Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

1982. január 31. • PETŐFI NÉPE • 3 Az építőket felváltják a szerelők Alig egy évvel ezelőtt nagy­szabású. — 78 millió forintos — beruházás megvalósítása kezdő­dött Kiskunfélegyházán. Ekkor láttak hozzá az építők a Kiskun félegyháza és Vidéke ÁFÉSZ u barom fi vágóhídjának építéséhez A régi. immár 11 éve működi elavult vágóhíd mellett egy min­den igényt kielégítő 1300 négy­zetméter alapterületű csarnokot építettek, melyben a szakembe­rek már az utolsó simításokat végzik. Február 15-én megjelen­nek 'a Monori MEZŐGÉP Válla­lat munkásai és felszerelik az általuk gyártót feldolgozógépe­ket. Az export-vágási igényeket is kielégítő üzemben az év végén kezdődik meg a próbatermelés. Soproni ablakprogram Nagyarányú fejlesztésbe kezd­tek az Épületasztalos-, és Faipa­ri Válalat soproni gyárában: 550 millió forintot fordítanak a leg­újabb technológiák meghonosítá­sára, olyan gépeket, berendezé­seket állítanak munkába, ame­lyeken tökéletesen záródó, jó hő­szigetelő ablakokat tudnak ké­szíteni majd. Üj szárítóik évente 36 ezer köbméter faanyag szárítására lesznek alkalmasak. Üzembe ál­lításuk utón kizárólag szárított anyag kerül a feldolgozókhoz, ami egyébként a vetemedés, gör­bülés megakadályozásának fel­tétele. A kereteket speciális el­járással, három rétegből toldják majd össze, s le is festik, hogy a vásárlóknak a mázolással ne le­gyen gondjuk. Az újfajta gumi szigetelésű, dupla üvegezésű ab­lakokat többféle változatban gyártják a házgyári lakásokhoz csakúgy, mint a hagyományos építésű vagy a családi házakhoz. Az új üzemegységekben a ter­vek szerint 1984 második félévé­ben kezdődik a próbagyártás. Munkamódszer és munkastílus Konzervgyári beszélgetés a pártépítésről és a termelési agitációról Az idén a párt valamennyi alapszervezete önelemzést végez majd, amelynek tárgya: a párt­szervezet munkamódszere és stí­lusa. A Kecskeméti Konzervgyár kommunistáit most arról kérdez, tűk, hogy a gyári pártszerveze­tekben mi a pártépílés és a ter­melési agitáció — mint két alap­vetően fontos politikai tevékeny­ség — módszere, mindennapi gyakorlata. A beszélgetésen részt vettek: Dajka Jánosné, a gyári pártbizottság titkára. Fazekas Károly anyaggazdálkodó, az ötös alapszervezet tit­kára, Borbély Lajosné csoportvezető, a hármas alapszervezet titkára, Bánát István lakatos csoportvezető, az egyes alapszervezet titkára és Antal Ferencné, a kettes telep mennyiségi átvevője, pártcsoportbizalmi. 0 Dajka Jánosné llllllfl 0 Fazekas Károly Borbély Lajosné 0 Bánát István A pártépítés: folyamat KÉRDÉS: A hatékonyságra, a minőségre való törekvés a párt­munkától sem idegen. A párt belső tartalékai egyebek között szubjektív tényezők is: nem mindegy, milyen a párttagság politikai szilárdsága, felkészültsé­ge, példamutató képessége. A párttaggá nevelés hogyan szolgál­ja az önök gyárában ezeknek a tulajdonságoknak a kibontakoz­tatását? DAJKA JÁNOSNÉ: A mi pár­tunk munkáspárt. A gerincét munkások kell hogy alkossák. A Kecskeméti Konzervgyárban a kétezer dolgozóból ezerhétszáz fi­zikai, közülük legalább ezer nő. Ezeknek az arányoknak tükrö- ződniök kell a párttagság össze­tételében is. Az arányok betartá­sa és a gondos kiválasztás a fel­tétele annak, hogy politikailag szilárd, arra érett emberek neve kerüljön a pártépítési tervekbe. ANTAL FERENCNÉ: A KISZ- alapszervezetek már évekkel előt­te figyelemmel kísérik egy-egy fiatal munkáját. Ajánlást a párt­ba javasolt személyére a KISZ- alapszervezetek és a pártcsopor­tok tesznek. A pártcsoportok tag­jai együtt dolgoznak, együtt él­nek az üzemben pártonkívüli munkatársaikkal. Náluk jobban senki sem Ismeri az illetőt, pon­tosan tudják róla, milyen ember, hogyan dolgozik. DAJKA JÁNOSNÉ: A KISZ­eseink egyre komolyabban ve­szik a pártépítési munkát. Na­gyon felelősségteljesen nyilat­koznak társukról, amikor az ajánlást megteszik. A KlSZ-tag- gyűlést nem ússza meg simán a fiatal: a hibáit is a fejére olvas­C BÁNÁT ISTVÁN: Ügy kezdő­dik, hogy számba vesszük azokat az embereket, akiket a KISZ ajánl, és a pártcsoportbizalmiak is elmondják, hogy kikkel beszél­gettek már korábban. Ez vezető­ségi ülésen történik, amelyre meghívjuk a KISZ-titkárt és a pártcsoportbizalmiakat is. Itt az­tán minden egyes javasolt sze­mély fölött vitát nyitunk: min­denki elmondja, amit tud róla. KÉRDÉS: A párt soraiba je­lentkező, a KISZ- és pártcsoport által is javasolt személy {elké­szítése hogyan történik a párttag­ságra? BORBÉLY LAJOSNÉ: Minden alapszervezetnek állandó konzu­lensei vannak. Ezek jól képzett, rátermett elvtársak. A kijelölés­nél, hogy kinek ki legyen a kon­zulense, a legfontosabb szempont, hogy az legyen, aki személy sze­rint is közeiáll az illetőhöz. Aki­hez őszinte lesz a jelölt, akinek elmondani is tud, s akitől kér­dezni is mer dolgokat. FAZEKAS KÁROLY: Fiatalok­hoz fiatal konzulenst jelölünk ki. Fizikai munkáshoz fizikai mun­kást. Az a cél, hogy a felkészítés baráti beszélgetések sorozata ke­retében valósuljon meg. Meggyőzés és példamutatás KÉRDÉS: Ma, amikor az ér­deklődés homlokterében a gazda­ság áll, felvetődik a kérdés: ren­delkezik-e egy alapszervezet, vagy vállalati pártbizottság olyan ha­táskörrel, eszközökkel, hogy a gazdasági tervek kialakítását, megvalósítását kezdeményezően tudja befolyásolni? DAJKA JÁNOSNÉ: Mi úgy véljük, hogy .mindenkinek tudnia kell, mit miért csinál. Ezért arra törekszünk, hogy a terveket a le­hető leggyorsabban sok ember ismerje meg. Most például az 1982. évi tervet tárgyalja a vég­rehajtó bizottság, majd a párt- bizottság. Az alapszervezeteknek nem csupán az a föladatuk, hogy ismerjék meg a terveket és in­formációikkal segítsék a pártbi­zottság munkáját, hanem az is, hogy dolgozzák ki saját tenniva­lóikat. Vagy itt van például a mű­szaki intézkedési tervek megtár­gyalása. Minden érintett tudja, hogy erre mikor kerül sor mond­juk a konzervüzemben. Oda min­denkinek felkészülten, a terme­léssel, a munkát akadályozó té­nyezőkkel kapcsolatos informá­ciók birtokában kell mennie. A pártcsoportbizalmitól ez még in­kább elvárható. FAZEKAS KÁROLY: A párt­csoportoktól érkező információk a legkonkrétabbak, a leghasznál­hatóbbak. Mennek az emberek a pártcsoportbizalmihoz, hogy ilyen­olyan gond van, amin jó lenne segíteni. De a pártcsoportbizal- min keresztül jutnak el a veze­tői értekezleteken hozott dönté­sek is, az üzemben dolgozó kom­munistákhoz, pártonkívüliekhez. KÉRDÉS: Az elmondottakból kitűnik, hogy az eredményes ter­melési agitáció nélkülözhetetlen láncszeme az információs háló­zat. Milyen ez az önök gyárában? ANTAL FERENCNÉ: Én úgy látom, hogy jó. Mi például a gon­dokat, de az ötleteket, javaslato­kat is megbeszéljük a csoport­értekezleteken. Megvitatás után továbbítjuk azokat a pártvezető­séghez. És soha nem fordul elő, hogy választ ne kapnánk a fel­vetéseinkre. De ismerjük az in­formációs jelentések tartalmát és az azokra érkező feleleteket is. BORBÉLY LAJOSNÉ: A heti osztályvezetői értekezleteken ott vannak az alapszervezeti titká­rok is. Az azt követő munkahelyi megbeszéléseken pedig a párt- csoportbizalmiak. Folyamatosan tájékoztatjuk egymást, onnan ide, innen oda áramlik az információ. BÁNÁT ISTVÁN: Sokszor nem is tudni, lentről indult-e a téma. vagy föntről. Csak egy a lényeg: meg kell oldani a fölvetődött problémát. DAJKA JÁNOSNÉ: A pártszer­vezet információs hálózata a leg­jobb a gyárban. Ezt felhasznál­juk a termelési, munkahelyi problémák megoldásának segíté­sére, sőt a termelési feladatokra való mozgósításra is. Ebben dön­tő szerepe van a kommunisták személyes példamutatásának. Amikor például a szezonban ne­héz és fáradságos munkát igény­lő feladatokat kell megoldani, szinte lélegzetvételnyi szünet nél­kül, a munkások bizony odafi­gyelnek arra, amit a párttagok végeznek. A legjobb termelési agitáció a személyes példamuta­f ó C Sitkéi Béla Halasi TÉKA Nem csupán ötletes küllemével, de tartalmával is felhívja magá­ra a figyelmet a kiskunhalasi vá­rosi-járási könyvtár egyik nyom­tatott meghívója. A Halasi TÉ­KA címet viselő ismeretterjesztő sorozat legújabb előadása mellett jelzi az 1982. évi program legér- i dekesebb rendezvényeinek cí­mét, tartalmát is. Az előadások széles skálája egyebek között az orvostörténeti rejtélyektől a ha­lasi kéziratos gazdakönyvekig, a kettős honfoglalás izgalmas témá­jától a környékbeli tanyavilág múltjának, jelenének elemzéséig terjed. A felsorolt kilenc előadás közül a „legkényesebb” Ízlésű művelődni vágyó is találhat meg­felelő témát. S hogy a legköze- , lebbi TÉKA-rendezvényre is fel­hívjuk a figyelmet: hétfőn este hat órakor a városi-járási könyv­tár vendége lesz Pap Gábor mű­vészettörténész, aki ezúttal észak­afrikai kutatóútjáról számol be az érdeklődőknek, „A Szaharán át a sziklaképek paradicsomáig” címmel. Ruzicskay-rajzok Gyuláról A gyulai vár krónikája címmel ötvennégy rajzból álló sorozatot jelentetett meg Gyula város Tanácsa a Corvina Kiadó közreműkö­désével. A háromezer pél­dányban napvilágot látott rajzalbumban a Munkácsy- díjas Ruzicskay György Gyula, illetve a gyulai vár történetéből ad ízelítőt. A könyvben a honfoglalástól az 1848—49-es szabadsághar­cig eltelt gyulai évszázadok sok neves alakja — például Szilágyi Erzsébet és Kére- csényi László várkapitány — elevenedik meg, számos kép idézi a történelmi jelentősé­gű eseményeket, a végvári harcok és a törökvilág korát. Gyula a városba látogató vendégeinek ajánlja a Ru- zicskay-albumot. A Folyamszabályozó és Kavicskotró Vállalat bajai ha­jójavítójában télen van a legtöbb munka. Az üzem fel­adata a tervszerű karbantartás, a nagyobb javításokat igyekeznek a téli hajózási szünetben elvégezni. Most is vagy harminc kisebbmagyobb hajó, uszály és munkagép várja, hogy tavasszal kijavítva, ismét kifuthasson a Du­nára. A FOKA teljes hajóparkjának — ami eléri a há­romszázat — a fele megfordul az év folyamán a bajaiak műhelyében. A javításokon kívül új hajókat, kavicskot­rókat, iszapszivattyúkat is építenek. Az üzem korszerűsí­tése évek óta folyik, 80 millió forintot költenek új für­dőkre, öltözőkre, új üzemcsarnokok építésére. (Pásztor Zoltán felvételei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom