Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-27 / 49. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 49. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 27. szombat Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Üj törvényerejű rendeletet alkotott a természetvédelemről. Megállapította, hogy a természetvédelemről szóló első törvény- erejű rendelet csaknem húsz éven át megfelelő keretet biztosított a természetvédelmi tevékenységhez, és elősegítette az ország természeti értékeinek megóvását. Az üj jogszabály célja, hogy a természetvédelem hagyományait megőrizve, eredményeit továbbfejlesztve megállapítsa az emberi környezet védelme érdekében egyes természeti értékek különleges oltalmának, megőrzésének és fenntartásának alapvető szabályait. Az Elnöki Tanács hozzájárult, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen egy villamosmérnököt és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen egy középiskolai tanárnőt kitüntetéses doktorrá avassanak. Bírákat mentett fel és választott meg. végül folyamatban lévő ügyekben döntött az Elnöki Tanács. (MTI) Korszerű termékek, modern technikával Az Április 4. Gépipari Művek kiskunfélegyházi gyárában korszerű termékek — atomerőművi vízkezelő, sörgyári, boripari berendezések. konzervipari gépek, á 11a tihulladék-f eldolgozó gépsorok készülnek. Ezek továbbfejlesztésén külön kutatócsoportok dolgoznak. Ám nemcsak a gyártmányok korszerűek, hanem az eszközök is, amelyekkel előállítják ezeket a termékeket. Nemrég vásárolt a vállalat a nagynyomású előmelegítő berendezések csőfalainak fúrásához egy nagy értékű. számjegyvezérlésü speciális mélyfúrógépet, amely a hagyományos gépekhez mérten tizenkétszeres termelékenységgel dolgozik és természetesen minőségileg is pontosabb furatokat készít. • Képünkön: a hatalmas NC-vezérlésű fúrógép, amelynek kezelőjét lift emeli a munkadarabhoz. • Görög Mihály a gép vczérlötáblája mellett a furatok pontosságát ellenőrzi. (Méhesi Éva felvételei) Gazdag program a forradalmi ifjúsági napokra Szép jubileum, a KISZ zászlóbontásának 25. évfordulóin áll az idei forradalmi ifjúsági napok eseményeinek középpontjában. Bács’ Kiskun megye valamennyi városában, járásában megemlékeznek a három tavasz ünnepeiről. A politikái megmozdulások: az egykori KISZ-szervezők és a maiak találkozói, a komszomolistákkal szervezett baráti összejövetelek, ifjúsági gyűlések mellett nem lesz hiány játékos vetélkedőkben, sportversenyekben, s mindezeket jól kiegészítik a kulturális programok, zenés, verses műsorok. A megyei rendezvények sorát a március 15-i ünnepi megemlékezés nyitja, amelynek helyszíne Kiskőrös, Petőfi szülővárosa. Immár hagyomány, hogy március . 21-én rendezik az orgoványi emlékmenetet. A kecskeméti járás KISZ-eseinek szervezésében több ezer fiatal részvételére számítanak. Az ezt megelőző napon a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága ünnepi emlékülést tart Kecskeméten a Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából. Az eseményen ott lesznek 1957 fiataljai, a KISZ álapító tagjai is. A FIN záróakkordjaként április 4-én egész napos országos rendezvénynek ad otthont a megye- székhely. A város különböző téréin zene ébreszti a kecskemétieket, majd a sportolni vágyó fiatalok ügyességi vetélkedőkön, görkorcsolya-, gördeszka- és rollerversenyeken mérik össze erejüket. Lesz villámtorna, teniszbajnokság, sakk-szimultán az olimpiai csápját tagjával, go-kártosok tartanak) bemutatót, s végigfutják a hagyományos útvonalat a felszabadulási váltó tagjai. A Kéttemplom közben 10 órakor nyílik meg a Fiatalok ma című fotókiállítás,. amelyen a megyei pályázatra érkezett legjobb felvételeket mutatják be. Kora délután művészeti csoportok foglalják el a főtéri színpadot. Műsort ad egyebek közt. a Kalocsai Népi Együttes, a vaskúti és a szeremlei néptánccsoport, fellépnek a nagybaracskai summások, hangszeres szólisták, polbeat-énekesek, valamint a Kaláka és a Lyra együttes. öt órakor kezdődik a nagygyűlés, amelyet irodalmi összeállítás, ének- és zenekarok műsora színesít. Ezt követi a koszorúzás, majd este 7 órakor két előadás, melyekből a különböző érdeklődésűek is tudnak választani. A Megyei Művelődési Központban jazz-koncertre kerül sor, míg a Katona József Színházban Háropn tavasz az irodalomban, zenében címmel vers- és prózamondók, kamarakórusok. hangszeres szólisták, folkegyüttesek szerepelnek. AZKODÁS A VÁLTOZÓ IGÉNYEKHEZ Az építőipar feladatai Bács-Kiskunban A tárcák és a megye vezetői között rendszeressé vált éves fel- adategyeztető megbeszélések során tegnap az építésügyi ágazat munkájának, további feladatainak áttekintésére került sor. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviseletében megyénkbe érkező Szilágyi Lajos miniszterhelyettest dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke fogadta. A megbeszélésen részt vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára. Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese. valamint a minisztérium és a megye érdekelt vezető munkatársai. Az építésügyi ágazat, ezen belül a megye építőiparának 1981. évi munkájáról, további feladatairól Sándor Béla, u megyei tanács osztályvezetője adott tájékoztatást. Elmondta, hogy 1981- ben az ágazat teljesítette az éves tervben meghatározott célkitűzéseket. Az építőipar az előző évihez mérten 3—4 százalékos ter- ' melésnövekedést ért el. Az építési kereslet u megyében alig csökkent, továbbra is jelentős a kielégítetlen igény. elsősorban Kecskemét és Baja területén. A megyében is mind erőteljesebb a törekvés a hosszú időn át elhanyagolt felújítási, korszerűsítési munkák elvégeztetésére. A tanácsi építőipar e feladatokból növekvő részt vállal, mégsem tudja kielégíteni a tényleges keresletet. Az építőipar a továbbiakban csak akkor tudja eredményesen ellátni feladatait, ha rugalmasabban alkalmazkodik a változó igényekhez. jobban felkészül a nagyobb szervezettséget, az eddigiektől eltérő felkészültséget, géi pesítést. új bérezést és érdekeltségi rendszert igénylő feladatokra. Ennek jó példái már kibontakozóban vannak. Az eddig sok megkötöttséggel járó bérszínvonal- szabályozás helyett több vállalatnál engedélyezte az ÉVM a teljesítményhez kötött bértömeg-gazdálkodást. Ez lehetővé teszi a dolgozók közvetlen érdekeltségének növelését a magasabb teljesítmények elérésében. A tényleges igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást példázza a kecskeméti házgyár bővülő termékválasztéka, a Fémmunkás és az, ÉPFA vállalatok új gyártmányai, a tanácsi építőipari vállalatok és az építő szövetkezetek új vállalásai, tervezők, kivitelezők bekapcsolódása az építési exportba. A szervezés, és a hatékonyabb gazdálkodás számos tartalékát azonban csak részben tárta fel a megye építőipara. További lehetőségek vannak a tervszerű fejlesztési és termelési együttműködésben, szakosodásban. készletgazdálkodásban, a szakmunkás-utánpótlás jobb feltételeinek közös megteremtésében. Az építő szervezetek többségét összefogó Építőipari Gazdasági Társulás ehhez jó alapot nyújt. Jelentős tartalékaink vannak a beruházások. felújítások jobb műszaki előkészítésében, a fővállalkozói rendszer fejlesztésében, az átfutási idők csökkentésében. A megbeszélés résztvevői áttekintették a VI. ötéves lakásépítési terv eddigi végrehajtását, további tennivalóit is. Megállapították, hogy a tervezett 20 ezer lakás felépítése reális. 1981-ben a megyében több mint 3900 új lakás épült. A megye vezetői sürgették a házgyári lakások, lakóépületek külső és belső korszerűsítését, a típus- és ajánlott tervek választékának további bővítését. A magánerős lakásépítés egyik legnagyobb feladata a folyamatos és választékában is kielégítő te- lekellátás. A települések egy részénél további erőfeszítéseket kell tenni ennek javítására. Egyre nagyobb segítséget nyújt az építtetőknek a lakásszolgálati irodák bővülő tevékenysége és a javuló építési anyagellátás. Szilágyi Lajos miniszterhelyettes elismerően szólt azokról az eredményes törekvésekről, amelyeket a megye párt- és tanácsi vezetése az ágazat fejlesztésére eddig tett és kezdeményezett. Ezek a célkitűzések összhangban állnak az ágazatfejlesztés általános törekvéseivel és alkalmasak a megyében is a változó igények kielégítésére és úi feladatok megoldására. A program további részében a miniszterhelyettes látogatást tett a megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztályán és tájékozódott annak munkájáról, az ágazat súlyponti feladatainak végrehajtásáról. A délután egy részét a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál töltötte, ahol a vendéget dr. Gálay Ferenc igazgató tájékoztatta a vállalat munkájáról. A program további részében ágazati tanácskozásra került sor, ahol az építőipar időszerű kérdéseit vitatták meg az ágazat és az ÉVM vezetői. —r. —a. Kezdeményezésekkel növelhető 2L nyereseg Mérlegzáró közgyűlés az ÉPSZISZ-nél Tegnap tartotta meg a múlt évi gazdálkodás eredményeiről számot adó és az idénre új feladatokat meghatározó mérlegzáró közgyűlését Kecskeméten az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet. A hagyományos eseményen jelen volt dr. Kőrös Gáspár, az MSZMP városi Bizottságának első titkára, valamint dr. Stefanovics Károly, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium osztályvezetője. Az 1981. évi gazdasági és mozgalmi tevékenységről szóló vezetőségi beszámolót Nusser Elemér, az ÉPSZISZ elnöke ismertette. Elmondotta, hogy a vállalkozási politikájuk elősegítette a közvetlen lakossági szolgáltatások, a fogyasztási szolgáltatás és az épületienntartási munkák arányának növekedését a termelésen belül. Az előző évinél mintegy 15 millió forinttal volt nagyobb tavaly az árbevételük. A költséggazdálkodást javító, intézkedések hatására, a tartalékok kihasználásával az eszköz- és bérarányos nyereség egy százalékkal nőtt. A fajlagos energiaköltségeket csökkentették. A nagyobb nyereség a jobb ' készletgazdálkodásnak is köszönhető. Alvállalkozók, kisiparosok és tanácsi költségvetési üzemek bevonásával számos fontos oktatási intézményt újítottak fel. Az ÉP- SZISZ 'tagságának munkáját fémjelzi, hogy a sajáterős lakásépítés támogatására irodát nyitottak 1981-ben. s az élénk forgalmat bonyolított le. Az építkezőknek összesen .338 ezer forint bérbevételi díj ellenében. 179 esetben adtak kölcsön eszközöket. A jó gazdálkodás és a szorgalmas. ötletekben gazdag munka eredményeképpen 9 százalékkal tudták emelni a múlt esztendőben a béreket, s ezáltal az egy főre s'zámított bérszínvonal 51 ezer 390 forint lett. Ezt az évet új szervezeti formák bevezetésével kezdték: két szolgáltató egységet átalánydíjas, önelszámoló üzletté változtattak, s szerveztek egy ipari szakcsoportot. valamint egy építőipari bedolgozó csoportot is. A. T. S. A közelmúltban került sor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint Bács-Kiskun megye vezetőinek 1982. évi feladat- egyeztetö tárgyalására. A fontos tanácskozáson elhangzott véleményeket, információkat minden járási székhelyen hasznos eszmecserék követték, amelyeket a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya szervezett. A megbeszéléseken a mező- gazdasági üzemek, valamint a felvásárló és feldolgozó vállalatok képviselői is beszámolták gondjaikról. Sok fontos téma került szóba. Többek között azt is megállapították, hogy a mezőgazdasági üzemek az időjárás okozta gondok ellenére elég jól zárták az esztendőt. A megye állami gazdaságai, termelő- és szakszövetkezetei az előzetes adatok szerint — 1 milliárd 800 millió forint nyereséget értek el. A Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetségének körzetében az előző évhez képest 567 millió forinttal nö- velték a termelési értéket és 47 millió forinttal a nyereséget. A kedvezőtlen gazdasági körülmények és az időjárás miatt a bevétel nagyobbrészt a melléktevékenységből származott. A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének körzetében 8,5 százalékkal emelkedett a termelési érték, a mérleg szerinti eredmény pedig csaknem 29 százalékkal egy 'esztendő alatt. Azt is szükséges megemlíteni, hogy csupán egy termelőszövetkezet zárt mérleghiánnyal. A 'tanácskozásokon érződött: a szövetkezetek és a vállalatok vezetői tudatában várinak annak, hogy az ' idén még nagyobb erőfeszítést igényel a kitűzött 4—5 százalékos termelésiérték-növeke- dés. A legnagyobb figyelmet a gabona- és a húsprogram megvalósítása kívánja. A VI. ötéves terv időszakában az országban 15—16 millió tonna gabonái kell megtermelni évente. Ez feltételezi a hektáronkénti 5 tonna búza, és 6 tonna kukoricatermés elérését. Az elmúlt ősszel a megyében az előző évhez viszonyítva 14 százalékkal növekedett a búza vetésterülete, amit főként az állam által meghirdetett anyagi ösztönzés segített elő.. Sajnos, a rendelet a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemekben a kalászosok 25 százalékos ár- kiegészítése mellett a kukoricatermesztést nem támogatja. Így az említett kategóriába besorolt 43 megyei gazdaságnál az ösztönző rendszer a jövőben is a kalászosok területi növekedését segíti. A tervinformációk szerint egyébként is csökken a kukorica vetésterülete. Ez viszont a húsprogram megvalósítását is érinti. Gond van a tárolással is. Ha növekednek a terméseredmények, nem tudják elhelyezni a termést. Az állam ezért hirdetett meg. 30 százalékos anyagi támogatási a tárolóterek építésére. A megyei mezőgazdasági üzemek részéről igen csekély az érdeklődés. Ezt bizonyltja, hogy míg az országból 177 mezőgazdasági nagyüzem nyújtott be pályázatot tároló építésére, addig a megyéből csak hét. Néhány örökzöld téma is említést érdemel. Elsősorban az alkatrészellátás gondjai. Az AGROTRÖSZT megszűr nésével a megyei AGROKER Vállcqlat önállóságot kapott. A jövőben nagyobb lehetősége lesz a mezőgazdasági üzemekkel történő együttműködésre az alkatrészellátásban, az agrokémiai telepek létesítésében. Az eszmecseréken szereplő problémák ellenére a mezőgazdasági üzemekben optimista a hangulat. A gazdasági alapokat megteremtették ahhoz, hogy a szigorúbb feltételek mellett sikerrel zárják ezt az esztendőt is. Természetesen ennek Jeltétele, hogy változatlanul törekedjenek a belső tartalékok feltárására. A lehetőségek még nincsenek kimerítve, különösen az energiatakarékosság és a melléktermékek hasznosítása érdemel az eddiginél még nagyobb figyelmet. ■■■■■■■■■ K. S