Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-05 / 30. szám

4 * PETŐFI NÉPE • 1982. február 5. HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Van jövője a sárgabaracknak! Változtatás szükséges a termesztésben növeli az érzékenységet a kajszi sajátos betegségére, a gutaütésre. Ennek tünetei már az ültetést követő harmndik-hegyedik évben mutatkoznak. Nem ritka, hogy egy tízéves barackost, gyakorla­tilag újra kell telepíteni. A faiskolák ugyanis szíveseb-j ben alkalmazzák az erős növeke­désű vadbarackokat, mint a las­súbb és gyengébb növekedésű, hosszabb életkorú és kétségtele­nül kisebb gyökeresedési hánya­dosé szilvaalanyokat. A szakiro­dalom pedig kimutatja, hogy a szilvaalanyokra oltott gyümölcs­fák között van a legkevesebb gu­taütés, kivéve a Myröbalán szil­vát. Azt kellene elérni, hogy a fa­iskolák az eddiginél sokkal ki- terjedtebben használják a legal- alkalmasabb szilvaalanyokat is. Egyébként érdemes lenne meg­gondolni, hogy miért van kizárva a köztermesztésfoől a tengeri ba­rack — közismertebb nevén ma- jombarack. Ennek egyes típusai még 40—50 évvel ezelőtt is igen elterjedtek voltak, főleg a két­szintes termelésben. Kiegyenlített, bő termés Rangjuk volt a piacon, megfi­zették. Ma már csak ritkán talál­hatók meg régi, öreg szőlőkben. Egyes típusoknak — jóllehet ap­ró gyümölcsűek — számos érté­kes tulajdonságaik vannak. Így: kiegyenlített bő termés, a kárte­vőkkel szemben csaknem teljes ellenállóképesség, edzettség, igénytelenség, nem számottevő metszésigény, a gyümölcsnek a neme^barackhoz viszonyított jó­val magasabb (20—25 százalék) cukortartalma. Ezek az ismérvek esetenként egyáltalán nem jellem­zik a nemesbarackot. A Frigyesy Ferenc által említett és a keres­kedelemből hiányzó jó ízű ba­racklekvárt annak idején éppen a tengeribarackból készítették. A jelen viszonyok között is na­gyobb megbecsülést érdemelne, főleg a szeszipar céljára. De 8—10 évvel ezelőtt NSZK exportra is került kisebb mennyiségben, gombócnak. Legújabban pedig gyümölcsfeldolgozó üzemünkben — igaz csak kísérleti célból — aszalványt is készítettünk belőle. A kajszinál és rózsánál kelleme­sebb ízű és édesebb. Szövetkeze­tünk is szeretne és már korábban is tervezte e baracktípus telepí­tését. még a szaporítóanyagot is előállítanánk. Sajnos, azonban üzemi telepítésre nem engedé­lyezett fajta. nA kecskeméti kajszi régi hír­nevének helyreállítására és főleg a gyümölcsexport dinamikus fo­kozására, valamint korábbi tra­dicionális piacaink visszaszerzé­sére igen sok és átfogó tenniva­lóink vannak. Ezek részletezésébe itt nem térek ki. Dr. Domokos Zoltán a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet elnöke Szeged és a paprika A múlt év december 30-án dr. Frigyesy Ferenc írt lapunkban a kajszitermesztés helyzetéről. Az abban rögzített gondolatok némelyike vitát kavart. A kajszitermesztés jövője nem lehet közömbös Bács-Kiskun me­zőgazdasága számára. Ezt látszik bizonyítani az alábbi hozzászólás is. már annak az ezer négyzetméte­res hűtőháznak a tervei, amit 1983-ban állítanak üzembe. A hűtőház feladata lesz, hogy meg­felelő körülmények között tá­rolhassák a paprikaőrlemény alap­anyagát, a félterméket. Ezzel a módszerrel a „piros aranynak” nemcsak a béltartalma értéke, ha­nem festéktartalma is növekszik majd... Kisebb területen jobb minőségben A korábbi években majdnem hatezer hektáron termeltek fű- szerpaprikát a szegedi tájkörzet­ben. A megyénkben is érvényes szükségintézkedéseknek köszön­hető, hogy tavaly már csak az igényeknek és kapacitásnak meg­felelően 4 ezer 800 hektáron ve­tették a fűszernövényt. Az innen leszedett paprika 42 ezer tonna volt. Minőségben pedig jobb, mint az elmúlt esztendőkben bár­mikor. Ezt nemcsak a kedvező időjá­rásnak köszönhették. A koráb­ban magas helyrevetés arányát például 57 százalékra csökkentet­ték. A betakarított termésnek csupán négy százalékát gyűjtöt­ték be géppel. Ezt két dologgal magyarázzák.' Egyrészt a Szege­di 20-as nemesítői elsősorban a fűszernövény minél magasabb beltartalmi értékét és nagy fes­téktartalmát tűzték ki célul. Má­sodsorban pedig a jelenleg dol­gozó betakarítógépek még nem „tudják” azt amit joggal elvár­hatnának a paprikások. A gépi betakarítás ellen szól még az is, hogy ezeknek a berendezéseknek a szórási vesztesége szokványos, „tökéletes" beállítás esetén is 10 százalék felett van. Ha hektáron­kénti 10 tonnás terméssel szá­molunk. akkor több mint egy tonna jut ebek harmincadjára. Ennek az ára viszont meghalad­ja a nyolcezer forintot, Ekkora hektáronkénti nyereséggel pe­dig, minden Kalocsa környéki gazdaság elégedett lett volna az elmúlt néhány esztendőben. Tavaly harmincmillió forint eredmény A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 1981-ben egymilliárd fo­rint feletti termelési értékkel di-. csekedhet. Az eredmény is fe­lette lesz a harmincmilliónak. Fűszerpaprika-őrleményből 500 millió forintot kasszírozhattak a vevőktől. A paprika 40 százaléka tőkés exportra ment. Évek óta szállítanak Ausztriá­ba, a Német Szövetségi Köztár­saságba, Svédországba, Izraelbe és újabban Algériába, de vevők jelentkeztek az Amerikai Egye­sült Államokból is. Régóta tö­rekednek arra, hogy a lehetősé­gük szerint teljesíthéssék a nyu­gati partnerek különleges igé­nyeit. Ennek egyik szép példája az olajos paprika, amelyet az egyik japán vevő mintája sze­rint gyártanak ... A húskonzervek közül a mar- hahúsrolád az egyik legkedvel­tebb termék a nyugatnémet pia­con. Nagy kézimunka-igénye, a készítmény külleme és íze miatt, valószínű még sokáig az is ma­rad. Tyúkpörköltből, csak a Szov­jetunió számára 1400 tonnát gyár­tanak évente. Nemcsak a szovjet partner, hanem a hazai kereske­delem is többet vásárolna ebből a termékből. Ezért elhatározták a gyár vezetői, hogy a makói üzem rekonstrukciójával a ka­pacitást emelik. Levesporokból és ételízesítők­ből, a kereskedelem igénye sze­rint 4—6 ezer tonnát gyártanak. A gulyás, a hús-, a húsgombóc, zöldséglevesüket már sok házi­asszony ismeri és szereti. A leves­kockák gyártásában is több év­tizedes tapasztalatuk van a szegedieknek. Egyik új termékük, a Delikát—10 ételízesítő pedig beltartalmi értékben, minőség­ben felveszi a versenyt déli szom­szédaink híres termékével a Ve- getával is. A főmérnök véleménye sze­rint egyik termékcsaládjuknál a fagylaltporoknál megújhodás várható. A korábbi években egye­dül gyártották ezeket a terméke­ket. Többen észrevették, hogy a fagylaltporok gazdaságosan ter- melhetők. Ezért lépnek most a konkurrencia elé. Elkészült már a diétás fagylaltpor receptje, és meglévő termékeik minőségi pa­ramétereit is javítják ... A gyár kutatómérnökéi éven­te 10—12 új terméket kísérletez­nek ki. Ezeknek a legjava — két három fajta — a piacra is kerül. A szegedi paprikában úgy lát­ják a vezetők, hogy a nehézkes tröszt megszűnésével egyre in­kább érvényesül a kereslet-kíná­lat törvénye. Kapcsolataikban a kutatóintézetekkel, termelőgazda­ságokkal, kereskedelmi vállala­tokkal „emberközelbe” kerültek. Tudják azt, hogy a mai gazdasá­gi viszonyok között csak a köl­csönös előnyök figyelembevételé­vel érhetnek el hosszú távon si­kereket. Ügy fogalmazott a fő­mérnök, nagyokat „Harapni” na­gyokat lépni most nem lehet, de sok apróbb lépéssel előre juthat­nak, hogy a szegedi paprika éá gyár világhírneve továbbra se szenvedjen csorbát. . . Szabó Pál Miklós \ Ha a nagyüzemi telepítést 'kí­vánjuk a fejlesztés fő irányaként megszabni — ami egyébként meg­gondolandó a jelenlegi és a kö­zeljövőben várható szűkös üzemi alap. és beruházási támogatás mellett — a területkiválasztásnál és termőhely-kijelölésnél sokkal körültekintőbben kell eljárnunk, mint ahogy a múltban tettük ezt, például az 1960-as években. Bár az akkor érvényben levő földtör­vény korlátozta ezt a lehetőséget. Még ma is számos nagyüzemi sárgabarack-ültetvény található elég siralmas állapotban, termesz­tésre alkalmatlan talaj- 'és terep- viszonyok között. Fel kell adni tehát a korábbi mennyiségi szem­léletet, mert ez a kajszi esetében hatványozottabban üt vissza. Szükséges az elmúlt időszak­nál jobban segíteni, szorgalmaz­ni és szervezni a kajszi kisüzemi termelését. A szórvány- és ki­sebb területű telepítést, köny- nyebben, gyorsabban, nagyobb mértékű saját erővel, Olcsóbban tudja megvalósítani a kisterme­lő. Az ápolási munkák, a s?edés és válogatás során is több előnye van a kisüzemnek. A háztáji gaz­da vagy hobbikert-tulajdonos szí­vesen foglalkozik. vele, ha két fontos. feltétel teljesítését látja. Előnyös árviszonyokat Az egyik az érdekeltség, ami főleg az árban jut végső kifeje- , zésre. Nem az aránytalanul nagy átvételi árra gondolok, hanem olyan lojális, a felvásárló válla­lattal kölcsönösen előnyös árvi­szonyra, amely több esetben más területen már megvalósult. A kis­állattenyésztés számos ágában (li­ba, csirke, toll, nyúl stb.), a fel­vásárló vállalat hosszabb távú együttműködésre törekszik a ter­melővel, sőt számára rendszere­sen viszajuttat az ágazat export­nyereségéből. A termelő és a fel­vásárló kölcsönös érdekeltsége • A paprikacsomagoló gél? munkáját is ellenőrzik. (Somogyi Károlyné felvételei) • Már az előkészítés során nagy gondot fordítanak a marhahúsrolád gyártására. S • A halászlékocka keresett termék. • Jó termésű esztendőben a megyén kívüli feldolgozó üze­mekbe js ju­tott a Dpna— Tisza közi kaj­sziból. Képün­kön: a Sziget­vári Konzerv­gyár töltőgép­sora. (Straszer And­rás felvétele) nélkül soha nem lesz a kajszi „kajszi” Kecskeméten és a me­gyében. Ez az egyik alapkérdés. Drága a facsemete A másik fontos tényező a sza­porítóanyag és ezzel összefüggés­ben az alany. Ismeretes, hogy a faiskolák érdekeltsége az erős hajtásnövekedésű, minél vasta­gabb törzskörméretű, úgyneve­zett I. osztályú oltványok előállí­tásához kötődik. Ezért intenzív növekedési erélyű alanyokat al­kalmaznak, és a tenyészidőszak- ban nagyarányú nitrogén műtrá­gyát és egyéb növekedést serken­tő anyagokat adagolnak az olt­vány vegetatív fejlődésének meg­gyorsítására. Az így nevelt vagy inkább vegykezelt oltványok ezután, fa­iskolai szempontiból nagyrészt el­érik a szemre tetszetős, a fenti­ekben vázolt külsőt, és így a ter­melő számára rendkívül magas. 30—40 forint darabonkénti árat is. A termelés azonban merőben mást jelez vissza, már ami az olt­vány későbbi sorsát illeti. A vég­leges helyre elültetett gyümölcs­fák ugyanis a túl előnyös- viszo­nyokból, rossz hatásfokkal iga­zodnak, kevésbé jó termőhelyi körülményekhez. Mondhatná valaki, hogy ez nem­csak a kajszinál, hanem a többi gyümölcsnemnél is fennáll. Igen, de ez a sárgabaracknál sokkal ihangsúlyozottabb, mert nagyban Egy régi angol mondás sze­rint Szegedet a paprika tette a térképre. A régi paprika­molnárok által szerzett be­csület még ma is megmaradt. Tudják azt a Szegedi Papri­kafeldolgozó Vállalat vezetői, hogy a termék minőségével kapcsolatos bizalom nagyon törékeny dolog. Nagy István­nak, a vállalat főmérnökének véleménye szerint ők azok­ban az időkben is nagy figyel­met fordítottak a szigorú szab­vány szerinti gyártásra, ami­kor még nem volt gazdasági kényszer a minőség ... Két lábon állva Szerencsésnek vallhatják ma­gukat a szegedi paprikások. Nem csupán a pörkölt és halászlé „pi- rosítóját” gyártják nagy tételben, hanem emellett jelentős meny- nyiségű húskonzervet, levesporo­kat, sőt az utóbbi esztendőkben gyümölcs- és fagylaltporokat is előállítanak. A tejszínhab­pótló poruk pedig rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Saj­nos ez utóbbi termékből, annak magas importból származó alap­anyag-tartalma miatt, keveset gyártanak. A fűszerpaprika-előállítás mel­lett tehát a’ konzervtevékenysé- gük is jelentős. Ez a gazdasági két lábon állás eredményességi stabilitást is biztosít számukra. A legritkább esetben fordulhat csak elő, hogy mind a két területen egyszerre jelentkezzenek ked­vezőtlen piaci hatások. Ha nem üzlet a fűszerpaprika, még mini­dig ott van a konzerv, amelynek termelését fokozni lehet. A minőségre való törekvéshez csak egy gondolat: elkészültek Vállalati tervek AZ EMBER cselekedetei­nek nagyobb részét előre el­határozza, megtervezi. így van ez már a legkisebb tár­sadalmi közösségben, a csa­ládban is: Hova megyünk az idén nyaralni, mikor festet­jük a lakást, vásárolunk-e szí­nes televíziót?— mindezt nem egy nappal előtte döntjük el, hetekig, hónapokig, olykor évekig készülődünk, tervez­getünk, Számba vesszük le­hetőségeinket, anyagi forrá­sainkat, és azt is elhatározzuk, hogy mit teszünk, mit válla­lunk azért, hogy szükségle­teinket kielégíthessük. Nincs ez másként a nagyobb közös­ség. a vállalat életében sem. A vállalati tervek ugyan­csak sokfélék és számos cél­ra irányulnak. Ám sikeres megvalósításuk csak úgy le­hetséges, ha egymással össz­hangban vannak, ha az igé­nyek és a teljesítmények egyensúlya tartósan megvaló­sul. Hiába céloz meg magas, bérfejlesztést a jövedelempo­litikai terv, hasztalan helyez kilátásba az eddiginél széle­sebb körű juttatásokat a szo­ciális tervfejezet, ha a válla­lat gazdálkodása eredményte­len. mert termékei nem áll­ják meg helyüket az egyre élesedő versenyben. A tervezés sosem volt köny- nyű, most kü^nösen nem az. A megyei tanács ülésén hang­zott el nemrégen az a megál­lapítás, miszerint a VI. ötéves tervvel szemben új követel­mény, hogy legyen nyitott, te­hát képes az előre nem látha­tó — szükséges vagy lehetsé­ges — változások befogadásá­ra. ez a kívánalom a vál­lalatok közép, és rövid távú terveire is érvényes. A gyor­san változó körülményekhez — közülük is elsősorban a min­denkori piaci viszonyokhoz — való alkalmazkodás nélkülöz­hetetlen eleme az eredményes vállalati tevékenységnek. Ám a nyitóit terv nem azt jelenti, hogy a tervezésnél el­hanyagolható a pontosság, elég a célkitűzések felületes meg­fogalmazása, hiszen úgyis az élet alakítja ki végül azokat. Ennek éppen az ellenke­zőjére van szükség. Épül­jön a legfrissebb informá­ciókra a terv, legyen alapos és gondos kivitelű, s ne csupán egy, hanem lehetőség szerint több változatban is tárja a vál­lalat vezetői és közvéleménye elé a tennivalókat. Hogyan le­het ezt megvalósítani? Ala­pos felkészültség kell hozzá egyfelől. A tervezés széles ala­pokra való helyezése másfelől. Van egy mondás, mely sze­rint valamihez mindenki ért. Ez úgy is igaz, hogy valami­ről mindenki tud. Amiről a főmérnök nem, arról a műve­zető, amiről ő sem, arról az esztergályos. Ha ezek az in­formációk valahol összefut­nak, lehetőség nyílik azok ér­tékelésére es felhasználásá­ra. VAN ERRE PÉLDA? Igen, van.* Az elmúlt héten tárgyal­ta meg a vállalati terveket a Kecskeméti Zománc- és Kádu gyár, valamint a MEZŐGÉP Vállalat bizalmi testületé. Ám az elképzelések már jóval előt­te közkézen forogtak. A szak- szervezeti bizo'ságok azután összegezték , a dolgozók ter­melési tanácskozásokon és csoportértekezleteken kifejtett nézeteit, és a tervezetek már az itt elhangzott ésszerű ja­vaslatokkal kiegészítve ke­rültek a bizalmi » testületek elé. Sokszor, sokan leírták már: egyik jelentős tartalékunk az üzemi demokrácia- nyújtotta lehetőségek feltárása és fel - használása. Ez a tervezőmun­kában is elengedhetetlenül szükséges. A termelési tervek valóra váltása például a mű­helyekben, a gépek és a mun­kapadok mellett valósul meg. Ki tudhatná az ott dolgozók­nál jobban, hogy hol zökken a termelés szekere, hol van­nak rések a technológiai fo­lyamatokban. Érdemes tehát meghallgatni a munkásokat, s jól jövedelmező befektetés megvalósítani ötleteiket, ész­szerű javaslataikat. A VÁLLALATI TERVEK elkészítésének módját lehet korszerűsíteni, sőt a tervezést gépesíteni. Erre is van már példa Bács-Kiskun megyé­ben. A kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál egy év óta számítógép készíti igen rövid idő alatt, nagy pon­tossággal és többféle variá­cióban a terveket. Ám a gép­be táplált adatok mögött, s a legmegfelelőbbnek vélt meg­oldás kiválasztásánál Kalo­csán is ott van az esztergá­lyos, a szakszervezeti bizalmi, a mérnök — az ember. S. B. TÚL A MEGYEHATÁRON

Next

/
Oldalképek
Tartalom