Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-26 / 48. szám

1982. február 26. • PETÖI I NEPE # 5 KÉTSZÁZ ÚJ FILM ÉVENTE — NINCS FEHÉR FOLT Mozik, mozisok és nézők Bács-Kiskunban Harminc esztendős az államilag szervezett mozihálózat. A Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat azóta fejti ki sok­oldalú tevékenységét, mint a közművelődés egyik legerő­sebb, leghatásosabb intézményrendszere. Milyenek a háló­zat működési feltételei? Milyen eredményeknek örülnek, s miféle gondokkal küzdenek a vállalat vezetői, dolgozói? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Bodor Jenő igazgatóval. — Mi jellemzi Bács-Kiskun mozi­hálózatát? Milyen utat tettek meg az eltelt három évtized alatt? Kezdettől fogva alapvető tö­rekvése volt a vállalatnak, hogy minden településen alkalom nyíl­jon a rendszeres vetítésre. A mai napig ezt a célt szolgálja vala­mennyi olyan tevékenységünk, mely a fenntartási és korszerűsí­tési munkák érdekében történik. Elmondhattuk, hogy hálózatunk együtt halad a villamosítással. Amint valahol kigyulladt a vil­lany, ott szinte azonnal peregni kezdett a film. — S ma? — Ahol közösségek élnek, te­vékenykednek, ott a film válto­zatlanul jelen van. Tanyacsopor­tokban például, ahol az iskola, a művelődési otthon a körzetesítés folytán megszűnt, működik a mozgó vetítőszolgálatunk. Kije­lenthetjük. hogy nincsenek fehér foltok Bács-Kiskunban! Százhúsz állandó mozi ás száz egyéb vetí­tőhely elegendőnek bizonyult eh­hez. — Mennyire mondható korszerűnek a hálózat? — Ennek a kérdésnek két fő oldala van. Az egyik az épületál­lomány, amely megfelelőnek mondható. A rendszeres vetítés­hez alapjában adottak a feltéte­lek. Miniszteri vizsgálat állapí­totta meg, hogy vállalatunknál jobb a helyzet az országos átlag­nál, ami a kép- és hangminősé­get illeti. Ebben a múltbéli és je­lenlegi műszaki szakembereink­nek elévülhetetlen érdemük van. összefogással több tucat újítással gazdagították a moziszakmát, or­szágos viszonylatban is. Egyebek mellett a vetítőgépek korszerűsí­tésére, valamint a vetítés műsze­res ellenőrzésére és beszabályozá­sára irányuló tevékenységet kí­sérte eleven érdeklődés. — Ne vegye kötőzködésnek, de úgy tűnik, hogy a mozik egy részének a külsö-belsö képe nem felel meg az esztétikai igényeknek. — Ez sajnálatos tény, egyik gon­dunk ma még;.és jó ideig az is marad. Vannak igazán vonzó, szép mozijaink. Dunavecsén, Vas- kúton, Soltvadkerten például. De az ellenkezőjére is sorolhatnánk példákat. Szabadszálláson, Katy- máron például korszerűtlen, el­avult a mozi. Az a baj, hogv a legtöbb helyen szinte kizárólag csak a vetítésre alkalmas az épü­let. Pedig a korszerű filmszolgál­tatás, a filmkultúra magasfokú terjesztése egyébeket is követel­ne. Kamarakiállításra, gyermek- megőrzésre gondolok például. — Mint említette, összesen kétszáz­húsz helyen vetítenek rendszeresen. S bizonyára sok feladatot jelent a filmelosztás, a propagandamunka, a felújítás és karbantartás, a hálózat működtetése. Van elegendő' szakkép­zett emberük mindehhez? — Vállalatunk keretében hat­százötvenen dolgoznak, meglehe­tősen sokféle munkakörben. A könyvelő, a közgazdász, a mér­nök, a népművelő egyazon cé­lért munkálkodik, mint mondjuk a jegyszedő, a pénztáros vagy a mozigépész, hogy a közönség igé­nyét minél jobban ki tudjuk elé­gíteni. Sok múlik rajtuk, a vér­beli mozisokon. Szerencsére a legrégebbi és a legújabb dolgo­zóink között egyaránt megtalál­hatók az ilyenek. Budai Ferencné Kecskeméten. Borbély János Du­navecsén, Beliczai János Kerek­egyházán. Őz Sándorné Bácsal­máson, és Gedeon Tiborné Kis­kunfélegyházán igazi elhivatott­sággal végzi a munkáját. Sajná­lom, hogy nem folytathatom azok­nak a felsorolását, akikre még büszkék vagyunk. Olyanok jön­nek csak hozzánk, akik szeretik a mozit, a közösséget; hiszen sok esetben másutt többet kereshet­nének. Üjabb dolgozóink között aránylag sok van már, aki fel- készültségénél fogva a filmművé­szet igazi terjesztője, a filmkul­túra avatott ápolója. Mi azzal is hozzájárulunk efihez, hogy ré­szükre rendszeresen szervezünk továbbképzést. Azt is fontosnak tartom megemlíteni, hogy a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Válla­lat keretében összesen húsz szo­cialista brigád működik. — Eddig a munkájuk alapjául s keretéül szolgáló alapfeltételekről be­szélgettünk. Mit mondana el arról, ami az alapokra a mindennapok so­rán épül? Milyen képet mutat a filmforgalmazás? — Évente, mint említettem, kétszáz új filmalkotást muta­tunk be mozijainkban. Ehhez jön még általában évi háromszáz film újrajátszása,. A mesefilmtől a társadalmi drámáig, a mozgó- szolgáltatású vetítésektől a poli­tikai filmklub rendezvényig szé­les a skála, változatos a kép. — Néhány évvel ezelőtt, a televí­zió rohamos térhódítása láttán sokan vészharangot kongattak; mondván, hogy befellegzett a mozinak. Mi tör­tént valójában? — Ténylegesen volt bizonyos visszaesés a nézők számát te­kintve. Míg régebben évente négymillió látogató volt, a ké­sőbbiek során ez a szám három és fél millióra visszaesett. Az el­múlt esztendő tapasztalatai alap­ján viszont állíthatjuk, hogy a közönség érdeklődése fokozódik a filmek iránt. Az igényesség je­le, hogy a mozinézők egynegyede már a művészileg értékes, mű­velődéspolitikai szempontból hasznos filmeket nézi meg. Szé­les körben, az óvodás korúaktól a nyugdíjasukig, szervezette vált a filmezés. Az iskolákban műkuu a vetítőszolgálatunk. Az életkor­hoz és az iskolai anyaghoz iga­zítjuk a programokat. A kérdés­re visszatérve: máris megmutat­koznak a jelei annak, hogy a négymilliós nézőszámot sikerül ismét elérni. Ha ehhez hozzáte­szem, hogy örvendetesen diffe­renciálódnak az igények, akkor talán jogosan lehetek elégedett. A másik öröm, hogy megnőtt az érdeklődés a magyar filmek iránt. Ez összefügg természetesen azzal, hogy az egyes rendezőink — Sza­bó István, Sára Sándor, Jancsó Miklós, Bacsó Péter és Kovács András például — rangos nem­zetközi fesztiválokon értékes dí­jakat érdemelnek ki. Ami azt je­lenti, hogy megnőtt a magyar filmek rangja. — Egyes jószándékú, ám türelmet­len kritikusok nem győzik hangoztat­ni, hogy a nagyközönség elsősorban a kevésbé művészi vagy kétes értékű filmeket kedveli, a maradandó film­alkotásokkal szemben. Mi erről a vé­leménye? — Tény, hogy a közönségnek a fele kimondottan ”es egyértelmű­en szórakozni akar. Ezt tudomá­sul kell vennünk. Én ahelyett, hogy ezen keseregnék, inkább an­nak örülök, hogy ma már minden negyedik néző kimutathatóan bel­ső szükségletből közeledik a mű­vészileg értékes művekhez. A rendezői sorozatok sikere, a stú­dióhálózat életrevalósága, a mű­vészi irányzatok iránti megnöve­kedett figyelem, a politikai film­klubok, az ankétok látogatottsá­ga, az archív filmek iránti ér­deklődés, a filmmúzeumi tevé­kenység ezt az állítást jócskán alátámasztja. — Az utóbbi időben nagyszerű vál­tozás következett be a Bács-Kiskun megyei Moziüzemi Vállalat propagan­damunkájában. Ez nyilván nem vé­letlenül történt így ... — Egyrészt a meglevő igények­hez igazodunk, másrészt igyek­szünk felkelteni az érdeklődést. S egyfajta ismeretterjesztői szán­dék is jellemez bennünket. Ha az egyes filmekhez komplex ismer­tető füzetet szerkesztünk, ha úgy­nevezett filmográfiákat jelente­tünk meg, ha szöveggel és képpel népszerűsítjük a szerintünk arra érdemes színészeket, akkor ez a cél vezérel bennünket. Varga Mihály ron. Menetközben földhöz csap­ta az utolsó cső kukoricát. Mire utolérte a tarlóra csörtető asszonyokat, lányokat, azok már úgy fogták közre Krizsónét, mint tyúkanyó veszi szárnya alá csi­béit. A férfiak csak a szoknyák tarka harangjában billegő kerek­feszes farokat, a napbarnított láb­szárak fölött fehérlő térdhajla­tokat látták, a fejek, vállak ösz- szeborultak a menyecske takará­sára. — Maguk csak tágítsanak in­nét! — tolták vissza a kíváncsibb férfiakat. Akkor jöjjenek, ha hív­juk magukat^ — szigorúskodtak, de aggódó, anyás mosolyuk je­lezte, hogy most asszonyi dolog­ról van szó. Az történt, hogy Krizsóné fur­csa aléltságot, s hátul a dereká­nál enyhe görcsöt érzett. Segély­kérőén villogott körül, mialatt vi­gyázva a földre ereszkedett. Rontóné fontoskodott, rémüldö­zött. — Jézusom, nedvesedik a szok­nyája alatt! Tenyerét az arcára borította, mintha borzasztaná a látvány, vagy nem tudná, miről van szó. Furcsa volt a kreolbarna kicsi asszony, mert ugyancsak megsá­padt. Gyorsan szedte a lélegzetét, de kétségtelen ijedelme mellett is ő viselkedett a legnyugodtabban. Az új élet világrahozatalára ké­szülő anya fegyelmezettsége volt már ez. Fakó volt a szájaszéle, fanyar a mosolya. bársonyos­hamvas szeme már befelé né­zett. Minden jelezte rajta, hogy őt mindennél hatalmasabb jelentő­ségű gondok foglalják le. — A magzatvíz... — mondta nagyon egyszerűen Rontóné jaj­gatására, s a feléje nyúló kezek­be, karokba kapaszkodva felgug­golt. — Akkor nemsokára eljön a perc ... — Majd ha itt elől, egészen lent jönnek a fájások. — Azt nem szabad megvárni. Hamar valami kocsit, hogy minél előbb a szülőotthonba érjen! Senki se törődött már a tenge­ritöréssel. A Kettesi gyerek tar­kójára igazította kalapját, s fel­vágva rohant a tanyaközpontba. — Állj meg, lesz már fogat! — kiáltott utána a brigádvezető. A tengeritábla sarkánál akkor buk­kant elő egy üres kocsi. Integettek, kiabáltak, perceken belül odaért a szekér. — Mi a baj? — hőköltette a lovakat a fogatos. Apró kék sze­me haragosan villogott a kalapka­rima alól. — Miért tartottak fel? — öcsém — rendelkezett Bá­lint —, nyomban kibéleljük a kocsidat csuhéjjal, kabátokkal. — Ezt a fiatalasszonyt azonnal be­viszed a szülőotthonba. Két kísé­rő is megy vele. Láthatod, az utolsóban van. Ne itt a puszta földön jöjjön világra az a gyerek. A veres hajú, jócskán szeplős legényt nem hatotta meg az eset. Ridegen közölte. — Az én munkaidőm lejárt mára. Jóval korábban kezdtem, mint maguk. Meg amúgy is a fo­gatos brigádvezetötől kell elkérni a kocsit. Jöjjön valaki velem a tanyaközpontig, elviszem. — Ne ízetlenkedj, hallod-e — türtőztette magát Botos, és el­kapta a lőcsöt, mert a fiú a lovak közé legyintett. — Nem érted meg, hogy minden perc drága? Még a tanyaközpontba, meg visz- sza, nagy kerülő, innen meg két­száz méterre az országút. Nincs időnk, szállj le, segíts te is! Eddig mindenki azt hitte, csak adja a nagyot a kocsis. — Mondtam már, hogy nekem az én brigádvezetőm parancsol. Éppen eleget gürcöltem már haj­nal óta... Nahát ne! — húzta meg a szárat. A tengeritörők elképedtek ezen a fafejűségen. Bálint feje hol elfehéredett. hol nekivörösödött. Látta a sür­gölődő asszonyok közt guggoló ki­csi anyát, amint fejét erre-arra hajtogatva ijedősen lélegzett, sze­me kitágulva keresett valami me­nedéket különös kiszolgáltatott­ságából. Másfelől egy villanásnyi­ra megjelent a brigádvezető kép­zeletében a délelőtti fiatal elvtárs. Valahogy úgy érezte, egy tőről fakad annak rideg taktikussága, meg a kocsis szívtelen bumfordi- sága. Felordított. Bőszülten ugrott a felhércre, fél kezével kikapta a hajtószárat a fogatos markából, jobbjával meg dkkorát leke-i vert neki jobbról, hogy az le­zuhant az ülésről a szekér má­sik oldalán. (Folytatjuk.) fiatalokról - fiataloknak Pályakezdő, miként kezdted a pályád? A címben szereplő kérdés összegezte a lényegét annak a kérdésözönnek, amelyet a városi tanács kérdőívben postázott százötvennyolc, tavaly Kecs­keméten pályát kezdő diplomás címére. Száz (59 nő, 41 férfi; 37 házas, ugyanennyi hajódon,. 26 nőtlen családi állapotúj ifjú diplomás válaszolt, s ezek alapján képet kaphatunk a munkába állás friss tapasztalatairól, a fiatalok örömeiről, gond­jairól, terveikről, köz- és magánéletük eseményei­ről. A Kecskeméten munkát vállalók közül hatvanan a tanulmányaik egy részét is itt végezték, így minden valószínűség szerint több szállal kapcso­lódnak a városhoz, mint azok, akik életpályájuk indításakor új lakóhelyet is választottak. A vá­laszadók fele véglegesen Kecskeméten szeretne letelepedni, határozott elvágyódást heten éreznek. A fiatal diplomások alapbére 2657—3500 forint között alakul, pedagógusoktól a mezőgazdaságban munkát vállalókig. Az átlagjövedelem 3019 forint. Saját lakása 16 fiatalnak van, szolgálati lakáshoz heten jutottak. Szülőkkel laknak 42-en, szolgálati férőhelyen 17-en, s albérletben tizenöten. Négy személygépkocsi „jut” százukra. A kérdőívet kitöltők között négy a párttag, 74- en a KISZ. 83-an a szakszervezet tagjai. A MTESZ-ben tizenegyen, a TIT-ben hatan tevé­kenykednek, egyesületi sportoló 13 van közöttük. Társadalmi megbízatása a válaszadás időpontjában 17 ifjú diplomásnak volt. Lényeges, hogy a munkahelyével 77 fiatal elé­gedett, s a közeljövőben nem is szándékozik más kenyéradó után nézni. Ebben az állandóságban az is szerepet játszhat, hogy végzettségüknek megfe­lelő munkakörbe kerültek 83-an, ám annak meg­felelő munkával hetvenhármukat bízták meg. A szakmai fejlődés lehetőségeit nyitottnak tartják. Munkahelyi gondokról kilencen tesznek említést, s tízen nyilatkozták; semmiféle gondjuk nincs... Érdekes bepillantani a válaszokba, amelyek azt tükrözik, hogy mit várnak a fiatalok a várostól, a munkahelyüktől. A kulturált szórakozási felté­telek megteremtését, több lehetőséget a sportolás­ra, a kikapcsolódásra, korszerű könyvtárat, több szolgálati lakást. Mit hiányolnak Kecskeméten? Bohókás óhaj, de megemlítették a társas összejö­vetelek színhelyéül alkalmas kerthelyiség, a , vá­rosközeli pihenőpark kialakítását. S komolyra fordítva a szót: a lakáshelyzet javítását, a helyi közlekedés zökkenőmentességét, a bölcsődei, óvo­dai helyek növelését; jobb kereskedelmi és kultu­ráltabb egészségügyi ellátást szeretnének. KETTEN, FRISS DIPLOMÁVAL az adatokat, átlagokat és viszo. zámokat követően két friss diplomás pályaeleji portréján-n fölvázolásával próbáljuk kiteljesíteni a képet. Mészár Zsuzsa, népművelő, a Megyei Művelődési Központ szerződéses diplomása: — Zrínyi (általános), Katona (gimnázium), majd a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. Egyenes vonal A főiskolán még nem döntöttem el. hogy magyart tanítok-e, vagy a népművelést válasz­tom Tanári állást a környékben végül is nem kap­tam, s ez a helyzet helyettem választott. A művelődési központban érdeklődésemnek meg­felelő a munkám, egyebek között a népi táncosok ügyeinek intézésével a legnagyobb örömmel fog­lalkozom. A pedagógiai vonzalmam kielégítésére is lehetőséget kapok. Csalódottság nincs bennem, tudtam hogy a rám váró feladat nem könnyű. Fel­készített. hogy még főiskolásként részt vettem a tanyai, majd a munkásszállón folytatott módszer­tani táborok munkájában, melyet az idén a lakó­telepi népművelés lehetőségeinek’, a kapcsolatte­remtés próbájának is nevezhető stúdiuma követ. Dr. Vas Árpád, jogász. A Kecskeméti Járásbíró­ság fogalmazója: A Katonában érettségiztem, a jogot Szegeden végeztem. Eddigi életpályám zökkenők nélkül ala­kult. Júliusban neveztek ki fogalmazónak. Meg­kezdtem a felkészülést a szakvizsgára. Tapaszta­lataim' alapján úgy érzem, a bírák feladata, sze­mélye meghatározó a jogi munkában. Ezért is ké­szülök nagy igyekezettel a választott hivatásra. A pályakezdés nekem ennek a lehetőségét jelenti... Nagy Mária DIÁKHAGYOMÁNYOKAT SOPRONBÓL Szakestély balekavatóval Klubdélután • Punk-paródia, punk-jelmez- ben. (Fejes Miklós felvétele) A kecskeméti Bányai Júlia Gimná­zium KlSZ-szervezete klubdélutánt rendezett, szereplésre meghívták a megyeszékhelyen tevékenykedő tíz diákegyüttest. Csak Kecskeméten szá­mít újdonságnak ez a kezdeménye­zés, például Pécsen hasonló fellépési lehetőséget rendszeresen kap az otta­ni tanintézetekben működő húsz diák­trupp. Az érdeklődés, amely megelőzte a különleges klubdélutánt, tehát semmi­képpen nem volt indokolatlan. A gimnázium diákjain és a szereplőkön kívül még számosán szerették volna meghallgatni a műsort. Akiknek mód­jukban állt bejutni, valóban kelleme­sen tölthették a szórakozásra szánt délutánt. A fellépő zenekarok legfőbb erénye a lelkesedés, a bizonyítani akarás volt. Ez néha még a zenei bizonyta­lanságokért is kárpótolta a közönsé­get. Á színvonalat az East oldalán már Budapesten is szerepelgető kecs­keméti Fly emelte. A zenekarok többsége az örökzöld rock and rollt, hard-rockot. menő számok (HBB, P. Mobil) feldolgozását játszotta. Meg-megremegett egy-egy hang a szedett-vedett erősítőkön, az először szereplő tizen-akárhány éves kezek olykor mellényúltak egy-egy akkordnak, de ott álltak a színpadon, a katedrákból összehordott pódiumon! Készen arra, hogy egyszer talán be­törjenek az élvonalba, a vidéki rock- utánpótlás zászlaja alatt. Persze eh­hez még sok-sok gyakorlás, nagyobb tudás, ötletesség, eredetiség kell. Parodisztikus punk-müsorával kel­lemesen lépte meg a közönséget a ..Rothadás" együttes. Extrém kosz­tümjeik, felszabadult mókázásuk, egyéni hangvételű bölcselkedéseik megérdemelt tetszést arattak. Nagy várakozás előzte meg a IV. Birodalom nevű formáció fellépését. Eredetiségükkel még túl is tettek hí­rükön. A színpadon szereplő kilenc fiatalnak minden adottsága megvan arra. hogy akár országos hírnevű undergrundcsoportot tartsanak együtt. A pantomimesek szerepeltetése az ötletességet, a kiváló képességű sza­xofonos, Perlési Attila pedig a ma­gas fokú zenei tudást képviselte a műsorban. összegezve: a klubdélután műsora rangos eseménye volt a tanintézet­nek. Ám ha nagyobb nyilvánosság előtt kaptak volna lehetőséget az együttesek, a produkciók többsége ott is megállta volna a helyét. Ügy véljük, kaphatnának alkalmat több­ször is a szereplésre. . . Knmlós József Ma egy hete különleges ren­dezvény színhelye volt a DUT­F.P Ipari Főmérnökségének fa­ipari főüzeme Kecskeméten. Az itt dolgozók, illetve a főüzem alapítói között több faipari mér­nök és üzemmérnök dolgozik) akik mindennapi munkájukban nemcsak az alma méterben szerzett tudást hasznosítják, ha­nem a diákhagyományok ápo­lására is vállalkoztak. Ennek je­gyében rendezték meg az úgy­nevezett szakestélyt. A jeles alkalomra alaposan készültek. Létrehívták a „ Fir­mák Karát”, melynek tagjai elő­zőleg dalok tanulását is beiktat­ták a munka utáni időtöltésük­be. A J,tananyag” az egykori, Selmecbányái 'Bányászati Aka­démia —, jogutódja a soproni Erdészeti és Faipari Egyetem — diákhagyományainak feleleve­nítése, átplántálása, s végül mű­sorrá szervezése volt. Sopronból az egyetemről tanú. rókát és diákokat hívtak meg. Ok is segítséget nyújtottak a műsor csiszolgatásához. És a va­csora után megkezdődött a szak­estély. Gyertyafény világánál több mint nyolcvan „firma” nó- tázta., énekelte — és — nevette vé­gig a ceremóniát. A méltóságot a Háznagy és az Elnök adta a ceremóniában. A Visszhang, ne­véhez méltón továbbította a bölcs intelmeket a hallgatóság­nak, no persze erősítve is, meg torzítva is, amint a jó echónak illik. Derűs perceket. szerzett a ba­lekavatás szer_ tartása. A fand- li (ez a ha­gyományos kőművesszer­szám) sem re­mélhette egy­koron, hogy malter helyett sört töltenek bele, megke­resztelendő a balekot. (Ez utóbbi foga­lom magyará­zatára még nincs szükség manapság.) A nagykö­zönség dr. Né­meth Károly egyetemi ta­nártól szipor­kázván humo­ros monográ­fiát hallhatott !a diákszoká­sok eredetéről, fennmaradásá­ról továbbéléséről. A műsor után is vendég ma­radt a jó kedély, vígan telt az idő. Ügy, amint ä régiek meg­hagyták: j,mindenki elénekelte Isorban saját nótáját, miután ki- itla tele poharát...” Szombathelyi Sándor Bukott diák fejéből... Erről a témáról akár egyes szám első személyben j? írhatok, tekint­ve, hogy sok sorstársammal együtt én Is elvéreztem azon a csatame­zőn, ahol a tudomány küzd a tu­datlanság ellen. Képletes halálom korántsem te­kinthető hősi halálnak, tehát sem­mi reményem arra, hogy az utó­kor kis márványtáblával fogja megjelölni a helyet, ahol megbuk­tam. Felmértem, hogy ez a szomorú eset csak számomra bír jelentőség­gel, nem befolyásolja a szovjet- amerikai viszony alakulását, nincs hatással a Föld forgására és a fi­zikai törvényszerűségek is kifo­gástalanul hatnak. Bukásom ténye csakis az én lelkiállapotomat be­folyásolja. Sajnos, negatív irányba. Némi vigaszt nyújt az. hogy nagy tudo­mányos felfedezőkről, az érett férfikorukban nagyot és maradan­dót alkotó emberekről derült ki, hogy diákkorukban bizony nem tartoztak az eminens tanulók közé. Itt van például Einstein, akit ko­runk szellerriórlásként tisztel. Bi­zony gyakran kapta meg tanárai­tól a haszontalan jelzőt, s vele az elégtelen osztályzatot. Tehát, ha úgy szemlélem a tény­állást. ahogy szemlélem is. akkor a legjobb úton haladok azon az úton, melynek végén az embert szellemóriásnak mondják. Holnapután lesz a következő vizsgám, s ámbár a fenti út az elő­dök -példáján sikerrel kecsegtet, azon leszek, hogy letévedjek róla. Szabó László • Felkészült a /keresztelőre” Kulhanek Péter, az Ipari főmérnökség gazdasági osztályvezetője. (Gaál Zsolt felvétele) Mai koncertajánlatunk. A P. Mobil együttes ad ma este koncertet a kecs­keméti kertészeti főiskola aulájában. A hét órakor kezdődő műsorban ven­dégként fellép a Konzurn RT.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom