Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

* • PETŐFI NÉPE • 1982. február 26. Ahol a régiből is újat készítenek Egy vállalkozás történetéből Epilógus A vállalkozás, amelyről hírt adtuqk, kettős célra irányul. Ka­locsán olyan nélkülözhetetlen gumi- és műanyag-ialkatrészek gyártásába kezdtek, amelyeke* azelőtt Nyugatról kényszerültek a hazai felhasználók behozni. Másrészt megkezdték és folytat­ják az országban nagy mennyi­ségben fellelhető poliolefin alap­anyagú hulladékok feldolgozását. E törekvések hasznosságát alig­ha szükséges bizonygatni. Sitkéi Béla Az elhatározást tettek követik. Hogy a tervek valóra válthatók-e, azt a gyakorlat igazolja. Egy-egy új vállalkozás sohasem' egyik nap­ról a másikra valósul meg: a fejlődés folyamai, amelynek szakaszai, fázisai vannak. Jól példázzák ezt a Bács-Kiskun megyei Müanyag- és Gumifeldolgozó Vállalatnál történtek is Kalocsán. menyek később felbátorítottak bennünket: megkezdtük a hulla­dékok visszavásárlását. 1981-ben 5i) tonna selejtessé vált anyagot vettünk meg. az idén 150-nél is többet lógunk — mondja Otto- ványi Ferenc. — Amit azután ismét bedol­goznak. — Természetesen. Jöjjön, néz­ze meg ezeket a vadonatúj sö­rösládákat. Mit gondol, miből vannak? — Lehet, hogy kiszuperált, ócska sörösládákból? ... — Eltalálta. Megvesszük, be­daráljuk a repedt, törött reke­szeket, az anyagot regeneráló szerrel kezeljük, s új' ládákat készítünk belőle. — Erre a második hitel? — Ha nem is kimondottan erre. de műanyag-feldolgozásra. A második bankhitelből ne)gy fröccsöntőgépet vásároltunk, amelyeken aprócikkek: cérna-és hímzőfonalcsévék készülnek. Harmadik fejezet Az üzemmel ismerkedő láto­gató nincs könnyű helyzetben. Annyi a már megvalósult, fo­lyamatban levő és tervezett kor­szerűsítés, hogy tsak győzze va­laki megjegyezni. Épül az új gumiüzem, hamarosan „nyugdíj­ba megy" a jelenlegi hőkezelő kemence, hogy átadja helyét az újnak, a 35 méter hosszú fo­lyamatos vulkanizáló sornak, s a hozzá csatlakozó elektronikus darabológépnek. Tavaly helyez­ték üzembe a nyugatnémet RE- MAKER hulladékfeldolgozót, amely szennyezett anyagok be­0 A láb- pedálos szemetes­vödrök holland technológia alapján készülnek. • Zsugorfóliába csomagolják a háti permetező műanyag részegységeit. Első fejezet jük ezeket, s az alapanyag je­lentős része itt is a textilgyá­raktól visszavásárolt hulladék. — A harmadik hitel? . . . — Összefügg az eddigiekkel. Tovább szeretnénk javítani a hulladékfeldolgozás feltételeit, Ha megkapjuk a hitelt, olyan gyártósort alakítunk ki, amely lehetővé teszi a jelenleginél több selejtessé vált anyag fel­dolgozását. — Ha mindez megvalósul, mennyi lesz az egy év alatt föl­dolgozott hulladék mennyisége? — Kétszázötven tonna. — Megfogalmazhatnám úgy is. hogy az első a hitel — véleke­dik Ottoványi Ferenc igazgató. Alighanem igaza van: szigorúb­bakká váltak a feltételek, bank­hitelhez ma az juthat, aki nem­csak ígéri, de gazdasági számí­tásokkal is igazolja, hogy a ka­pott összeggel jól fog sáfárkod­ni. Vagyis segíti a központi cél­kitűzések megvalósítását. — Mi kifejezetten háttéripari vállalat vagyunk. A gumialkat­részek, amelyeket készítünk, nélkülözhetetlenek a hazai ipar szamára. Korábban ezek nagy részét tőkés piacokról szerezték be az üzemek. — Alkatrészekről van szó, s ez föltételezi a nagy sorozato­kat ... — így is van. Százezres szé­riákat gyártunk. Ez nem képzel­hető el korszerű technológia, megfelelő alapanyag-előkészítő bázis nélkül. Ezért az első hitel­ből a meglevő gumikeverő-egy- seg mellé haladéktalanul egy másikat állítottunk fel 1980-ban. Ezzel elértük, hogy a keverő­üzem nemcsak á saját gyárun­kat képes alapanyaggal ellátni, hanem eladásra is termel. fogadására is alkalmas, s az idén dolgozni kezd ennek a gép­nek a párja. is. — Ha már a hulladékfeldolgo­zásnál tartunk, hadd említsem meg a textilipar részére gyár­tott fonalcsévéket — folytatja az igazgató. — Milliószám készít­• Dolgozik a második gumikeverő egység. Második fejezet — Nehány évvel ezelőtt el­kezdtünk hulladékfeldolgozással foglalkozni. A műanyag-fröccs­öntés veszteségekkel jár. Kez­detben a saját hulladékainkat hasznosítottuk újra. Az ered­TANULHATUNK EGYMÁSTÓL Szakemberek vitája a kajszitermesztésről A Bukarestben tartott VII. nemzetközi kajs'zibarack-ter- mesztési tanácskozás tapasztala­tait értékelték a közelmúltban Kecskeméten, a Magyar Agrár- tudományi Egyesület szakosztá­lyának kezdeményezésére. Mosta­nában sók vita van e keresett, zamatos gyümölcs termesztéséről. Az érdeklődést bizonyítja, hogy a meghívottak háromszorosa jött el a .tanácskozásra. Közismert, hogy Kecskemét hírnevét nagy­részt a baracknak köszönheti. Ezért már most szó van arról, hogy a következő nemzetközi kaj­szitermesztési tanácskozás ren­dezésében számítanak az itteni szakemberekre. A VIII. nemzet­közi összejövetelt ugyanis ha­zánkban rendezik. Egy kis előtörténet: az 1950- es évek végén másfélmillió ba­rackfa volt — főként köztesként — a szőlőkben., A kisüzemi ül­tetvények kivágásával ezeket is selejtezték. Jöttek a nagyüzemi telepítések. 1960 és 1980 között mintegy 5 ezer hektár barackost létesítettek. Sajnos, a termőhe­lyi adottságokat általában nem vették figyelembe. A termés majdnem minden évben elfa­gyott, a fákat különböző beteg­ségek támadták meg. a gutaütés pusztította a gyümölcsösöket. Az említett nagyüzemi ültetvényből 3 ezer hektárnyit selejteztek ki, és maradt 2 ezer hektár termő barackos. Gondok voltak az értékesítés­sel is. Ha sok volt a termés, a kereskedelem nem tudta jól megszervezni a felvásárlást, emiatt az értékes gyümölcs je­lentős része kárbaveszett. A ter­melő panaszkodott, hogy nem találja meg a számítását. Ha ke­veset termett a barack, akkor azért voltak gondok, mert még a művelési költségek sem térül­tek meg. A tanácskozáson megállapítot­ták, hogy a kajszi szinte önmaga jelölte ki termőhelyét. A Duna és a Tisza mellékén, a Kecske­méttől délre fekvő területeken, Helvécián. Kunszálláson kiegyen­súlyozott termést hoz. A tapasz­talat az, hogy itt kevésbé érzé­kenyek a fák, a mikroklíma ked­vezően hat. Bevált a kajszi a falufásításnál, a házikertekben is. Dr. Nyújtó Ferenc, a MAE gyü­mölcstermesztési szakosztálya kajszibarackkal foglalkozó mun­kacsoportjának elnöke, aki már több évtizede nemesítője ennek a gyümölcsnek, elmondta: a nem­zetközi tanácskozás azt bizonyí­totta. hogv a romániai kutatók lépéselőnyben vannak. Számos új fajtát állítottak elő. Ezek jobb tulajdonságúak, mint a hagyo­mányosan termesztett gyümöl­csök. Küldtek a magyar neme- sítőknek is belőlük. Nemrég jelent meg dr. Nyújtó Ferenc könyve a kajszibarack­ról. Társszerzője dr. Surányi De­zső. Ebben olvashatjuk, hogy a húsz évvel korábbi kajszikönyv­höz képest ez a kötet számos kérdésben újat hozott, az akkori négy üzemi fajtával szemben, most tizenegy van, mintegy fél tucat teljesen eltűnt, és több kül­földi üzemi kipróbálása most tör­ténik. Maradtak — sajnos — örökzöld témák is, mint például a guta­ütés különböző formájú megjele­nése, a fagykár, a koronaneve­lés, metszés módszerei és így to­vább. Előrehaladást ért el a ha­zai és a nemzetközi kajszikuta­tás. Ez az előrelépés azonban igen szerény mértékű. A nyitott kérdések továbbra is indokolják, hogy élő maradjon a vita a kajszitermesztésről. A szakemberek tapasztalatait to­vábbra is szívesen közöljük la­punk hasábjain is, ugyanúgy, mint eddig. K. S. Magyarország a tavaszi brnói vásáron Brnó évente gazdag kiállítási programmal várja a részt vevő országok és cégek jelentkezéseit. Magyarország állandó vendég eb­ben az ipari centrumban. Az áp_ rilis 21. és 27. között megrende­zendő Brnói Nemzetközi Fogyasz­tási Cikk Vásáron, mintegy 400 négyzetméter területen tíz válla­lat mutatkozik be. A Videoton RT szórakoztató elektronikai berendezéseket, a Lampart gáztűzhelyeket, konvek­torokat, fürdőszoba-felszerelést, a Ferunion kéziszerszámokat, író­szereket, búvárfelszereléseket, .műanyag cikkeket állít ki. A Kon- sumex kozmetikumokat és játéko­kat, a Chemolimpex Graboplast műbőrt, és ebből készült ruhát, bőröndöt, a Hungária Műanyag­feldolgozó Vállalat műanyagipari termékeket mutat be. Az Ártex a sportruházatnak, bőrdíszműtár­gyaknak, a Tannimpex bőráruk­nak ad helyet. A Hungarocoop információs irodával képviselteti magát. Az Országos Piackutató In­tézet idén először jelentkezik ezen a külföldi seregszemlén. Ma­gyarországon a már ismert Kivá­ló Áruk Fóruma, külföldön vi­szont Qualiforum embléma alatt az intézet egy sor kiválónak mi­nősített termékkel — így példá­ul a Fabulon termékcsaláddal és bukósisakkal — szeretné a kül­földi érdeklődőket megismertetni. A Brnóban szerzett tapasztalatok alapján a közeljövőben további nemzetközi vásárokon találkoz­hatnak majd a jellegzetes Qualr forum emblémával. A kiállítás megtekintése után a látogatók teljes képet kaphatnak a magyar bemutató sokszínűsé­géről. A magyar részvétel egyik érdekessége bizonyára a Videoton RT szórakoztató elektronikai be­rendezéseinek felhasználásával működő diszkóklub lesz. S. J. HÁZUNK TÁJA Tél végi lemosó permetezés A bokrok és a gyümölcsfák, valamint a szőlő nyugalmi álla­potában sok olyan kártevő és be­tegség ellen védekezhetünk, ame­lyek ellen máskor nem lehet, csak ilyenkor, tél végén. Ha a kártevő, például a sodrómolyok, a takácsatka és a levéltetű tojá­sok túlsúlyban vannak, akkor az olajos készítményeket, vagy a Novendát célszerű kijuttatni a gyümölcsfajok érzékenységétől függően. A kiskerttulajdonosoknak ügyelni kell arra, hogy a csont­héjasok esetében legalább a rügypattanás előtt két héttel ke­rüljön sor a lemosó permetezésre, mert ellenkező esetben a vegyszer csökkenti a virágzást, illetve ked­vezőtlenül befolyásolja a kötést. Lényeges ezeknél a műveletek­nél, hogy az áztató permetezés valóban áztató legyen, tehát a permetlé a teljes felületet érje és takarja. Ennek elérése érdekében — ellentétben a vegetációs idő­ben végzett permetezésekkel — kívánatos, hogy a permetlé meg­folyjon az ágakon, s a permetezés mindig a metszés, a nyesedékki- hordás. vagy a törzsápolás után következzék. Így tökéletesebb fe­dettség érhető el, és az egészség- ügyi várakozási idő is alig "hát­ráltatja a tavaszi munkákat. Itt van az ideie a málna első növényvédelmének is. A vessző­foltosság ellen szintén az áztató jellegű permetezés a leghatáso­sabb. E célra a csonthéjasoknál is alkalmazott réztartalmú gom­baölő szerek valamelyikét válasz- szűk. A kiskertekben a szamócaágyá- sokat már megtisztíthatjuk az el­száradt levelektől. S akár volt dolgunk a levélfoltossággal, akár nem, célszerű az elszáradt levele­ket elégetni. A hobbikertekben lassan befe­jezhetjük a gyümölcsfák alakító és ritkító metszését. Kivételt te­hetünk a kajszival és az ősziba­rackkal, ahol ráérünk pirosbim- bós állapotban is megmetszeni a fákat. Ha vastagabb, elszáradt ágakat vágunk le, ügyeljünk ar­ra, hogy soha se hagyjunk cson­kot. Célszerű befejezni az idős fák törzsének tisztogatását is. Itt az ideje a ribizke- és kösz­métebokrok metszésének is. Az 'el­sűrűsödő- bokrokat és a túl sűrű törzses köszmétefácskákat ritkí­tani kell. Ez utóbbiáknál a fölfelé törekvő vesszőket részesítsük előnyben és a talajhoz közelieket vágjuk le. Ha az időjárás valamelyest kedvezőre fordul, megkezdhetjük a szőlő támberendezésének javí­tását is. Pótolhatjuk a hiányzó, kitört karókat, már cserélhetik'- az eltört oszlopokat, az elszakadt huzalokat. Sz. P. M. Tóth István zaklatott idők (53.) Az öreg elgondolkodott. Le­lassultak megszokott mozdulatai, ahogy széthuzigálta a csuhéjt, s a tengericsövet tövén szorítva hü­velykujja erős nyomásával kibil­lentette. — Várjunk csak, kiket is ta- licskáztunk ki nap mint nap a tarlóra? Ilonka, Pista, Jani, Pal- csi megvolt már — hajlítgatta eltűnődve egymás mellé az uj­jait —, azám, Józsival volt te­herben a feleségem. Szegény pi- rinyó pulykák, egész álltó nap ott sínylődtek a búzakeresztek tövé­ben. Elmondhatjuk, hogy az eperfa alól ettek. Nem volt ám napközi, egy kanál levest nem adott senki a mi gyerekeinknek. Mindenkinek hoztak ételt de­lenként, csak nekünk nem. Mit állt ki éhes kis madaraiért az asz- szony, mikor a következő kis- éhessel is hatodik hónapjában járt már. Jaj, de keservesen les- kelődtek ránk a cseppek: hát nekik nem adunk olyat, amiket mások esznek?! Szinte nem mer­tünk rájuk nézni. Csak csipogtak, nyeltek, de csodálatosképpen nem szóltak sose. Az anyjuk nem bír­ta tovább. Felkapott egy köcsö­göt. szala’dt a nagy hasával tejért Móró kulák tanyájára. Nem ka­pott. Tovább Deákékihoz — ott is „kifogyott”. Mikor visszaért, üre­sen ejtette vissza a köcsögöt a kaskába. Akkorára megkalapál­tuk a kaszát, elmúlt a pihenő. Kezdtük újra, evés nélkül a tűző napon. Ha estére feljött a vihar, villá­mok fényénél szedtük össze az apróságokat a tarlón. Keresgél­tek, kapirgáltak a kisbolondok valami ehető után .. . Ügy kezd­ték az életet, mint a mezei ma­darak ... Krizsóné átszellemülten itta a múltat idéző szavakat. A szel­lő fel-felzilálta haját a füle mö­gött. Szabályos profilja lágy vo­nalakkal rajzolódott az aranyló késő délutáni égre. Feszes, göm­bölyű hasáról bő redőkben om­lott alá könnyű ruhája, melynek mogyoróbarna színe összefolyt a felhántolt barázdákkal. Mintha a nyugalmas vén földből nőtt volna ki az új életet .hordozó asz- szony. Ügy tartotta hátán a szé­les határ, mint a parasztember kalász-karcolászta, barna tenye­re a pirkadatfényű búzaszemet. Seres András eközben önma­gával vitázott. — Kényelmesen aludni? Hogy­ne! Vasárnap délután kimentünk a nagygazda birtokára, a követ­kező héten haza se mehettünk. Egybeszaladtak a napok, éjjelek- nappalok. Mi jutott cséplés után? Két-három mázsa búza, ötven­hatvan kiló árpa, egy mázsa zab. Meg kaptunk 3 liter babot, két kiló sót, két kiló szalonnát. Med­dig volt az" elég? Mire eljött a tél, nem maradt belőle semmi. Jórészt az adósságokba ment el. Akkor ősszel a Gyöngyösi Bank répaföldjén tüdőgyulladást kap­tam. Iszonyúan lesoványodtam, s egy hideg esőtől átázva hiába tü­zeltük felváltva éjszaka a csutka- szárat, míg a répát tisztítottuk, csak megfáztam. Hat hétig rózsa­színűt köptem, ágynak estem. Nemsokára felköthetitek az ál­lam — ez járt a fejemben. De csak ránéztem az asszonyra, és összeszorítottam a számat: nem szabad meghalnom! Sose felejtem el — november huszonnyolcadika volt. Este a fe­leségem összeesett a szoba köze­pén. A természet szólította. A gyerekek sivalkodtak, a földön is belecsimpaszkodtak az anyjukba, mintha itt akarná hagyni őket. Micsináljak, micsináljak?! Dobolt a fülem, majd megfeszültem. Va­lahogy lemásztam az ágyról, de ahogy mellé értem, rárogytam. Nem bírt a lábam ... A kicsi Ica szaladt át a szomszédba segítsé- gért. _ , Ilyen volt a mi betakarítá­sunk ... — Csóválta fejét Seres apó. — Hogy is lehetett annyi szenvedést kibírni'? Nyolc gyereket neveltünk fel nénéddel. Már mindet szárnyá­ra eresztettük. De karácsonykor mindig hazajönnek. Gyerekek, unokák. Hű, mennyien vagyunk! Csak csodálkozunk, hogy mégis megférünk. Nem kell már félni, hogy mit eszünk. Három disznót vágok, egyet magunknak az öregasz- szonnyal, kettőt meg szétosztoga­tunk. Viszik a gyerekek Pestre, Miskolcra, Szolnokra, Pécsre, mert az ország minden részébe jutott belőlük. Ki katona, ki mun­kás, ki funkcionárius, akik meg itthon maradtak parasztok, a maguk gazdái. Pénzünk alig fogy valami. Cukorra? Minek? — ka­punk a szövetkezettől természet­ben. Lisztre? Április végén még mindig volt a tavalyi huszonkét mázsa búzámból tizenhárom. Azért adtam el, hogy bele ne es­sen a zsizsik ... Botos Bálint is régóta fülelt már az emlékezésre. Majdcsak- nem nekividámodott. Mit bánja már a délelőtti leckéztetést. Hadd hajtogassák a dogmát némely túl-, heves elvtársak, az igazság úgyis itt van, ahol produkálnak. Meny­nyi jutott még ilyen idős ember­nek is az ő brigádjában! Az-e a jó vezető, aki mindig a hivatalos ^elsőbbség körül sündörög, fújja utánuk a frázisokat, hízeleg — vagy akinek a keze alatt jólétet teremtenek az emberek? — Hova szaladtok, he? Ijnye, mi lelte Krizsónét? — gázolt át nagy kurjongatva Seres András tengerikupacokon, lábonálló szá­(Méhesi Éva felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom