Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-10 / 8. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 10. segítő gazdaságoktól, az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy nem kell félteni szocialista termelési viszonyainkat sem a magántulajdontól Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy ezek a változások — ha időnként felnagyítódva is — társadalmi feszültségeket okoztak, elsősorban azért, mert a magántevékenységhez jelentős tőkére van szükség. A most január elsejével életbelépett jogszabályok számtalan lehetőséget teremtenek olyan vállalkozásokhoz, amelyekhez nincs szükség nagyobb pénzösszegre, sőt olyan kisszövetkezeteket is lehet létrehozni, amelyekben a tagoknak csak a munkájára van szükség. Kétségtelen az is, hogy jó néhány állami vállalatnál felülvizsgálatra szorulnak a bérek, az érdekeltségi rendszereket az eddigieknél megfelelőbben kell kialakítani, s a központi jövedelemszabályozás sem a legoptimálisabb. Mindannyian tudjuk, az egyenlőség nem állapot, hanem eszmény, amire törekszünk, s ha ezt jól végezzük, akkor mindenki leteszi a voksát — nem a maszek mellett vagy ellene, hanem a munka mellett. K K. • Krémer Péter nagy bonyolultságú hibrid áramkört ellenőriz. A REMIX Rádiótechnikai Vállalatnál több termék mellett úgynevezett szigetelő alapú vékony és - vastag réteg-áramköröket is gyártanak. Ezek rendkívül kicsik és alkalmazási területük sokrétű. A megrendelő kérésének megfelelően — egy-egy berendezéshez alakítva — készítik ezeket a speciális, miniatűr áramköröket, amelyek a távszabályozásban, az automatizálásban ma már nélkülözhetetlenek. • A bal oldali képen: Készülnek a vastagréteg áramkörök. A szerelősor egyik legfontosabb eszköze a mikroszkóp. Fülöp Sándor, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz főágazat-vezetője. Egyszeres egyéni, és csapatban kétszeres fogathajtó-világbajnokot nem kell bemutatni. Ezekben a napokban a versenyágban az alapozás időszaka járja. Fülöp Sándor 40 törzskanca és 2 fedezőmén gazdája. Az egyik mén orosz ügető, a másik lipicai. Azt mondja, hogy a lipicai szépen megy, de nem halad... Az orosz ügető járása viszont kevésbé mutatós, de eredményesen jár a maratoniban. Űj fogattal készül a következő világbajnokságra. A kiválasztottak között kilenc ló szerepel. Kilenc egyforma színű és nagyságú.. Kiderül majd, hogy melyik ló a jó fejű, melyik intelligens és rendelkezik-e azokkal a tulajdonságokkal, amelyek nélkül nem nyerhet világbajnokságot... AFRIKÁBAN IS, KISÁZSIÁBAN IS HALLGATJÁK A korszerű, szovjet gyártmányú adó évről évre megbízhatóbban működik. Az évi 7200—7400 órás műsorsugárzási idő mellett egyre kevesebb az üzemzavar. 1977-ben még 5 és fél órán át volt üzemképtelen az adó, a következő esztendőkben már csak évi 30 percet, tavaly pedig összesen 14 percet nem sugárzott. Megbízható a berendezés Ezek az adatok az adóberendezés javulásán túl a kezelőszemélyzet szakmai felkészültségének fokozódását is tükrözik. Dolgozóink rövid idő alatt megszokták, megszerették munkahelyüket, a rádióállomást. Nagy részük már az építkezés idején került ide, s a szovjet szerelőkkel, kivitelezőkkel együtt részt vett a munkákban, igy saját kezének nyomát is látja e valóban monumentális létesítményen. Ennek is tulajdonítható, hogy nálunk a vándorlás az évi három százalékot sem éri el, noha jó néhányan távolról — Kiskőrösről, Kalocsáról, Hajósról — járnak be dolgozni. Robbanó egerek Az öt év persze nem egyhangúan, eseménytelenül telt el. Folyamatosan sugároztuk a műsort, végeztük az előírt karbantartásokat, méréseket, de jó néhány rendkívüli esemény is megpezs- dítette életünket. Hazánkban eddig nem volt ilyen nagy teljesítményű adó — Európában is csak kettő van — így nem volt elég tapasztalatunk sem a működéséről, sem pedig az adó és az élővilág „kölcsönhatásáról”. Az első néhány esetben meg is lepődtünk, amikor a fácánok és más nagyobb testű madarak berepültek az antenna tápvezetékei közé, s miközben pörkölt toliakkal lepotyogtak, olyan zárlatokat okoztak, hogy csattogott, villám- lőtt körülöttünk minden. Az egerek a téli hideg elől a nagyfeszültségű kondenzátorokhoz húzódtak, és ott olyan zárlatokat okoztak, hogy a kondenzátorokkal együtt robbantak szét. De nemcsak „állati” hibáink voltak., A beépített, több tízezer alkatrészből hol egy félgrammos tranzisztor, hol húsztonnás transzformátor hibáját kellett megkeresni, elhárítani. Ez eleinte lassan, nehezen ment, de a tervszerű szakképzés, az egyre gyűlő tapasztalat meggyorsította, megkönnyítette. Kétszeres élüzem Egy új üzemben mindent elölről kell kezdeni. Nemcsak a műhelyek, raktárak, irodák berendezését, hanem a kollektíva kialakítását, összekovácsolását, a dolgozóknak a környezetbe való beilleszkedését is lépésről lépésre, nagy odafigyeléssel kell megvalósítani. Ennek Solton már a második, harmadik évben kezdtek megmutatkozni az eredményei: párt-, KISZ-, szakszervezeti alap- szervezeteink, szocialista brigádjaink tevékenysége túlterjedt a rádióállomáson és a községben is elismerést aratott. A szakszerű, gondos munka, a kiemelkedő társadalmi tevékenység meghozta gyümölcsét: hat szocialista brigádunk közül kettő aranykoszorús, egy ezüstkoszorús kitüntetést ért el, a rádióállomás egymás után kétszer nyerte el az élüzem” címet, pedig az 1981-es évet még nem is értékelték ... Csillagszóróként sziporkáznak A solti rádióállomás Bács- Kiskun és az ország büszkesége, ezért a bel- és külföldi látogatók serege tekintette már meg, s az itt látottakról mindenki elismeréssel szólt. Pártunk és kormányunk több vezetője is ellátogatott már hozzánk, a megye, a járás és Solt község párt- és tanácsi szerveivel pedig szoros munkakapcsolatunk alakult ki. Az Alföldön messziről látszik a rádióállomás karcsú, égre mutató ujja, a 300 méteres antennatorony, amely körül zivataros időben körtáncot járnak a villámok és kötelei apró csillagszóróként sziporkáznak. Ilyenkor sokan megállnak az erre járók közül gyönyörködni a látványban. Többen kérdezték, miért észlelnek időnként erős pattogást, egy-egy hang kimaradását a műsorban? Nos, ez az előbbi tűzijáték következménye. Adónk ugyanis zivatar alatt is sugároz (nem hallani már a régebben jól ismert szöveget: „Az adóállomás” felett átvonuló zivatar miatt műsorunkat bizonytalan időre megszakítjuk!”), de, hogy a villámcsapás a berendezésekben kárt ne tegyen, néhány ti- zedmásodpercre az automatika ilyenkor lekapcsolja. Néhány hallgató azt is észrevette, hogy néha gyengébben hallatszik a Kossuth-» adó. Mint minden berendezés, az adó is rászorul a rendszeres karbantartásra, ezért kéthavonta egy- egy fél napra leállunk, s ilyenkor a lakihegyi adó sugároz helyettünk csaknem hétszer kisebb teljesítménnyel. Lakihegy, Marcali, Szolnok Soltról immár öt éve sugározzuk a Kossuth-műsort. Sok a panasz országszerte — így Bács-Kis- kunban is — a Petőfi-adó vételére. Ezen csak a már megindult rekonstrukció fog segíteni: előbb Lakihegyen építenek új antennát a 300 kW-os adóhoz, majd Marcaliban és Szolnokon épül egy-egy új, hagy teljesítményű Petőfi-adó. öt év nem túl nagy idő sem az ember, sem pedig az adó életében. De ennek leteltével,, úgy érzem, felnőttkorba léptünk, s egyre kevesebb hibával, mind jobb minőséggel tudjuk a Kossuth rádió műsorát sugározni., Huber István a rádióállomás vezetője Mikroáramkörök a REMIX-ből Tanulom a kifejezéseket. A négyesfogatban balról az első a 'gyeplős, társa az ostorhegyes. A hátsó sorban balról a nyergest fogják be, jobbról a rudast. Mirdegyik lónak megvan a maga jelentősége. Szinkronban kell mozogniuk. Megtudom azt is. hogy a lovak között nincsen főnök. Beszélgetünk arról is, hogy üzlet-e ma a lótenyésztés. Abban maradtunk, hogy hiába kapnak horribilis összegeket egy-egy paripáért, épphogy szinten tudják tartani az üzemágukat. Tavaly is 20 lovat adtak el Svájcba, Olaszországba, Amerikába. A John Deere világhírű traktorgyár igazgatója például egy négyes fogatot vásárolt potom 1 millió 100 ezer forintért... E rövid bevezető után szóljon ez az írás a világbajnok környezetében dolgozókról, azokról, akik a háttérben szintén részesei a sikernek :.. KATONA ISTVÁN lópatkoló kovács. Lényegesnek tartja a lópatkoló jelzőt. Hisz van gépi, van kocsi-, van kazánkovács, de az ő mestersége mégis egészen más. A szakmát 35 éve ismeri, 1947-ben szabadult Kecskeméten mesterénél, Garaczi Jánosnál, a Trombita utcában. Az első időkben csillárt, falitükröket, lámpákat kovácsolt. Csak később juthatott a négylábúak közelébe. Figyelmeztet: nagyon lényeges, hogy melyik lónak készül a pat• Katona István: — A patkó olyan legyen, mint egy balettcipő. • Hajtás a borbási pusztán. HMb£SaflMi • Nyúl István a segédhajtó. kó. Mert az igásnak dupla súlyú, gumis, grüffös dukál. A versenylónak pedig steklis,- félhold alakú, pililekönnyű, mint egy ba. t lettcipő ... Beszélünk az utánpótlásról is, Egyre kevesebben jönnek erre a pályára, mert itt télen hideg, nyáron meleg van. Meg hamarabb a görbe hát, mint a görber ház... Ebből következik, hogy nem a pénz tartja itt, hanem a szakma nagy szeretete ... És hogy munkájában mi a szép? Az. ha egy ló „új cipőt” kap, és úgy fut, mint azelőtt soha még... NYÚL ISTVÁN 20 éves fiatalember. Tizenegy éves kora óta lovak közelében van. 1977-ben került a Magyar—Szovjet Barátság Tsz lovai mellé. Fontos beosztása van. Feladata a kocsi, a szerszám karbantartása, a ló ápolása. Munkaideje több mint 10 óra. Mindezt nem panaszként mondja. A vakaró, a szőrkefe, a gyökérkefe mindennapi munkaeszköze. Feladata a paták fagy- gyúzása is. Befogja a lovakat a négyesbe, lovagol is, ha kell, már csak azért is, hogy a négypatájú úgy tartsa a fejét, ahogy azt a nemzetközi előírás meghatározza. A rjégyesfogat esetében pontosan fogalmaz. Azt mondja: a hámban elöl levőknél az ész, hátul az erő. Most dresszírozzák az új fogatot, A Csillag az valóban sztár lehet. De az igazi ostorhegyesnek mégis a Lede látszik, mert „figurásán” mozog. 1 Nyúl István nem bánja, ha nevétől nem zeng a világ. Hiszen segédhajtója volt Fülöp Sándornak Angliában, Achenben, Zugban, s ha nem viszik katonának, akkor segédhajtója lesz Hollandiában is. Rengeteget tanul közben, és világot lát. Kell ennél több? Mindezért természetesen sokat dolgozik ... a kitűzött mun-' kaidon túl is ... MEDVECZKI JENŐ, a szíjgyártó. Mondani sem kell, hogy szakmájára büszke. Fortélyait 1955 óta tanulja. Hatvannégy óta itt dolgozik. Munkájának értékét jelzi, hogy egy-egy lószerszám ára meghaladja a 130 ezer forintot. Igaz, ennek elkészítése nyolctíz hónapot vesz igénybe. Viszont a remekmű 15—20 évig is kitart. Régen az iniciálérajzolók rajtahagyták jellegzetes jegyüket az alkotáson. Így vannak ezzel p szíjgyártók is. Messziről megállapítják, hogy ki, mikor készítette a lóra szabott remeket. Hogy milyen a világbajnok árnyékában dolgozni? Jó. Ez a mester véleménye, hiszen ők ott néhányan szintén részesei a sikernek. És méltó befejezése a gondolatnak, amikor ezt mondja: — Rajtunk nem múlik, hogy Fülöp Sándor újfent világbajnok legyen... Szabó Pál Miklós • Medveczki Jenő: — Rajtunk népi múlik... (Tóth Sándor felvételei) Tojjon be hozzánk a gyárba, s hallgassa" meg, miként vélekednek a munkások — mondta nemrégiben az egyik igazgató. — Ügy érzik, hogy most a maszekoknak áll a világ. Könnyű volt megmagyarázni, hogy miért van arra szükség, hogy a magánerőt a társadalmi céljaink szolgálatába állítsuk, de nem könnyű megmagyarázni a következményeket. Idáig azt sulykoltuk a fejükbe, hogy a magántulajdon a kapitalizmus melegágya, s most hagyjuk, hogy egyesek kihasználva a gazdasági nehézségeinket, jelentős tőkére tegyenek szert? Erről lehet beszélni, lehet hallgatni, a tények tények maradnak. Zöld utat kapott a magántulajdon.” Maszekvilág? Alig múlt egy esztendeje, hogy hatályba léptek azok a jogszabályok, amelyek az eddigieknél kedvezőbb feltételeket teremtettek a magánkisipar és -kereskedelem számára, az idén január elsejétől pedig újabb rendeletek segítik a vállalkozókedv kibontakozását. Nemcsak nálunk, a világon sehol nem képzelhető el olyan, szélesebb rétegeket érintő változás, amelynek ne lennének hívei, ellenzői, vagy aggodalmas szemlélői. De mindannyiunkon múlik, hogy a közvélemény végül is egyetért vagy sem ezekkel a változásokkal. Hogy a valóságot olyannak ítéljék meg, amilyen, és se illúziók, se előítéletek ne befolyásolják véleményüket. Vitathatatlan, hogy szerencselovagok mindig is voltak és lesznek, akik munka nélkül, vagy kevés munkával nagy jövedelmekre tettek szert. Ám nem feltétlenül a magánszektor szférájában kéll ezeket keresnünk. Mert igaz, hogy az a magánkereskedő, aki vasárnap délelőtt nagy forgalmat bonyolít le, mivel az állami kereskedelem boltjai zárva vannak, kihasználja a körülményeket, s nagyobb jövedelemre tesz szert. De hogyan? Alkalmazkodva a lakosság igényeihez és — ami a lényeg — munkával. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy megerősödött szocialista termelési viszonyok között a magántőke, pontosabban a magántulajdon is sajátosan funkcionál. Felelős szervek döntik ,el, hogy hova és milyen szakmákra adnak ki engedélyt, működésüket ellenőrzik, és ugyan azok a szabályozók érvényesek rájuk, mint az állami egységekre. Más a maszek gondolkodása, szemlélete, társadalmi magatartása is, mint kapitalista viszonyok között. Bács- Kiskun megyében sok százezer forint értékű társadalmi munkát végeznek évről évre, sok százezer forint értékben támogatják közös céljainkat, legyen szó akár településfej lesztésről, környezet- védelemről, idősekről vagy gyermekekről. Ma már senkinek nem jut eszébe a mezőgazdasági nagyüzemeket félteni a háztáji és kiA világbajnok árnyékában... Nevezetes évfordulóhoz érkezett a solti rádióállomás: öt éve, 1977. január 10-én kezdte meg a rendszeres sugárzást 2000 kilowattos teljesítménnyel a középhullámon. Azóta a Kossuth rádió műsorát hazánk csaknem egész területén kifogástalan minőségben hallhatják a rádiózók. Sokat jelentett a megye lakosai számára is, hiszen Bács-Kiskun nagy részén alig, vagy csak igen rossz minőségben vették a régi, lakihegyi adó műsorát. Magyar turisták, külföldön élő honfitársaink levelei arról is beszámolnak, hogy egész Európában, sőt Afrika, Kisázsia egy részén is hallják, hallgatják műsorainkat. • • Ötéves a solti Kossuth-adó
