Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
2 m PETŐFI NÉPE • 1982 február 27. A társadalmi-gazdasági tervezés és az árképzés a szejm-ülésszak napirendjén ÚJ TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET Térmészet védelmünk továbbfejlesztéséért események sorokban RÓMA___________________________ Francois Mitterrand francia köztársasági elnök pénteken délelőtt kétnapos hivatalos látogatásra Rómába érkezett. Mitterrand és Giovanni Spadolini olasz miniszterelnök novemberi párizsi megbeszélésén úgy döntött, hogy rendszeressé teszik az olasz— francia konzultációt. WASHINGTON IZZIZZUZT Az Egyesült Államok kormánya bojkottot rendel el a líbiai olaj vásárlására és megtiltja amerikai olajipari berendezések, valamint elektronikai és lágiirányi- tási technológiák eladását az arab országnak — jelentette pénteken jól éltesült forrásokra hivatkozva a The Washington Post. A Líbia- elleni szankciókról az amerikai nemzetbiztonsági tanács ülésén döntöttek. ________________________ • VARSÓ___________ A varsói katonai körzeti bíróság Krakkóban gyorsított eljárással négyévi, illetve háromévi .és hnthórapj szabadságvesztésre és a közügyektől való két-két évi eltiltásra ítélte Mieczysjaw Gil és Edward Nowak lengyel állampolgárt. A nyomozati anyagok szerint Gil és Nowak, mint a krakkói Lenin Fémkohászati Kombinát ..Szolidaritás" szervezetének két vezető személye a szakszervezeti tevékenység felfüggesztése ellenére sztrájkbizottságot szervezett. és abban vezető funkciót töltöttbe.__________________________ B RÜSSZEL______________________ A közép-európai haderők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről Becsben folyó tárgyalásokon részt vevő NATO-országuk munkacsoportja beszámolt a NATO állandó tanácsának a szocialista országok legutóbb előterjesztett megállapodás-tervezetéi öl. amelynek célja, hogy kimozdítsák a holtpontból a kilencedik éve tartó tárgyalásokat. A NATO értékelése — jól tájékozott brüsszeli források szerint — az, hogy az említett tervezet ..gyakorlatilag nem tartalmaz újat a korábbi szociálista javaslatokhoz képest". BUDAPEST _____________________ A Moszkvai napok Budapesten rendezvénysorozata alkalmából hazánkban tartózkodó moszkvai politikai delegáció pénteken elutazott Magyarországról. A küldöttséget Viktor Grisin. az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a moszkvai pártbizottság első titkára vehette, tagja volt: Vlagyimir Promiszlov, az SZKP KB tagja, a moszkvai Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke. Búcsúztatásukra a Ferihegyi, repülőtéren megjelent Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára; Szépvölgyi Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Budapest Főváros Tanácsának elnöke, valamint párt-, állami. társadalmi és kulturális életünk számos vezető képviselője. Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Varsóban pénteken délelőtt megnyílt a 'szejm kétnapos ülésszaka, amelyen kilenc napirendi pont szerepel, és ezek jó része több törvénytervezet előterjesztéséből tevődik össze. Az első napirendi pont a megüresedett képviselői helyek betöltésével kapcsolatos. A második napirendi pont tartalmazza az ülésszak egyik legfontosabb témáját: a gazdasági reformmal kapcsolatos kilenc törvénytervezet előterjesztését. Ezek közül az egyik legjelentősebb a társadalmi-gazdasági tervezésről szól. Lényege — a gazdasági reformnak megfelelően — a következő: a Lengyel Népköztársaságban a szocialista gazdasági rendszer szellemében a jövőben is tervgazdálkodás folyik, a tervezésben azonban a korábbinál sokkal nagyobb mértékben veszik figyelembe a piaci mechanizmusokat. Ezen kívül társadalmi jellegűvé kívánják tenni a tervezést azáltal, hogy lehetővé teszik Nemzetközi figyelem övezi a török államfő mostani bulgáriai látogatását. Nemcsak azért, mert Kenan Evren tábornok második külföldi útja a szomszédos szocialista országba vezetett, de jelentőséget adnak a szófiai megbeszéléseknek a tárgyalások tartalma és a nemzetközi körülmények is. Bulgária és Törökország jószomszédi kapcsolatra törekednek, s szemmel láthatóan megtalálják az együttműködés lehetőségét annak ellenére, hogy különböző katonai-politikai tömörülések tagjai. Ez a törekvés kapott kifejezést a török államfő látogatása során elhangzott beszédekben, a bolgár és a török sajtó megnyilatkozásaiban. Zsivkov és Evrert egyaránt hangoztatták annak fontosságát, hogy országaik között fejlődjék az együttműködés, s hogy ez a jó viszony előnyére váljék mind a két állam polgárainak (Bulgáriában jelentős számú török kisebbség él), és az egész térségnek is. Ez utóbbi gondolat tehát a Balkán-félsziget országai együttműködésének fejlesztése valóban nagy jelentőségű. Már korábban is voltak ilyen kezdeményezések, s a balkáni államok különböző szintű képviselői néhány alkalommal megvitatták a kölcsönös kapcsolatok fejlesztésének lehetóséreszvételt nemcsak a politikai partok, hanem a társadalmi szervezetek, alkotó- és tudományos munkaközösségek, a közvélemény, végül, de nem utolsósorban a tevékenységüket a 4 későbbiekben felújító szakszervezetek számára is. Ugyancsak a kilenc tervezetet tartalmazó „csomagba” tartozik az árképzésről szóló törvény tervezete is. Ennek lényege, hogy négyféle ár létezik, részben már most is: a központilag rögzített, a szabályozott (maximált), a szerződéses. végül pedig a szabad ár. Központilag határozzák meg a létfenntartási költségek szempontjából alapvetően fontos fogyasztási cikkek és szolgáltatások, valamint a termelési költségek szempontjából alapvető jelentőségű termelőeszközök és szolgáltatások árát. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az államilag felvásárolt mezőgazdasági cikkek ára is. A szabályozott (maximált) árakat (ebbe a kategóriába tartoznak a többi között az államilag dotált áruk és szolgáltatások) a termelők. illetve forgalmazók. get. Bulgária mar többször hangoztatta: szükséges a -különböző társadalmi rendszerű balkáni országok együttműködésének fejlesztése az élet valamennyi területén. Nagy jelentősége lehet például a közlekedés összehangolt komplex fejlesztésének, de más közös érdekű kérdéseknek is. A mostani szófiai találkozón Todor Zsivkov javasolta: tegyék az egész Balkán-félszigetet atomfegyvermentes övezetté, s felajánlotta, hogy a bolgár főváros szívesen vendégül látja a szomszéd orhágök államfőit egy regionális csúcstalálkozón, ahol ezt a témát is megvitathatják. Todor Zsivkov egy korábbi kezdeménye- zését is felelevenítette: kijelentette, Bulgária kész kétoldalú megállapodásokat kötni minden szomszédjával. A szerződés tartalmazná a jószomszédi kapcsolatok kódexét, a területi követelésekről való kölcsönös l?mondást. Mindez összhangban állna a helsinki záróokmánnyal. A mostani találkozó jelzi: a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben is van lehetőség a szocialista és a tőkés államok közötti együttműködésre, s nem lehetetlen a regionális kapcsolatrendszer fejlesztése sem. M. G. vagy azok egyesülései , állapítjuk fneg a megfelelő államigazgatási szervek által kidolgozott irányelvek alapján. A szerződéses árak az iparvállalatok és a kereskedelem közötti megállapodáson alapulnak. Varsóban még egy napirendi pont jelentőségét emelik ki: azét a törvénytervezetét, amelyet a három szövetséges párt képviselő csoportjainak elnöksége dolgozott ki a lengyel alkotmány módosításáról. Ennek lényege az a kezdeményezés. hogy hozzanak létre állambíróságot és alkotmánybíróságot. A tervezet célja az, hogy maximálisan biztosítsa a törvényesség betartását a legmagasabb állami tisztségviselők által, és meghatározza alkotmányos fele- lősségrevonásuk elveit ás formáit. Az eredeti napirendben a szejnr bizottságok személyi összetételében végrehajtandó változtatások is szerepelnek. További napirendi pontként az ülés pénteki -megnyitásakor a kormány összetételében való változásokat is jeleztek. Marjai József iraki tárgyalásai Bagdadban pénteken magyar— iraki megbeszélések kezdődtek a két ország gazdasági együttműködési állandó vegyesbizottságának 8, ülésszaka kapcsán. Az 1972 óta működő kormányszintű bizottság két társelnöke, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Hasszán Ali, az Iraki Forradalmi Parancsnokság tanácsának tagja, kereskedelmi miniszter. A bagdadi ülésszakon elemzik a Magyarország és Irak között a 70-es években gyorsuló ütemben kibontakozott gazdasági együttműködés jelenlegi állását és továbbfejlesztésének lehetőségeit. Megvizsgálják a műszaki-tudományos kapcsolatok elmélyítésével összefüggő feladatokat, s megvitatják a kölcsönös szállításokkal s az ipari-termelési együttműködés kölcsönösen hasznos és előnyös bővítésével kapcsolatos teendőket. Értékelik az 1980-ban Budapesten megtartott 7. vegyesbizottsági ülésen hozott döntések végrehajtását. A két gazdaság egymást kiegészítő jellege, a nagyszabású iraki gazdaságfejlesztési programok, a magyar ipar és a mezőgazdaság különböző ágazatainak fejlettségi szintje kedvező lehetőségeket, teremt az együttműködés fejlesztéséhez. A magyar—iraki kereskedelem értéke tavaly 241 millió dollárt tett ki. Társadalmi érdek, hogy természeti értékeinket megbecsüljük, fokozottan oltalmazzuk és gyara- pítsuk — elsősorban ez a szándék és törekvés ölt jogszabályi formát a természetvédelemről szóló új törvényerejű rendeletben. 1982. július 1-től hatályosak az Elnöki Tanács által most — a testület pénteki ülésén — elfogadott rendelkezések. Az új tvr. a megváltozott feltételekhez igazodó, differenciált természetvédelemre ad lehetőséget, s rendelkezéseinek kidolgozásakor szem előtt tartották a gazdálkodás, a termelés érdekeit is. Napjainkban a természetvédelem, amely egyébként hazánkban nagy múltra - tekint vissza, csakis tevékeny társadalmi részvétellel alakulhat igazán eredményesen. Gondoskodni kell arról — az új jogszabályban is utalnak ró —, hogy az állampolgárok a természetvédelemmel összefüggő alapvető ismeretek elsajátítását már az alapfokú közoktatási intézményekben megkezdjék, nagyrészt a társadalmi szervezeteknek feladata — egyébként a tapasztalatok szerint szívesen vállalt és végzett munkája — elősegíteni, hogy a természetvédelemben a lakosság öntevékenyen, társadalmi munkával is részt vegyen. Az egyes természeti értékek között a védelem tekintetében különbséget tesz az új jogszabály. Űj fogalomként vezeti be például A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén elfogadta közeljövőben induló két országos vizsgálatának programját, és elemezte a lakosság áruellátásáról szerzett tapasztalatokat. A népi ellenőrzés tíz megyében és a fővárosban megvizsgálja, hogy az egészségügyi intézmények integrációjának, új működési rendjének kialakításával hogyan vált eredményesebbé az egészségügyi alapellátás, a gyógyító- és megelőző munka. Felmérik, hogy az új szervezeti megoldás miként biztosítja kellő ideiben minden magyar állampolgár számára a szükséges egészségügyi ellátást. Már harmadik éve. hogy a népi ellenőrzés rendszeresen figyelemmel kíséri a lakosság áruellátásának alakulását. A KNEB pénteki ülésén az 1981-ben szerzett tapasztalatokat összegezte. Ezek szerint a lakosság áruellátása kiegyensúlyozott volt, egyes ál ucsoportokban és területeken érezhetőén javult. A párt és a kormány életszínvonal-politikai célkitűzéseinek megfelelően sikerült nemzetközi mércével merve is figyelemreméltó áruellátási szintet elérni, és ez hozzáa fokozott védettséget, amely a kiemelkedő fontosságú természet- védelmi értékek megóvásának biztosítéka. Üj rendelkezések azok is, amelyek a védett természeti területek őrzése, megóvása és a károk megelőzése érdekében lehetővé teszik hatósági jogkörrel felruházott természetvédelmi őrök alkalmazását. A vadon élő növény- és állatfajok oltalmazása mellett a,z új jogszabály is intézkedik a jelentős értéket képviselő parkok, arborétumok, történeti nevezetességű fák stb.. valamint ősi hazai házi állatfajták védelméről. Az ország egész területén történő védelem alá helyezés lehetőségén túl törvényi előírás teszi majd kötelezővé, hogy indokolt esetben védelem alá kell helyezzék a növény- és állatfajt jellegzetes termő-,' illetőleg tenyészőhelyével együtt. Szigorúbb lesz a természetvédelmi értékeket károsító cselekmények megítélése. Itt a felelősségi rendszer továbbfejlesztését •szolgálja, hogy' bevezetik a természetvédelmi bírságot. A rövidesen hatályba lépő jogszabály a természetvédelmi tevékenység központi irányítását, összehangolását és ellenőrzését, az országos környezet- és természetvédelmi hivatal elnökének feladatává teszi, az igazgatási teendőket pedig a hivatalra (OKTH) és szerveire, illetőleg a tanácsokra ruházza. (MTI) járult a lakosság jó politikai közérzetéhez is. A kereskedelmi és iparvállalatok a korábbinál jobb együttműködést alakítottak ki. és javult vállalkozókészségük is. A KNEB az eredmények elismerése mellett megállapította: néhány esetben változatlanul ellátási zavarok, hiányok észlelhetők. Tartós hiánycikk például a tréningruha, anorák, gumicsizma. nem kielégítő a harisnyak a harisnyanadrág, a zokni,' a pa- mutalsónemű választéka bizonyos méretű gyermekcipők alig kaphatók. Gond sok apró cikk és alkatrész beszerzése, hiánycikk a különféle szeg- és csavaráru, a zár, a lakat, több háztartási szerszám. A gondok jórészét — állapította meg a KNEB az önálló kezdeményezés, a felelős vállalkozás hiánya, és a kereskedelem, valamint az árutermelők közötti kapcsolatok felszínessége okozza. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság — megvitatva a lakosság 1981. évi áruellátásának helyzetéről készült jelentést — úgy határozott, hogy azt elküldi az áruellátásban érdekelt tárcák és főhatóságok vezetőinek. a lervek elokesziteseben való NAPI KOMMENTÁR Szófiai kezdeményezés Az egészségügyi és kereskedelmi ellátásról tanácskozott a KNEB .v.v.v.v.v.v.'.vXv! W.V.VAV.V.WAWA« AMERIKAI FEGYVERKEZÉS A kalandorság politikája Azóta, hogy a Reagan-kormány hivatalba lépésével az előzőnél agresszívebb csoportok kerültek az Egyesült Államok politikai-katonai apparátusának csúcsaira, még Nyugaton is egyre gyakrabban fogalmazódik meg a kérdés: milyen meglepetéseket tartogat még a világ számára ez az admi• Több nukleáris robbanófejjel felszerelt amerikai Minuteman —3 interkontinentális ballisztikus rakéta föld alatti inüitóállás. ban. nisztráció, meddig akar elmenni a fegyverkezésben? A kételyeiknek hangot adó józanabb államférfiaknak bizonyára az a sorrendi furcsaság is feltűnhetett, hogy még mielőtt kialakulhatott volna az új kormányzat átfogó külpolitikái irányvonala, a katonai doktrína gyakorlatilag már kikristályosodott. Az alapvető katonapolitikai cél az. amerikai imperializmus meggyengült pozícióinak visszaszerzése, a vietnami „trauma” kikeverésével az „elvitathatatlan" katonai erőfölény kivívása. Ehhez természetesen hatalmas anyagi- pénzügyi eszközök szükségesek, és elkerülhetetlen a katonai elvek olyan módosítása is, amely lehetővé tenné a lEjkovjetunió, a szocialista közösség elleni első, „győztes” csapásméréshez elegendő erők és eszközök maximális mozgósítását. Helyénvaló tehát az a megállapítás — kiváltképpen a Reagan- kormányzat legutóbb előterjesztett, csillagászati .összegű katonai költségvetési tervezetének fényében —, hogy az amerikai külpolitika erős militai izálásának vagyunk tanúi. Erről tanúskodik a következő költségvetési évre (vagyis az októbertől kezdődő időszakra) javasolt 263 milliárd dolláros katonai előirányzat, ami az előző évhez képest 20 százalékos emelkedést jelent. Az összeg oroszlánrészét a hadászati csapás- mérő erők — az MX típusjelzésű interkontinentális ballisztikus íakéták. a B—1-es távolsági bomM V térkép eredetije a Pentagonhoz közel álló U. S. News ajj World Reporlban jelent meg: azt illusztrálja, az amerikai atom.tengeralattjárók milyen mélységben mérhetnének csapásokat a Szovjetunió területére. • Reagan elnök egy katonai repülőgép fedélzetén (Iotó — RS) bázók, a Trident-atomtengeralatt- járók, a szárnyasrakéták emésztik fel. A Reagan-kormány haderőfejlesztési programjának jellemzője, hogy bár a rakéta-nukleáris hadászati támadó erők „felfuttatását" részesíti előnyben, zöld fényt ad valamennyi haderőnem nagyarányú átfegyverzéséhez . is. Indok — mint mindig — az állítólagos szovjet katonai fenyegetés. Noha ilyen fenyegetés sohasem volt, s ma sincs, az amerikai katonai-hadiipari körök mindig találtak ürügyet a fegyverkezés új fordulójának beindításához. Így volt ez például az 50-es években, amikor azt állították, hogy az atomfegyver legfőbb cél- bajuttató eszköze, a nagy hatósugarú bombázók építésében az USA — úgymond — elmaradt a Szovjetuniótól. A 60-as években az interkontinentális ballisztikus rakéták területén való „vészes lemaradásra” hivatkozva nemcsak e fegyverek, hanem az Európában elhelyezendő közép-hatótávolságú rakéták gyorsított rendszerbe állítását is elérték a Kongresz- szusban. Ugyancsak az Egyesült Államok volt a kezdeményező fél a 70-es -évek elején a több robbanófejes rakéták, a neutron- bomba és a szárnyasrakéták ki- fejlesztésében. Cáfolhatatlan tény tehát — és ezt számos nyugati békekutató intézet adatai is megerősítik —, hogy a Szovjetunió nem megelőzte, hanem csupán követte az amerikai fegyverzetfejlesztéseket. Az amerikai kormányzatot ma sem a „szovjet fölény” sarkallja a fokozott fegyverkezésre, hiszen a két atomhatalom között viszonylagos egyensúlyi állapot áll fenn. hanem éppen a hadászati egyenlőség megbontásának szándéka. az egyoldalú katonai fölény megszerzésének vágya. A politikai-katonai szempontok mellett persze a profitérdekek sem mellékesek. Az új és még újabb fegyverrendszerek szolgálatba állítása sok milliárdos hasznot hoz a hadiipari monopóliumok konyhájára — és Reagan elnök épp nekik akar kedvezni. Hová vezet ez a kiszámíthatatlan következményeket magában rejtő irányvonal? Képes-e az USA rákényszeríteni akaratát a világra, különösképpen a vele egyenrangú és legalább ugyanolyan pusztítási képességgel rendelkező nukleáris hatalomra, a Szovjetunióra?! E számítás teljességgel megalapozatlan. A ..korlátozott" (vagy inkább korlátlan) atomháború gondolatával való játszadozás nem egyéb, mint felelőtlen kalandorkodás az emberiség sorsával, a népek életével. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy esetleges atomháborúnak nem lehetne győztese, hiszen mindkét szembenálló világrendszer vezető hatalma rendelkezik a kölcsönös megsemmisítés eszközeivel. Serfőző László alezredes
