Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Diplomáciai fogadás PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 3. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 5. kedd A Budapestre akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői hét­főn, az új év alkalmából jókí­vánságaikat fejezték ki Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanácselnöké­nek. Az Országházban az Elnöki Ta­nács elnökének fogadásán részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, és Kato­na Imre, az Elnöki Tanács titkára is. A fogadás szívélyes légkörben zajlott le. (MTI) Bácsalmás holnapja 3. oldal Kistermelés a megyében 4. oldal Vendégünk volt: Lévay Endre 5. oldal A MEGTAKARÍTÁS 70 MILLIÓ FORINT Üjdonságokkal is próbálkozik a BÁCSBER ' A VI. ötéves tervidőszakra 6 milliárd forint értékű beruházás, és a legfontosabbként 7000 lakás építési munkáinak, lebonyolítá­sát, valamint 80 millió forintos árbevételt tervezett a Bács-Kis- kun megyei Beruházási Vállalat. A középtávú terv előkészífesekor figyelembe vették azt is, hogy az első számú megbízóknak, a taná­csoknak ebben az öt esztendőben kevesebb pénz áll majd rendel­kezésükre, így a beruházások üteme is visszafogottabb lesz. Kérdésünkre Csányi Sándor igaz­gató foglalta össze a tervidőszak első évének eredményeit, és az 1982-es feladatokat. A számok: a vállalat tavaly 1,25 milliárd forint értékű beruházá­si munka lebonyolítását irányoz­ta elő, amit túlteljesített. Ennek fejében a tervezettnél 500 ezer forinttal több árbevételt köny­velhetett el, úgy, hogy a saját nyereség megtermelése mellett, a gondos ellenőrzések nyomán a megbízóknak is megtakarított 70 millió fprintot. Az elmúlt ‘ év legfontosabb munkái: a megyében befejező- döt 1420 lakás építése r— a ter­vezett 1300-zal szemben —, el­készült a kecskeméti Újkollégi­um első üteme, átadták a félegy­házi iskolát és a keceli nevelési központot, dolgozik a bajai vas- talanító és a kunszentmiklósi VÁV új részlege. Általános gyakorlat — bár nem okvetlenül helyes —, hogy a terv­időszak második esztendejében, s ilyen 1982 is, csökken a beruhá­zási kedv. Ennek megfelelően alakította ki idei elképzeléseit a BÁCSBER is, s az ötéves terv második felére tervezett beruhá­zások előkészítésében akar előbb­re lépni. Mégpedig három terü­leten. A lakásépítésben a Széchenyi- város IV. ütem helykialakítása és az Árpádváros folytatása a fel­adat Kecskeméten, Baján pedig a November 7. téri és a városka­pui rész terület-előkészítése. A vállalatnak az a szándéka, hogy erőteljesebben - bekapcsolódik a kislakásépítési munkálatokba, és ha igény mutatkozik, lakásszö­vetkezeti építkezések lebonyolítá­sát is vállalja, mint teszi ezt a megyeszékhelyen a műkertvárosi 242 lakásos tömb esetében. Az egészségügyi létesítmények közül tervezteti a kecskeméti 39 munkahelyes rendelőintézet be­ruházási programját. A kalocsai kórházban új bonctani részleg ke­rül, Kiskunfélegyházán a kony­haüzem és a diagnosztikai blokk építése, valamint a főépület fel­újítása a feladat. Készülnek a halasi 150 ágyas pavilon és a ba­jai kórházi mosoda tervei. Bár a gyógyítómunkát szolgál­ja majdan, mégis oktatási vonat­kozású, hogy megkezdődik Kecs­keméten a 12 tantermes egész­ségügyi szakiskola és szakközép- iskola építése a hozzá tartozó 160 helyes kollégiummal együtt. Folytatódik a munka a gyógype­dagógiai iskolán és a 240 gyerek­nek otthont adó kollégiumon. Az idén az Árpádvárosban 120 apró­ság számára bölcsődét avatnak. Az új létesítmények mellett nem elhanyagolhatók a BÁCSBER közreműködésével megvalósuló felújítások sem. Ilyen munkát végeznek Baján a III. Béla, Ka­locsán az I. István, és Kecske­méten a Katona József Gimná­ziumokban. A Kodály-centená- riumra teljesen elkészül az Új­kollégium. Noha ez az iskolaépítési ütem, s a vele járó beruházási tevé­kenység nem csekély, a vállalat­nak oktatási építések lebonyolí­tására van még szabad kapacitá­sa. " A BÁCSBER néhány újdonság­gal is megpróbálkozik. Baján pél­dául az új loggia térelemek fel- használásával tervezteti a város­kapui rész házgyári épületeit. Ez- idáig mintegy 25 megbízóval kö­tött külön szerződést a vállalat a határidő és a költségtervezet be­tartására. Ennek értelmében az építtető csak akkor fizet teljes összegű lebonyolítási díjat, ha a megállapodás maradéktalanul teljesül. Ezzel azonban nemcsak ő jár jól, hanem a beruházás le­bonyolítója is, hiszen egy szá­mára kedvezőbb szabályozó érvé­nyesítése mellett a saját dolgo­zóit, a létesítmények felelőseit személyesen is érdekeltté tudja tenni a gyorsabb, pontosabb, ha­tékonyabb munkában. V. T. LA KITELEK—TISZA UG 622 CENTIMÉTER Áradás a Tiszán és mellékfolyóin Az enyhülés, valamint a csa­padékos időjárás miatt a Tisza, de különösképpen a mellékfo­lyóinak vízgyűjtő területén szá­mottevő az olvadás. Árhullám vo­nul le a Körösökön. Elrendelték a védelmi készültséget Békés me­gyében a Sebes-Körösön, Szolnok megyében a Hármas-Körösön, va­lamint a Hortobágy-Berettyón, amely a Hajdúság és a Nagykun­ság belvizeit gyűjti, s vezeti le a Hármas-Körösbe. Folyamatosan árad a Tisza is. A Bács-Kiskun megyei szaka­szán december végén 555 centi- méteres vízállást mutatott a mér­ce. Január 4-én reggel Lakite­lek—Tiszaugnál már 622 centit mértek. Az érdekelt vízügyi igaz­gatóságok, társulatok és a me­zőgazdasági üzemek szakemberei ma, január 5-én közösen döntik el a további teendőt. Mindenek­előtt Tiszaalpár térségében ne­héz a helyzet. Itt ugyanis a múlt évi többszö­ri áradás és a tartós magas víz­állás miatt a tiszaalpár—bokrosi vésztározót is használni kellett. Felrobbantották a nyári gátat, hogy gyorsan rávezethessék a vi­zet a réti földekre, ne veszélyez­tesse az alsó-tiszai településeket. Külső támogatás hiányában a ti- szaalpári közös gazdaságok, va­lamint a Tiszakunsági Vízügyi Társulat együttes erővel helyre­állították ugyan az alpári nyári gátat, betömték a réseket, a töl­tés megerősítésére, magasításá­ra azonban már nem jutott idő. A szakemberek szerint mintegy 640 centiméteres vízállásig még képes védeni a nyári gát a mö­göttes területeket. Ha a vízszint tartósan ilyen marad, akkor erő­síteni kell a töltést. A tiszaalpári Tiszatáj Tsz-nek a legértékesebb 600 hektár szán­tója van ezen a ' réti területen, amelyet a közös gazdaság a má­sik szövetkezettel és a vízügyi társulattal összefogva minden­képpen szeretne megvédeni. Ä vízügyi szervek határszem­léje szerint Bács-Kiskun megyé­ben számottevő belvíz január el­ső napjaiban már nem volt. Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igaz­gatóság bajai, kalocsai, kunszent­miklósi szakaszmérnöksége az ilyenkor szokásos előírások sze­rint látja el mindennapi mun­káját. Árvízvédelmi készültség­re a Duna Bács-Kiskun megyei szakaszán pillanatnyilag még nincsen szükség. Az időjárás ala­kulása a folyó vízgyűjtő területén ez ideig nem siettette az olva­dást. < K. A. • Készülnek a nyári gátak mögöttes területeinek védelmére. (Pásztor Zoltán felvétele) • Kecskeméten épül az árpádvárosi 24 tantermes általános iskola, melyben a terv szerint szeptember­ben már tanítanak majd. (Méhesi Éva felvétele) ELSŐDLEGES FELADAT A BŐVÍTÉS, KORSZERŰSÍTÉS Új iskolák az új évben Eltelt a téli szünidő, s hétfőn reggel ismét megszólaltak a tanításra hívó csengők az iskolákban. A diákok pihenten, frissen folytathatják tanulmányaikat, hajrázhatnak a febru­ár eleji, félévi bizonyítványosztás előtt. A tanév folytatása egybeesik az új év kezdetével, időszerű tehát a kérdés: mit hoz az 1982-es esztendő az iskolák számára? Milyen felada­tok hárulnak a pedagóguskollektívákra, az oktatásügyet irá­nyító szervekre a tantervi reformok végrehajtásával, az oktatásügy tárgyi és személyi feltételeinek a javításával kapcsolatban? Krajcsovicz Mihállyal, a me­gyei tanács művelődésügyi osz­tályvezetőjével beszélgettünk e mindig időszerű, fontos kérdések­ről. A többi között elmondta, hogy változatlanul elsődleges fel­adat az általános iskolák hálóza­tának a bővítése, korszerűsítése, mivel e tanévben kétezer-négy­százzal többen járnak a megye alsófokú oktatási intézményeibe. A zsúfoltságon — mely elsősor­ban a városokban okozott és okoz gondot — úgy enyhítettek, hogy átmenetileg csaknem száz tantermet rendeztek be az isko­lák egyéb rendeltetésű helyisé­geiben, illetve korábban más cél­ra használt, iskolákon kívüli épü­letekben. Ez az állapot természe­tesen nem maradhat végleges. Mindent meg kell tenni, azért, hogy a VI. ötéves tervben elő­irányzott háromszázhúsz új ál­talános iskolai tanterem megva­lósuljon. Ebből 1982-ben ötven- hetet kell átadni. Az idén jelen­tősen enyhül Kecskemét iskola­gondja. A megyeszékhelyen, az Árpádvárosban huszonnégy tan­termes új iskola épül, a Czollner téri intézményt tizenkét tante­remmel bővítik, s a Zója utcai iskolaépületben is számos új ok­tatási termet alakítanak ki. A többit a községekben, egyebek között Soltvadkerten, Kaskan- tyún, Tasson, Jakabszálláson épí­tik. Az osztályvezető hangsúlyoz­ta annak fontosságát, hogy az új tantermek legkésőbb augusz­tus végéig mindenütt elkészülje­nek. Mindennapos feladat, mon­dotta a továbbiakban, az ötna­pos tanítási hétre való áttérés megfelelő előkészítése, a kísér­letre kijelölt iskolák tapaszta­latainak az összegzése. Vala­mennyi iskola hamarosan meg­kapja a Művelődési Minisztéri­um ezzel kapcsolatos irányelve­it, s az új óraterveket is, melyek megkönnyítik majd a pedagógu­sok felkészülését. A folyamatos tennivalók közé tartozik továbbá a diákszociális- ellátás; elsősorban a napköziellá­tás, a gyermekétkeztetés lehető­ségeinek a bővítése, a tantestü­letek erősítése. Már most lépése­ket tettek annak érdekében, hogy a jövő tanévben tovább javulja­nak a személyi feltételek az is­kolákban. Folytatódik az új tan­tervek fokozatos bevezetése, a pedagógusok felkészítése tovább­képzési keretek között. Szeptem­bertől valamennyi általános is­kola negyedik osztályában beve­zetik majd az orosz nyelv taní­tását. Ennek az előkészítése ugyancsak folyamatban van. Ez­zel kapcsolatban az okozott né­mi gondot, hogy a tanyai kis iskolákban — ahol csak alsó tago­zatok működnek, s ahol nincse­nek szaktanárok — miként old­ják meg a nyelvoktatást. Ebben is segít- a magnetofonos, audio­vizuális program, melyet most dolgoznak ki. Krajcsovicz Mihály végül szólt a tanulók előmenetelét segítő ve­télkedőkről — a középiskolák, szakmunkásképzők tanulmányi versenyeiről, a „Ki tud többet a Szovjetunióról?” szellemi torná­ról, a tudományos-technikai út­törőszemléről —, melyeket az idén i» megrendeznek. Lezajlot­tak az iskolai szintű diákparla­mentek. Most a februárban sorra kerülő, megyei szintű összejöve­telekre készülnek a tanulók és a fiatal pedagógusok. R. M. Sportoló ifjúság Az iskolák környékén ma­napság egyre több sportmez­be, ilyenkor télen melegítőbe öltözött, jobb híján a járdákon futó fiatalt látni. Ez is egyik csalhatatlan jele az iskolai testnevelésben történt válto­zásoknak. A régóta, a felsza­badulás óta felismert és sűrűn hangoztatott elv — miszerint a sport megszerettetését fia­talok körében kell elkezdeni és a sport jövője az iskolák­ban dől el — gyakorlati meg­valósításához csak az elmúlt évtizedben láttak hozzá. Eb­ben az időszakban tisztázódott a vezetés, az irányítás kérdé­se is, azaz az iskolai testneve­lés gazdája a Művelődési Mi­nisztérium, míg a sporthiva­tal afféle szakmai tanácsadó, ellenőrző szerepet tölt be. A nagy fordulat az 1973— 74-es tanévben történt. Ekkor vezették be az általános és kö­zépfokú iskolákban a heti há­romszori testnevelési órát, s közben a tantervi reform ré­vén ezt a heti három órát megfelelő minőségi tartalom­mal is sikerült kitölteni, ame­lyet az Edzett Ifjúságért moz­galom próbatételei nagyon jól egészítenek ki. Az egyeteme­ken és főiskolákon a kérdés avatott szakembereinek véle­ménye szerint is volna javíta­nivaló, hiszen csak az első két évfolyamon kötelező a testne­velés. A jövő nemzedék egész­ségét, edzettségét, munkabírá­sát tekintve azonban minden­képpen az általános iskolák­ban és középfokú tanintéze­tekben folyó testnevelés a dön­tő, hiszen ha valaki tizenéve­sen megkedveli a sportot, a rendszeres mozgást, az később sem mond le róla. Arról nem is beszélve, hogy közel más­fél millió tizennyolc éven alu­li fiatal jár iskolába, ebből mintegy 1,2 millió még csak általánosba. Az említett heti három testnevelési óra beve­zetését sok vita előzte meg. Ellenzői azt állították, hogy a reformhoz sem a személyi, sem pedig a tárgyi feltételek nin­csenek biztosítva. Nos a je­lenlegi helyzet szerint az ál­talános iskolák testnevelőta- nár-ellátottsága mintegy het­venöt, a középfokú iskoláké pedig kilencvennégy százalé- lékos. Az általános iskolákban közéi hatszáz, a középfokú in­tézetekben alig száz testneve­lő szakos pedagógus hiányzik. A hiány azonban területi meg­oszlásban nem kiegyenlített, így vidéken, a kisebb telepü­léseken és az általános isko­lák alsó tagozataiban különö­sen jelentős a pedagógushi­ány. A tárgyi feltételek pedig a fokozatos javulás, a helyi erők összefogásával épített és átalakított termek, kultúrott- honok használata mellett sem biztosítottak. Az általános is­koláknak mintegy hatvan szá­zaléka rendelkezik tornate­remmel, míg a középfokú is­kolák ellátottsága is csak mintegy nyolcvanszázaléikos. Olyan eszményi helyzetet nem mindenütt élveznek a fiatalok, mint például Bonyhádon, ahol az 1-es számú általános isko­la megfelelő tornateremmel, sportudvarral rendelkezik, de a városi sportcsarnok is a szomszédban épült fel. így, ha a fiatalok be is szorulnak a szabadból, valamennyi órát megfelelő helyen, az iskolai tornateremben vagy a városi sportcsarnokban tarthatják meg. Ez a helyzet — ismétel­jük — eszményi, de szeren­csére már nem egyedülálló! Az iskolákban a heti három test- nevelési óra mellett mind rendszeresebbek a tanórán kí­vüli, délutáni sportfoglalko­zások. Ezek sikere, hatékony­sága jórészt a testnevelő ta­nárok önzetlenségén, lelkese­désén múlik. A fiatalok ugyan­is a más irányú elfoglaltság, leterhelés ellenére örömmel vesznek részt a foglalkozáso­kon — különösen, ha rend­szeresen megtartják, s vonzó programot, jó szórakozást nyújtanak számukra. Az. iskolai sport fellendülé­sének másik biztosítékát az úgynevezett sporttagozatos osztályok jelentik. Jelenleg már 185 általános iskola 1500 osztályában, a gimnáziumok­ban pedig 24 tanintézet 80 osz­tályában tartanak naponta testnevelési órát. A közel negyvenezer sportosztályos fia­tal egyben a magyar sport aranytartalékát is jelenti. Ezek a fiatalok ugyanis lé­nyegében napi két edzést vé­geznek. Egyet délelőtt az is­kolában, a másikat pedig dél­után a sportegyesület szakosz­tályaiban, fejlődésük jelentő­sen meggyorsul. Az iskolák és a sportegyesületek közötti egyre javuló együttműködést szerződések, megállapodások rögzítik. Egy-egy fővárosi, ki­emelt nagy egyesület létesít­ményeinek, székhelyének meg­felelően legalább féltucat is­kolát patronál, innen igyekszik biztosítani utánpótlását. Am a kapcsolatok még korántsem felhőtlenek. Különösen a fia­talok irányításában, a sport­ágválasztásban akadnak hiá­nyosságok. A felszabadulás után három évtizeddel végre így is meg­kezdődött az iskolai testneve­lés régen várt reformja. A megvalósítás nem ígér gyors, látványos eredményeket. Ma­napság azonban végre már nemcsak hirdetjük, hogy a magyar sport előrehaladásá­nak kulcskérdése az iskolai testnevelés, hanem az illetéke­sek és a helyi vezetők, valóban sokat is tesznek a fiatalok sportjáért, hiszen tudják a jö­vő bajnokai mellett az egész­séges nemzedék felneveléséről is gondoskodhat a reform vég­rehajtása ... V. D. t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom