Petőfi Népe, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AT MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 27. szám Árai 1,40 Ft 1982. február 2. kedd Szabad Nép — Magyar Köztársaság 3. oldal Szárítóüzem — kérdőjelekkel 4. oldal Kollégisták Kecskeméten 5. oldal Jó tanácsok felvételre jelentkezőknek 5. oldal A PFSZ KÜLDÖTTSÉGÉNEK ÉLÉN Hazánkba érkezett Jasszer Arafat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinái Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafat, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai: Abdel Mohszin Abu Majzer, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságá­nak tagja, a szervezet szóvivője, Szahar Abu Nizar, az El- Fatah forradalmi tanácsának titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, katonai vezető a PFSZ-ben. A küldöttséget a Ferihegyi' re­pülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter­helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinái felszabadítási Szervezet buda­pesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sar­lós István megbeszélést folyta­tott a Palesztinái delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializ­mus elleni harcban vállalt köl­csönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véle­ménycserére került sor a magyar és a Palesztinái arab nép kap­csolatáról, a PFSZ-szel kialakult együttműködésről. Sarlós Ist­ván tájékoztatást adott társa­dalmi és gazdasági fejlődésünk­ről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevé­kenységet, a palesztinai arab nép­harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Közpon- í ti Bizottsága külügyi osztályá­nak helyettes vezetője és Ko­vács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Délután az MSZMP Központi Bizottságának székházában Gye­nes András tárgyalt Jasszer Ara- fattal. A baráti légkörben foly­tatott tárgyaláson áttekintették az időszerű nemzetközi kérdése­ket, különös tekintettel a közel- keleti térség legújabb fejlemé­nyeire. Aggodalmukat fejezték ki az imperialista körök törek­vései, az izraeli vezetés agresszív politikája miatt, amelynek kö­vetkeztében változatlanul feszült a helyzet a Közel-keleten. Ez nemcsak a térség, hanem az egész világ békéjét is fenyegeti. Gyenes András az MSZMP és a magyar nép szolidaritásáról biz­tosította a palesztinai arab nép­nek a PFSZ vezetésével folyta­tott harcát. Jasszer Arafat tájé­koztatást adott a közel-keleti helyzetről, a palesztinai problé­máról, és meleg szavakkal kö­szönetét mondott a palesztinai arab nép nehéz küzdelméhez nyújtott magyar támogatásért. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor és Házi Vencel. IDŐZÍTETT PROVOKÁCIÓK LENGYELORSZÁGBAN Áremeléssel a piaci egyensúlyért A lengyel belügyminisztérium közlése szerint szombaton Gdanskiban a nap második felé­ben fiatalok csoportjai incidense­ket provokáltak. Az amerikai propagandakampány által felhec­ceit szervezők előbb a Lenin Ha­jóépítő Gyár közelében azzal akartak nagyobb méreteket adni akciójuknak, hogy a provokációt akkorra időzítették, amikor a ha­jóépítő üzem dolgozói elhagyták a gyárat. Jelszavakat kiabáltak és államellenes tartalmú röpcé­dulákat osztogattak. A rendfenn­tartó erők felihívásai, valamint a hazatérő dolgozók magatartása eredményeképpen a szervezők­nek a hajógyárnál nem sikerült tüntetést szervezni. Ez arra kész­tette a provokáció értelmi szer­zőit, hogy máshol, a város köz­pontjában kíséreljék meg az in­cidens kirobbantását. Mivel a fiatalok nem engedel­meskedtek a hatóságok felszólítá­sának, és középületek megroha- nására tettek kísérletet, vala­mint agresszív magatartást ta­núsítottak a rendfenntartó erők­kel szemben, szétoszlatták a rendzavarokat. A Városban este nyolc órakor már nyugalom volt. Az incidens következtében megsérült 6 polgári személy, és a rendfenntartó erők nyolc tagja. 205 személyt őrizetbe vettek. Túl­nyomó részük fiatal, részben fő­iskolás és középiskolás. A rende­leteknek megfelelő módon, gyor­sított eljárással vonják felelős­ségre őket. A szervezőket és a bűncselekménnyel gyanúsíthatok ügyét egy másik bíróság szintén gyorsított eljárással tárgyalja majd. * A belügyminisztérium közle­ménye rámutat, hogy a felelőtlen elemek által kezdeményezett in­cidensek a szükségállapot-rende­let súlyos megsértését jelentik. Az újabb kísérleteket elkerü­lendő a gdanski vajdasági ható­sági szerveik későbbi feloldásiig január 31 -én a rend fenntartá­sára vonatkozó intézkedéseket hoztak, egyebek között megszigo­rították a kijárási tilalmat. . A Gdanskban bevezetett szi­gorítások a hatóságok ama tö­rekvését tükrözik, hogy biztosít­sák az ország számára oly szük­séges nyugalmat és rendet — hangoztatja a belügyminisztéri­um közleménye. * „Azok, akik az országban meg­próbálják kiélezni a helyzetet, nem számíthatnak büntetlenség­re — a szükségállapot rendelke­zései szigorúak. Ám ezeket az elemeket erkölcsileg és politikai­lag is el kell ítélni, mivel csele­kedeteik valamennyiünk éllen irányulnak, gátolják a helyzet rendeződését” — írja a Trybuna Ludu hétfői számá. A Lengyel Egyesült Munkás­párt központi lapja a Gdanskiban szombat délután történtekkel foglalkozó írásában rápiutat; egyáltalán nem véletlen az( hogy a gdanski utcai tüntetés egybe­esett azzal a Lengyelország el­leni propaganda-hadjárattal, amelyet az Egyesült Államok kezdeményezett és amely éppen szombat-vasárnap érte el a tető­pontját. Aligha lehet kétséges, hogy honnan ösztönözhették a gdanski tüntetés résztvevőit. Ami Gdanskban szombaton történt, az egyetlen szóval jelle­mezhető: provokáció — állapítja meg a Trybuna Ludu. A társa­dalomnak nem szabad megenged­nie, hogy a provokátorok ve­szélyeztessék nyugalmát. * Lengyelországban hétfőtől élet­be lépett az árreform, amelynek értelmében átlagosan két-ihárom- száz százalékkal emelték az élel­miszerek árát, és drágult a fűtő­anyag, a központi fűtés és az elektromos energia díja. Az in­tézkedéseket széles körű bérki­egészítésekkel ellensúlyozzák. A gazdasági reform keretébe illesz­kedő áremelések célja az, hogy helyreállítsa a piaci egyensúlyt. Varsói megfigyelők az intéz­kedések kapcsán emlékeztetnek arra, hogy az árreform — az át­fogó gazdasági reform részeként — különleges helyzetben, a de­cember 13. óta érvényes szükség- állapotban kerül bevezetésre. Ily módon egyelőre nem érvényesül­het kellően sem a termelést ösz­tönző, sem pedig a gazdasági kapcsolatokat pezsdítő hatása sem. A szükségállapotnak a gaz­dasági élet' alakulását .is döntően befolyásoló korlátozó intézkedé­seit emiatt is kívánja minél előbb enyhíteni a lengyel ‘kormány. Vasárnap Janusz Obobdowski miniszterelnök-helyettes elnök­letével az illetékes miniszterek értékelték az előkészületeket. így az országszerte végrehajtott álta­lános leltározást, amelyben több mint tízezer ember vett részt az árhatóságok részéről. Bekapcso­lódtak az akcióba a munkahelyi kollektívák, valamint a rendőr­ség és a hadsereg képviselői is. Néhány helyen leltározás sörén árurejtegetésre derült fény, de ennek mértéke a hivatalos közle­mény szerint nem volt nagy. A munka-, bér- és szociálisügyi mi­niszter az ülésen közölte, hogy kellően előkészítették a bér- és nyugdíj-kiegészítések kifizetésé­nek rendszerét. Megállapították, hogy a mező- gazdaságban az utóbbi időiben túl magas árat szabnak a gazdálko­dóknak nyújtott szolgáltatásai­kért. A mezőgazdasági és élel­miszergazdasági minisztert ezért kötelezték, hogy biztosítsa a szol­gáltatások árának igazságos ki­számítását. Arra is rámutattak, hogy a társadalom körében to­vábbra is nagy nyugtalanságot kelt az önállóan gazdálkodó ipar­vállalatok által alkalmazott túl­zottan magas árkulcs. A kor­mány ezt a kérdést továbbra is külön figyelemmel kísérd, az ár­ra illetékes bizottságok szükség esetén közbelépnek az iparcik­kek árának indokolatlan emelése ellen. A lengyel minisztertanács dön­tése nyomán a Lengyel Nemzeti Bank végrehajtja a takarékbeté­tek egyszeri felértékelését, amelynek mértéke 20 százalék. Ezzel igazítják hozzá a lakossági takarékbetéteket a pénz értéké­nek a fogyasztói árak emelésé­ből eredő csökkenéséhez. A beté­tek felértékelése néhány kivétel­től eltekintve mindenkit érint, aki ez év szeptember 1-ig nem szünteti meg betétkönyvét. (MTI) SZÖVETKEZETI SEGÍTSÉGGEL TELEPÍT A SZAKCSOPORT Keceli meggy növekvő mennyiségben föl • Telepítésre készítik elő a talajt a keceli határban. A híres-neves keceli meggyet, amiből tízesztendős átlagot ala­pul véve, 880 tonna terem éven­te, itthon és külföldön egyaránt keresik. Nyersen vagy befőttnek, dzsemnek, mélyhűtött készít­ménynek tartósítva, számos or­szágba eljut. A Kecel és Vidéke ÁFÉSZ tavaly 2460 tonna gyü­mölcsöt vásárolt a szakcsoport­tagoktól, és a többi termelőtől, aki szerződéses kapcsolatban volt vele. A megfelelő minősé­gű csonthéjas tekintélyes része exportra került. Kecelen a Szőlőfürt Szakszö­vetkezet és a három községre kiterjedő hatáskörű áfész kö­zött példásnak mondható az együttműködés a felvásárlás te­kintetében. A fogyasztási szö­vetkezet* veszi át és továbbítja a zöldségfélét, valamint a gyü­mölcsöt a nagyüzemből, a ház­tájiból, a kiskertekből is. Az egyéb kertészeti terméket, így szőlőt viszont a szakszövetkezet vásárolja. Az 1945—46-ban meg­alakult! földművesszövetkezetek dicséretes hagyományait ápol­va, a helyi áfész az egyes ága­zatok ‘termelésszervezésében is segítséget nyújt. Facsemetével, egyéb, szaporítóanyaggal látja el a kistermelőket. A százhetven­hat tagot .tömörítő gyümölcster­mesztő szakcsoport a saját föld­jén, valamint a helyi tanácstól kapott állami tartalékterületen gazdálkodik. Egy évtizede a Szőlőfürt Szakszövetkezet jogelődje a Bé­ke, adott át jól megforgatott, tereprendezett földet az áfész- szakcsoport meggyultatvénya számára. Azóta a meggy és egyéb csonthéjas facsemete­fajták beszerzési lehetőségeitől függően, gyarapodott a szakcso­port gyümölcsöse. Az ültetési kedv sem hiány­zik. Évente legalább hatezer meggyfacsemetét telepítenének a csoporttagok a legkeresettebb keceli fajtákból, amelyet a Ker­tészeti Egyetemen és annak kí­sérlett gazdaságában nemesítet­tek Sajnos, az igényelt mennyi­ségnek tavaly is csak a fele ér­kezett1 meg a szaporítóanyag- telepekről. Az áfész-jszakcsoporttagok bíz­nak abban, ha annyira keresett termék a csonthéjas gyümölcs, és országos érdek az újabb ül­tetvények telepítése, a meggy, a cseresznye, a szilva termőfelü­letének növelése, akkor végül hozzájutnak az áfész segítségé­vel Kecelen’ Imrehegyen és Csá­szártöltésen a háztáji és kisgaz­daságok facsemetékhez. Így né­hány esztendő múlva nem 800— 900 tonna, hanem jóval több, kiváló minőségű meggyet és más gyümölcsöt tudnak szállítani a kereskedelemnek, a tartósító.- iparnak. K. A. A MŰVELŐDÉSI HÁZAK TERVEZIK Könyvünnep, kiállítás, hangverseny, filmnap Mintegy háromszáz rendez­vény szerepel Bács-Kiskun me­gye 1982. évi közművelődési eseménynaptárában, s ezek zö­mét a művelődési házakban, ki­sebb részét más intézményekben szervezik. A mezőgazdasági könyvhónap kel etében megyeszerte író—olva­só .találkozókra* könyvkiállítá­sokra és -vásárokra kerül sor februárban. Valamennyi város és nagyközség, s a kisebb tele­pülések egy része is kiveszi részét a mezőgazdasági szakiro­dalom propagandájából. Ugyan­ebben a hónapban rendezi meg a falusi filmnapokat a Bács- Kiskun megyei Moziüzemi Vál­lalat. Az eseménysorozat meg­nyitóját Vaskúton tartják majd, február tizenhatodikán. Már­cius közepén ifjúsági filmnapok kezdődnek a megyében. E hó­napban Kecskeméten az állami zeneiskolák kamarazenei 'talál­kozóját, Baján az éneklő úttö­rőrajok bemutatóját és az ifjú­munkás kórusok megyei találko­zóját bonyolítják majd le egye­bek között. A költészet napi ün­nepségek megyei megnyitóját Hajóson tartják. Kiskőrösön a középiskolák énekkarai, kama­raegyüttesei találkoznak majd, április utolsó hetében. Kecske­méten május tizenötödikén kez­dődnek az éneklő ifjúság napjai. Az ünnepi könyvhét megyei megnyitóját Mélykúton tartják, május huszonötödikén. A népi énekkarok és hangszeres szó­listák legjobbjai októberben Bugacon (találkoznak. Kecske­méten pedig a munkás filmna­pok megyei megnyitójára kerül majd sor. Ugyancsak ősszel ren­dezik meg az állami zeneiskolák tanáradnak hagyományos hang­versenyét Dunapatajon, vala­mint a megyében élő fiatat amatőr képzőművészek tárlatát Tiszakécskén. Ismét találkoznak majd — decemberben Bácsal­máson — a megye nemzetiségi együttesei. A tavaszi és nyári hónapok­ban egyébként valamennyi vá- . rosi művelődési ház sok kiállí- • tást, zenei és irodalmi estet ter­vez. Így például Kiskőrösön Pé­ter Vladimir ötvös ,és Péreli Zsuzsa textilművész, Csótó Gá­bor iparművész és Bognár Ár-„ pád grafikus mutatkozik majd be. Kiskunfélegyházán Hegyi E'üstös László karikaturista, Rácz József* festőművész mun­káit /állítják ki a művelődési központban, a Kiskun Múzeum pedig Kondor Béla emlékkiállí­tását rendezi meg. Kiskunhalas Kodály-hangversenyre, és nyári múzeumkerti estékre készül. A községi művelődési intéz­mények programjaiban mintegy hetven festészeti, szobrászati; és más témájú kiállítás szerepel. Számos helyen csoportos tárlat nyílik majd. Bátyán, Miskén és Dunapatajon a hajósi alkotótá­bor, Dunavecsén a Szentendrei Művésztelep, Szabadszálláson a tiszakécskei nyári alkotótábor anyagából rendeznek tárlatot. A Soltiak, a dunavecseiek, a szalkszentmártoniak író—olvasó találkozóra készülnek. A nagy­községek népdalkörei Méljykú- ton találkoznak, Dunavecsén pe­dig — nemzetiségi táncház ke­retében — görög, német és dél­szláv. tánccsoportok adnak majd közös műsort. Kiskunmajsa is­mét megrendezi a május elsejei ünnepi programot gazdagító népművészeti vásárt. R. M, Továbblépés A gyors javulással i nem kecsegtető külgazdasági kör­nyezetben társadalmi fejlődé­sünk következetes megvaló­sításához olyan nemzeti egy­ségre és olyan új típusú tu­lajdonosi szemléletre van szükség, amely megköveteli, hogy mindinkább a képvise­leti rendszeren keresztül ér­vényesülő önigazgatás vegye át az állami irányítás I egyre nagyobb részét. Ebben a hely­zetben a szocialista demok­rácia fejlesztése csak szólam marad, ha a választott testü­letek tagjainak felkészültsége nem bővül, tudása nem gya­rapodik. A társadalmi és tö­megszervezetek választott ve­zetőivel szemben — éppen az általános műveltség szintjé­nek emelkedése miatt1— mind magasabb igényeket támasz­tanak a választók. Napjaink realitása, hogy megbecsülést, tekintélyt és elismerést csak felkészült­séggel, jól végzett munkával vívhat ki magának a vezető, a választott képviselő. Egy­szersmind a választók bizal­mát is csak átlagon felüli teljesítménnyel lehet meg­szerezni és megtartani. Tar­talmas munkával kivívott bi­zalom ez és olyan eredmény, amelyre méltán büszkék le­hetünk. Mégnyugvásra vagy a szintentartásra azért nem gondolhatunk mégsem, mert a bizalom légkörét megteremt­ve még nem tettünk meg mindent azért, hogy ezzel a bizalommal okosan éljünk. Elsősorban minőségében ma­gasabb szintű munkára van szükség ahhoz, hogy tovább erősödhessék hazánkban a szocialista demokrácia. A minőségi fejlődés tartal­ma nem az ügyrendi kérdé­sek további fejlesztését köve- . teli, hanem elsősorban a vá­lasztott képviselők, a tanács­tagok, a társadalmi, tömeg­szervezeti, és mozgalmi veze­tők hozzáértésének bővítését. Ha gyakorlati példát kere­sünk erre az önépítő tevé­kenységre, akkor érdemes fel­idéznünk az országgyűlési képviselő-csoportok munka- és tájékozódási formáit, mód­szereit, amelyekkel a napra­kész tájékozottság mellett egyes speciális, gyakorta ! a képviselők személyes ismere­teit meghaladó kérdéscsopor­tok elemzését végzik, s a megismert valóságos helyzet­ben kidolgozzák a cselekvés lehetőségeit. Azokat a lehető­ségeket, amelyek közül vá­logathat a törvényhozó tes­tület. A továbblépés érdekében a fenti példához hasonló mód­szereket kellene alkalmazni a helyi tanácsok választott testületéiben is. A együtt-ter- vezés, együttgondolkodás szintjéről — amelyet több­nyire már elértünk — el kell jutnunk az együttfejlődés szintjére, mégpedig nemcsak abban az értelemben, hogy közösségben kell képeznünk magunkat, hanem abban is, hogy alapvető kötelességünk együtt fejlődni növekvő fel­adatainkkal. A lépéstartás és a további fejlődés alapvető fel­tételeként kell felfogni a vá­lasztott testületek tagjainaK továbbképzését. Ennek egyik formája lehet az önképzés is, de a holnapi követelmények­kel is számolva ez nem elég­séges. Lehetetlen, hogy vala­mennyi képviselőnk olyan polihisztorrá képezze magát, aki valamennyi kérdésben naprakész tudással rendelke­zik. Az viszont lehetséges, sőt szükséges, hogy szervezett for­mában az éppen időszerű kér­dések legjobb értői — akár testületen kívüli, erre felkért szakembereit — informálják, s készítsék fel a választotta­kat. Ezzel egyúttal szélesedik a döntéselőkészítésben részt vevők köre, s tartalmában is gazdagodik a szocialista de­mokrácia. L. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom