Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-21 / 44. szám

\ 2 • PETŐFI NÉPE O 1982. február 21 Az SZKP KB határozata Az SZKP Központi Bizottsága határozatot hozott a Szovjet Szo­cialista Köztársaságok Szövetsége megalakulásának december 30-i 60. évfordulójának megünneplésére. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Havannában befejezi munkáját a X. szakszervezeti világ- kongresszus. — Zimbabweban kiéleződik a koalícióban részt vevő két párt, a Zanu és a Zapu viszonya. — Újabb zavargás a jugo­szláviai Koszovóban. KEDD: Reagan—Begin levélváltás; Washington igyekszik leszerelni a Jordániái fegyverszállítási tervek miatti izraeli nyugtalanságot. — Mubarak Ománban. — Gerillasikerek Salvadorban és Guatema­lában. SZERDA: A genfi leszerelési bizottság ülése, a TASZSZ nyilatkozat­ban ítéli el a vegyi fegyverek gyártására vonatkozó amerikai in­tézkedéseket. — Madridban ülést tart az európai biztonsági érte­kezlet. CSÜTÖRTÖK: Bonn és Tokió szovjet- és lengyelellenes szankciókról határoz, de az amerikai nyomás ellenére ragaszkodnak a földgáz­üzlethez. — Üj szocialista javaslat a bécsi haderőcsökkentési tár­gyalásokon. — Választások Írországban. — Nyugat-európai politi­kusok washingtoni tárgyalásai. PÉNTEK: Kalevi Sorsa megalakítja az új finn kormányt. — Aktíva­értekezletek Lengyelországban. — Az amerikai elnök sajtóérte­kezletén Közép-Amerikáról nyilatkozik. SZOMBAT: Herbert Wehner nyugatnémet szociáldemokrata Lengyel- országban tárgyal. — Madridban folyik a puccsista katonai veze­tők pere. A hét három kérdése: Mi jellemezte a héten a kelet-nyugati kapcsolatokat? Aktívaülések és a párt esedékes központi bizottsági ülésének elő­készületei; gazdasági intézkedé­sek és új társadalmi szervezeti tormák keresése, például a szak- szervezeti mozgalom esetében; a köziend határozott biztosítása s ennek keretében egy országos el­lenőrző razzia — íme a lengyel konszolidáció újabb bonyolult he­tének főbb eseményei. A kibonta­kozás mindenképpen hosszú és nehéz folyamatnak ígérkezik, s ezt csak tetézi, hogy kívülről so­kan. minden erővel akadályozzák a rendteremtést. A nyugati világ újabb és újabb szovjet-, illetve lengyelellenes szankciókat h'pz Lengyelország ügyében — vagy inkább ürügyén. Ezek mérgezik a nemzetközi lég­kört, lehűtik a kelet-—nyugati kapcsolatokat, de egyúttal a meg- hasonlás bizonyos jeleit viszik a nyugatiak egymás közti viszo­nyába is. Washington nyomása oly^n nagy, hogy NATO-szövet- ségesei és Japán több korlátozó intézkedést hoztak, viszont az igazán érzékeny pontokon, így a szovjet energiaszállítások, a föld­gázüzlet vonatkozásában kitarta­nak. Ez a kettősség jellemezte a héten Bonn és Tokió különböző lépéseit, a Közös Piac nevében a Fehér Házban tárgyaló belga po­litikusok állásfoglalását és az olasz külügyminiszter indítvá­nyát egy „amerikai—nyugat-eu­rópai szerződés” kötésére. Wa­shington partnerei gondban van­nak az új amerikai költségvetés kapcsán is: a 90 milliárdos re- kordhiány előrevetíti a kamat­szint további emelkedésének, s ezzel együtt a beruházások, a gazdasági tevékenység további lassulásának, visszaesésének ár­nyékát is. Ilyen körülmények között va­lamelyest megszaporodtak a .jó­zanabb állásfoglalásra utaló jel­zések: az egyházak világtaná­csának delegációja után most nyugatnémet szociáldemokrata küldöttség tárgyal Varsóban Her­bert Wehner vezetésével. Az Egyesült Államok vezetése azon­ban szemlátomást „előre mene­kül”, s a nyugati szövetségi fe­gyelem erősítése érdekében szin­te az egész kelet—nyugati kap­csolatrendszert szeretné, megbé­nítani. Ha manapság egy nemzet­közi fórumon vagy tárgyaláson felvetődik kölcsönös érdekű meg­állapodások kimunkálása, Wa­shington előkapja a bűvös szót. Lengyelországot, s eleve meg akar hiúsítani minden párbeszé­det. Pedig például Madridban iga­zán itt lenne az ideje, hogy az Európa-találkozó folytassa és be­fejezze egy tartalmas, kiegyen­súlyozott záródokupientum kidol­gozását. Egyelőre azonban mel­lékvágányon vannak, s ha Wa­shington el tudná magáról hárí­tani a felelősséget, talán már meg is szakította volna a tanácskozá­sokat. A norvég hírügynökség a héten nyilatkozatot kért Reagan­tól, a SALT (vagy új rövidítés­ben a Start) tárgyalások jövője iránt érdeklődve. Az elnök e leg­fontosabb fegyverkorlátozást té­• Havannában befejeződött a X. Szakszervezeti Világkongresszus. Ké­pünkön: Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt első titkára, állam- és kormányfő a záróünnepségen átadja a Kubai Dolgozók Központ­jának zászlaját a tanácskozáson részt vett szakszervezeti szövetségek főtitkárainak. • Csütörtökön parlamenti vá­lasztásokat tartottak az fr Köz­társaságban. Képünkön: a két fő jelölt. Garret Fitzgerald (jobbra) és Charles Haughey a voksolás előtt televíziós vitamű­sorban is kifejtette pártjaik programját. • Bonnban folytatott tárgyalá­sokat a norvég miniszterelnök. Képünkön: Kaare Wilioch (bal­ra) Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár társaságában. • A franciaországi Strassbourgban tartotta a hyten ülését az Európa Parlament. Képünkön: a megbeszélésen először elnökölt a holland Piet Dankert (középen), aki a francia Simone Veil asszonytól vette át a tisztséget. • „Az év sajtófotója": Antonio Tcjero ezredes 1981. február 23-án fellázított csendőrei élén elfoglalta a spanyol parlamentet, és túszul ejtette a ncmzjetgyűlés 350 képviselőjét. A meghiúsult katonai puccs vezetőinek pere pénteken kezdődött Madridban. A képen a három fővádlott: (balról jobbra) Antonio Tejero, Torres Kojas és San Martin. mát Lengyelországgal hozta ösz- szefüggésbe, vagyis újból nem mutatott tárgyalási készséget és érdekeltséget. Emlékezhetünk rá: Carter más országnevekre hivat-' kozva halasztott... Béesben a haderőcsökkentési megbeszélé­seken a múlt csütörtökön éppen a lengyel delegátus terjesztette elő a szocialista országok új, módo­sított javaslatát a közép-európai fegyveres erők csökkentésére az egyenlő biztonság alapján. A szo­cialista tárgyaló felek több ko­rábbi nyugati észrevételt is be­dolgoztak indítványukba. Tevé­kenyek voltak a szocialista álla­mok a genfi leszerelési értekez­leten is, s a TASZSZ fontos nyi­latkozatban fejezte ki a Szovjet­unió álláspontját a vegyi, fegyve­rek lehetséges eltiltása ügyében. Mindez azt is 'bizonyíthatja, hogy szocialista oldalról nem elé­gednek meg az amerikai beavat­kozási kísérletek határozott visz- szautasításával, ihánem új javas­latokat és kezdeményezéseket tesznek a kulcskérdés, a katonai’ enyhülés megvalósítása érdeké­ben. Aligha lehetnek illúzióink: a mostani időszak nem épp a lát­ványos, nagy megegyezéseké. Mégis, a kelet—nyugati párbeszéd szükségességének hangsúlyozása és igazolása hozzájárulhat azok­nak az alapoknak megőrzéséhez, amelyekre egy későbbi szakasz­ban építkezni lehet. Hogy mikor? Jósolni szinte lehetetlen; hiszen bármilyen előrelépéshez két tár­gyalófél kell, s Washington ese­tében erre nemigen mutatkozik szándék ... > ' Fenyeget-e új Vietnam Salvadorban? A géppisztolyokkal felfegyver­zett amerikai tanácsadók látvá­nya valóságos sokkot idézett elő az amerikai tévénézők népes tá­borában. A párhuzam ugyanis ké­zenfekvő lehetett: Dél-Vietnam- ban is „csak” pár- tucat ame­rikai szakértővel kezdődött. .. A hivatalos Washington ter­mészetesen lépten-nyomon han­goztatja, nincs szó új Vietnam­ról. Csak megemelik a katonai segítséget, csak néhány tanács­adót küldtek, csak önkénteseket toboroznak Argentínától Hondu- rasig. De hát Vietnamban sem úgy indultak, hogy „Vietnam” legyen. Salvadorban az Egyesült Államok jelenleg minden esz­közzel fenntartja' a népellenes juntát. (Dél-Vietnamban a Diem- rezsimmel szemben vállalták ezt a kötelezettséget.) Ám mivel a salvadori diktatúra egyre ingata­gabb, Washington ' sűrűn kerül válaszút elé. Dél-Vietnamban so­rozatosan a rosszaibbik lehetősé­get választották — vajon Salva­dor esetében, miként lesz? Az óvatlanul géppisztollyal mutatkozó amerikai szakértőket valószínűleg fegyelmi várja — a kormány nem szereti, ha a né­zőket Vietnamra emlékeztetik. A tanácsadók védekeznek: ilyen ve­szedelmes helyen hogyan lenné­nek meg fegyver nélkül. A meg­oldás kézenfekvő lenne: nem kel­lene odaküldeni őket. A San Sal- vador-i amerikai nagykövet vi­szont már azt javasolta: ne csi­náljanak ügyet abból a néhány M—16-osból.. . Mi a helyzet a Közel-Keleten ? Sáron, izraeli hadügyminiszter és más izraeli katonai vezetők olyan kijelentéseket tettek a hé­ten, hogy Szíria támadásra ké­szül. (Értelemszerűen libanoni területen át, hiszen a szíriai—iz­raeli tűzszüneti vonalon ENSZ- övezet választja el a két fél fegy­veres erőit.) Sáron kijelentése több helyen hibázik. Tény ugyanis, hogy épp Izrael vonultatott fel jelentős erőket Dél-Libanon határára, il­letve a Haddad őrnagy által ,uralt legdélibb libanoni zónába. Meg­szaporodtak az izraeli berepülé­sek Libanon fölé, többször volt riadó Bejrutban, s izraeli gépek ' megközelítették a >• Bekka-völgyé- ben felállított szíriai légvédelmi rakétákat. Egyre aktívabbak a. jobboldali falangisták, több mfnt ezerötszáz katonájuk tért haza izraeli kiképzés után. Közben Szí­riának a belső fronton is kihívás­sal kell szembenéznie, hiszen a fanatikus muzulmán testvérek felforgató akcióra készültek Ha­ma városában, merényleteket kö­vettek el Damaszkuszban. Kiéle­ződött a szíriai—jordániai vi­szony is. Nyilvánvaló tehát, hogy a tér­ségben Szíria került a támadások kereszttüzébe: a legkülönbözőbb oldalról nehezedik rá erős nyo­más. Sáron pedig a régi receptet alkalmazta: vádaskodását nyu­godtan tekinthetjük . ködösítés­nek, elterelő hadműveletnek . . . „A Szovjetunió fennállásának 60. évfordulója jelentős esemény a szovjet nép életében; amely az SZKP lenini nemzetiségi po­litikájának diadalát, a szocializ­mus történelmi vívmányait tanú­sítja” — hangoztatja a határozat, amely részletesen és elméletileg elemzi a hat évtized tapasztala­tait, jelentőségét. A határozat részletesen szói a fejlett szocialista társadalom hely­zetéről, feladatairól, megállapít­va, hogy a Szovjetunió erős ipa­ri hatalom, magasan gépesített mezőgazdasággal, élenjáró tudo­mánnyal, kultúrával. A pártnak a XXVI. kongresszuson elfoga­dott irányvonala valamennyi köz­társaság anyagi és szellemi po­tenciáljának fejlődésére irányul, s ugyanakkor azt is előirányoz­za, hogy mindezt maximálisan használják fel az egész ország harmonikus fejlesztésére. A határozat rámutat: tovább közeledik egymáshoz a szovjet társadalom valamennyi osztálya, társadalmi csoportja, ami a fej­lett szocializmus körülményei között elvezet az alapvetően ősz1 tálynélküli társadalmi szerkezet létrejöttéhez. Részletesen szól a dokumentum az SZKP-nak és a szovjet államnak a fejlett szo­cialista társadalomban pnind szé­lesebb alapokon össznépivé váló szociális politikájáról is. Leszöge­zi: a hetvenes években megvaló­sították az ország történetének legnagyobb arányú életszínvo­nal-emelési programját. A tár­sadalmi-gazdasági fejlődésben, az emberek anyagi és kulturális színvonala emelésében elért kor­szakos eredmények mellett a párt világosan látja a problémákat, a fennálló nehézségeket és hiányos­ságokat is, és megszüntetésükre mozgósítja a kommunistákat, a dolgozókat — hangoztatja egye­bek között a határozat. A dokumentum a szocialista demokrácia elmélyülésével fog­lalkozva méltatja a Szovjetunió,, illetve az egyes köztársaságok új alkotmányának jelentőségét. Az alkotmány tükrözi a szovjet tár­sadalom gazdasági, társadalmi és szellemi életében bekövetkezett változásokat, a szovjet állam mélységes demokratizmusát.. A határozat részletesen foglal­kozik azzal a vezető, irányító és szervező tevékenységgel, amelyet a Szovjetunió Kommunista Párt­ja fejt ki a szovjet népek és nem­zetiségek fejlesztése, testvéri szö­vetségük ■ megszilárdítása érde­kében. Szól a határozat annak fontosságáról, hogy a párt- és állami szervekben megfelelően tükröződjék az egyes köztársasá­gok nemzeti összetétele, figye­lembe vegyék nyelvi, kulturális, mindennapos igényeiket. Ugyan­akkor a párt harcol a nemzeti szűklátókörűség ellen, a lenini tanításhoz híven arra tanítja a dolgozókat, hogy bármiféle nem­zetiségi problémákat osztályala­pokról közelítsenek meg. A határozat a továbbiakban a Szovjetunió létrejöttének nem­zetközi jelentőségével foglalko­zik. A határozat méltatja azt a sze­repet, amelyet a szocialista or­szágok kommunista és munkás­pártjai töltenek be. Tevékenysé­gük révén válik lehetségessé, hogy összehangolják a szocialis­ta országok közös és nemzeti ér­dekeit, sikeresen oldják meg a fejlődéssel járó ellentmondáso­kat és nehézségeket, biztosítsák minden egyes ország és az egész szocialista közösség előrehaladá­sát. . A határozat méltatja a szocia­lista országoknak az új. társada1 lom építésében elért eredménye­it, s leszögezi: a világszocializ­mus nemzetközi tapasztalata egy­úttal annak a lenini gondolatnak az igazságát is bebizonyította, hogy á szocializmushoz vezető út bonyolult lesz. „Nem lehet szá­mításon kívül hagyni azt, hogy az új társadalmi rend építése az imperializmus állandó gazdasági, politikai, katonai és ideológiai nyomásának körülményei között ' megy végbe” — írja a KB határo­zata. Méltatja a szocialista álla­mok szerepét a békéért és a né­pek biztonságáért vívott küzde­lemben, aláhúzza, gazdasági, ideo­lógiai, tudományos és kulturális együttműködésük fontosságát, a gazdasági integráció fejlődését, pvegállapítva: maga az élet szabta meg a testvéri országok számára azt a feladatot, hogy gazdasági politikájuk egyeztetésével egé­szítsék ki tervkoordinációjukat. Á határozat befejező része részletesen szól a Szovjetunió létrejöttének 60. évfordulójával kapcsolatos feladatokról, teendők­ről, külön kiemelve az évforduló tiszteletére indított) szocialista munkaverseny fontosságát. Fel­adatul szabja meg, hogy fejlesszék tovább az eszmei-politikai, a ha­zafias és internacionalista nevelő­munkát, árnyaltan és világosan propagálják a szocialista építő­munka történelmi eredményeit, vívmányait. Részletezi a politi­kai munka feladatait, külön ki­emelve a nacionalizmus ellen ví­vott harc fontosságát. A kommu­nisták feladata, hogy állhatato­san erősítsék a szovjet nép egy­ségét és összeforrottságát — ál­lapítja meg a többi között a do­kumentum, amely arra szólítja fel a kommunistákat, a Komszo- mol tagjait, az ország minden né­pének és nemzetiségének dolgo­zóit, hogy az SZKP XXVI. kong­resszusa határozatainak eredmé­nyes megvalósításával köszöntsék a Szovjetunió létrejöttének év­fordulóját. LENGYEL TÖRVÉNYTERVEZET Államigazgatási reformok A kormány elengedhetetlennek tartja, hogy a társadalmi-gazda­sági változások, így az irányítás reformja keretében megjavítsák az államigazgatás működési rendszerét — jelentette ki Tade- usz Hupalowski altábornagy, köz- igazgatási, területgazdálkodási és környezetvédelmi miniszter azon a sajtóértekezleten, amelyet a kormányzati munka korszerűsí­tésével kapcsolatos kérdésekről rendezett a kormány sajtóhiva­tala. A miniszter közölte, hogy tör­vénytervezetet dolgoztak ki az állami alkalmazottakról. Ez egye­bek között előirányozza, hogy az új feladatokra való felkészítés­nek meg kell elpznie a tisztség­re való kinevezést, és hogy az ál­lami alkalmazott köteles bejelen­tést tenni anyagi helyzetéről. Mi­előtt az új szabályok érvénybe lépnek — mondotta a miniszter —, mélyreható éllenőrzést hajta­nak végre az államigazgatás te­rületén dolgozó káderek körében. Megkezdték az úgynevezett eti­kai kódex kidolgozását is, amely­ről Vojciech Jaruzelski hadsereg­tábornok, miniszterelnök adott tájékoztatást a szejmben. A népgazdaság szerkezetének és irányítási rendszerének mély­reható reformjában jelentős sze­repet kell betöltenie az állam- igazgatás helyi szerveinek és azok végrehajtó apparátusának — hangsúlyozta Hupalowski. Ennek a reformnak ré^ze lesz az irá­nyítás következetes decentrali­zálása. Az ország közigazgatási fel­osztásában tervezett változásokat és a korábbi háromlépcsős rend­szer visszaállításának kérdéseit érintve a miniszter bejelentette: a lengyel tudományos akadémia a kormány megbízásából széles körű szakértői vizsgálatot foly­tat ezen a téren. Haig elszólta magát... Réti Ervin Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: — Vizsgálatot rendelt el pén­teken az amerikai kormány an­nak kiderítésére, ki volt az a kül- ügyminisztériumi tisztviselő, aki a The Washington Post című lap rendelkezésére bocsátotta a Haig külügyminiszter hivatali meg­beszélésein készített, többnyire kompromittáló tartalmú jegyze­teit. A nyomozáshoz, mint a kül­ügyminisztérium biztonsági szol­gálata közölte, szükség esetén po- lyraph-ot, azaz „hazugságvizsgá­ló készüléket” is igénybe vesz­nek. Mint a The Washington Post pénteken közölte. a külügymi­nisztérium reggeli munkaértekez­letein Haig egyebek között „alat­tomos fattyúnak" minősítette Lord Carringtont, Nagy-Britannia kül- ügyminszterét. amiért saját ter­veit próbálja előtérbe helyezni a Közel-Keleten, „arrogánsnak” ne­vezte a szaúdi vezetőket, és han­got adott annak a véleményének, hogy az Egyesült Államok Izra- raellel egyetemben ' elszigetelő­dik a Közel-Keleten, mihelyt Iz­rael távozik a Sinai-félszigetről. A külügyminisztériumban már pénteken megkezdődött azok lis­tájának összeállítása, akik csak­nem egy éven keresztül jelen voltak Haig vezető stábjának ta­nácskozásain. A külügyminiszter irodájában megtartott értekezle­ten általában mintegy húszán vannak jelen: miniszter-helyet­tesek, államtitkárok, államtit­II

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom