Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-15 / 12. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 15. JÓ TAPASZTALATOKAT KÍNÁLUNK: Akik nemcsak a földjükből élnek A kedvezőtlen adottságok mellett gazdálkodó kiskunmajsai Jó- náthán MgTsz 400 kereskedelmi partnerének köszönheti évi 20 millió forintos nyereségét. Ha csak szántana, vetne, ráfizetne a gazdálkodásra. Csak egy példa: a jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett a szőlőtermelés akkor gazdaságos, ha legalább 70 mázsa a hektáronkénti átlagtermés. A kiskunmajsaiak eddig csak 67 mázsát tudtak szüretelni, ami önmagában 1 millió forint veszteséget okozna. Ám a szőlőt feldolgozzák, a palackozott bort pedig maguk értékesítik; ez évente 2,5 millió forint nyereséget hoz a gazdaságnak. Egyenrangú partnerként Hogy a szőlőtermelés és -feldolgozás a szövetkezet úgynevezett vivő ágazata legyen, közös vállalkozásba fogtak a Közép-magyarországi Pincegazdasággal. Több mint 70 millió forint értékben — 51:49 százalékos beruházási arányban — 300 hektár szőlőt telepítettek, 1000 hektárra bővítve ezzel a „boralapanyag”- ültetvényt. (Az 51 százalékot természetesen a tsz adta, ezzel a vállalkozás — szaknyelven szólva — gesztora lett.) A telepítéssel egyidőben a szövetkezet bortároló pincéit is bővítette. A kooperációs szerződés értelmében a tsz a pincegazdaság 40 ezer hektoliteres majsai pincészetét is igénybe veheti — bő termés esetén. A szövetkezet — báfr adottságánál fogva kiszolgáltatottnak is érezhette volna, magát — egyenrangú félként tárgyalhatott a nálánál nagyobb és erősebb vállalattal. A pincegazdaságnak ugyanis szőlő kéllett, és a térségben ennek legnagyobb részét a tsz, illetve az érdekeltségi körébe tartozó területeken termesztették. A boralapanyagon tehát meg kellett osztozni és ennek feltételei voltak. 400 tonna konyakmeggy A pénzestárs megtalálásához nemcsak taktikai érzék kell. A kiskunmajsai szövetkezet abból indul ki, hogy egy mezőgazdasági üzem — sajátos adottságai között — nem termelhet olyan terméket, amit ne lehetne gazdasá-, gosan értékesíteni. S a partnereket nemcsak a haszonnal kecsegtető értékesítésbe, hanem már a termelésbe is be lehet vonni. A gondos aprómunka eredményeként „felfedezték” a meggyet és az édesipart. Azért e különös társítás, mert a konyakos meggy gyártásához az iparnak meggy kellett, a kiskunmajsai tsz — ugyancsak 51:49 százalékos arányban — 60 hektáron meggyet telepített. Ez azonban .csak az első lépés volt. Menet közben kiderült, hogy a közös telepítésnél sokkal nagyobb lehetőséget is kínál az együttműködés. Miért kellene elszállítani a gyümölcsöt, mikor azt a tsz helyben is földolgozhatja? A tsz felépített egy üzemcsarnokot, ahol bérmunkában hozzáfogtak a konyakos meggy készítéséhez; 1980-ban 400 tonnát adtak át a gyárnak. Ezzel 25 százalékkal több nyereséghez jutottak, mintha csak meggyet adtak volna el. Így oldották meg a zöldségtermesztés gondját is. Korábban csak a háztájiban és a részes művelésre kiadott területeken termesztettek zöldséget, amit a szövetkezet vásárolt meg. Bő termés esetén lementek az árak, ha viszont keveset termesztettek — a kisebb termésmennyiség miatt — a magasabb átvételi árak sem tették érdekeltté az embereket a zöldségtermesztésben. Furcsa helyzet alakult ki. Hiába volt hagyománya a kertészkedésnek, hiába fűződött fontos népgazdasági érdek a zöldségtermesztéshez, az egyszerre érő, gyorsan romló áru felvásárlása és értékesítése senkinek sem volt jó üzlet. Olyan megoldást kellett találni, ami még gyengébb minőség esetén is nagy nyereséget hoz. Ez volt a zöldségszárító! A kiskunmajsai tsz egy szomszédos közös gazdaság 30 százalékos tőkerészesedésével felépített egy 300 tonna kapacitású zöldségszárítót. Az 50 millió forintos beruházás — amiből a 700 ezer dollár értékű importgépek már az üzembe helyezés első évében megtérültek — egy csapásra meg• A szőlőt feldolgozzák, a pálackozott bort pedig maguk értékesítik. Képünkön: a Jonathán Tsz pincéje. • Az 50 milliós beruházással felépített zöldség- Szárító üzem egyik munkahelye. • Kiskunntajsán termett gyümölcsből készül a Jonathán Tsz dolgozóinak keze munkájával a konyakmeggy. (Méhesi Éva felvételei) változtatta a zöldségtermesztés arányait. Egyszerre kevés lett a háztáji zöldség! Hogy legyen elég alapanyag, a tsz is hozzáfogott a kertészkedéshez. A szárítással feldolgozott, exportra kerülő zöldség 20 százalékkal ad nagyobb nyereséget, mintha frissen értékesítették volna. (Emellett persze lehetőség van arra, hogy az első osztályú termékeket friss áruként értékesítsék.) A megváltozott körülmények következtében, most nem a tsz házal a termékeivel (amire egyébként exportszerződése van), hanem bizonyos szárítókapacitás lekötése érdekében az illetékes nagykereskedelmi vállalat jelentkezik tárgyalási ajánlatával. A sajátos adottságok miatt — 1000 tanya van a tsz határában — különleges szerepe van a háztáji gazdálkodásnak. A szövetkezet évi 450 millió forintos árbevételéből 120 millió a háztájiból származik: sertés, hízottbika, májliba, pecsenyeliba, tej, tojás, toll, fűszerpaprika formájában. A tsz a háztáji gazdaságokkal szabályos üzleti kapcsolatban áll. Saját feldolgozóüzemei számára piaci áron veszi át a termékeket, s forgalmi értékén számolja el a háztájinak nyújtott szolgáltatásait. Nyereségterv és prémium A szövetkezet ágazati elszámolási rendszerben dolgozik. Az ágazatok nyereségtervét az eredmények több éves átlaga alapján határozzák meg. A gazdaságossági küszöb a 8 százalékos eszköz*- arányos nyereség. Az élelmiszer- ipari ágazatokban a piaci viszonyoknak megfelelően ez a követelmény 10—25 százalék között mozog. Egyedül a növénytermesztésnek nincs nyereségterve, hiszen a rossz minőségű földek miatt e tevékenységnek szinte csak földhasznosító szerepe van. Az ágazatok nyereségtervük teljesítésétől függően kapják a saját belátásuk szerint felhasználható prémiumot, illetve nyereség- részesedést. Ezt az elvet az ágazatoktól független gazdaságirányítás következetesen érvényesíti. Előfordult, hogy egy-egy ágazat — bár a termelőszövetkezet nyereséggel zárta az évet — a rossz gazdálkodása miatt az év végén egy fillér részesedést sem kapott. A kiskunmajsai szövetkezethez hasonló természeti adottságú gazdaságok nagy részének saját erőből még az egyszerű újratermelésre sem futotta. A Jonathán Termelőszövetkezet viszont az élelmiszerfeldolgozási és kereskedelmi munkájával alaposan „hizlalta” a mezőgazdasági alaptevékenység önmagában szűkös jövedelmét. Bonyhádi Péter HÁZUNK TÁJA A permetlé készítéséről és a paradicsomfajtákról Ipari robotok Több mint tizenöt éve már, hogy a napi- és hetilapok hasábjain időről időre olvashatunk a kezdetben rendkívül egyszerű, tökéletlen, majd egyre sokoldalúbbá váló robotemberekről. A fejlett ipari országokban a korszerű robotokat elsősorban olyan helyeken alkalmazzák, ahol több ezerszer vagy millió- szőr kell ugyanazt a műveletsort milliméteres pontossággal megismételni; vagy ott, ahol a munkakörülmények károsak, veszélyesek az emberre (például festőműhelyek, hegesztőüzemek, vegyi gyárak, stb.). Az NSZK-ban jelenleg mintegy 600 ipari robot dolgozik. Élesztő és árpa A sör erjesztéssel készül: ár- pamalátából, vízből, komlóból és élesztőből. Pasteur a sörgyártás folyamatait is tanulmányozva, s kutatásai nyomán a sörélesztő, a biokémikusok fontos laboratóriumi eszközévé vált. Manapság fordítva van, a sörgyárak fordulnak a biológusokhoz és a növénytermesztőkhöz, hogy új árpafajták kikísérletezésével. a sörélesztővel kapcsolatos kutatási eredmények hasznosításával mind több és jobb sört készíthessenek. A téli hónapokat jól hasznosítják azok a kiskerttulajdonosok, akik szabad idejük egy részét szakmai ismereteik bővítésére használják. Ezúttal a permetlé készítéséhez ad tanácsokat a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja. Mindenki számára lét- fontosságú — tanácsolják — a drága pénzen megvásárolt növényvédő szerekkel kellő hatékonyság elérése a kártevők elleni küzdelemben. Ennek igen fontos láncszeme a permetlékészítés szakszerű technikája. Lehetőleg lágy esővizet használjunk permetlé készítéséhez. Csak az előírt dózisokat keverjük be. Minden esetben csináljunk törzsoldatot — először kevés vízben péppé keverjük a növényvédő szert, majd fokozatosan hígítsuk fel. Az előkészített permetle- vet lehetőleg azonnal permetezzük ki. A munka befejeztével az eszközöket alaposan tisztítsuk meg. A mosó- és tisztítóvizet, amely még tartalmaz vegyszereket, embertől, állattól és élővíztől távoli helyen locsoljuk szét. A szakszerűen elkészített permetlé optimális időben kijuttatva biztos védelmet ad. Levelet kaptunk dr. Farkas Józseftől, a Zöldségtegmesztési Kutató Intézet fajtanemesítőjétől. Korábban a Házunk tája rovatban ismertettük néhány paradicsomfajta jellemző tulajdonságait. A szerkesztőségbe érkezett levél segít abban, hogy e téren ismereteink tovább gyarapodjanak. A kézi és gépi szedésű kategóriába tartozó fajták mellett — amelyeket a termesztők már jól ismernek — új fajtajelölteket is bemutatunk. Ezeknek magjai jórészt már szaküzletekben kaphatók. Sprint (K—221): A K—509-es fajtánál jobb tulajdonságokkal bír. Egyszínből érő, bogyói nagyobbak, 100—120 grammosak, keményebbek, így a konténeres szállítást is jobban tűrik. Elsősorban korai konzervipari feldolgozásra alkalmas, de használható szántóföldi korai, sőt fűtetlen fóliás és síkfóliás termesztésre is. Treff (K—393): jobb minőségével és könnyebb szedhetőségével a K—262-es fajtánál előnyösebb. Átlag bogyósúlya 70—80 gramm, kocsánymentesen válik le. Konzervipari feldolgozásra kiválóan alkalmas, de korai szabadföldi termesztésre is javasolt. Sláger (K—620): a piacon keresett KDSM helyett házikertekbe javasoljuk. Bogyói nagyok, hosz- szúkás, paprika alakúak. Nagy termőképességű, nem aprósodik el. Kocsánymentesen seakad. iK—622: ovális bogyói a Peto- mechnél korábban érnek, de valamivel kisebbek, 60—70 grammosak. Termőképessége jó, koncentráltan érik, bogyói kocsánymentesen szakadnak. Mokka (K—137): gépi szedésű kategóriában korai fajtajelölt. A Ventura leváltására állították elő. Nagy termőképességű, kemény bogyójú, de lédúsabb, tehát sűrítménygyártásra is alkalmas. Megnyúlt szögletes bogyói 50—60 grammosak. Kocsánymentesen szedhető. Korái (K—419): a K. jubileumnál egyenletesebb bogyójú, keményebb, átlagos bogyósúlya 100 —120 gramm. Keménysége miatt a konténeres szállítást jól tűri. Kocsánymentesen szedhető. K—594: a K—407-es fajtajelöltnél jobb, könnyebben szedhető, nagyobb termőképességű. Átlag bogyósúlya 110—130 gramm, könnyen szakadó. A K—407-nél korábban érik. ÖSZTÖNZŐBB FÖLTÉTELEK, VERSENY Mit hozott a kisiparosoknak az új esztendő? A múlt év decemberében tartották meg a vissza-és előretekintő nyolcadik országos küldöttgyűlésüket a kisiparosok. A kétnapos eseményen a kormány több tagja is részt vett. A nagy figyelem bizonyára összefüggött a kisüzemeknek — köztük a magánszektort képviselőknek — szánt növekvő szereppel gazdasági életünkben. Az ipari miniszter hozzászólásában azt kérte: a magániparosok a szocialista szektort kiegészítve, azzal együttműködve legyenek a hatékonyabb munka részesei a következő években. Most, az új esztendő elején jelentős változások következtek be a kisipar működési föltételeiben. Ezekről beszélgettünk Rehák Lászlóval, a KIOSZ megyei titkárával. — Már a nyolcadik küldött- gyűlést megelőző években is egyre kedvezőbbé tette a kormány a kisipari termelés föltételeit. Milyen intézkedések szolgálták ezt? — Valóban, miután a XI. párt- kongresszuson elfogadott programnyilatkozat hosszú távra kijelölte a kisipar helyét a fejlett szocializmus építésében, több ilyen rendelkezés látott napvilágot. Ezek elsősorban a lakossági szolgáltatást voltak hivatottak segíteni a fejlődésben. Így például az adórendelet figyelemre méltó kedvezményben részesítette a szolgáltató kisiparosokat. De már serkentőleg hatott az árutermelésre is. A szóban forgó időszakban ismételten módosították az adórendeletet, s ekkor már alig tesz különbséget a jogszabály a szolgáltató és az árutermelő tevékenység közt. Generál adókedvezményt nyújt a magániparosoknak. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer forint alatti adóköteles jövedelem esetében minden iparosnak elengedi a fizetendő adójának negyven százalékát az állam. Száz- és kétszázezer forint között 30 százalék az engedmény. Ezzel a rendeletmódosítással a kapacitása jobb kihasználására ösztönzik a kisiparosságot. Korábban nem volt érdemes 100 ezer forint fölötti adóköteles jövedelmet elérni — Az engedélyek kiadása úgy történt ezekben az években, mint régen? — Hetvenhétben új kisipari törvényerejű rendelet lépett érvénybe, amely emelte a szakmai követelményszintet, ugyanakkor könnyebbé tette más szempontból a jogosítványváltást. Mindezekkel együtt az előző időszakban extenzív módon fejlődött a kisipar. A népgazdaság szerves részeként csak napjainkban, s még inkább a következő években lép az intenzív pályára. Ezt segítik elő az 1982. január 1- től érvényes új jogszabályok. — Az engedélyváltást is érintik ezek? — A módosított kisipari törvényerejű rendelet alanyi jogként biztosítja az állampolgároknak az iparjogosítvány kiváltását. Ha valaki megfelel a törvényes föltételeknek, vagyis a szakképesítéshez kötött ipar esetében rendelkezik a kellő szakmai gyakorlattal, szakműnkás-bizonyítvánnyal, egyes esetekben mesterlevéllel, és föl tudja mutatni az erkölcsi bizonyítványt, akkor az _ illetékes tanácsnak mérlegelés nélkül ki kell adnia az engedélyt. — Milyen gazdasági megfontolás áll emögött? — A verseny új alapokra helyezése. Egészséges versenyben dől majd el, hogy ki jobb a szolgáltatásban, vagy árutermelésben. Aki szolidabb árak mellett jobb minőséget tud nyújtani, annak vari esélye rá, hogy megél kisiparosként. Nagyon lényeges szempont: a kormányzat serkenti a szocialista és a magán alapon szerveződő kisüzemi tevékenységet is. A kisiparosoknak föl kell ismerniük, hogy az alakuló kis vállalatok, társulások, kis szövetkezetek a versenytársaik lesznek. A gazda- ságirányító szerveknek az a céljuk, hogy a szocialista kisüzem versenyezzen a szocialistával és a magánszektorral, a kisiparos a kisiparossal. S mindennek a szolgáltatások színvonalának emelkedésével. a hiánycikkek megszűnésével, az áruválaszték bővülésével a lakosság látja hasznát, s a népgazdaság nagy egységei, a vállalatok is. Ugyanis az új jogszabályok a kisipar mindegyik tevékenységét ösztönzik. Termelhetnek állami cégnek is árut. például alkatrészeket. A Kisipari Termeltető Vállalaton keresztül exportra dolgozhatnak. — A megye iparosai, akiket érdekelne az export, hová fordulhatnak? — Egyelőre Békéscsabán Van a vállalatnak kirendeltsége, de * mi is létrehozunk egyet Kecskeméten. az Árpádvárosban. Az elnevezése Árutermelést és Szolgáltatást Szervező Iroda lesz. Ez szervezd, serkenti majd a külföldre irányuló termelést, elősegíti a 'kisiparosok és állami vállalatok kapcsolátfölvételét, s lesznek feladatai a szolgáltatásszervezésben is. — Az intenzív fejlődést milyen jogszabály-módosítások segítik még elő? — Megváltozott az adórendelet. Lehetőség van a rögzített, áta- lányadóztatás általánosabbá tételére. Ez fix összegű adó megállapítását jelenti, aimi több évre szól, s a kisiparosnak nem kell adminisztrálni, pénztárkönyvet vezetni. A számlaadási kötelezettség természetesen továbbra is megmarad. — A fejlődéshez befektetésre van szükség. Jobbak-e most a hitelfölvételi lehetőségek ? — Kedvezőek január elseje óta. Gépék és berendezések vásárlásához 100 ezer forintig vehetnek föl hitelt az iparosok, öt évre tíz százalékos kamat mellett. iMű- helykorszerűsítés esetében ezen a határon belül tíz év a törlesztési idő és kilencszázalékos a kamat. Kisipari műhelyépítő szövetkezet tagjának 200 ezer forint hitelt adnak hosszabb lejáratra. Sorolhatnánk tovább a példákat, de a lényeg az, hogy a kapható összegék megnőttek a korábbiakhoz képest. Nagyon jelentős változás, hogy a kisiparos műszaki fejlesztési költséget is kalkulálhat az árakba, bár csak szerény mértékig. Az új termelőeszközök árát termelési költségként számolhatja el. öt év alatt 60 ezer forint értékig vámmentesen hozhat be külföldről olyan eszközöket, amelyék a munkáját segítik. •— Hogyan ítéli meg a társadalombiztosítás újdonságait? — A kisiparosok helyzetének biztonsága szempontjából óriási jelentőségük van a változásóknak. A kisiparosság több évtizedes álma vált valóra. A fizetendő járulék összege megnövekedett ugyan, de azt termelési költségként lehet elszámolni, s ezáltal csökken az adóköteles jövedelem összege, és részben visszaitérüi a többletkiadás. De a fő dolog az, hogy különböző osztályokba sorolva magasabb összegű nyugdíjra válhatnak jogosultakká az iparosok. Sokat jelent, hogy a segítő házastársak szintén nyugdíjat szerezhetnek. Amit külön ki kell emelni: a betegségi táppénzre váló jogosultság. Terhességi, gyermekágyi és anyasági segélyt kapnak az iparosásszonyok. A kiskorú gyerekek után hozza a postás a családi pótlékot. Egy sereg kedvezményt lehetne még fölsorolni. — Tehát akkor: intenzív fejlődés ... — Megyénkben az első lépéseket a szocialista szektorral való együttműködés révén már megtettük. Arra törekszünk, hogy a most már valóban nagyon kedvező körülmények között a kisipar minden területén minél hathatósabban elősegítsük a nép- gazdasági célok elérését, s ezzel öregbítsük mestereink hírnevét — mondotta befejezésül Rehák László, a KIOSZ megyei titkára. A. Tóth Sándor
