Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUNT MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xxxvii. évf 26. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 31. vasárnap Munkamódszer és munkastílus S. oldal Csak az a baj, hogy fogytán az erő 4. oldal Gondolatok a téli tárlatról 5. oldal Mezővárosi népművészet Sport 4. oldal 7. oldal * f fű t JÁRÁSAINK LAKÁSÉPÍTÉSI KISTÜKRE: Otthonok magánerőből 1725 lakás átadását tervezték 1981-ben Bács-Kiskun megye já. rásai, s végül körkérdésünkre azt válaszolhatták, hogy 1738 család költözött új otthonba tavaly. Ez részint a terv 100,7 százalékos teljesítését jelenti, részint pedig azt, hogy sikerült az esztendő elején kitűzött cél: a magánerő fokozott bevonása. Ez annál is inkább fontos volt, mert állami pénz — néhány nagyközség kivételével — nem állt rendelkezésre otthonteremtésre. Öröm, hogy megjavult az építőanyag-ellátás, gond, hogy az OTP. hitelek nem tartanak lépést a költségek növekedésével, összegezve: Bács-Kiskun városaiban és járásaiban 1981-ben 3850 új otthont adtak át, ami „ötéves tervre lefordítva” 19 250 lakást jelentene ... Nem volt rossz kezdet.. Bajai járás: Engedély 8 nap alatt Bácsalmáson 44, Csávolyon 10, Csátalján 10. Érsekcsanáflon 21, Garán 11, Hercegszántón 13, Nagybaracskán 16, Nemesnádudvaron 20, Sükösdön 31, Szerem- lén 13 családi ház épült 1981-ben — tájékoztatta szerkesztőségünket Bácsi Gábor, a járási hivatal osztályvezetője. A nem említettekkel együtt tehát összesen 265 otthonba költözhettek be; a tulajdonosok több mint egyharma- da fiatal házas. Általában jónak mondható a járásban az építőanyag-ellátás, azonban időnként és helyenként nem lehetett betongerendát, fenyő-fűrészárut kapni. 450—500 ezer forintba került tavaly egy átlagos családi ház; aki most vág neki az építkezésnek, durván 50 ezer forin-, tos növekedéssel számolhat; ebből —• községtől függően — 5000 —60 ezer a teleknek az ára ... A tanácsok kiemelten segítették az építkezőket, a többi közt például azzal, hogy 8 napra szorították az engedélyezéseket. Az viszont az OTP-hitelkonstrukciók megváltoztatásának gondolatát veti föl, hogy tavaly csaknem 30 százalékkal csökkent az építkezők száma a korábbi esztendőkhöz képest... Idei tervük: 240 lakás. Kalocsai járás: Növekvő árak Kilencvenhárom százalékra teljesítették tervüket a kalocsai járás községei — adta tudtunkra Kovács László, a járási hivatal osztályvezetője. Apostagon 15, Bátyán 11, Drágszélen 2, Duna- egyházán 8, Dunaszentbenedeken 4, Dunatetétlenen 2, Dusnokon 12, Fajszón 19, Géderlakon 6. Ho* mokmégyen 3, Dunapatajon 19, Dunavecsén 26, Hajóson 37, Har- tán 23, Solton 66 család költözött új házba. Az OTP-hitelekkel e járásban sem elégedettek: hátrányosan megkülönböztetett az, aki községben épít, mint az, aki tovább növeli a városok zsúfoltságát — vélik sokan. Épp ezért minden alkalmat megragadtak az otthonteremtők segítésére: kedvezményes fuvartól kezdve ismeretterjesztő előadásokkal éb- resztgették a kedvet. Az árak? Egy nyolcvan négyzetméteres, erősen átlagosnak számító ház 600 ezer forintba kerül — az árak állandóan nőnek. Telek szerencsére bőven van: családi háznak alkalmas terület 345, korszerű csoportos házhoz pedig 148 házhely van, nem számítva az 520 magánkézben levő telket. Kiskunhalasi járás: Több felújítás Harminc emeletes ház is épült tavaly a járásban — tájékoztatott Szabados János, a járási hivatal osztályvezetője. Végső soron 372 otthont adtak át: Rémen 14, Szánkon 24, Tompán 31, Zsanán 5, Harkakötönyben 5, Jánoshalmán 49, Kiskunmajsán 65- öt — hogy csak néhányat említsünk név szerint. A járásban az építőanyag-helyzet nem változott: vannak még hiányok, ezek közül a cement késett esetenként. Ebben az évben 353 lakást építenek a községekben — ennek máskülönben minden feltétele meg is van. Több szövetkezet jelentős kedvezményt ad tagjainak az építkezéshez. Örvendetes módon a szokásosnál több lakást korszerűsítenek, illetve újítanak fel, erre van pénz és kapacitás is. Kiskőrösi járás: Eggyel több • Soltvadkert, 1981. Nagyközségeinkben nem ritka az emeletes ház. 219-et terveztek, 220 lett belőle: Akasztón 23, Bócsán 8, Császártöltésen 11, Csengődön 12, Fü- löpszálláson 7, Imrehegyen 2, Kaskantyún 11, Kecelen 46, Pá- hiban 11, Soltszentimrén 8, Solt- vadkerten 69, Tabdiban 7, Tázlá- ron 5 lakást adtak át. A kiskőrösi járás adatait Kiss Lászlótól, a járási hivatal osztályvezetőjétől tudjuk. Tavaly a megszokottnál csaknem 20 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki, ennek egyik oka, hog? megváltoztak az OTP-hitel feltételei, a másik pedig az, hogy sokan egyelőre idegenkednek a telkek tartós használatba vételétől... Míg másutt a kaláka a legjellemzőbb építési forma, a kiskőrösi járásban (nemhiába mondják a leggazdagabbnak is ...) kapósak a kisiparosok, sokan kulcsrakész házat rendelnek. Néhány szövetkezet is vállalkozott építésre Császártöltésen, »Csengődön, Fü- löpszálláson, Kaskantyún és Solt- vadkerten. Az idén 208 otthon elkészítését tervezik a kiskőrösi járásban. B. J. . AZ ELSŐ ZÁRSZÁMADÁSI KÖZGYŰLÉS Nyereséges esztendő Kunszentmiklóson A megye legnagyobb területű termelőszövetkezete, a több mint 13 ezer hektáron gazdálkodó kunszentmiklósi Egyetértés tagsága tegnap tartotta zárszámadási közgyűlését. Ezzel megkezdődött az az esemény- sorozat, amelyen az elmúlt évi eredményeket, gondokat vitatják meg a közös gazdaságok tagjai és egyúttal megbeszélik az idei feladatokat is. Selyem Zsigmond, a közös gazdaság elnöke üdvözölte a tagságot és a vendégeket, köztük Pócs Gyulát, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztály- vezetőjét, a kecskeméti járási pártbizottság titkárát: Bene Jánost, a járási hivatal elnökét: Horváth Antalt. Az ellenőrző-, a nőbizottság és a döntőbizottság beszámolója után a vezetőség előterjesztését Selyem Zsigmond ismertette. Először az elmúlt évi eredményekről szólt. Rámutatott, hogy a gazdaság természeti adottságai kedvezőtlenek, az időjárás szélsőséges, csapadékszegény, a talajok rossz vízgazdálkodásúak, csekély a termőréteg. A szántó aranykoronaértéke hektáronként nem éri el a 13-at. Ennek ellenére tavaly nem voltak a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezetek közé sorolva a korábbi évek jó eredményei miatt. Az új szabályozó rendszer ez évtől ismételten lehetővé teszi, hogy a 17 aranykorona alatti szántóterületen gazdálkodó üzemek a rendeletben meghatározott támogatásban részesülhetnek. A termelőszövetkezet főágazata a növénytermelés. A szövetkezet árbevételének 34 százalékát adja. Nemcsak búzát termelnek, hanem gondoskodnak a közös és a háztáji állatállomány részére a takarmánybázis megteremtéséről is. A mostoha időjárás ellenére, a megfelelően alkalmazott agrotechnikának köszönhetően tűnhető eredményeket értek el ebben a főágazatiban. A búza, a cukorrépa és a szőlő kivételével a növénytermesztés hozta a várt eredményt. Sajnos, a termelési költségek nem a legkedvezőbb képet mutatják, ez arra ösztönzi a vezetőséget és a tagságot, hogy a jövőben még nagyobb körültekintéssel törekedjenek az ésszerű költségmegtakarításra. Például az alkatrész-felhasználásnál jobban kell szorgalmazni a felújítást, és csak igen indokolt esetben történjen csere. A közös gazdaság másik jelentős ágazata az állattenyésztés, amely az árbevétel 25 százalékát adja. Hagyományos a juhtartás, mivel csaknem ötezer hektár szikes legelőjük van. Figyelemreméltó eredményeket értek el ebben az ágazatban. A tervezettet hétmillió forinttal meghaladó árbevételt hozott a juhtenyésztés. Gyapjúiból a tervezettnél 14 tonnával többet értékesítettek. Jelenleg több mint 13 ezer anyajuhuk van. Foglalkoznak sertéstenyésztéssel is, tavaly 5100 hízót értékesítettek. ' Jó a kapcsolat a háztáji gazdaságokkal. A közöstől sok segítséget kapnak a kistermelők. Jól bizonyítja a kisárutermelés jelentőségét, hogy csaknem 8300 hízott sertést, 300-nál több vágómarhát és 1750 bárányt értékesítettek a közös közreműködésé• Ennyi új lakással gazdagodtunk járásonként 1981-ben, Kecskeméti járás: Kétharmad fiatal 566 lakás, amiből 11 célcsoportos és 24 szövetkezeti — a többi pedig hagyományos családi ház, ez a kecskeméti járás tavalyi mérlege — újságolta Pocsai János, a járási hivatal osztályvezetője. Tervüket 103 százalékra teljesítették, noha vannak községek, ahol telekhiánnyal küzdenek, örvendetes, hogy az építők kétharmada még innen van a harmincon. Sajnos, ebben a járásban továbbra is megoldatlan az az anyagellátás: ez egyrészt növelte a fuvarköltséget, másrészt erősen rontotta az építkezők kedvét, amiről köztudott, hogy hatékonyságnövelő tényező. A költségek változatos képet mutatnak: 300 ezer forinttól 500 ezerig terjed egy átlagos ház, attól függően, hogy leendő tulajdonosa mennyire ragadja meg az ásót, kőműveskalapácsot... Az idei terv 550 lakás megépülésével számol... A közgyűlés résztvevői. Versenyképesség Sokszor írtuk le — nemegyszer büszkeséggel —, hogy Bács-Kiskun megye ipara termékeinek mintegy 30 százalékát a külföldi piacokon értékesíti. Évek óta tartjuk ezt az arányt, ami — ha jól belegondolunk — nem is rossz eredmény. Ugyanakkor azt már ritkábban vizsgáljuk, hogy esetenként milyen áron tartjuk meg, esetleg bővítjük a külföldi megrendelők körét. Nem közömbös ugyanis, hogy áruinkat csak megveszik, vagy pedig meg is fizetik. Ahhoz, hogy a nemzetközi piacon felvehessük a versenyt, s a vevőknél sikert érhessünk el, ismernünk kell a konkurrenciát. Tevékenységünk pontos mércéje ugyanis az ő általuk nyújtott teljesítmény — ez esetben a nemzetközi színvonal 1—, amelyhez ha tetszik, ha nem, igazodnunk kell. Ez pedig azt igényli, hogy termékeinket és termelésünket folyamatosan összehasonlítsuk a legfejlettebb külföldi cégekével, s az élenjárókhoz történő viszonyítás ■ alapján feltárjuk műszaki-gazdasági elmaradottr Ságunk okait. Enélkül nem javíthatunk gazdasági tevékenységünk hatékonyságán, márpedig a nemrég véget ért tavalyi év eredményei szerint termékeink versenyképességében nem érzékelhető kellő mértékű javulás. Ha a külpiacokon versenyben akarunk maradni sőt előbbre lépni, nem törődhetünk bele abba, hogy számunkra a világgazdasági helyzet kedvezőtlenül alakul. Keresnünk kell a lehetőségeket a cserearányromlás kivédésére, s ennek sokféle módja van. Egyről azonban végképp le kell szoknunk, történetesen arról, hogy mindennel csak kampányszerűen foglalkozzunk, legyen az minőségjavítás, anyag- és energiatakarékosság, vagy a munkafegyelem megszilárdítása. A tőkés piacon attól az eladótól vesznek legszívesebben árut — s azt meg is fizetik —, aki minőségileg a legjobbat adja. A minőségre pedig nemcsak az ellenőrzésnél kell szigorúan ügyelni, hanem már úgy tervezni és gyártani az árut, hogy megfeleljen az igényeknek. Kiskunfélegyházán az Április 4. Gépipari Művek például a nemzetközi műszaki tudományos eredmények hasznosításával az általa gyártott berendezések színvonalát a fejlett országokéval azonos szintre tudta emelni, s ezáltal versenyképessé vált. Ez tette lehetővé a vállalat számára, hogy 1981-ben tőkés exportját is jelentősen növelje. Az imént említett vállalat szolgáltatott példát a verseny- képesség növelésének egy másik módszerére is, azáltal, hogy nem egyedi darabok, hanem komplett technológiai rendszerek exportálására törekszik. Mindemelett a közepesen fejlett országok — amelyek közé tartozik hazánk is, — exportjuk hatékonyságának javításával, áruszerkezetének a piac által igényelt változtatásával is semlegesíteni tudják a cserearányok kedvezőtlen hatását. • Selyem Zsigmond köszönti a megjelenteket. vei, 45 millió 300 ezer forint értékben. Ha ehhez hozzávesszük a tejfelvásárlást, a háztáji üzemág megközelítőleg 53 millió forint értékű árut adott. A továbbképzésre is nagy gondot fordítanak. Érdekes adat, hogy 1981-ben 34 betanított juhgondozó tett eredményes vizsgát. Mind többen vesznek részt különböző továbbképzéseken. Áttérve a termelőszövetkezet pénzügyi helyzetére, elmondta, .hogy a mérleg szerinti nyereség megközelíti a 25 millió forintot, a termelési érték 9 százalékkal növekedett az előző esztendőhöz viszonyítva. Az idei tervekről szólva hangsúlyozta az elnök, hogy — mint eddig is — figyelembe veszik a helyi adottságokat, több éves termésátlagokat, a népgazdaság igényeit. Ezenkívül tekintettel kell lenniük a termelés tárgyi és személyi feltételeire. A fő cél a hozamok növelése és a költségek csökkentése. Az állattenyésztésben változatlanul a sertés- és a juhtenyésztés fejlesztésére törekednek. A mostoha körülmények ellenére igyekeznek ebben az évben is előre lépni. Figyelemre méltó, hogy 8 százalékot meghaladó ter- melésiérték-növekedést terveznek. Gépvásárlásra 7 millió forintot fordítanak, építkezésié csaknem ötmilliót. Az elnök és a hozzászólók is hangsúlyozták, hogy sok lehetőség van a hatékonyság növelésére, a belső tartalékok jobb kihasználására és a költségek csökkentésére. Fontos, hogy a műtrágya-, a növényvédőszer- a takarmányfelhasználás legyen összhangban a hozamokkal. Jobban kell gazdálkodni az üzemanyaggal. Fordítson nagyobb figyelmet a vezetőség és a tagság egyaránt a minőségi munkára. K. S. nHHHMMffliBMHDH Az export hatékonyságának javítása többek között nagy mértékben függ attól, hogy mennyi energiát, anyagot, s munkaidőt fordítunk a termék elkészítésére. Mindhárom tényező szorosan kapcsolódik egymáshoz. Ha pazaroljuk az anyagot, akkor több energiára és munkaerőre is szükségünk van. A Kalocsai Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat például fröccsöntő gépein olyan munkadarabokat állított elő, amelyeknél a hulladékba kerülő műanyag meny- nyisége többszöröse volt a termék súlyának. Ily módon a hulladékba dobott anyaghoz felhasznált energia is elveszett, sőt a felesleges hulladéknak a termékről való eltávolítása, elszállítása és tárolása is munkaerőt igényelt. A vállalat felkérésére a Kecskeméti Gépipari Automatizálási és Műszaki Főiskola olyan fröccsöntő szerszámot szerkesztett, amely gombostűfej- nyire csökkentette a gyártás közben keletkező hulladékot. Nemzetközi összehasonlításban az ilyen eredmények már megközelítik a világszínvonalat. Természetesen még sok bonyolult összetevője van a versenyképesség növelésének. Mit sem érnek az ilyenfajta erőfeszítések, ha nem párosulnának a piac igényeire való gyors reagálással, a szállítási határidők pontos betartásával, a megbízható háttéripar gondos kiépítésével, termékeink folyamatos korszerűsítésével. Az ilyen jellegű gazdasági tevékenység útján még csak az első bátortalan lépéseket tettük meg. S hogy milyen ütemben haladunk majd előre, azt a piac értékítélete mondja ki. N. O. i %
