyezet az élőlénytenyésztés hatására, tanulmányozzák a ' szennyezett tengervíz hatását a biológiai folyamatokra, és a mesterséges tenyészetekre vonatkozóan. SZÁRÍTÓÜZEM — KÉRDŐJELEKKEL \ Mint a kombájn: csak két hónapot dolgoznak... Élelmiszer-gazdaságunk évek óta egyik kritikus pontja a szárító ága­zat. Az 50-es években még nem rendelkezett megfelelő technológiával. Később a külföldi piac mennyiségi igényei megnövekedtek. Az új gé-i pék üzembe állítása után viszont az jelent gondot, hógy a meglévő nagy teljesítményű kapacitást nem tudják kihasználni a gazdaságok. Egy-egy korszerű szárítóüzem, épülettel együtt 60—80 millió forintba kerül. Ennek az összegnek az újratermelése nem kis feladat. Az or­szágban van már néhány szárítóüzem (sajnos nagyon kevés) ahol ezt megoldották. A szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet BINDER- szárítója nem tartozik ezek közé ... ANNAK ELLENÉRE nem, hogy az elmúlt esztendőben is 500 tonna fűszerpaprika-félter- méket, 50 tonna zellerzöldszárít- mányt, 49 tonna szárított petre­zselyemzöldet továbbá 2,5 ton­na spenót- és 10 tonna kaporszá. rítmányt állítottak elő. Emellett még gyártottak 44 tonna vörös­hagymaszeletet és 12 tonna pó­réhagymát is, elsősorban nyugat­német és holland exportra. Molnár Vilmosnak, a szabad- szállási Lenin Tsz elnökhelyet­tesének véleménye szerint az el­múlt két esztendőben a külföl­di partnerektől szárítmányuk minősége miatt reklamáció nem érkezett. Ellenben a rohamosan növekedő energiaárak miatt jö­vedelmezőségük, egyre csökken. Ügy mondják a vezetők: rosz- szul választottak, amikor olaj- tüzelésű kazánokat építettek be. A tőlük délre eső szárítók ugyan­is a lényegesen olcsóbb gáztüze­lést alkalmazzák. Ezt az előnyt a mai „éles világpiacon” már nem tudják behozni. Különösen akkor nem, ha a változatlan mi­nőség ellenére a HUNGARO- FRUCT Külkereskedelmi Vállalat a petrezselyemzöld-szárítmá- nyért például a korábbi kilogram­monkénti száz forinttal szem­ben, csupán kilencven forintot fizet. BÁNJÁK MÁR Szabadszállá­son nagyon, hogy elvállalták a féltermák előállítását. A fűszer­paprika termesztése ugyanis magában gazdaságos, de ha hoz­zányúlnak az érett, érlelt csövek­hez, akkor kilogrammonként sok forintot ráfizetnek. Nem bűn­bakot keresnek, mert tudják, hogy a nagy teljesítményű szá­rítókra szükség van ahhoz, hogy a fűszerpaprika programot ma­radéktalanul teljesítse a megye élelmiszer-gazdasága. Csakhogy az ő 'gazdaságuk túl kicsi ahhoz, hogy ezt a kockázatot egyedül vállalják. A hozzáértők véleménye sze­rint jobb lett volna, ha a nagy teljesítményű gép helyett két kisebbet építenek be, mert egy­részt magasabb minőségi para­métereket biztosíthatnának, másrészt a szakaszos üzemelés folytán kevesebb energiát hasz­nálnának fel. ÜGY TARTJÁK Szabadszál­láson, hogy nagy hibát követtek el akkor, amikor csupán a fű- szerpaprika-féltermék szárítá­sára szakosodtak. Ez a tevékeny­ség ugyanis, csak két hónapig létkérdés a paprikások számára. A további 9 vagy 10 hónap üze­meltetése a törekvések ellenére még gondot jelent. Többek kö­zött azért, mert kellő szakmai ismeretek híján ezeket a beren­dezéseket a kiegészítő technoló­giai berendezések nélkül vásárol­ták meg nyugatról. Hiába ren­delkeznek ugyanis nagy teljesít­ményű, mindentudó szárítóval, ha azt nem tudják kiszolgálni. A 6—7 vagonos napi kapacitású berendezés — például vörös­hagyma esetében — mit sem ér, ha a fűszernövény tisztítását — tótkéssel a kézben — néhány asszony végzi. BESZÉLGETÉSÜNK során szó­ba került a külkereskedelem is. Nem egészen rózsás formában. Nem kételkednek ők, akkor ami­kor a külkereskedők korrektsé­géről esik szó. De néhány eset­ben saját bőrükön tapasztalják, hogy egy-egy külföldi partner átvételi árai között jelentős kü­lönbség van. És sokszor Szabad- szállásra a kevésbé kedvező aján­lat érkezik. Ügy mondták „új fiúk” még a szakmában. Kevés kereskedel­mi, külkereskedelmi kapcsolat­tal rendelkeznek. Mentségükül felhozzák, hogy épp a rendsze­resen jelentkező almatöbblet­termelés levezetése érdekében szándékoznak almakockát és almapelyhet gyártani. Csakhogy az almaszárítmány ára kilo­grammonként jelenleg 100 forint körül van. Ez pedig —, jó minő­ségű nyersanyagot feltételezve — épphogy fedezi az alapanyag­költséget. Szabadszálláson most a kiutat keresik. Szükségük volna né­hány tízmillióra, hogy az élel­miszer-feldolgozásnál nélkülöz­hetetlen előkészítő berendezése­ket és válogató gépeket megve­gyék. Gondjuk viszont az, hogy az ártámogatás már évek óta megszűnt, s nem tudják hogy honnan szerzik majd be az eh­hez szükséges forintokat. Nem a jószándékkal, az aka­raterővel van baj. A hozzáértés sem hiányzik, de érzik annak terhét, hogy mint a kombájnok, csak néhány hónapig dolgoz­hat a szárító ... Szabó Pál Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom