Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-27 / 49. szám

1IJ82. február 27. • PETŐFI NÉPE • IFJÚSÁGI PARLAMENT A tanácsi vállalatok eredményei a fiatalok helytállását is tükrözik Pénteken a megyei tanácsházán 11 tanácsi vállalat küldöttei ága­zati ifjúsági parlament keretében tárgyalták az építő (tervező, be­ruházó, kivitelező) és kommuná­lis vállalatok helyzetét, felada­tait. az ifjúságpolitikai célkitűzé­sek végrehajtásának ágazati ered­ményeit. A tanácskozáson részt vett Dörner Henrik, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a Duna—Tisza közi Építőipari Vál­lalat vezérigazgatója, Gráner Gyu­la, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Kerényi József Ybl- díjas főépítész, országgyűlési kép­viselő. a tanácsok az SZMT és a vállalatok képvisejői. Lemhényi Attila levezető el­nök üdvözölte a megjelenteket, majd vitára bocsátotta aa előze­tesen írásban kiküldött ágazati tájékoztatót ás ifjúságpolitikai intézkedési terv tervezetét. Ehhez az ÉKV osztály részéről Móniik László osztályvezető-helvettes szó­beli kiegészítést adott. Az építésügyi és kommunális ágazat tanácsi vállalatai a felada­tokat eredményesen hajtották vég­re és ebben nagy szerepe volt a fiatalok jó munkájának, helytál­lásának is. Ezt r\éhány jellemző adat is igazolja. A 11 tanácsi vállalatnál a 30 év alatti fiatalok aránya eléri a 35—40 százalékot. A vezetők 25—35 százaléka fiatal szakember. A vállalatoknál dől* gozó diplomások 40—50 százaléka . 30 év alatti. A szakmunkás-után­pótlás névelése egyre kiegyensú­lyozottabb. s a legeredményesebb a KUNÉP-nél és a BÁC3É.P- SZER kiskőrösi építésvezetőségé­nél. Ez befolyásolja, meghatároz­za a vállalatok jövőbeni fejlődé­sét is. A beszámolók és a vita alap­ján megállapítható volt. hogy a vállalatok, törődnek a fiatalok­kal. segítséget nyújtanak a beil­leszkedési problémák megoldásá­hoz. az élet- és munkakörülmé-. nyék javításához. Az elmúlt öt évben a fiatalok átlagkeresete 35 —40 százalékkal emelkedett a ta­nácsi építő és kommunális ága­— öt esztendős „ráadás" után nem volt meglepő nyugdíjba men­nie nyilván. De gondolom, még így is lehetett kissé kesernyés íze a dolognak. — Gyönyörű volt, őszintén mondom . .. Felolvasták a megyei tanács elnökének, a minisztérium­nak a levelét... Mondjam azt, hogy boldog voltam? Azt érez­tem: nem hiába dolgoztam. De sietve hozzáteszem éhhez: nem csináltam semmi különöset. Egy­szerűen csak dolgoztam. — Eredetileg is könyvtáros akart lenni? — Dehogyis! Matróz. De azt a szüleim ellenezték. Gondolom, féltették. Azután az Apám meg­halt, és én a polgári elvégzése után könyvkereskedésbe mentem dolgozni. Tíz évig azt csináltam. — És később? — A vízmesteri iskola után a kultúrmérnöki hivatalban kaptam állást. A háború alatt megszök­tem a katonaságtól, s hazajöttem Halasra. Megint a -könyvkereske­dés lett a munkahelyem. Közben szakszervezeti aktivista voltam. Rámbíztáik a százhatvan kötetes kis könyvtárat. Ez volt a csírája, magja a mostani száztízezer kö­tetes intézménynek. Látja, majd­nem ezerszeresére nőtt a könyv­tár három évtized alatt. — Mire a legbüszkébb? — A könyvtár nagyságára és összetételére. Ez utóbbira azért, mert az olvasói igényeket régóta képesek vagyunk teljes mérték­ben kielégíteni. Ha jön egy or­vos, egy mérnök például, hogy ilyen és ilyen szakkönyvre lenne szüksége, oda tudjuk adni. Egy alkalommal azt kérdezi az egyik minisztériumi dolgozó: kell mi­nekünk ilyen és amolyan kiad­vány? Nem luxus ez? Erre azt mondtam: nem csak -hogy kell, de enólkü-l nem könyvtár a könyv­tár. — ön szerint mi a legfőbb fel­adata a könyvtárosnak? — Hogy eléje menjen az olva­sói igényeknek. Hogy minden le­hetőt elkövessen annak érdeké­ben: szokjanak ide az olvasók. És méghozzá minél többen. És hozzáteszem: legyenek otthon ná­lunk a könyvbarátok. — Van arra szabály, elképze­lés, hogy milyen legyen az igazi, a jó könyvtáros? . — Ne üljön sohasem. Jöjjön, menjen, sürögjön-forogjon,- sétál­gasson; fogadja a betérőket.- És foglalkozzon velük. — Nehéz kikerülni a kérdést: ön sokáig egy rangosnak számító • intézménynek az igazgatója volt. Mit gondol az új, a korszerű mód­szerek elterjesztéséről? — Elsősorban tudnunk kell, hogy ki mit akar olvasni. Azután arra kell törekednünk, hogy meg­tudjuk: melyik utcában, melyik család mit kíván olvasni. Hogy kinek mi az igénye. Enélkül nem megy ... — Szó volt arról, hogy ön mire a legbüszkébb. Ügy érzem, hogy erre a kérdésre nem adott meg­felelő választ. Tehát ismételten kérdezem: van miért büszkélked­nie? — Van. És erre nagyon büsz­• kék lehetünk, a munkatársaim­mal együtt. Ugyanis van jelen­leg négyezer olvasónk, s ebből száznál több mérnök, kétezernél több munkás, ezernél több szel­lemi dolgozó, azon belül kétszáz­ötven pedagógus, s negyven or­vos. Hát lehet ennél nagyobb öröm, ami az összetételt illeti? — Miért' jó, ha a könyvtáros ismeri az olvasók összetételét? — Mert így kénytelen olyan kiadványokat beszerezni, ame­lyekre szükség van. S ha ez si­kerül, remekül érzem magam. — Van személyes kapcsolata az olvasókkal? i — De mennyire! És itt jegy­zem meg: a kölcsönzés a legcso­dálatosabb könyvtárosi tevékeny­ség. Szívem szerint való. Az ilyesfajta munkában mindenkor szívesen vettem részt. — Van ön szerint jó vagy rossz olvasó? — Szerintem rossz olvasó nin­csen. Aki olvas, arra a „rossz” jelző nem illik rá. Más kérdés, hogy van igényes és igénytelen zatban. A vállalati lakásjuttatások S3 százalékát fiatalok kapták. A fiatalok az eredmények mel­lett bátran szóltak a fogyatékos­ságokról. hibákról is. A munkafe­gyelemről, a szervezetlenségről, a rossz munkahelyi körülmények­ről, a képzés, továbbtanulás fel­tételeinek hiányosságairól. Kér­ték a lakáshoz jutás további tá­mogatását. a munkahelyi körül­mények, a tanműhelyek íejleszté- , sét. szabadidő-programok bővíté­sét stb. A küldöttek a megyei ifjúság- politikai intézkedési tervet, a vi­tában elhangzott kiegészítések­kel elfogadták, majd küldötteket választottak az országos ágazati parlamentekre. Bács-Kiskun me­gye tanácsi vállalatainak fiataljait az építésügyi ágazat országos if­júsági parlamentjén: Kákonyi. Árpád (BÁCSÉPSZER) és Paksi Csaba (Tervező Váll.), az OVH parlamentjén Ladányi Sándor (Déli Vízmű) és Szigeti Tibor (Északi Vízmű), képviseli. —r. —a. ARCOK ÉS VALLOMÁSOK Martonosi Pál Állami-díjas könyvtáros Nem szívesen írom le. hogy nyugdíjas. Hiszen naponta rendszeresen be­jár a munkahelyére, részt vesz az intézmény szerteágazó feladatainak a vég­rehajtásában. Megbecsült ember; számítanak a további közreműködésére. Mintha mi sem történt volna? Nos, nem egészen így van. Az történt, hogy bizony elszaladt az idő. Hatvanöt esztendős. S ha elégedett is. miért éppen ö ne törődne az idő múlásával? Más kérdés, hogy ez a lény cseppet sem hangolja le őt. Csaknem ugyanúgy alkot, munkálkodik, mint mindig, mi óta él Kiskunhalason. Volt vízmester, könyvkereskedő, népművelő. Har- ■ minchárom év óta könyvtáros. Kitüntetései: Szocialista Kultúráért jelvény, Kiváló Népművelő cím. Szabó Ervin-emlékérem és Allami-díj. Egy gazdag élet beszédes mérföldköve mindegyik. Régi és mostani munkahelyén, a ha­lasi városi-járási könyvtárban beszélgetünk. olvasó.. Ez egészen más dolog.,. — Rendhagyó kérdés: ön mi­lyen olvasó? — Csapongó vagyok ebben ... — Vagyis? — Amikpr megjön az újdon­ság. belelapozok, nézegetem az új könyvet. .. Nincsen idő, sajnos, hát szaporodik az elolvasásra szánt könyvek száma. — Udvariatlan kérdés követke­zik: Mit jelent kisvárosban élni? — Kisvárosban? őszintén meg­mondom: nem gondolkoztam ed­dig még ezen. Én a magam ré­széről itt. Halason megtalálok mindent, ami a kiegyensúlyozott, normális élethez kell. Dolgozom, itt a családom, nézem a tévét, gyönyörködöm az unokámban, olvasgatok ... Mit mondjak még? —r Ügy tudjuk, hogy ön nagyon szeret utazni... — Az IBUSZ-nál túravezető va- . gyök .. . tizenöt év óta. — Most éppen hová készül? — Ha minden jól megy, indu­lok Finnországba. — Nem érzi zaklatásnak, ha megkérdezem, hogy nyugdíjasként mit csinál? — Amit eddig; évtizedek óta, úgy telnek a napjaim. Azért, mert nyugdíjas vagyok, nem változott semmi. Legalábbis nekem nem. — Nem tud tőlem hamar sza­badulni: hát megkérdezem még búcsúzéiul: ön szerint milyen Kis­kunhalas város? — Arra gondol, hogy mostaná­ban a szociográfusok kritizálják? — Nem tagadom, erre is gon­dolok ... — Jó. Egy dinamikusan fejlő­dő magyar kisváros Halas. Kell még más egyéb? — Igen, de egyesek szerint ke­vés lehetőség van a művelődés­re. — Te jó ég! Művelődni sokfé­leképpen lehet! Például otthon is. Varga Mihály Fajszi beszélgetések • A tanácshá­za fele egész­ségügyi intéz­mény lesz. Hiába kerestem á falu tanácsá­nak elnökét, titkárát. Ügyes-ba­jos dolgaik aznap máshová szólí­tották őket. Az újságírót ilyen esetben sok más helyen illedel­mesen elutasítják: „Jöjjön hol­nap. holnapután, mi nem nyilat­kozhatunk". Fajszon mindenki — akivel találkoztam — szívesen beszélt a kis Duna menti telepü­lés közvéleményéi, vezetését fog- Idlkoztató dolgokról. FARKAS ERNÖNÉ, a tanács igazgatásügyi előadója mindenről tud: — Amikor bejött ide, bizonyá­ra feltűnt, hogy átalakítási, fel­újítási munkák folynak áz épü­letben. A fele egészségház' lesz. Nagy ez a ház a tanácsi appará­tusnak. az egészségügyi ellátás vi­szont döcög. Új intézmény építé­se anyagiak hiányában szóba sem jöhetett, ezért e megoldás mel­lett döntött a tanács. Itt kap he­lyet az általános orvosi, és az új fogorvosi rendelő, az ariya- és csecsemővédelmi tanácsadó. Meny­nyibe kerül? Ezt inkább a gazda­sági előadótól kérdezze, meg. ez az ő asztala. — Írjon az öregek napközijé­ről. ’ Több mint harminc idős ember jár oda étkezni, társalog­ni, televíziót nézni. Fürödhetnek is. ha kedvük tartja. Közösen tartják a névnapjukat. Az orvos is átjár hozzájuk. A beteg öregek­nek házhoz viszik az ebédet. — Mi a véleménye az oktatás, a közművelődés helyzetéről? — Óvodai, iskolai gondjaink nincsenek. Minden fajszi^kisgye­rek járhat óvodába. A művelődé­si ház munkája, sajnos, nem sok figyelmet érdemel. A TIT-előadá- sokon kívül nincs ott szinte sem­milyen rendezvény. Erőlködnek, erőlködnek, de nem sokra men­nek. Néhány kiscsoport működik ott. E témáról azonban nálam többet ’ tud a közművelődési bi­zottság elnöke. A könyvtárról viszont csak jót mondhatok. Azt Szamolai Ferenc, az iskola igaz­gatóhelyettese vezeti. Van elég könyv, mindenki kedvére válo­gathat. A fajsziak egyébként el­járnak színházba Budapestre meg Kecskemétre. Ezeket az utakat a téesz meg az áfész szervezi. A fiatalok többségét inkább csak a discó érdekli. JÁNOSI SÁNDORNÉ' gazda­sági előadó, a falu „pénzügymi­nisztere” óvatosan fogalmaz: — A tanácsház egy részének egészségügyi célra történő átala­• Idősek egy csoportja Faczolai Sándornéval, az öregek napközijé­nek vezetőjével. kítása a terv' szerint két és fél millióba kerül. Ehhez a járási hivataltól kaptunk, s kapunk az idén is anyagi segítséget. Az ősz- szegben nincs benne az orvosi rendelők berendezéseinek ’mint­egy egymillió forintos költsége. Ezt is majd előteremtjük vala­hogy. Emiatt mostanában nem sok minden másra jut pénz. De a fontossági sorrendben ez most az első. A művelődési ház szüksé­ges felújítására is csak mininyi- lis összeget költhettünk, amennyi a villanyvezetékek kijavítására, az ajtók, ablakok' átmázolására volt elegendői' NAGY ENDRÉNEK, a közmű­velődési bizottság elnökének szív­ügye a község minden dolga, de a hagyományápolásról beszél leg­szívesebben: — A nagytermi rendezvények, véleményem szerint, idejüket múlták. A' művelődési kiscsopor­toké a jövő. Ezért is szerveztem meg négy évvel ezelőtt a fajszi hagyományőrző együttest, mely pávakör jelleggel tevékenykedik, s a feladata elsősorban a helyi népdalanyag feldolgozása, » ter­jesztése. A csoport a közelmúlt­ban országosan jó minősítést ka­pott. Korábban az iskolának is volt honismereti szakköre, de megszüntették. Üjjá kellene szer­• Tatarozzák a falu templo­mát. (Méhes! Éva felvételei) • Alsó ké­pünk: ebéd az óvodában. vezni, s a gyerekek szakkörének együtt kellene működnie a fel­nőttek hagyományőrző csoport­jával. VEDELEK MIHÁLY iskola­igazgató dokumentumokat mutat, melyek arról tanúskodnak, hogy az intézmény több munkahely kollektívájának támogatását élve­zi. Gyümölcsöző kapcsolatuk van a Csepeli Vas- és Fémművek acélöntödéjével, a bajai gyapjú­válogató üzem Táncsics, és a helyi Kék Duna Termelőszövet­kezet Bánki Donát szocialista brigádjával. A bajai Táncsics brigád egyebek között ruhával, pénzzel segítette a hátrányos hely­zetű tanulókat, a téesz-brigád pe­dig rendbe tette az úttörőcsa­pat-otthont, segítette a gyerekek nyári táborozását. A csepeliektől cső- és szerelvényanyagot kap­tak az iskola központi fűtésének _ a’ kiépítéséhez. A fajszi iskolások tavaly meglátogatták a budapes­ti gyárat, a csepeliek pedig részt vettek a község úttörőinek ava­tásán. Ez év áprilisában a faj­sziak kiállítást rendeznek Csepe­len. Petróczki István helybeli fa­faragó alkotásait, a szülők és pe­dagógusok kézimunkáit, az iskolá-. sok csepeli élményeket tükröző rajzait mutatják majd be. Rapi Miklós Szabad Föld­ankét Kecelen A mezőgazdasági könyvhónap eseményeinek sorában Szabad Föld-ankétot rendezett a keceli nevelési központ. A több százezer példányban megjelenő hetilap keceli olva­sóinak kérdéseire válaszolt d r. Szegő Lajos mezőgazdasági ro­vatvezető, dr. Sümeghy Endre, a külpolitikai rovat vezetője, és dr. Perl István jogtanácsos.­A lap munkatársai ismertet­ték a közeljövőben ofszet rotá­ciós nyomdai eljárásra áttérő Szabad Föld új szerkesztési el­vi it. „LOMBIKSZŐLŐ” — GARANTÁLTAN VÍRUSMENTES ÉS FAGYTÜRŐ Üj szaporítási eljárás Miklóstelepen Tízezer új hibrid közül keresik a jövő borszőlőfajtáit Kecskemét határában, a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének miklóstelepi állomásán. Az el­múlt évtizedekben a magról nevelt különböző keresztezésű egyedek gyors szelektálásához szuperintenzív szaporítási mó­dot alkalmaznak. Lényege, hogy egy-egy rügyről több száz utódot nyernek szövetmetszéssel és az élő sejtet tápoldatos lombikokban nevelik. Miben találunk C-vitamint? Az így kapott kis növények ga­rantáltan vírusmentesek, labora­tóriumi életük során bizonyítják fagytűrő képességüket és nem kell a teimöcefordulásig várni, hogy a fajta egyéb genetikai tulajdonsá­gait is megtudják. Az innen ki­került legjobbak kapnak majd tiztőkés mikroparcellát az inté­zetben. Eredményeit pedig lyuk­kártyákon tárolják és gépi adat- feldolgozással értékelik. Szigorú az új fajtákkal szem­beni követelmény. Elsődleges a növény szívóssága, életképessége és ezen belül fagy- és betegség- ellenállósága, ugyanakkor meg kell felelnie a mindénkori gazda­sági, fogyasztói igényeknek. Mind­ezeket — a szelektálás lerövidí­tésével — hat termőévben kell bizonyítani az új fajtáknak. A termelőknek nem kell- gddig vár­niuk; a már elismert hibridek, a kecskeméti Ezerfürtű, a fagy tűrő Jubileum 75, a Kurucvér és még jó néhány új borszőlő alkalmas a régiek leváltására, a kertkultúra továbbfejlesztésére. A tavaszi fáradtság oka az, hogy szervezetünk ellenállóké- pcssége csökken a napfényben szegény téli hónapok folyamán, és szervezetünk a kelleténél ke­vesebb C-vitaminhoz jut. Minél többet mozogjunk, sportoljunk, sétáljunk tehát levegőn. Az él­tető 'napfény hiányának pótlá­sára kvarcolást ajánlanak a szakemberek. Fontos, hogy ét­rendünkbe minél több C-vita­mint juttassunk. Lehetőleg na­ponta, hiszen ezt a vitaminfaj­tát szervezetünk nem raktá­rozza. Miben találunk C-vitamint? A gyümölcsökben, zöldségekben, főzelékfélékben. Sok ilyent nyer­het szervezetünk a nyers savanyú­káposztából, hagymából.' Idekí­vánkozik még a burgonya és a csipkebogyó is. A burgonya azért, mert téli tárolása folya­mán C-vitamin-tartalmának csökkenése nem jelentős. A csip­kebogyó pedig tízszerte többet tartalmaz ebből az ' értékes anyagból, mint a citrom. Persze, esek akkor hasznosítja a szer­vezet ezt a többletet, ha nem teát főzünk belőle. Legfeljebb <H! or sf orr ázattál, vagy meleg víz­ben való áztatással készíthetünk belőle megfelelő C-vitamin-tar- tolmú tealevrt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom