Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
1982. január 23. • PETŐFI NÉPE • 3 BÁCS-KISKUN A NÉPSZÁMLÁLÁS TÜKRÉBEN (ül.) A lakosság összetétele A népesség osztály- és rétegtagozódása a tapasztalatok szerint az utóbbi tíz évben már kisebb mértékben változott, mint korábban. Lényegesen lassabban nőtt a munkásosztályhoz és csökkent a szövetkezeti parasztsághoz tartozók aránya. Az 1980. évi népszámláláskor Bács-Kiákun megye lakóinak megközelítően fele a munkásosztályhoz, 29 százaléka a szövetkezeti parasztsághoz tartozott, és 18 százalék körüli volt a nem fizikai (szellemi) foglalkozásúak részaránya. Az összetétel a terület jellegéből, termelési sajátosságából adódóan a városokban és a községekben eltérő volt. Kiskőrös és Kiskunhalas t Nemcsak településtípusonként, hanem az egyes városok között is számottevő a társadalmi osztályok, rétegek arányeltolódása. A kiskunhalasi 61 százalékot meghaladó munikásaránnyal szemben a kiskőrösieknek csupán 44 százaléka tartozott a munkásosztályhoz. Ugyanitt viszont az átlagosnál jóval több (a népesség közel egytharmada) a szövetkezeti paraszt. Hasonlóképpen igen magas (21 százalék feletti) ennek az osztálynak a részaránya Kiskunfélegyházán. A népességen belül az aktív keresők megoszlása többé-kevés- bé megközelíti az össznépességre jellemző tagozódást. Az inaktív keresőkre nem mondható el ugyanez. Figyelemreméltó, hogy a gyermekgondozási segélyen levők 56 százaléka munkás, mindössze 12 százaléka szövetkezeti paraszt és közel egyharmada a nem fizikai (szellemi) foglalkozású. Ez utóbbiak legnagyobb hányadát — a szellemi foglalkozású gyesen levők 53 százalékát — számviteli, ügyviteli dolgozók képezik. További egynegyedük egészségügyi és kulturális területről ment gyermekgondozási szabadságra, míg a műszaki, illetve irányító-vezető beosztásúak részaránya minimális volt. Az aktív keresők osztály • és rétegek szerinti megoszlása nemenként jelentősen eltérő. A férfiaknak nagyobb hányada munkás és szövetkezeti paraszt, miint a nőké. Ezzel szemben a szellemi foglalkozásúak között — a műszaki pályák kivételével — a nők képviselik a magasabb részarányt. A nők vannak többen A megye népességének gazdasági aktivitás szerinti összetétele társadalmi osztályonként, rétegenként változó. Az átlagosnál 10 százalékkal nagyobb az aktív keresők aránya a szellemi foglalkozásúak körében, ugyanakkor itt a legalacsonyabb az inaktív keresőik és az eltartottak részaránya. Ez egyúttal azt jelenti, hogy (A népesség osztály- és réteg- besorolása az aktív és inSktlv keresők esetében a Jelenlegi, iUetve az utolsó foglalkozásuk alapján történt; az eltartottak pedig az eltartóval azonos társadalmi osztályba ég rétegbe tartoznak.) a nem fizikai réteg „terhelése” a legkisebb, hiszen az átlagos 112- vel szemben csupán 74 inaktív és eltartott jut minden száz aktív keresőre. Ez utóbbi azonban nem az alacsony gyermekszámiból adódik, hanem ábból, hogy kevés az egyéb eltartott (háztartásbeli), illetve a 14 évesnél idősebb gyermek. Erre utal ennek a rétegnek az átlagosnál „fiatalabb” korösz- szetétele is (például a 20—39 évesek közel 42 százalékos hányada, akiknek nyilvánvalóan kevesebb a közép-, vagy felsőfokú tanulmányokat folytató eltartott gyermeke). A szövetkezeti parasztságnál a — számában és arányában egyaránt — legnagyobb, közel 48 ezer fős inaktív kereső létszám azzal függ össze, hogy a nyugdíj- korhatár 1976 és 1980 közötti fokozatos egységesítésével az elmúlt években a mezőgazdasági szövetkezetekből nyugdíjba vonultak száma ugrásszerűen emelkedett. A megye lakónépességének egészére néhány százalékos nőtöbblet jellemző. A nemenkénti megoszlás osztályonként, rétegenként kisebb-nagyobb eltérést mutat. A munkás- és kisáruterimelő férfiak száma némileg meghaladja a nőkét, a szövetkezeti parasztok és főiképpen a szellemi foglalkozásúak között viszont számottevő a nőtöbblet. A megye 100 ezernél több szellemi dolgozójának 60 százaléka nő. A vezető, irányító munkakörökben azonban — valamennyi társadalmi osztályban — egyértelműen, nagy különbségekkel a férfiak vannak többségben. Fiatalok és idősek Jelentősen eltér a megyei átlagtól az egyes osztályokon belüli korösszetétel is. Az •átlagosnál lényegesen „fiatalabbak” a szellemi foglalkozásúakhoz és a munkásosztályhoz tartozók; a szövetkezeti parasztságra ennek ellenkezője mondható. A népességpo- llrtikai határozatok érvényesülése, a születések számának átmeneti emelkedése leginkább a munkásoknál érezhető. Ebben az osztályban legmagasabb a 0—14 éves gyermekek aránya, s ugyancsak jelzi az a — korábban már részletezett — sajátosság, hogy a gyermekgondozási segélyen levők legnagyobb hányada is ebből az osztályból kerül ki. A szövetkezeti parasztság elöregedésének gyökerei pedig a tíz-húsz évvel ezelőtti gazdasági átalakuláshoz nyúlnak vissza, amikor a fiatalok — s velük együtt utódaik — tömegesen hagyták el a mezőgazdaságot (és gyakran a megyét is). Az 1980. évi népszámláláskor a 165,4 ezer fős szövetkezeti parasztság 30 százaléka hatvan éven felüli volt. Társadalmi-gazdasági szempontból igen lényeges, hogyan alakul a népességen belül az aktív keresők karösszetétele. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a megyében összességében, s ezen belül mindegyik osztályban a 30—49 éves férfiak, valamint a 40—45 éves nők alkotják az aktív keresők legnagyobb hányadát. Kivételt képeznek a nem fizikai (szellemi) foglalkozású nők, ahol a 20—29 évesek vannak legnagyobb arányban (érettségi utáni ügyintézők, ügyviteli, vagy szakalkalmazottak, r'üya kezdő diplomások). A munkaerő-gazdálkodásnál nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyes korcsoportok volumenét, egymáshoz viszonyított arányát. A többséget alkotó középkorúak mellett ugyanis jelentős, hányadot képviselnek a nyug-, díjkorosztályhoz közeledők, illetve a korhatáron túl továbbdóLgo- zók. Ez utóbbiak (férfiak és nők egyaránt) a kisárutermelők, kiskereskedők, továbbá a szövetkezeti parasztok körében vannak legnagyobb számiban. A munkás és paraszti termelésirányítók között kevés a nyugdíjas korú férfi vagy nő; a szellemi foglalkozású vezetőknél azonban eléggé gyakori a továbbdolgozás. Beosztás, képzettség Az aktív keresők iskolázottsági színvonala — a végzett munka jellegével összefüggésben — társadalmi osztályonként, rétegenként, s ezen túlmenően nemenként is erősen differenciálódik. A kisárutermelők és a szövetkezeti parasztok között vannak legnagyobb számiban, akik az általános iskola 8 osztályát sem végezték el. A szakmunkás-képesítéssel rendelkezők aránya a munkásosztálynál a legmagasabb (főleg a férfiaknál). A szellemi foglalkozású férfiak 42 százaléka közép-, 36 százaléka felsőfokú végzettségű; a nőknél 52, illetve 16 százalék ugyanez az arány. (Részben ez is befolyásolja a vezető, irányító munkakörökben a nők alacsonyabb számát.) A termelésirányítók iskolai végzettsége (férfiaknál és nőknél egyaránt) lényegesen jobb az átlagnál valamennyi társadalmi osztályban. A munkás és paras?- ti vezetőkre többnyire a középiskolai végzettség jellemző, és viszonylag kevés (5—10 százalék közötti) az egyetemet, főiskolát végzettek aránya. A szellemi dolgozó férfi vezetők 40 százaléka, a nőknek 21 százaléka diplomás; emellett azonban van néhány száz szellemi foglalkozású vezető, aki az általános iskola 8 osztályát sem végezte el. Ágó Erzsébet a KSH tájékoztatási osztályvezető-helyettese (Folytatjuk.) Téli sportruházati kínálat A téli sportokat, a havas kirándulásokat sokan kedvelik. Ám nem mindenki tartja megfizethe- tőnek a márkás, de drága sport- felszereléseket. Pedig hidegben, szélben, hóban a célnak megfelelő, könnyű és meleg öltözékre van szükség. A TRIÁL sportruházati osztályán kértünk tájékoztatást azokról a sportruházati cikkekről, melyek a szakboltokban, vagy a Szivárvány-üzlethálózatban jelenleg is kaphatók, mégpedig elfogadható áron. Csehszlovákiából érkeztek azok a férfi- és gyermeksínadrágok, melyek 635, illetve, 375 forintért kaphatók. Az idei tél legnagyobb slágere az úgynevezett Liviano víztaszító anyagból készült, többféle színben kapható meleg és könnyű kamaszdzseki. Ára 1250 forint. Kamasz méretű síruhákat ajánlanak az ifjabb korosztálynak, valamint a karcsúbb hölgyeknek 1700 forintért. Reprezentatívabb kivitelben készült az NSZK-ból származó női síruha. Ára is igazodik a külszínhez, jóval drágább, mint hakai „testvére”: 2300 forintba kerül. Rendkívül olcsó viszont — olcsóbb, mint a hazai — a pakisztáni bőr síkesztyű: 400 forintért árulják, 55 forintos egységáron kínálják a különböző színekben és méretekben készült sísapkákat; 570 forintért a férfi sípulóvereket. Késedelmes szállítás miatt viszonylag nagy mennyiségben van raktáron a hazai bőrből készült férfi sícipőkből: 900 forint az áruk. Ugyanezt a minőségű sícipőt 37-es méretig 700 forintért kínálják. Kapható lengyel műanyag sícipő is, nem túl olcsón, 1950 forintba kerül. Férfiméretekben 2250 forint az ára. A téli túrákat kedvelőknek ajánljuk a bélelt bőr túracipőket 785 forintért. A napokban várnak nagyobb tételt a csehszlovák Chopok elnevezésű gyermek-sícipőkből és hótaposó csizmácskákból 27-től 34-es méretig. Áruk viszonylag olcsó lesz, a legnagyobb méret sem kerül többe 260 forintnál. A felsorolt áruk a TRIÁL idényboltjában is kaphatók az V. kerület, Alpári Gyula utca 11. szám alatt. (MTI) .IK.IÜIWÍIv A DUNÁN Pásztor Zoltán felvételei ■atsxORö " «558» f NAPKÖZBEN Ülésezünk, tehát vagyunk? Orvosi tanácsok Ilyenkor télen barátaink, ismerőseink gyakran fáradtságról, kimerültségről panaszkodnak. A panaszok döntő többsége áltálában inkább ideges természetű, mint valódi betegségpanasz. Mi lehet ennek az oka? — kérdeztük az Országos Egészségnevelési Intézetben. — Közérzetünket döntően befolyásolja az életmód. Sokan azért szenvednek krónikus betegségekben, mert mindennap idegeskednek, mérgelődnek. Számukra megszívlelendő: az idegfeszültség feloldására semmiképp sem a dohányzáshoz vagy az alkoholhoz meneküljenek, inkább keressék meg a megfelelő kikapcsolódási lehetőséget. Egyes vezető beosztásúak ott követik el a hibát, hogy — a feszültséget csökkenteni akarván — minden percüket lefoglalják. Sokkal jobb gyógymód: sportolással ki- kapcsolódással regenerálni a szervezetet. A modern nagyvárosi ártalmak — az ülőmunkával együtt járó tespédtség, a szennyezett levegő, a zajártalmak — az idegrendszert károsítják, terhelik. Ez is csak aktív pihenéssel ellensúlyozható. Az úgynevezett egészséges fáradtság kiadós alvással könnyen kipihenhető. Azon a bizonyos kellemetlen fáradtságon, amely határos az idegkimerültséggel — az alvás már nem segít. Itt kell hasznosítani az aktív pihenés, a levezető elfoglaltság kedvező hatását. Ilyen állapotra nem gyógyszer a cigaretta és a kávé. Inkább ellentétes hatást vált ki mindkettő: fokozza a feszültséget. (MTI) Jó érzéssel vettem kézbe a napokban az egyik kecskeméti munkahely idei, első félévi kulturális munkatervét. A hatoldalas, rit- kángépelt dokumentum meglehetősen fura címe ugyan kissé meghökkentett, ám lássuk a medvét, mondtam magamban. Ezt a szöveget olvastam az első lapon: „Bács megyei Állami Építőipari Vállalat SZB Kultúr-, Ágit. Prop. Munkabizottsága 1982. I. félévi feladatterve és ülésrendje”. No nem baj a kacifántos elnevezésért — gondoltam —, nézzük a tervet közelebbről. Bevallom sietve, hogy nem derített jókedvre az olvasás. Az első, ami a szemembe tűnt, hogy nagyotmondó, látványos, sőt egyenesen bombasztikus fogalmazású célkitűzésékről van szó. Nem kevesebbet ígér a nagyvonalúan összeállított tervezet, mint a szocialista embertípus kialakítását, a tagság gondolkozásának megváltoztatását, a párt politikájának végrehajtását, a dolgozók önművelésének szervezését, az emberek tudati, politikai nevelését stb. Amikor ezeket és a hasonlókat olvastam, arra gondoltam, hogy lám, mindez akár egy párt- kongresszus célkitűzése is lehetne. Mindenesetre a sókat ígérő vállalás alapján bőségesen gazdag, konkrét programot, választékos terveket reméltem. Nem azt kaptam; erre könnyű volt rájönni, összeszámoltam: a félév alatt huszonnégy alkalommal ülésezik majd a fentebb említett bizottság. Hat hónap alatt huszonnégyszer, megismétlem; mert ez számomra elrettentő. Hát nem volt igaza legutóbb a televízióban A Hét műsorának, hogy bizottságosdit játszogatunk sokfelé? Hogy ülésezünk, ülésezünk, ha kell, ha nem? Ám jó, hagyjuk ezt, mivel ez elsősorban mégiscsak az ő dolguk. Bár ... Inkább arra legyünk kíváncsiak, hogy a sok-sok ülésezés milyen és mennyi munkát takar? Bizony-bizony keveset. A konkrétan megfogalmazott események, rendezvények száma csupán négy-ötre tehető. A többi csupa általánosság. Néhány példa erre: brigádakadémia havonta. Kiknek, miről, kik által? Író— olvasó találkozó. Kivel, kikkel? Havonta TIT-előadás. Jó-jó, de kérdezem: miről szólnak majd ezek, és kik lesznek az előadók? Külpolitikai fórum. Ki vezeti, ki válaszol a kérdésekre? Folytathatnám még. Ám inkább megemlítek egy-kétr dolgot azok közül, ami még nem tetszik. Nem tudok mit kezdeni némely szóval, kifejezéssel. Mi az, hogy „diavetélkedő?” Hogy kell azt érteni, hogy „művészeti kiállítás"? Mi az, hogy „klubrendezvény”? Csupa ne mértem-dolog. Csupa olyasmi, ami külön-külön és együttvéve kimeríti a sablonosság fogalmát. Legvégül ósak annyit még: bizony-bizony ez túlságosan is hevenyészett, eléggé át nem gondolt, a korszerű művelődési-közművelődési követelményeknek nem megfelelő program, tervezet. Pedig a bevezetőben milyen szépen hangzik a sokat ígérő beharangozás: „Bizottságunk munkájában összetetten jelentkezik az irodalom, a művészet és a sport széles körű népszerűsítése, terjesztése, új rétegek bevonása a művészetszearetök táborába. Beletartozik továbbá a dolgozók önművelésének szervezése, az alkotó művészeti aktivitás kibontakoztatása az öntevékeny művészeti csoportokban, klubokban, szakkörökben stb." Nos, ez nagyszerű hitvallás, nemes elképzelés. Kívánunk hozzá egy alcuposan elkészített, a tényleges igényekre és a meglevő lehetőségekre alapozott, sokoldalúan színes, gazdag tervet. Olyat, melynek olvasása közben az érdeklődő embereknek kedvük támad majd a programokkal, rendezvényekkel való közelebbi megismerkedésre. Ez a terv az említett okoknál fogva erre alkalmatlan, bárhogyan is nézzük. Varga Mihály
