Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-05 / 30. szám
4 * PETŐFI NÉPE • 1982. február 5. HOZZÁSZÓLÁS CIKKÜNKHÖZ Van jövője a sárgabaracknak! Változtatás szükséges a termesztésben növeli az érzékenységet a kajszi sajátos betegségére, a gutaütésre. Ennek tünetei már az ültetést követő harmndik-hegyedik évben mutatkoznak. Nem ritka, hogy egy tízéves barackost, gyakorlatilag újra kell telepíteni. A faiskolák ugyanis szíveseb-j ben alkalmazzák az erős növekedésű vadbarackokat, mint a lassúbb és gyengébb növekedésű, hosszabb életkorú és kétségtelenül kisebb gyökeresedési hányadosé szilvaalanyokat. A szakirodalom pedig kimutatja, hogy a szilvaalanyokra oltott gyümölcsfák között van a legkevesebb gutaütés, kivéve a Myröbalán szilvát. Azt kellene elérni, hogy a faiskolák az eddiginél sokkal ki- terjedtebben használják a legal- alkalmasabb szilvaalanyokat is. Egyébként érdemes lenne meggondolni, hogy miért van kizárva a köztermesztésfoől a tengeri barack — közismertebb nevén ma- jombarack. Ennek egyes típusai még 40—50 évvel ezelőtt is igen elterjedtek voltak, főleg a kétszintes termelésben. Kiegyenlített, bő termés Rangjuk volt a piacon, megfizették. Ma már csak ritkán találhatók meg régi, öreg szőlőkben. Egyes típusoknak — jóllehet apró gyümölcsűek — számos értékes tulajdonságaik vannak. Így: kiegyenlített bő termés, a kártevőkkel szemben csaknem teljes ellenállóképesség, edzettség, igénytelenség, nem számottevő metszésigény, a gyümölcsnek a neme^barackhoz viszonyított jóval magasabb (20—25 százalék) cukortartalma. Ezek az ismérvek esetenként egyáltalán nem jellemzik a nemesbarackot. A Frigyesy Ferenc által említett és a kereskedelemből hiányzó jó ízű baracklekvárt annak idején éppen a tengeribarackból készítették. A jelen viszonyok között is nagyobb megbecsülést érdemelne, főleg a szeszipar céljára. De 8—10 évvel ezelőtt NSZK exportra is került kisebb mennyiségben, gombócnak. Legújabban pedig gyümölcsfeldolgozó üzemünkben — igaz csak kísérleti célból — aszalványt is készítettünk belőle. A kajszinál és rózsánál kellemesebb ízű és édesebb. Szövetkezetünk is szeretne és már korábban is tervezte e baracktípus telepítését. még a szaporítóanyagot is előállítanánk. Sajnos, azonban üzemi telepítésre nem engedélyezett fajta. nA kecskeméti kajszi régi hírnevének helyreállítására és főleg a gyümölcsexport dinamikus fokozására, valamint korábbi tradicionális piacaink visszaszerzésére igen sok és átfogó tennivalóink vannak. Ezek részletezésébe itt nem térek ki. Dr. Domokos Zoltán a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet elnöke Szeged és a paprika A múlt év december 30-án dr. Frigyesy Ferenc írt lapunkban a kajszitermesztés helyzetéről. Az abban rögzített gondolatok némelyike vitát kavart. A kajszitermesztés jövője nem lehet közömbös Bács-Kiskun mezőgazdasága számára. Ezt látszik bizonyítani az alábbi hozzászólás is. már annak az ezer négyzetméteres hűtőháznak a tervei, amit 1983-ban állítanak üzembe. A hűtőház feladata lesz, hogy megfelelő körülmények között tárolhassák a paprikaőrlemény alapanyagát, a félterméket. Ezzel a módszerrel a „piros aranynak” nemcsak a béltartalma értéke, hanem festéktartalma is növekszik majd... Kisebb területen jobb minőségben A korábbi években majdnem hatezer hektáron termeltek fű- szerpaprikát a szegedi tájkörzetben. A megyénkben is érvényes szükségintézkedéseknek köszönhető, hogy tavaly már csak az igényeknek és kapacitásnak megfelelően 4 ezer 800 hektáron vetették a fűszernövényt. Az innen leszedett paprika 42 ezer tonna volt. Minőségben pedig jobb, mint az elmúlt esztendőkben bármikor. Ezt nemcsak a kedvező időjárásnak köszönhették. A korábban magas helyrevetés arányát például 57 százalékra csökkentették. A betakarított termésnek csupán négy százalékát gyűjtötték be géppel. Ezt két dologgal magyarázzák.' Egyrészt a Szegedi 20-as nemesítői elsősorban a fűszernövény minél magasabb beltartalmi értékét és nagy festéktartalmát tűzték ki célul. Másodsorban pedig a jelenleg dolgozó betakarítógépek még nem „tudják” azt amit joggal elvárhatnának a paprikások. A gépi betakarítás ellen szól még az is, hogy ezeknek a berendezéseknek a szórási vesztesége szokványos, „tökéletes" beállítás esetén is 10 százalék felett van. Ha hektáronkénti 10 tonnás terméssel számolunk. akkor több mint egy tonna jut ebek harmincadjára. Ennek az ára viszont meghaladja a nyolcezer forintot, Ekkora hektáronkénti nyereséggel pedig, minden Kalocsa környéki gazdaság elégedett lett volna az elmúlt néhány esztendőben. Tavaly harmincmillió forint eredmény A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat 1981-ben egymilliárd forint feletti termelési értékkel di-. csekedhet. Az eredmény is felette lesz a harmincmilliónak. Fűszerpaprika-őrleményből 500 millió forintot kasszírozhattak a vevőktől. A paprika 40 százaléka tőkés exportra ment. Évek óta szállítanak Ausztriába, a Német Szövetségi Köztársaságba, Svédországba, Izraelbe és újabban Algériába, de vevők jelentkeztek az Amerikai Egyesült Államokból is. Régóta törekednek arra, hogy a lehetőségük szerint teljesíthéssék a nyugati partnerek különleges igényeit. Ennek egyik szép példája az olajos paprika, amelyet az egyik japán vevő mintája szerint gyártanak ... A húskonzervek közül a mar- hahúsrolád az egyik legkedveltebb termék a nyugatnémet piacon. Nagy kézimunka-igénye, a készítmény külleme és íze miatt, valószínű még sokáig az is marad. Tyúkpörköltből, csak a Szovjetunió számára 1400 tonnát gyártanak évente. Nemcsak a szovjet partner, hanem a hazai kereskedelem is többet vásárolna ebből a termékből. Ezért elhatározták a gyár vezetői, hogy a makói üzem rekonstrukciójával a kapacitást emelik. Levesporokból és ételízesítőkből, a kereskedelem igénye szerint 4—6 ezer tonnát gyártanak. A gulyás, a hús-, a húsgombóc, zöldséglevesüket már sok háziasszony ismeri és szereti. A leveskockák gyártásában is több évtizedes tapasztalatuk van a szegedieknek. Egyik új termékük, a Delikát—10 ételízesítő pedig beltartalmi értékben, minőségben felveszi a versenyt déli szomszédaink híres termékével a Ve- getával is. A főmérnök véleménye szerint egyik termékcsaládjuknál a fagylaltporoknál megújhodás várható. A korábbi években egyedül gyártották ezeket a termékeket. Többen észrevették, hogy a fagylaltporok gazdaságosan ter- melhetők. Ezért lépnek most a konkurrencia elé. Elkészült már a diétás fagylaltpor receptje, és meglévő termékeik minőségi paramétereit is javítják ... A gyár kutatómérnökéi évente 10—12 új terméket kísérleteznek ki. Ezeknek a legjava — két három fajta — a piacra is kerül. A szegedi paprikában úgy látják a vezetők, hogy a nehézkes tröszt megszűnésével egyre inkább érvényesül a kereslet-kínálat törvénye. Kapcsolataikban a kutatóintézetekkel, termelőgazdaságokkal, kereskedelmi vállalatokkal „emberközelbe” kerültek. Tudják azt, hogy a mai gazdasági viszonyok között csak a kölcsönös előnyök figyelembevételével érhetnek el hosszú távon sikereket. Ügy fogalmazott a főmérnök, nagyokat „Harapni” nagyokat lépni most nem lehet, de sok apróbb lépéssel előre juthatnak, hogy a szegedi paprika éá gyár világhírneve továbbra se szenvedjen csorbát. . . Szabó Pál Miklós \ Ha a nagyüzemi telepítést 'kívánjuk a fejlesztés fő irányaként megszabni — ami egyébként meggondolandó a jelenlegi és a közeljövőben várható szűkös üzemi alap. és beruházási támogatás mellett — a területkiválasztásnál és termőhely-kijelölésnél sokkal körültekintőbben kell eljárnunk, mint ahogy a múltban tettük ezt, például az 1960-as években. Bár az akkor érvényben levő földtörvény korlátozta ezt a lehetőséget. Még ma is számos nagyüzemi sárgabarack-ültetvény található elég siralmas állapotban, termesztésre alkalmatlan talaj- 'és terep- viszonyok között. Fel kell adni tehát a korábbi mennyiségi szemléletet, mert ez a kajszi esetében hatványozottabban üt vissza. Szükséges az elmúlt időszaknál jobban segíteni, szorgalmazni és szervezni a kajszi kisüzemi termelését. A szórvány- és kisebb területű telepítést, köny- nyebben, gyorsabban, nagyobb mértékű saját erővel, Olcsóbban tudja megvalósítani a kistermelő. Az ápolási munkák, a s?edés és válogatás során is több előnye van a kisüzemnek. A háztáji gazda vagy hobbikert-tulajdonos szívesen foglalkozik. vele, ha két fontos. feltétel teljesítését látja. Előnyös árviszonyokat Az egyik az érdekeltség, ami főleg az árban jut végső kifeje- , zésre. Nem az aránytalanul nagy átvételi árra gondolok, hanem olyan lojális, a felvásárló vállalattal kölcsönösen előnyös árviszonyra, amely több esetben más területen már megvalósult. A kisállattenyésztés számos ágában (liba, csirke, toll, nyúl stb.), a felvásárló vállalat hosszabb távú együttműködésre törekszik a termelővel, sőt számára rendszeresen viszajuttat az ágazat exportnyereségéből. A termelő és a felvásárló kölcsönös érdekeltsége • A paprikacsomagoló gél? munkáját is ellenőrzik. (Somogyi Károlyné felvételei) • Már az előkészítés során nagy gondot fordítanak a marhahúsrolád gyártására. S • A halászlékocka keresett termék. • Jó termésű esztendőben a megyén kívüli feldolgozó üzemekbe js jutott a Dpna— Tisza közi kajsziból. Képünkön: a Szigetvári Konzervgyár töltőgépsora. (Straszer András felvétele) nélkül soha nem lesz a kajszi „kajszi” Kecskeméten és a megyében. Ez az egyik alapkérdés. Drága a facsemete A másik fontos tényező a szaporítóanyag és ezzel összefüggésben az alany. Ismeretes, hogy a faiskolák érdekeltsége az erős hajtásnövekedésű, minél vastagabb törzskörméretű, úgynevezett I. osztályú oltványok előállításához kötődik. Ezért intenzív növekedési erélyű alanyokat alkalmaznak, és a tenyészidőszak- ban nagyarányú nitrogén műtrágyát és egyéb növekedést serkentő anyagokat adagolnak az oltvány vegetatív fejlődésének meggyorsítására. Az így nevelt vagy inkább vegykezelt oltványok ezután, faiskolai szempontiból nagyrészt elérik a szemre tetszetős, a fentiekben vázolt külsőt, és így a termelő számára rendkívül magas. 30—40 forint darabonkénti árat is. A termelés azonban merőben mást jelez vissza, már ami az oltvány későbbi sorsát illeti. A végleges helyre elültetett gyümölcsfák ugyanis a túl előnyös- viszonyokból, rossz hatásfokkal igazodnak, kevésbé jó termőhelyi körülményekhez. Mondhatná valaki, hogy ez nemcsak a kajszinál, hanem a többi gyümölcsnemnél is fennáll. Igen, de ez a sárgabaracknál sokkal ihangsúlyozottabb, mert nagyban Egy régi angol mondás szerint Szegedet a paprika tette a térképre. A régi paprikamolnárok által szerzett becsület még ma is megmaradt. Tudják azt a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat vezetői, hogy a termék minőségével kapcsolatos bizalom nagyon törékeny dolog. Nagy Istvánnak, a vállalat főmérnökének véleménye szerint ők azokban az időkben is nagy figyelmet fordítottak a szigorú szabvány szerinti gyártásra, amikor még nem volt gazdasági kényszer a minőség ... Két lábon állva Szerencsésnek vallhatják magukat a szegedi paprikások. Nem csupán a pörkölt és halászlé „pi- rosítóját” gyártják nagy tételben, hanem emellett jelentős meny- nyiségű húskonzervet, levesporokat, sőt az utóbbi esztendőkben gyümölcs- és fagylaltporokat is előállítanak. A tejszínhabpótló poruk pedig rövid idő alatt országos hírnévre tett szert. Sajnos ez utóbbi termékből, annak magas importból származó alapanyag-tartalma miatt, keveset gyártanak. A fűszerpaprika-előállítás mellett tehát a’ konzervtevékenysé- gük is jelentős. Ez a gazdasági két lábon állás eredményességi stabilitást is biztosít számukra. A legritkább esetben fordulhat csak elő, hogy mind a két területen egyszerre jelentkezzenek kedvezőtlen piaci hatások. Ha nem üzlet a fűszerpaprika, még minidig ott van a konzerv, amelynek termelését fokozni lehet. A minőségre való törekvéshez csak egy gondolat: elkészültek Vállalati tervek AZ EMBER cselekedeteinek nagyobb részét előre elhatározza, megtervezi. így van ez már a legkisebb társadalmi közösségben, a családban is: Hova megyünk az idén nyaralni, mikor festetjük a lakást, vásárolunk-e színes televíziót?— mindezt nem egy nappal előtte döntjük el, hetekig, hónapokig, olykor évekig készülődünk, tervezgetünk, Számba vesszük lehetőségeinket, anyagi forrásainkat, és azt is elhatározzuk, hogy mit teszünk, mit vállalunk azért, hogy szükségleteinket kielégíthessük. Nincs ez másként a nagyobb közösség. a vállalat életében sem. A vállalati tervek ugyancsak sokfélék és számos célra irányulnak. Ám sikeres megvalósításuk csak úgy lehetséges, ha egymással összhangban vannak, ha az igények és a teljesítmények egyensúlya tartósan megvalósul. Hiába céloz meg magas, bérfejlesztést a jövedelempolitikai terv, hasztalan helyez kilátásba az eddiginél szélesebb körű juttatásokat a szociális tervfejezet, ha a vállalat gazdálkodása eredménytelen. mert termékei nem állják meg helyüket az egyre élesedő versenyben. A tervezés sosem volt köny- nyű, most kü^nösen nem az. A megyei tanács ülésén hangzott el nemrégen az a megállapítás, miszerint a VI. ötéves tervvel szemben új követelmény, hogy legyen nyitott, tehát képes az előre nem látható — szükséges vagy lehetséges — változások befogadására. ez a kívánalom a vállalatok közép, és rövid távú terveire is érvényes. A gyorsan változó körülményekhez — közülük is elsősorban a mindenkori piaci viszonyokhoz — való alkalmazkodás nélkülözhetetlen eleme az eredményes vállalati tevékenységnek. Ám a nyitóit terv nem azt jelenti, hogy a tervezésnél elhanyagolható a pontosság, elég a célkitűzések felületes megfogalmazása, hiszen úgyis az élet alakítja ki végül azokat. Ennek éppen az ellenkezőjére van szükség. Épüljön a legfrissebb információkra a terv, legyen alapos és gondos kivitelű, s ne csupán egy, hanem lehetőség szerint több változatban is tárja a vállalat vezetői és közvéleménye elé a tennivalókat. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Alapos felkészültség kell hozzá egyfelől. A tervezés széles alapokra való helyezése másfelől. Van egy mondás, mely szerint valamihez mindenki ért. Ez úgy is igaz, hogy valamiről mindenki tud. Amiről a főmérnök nem, arról a művezető, amiről ő sem, arról az esztergályos. Ha ezek az információk valahol összefutnak, lehetőség nyílik azok értékelésére es felhasználására. VAN ERRE PÉLDA? Igen, van.* Az elmúlt héten tárgyalta meg a vállalati terveket a Kecskeméti Zománc- és Kádu gyár, valamint a MEZŐGÉP Vállalat bizalmi testületé. Ám az elképzelések már jóval előtte közkézen forogtak. A szak- szervezeti bizo'ságok azután összegezték , a dolgozók termelési tanácskozásokon és csoportértekezleteken kifejtett nézeteit, és a tervezetek már az itt elhangzott ésszerű javaslatokkal kiegészítve kerültek a bizalmi » testületek elé. Sokszor, sokan leírták már: egyik jelentős tartalékunk az üzemi demokrácia- nyújtotta lehetőségek feltárása és fel - használása. Ez a tervezőmunkában is elengedhetetlenül szükséges. A termelési tervek valóra váltása például a műhelyekben, a gépek és a munkapadok mellett valósul meg. Ki tudhatná az ott dolgozóknál jobban, hogy hol zökken a termelés szekere, hol vannak rések a technológiai folyamatokban. Érdemes tehát meghallgatni a munkásokat, s jól jövedelmező befektetés megvalósítani ötleteiket, észszerű javaslataikat. A VÁLLALATI TERVEK elkészítésének módját lehet korszerűsíteni, sőt a tervezést gépesíteni. Erre is van már példa Bács-Kiskun megyében. A kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál egy év óta számítógép készíti igen rövid idő alatt, nagy pontossággal és többféle variációban a terveket. Ám a gépbe táplált adatok mögött, s a legmegfelelőbbnek vélt megoldás kiválasztásánál Kalocsán is ott van az esztergályos, a szakszervezeti bizalmi, a mérnök — az ember. S. B. TÚL A MEGYEHATÁRON
