Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
2 «I PETŐFI NÉPE « 1982. január 5. kedd események sorokban LONDON ________________________ A gazdaság lassú ütemű fellendülése várható az idén Nagy- Britanniában. A szakemberek az ipari termelés mintegy 4 százalékos növekedését jósolják. Véleményük szerint az inflációt sikerül 10 százalék alá csökkenteni. Egyöntetű ugyanakkor az a vélemény, hogy a munkanélküliség tovább növekszik, s egyes értékelések szerint az év végére elérheti a 3,25 milliót. BRÜSSZEL_______________________ A Közös Piac tíz tagállamának külügyminiszterei hétfőn délelőtt Brüsszelben megkezdték rendkívüli tanácskozásukat Ronald Reagan amerikai elnök szovjetellenes intézkedéseiről, s ezekkel kapcsolatban egységesen nyugati álláspont kidolgozásáról. A tanácskozáson Leo Tindemans belga külügyminiszter elnököl. BELGRAD _______________________ Z ágrábban hétfőn eltemették Miroslav Krlezát, korunk legjelentősebb horvát és jugoszláv íróját, akadémikust, a jugoszláv Lexikográfiai Intézet 'igazgatóját, a Jugoszláv Föderáció Tanácsának tagját. Temetésén Joszip Vidmar akadémikus, Cvijetinn Mijatovics, az államelnökség tagja, és Ja- kov Blazevic, a horvát köztársasági elnökség elnöke mondott gyászbeszédet. PRETORIA ______________________ N yolc ember gyújtogatás áldozata lett vasárnap Dél-Afrikában, a Pretoria melletti Bapongban. Ismeretlen tettesek rázárták két színesbőrű felnőttre és nyolc gyermekükre bádogbarakkjukat, aztán fölgyújtották a viskót. A tűzvészből csak két kisgyermek menekült meg. A bestiális merénylet indítékai ismeretlenek. MAPUTO ________________________ M ozambik mezőgazdasága sikeres évet zárt 1981-ben. A tervezési minisztérium előzetes adatai szerint a mezőgazdasági termelés 12 százalékos, az állattenyésztés 10 százalékos, az erdő- gazdálkodás 23 százalékos növekedést mutatott. Mario Machungo tervezési miniszter közlése szerint Mozambik gazdasági növekedési üteme 1981- ben gyorsabb volt, mint a függetlenség, 1976 óta eltelt első öt év alatt. LENGYELORSZÁG Új év a munka jegyében Lengyelországban a helyzet további normalizálódásának jegyében kezdődött az új év első teljes munkanapja. Hétfőn Varsóban zavartalanul működött valamennyi üzem, hivatal és a tömegközlekedés. A közlekedési gondok enyhítésére jelenleg kihasználatlan turistabuszokat állítottak forgalomba, amelyek a város külső kerületeiben lakók rendszeres munkába szállításában segítenek. Nem volt fennakadás az áram-, a víz- és a gázszolgáltatásban sem. Ugyancsak hétfőn, háromheti szünet után, megkezdődött a tanítás az általános és a középiskolákban. Az egyetemeken, mint ismeretes, a tervek szerint január 8-án kezdődik meg az oktatás a hallgatók egy része, főként a végzősök számára. Az általános és középiskolákban az érvényes tanterv szerint folyik majd a tanítás. Mint a PAP hírügynökség beszámolt róla, a lengyel néphadsereg katonái továbbra is az élet minden területén segítik a lakosság ellátását. Ugyancsak a PAP jelentette, hogy a hadsereg megtakarítás révén bizonyos meny- nyiségű üzemanyagot és motorolajat bocsátott saját készleteiből a népgazdaság, főként az élelmiszer-szállítás rendelkezésére. Mindenütt, ahol szükség van rá, katonai mentőautók is részt vesznek a betegszállításban, és katonaorvosok működnek az olyan falvakban, ahol egyébként nincs helyi orvosi ellátás. A Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsának eddigi tevékenysége felveti a kérdést: milyen intézkedések történtek Lengyelországban annak érdekében, hogy az olyan alapvető értékek, mint a törvény, a rend és a munka egyre inkább életünk tartós elemeivé váljanak — teszi fel a kérdést a Trybuna Ludu hétfői számában megjelent cikk. December 13-án az volt a leglényegesebb, hogy elhárítsuk a konfrontációt, amely nemzeti tragédiához vezetett volna. Lehetetlenné vált volna bármilyen konstruktív program megvalósítása olyan politikai erők tevékenysége közepette, amelyek a szocialista állam szétzúzását tűzték ki célul. A körülmények tehát úgy alakultak, hogy a legfontosabb feladat a rend biztosítása lett — írja a varsói lap, majd így folytatja: csak a rend körülményei között lehet a gazdasági és a társadalmi kérdések megoldására összpontosítani. A varsói lap a továbbiakban emlékeztet arra, hogy december A ROMÁN GAZDASÁG (I.) Beruházásra: egybillió lej Nicolae Balcescu, az 1848-as havasalföldi román forradalom vezéregyénisége ekként ír: „A Kárpátok hegyeinek legmagasabb csúcsai közt büszke, és az Isten teremtette összes földi tájak között a legáldottabb ország terül el----Bármerre tekintünk, elrag adó kép gyönyörködteti a szemet: meredek sziklák, óriási hegységek, amelyek csúcsai a felhőket simogatják, sötétlő erdők, zöldellő rétek, illatos mezők, hűvös hegyek ... E hegyek gyomjában rejtőznek kincsei: a só, vas, ezüst, réz, ólom, higany, cink, an- timon, arzén, kobalt, tellur, és végül mindnyájuk között a legdrágább fém: az arany. Ezt látod csillogni még az út sarában is'’. A Balcescu által emlegetett gazdagság — amelyet ma már nem annyira a hegyek, mezők láttán, hanem inkább a statisztikai kiadványokat lapozgatva érzékelhetünk — sorolta Romániát az őt megillető helyre: az ipari - agrárországok sorába. Éz az ország jó néhány ásvány kiaknázásában, jó néhány termék előállításában a világ élmezőnyébe küzdötte föl magát. A fóildgáz, a barnaszén és lignit kitermelésében, a napraforgó, a kender, a len, a kukorica és a szőlő termesztésében az első tíz ország között van, kősóbányászata, nyersvas- és acéltermelése, burgonya- és cukorrépatermesztése, továbbá sertés- és lóállománya a világ első' húsz országa közé emeli. A múlt örökségének, az elmaradottságnak a felszámolását gyors ütemű iparfejlesztéssel, korszerű külföldi berendezések vásárlásával kívánják megoldani. Az iparfejlesztést leginkább a beruházásokon keresztül követhetjük nyomon: az 1980-as évvel záruló tervidőszakban egybillió lejt költöttek új egységek építésére. Egymilliónál is több új munkahely létesült, jórészt az iparban, öt év alatt 20—80 százalékkal növelték az ipari termelést. Különösen a nehézipar, az építőanyag-ipar és a kohászat fejlődött: évente 13 százalékkal nőtt az építőanyagok termelése, a gépgyártás, és a fémfeldolgozás, 9—10 százalékkal termeltek többet a könnyűiparban, a vegyiparban és a vaskohászatban. Összességében eredményesen zárták az ötéves tervet, de az olajválság, s a világgazdaság pangása felszínre hozta a román iparban is jelentkező gondokat. Ezek legfontosabbika, hogy a hatalmas költségekkel létrehozott ipari beruházások termelése — sok esetben — import nyersanyagra épül. A kohászat az olajfinomítás, a textilipar felé- ben-harmadában importot igényel. A behozott termékeknek több mint fele üzemanyag, nyersanyag és fém. Tavaly 177 milliárd lejt tett ki az import, (kétszerese az öt évvel ezelőttinek) ' ugyanakkor az exportból származó bevétel csak 162 és fél milliárd lej volt. Nem Románia az egyetlen ország, amely mostanában deficittel zárja kereskedelmi mérlegét, s amely ezért külföldi Ikölcsönökhöz folyamodik. De a kölcsönök, s méginkább a kamatok visszafizetése 'csak jó minőségű, exportképes ipari termékek előállítása, vagy nagy mennyiségű élelmiszer exportálása révén lehetséges. Romániának egyikből sincs túlságosan sok. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben Románia nem fékezi az ütemet. Ellenkezőleg: a tervek továbbra is példátlanul merész fejlesztést tűznek ki célul. Az 1080-ashoz viszonyított 1985-ös előirányzat például a nemzeti jövedelem 40 százalékos, az ipari termelés 55—60 százalékos, a külkereskedelem 50—55 százalékos növelését szabja meg. A beruházásokat — öt év alatt — az előző ötéves tervéhez viszonyítva 30— 35 százalékkal tervezik növelni. S miközben Románia fejleszt, beruház, a világpiacon • továbbra is a regresszió uralkodik. Nehezebb a termékek értékesítése, különösen, ha — mint az Előre, a 31-én a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa — arra törekedve, hogy meghatározza a hetvenes évek válságának kialakulásáért vétkes személyek felelősségét — javasolta a szejmnek, hogy hozzon létre állami bíróságot. A szükségállapot bevezetését elrendelő december 12-i dekrétum előirányozza a különleges büntetőjogi felelősségrevonást az állam és az állampolgárok ellen végrehajtott bűncselekményekért. A szükségállapotból fakadó rendelkezések érvényesek a Lengyelország politikai és gazdasági érdekei ellen elkövetett bűncselekményekre, valamint az olyan bűntettekre, mint a társadalmi tulajdonnak okozott, 100 ezer zlotynál nagyobb kár, a statisztikai adatok meghamisítása és a spekuláció. Gyorsított eljárást vezettek be a garázda, a spekuláns és a kalandor elemek ügyében. A szükségállapotot elrendelő dekrétummal párhuzamosán rendeletet hoztak arról is, hogy kegyelemben részesítik néhány, politikai okból — még december 13-a előtt elkövetett — bűncselekmény elkövetőjét. Mindezek az intézkedések a dolgozók érdekeit szolgálják, és tényekkel bizonyítják: a katonai tanács kész arra, hogy megállítsa a válságot, csökkentse az emberek mindennapi gondjait. Bronislaw Geremeknek, a „Szolidaritás” vezető tanácsadójának soha semmi köze nem volt a munkásosztályhoz — állapítja meg a Zolnierz Wolnosci, a lengyel néphadsereg lapja legutóbbi számában. Dr. Bronislaw Geremek úgy került vezető posztra a szervezetben, hogy Jacek Kuron, annak tényleges vezetője, a KOR-féle vonal képviselője bizonyos okok miatt nem tölthette be a tanácsadói csoport vezetőjének posztját, ezért a , tisztség birtokosa Geremek (Kuron közeli barátja) lett, aki a Lengyel Tudományos Akadémia középkori történelem és kultúra tanszékének vezetője volt. Párizsi tanulmányútja során Geremek — különböző ismeretségeinek hatására — mind többet foglalkozott azzal a politikával, amely teljesen ellentétes korábbi lengyelországi politikai tevékenységével. 1977-ben Geremek újabb külföldi tanulmányutat tett, ez alkalommal az Egyesült Államokban. Két év elteltével új ismeretekkel tért vissza — tegyük mindjárt hozzá: nem tudományos ismeretekről van szó! — és teljes lendülettel bekapcsolódott a KOR tevékenységébe, szocialista- és lengyelellenes aknamunkába kezdett, erre. még saját lakását is rendelkezésre bocsátotta. 1980. augusztusában Geremek sietve belépett a „Szolidaritás” vezetői testületét képező tanácsadói csoportba. Teljes odaadással dolgozott e politikai maffia győzelemre juttatásáért, amely egyre erősebb pozíciókat foglalt el a szakszervezetben, végül teljesen kisajátította azt. A „Szolidaritás” kongresszusán Geremek a szakértői gárda szószólójaként lépett fel. Geremek — Walesával együtt — még á kongresszus előtt bejelentette: „a kongresszus alapvető feladatának azt tartom, hogy bebizonyítsuk: van programunk az ország számára, képesek vagyunk az ország megmentésére”. Arról, hogy Geremek és a vele egy platformon levők szerint hogyan kellett volna Lengyelországot megmenteni, a „Szolidaritás” dokumentuma mindent elmond: komolytalan elméletek összevisz- szasága, helyenként utópista és kalandor elképzelésekkel tűzdelve. A program egy szóval sem említette a munkások érdekeinek képviseletét a szakszervezetben. Ehelyett a Geremek—Kuron terv annak a politikai harcnak konkrét stratégiája volt, amely céljául a lengyel állam megsem- rpisítését, a párt és valamennyi szocializmust igenlő erő szerepének visszaszorítását, a kapitalizmus visszaállítását tűzte ki — írja a Zolnierz Wolnosci. A Lengyel Egyesült Munkás- ■ pártnak most, fél évvel a IX. kongresszus után fel kell újítania az egységéért folytatott harcot, mégpedig a történelmileg egyetlen lehetséges alapon, a IX. kongresszus határozatainak alapján. Fonák helyzet, hogy a lakosság széles rétegei jelenleg nem értik meg: végső soron az ország jövője attól függ, hogy a párt miként tartja magát e kongresszus határozataihoz — írja a Trybuna Ludu hétfői számában. Ebben az összefüggésben kell vizsgálni azt is, mi is történjék a „Szolidaritás”-sal — hangsúlyozza a cikk szerzője. A szervezet jövője kizárólag üzemi aktivistáitól függ. Ha ők megértik, hogy tevékenységükre a dolgozók millióinak szüksége van, ha meg-, értik, hogy a megreformált gazdaság fontos szakszervezeti intézkedéseket is lehetővé tesz, és ha megértik, hogy a szocializmusban a szocializmusért, nem pedig ellene kell harcolni, akkor a „Szolidaritás” sorsa aligha válik el a jövőben Lengyelország sorsától. MOSZKVAI VÉLEMÉNY Fegyverkezés és munkanélküliség • Az ötödik ötéves terv időszakában egybillió lejt költöttek új berendezések építésére. NYUGATON a fegyverkezési verseny igazolására gyakran emlegetik, hogy jelentős munkaerőt foglalkoztatnak katonai területen. Az ENSZ felmérései szerint a hadiiparban világszerte valóban hatvanmillió ember dolgozik, mégpedig épp a dolgozók legmagasabb szakképzettségű rétege. A kutatások azonban azt is bizonyítják, hogy a katonai kiadások növekedésé kevesebb munkaalkalmat teremt, mint az ipar békés ágazatainak fejlődése. Amerikai értékelés szerint 1970—74- ben a katonai célokra fordított egymilliárd dollár 45 ezer munkahelyet eredményezett az iparban, illetve 58 ezer munkahelyet az állami intézményeknél, míg ugyanilyen összeg ráfordításának eredményeképpen a békés célú iparágakban 59 ezer, illetve 88 ezer munkahely jött létre. Ily módon a katonai kiadásokra fordított minden egymilliárd dollár 14 ezer ipari, vagy 30 ezer köz- igazgatási munkahely kiesését jelenti. A jelenség oka az, hogy a katonai célú termeléshez lényegesen magasabb összegű beruházásokra van szükség, mint a polgári szükségleteket - kielégítő iparban. AMERIKAI szakvélemények szerint az USA lakosságának hatvan százaléka olyan államokban él, amelyekben a katonai kiadások növekedése miatt munkahelyek százezrei szűnnek meg. Ilyen állam például New York, Illinois, Michigan, Ohio és Pennsylvania. A katonai kiadások növekedése számos más iparágban akadályozza az új munkahelyek létesítését, különösen az olyanokban, mint az építőipar, a szolgáltatás stb. A szakemberek számításai szerint a hadikiadások csökkenése, a felszabaduló munkaerő békés célú iparágakban történő felhasználása növelné a foglalkoztatottságot. Amerikai értékelések szerint például a katonai kiadások 30 milliárdos csökkentésével 718 ezer munkahelyet lehetne létesíteni. A HADIIPARBAN foglalkoztatott szakemberek jelentős részét minden különösebb nehézség nélkül foglalkoztatni lehetne a békés célú iparágakban. Az USA egyik rakétaipart vállalatánál végzett felmérés azt bizonyítja, hogy a vállalat 127 szakmájából 121-et — némi átképzés után — használhatnának békés célú termelésre. A tudományos-műszaki szakemberek jelentős részét alkalmazzák a hadiiparban. Az ENSZ adatai szerint a világon több mint '400 ezren foglalkoznak katonai kutatásokkal, ami a világ tudományos munkatársainak és mérnökeinek 25 százalékát jelenti. A hetvenes évek elején a katonai iparban minden ezer munkásra 74 tudományos kutató jutott, míg a polgári iparban mindössze'10. Mint látjuk, a tudományos kutatómunkát sokkal jobban militarizálták, mint a gazdaság egészét. Felmerül tehát a foglalkoztatottság problémája azoknál a tudásoknál, mérnököknél és technikusoknál, akik jelenleg a katonai iparban dolgoznak. A becslések szerint a leszerelés jelentősen növelné ezeknek a szakembereknek a foglalkoztatottságát, mivel a tudomány és technika eredményeit a jelenleginél jóval szélesebb körben használná fel a békés célú ipar. A tudományos dolgozók képiességeiket kifejthetnék korunk olyan fontos problémáinak megoldásában, mint a környezetszennyezés, az óceánok meghódítása, az energetikai, nyersanyag-, szállítási és élelmezési kérdések, a fertőző betegségek elleni küzdelem stb. MINDEZEKBŐL tehát az is kiderül, hogy nem igaz az az állítás, mely szerint a hadiipar biztosítja a foglalkoztatottságot. Ellenkezőleg: a fegyverkezési verseny azoknak az anyagi eszközöknek az értelmetlen elpazarlá- sát jelenti, amelyre az emberiségnek oly nagy. szüksége lenne számos szociális kérdés, így például a foglalkoztatottság problémájának megoldásához is. (APN) Letartóztatták a megbuktatott ghanai elnököt Hétfőn letartóztatták Hilla Li- mannt, a szilveszter napján puccsal megbuktatott ghanai elnököt — jelentette be az accrai rádió. A rádió jelentése szerint Li- mannt Kofori Duában (Accrától északra) fogták el, amint három testőrével együtt gépkocsin megpróbálta elhagyni az országot. A volt államfőt a fővárosba szállították és — Elefántcsontpartra érkezett hírek szerint — házi őrizetbe vették. A Jerry Rawlings repülőszázados vezette Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanács korábban felszólította a megbuktatott kormány tisztségviselőit, hogy saját biztonságuk érdekében azonnal je- léntkezzenek valamelyik rendőrőrsön vagy laktanyában. Ghana katonai vezetői megszilárdították az ország feletti hatalmukat, és a lakosság jelentős hányadának támogatását élvezik — derül ki az Accrából érkezett jelentésekből. A fővárosban nyugodt a helyzet, a fosztogatások, a hadseregen belüli kisebb nézeteltérések megszűntek. Az accrai rádió jelentése szerint eddig a régi kormány 27 tisztség- viselője — köztük négy miniszter — tett eleget az új vezetés felszólításának, hogy a hivatalnokok — saját biztonságuk érdekében — azonnal jelentkezzenek valamelyik rendőrőrsön vagy laktanyában. Az Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanács feltehetően azért tette közzé a felhívást,' mert tartani lehetett attól, hogy lakosságnak .a katasztrofális ellátási helyzet miatt feldühödött legszegényebb rétege bosszút állt az eddigi vezetőkön. Az Ideiglenes Nemzeti Védelmi Tanács összetételéről egyelőre semmit sem tudni. Az ország határait változatlanul zárva tartják, szünetel a nemzetközi légiforgalom, és akadoznak a távközlési kapcsolatok a külfölddel. Megalakult az új egyiptomi kormány magyar nyelvű román lap írja —: „az éves terv időarányos teljesítésében lemaradások vannak a széntermelés, a hengerelt áruk, bizonyos vegyianyagok, villany- motorok és technikai berendezések gyártása terén. Sok termelőegység még mindig magas anyagráfordítással állítja elő termékeit, és sok a tennivaló a minőség, a versenyképesség javítása terén is”. A ■ román gazdaságnak tehát nemcsak a világgazdaságban jelentkező tendenciákkal, hanem az önnön termelésében jelentkező hibákkal is meg kell küzdenie. Jakab Klára (Következik: A kohászat gondjci.) Hoszni Mubarak egyiptomi elnök vasárnap este elfogadta Fuad Mohieddin újonnan kinevezett miniszterelnöknek az új kormány összetételére vonatkozó javaslatát ,és ezzel megalakult az új kabinet. A 33 tagú kormánynak 12 új tagja van. Nincs változás a kül- ügy- és a hadügyminisztert poszton. A belügyi tárca élére Hasszán Abu Basa tábornok, az állambiztonsági szolgálat eddigi vezetője került. A kormány átalakítását Mubarak elnök mindenekelőtt a gazdasági problémák megoldására határozta el. Így a kabinet új tagjai gazdasági szakemberek közül kerültek ki. A beruházási és nemzetközi együttműködési tárca irányításával Mohammed Abdel Fattah Ibrahimot, a központi bank igazgatóját bízták meg és egyúttal ő lett a gazdasági és pénzügyekért felelős miniszterelnök-helyettes is. Abdel Rázzák Abdel-Meguidot, aki mostanáig a gazdasági ügyeket irányító miniszterelnök-helyettes volt, mefigyelők szerint azért távolították el a kormányból, mert eltökélten kiállt a Mubarak elnök által több ízben bírált „nyitott kapuk” gazdaságpolitikája mellett. A gazdasági, a pénzügyi, az ipari és a tervezési minisztériumok élére egyetemi tanárokat neveztek ki, közülük hárman először kerültek be a kormányba. Mubarak jelenlétében hétfőn letette a hivatali esküt Fuad Mohieddin új kormánya. Az eskütétel után az államfő fogadta a minisztereket. Ugyanaznap Mubarak találkozott Charles Percyvel, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnökével. A tanácskozás részleteit nem hozták nyilvánosságra. Percy közel-keleti útjának előző állomása Amman volt, ahol a térséget érintő fontosabb kérdéseket vitatta meg vendéglátóival. A Szadat gyilkosai ellen indított per védőügyvédjei hétfőn úgy döntötték, hogy ismét ellátják a vádlottak védelmét. Mint már beszámoltunk róla, az ügyvédek december 29-én kivonultak a tárgyalásról, tiltakozásul a per vezetésének módja ellen. A tárgyalást kedden folytatják.
