Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
1982. január 12. • PETŐFI NÉPE • 3 Milliókat érint s MINDENKINEK RAJTA A SZEME Változások az államigazgatási eljárásban Nehéz lenne pontosan megszámolni, hány új jogszabály lépett hatályba most, az év kezdetén. De az bizonyos, hogy még a jogászoknak is sok gondot okoz az új paragrafusok rendelkezései közötti eligazodás. Két olyan terület van, ahol valóban alapvetőnek nevezhetők a módosulások. Az egyik az új vállalkozási formák lehetőségének megteremtése, a a másik pedig az államigazgatási eljárásban történt változtatás. Ezúttal az utóbbi témával foglalkozunk, amely — nem túlzás ezt állítani — milliókat érint, érdekel. A tanácsók ugyanis évente mintegy 20 millió ügyet intéznek, minden évben minden magyar állampolgár többször is az ügyfelük. Az anyakönyvezéstől a szociális segélyezésig, az építési engedélyek kiadásától a szabálysértések elbírálásáig rendkívül széles az a skála, ami a tanácsok jogkörébe tartozik. Bürokrácia nélkül- Nemcsak az ügy sok a tanácsoknál, hanem a kelleténél több áz ügyintézők elleni panasz is. Pedig gyakran nem is ők tehetnek arról, hogy lassú, banyolu t, bürokratikus az „ügymenet”, hiszen ők kötelesek betartani a jogszabályok különféle előírásait. Az idei évtől nemcsak a paragrafusok száma csökkent, hanem egyszerűbbé, egységeseboá is vált az államigazgatási eljárás, azaz a jogalkotók megteremtették a lehetőséget a gyorsabb, bürokráciámé ntes ügyintézésre. Lássunk néhány példát. Az elmúlt években sokakat bosszantott az a gyakorlat, hogy a tanácsok mindenfajta ügyet szigorúan harminc nap alatt intéztek cl. Illetve, a bonyolultabb esetekben előfordult, hogy túllépték a határidőt. Az egyszerűbb aktákat viszont már nem intézték el hamarabb. Volt olyan ügyirat, amit egy-kát nap alatt is lezárhattak volna, de ezeket csak a huszonnyolcadik napon vették elő. Az állampolgár pedig bos^- szankodott, hiszen neki természetesen sürgős lett volna az engedély, az igazolás. Több tanácsnál a közelmúltban már bevezették a rövidített ügyintézési határjdőket. Meghatározták, hogy melyek azok az esetek, amelyekben azonnal, hátam, vagy nyolc napon belül intézkednie kell a tanácsnak. Nos, ezt a jó kezdeményezést január 1-től a törvényi szabályozás szintjére emelték, ami azt jelenti, hogy az egyszerűbb ügyek gyorsabb intézése immár valamennyi tanácsi apparátus számára kötelező. A hallgatás: beleegyezés Lényeges változás az új törvényben, hogy a tanács, a hatóság „hallgatása” bizonyos esetekben ezentúl beleegyezésnek számít. Ha tehát például a jóyáha- gyásra benyújtott tartási szerződésre nem kapunk semmilyen választ a megszabott ügyintézési' határidőn belül, ezután felesleges sürgetni a tanácsot: ezt úgy kell tekinteni, hogy a jóváhagyás megtörtént. Ezt az egyszerűsítést, ami természetesen fokozott felelősséget ró a hatóságokra, a tervek szerint később több más területen is bevezetik. Az ügyfelek érdekeit vádi az a szabály, amely a felesleges igazoláskérések megelőzésére született. Eszerint ettől1 az évtől a tanács már senkitől nem kérheti olyan adat, vagy tény igazolását, amit a hivatalos nyilvántartásoknak tartalmazniuk kell. Ez a rendelkezés egyben arra is rászorítja a hivatalokat, hogy a különféle nyilvántartásokat pontosan, naprakészen vezessék. Lényeges módosulások történtek január 1-től az államigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának területén. Rendkívül nagy jelentősége van az állampolgárok jogvédelme szempontjából annak, hogy az ügyfelek bizonyos esetekben bíróság előtt is jogorvoslást kereshetnek a rájuk nézve sérelmes tanácsi határozatokkal szemben. A törvény fogalmazása szerint az állampolgár a tanácsi határozat ellen bírósághoz fordulhat, ha az alkotmányban biztosított, vagy más alapvető személy, családi, illetőleg vagyoni jogát megvonja, illetve korlátozza, vagy az ügyfélre ilyen kötelességet állapít meg. A megtámadható határozatok pontos körét a Minisztertanács rendelete szabja meg. Perelhető a tanács is Jogfejlődésünk nemzetközileg is elismerésre méltó, fontos állomása, hogy január 1-től a bírósági felülvizsgálat lehetősége bővült. Ettől az évtől mód van már a tanács beperelésére, egyebek között valamennyi örökbefogadási ügyben és a gyámot kirendelő határozattal szemben i£. Mindemellett természetesen hangsúlyozni kell, hogy az államigazgatási ügyekben a legfontosabb jogorvoslat továbbra is a fellebbezés lehetősége, amelynek nyomán a felsőbb tanácsi szerv bírálja el az ügyet, s indokolt esetben hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja az első fokú határozatot. Az állampolgárok igazságérze- tével összhangban szigorodtak január 1-től a végrehajtás szabályai is. Az új törvény szerint már lehetőség van például arra, hogy a hatóságok a pénzköveteléseket közvetlenül letilthassák a kötelezettek munkabéréből. Bizonyos ügyekben a rendőrök hathatósabb közreműködése is lehetővé válik. D. A Iskolaépítés expressz tempóban — Ha kell,.bravúr árán is felépítjük, de 1982. szeptemberében megkezdődhet a tanítás a kecskeméti árpádvárosi általános iskolában — nyilatkozta lapunkban az elmúlt év szeptemberében Kertész Gábor, a BÁCSÉP termelési igazgatója. Ha akkor elkezdődik az anyagszállítás, szűk egy esztendejük lett volna az építőknek, hogy összeszereljék a Clasp könnyű- szerkezetes rendszerben készülő létesítményt, amelynek az oktatási szárnyában elhelyezkedő 24 tantermét olyannyira várják már a megyeszékhelyen. Sajnos, a szerkezet késett. Két és fél hónapot. A rendelkezésre álló idő lerövidült. A kis bravúr már nem elég, nagyra van szükség. A munkában részt vevők — igazgatótól építésvezetőn át a brigádvezetőig — merészek. Mintha huszonegyezéskor 19-re még lapot kérnének. Változatlanul állítják: amit ígértek, meglesz. • Helyére kerül a „bujkáló” hullámlemez. Nyújtott műszakban A vázszerkezet kész — nagyméretű fémépítő játékra emlékeztet. Az oszlopok, merevítők, rácsostartók a helyükön állnak, leragasztva (ez is technológiai érdekesség), összecsavarozva. — November 17-én tudtuk meg, hogy jön az építőanyag — sorolja az eseményeket Győri István létesítményi építésvezető. — Ekkor tűztük ki a pillértalpak helyét, kát nap múlva odakerült az első talp is. A munkán azóta is megerősített brigádok dolgoznak. Átlagosan húszán, nyújtott műszakban. A toronydaru mellett az egyeme0 Minden elem pontosan illeszkedik. letes épületrésznél autódaru is besegített, így gyorsabban készült. Elsősorban a Lenin szocialista brigádnak köszönhető, hogy eny- nyit haladtak. — Ez a harmadik Clasp-iskola, amelyet szerelünk — néz. körbe Horváth Mihály brigádvezető —, de ilyen ütemben még soha nem építettünk. — Nem megy a sietség a minőség rovására? — Nem. Kapkodni amúgy sem lehet, és mostanra ismerjük már az elemeket, rögtön látjuk, mi hova kerül. Lehet pörgetni. Mondják is itt a vállalatnál, hogy „lassan” kezdünk belejönni ebbe a munkába. • „Légtornászok” a magasban. (Méhesi Éva felvételei) — Be lehet hozni két és fél hónapos késést? — Ahogy én a brigádban levő embereket: Szilvást Ferencet, Samu Mihályt, Virágh Jánost meg a többieket ismerem, igen. Nyújtott műszakban dolgozunk, tizen- kétórázunk. Délelőtt 8-at a toronydaruval, délután a maradékot a kicsivel. Ez idő alatt a mi munkaterületünkön másik brigád dolgozik. Mi tehát megcsináljuk, de az anyagnak folyamatosan érkeznie kell! Nem úgy, mint a tető-hul- lámlemez ... Pedig a két ünnep között is megszerveztük a szerelést, de hiába, nem volt mit. — Elveszett a vagon. A Ferencvárosi pályaudvaron találták mag, ott vesztegelt december 14-e óta — szolgál a magyarázattal Győri István. Hogy miért, ki tudja. Fő azonban, hogy végre megvan. Most már csak az oldalfal-paneleket kell megkapni — szállításuk az év első munkanapján megkezdődött —, és akkor kívülről teljesen felöltöztetik az épületet. — Mindezt szakaszolva csináljuk, hogy a már elkészült részbe mielőbb jöhessenek a belső szerelők y— fűzi az előzőekhez a fiatal építésvezető. — Igaz, a klasszikus kőművesmunkák ennél a technológiánál, módszernél hiányoznak, éppen ebben rejlik az előnye, de a válaszfalazás, a szellőzés, víz-, villany-, fűtés- és a gápészetiveze- ték-hálózat kiépítése időigényes, mert azoknak nincs megoldva az előregyártása. A vállalattól azonban minden segítséget megkapunk. Az árpádvárosi iskola a kiemelt létesítmények keteött szerepel. Odafigyelnek rá valamennyi fórumon, hangsúlyozzák a fontosságát. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy sok kis dolog könnyebben kap itt zöld utat. Nem lesz gyerekjáték A termelési igazgatóval az építkezésen találkozunk. Teljesen véletlenül. Mi riportügyben járunk ott, ő a mimkát ellenőrzi. Beszél a brigádvezetővel, tudakolván, hogyan haladnak, miben kell segítség. Horváth Mihály ki is használja az alkalmat, hogy megsürgesse a vízhatlan overáltokat, amelyekben esőben is lehet szerelni, az .oldalfal-felfüggesztő elemek, az úgynevezett klipszek szállítását, és egy újabb Hűti fúró vételezését, hogy a brigád két csoportban dolgozhasson. Még egy kérdést felteszünk a munkacsapat vezetőjének: — Vajon hogyan sikerült meggyőzni az embereket, hogy vállalják ezt a megfeszített munkát? — Egyrész anyagiakkal. Azért a teljesítményért, amit mi itt túlórában elvégzünk, • már szép pénzt fizetnek. A saját számításaim szerint úgy 140 százalékot értünk el. A másik ok más jellegű: én is részt vettem azon a megbeszélésen, amelyiken elvállaltuk a munkát. így aztán a brigád sem hátrálhat meg. Befejezvén a rövidre fogott mondandót, megy a többiekhez, mert a következő percekben, amikor két létráról áthidalót helyeznek az oszlopok közé, már az ő kezére is szükség van. Szerencsére a lapok pontosan illeszkednek, a lyukak fedik egymást, a csavar is passzol, s az anyát könnyűszerrel lehet ráhajtani a menetre. Mintha valóban mindez gyerekjáték lenne. Pedig nem az. És a munka sem, amely a szeptemberig hátralevő nyolc hónapban az építőkre vár. Váczi Tamás KÉPERNYŐ Életsorsok közös nevezője Ki mennyire felel a történelemért? És a történelem az egyénért? Mit tehetünk a fölismert igazságokért? A köz meddig nyúlhat életünkbe, sorsunkba? Gondolkodó fők keresik a választ. A számadásra tragikusan áűrűn késztető Közép-Európában vívódunk a múlton, a sorsokon, hogy biztosabban eligazodjunk a világban. így teremtődhet meg hosz- szú távra a harmónia, mert — Illyés szavaival — „olyanokat éltünk meg, amire — Ma sincs ige .. . amit mi elviseltünk emberek, amit nem érthet, aki nem érte meg”. A költő sorait mottóként írhatták volna a közelmúltban bemutatott, akaratlanul sorozattá rendeződött portrék elé. Megverték elveiért, rács mögé dugták fiatalon, érett férfiként Újhelyi Szilárd művelődéspolitikust. Gaál Gábor forradalmár író-szerkesztőt megbilincselve kísérték fényes nappal, évekig nélkülözött. A túlélhetetlent túlélt Zelk Zoltánt börtön seny- vesztette, Darvas Ivánt is megpróbálták a büntetésvégrehajtási intézetekben töltött évek, a kényszerű pályaelhagyás kínjai. Mindnyájukat becsüli, tiszteli, értékei között tartja számon társadalmunk. Ezt tekintsük az eltérő, különböző indíttatású áletsor- sok közös nevezőjének. Munkásságukkal mind gyarapították társadalmunkat; csak így összegezhető életművük. A Korunk főszerkesztőjét már csak archív felvételekről idézhette Zöldi László szerkesztő-riporter és B. Révész László rendező. Főként mások — jól megválogatott „mások” — emlékezéseiből rajzolódott ki, hogy miért, hogyan vált, válhatott a hányatott sorsú tanár Gaál Gáborrá. A történész képzettségű újságíró és a cikkére példamutató gyorsan reagáló tv.-stáb éppen arra volt kíváncsi: milyen tapasztalatok, hatások alakították ki a kiváló irodalomszervező egyéniségét. Az a — tájunkon sajátságos — helyzet alakult ki, hogy más országban bontakozott ki egy hazánkhoz kötődő életpálya, amely magába szívta, munkásságába építette a közép- és kelet-európai szocialista mozgalmak javát. A logikusan felépített, okosan kérdező, céltudatosan előrehaladó dokumentumfilm eddig rejtett adalékok feltárásával, korábban csak sejtett összefüggések fölvázolásával a tudományt is gazdagította. Ennél fontosabb azonban, hogy érdekesen, szórakoztatóan sokakat megismertetett egy vonzó értelmiségi-életúttal. A bevezető és a fiatalság történelmi tudatáról elszomorító látleletet adó képsorok önmagukban is sür- , getik: minél több ilyen jól megcsinált ismeretterjesztő műsorra lenne szükség. Történelmi feladatunk és felelősségünk a teljes igazság kimondása. Erre vállalkozott megindító szenvedéllyel az a Zelk Zoltán, aki a felvételek időpontjában tudta: utolsó üzenetként, egy költői életmű végrendeleteként hatnak szavai. Honunkban sűrűn előfordult, hogy egy-egy ember tisztességes, humánus matartása sokakban fenntartotta a továbbélés reményét, az „emberbe^” való hitet.. Nincs, nem lehet olyan történelmi helyzet, amikor becsületes emberek ne tehetnének valamit ártatlan, vétlen szenvedők nyomorúságának enyhítéséért. Zelk Zoltán önmagát is növesztő vallomása a magyar tévézés történetének fontos állomása, a teljes igazság kinyilvánításának követendő példája. A kétrészes Darvas Iván-portré nem annyira a tények elmondásával, hanem azok utólagos elemzésével emelkedett az átlagos színész-pályaképek fölé. A szakmáról viszonylag kevés szó esett. Az ember érdekelte Érdi Sándor szerkesztő-riportert. A Stúdió ’82 főszerkesztője igyekezett a képes kulturális folyóiratban bevált stílusban tartani az interjút. A már-már szenvtelennek tűnő riporteri magatartásnak köszönhető, hogy sablonos kérdések híján Darvas nem “kényszerült szokványos válaszokra. Az olykor ridegnek érzett beszélgetés nem kötelezte a népszerű művészt udvariassági tiszteletkörökre. Mindvégig arról az értelmiségiről volt szó, akit körülményei, megpróbáltatásai, tévedései és csalódásai sem tántoríthattak el önmagától. Megismétlik alkalmasabb időpontban ezt ajműsort? Egyik érdekelt kérésére javasoljuk: közölje a Rádió- és televízióújság a Délalföldi krónika tartalomjegyzékét. A közvetlenül érdekelt három megyén kívül is sokan megnéznék, ha értesülnének előre a látnivalókról. A legutóbbi összeállítás is túlmutatott a „körzet” határain, hiszen másutt is követhető, követendő kezdeményezésekről számolt be. Mi tagadás, szívesen néztük a megyénkben készült riportokat, tudósításokat. Azt hiszem, csak javára válik a Dél-alföldi krónikának, ha tematikus számokkal jelentkezik. Most a műemlékvédelemről, a muzeológiáról, általában a hagyományok megbecsüléséről adott áttekintést. A Pavlovics Miklós szerkesztésében, Szász Emőke rendezésében készült összeállítás nemcsak tájékoztatott, hanem kedvet is csinált az új kiállítások megtekintéséhez. Csupán egy-két műsorközlői baki halványította a január 5-én sugárzott műsort. Különösen fájó volt: „kalandosnak” minősítették Molnár Erik életművét. Még élő adásban sem menthetők az efféle pontatlanságok. H. N. Szűrővizsgálati adatok számítógépes feldolgozása Pécsett kidolgozták a lakossági szűrővizsgálati adatok számi-. tógépes feldolgozásának rendszerét. A rendszerterv elkészült. A programok megírása után az év második felétől számítógép-vezérléssel működik a szűrőállomás. Pécsett a hetvenes évek közepén kezdték meg a lakosság teljes egészségügyi szűrését, s fél évtized alatt olyan adattömeg halmozódott fel, hogy az adatbank kezelése hagyományos adminisztrációs munkával lassú, időigényes. Ezért bízzák a jövőben számítógépre a nyilvántartást, gép írja majd a vizsgálatra szólító idézést, ezenkívül különféle statisztikai elemzéseket, adatfeldolgozást is végez. A rendszer kidolgozásában részt vett az Országos Korányi TBC- és Pulmonoiógiai Intézet, a Pécsi Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Szervestani intézete, a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Matematikai és Számítástechnikai Intézete, valamint az LSI alkalmazástechnikai tanácsadó szolgálat. (MTI) A HÜTŐIPAR IDEI TERVEI . Tíz-tizenötféle új termék Az idén az elmúlt évinél 5—6 százalékkal több, összesen mintegy 100 ezer tonna terméket állít elő a hűtőipar. Legfontosabbnak tartják a hazai lakosság igényeinek még jobb kielégítését, emellett — a világpiaci lehetőségek kihasználásával — az exportot is növelik; a mirelitáru 50 százalékát értékesítik külföldön. Az évi tervek összeállításánál a korábbiaknál is körültekintőbben vették figyelembe az igények változását. Széles körű felmérések szerint a korszerű táplálkozás terjedésével a kereslet a zöldségfélék iránt igen erősen fokozódik, ezért e készítmények arányát növelik. Az előző éveknél jobb ellátás ígérkezik mélyhűtött parajból, lecsóból, zöldbabból és zöldborsóból. A termelésfelfutás elsősorban a 10 ezer tonna kapacitású új bajai hűtőház üzembeállításának az eredménye, itt döntő mértékben zöldségféléket állítanak elő. Tovább bővül a választék. A mintegy 200-féle mirelitáru mellett 10—15 újdonság jelenik meg. Különféle gyümölcstorták, tésztafélék, lecsókészftmények jelennek meg. A tava! ’ gén hagy sikert aratott pizza . .Irtását az idén fokozzák.