Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-12 / 9. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1982. január 12. Zárszámadás előtt A NAGYÜZEMI gazdaságokban már ismerik a mezei leltár eredményeit. Tudják a tagok, milyen értékű munkát végeztek az elmúlt őszön. Lassan birtokukba kerül az elmúlt év számvetése. Ezekben a hetekben vitatja meg a tagság a most kezdődött esztendő terveit. Természetesen úgy, hogy az új gazdasági szabályozóknak is érvényt szerezzenek. Egyre feszesebb feltételek mellett kell dolgozni a nagyüzemeknek. Nem csoda hát, hogy a zárszámadó közgyűléseken majd sűrűn esik szó a tartalékok feltárásáról. Ha például rossz fajtaválasztás vagy helytelen technológia miatt néhány száz tonnával kevesebb gabona terem a táblákon, az nem csupán a gazdaságnak, hanem az egész országnak ügye. A kormány az elmúlt évben megtette a gabonatermesztés ösztönzését segítő intézkedéseket. A gazdaságok most keresik a télálló, hidegtűrő fajtákat. jobban mint bármikor. Nemcsak a magas terméshozamra törekednek, hanem a biztonságos termesztésre is. Épp az ösztönző intézkedések hatására szinte minden termelőszövetkezetben változtattak a termékszerkezeten a gabona javára.. AZ ÉLMŰLT néhány esztendő változásokat mutatott a nagyüzemek együttműködésében. A számvetéskor lelt eredmények, kapcsán szükséges erről is beszélni. Néhány éve indult az a mozgalom, amelyiknek ez a jelszava: ,,Erősebb segítse a gyengét.” Szép példája ennek a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság és a kecskeméti Kossuth Tsz kapcsolata. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz az egyik leghatékonyabban, legeredményesebben dolgozó gazdaság a megyében. A Kossuth Tsz évek óta mérleghiánnyal küszködött. Még tavaly is mínusszal zárták az esztendőt. Az idei közgyűlésen már emelt fővel állhat az új vezetőség a tagság elé a zárszámadó közgyűlésen, mert igaz, hogy a tervezettől elmaradva, de sikeresen zárták az évet a Kossuth Tsz gazdái. Természetesen ahhoz, hogy ezek a kapcsolatok gyümölcsözőek és hosszan tartóak legyenek meg kell találni a kölcsönös érdekeltséget. Ne csak a gyengébb lelje örömét a támogatásban, hanem az erősebb is érezze, hogy érdemes volt szellemi és anyagi erőit mozgósítani ... SZINTE TERMÉSZETES, hogy évadzáráskor nemcsak az erősekről, a sikeres gazdaságokról esik szó, hanem a gyengékről is. A közgyűléseknek abban is nagy szerepe lesz, hogy a tagság és a vezetőség egyaránt lássa és érezze, hogy egy-egy kategórián belül hova tartoznak. Tudniuk kell azt, hogy azért gyengék, mert „szerencsétlen” közgazdasági körülmények között, rossz talajon dolgoznak, vagy januártól júliusig az árvíz borította földjük jó részét, esetleg önhibájukon kívül nem rendelkeznek megfelelően képzett szakemberekkel, vagy kisebb tőkével bírnak, mint amennyi a körülményekhez kellene. És jó, ha a számvetéskor vizsgálják azt is a közgyűlésen résztvevők, hogy azért gyenge a termelőszövetkezet, mert tehetetlen a vezetőség, esetleg néhányan csáki szalmájának tekintik a közöst. Sz. P. M. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Egészségvédelmi kutatások a KGST-ben A KGST-tagországok az egészségvédelmet az egyik legfontosabb szociális feladatnak tartják — kezdte a beszélgetést Szergej Szjagajev, a KGST Titkársága egészségügyi osztályának vezetője. Az évszázad betegsége — Az együttműködés egyik programja a „szív- és érrendszeri” megbetegedések csoportjára vonatkozik. Sajnos, napjainkban ehhez kapcsolódik a legszo-r morúbb statisztika. A szívinfarktus és magas vérnyomás következtében történő elhalálozás az egész világon az első helyen áll. Ezért is van szükség az ellenszer aktív keresésére, a szocialista államok tudományos és technikai munkásainak együttes erőfeszítésére. A „szív- és érmegbetegedések” komplex problémájának kutatásában a KGST-tagor- sz.ágok 119 egészségügyi intézménye vesz részt. Az együttműködés eredményeként megjelentek az első, kollektív alapon kidolgozott, gyakorlati ajánlások. — Az együttműködés másik programja az évszázad egyik leg- íenyégetőbb betegsége — a rák. A különböző országok 129 tudományos kutató intézetében és klinikáján végzett kutatások átfogják a tíz legfontosabb irányzatot: az új és drága berendezéseket igénylő alapkutatásoktól kezdve a betegség földrajzának követését lehetővé tevő epidemiológiai kutatásokig — mondja Szergej Szjagajev. — Az együttműködés tudományos eredménye 13 monográfia, közöttük a „Rák elleni harc a KGST-tagországok- ban” című kollektív munka, valamint a KGST-tagországok orvostudományi egyetemei számára készült onkológiai tankönyv kiadása. A bolgár, a magyar, az NDK-beli,. a szovjet és a csehszlovák onkológiai klinikákon most fejezik be két új gyógyszer nemzetközi kísérletét. Egységes, egyeztetett terv szerint tanulmányozzák a Szovjetunióban előállított karminomicin és Magyar- országon kidolgozott dibromdul- citol alkalmazásának hatását. Kompendium Medien mentum — A' szocialista gazdasági integráció kipróbált formáit, a sza-, kosítást és a kooperációt felhasználva — folytatja Szjagajev — szervezik az olyan vakcinák, szérumok gyártását és kölcsönös szállítását, amelyek nem marad- n k e' a világszínvonaltól. A sokoldalú együttműködés hivatott e gyógyszerkészítmények iránti szükségletek kielégítésére, amelyek olyan betegségek megelőzésére alkalmazhatók, mint a gyermekbénulás, az agyhártyagyulladás, a kanyaró, a tüdőbaj. — A szocialista államok gyógyszerészei hosszú távon foglalkoznak a „Kompendium Medica. mentum” létrehozásával. így nevezik a gyógyszerkészítmények és a minőségi ellenőrzésük iránti egységes * követelményeket tartalmazó dokumentumok gyűjteményét. Ez 3—5 évvel meggyorsítja az új gyógyszerek gyakorlati bevezetését. Szervátültetés — Csehszlovákiában hozták létre a veseátültető központot, és a betegekről készült adatbankot. Az „Inertranszplant” egyezményt aláíró országokból a Prágában felépített számítóközpontba érkezik az átültetésre váró betegekről szóló valamennyi szükséges információ. A donorokról kapott adatok alapján a számítógép kiválasztja a legoptimálisabb befogadót, vagyis azt a beteget, akinél a legcélszerűbb a veseátültetést elvégezni. A központ javaslatára a donor veséjét azonnal abba az országba irányítják, hol a beteg fekszik. Csehszlovákia koordinálja egyébként „A szervek és szövetek átültetése” elnevezésű komplex programot. Összesen 13 ilyen komplex program van. Kidolgozásukat az 1981—1985. évre szóló tudományos-technikai együttműködési terv irányozza elő. Minden ország lehetőségeiből kiindulva határozza meg részvételét a munkában. Így Bulgária szervezi „A munkahigiénia és szakmai megbetegedések” programot, Magyarország koordinálja a gyógyszerek szabványosításával foglalkozó kutatásokat, az NDK „A fertőző betegségek”; Lengyelország az „Anya. és gyermekvédelem” témakör koordinátora. A Szovjetunióban központokat hoztak létre az onkológia, a kardiológia, a biogyógyászati technika, a környezethigiénia problémáinak ^kutatására. — Mután a szocialista országokban egységes elvek érvényesülnek a lakosság egészségvédelmében, az orvosi ellátás fejlesztése ugyancsak a sokoldalú együttműködésünk egyik iránya — mondja befejezésül Szergej Szjagajev. — A lakosság beteg- gondozásának új formáiról a kórházakban és a rendelőintézetekben a haladó technika bevezetéséről, a gyógyászati intézmények tervezéséről és építéséről van szó. Meggyőződésem, hogy az együttes erőfeszítések lehetővé teszik a legizgalmasabb problémák gyors megoldását. (APN— KS) J. Sz. • Jobb oldali képünkön: egy mozdulat és pontosan illeszkedik az ajtókeret. • Csak a kart kell meghúzni és átvágja az anyagot a gép. Üjítók között a BÁCSÉP-nél Üjíts! — hirdették, hirdetik az üzemi plakátok. Az újítások, ésszerűsítések termelékenyebbé teszik a gyártást, könnyebbé, biztonságosabbá a nehéz fizikai munkát. Ahol a vállalati vezetés felismerte ennek a jelentőségét, ott az újítók fokozott megbecsülésnek örvendenek, javaslataikat érdemben és mihamarabb elbírálják, hasznosítják, s a sikerélmény újabb alkotásokra ösztönöz. Ahol így tesznek, ott egyre eredményesebb lesz az újítómozgalom. Bizonyítja ezt egyebek között a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat példája is. — Vállalatunknál 1980-ban 136, tavaly 150 újítási javaslatot nyújtott be 318, illetve 360 újító — készít gyors statisztikát Tegzes Imre újítási előadó. — Az újítók közel fele fizikai dolgozó, 40 százalékuk pedig harminc éven aluli. Százötven újításból kettőt-hár- mat kiválasztani nem is olyan könnyű. Tegzes Imrével végül is a BÁCSÉP egyes számú ipartelepére, a házgyárba indultunk, ahol még megtekinthető az 1981. évi elfogadott újításokat bemutató kiállítás. — A tablókon látható újítások közül sokat a valóságban is megláthatunk — közölte Bende Péter, az ipari főmérnökség megbízott újítási előadója. — Csupán az asztalosüzemben fellelhető jó néhány. Az asztalosüzemben ajtókat, ajtókereteket és beépített bútorokat gyártanak. A típusajtókat, -ablakokat az ÉPFA szállítja ugyan, ám az egyedi darabok, a kis sorozatú termékek itt készülnek a házgyárban. — Az volt a törekvésünk — mutat körül a műhelycsarnokban Mihály Ferenc üzemvezető, —, hogy a lehető legtermelékenyebb gyártási eljárásokat honosítsuk meg. Ezt, továbbá a nehéz fizikai munka megkönnyítését és a tevékenység biztonságosabbá tételét célozza az újítók tevékenysége is. Molnár József és Rácz Sándor újítókkal az általuk létrehozott gépek, készülékek között találkoztunk. Molnár József üzemviteli főművezető, Rácz Sándor pedig lakatos, szerszámélező. Kettejük alkotó közössége már nem mai keletű: legalább tucatnyi közös újítás van a hátuk mögött. Ezek közül többet megtekinthettünk az asztalosüzemben. A leszabó körfűrész sűrített levegővel való előre-hátra mozgatása jelentősen megkönnyíti a különböző vastagságú és minőségű faanyagok méretre vágását. — Különösen az ajtóküszöbök keményfából való kifűrészelése vette igénybe nagyon a hagyományos, kézi működtetésű gépen dolgozókat — magyarázza az újítás lényegét Molnár József. — Most pedig csak ezt a kart kell meghúzni. A másik hasznos ötletet az ajtók sarokpántjainak a rögzítése adta az újítóknak. A pántok részére három darab párhuzamos furatot kell készíteni az ajtókba és a keretekbe egyaránt. Hagyományos, kézi fúrógéppel ez a művelet hosz- szú és az eredmény nem mindig kifogástalan. Molnár József és Rácz Sándor gondoltak egyet és közös tengelyre helyeztek három fúrógépet... — Mindent pontosan kiszámítottunk és beállítottunk — mondja Rácz Sándor. — A furatok ott vannak, ahol lenniük kell, párhuzamosak és a szükséges mélysé- gűek. Egy mozdulat és a fúrók előremozognak, majd ugyanígy • Molnár József: — Ha van egy ötletem, bátran mehetek a főnökömhöz ... vissza. A gépet itt is sűrített levegő működteti. Hasonló elven működik a keretszorító berendezés is. Az ajtókeretek összefogatásához, derékszögbe illesztéséhez nem kell már menetes orsókat hosszasan tekergetni, a pneumatika pillanatok alatt pontosan rögzít mindent. A kérdésre, hogy miért újít, Molnár József így válaszolt: — Mert érdemes. Mert van az emberben szakmai szeretet. Mert ha az ember nyitott szemmel jár, s látja: ezt is lehetne másként, azt is lehetne jobban, támadnak ötletei... Rácz Sándor pedig ezt- mondta: — Azért újítok, hogy könnyebb legyen a fizikai munka. Mert nem mindegy, hogy az ember hogyan, milyen körülmények között végzi a munkáját. Magam is fizikai • Rácz Sándor: — Nálunk megbecsülik az újítókat. (Méhesi Éva felvételei) dolgozó vagyok, tudom, hogy ez mit jelent. Most éppen olyan újításon dolgozom, amelyet a saját munkám során is hasznosítani tudok majd. Molnár József, Eácz Sándor és 358 társuk úgy vélte 1981-ben is: érdemes újítani. Az újítók erkölcsi-anyagi megbecsülése, az alkotás vágya és a szakma szeretete egyaránt erre /ösztönözte őket. A BÁCSÉP-nél általában, de különösen az egyes ipartelepen nagyon sok új gyártási eljárás alkalmazására került sor az elmúlt években. Ezek a technológiák szervesen illeszkednek, folyamatot alkotnak. Ebben a folyamatban azonban adódnak rések, amelyeket ki kell tölteni. A lelkes, fiatal, alkotógárda nélkül erre aligha volna lehetőség. Sitkéi Béla MEZŐGAZDASÁGRÓL, 1 LELMISZERIPARRÓL BAJÁN Házhoz megy a hivatal? Kis túlzással ugyan, de mégis csak ez a helyzet. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkatársai ugyanis elhatározták, hogy időnként felkeresnek egy-egy termelési körzetet, városi, járási székhelyet, és a helyszínen adnak tájékoztatást, segítséget az ágazathoz tartozó gazdasági egységeknek. De nemcsak tájékoztatnak, hanem egyúttal tájékozódnak is a helyi problémákról, azok megyei, vagy éppen országos összefüggéseiről. A módszer első hallásra is szimpatikus, hiszen a mezőgazda- sáe állami irányításának reformja óta okkal, vagy ok nélkül, de gyakorta elhangzott: a megyei szaKosztaly a szükségesnél kevesebbet van a területen. A tanács mezőgazdasági ágazati vezetése most indított akciójával ezen a megítélésen is változtatni akar. Vajon az első próbálkozás, amelynek Baja volt a színtere, milyen eredményeket hozott? A megyeszékhelyről utazó munkacsoport tagjai — Gál Gyula osztályvezető, Szűr szabó Dénes, Pfening Gyula osztályvezető-helyettesek, dr. Papp Géza, dr. Saskői Lajos, Nagy István, dr. Gura- bi Gyuláné, dr. Bállá Ferenc és Gál Gyula, az osztály pártszervezetének titkára — a TESZÖV székházában kezdték a fogadónapot. Nézzük, milyen ügyekben tárgyaltak, miben sikerült megegyezni? Elsőként Varga Antallal, a Bácskai és Duna melléki TESZÖV titkárával folytattak eszmecserét. Megállapodtak a néhány közös gazdaságban tapasztalható személyi problémák megoldásának módjában. Elhatározták, hogy a kisvállalati, kisüzemi formák új jogszabályozásáról az érdekelt gazdaságok részére január második felében megbeszélést tartanak. Kiderült ugyanis, hogy nem mindenütt helyes az értelmezés, itt-ott félreértés szülte bizonytalanságok tapasztalhatóak. Kérték a szövetséget, hogy az eddigieknél még több segítséget nyújtsanak a szövetkezeteknek saját fejlesztési terveik jobb és gyorsabb előkészítéséhez. Ezt nem csupán a tervszerűség javítása indokolja, hanem mindenekelőtt a szűkösebb hitellehetőségek. A városi-járási pártbizottság képviselőivel folytatott eszmecsere ugyancsak hasznosnak bizonyult. Sok téma került terítékre, olyanok is, amelyeket csak további intézkedéssel lehet megoldani. így aztán január végén a pártbizottság vezetőivel újabb és részletes megbeszélésre kerül sor, utána pedig aktívaülésen tájékoztatják a város, járás valameny- nyi mezőgazdasági egységének vezetőit. A nap folyamán lehetőség nyílt arra is, hogy a helyszínen megvizsgálják két termelési rendszer, a BKR és a Hosszúhegyi Állami Gazdaság szőlőtermesztési és borászati, valamint gyümölcstermesztési rendszer tevékenységét. Az előbbinél például szóba került, hogy tovább folytatják az intenzív gabonaprogramot és elkezdik a napraforgó-program megvalósítását. Még valami a tervek közül; az idén az NDK-beli FORSTRIT-művekbe jelentős számú szakmunkáscsoportot küldenek. Egyre jelentősebbek ugyanis a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer külföldi kapcsolatai és érdekeltségei. Az Alsó-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatósággal konkrét megegyezés született a Margitta-szigeti térségben zajló melioráció soron következő tennivalóiról. A Bajai Mezőgazdasági Kombinát részére elhangzott egy javaslat, lényege, hogy próbálkozzanak horizontális agráregyesülés szervezésével. Miközben a tsz-szövetségnél folyt a tárgyalás, az osztály munkatársai közül néhányan felkerestek egy-egy gazdálkodó egységet. Ezeken a helyszíni eszmecseréken is sok hasznos tapasztalat, de konkrét intézkedés is született. Például a Bajai Halászati Tsz- nél. Téma: a szeremlei Sugovica- szakasz horgászati kezelésbe adása. A helyszíni megbeszélés alapján úgy tűnik, lesz lehetőség a horgászterületek növelésére. A Nagybaracskán folyamatban lévő 210 hektáros halastó megvalósításának ügye is szóba került. Egyeztették a halastó létesítésében érdekelt üzemek hiteligényeit, illetve az ezzel összefüggő problémákat. A felsoroltakon túl még jó néhány látszólag apró ügyben cseréltek véleményt az osztály munkatársai. Egykettőre kiderült, hogy az „apró” ügyeknek is mekkora súlyuk van. A Bácshús Közös Vállalatnál az alapanyag-ellátás és a kertgazdálkodás, a bajai hűtőháznál a szerződéskötések helyzete, a Sütőipari Vállalatnál a bácsalmási sütőüzem rekonstrukciója adott okot a nagyon is felelősségteljes polémiára. Gál Gyula a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetője másnap jogos elégedettséggel összegezhette a tapasztalatokat. Az első akció tulajdonképpen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Igaz, a termelőszövetkezetekből ezúttal kevesebben éltek a helyszíni fogadónap lehetőségével. Az osztály- vezető szerint jobb szervezéssel, nagyobb tervszerűséggel ezen is segíthetnek. A legközelebbi helyszín Kiskunhalas. Életszerű, hatékony módszer — öncélúságtól mentes. A legnagyobb haszna kétségtelenül az, hogy az irányításért, ellenőrzésért felelős államigazgatási szerv reális helyzetismeret birtokában gyorsabban, nagyobb felelősséggel tehet eleget feladatának. Csak az íróasztal mögött ülve, a megye- székhelyen rekedve aligha lehetne erről szó. Szabó Attila ALKOTNAK, MERT ÉRDEMES
