Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-25 / 47. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évi. 47. szám Ára: 1,40 Ft 1982. február 25. csütörtök Olvassa-e a Petőfi Népét? 3. oldal Kecskeméti hangversenyek 3. oldal Erős oldaluk a cselekvés i. oldal Megyeszékhely 5. oldal Család, otthon szabad idő 1. oldal Sport 7. oldal Aláírták a magyar—spanyol konzuli egyezményt Szerdán Budapesten folytató" dott a Magyarországon tartózkodó Jósé Pedro Pérez-Llorca spanyol külügyminiszter hivatalos programja. Délelőtt a spanyol diplomácia vezetője a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét. Ezután rövid városnézés következett. Jósé Pedro Pérez- Llorca a budai várban felkereste és ugyancsak megkoszorúzta a várfalnak azt a r.észét, ahol dombormű őrzi a Buda visszafoglalásának 1686. évi küzdelmeiben részt vett és elesett 300 spanyol harcos emlékét. Mindkét eseményen jelen volt Kincses László, a Magyar Népköztársaság madridi, és Pedro de Churruca, a Spanyol Királyság budapesti nagykövete. Ezt követően a külügyminisztérium épületében — a két ország külügyminiszterének vezetésével — folytatódtak a kedden kezdődött magyar—spanyol hivatalos tárgyalások. A tárgyalások végén Púja Frigyes és Jósé Pedro Pérez-Llorca magyar—spanyol konzuli egyezményt írt alá. Spanyolországnak ez az első ilyen jellegű megállapodása szocialista országgal. A konzuli egyezmény — amelynek megkötése összhangban áll a Magyarország és Spanyolország közötti idegenforgalom növekedésével is — egyebek között lehetővé teszi a mind nagyobb számban Spanyolországba utazó magyar állampolgárok fokozottabb jogi védelmét. Az aláírással befejeződött a külügyminiszteri tárgyalások hivatalos programja. Az MTI tudósítójának értesülése szerint a két külügyminiszter átfogó eszmecserét folytatott a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, különös tekintettel az enyhülési folyamat megtorpanására, annak okaira. Áttekintették a madridi konferencia menetében bekövetkezett nehézségek és az ezzel kapcsolatosan még függőben levő kérdéseket. Az enyhülés folytatását és katonai térre történő kiterjesztésének szükségességét illetően a magyar és a spanyol külügyminiszter álláspontjai hasonlóak, ugyanakkor a nemzetközi politika egyes kérdéseiben eltérnek nézeteik. Púja Frigyes .spanyol kollégájával értékelte a magyar—spanyol kapcsolatok alakulását is. A magyar fél a kapcsolatok fejlődésével általában elégedett, de további, eddig még ki nem használt lehetőséget lát elsősorban gazdasági-kereskedelmi területen. A két külügyminiszter egyetértett abban, hogy kölcsönösen meg kell keresni azokat g formákat, amelyek mindkét fél érdekeinek megfelelően módot adnak a kapcsolatok különböző területein a kölcsönösen előnyös együttműködés továbbfejlesztésére. Ennek jegyében került sor a magyar—spanyol konzuli egyezmény aláírására is. A tárgyalások során Jósé Pedro Pérez-Llorca viszontlátogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A tárgyalások befejezése után — a déli órákban — Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az Országházban fogadta Jósé Pedro Pérez-Llorcát. Mindkét eseményen jelen volt Púja Frigyes, valamint Magyarország madridi, és Spanyolország budapesti nagykövete. Szerda délután a spanyol külügyminiszter és felesége búcsúztatására a repülőtéren megjelent Púja Frigyes és felesége, illetve a külügyminisztérium több vezetője; s ott volt Kincses László és Pedro de Churruca is. Négyezer liter fölött az átlagos tejtermelés sertés-értékesítés, ami az országos 16,3 százalékkal összehasonlítva, a megyében 32,7 százalékkal magasabb. Az intenzív tejtermelés nem volt jellemző a megyére, a bő- tejelő fajtákkal történt keresztezés meghozta a várt eredményt. Az országos 49,6 százalékkal szemben, 1980-ra Bács-Kiskun tejtermelése a nagyüzemekben 50,6 százalékkal lett magasabb, és 1981-ben jóval meghaladta a 4 ezer literes tehenenkénti átlagot. Bács-Kiskun mezőgazdasági termékeinek egy hektárra vetített részaránya 22 százalékkal magasabb az országosnál. A megye állattenyésztésében a kisgazdaságok szerepe jóval nagyobb az országosnál. A Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai alapján, 1981-ben a sertésállomány 53,5 százaléka a kistermelőknél volt. A vágósertésnek 31,3 százalékát a kisgazdaságok hizlalták. Más ágazatok, mint a vágónyúl, a lúd, ennek kapcsán a libamáj, a méz zöme úgyszintén a kisüzemi termelésből származott, s ehhez biztonságos hátteret a nagyüzem takarmánytermelése, szervező, irányító, forgalmazó tevékenysége nyújtott. A takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség, a mesterséges termékenyítő főállomás a tenyésztés szervezésében, a fajta fenntartásában, vagy az országos és megyei programokban elhatározott tervek szerinti fajtakeresztezésben, az apaállat-ellátásban, az ágazatok rendszeres ellenőrzésében, a gazdasági és ipari takarmányok vizsgálatában, szakmai bemutatók, versenyek, pályázatok szervezésében, értékelésében végzett pótolhatatlan munkát. Bács-Kiskun mezőgazdasági termelésének eredményei, az egyes ágazatok közgazdasági és szakmai gondjai ellenére, számottevőek. Azt bizonyítják, hogy a tizenkilenc megye közül nem csupán egy, hanem a legnagyobb. K. A. Nőtt a vágóállat-értékesítés Bács-Kiskun állattenyésztésének fejlődését, s a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség, valamint a Dél-alföldi Mesterséges Termékenyítő Főállomás szerepét elemezték szerdán Kecskeméten az OTÁF miklóstelepi teljesítmény vizsgáló állomásán tartott munkaértekezleten. A két szakintézmény vezetőin, munkatársain kívül részt vettek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az MSZMP megyei bizottsága, a megyei tanács v. b. képviselői. Ott volt Romany Pál, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, dr. Németh Lajos, az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főigazgatója is. Dr. Molnár Mihály, a megyei felügyelőség, Lőrincz István, a mesterséges termékenyítő főállomás igazgatója fűzött szóbeli kiegészítőt a jelentéshez, majd dr. Németh Lajos főigazgató méltatta az OTÁF értékelése alapján a két megyei szakintézmény működését. Ahhoz, hogy a két szakintézmény szerepét kellően értékelni lehessen, érdemes visszatekinteni Bács-Kiskun mezőgazdasági termelésének alakulására. Az V. ötéves terv utolsó esztendejében a megye mezőgazdasága 12 milliárd 460 millió forintot érő terményt, terméket értékesített. Ennek 50 százaléka volt állati termék, vágóállat. A mezőgazdasági üzemek ugyanis, a megyei hagyományokra alapozva, megteremtették a kielégítő takarmánybázist, növelték a tenyésztési, tartási színvonalat. Mindebből következik, hogy az országos 18,7 százalékkal szemben Bács-Kiskun vágóállat- és állatitermék-értékesítése az V. ötéves terv idején 31,3 százalékkal nőtt. Kiemelkedő a vágó£ Keresztezett állomány. ésszerű takarmánykiosztóval (Straszer -András felvétele) Kállai Gyula megbeszélései Kecskeméten 9 Megbeszélés a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjaival. Bács-Kiskun megye székhelyén töltötte a tegnapi napot Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. A látogatás során fogadta őt Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára, és tájékoztatást adott Bács-Kiskunról, az időszerű helyi gazdasági, politikai kérdésekről. Az eseményen ott volt Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Farkas József, megyei népfronttitkár is. A megbeszélést követően az MSZMP Kecskemét városi Bizottságát kereste fel a HNF Országos Tanácsának elnöke, és találkozott a megyeszékhely vezetőivel. Dr. Kőrös Gáspár, a városi pártbizottság első titkára foglalta össze Kecskemét eredményeit, vázolta a fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseket, és szólt a napirenden lévő feladatokról. Ezután a Hazafias Népfront megyei bizottságán Kállai Gyula eszmecserét folytatott a népfront országos tanácsának Bács-Kiskun megyei tagjaival és a megyei népfrontbizottság vezetőivel. A megbeszélésen a Hazafias Népfront és a különböző szintű állami szervek közötti együttműködés tapasztalatairól- számoltak be a résztvevők. A hozzászólásokat, a többi megyében is sorra- kerülő tanácskozásokon felvetett javaslatokkal együtt, a Hazafias Népfront összegzi, és az országos tanács tagjai véleményének ismeretében egyezteti a további közös munkát a Minisztertanácscsal. A tanácskozás után Kállai Gyula a megyeszékhely néhány nevezetességét nézte meg, felkereste a Tudomány és Technika Házát, a Bozsó-gyűjteményt, a Kerámia Stúdiót, és a nemrég elkészült játékházat. Délután a HNF Országos Tanácsának elnöke a kecskeméti népfrontbizottságon találkozott és megbeszélést folytatott a tömegmozgalom és az MSZMP városi vezetőivel. V. T. Költségvetés és fejlesztés rwi r m| f ¥/• f ff •• •• Tanácsülés Kiskoroson Az alapellátás színvonalának megőrzése az idei legfontosabb cél Kiskőrösön is — hangsúlyozták a költségvetési és a fejlesztési alap tárgyalása során a város tanácsának tegnap délutáni ülésén. A társadalmi közkiadások visszafogottabb ütemű növekedése .megkövetelte a gondos mérlegelést; végül is az alapellátást szolgáló feladatoknak adtak zöld utat. összesen 88 és fél millió forint a költségvetési alap kiadási terve. Hogy mire elég ez az összeg? Ebből tartják fenn a fcöz- yvtézményeket, ebből fizetik az alkalmazottakat, és ebből oldják meg az állami feladatokat. Nézzük sorjában, mire mennyit költenek! A gazdasági ágazat kerete valamivel több mint 11 millió forint, ennek a fele városrendezési feladatokat szolgál: köz- tisztaság, parkfenntartás, közvilágítás 'bújik meg az általános megjelölés mögött. Ebből az ösz- szegből tartják karban az utakat is: 1982-ben a Klapka, a Szőlő, a Nyíl, a Rákóczi és a Pásztor utcák kereszteződésében sárrázó burkolatot építenek. Félmillió forint jut a téli felfagyások eltüntetésére, 700 ezer belvízrendezési feladatokat szolgál, és 200 ezer forintból fejezik be a Kertész utcai zárt csatornát. Több mint 20 millió forint az egészségügyi és szociális ágazat költségvetési kerete — hosszú évek átlagában is ez a legdinamikusabban fejlődő kiskőrösi ágazat. Tízmillió forint a járóbeteg-ellátás „ára”, öt és fél millió az anya-, csecsemő-, és gyermekvédelem, és 2 millió az öregek szociális gondozására van előirányozva. Tavalyhoz képest 26 százalékkal nőtt a kulturális ágazat kiadási terve, ennek az új 16 tantermes iskola belépése és az 50 személyes iskolai napközi otthon átadása ad indokot. A fejlesztési alap tervében első helyre sorolták a megkezdett beruházások befejezését. A kötelező tartalékot leszámítva 30 millió 690 ezer forintot fordítanak fejlesztésre Kiskőrösön 1982-ben. 4 millió forint jövendő lakásépítkezések terület-előkészítésére, 300 ezer a piac egy részének, téliesí- tésére, 6 millió a szennyvíztelep és a víztározó építésére kell. Ä közvilágítás fejlesztése 400 ezer forintot „csip le” a személyi és gazdasági jellegű szolgáltatások rovatából. A fejlesztési alap tervében a rendelkezésre álló ösz- szeg több mint felét irányozzák elő kulturális jellegű célokra: ebből fejezik be a már említett 16 tantermes általános iskolát is. A tanácsülésen elfogadták a felújítási alap felhasználási tervét is — a testület tagjai 3 millió 656 ezer forint sorsáról dönthettek. A városi tanács épületének külső és belső felújítására 1 millió 200 ezret, a művelődési központ belső felújítására 400 ezret szavaztak meg. Az idén kezdődő felújításokról is döntöttek a városatyák: a Rákóczi úti napközi otthonos óvoda, a közép- iskolás kollégium, a 621. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet melléképülete kapta meg a szükséges szavazatokat. Újra cserélik az idén 80—80 ezer forintért a művelődési központ és az egészségügyi szolgálat autóját is. Kiskőrös város Tanácsa a költségvetési és fejlesztési alap tervének megtárgyalása előtt a város környezetvédelmének helyzetéről tájékozódott, és meghatározta a szükséges feladatokat. A tanács ülésén végezetül bejelentések és interpellációk hangzottak el. B. J. Kihasználatlan lehetőségek r Lajosmizsén kellemes meglepetésben volt részem. A tanácsháza folyosóján gyermekrajzok incselkedtek velem. Miközben meg-megállva gyönyörködtem, eltűnődtem a látottakon. Mennyire okos ötlet is, akárki kezdeményezte! Hiszen ide sokan járnak naponta. Milyen jó hát, hagy nem a siváran kopasz falakat nézheti csupán, mint annyi más helyen. Aztán tovább kutattam az emlékezetemben. Láttam én ilyesmit a vaskúti tanácsházán is, és elégedetten néztem a császártöltési szép függönyöket, térítőkét és növényeket a falu házának belsejében, és láttam a kiskőrösi könyvtár előadótermében szépen elrendezett állandó kiállítást. Megannyi jó módszere a szépség terjesztésének, a meglevő lehetőségek kihasználásának. Nagyon fontos ez, ha meggondoljuk, hogy a korszerű köz- művelődéshez szükséges eszközök és helyiségek hiányát érezzük nem egyszer. Amikor a töprengésemben idáig jutottam, elkedvetlenedtem egy felismeréstől. Hamar rájöttem, hogy a helyzet ilyen tekintetben korántsem rózsás, szívderítő. És ekkor a példák sokasága tolakodott elő bennem. Láttam magam előtt koszos várótermeket, üresen tátongó szobákat, sima felületű, minden díszítéstől mentes folyosófalakat, rideg előcsarnokokat stb. Hányszor és hányszor gondoltam arra az. elmúlt esztendőkben, hogy mi mindent lehetne csinálni az üres falakkal, az elhanyagolt termekkel, előcsarnokokkal, árván ásítozó szobákkal! Láttam magam előtt ilyenkor az orvosi rendelő várószobáját színházi és moziműsorokkal, klubrendezvények szép plakátjaival és egyebekkel. Láttam magam előtt a vasúti váróterem falaira kifüggesztett művészi fotókat, a festmények reprodukcióit, a sikeres filmek jeleneteinek a kinagyított képeit. És láttam — elképzeltem r? a falusi mozi előcsarnokát, amelynek a falai egy időre befogadják a helybeli, megy.énkbeli művészek alkotásait. És elgondoltam: mennyi, de mennyi kihasználatlan lehetőség van a közművelődésben! És elkezdtem azon töprengeni, hogy vajon miféle közömbösség, hozzá nem értés vagy félelem tarthatja vissza a köz- művelődés irányítóit, szakembereit attól, hogy lépéseket tegyenek a meglevő lehetőségek körültekintőbb kihasználására? Mert ha valaki venné a fáradságot, hogy Bács-Kiskun megyében felmérje az üresen tátongó termeket, az időszaki vagy állandó kiállításokra alkalmas falfelületeket, a barátságos, hangulatos találkozókra, meghitt együttlétekre alkalmas szobákat, tervieket, akkor bizonyára meglepődne a végeredmény láttán. Jó néhány tanácsházán kong az ,ürességtől a nagyterem. Nem egy könyvtár kölcsönzőrészében kopaszak a falak. A presszók, vendéglők falai kopárak, silányon szegényesek — vagy nem is csak néhol? Soroljam? Nem sorolom; talán ez is meggyőzhet bárkit arról, hogy ilyen tekintetben valami nincsen rendjén nálunk. Hátha még azt is nyomatékkai felemlegetném, hogy mindenfelé túlontúl sok a csúnya fal, a pókháló, a lehangoló külső-belső környezet! Ha a megtelt noteszaim segítségével azt kezdeném bizonygatni, hogy az egyes iskolai tantermek, vállalati irodák, előszobák, úgynevezett előadói termek enyhén szólva koszosak, piszkosak és elhanyagoltak! A fentiekkel kapcsolatban lehet-e más kívánságunk, mint az — mindannyiónk közös érdekében —, hogy tegyük elfo- gadhatóbbá a környezetünket; tegyük vonzóbbá, kellemeseb- gé, vagyis olyanná, amelynek keretében szebb, gazdagabb lehet az életünk. Mert ez is ’ művelődés, ez is művelődési téma. És nem is akármilyen. V. M.
