Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-22 / 18. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 22. A szerelőaknában sem könnyű... Hetek óta dermesztő a hideg, s nem csoda, ha a tömeg­közlekedési eszközökön — autóbuszokon — utazunk, mor- gunk a jeges hágcsó, a fagyos padló, a nehezen nyíló ajtó miatt. Az utazás e nehézségeit elviselni nem könnyű, de hogy egyáltalán menetrendszerűen közlekedhessenek ezek a járművek, ahhoz nagyon sok ember lelkiismeretes, sokkal nehezebben kibírható munkája kell. # A fékcsövet ellenőrzi Szappanos Gábor. A Volán 9-es szá­mú Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Fridrich József így summáza a téli üze­meltetést: — Télen, különö­sen ilyen hideg idő­szakban az emberek legnagyobb része nem használja saját járművét, inkább au­tóbuszon utazik. Iga­zuk van, de ezzel több az utas, nő a terhelés, s miután minden hideg, több a hiba. Nem győz­zük javítani a az ab­laktörlőket, a pára­mentesítőket, cserél­ni az akkumulátoro­kat. Sokszor kell ki­olvasztani a csukló­sok hátsó fékszele­pét, utántölteni a fagyálló folyadékot és így tovább. A vállalatnál úgy­nevezett karbantar­tási rendszerben dolgoznak, tehát minden járművet naponta több­ször is ellenőriznek, s az alap­vető forgalombiztonsági berende­zéséket ha kell, azonnal kicseré­lik. Csupán Kecskeméten tízezer órát dolgoznak — késő éjszaká­tól hajnalig — a fagybrigádok, azok, akik elvégzik a szükséges karbantartást, az indítást. A műhely, bár teteje van, de két ajtaja — a ki- és behajtás, valamint az egymást követő jár­művek miatt — állandóan nyit­va áll, s meglehetősen huzatos. Szappanos Gábor diagnosztikai szerelő az aknában éppen egy autóbusz fékcsöveit vizsgálja zseblámpával, behúzott nyakkal, hiszen a bólé, amely nem fa­gyott rá az alvázra, a nyakába csepeg. — Itt az aknában sokkal rosz- szabb a klíma, mint az autóbu­szon — leheli a kezét, majd ka­lapáccsal kopogtatni kezdi a kor­mányösszekötő rúdról az ujjnyi vastag jégpáncélt. — Nehezebb az átvizsgálás, mert először a jégtől kell megszabadulni, csak úgy tudom felfedezni a hibát. Lassabban megy minden, s ezért alig van idő egy percre betérni a melegedőbe. Jégcsappá válik itt az ember ... Feldman Balázs autószerelő is fiatalember, de ő sem panasz­képpen, csupán a helyzet tényle­ges ismeretében mondja el vé­leményét. — Megdermed minden. A mű­szereken nem folyik át az olaj, ezért óránként kell átmelegíténi. Képzelheti, milyen kellemes ál­landóan a hideg fémet tapogat­ni. Sok bajunk van a, tápszivaty- tyú-szűrőkkel. A hideg miatt a gázolajból kiválik a paraffin és eltömíti a finom hálót. Sietni kell ezzel is, mert az autóbuszo­kat várják... — Így igaz — lépett mellénk Kökény Mihály, a Csanádi György háromszoros szocialista brigád vezetője. — Ilyenkor az idő teszi nehézzé a munkát. Hét órát töltünk a szabadban, mert ez annak számít — mosolyodik el, végigmutatva a műhelyen —, sőt rosszabb annál. A gépkocsik, az autóbuszok útközben rengeteg havat, jeget szednek fel, amely eltakarja előlünk az alkatrésze­ket, azok esetleges hibáit. Mosni nem lehet, mert ezek állandóan üzemben vannak, s a mosás csak a mi dolgunkat nehezítené. Min­dent ellenőriznünk kell, ugyanis a járművek műszaki biztonságá­ért mi vagyunk a felelősek, s ez sokszor emberfeletti munkát kö­vetel tőlünk. Megtesszük, mert az utasok biztonsága, a nagy ér­tékű gépkocsik állagának meg­óvása számunkra a legfontosabb. A műhelyen átfúvó jeges szél megborzongatja a szemlélődőt, szinte csontjáig hatol a hideg. A szerelők azonban nem léphetnek be a melegedőbe, nincs idejük. Egymást érik az autóbuszok, a teherautók, át kell vizsgálni, el­lenőrizni kell a féket, a lámpá­kat, a kormányművet... A fém­hez odatapad a kéz, csöpög a hó­ié az alvázról, demxedten folyik az olaj, de a munka üteme nem csökken ... Gémes Gábor <t Kökény Mihály brigádvezető a világítás ellenőrzésével foglalko zik. (Tóth Sándor felvételei) HÚSZMILLIÓ FORINTTAL MAGASABB BEVÉTEL Császártöltési számadás Kerek egy esztendeje dolgozták ki az 1981-re szóló gaz­dasági tervet a császártöltési Kossuth Tsz-ben. Körültekin­tő helyzetelemzés, javaslatgyűjtés előzte meg ezt a fontos munkát, hiszen ezzel egyidőben a szövetkezet középtávú programját is össze kellett állítania a vezetőségnek. A múlt év februárban lezajlott taggyűlésen a 83 tagú pártalapszervezet tagsága, nem sokkal később a zárszám­adáskor a szövetkezet legfőbb fóruma, a közgyűlés vitatta meg a terveket, s azok a jóváhagyás után életbe léptek. Fellendült a nutria­tenyésztés Számos csodálója volt Kecs­keméten a Hírős Napok rendez­vénysorozatának, a nagyüzemek és a kisgazdaságok termékkiál­lításának. Feltűnően sokan né­zelődtek nap nap után a solti áfész szakcsoportjának ideigle­nes istállója körül, amelyben prémes állatokat, szép nutria- példányokat láthatott a közön­ség. A múlt nyári kiállítás óta több kistermelő rendezkedett be pré­mes állatok tartására, ezek kö­zött a nutria tenyésztése megye- szerte örvendetesen növekszik. A nutria növényevő emlős. Konyhai hulladékot, burgonyát, gyökgumós zöldséget és egyéb növényi eredetű táplálékot fo­gyaszt. Ha tenyésztésbe fogjuk, eze­ket a körülményeket minden­képpen ajánlatos figyelembe venni. Emellett a változatos ét­rendet kedveli. A háztáji és kisgazdaságok mellett, több. állami gazdaság és szövetkezet is tenyészt nutriát. Ezek esetenként a prémes állat száraztartásával is megpróbál­koztak. Ennek az eljárásnak a helyességét, előnyét 'kísérletek­kel még bizonyítani kell. Az vi­szont’ már bizonyos, hogy vizes- tartás mellett egyes * betegségek nem fenyegetik a nutriát. Legjobban az 5+1 és a 10+1-es, háremes tartásmód ter­jedt el. A jelenlegi állomány akkora, hogy az idén várhatóan telíti a hazai piacot. Ezért fon­tos az exportlehetőség felkuta­tása, a prém és a hús bizton­ságos elhelyezése. A nutria hú­sát ugyanis elfogadták hazánk­ban élelmiszerként, és értékesí­tése előmozdítja tartásának jö­vedelmezőségét. Fejér megyében a Sárszent- mihályii Állami Gazdaság már huzamosabb ideje tart nutriát. Számítás szerint, ha egy anyá­tól legalább hét szaporulatot fel­nevelnek, annak szőrméje és hú­sa már gazdaságossá teheti az ágazatot. Az a tapasztalat, hogy egy-egy kistermelő átlagosan tíz állat prémjét is képes anyán­ként a szaporulatból értékesí­teni. Ez 5—6 ezer forintos brut­tó 'bevételi, és tnegközelítőleg 2400 forint tiszta jövedelmet hozhat minden nutriaanya után a kistermelőnek. Tenyésztésekor azonban cél­szerű a hazai és a nemzetközi piacon keresett divatszínekhez, főként a világos színárnyala­tokhoz alkalmazkodni. Ezekkel magasabb értékesítési árakat le­het elérni. Bács-Kiskun megyében a Sol­ti, a kiskunhalasi áfész, vala­mint a kecskeméti UNIVER szervezi a nutriatenyésztést. Ér­tékes tenyészállatokat helyeztek ki a kistermelőkhöz tartásra. A növekvő érdeklődés miatt en­nek a tevékenységnek a jövő­ben még nagyobB jelentősége lesz. M. Gy. Azóta több alkalommal volt vitatéma, és a közös akaratú cse­lekvés mozgatója a szövetkezet gazdasági terve, amelyben 1981-re 260 milliós árbevételt irányzott elő a közösség, 15 milliós nyere­séggel együtt. A Kossuth Tsz több száz tagja, kevés kivételtől eltekintve, dere­kasan helytállt. A 83 tagú párt­alapszervezet serkentője volt a munkának. A közös gazdaság legfontosabb munkaterületein tíz pártcsoportba tömörülve igen ak­tívan működnek. Időnként a nyugdíjasok is teljesítenek fontos pártmegbízatást. Mintái Ferenc, a szövetkezet páríalapszervezetének titkára úgy vélekedik — és ez az egész párt­vezetőség álláspontja —, hogy a gópmühelyd, a trakitonüzemi, az építőszervezeti, a kertészeti, a varrodai pártcsoportok és veze­tőik, közöttük Bárth Jámos, Di­dón Károly, Wesszenhoffer Jó­zsef, minden elismerést megérde­melnek. — Szövetkezetünk termelési szerkezete lényegében megegye­zik a gazdaságpolitikai követel­mények szabta feladatokkal — mondja Mintái Ferenc —. A gyü­mölcs- és bortermelés nagyrészét külföldön értékesítjük. A szako­sított telepekről származó barom­fi és vágómarha zöme úgyszintén exportáru. Hasonló célt szolgál a pár éve megnyitott üzemi varroda is, amelynek termékeit NSZK-beli cég veszi át, tehát ez közvetlenül tőkés exportra termel. — Az a nyolcvan asszony, aki varrodánkban szigorú minőségi követelményt teljesítve, szalag­rendszerben dolgozik, tavaly 300 hektár termő ültetvényt gondo­zott, és szüretelte le a termést. A varrodai asszonyok gondjára volt bízva ezenkívül 60 hektár új telepítésű szőlő egész évi ápolá­si munkája. Olyan szakértelem­mel, szorgalommal dolgoztak va­lamennyien, hogy nélkülük tulaj­donképpen aligha vállalkozhat­tunk volna ennek a kertészeti ágazatnak a fejlesztésére, műve­lésére. Az 1981-es év elemi csapások sorozatát jelentette a mezőgaz­daságnak. Császártöltés sem volt kivétel. A szőlőt a fagy, a gabo­nát, az aforatotakarmány-növényt a homoktalajon az aszály károsí­totta. A község alatt, a szigeten viszont szép terméssel fizetett a kukorica. Az abrak- és tömegta- kármány megvan. Ilyen körülmé­nyek között sikerült-e a bevételi és a nyereségtervet teljesíteni? — Igen, sőt túl is szárnyaltuk mindkettőt. 280 millió lett az ár­bevétel, 20 millióval magasabb a tervezettnél. A szövetkezeti nye­reség pedig megközelíti a húsz­milliót. A tejtermelés 6 százalék­kal haladta meg a tervezettet, a vágómarha értékesítése is kedve­ző volt. A baromfieladás az elő­• Fűtött, világos munkateremben dolgoznak most azok az asszo­nyok, akik több száz hektár ül­tetvényt metszettek, kötöztek, gyomtalanítottak, és a termését , szüretelték le év közben. irányzottnál jóval magasabb mér­tékű lett. — Amikor láttuk félévkor az aszály és a fagy hatását, már számítottunk arra, hogy a nö­vénytermesztés alulmarad a be­vételi tervének teljesítésében. Ezért soronkívül több százezer csirkével növeltük a baromíiérté- kesítést. A rémi Dózsa Tsz kiváló partnerünk volt ebben az igyeke­zetünkben. Természetesen, más ágazatok is képesek voltak bevé­telüket úgy gyarapítani, hogy végsősoron kiegyenlítsék az ele­mi károk hatását. Ilyen a borá­szat, az erdészet és a nehézgép- üzem. — Vannak még tartalékaink, amiket a jövőben jól kiaknázha­tunk: Ide sorolom a szervező-, irányító-, ellenőrző tevékenység javítását, az elmúlt esztendőkben felhalmozódott anyagi és szélié-^ mi erőforrást. A szakosított ba-' romfitelep jelentős energiafel- " használó. Más tüzelési techniká­ra térünk át, hogy kíméljük a drága szénhidrogén-származéko­kat. Nagy erő a szövetkezeti tag­ság, a párttagok és pártonkívüli- ek kötelességtudata, szorgalma, leleményessége, nem utolsósor­ban az anyagi érdekeltsége. Ve­lük és mindezekkel együtt képe­sek vagyunk 1982-ben a tavalyi­nál nagyobb követelmény teljesí­tésére is. A szövetkezeti vezető szavai a császántöltésd Kossuth Tsz eddi­gi sikereinek a titkát tárták fel. Valamennyiről minden bizonnyal a mérlegzáró közgyűlésen is szót ejtenek a termelőszövetkezet gaz­dái. K. A. HÁZUNK TÁJA Legnagyobb kincsünk a termőföld Bizonyára sokan ismerik a ré­gi közmondást, amely szerint: Nincs rossz föld, csak rossz gazda,! Sajnos, a .valóság ez esetben rácáfolt a közmondá­sok igazságára, mert — bizony van rossz föld is. Sőt, a jó föl­dön is csak a hozzáértő, jó gaz­da tud eredményt elérni. Igaz viszont, hogy a jó gazda hozzá­értéssel és szakértelemmel a rossz földet is termővé tudja varázsolni. Nagyon találóan ír erről Széchenyi István Hitel cí­mű tanulmányában: „Nehezebb sovány földön, silány éghajlat alatt, s messze a jó vásártul gazdálkodni, mint hol a ter­mészet pazarolva jutalmaz min­den fáradozást.” A kertészetek legnagyobb kin­cse a termőföld! És mégis vi­szonylag keveset törődünk a föld szerkezetének fenntartásá­val, megjavításával, megműve­lésével, tápanyagokkal való el­látásával. A továbbiakban az okszerű talajápolással kapcso­latban olvasnak el néhány aján­lást. Talajvizsgálat Nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kiskertekben is aján­latos a talajt időnként megvizs­gáltatni. Országunkban most már jól kiépített laboratóriumi hálózat működik, amely a kis­termelők talaját is megvizsgál­ja, és tanácsot ad a szakszerű művelésre, trágyázásra, szükség esetén a talaj javítására. A legtöbb termelőszövetkezet­nek, állami gazdaságnak van már talaj laboratóriuma, ahol el­lenszolgáltatásért a talajvizsgá­latot elvégzik. Két laborató­rium pedig kifejezetten a kis­termelők talajvizsgálatai céljá­ból jött létre. Ezek címe: Dél- Pest megyei Termelőszövetkeze­tek Területi Szövetségének La­boratóriuma (2700, Cegléd, Borz u. 16.), és Budapest Környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Közös Agrokémiai Laboratóriu­ma (1118 Budapest, Ménesi út 26.). Telepítés előtt A talajjavítást a legcélsze­rűbb a kert telepítése előtt meg­kezdeni, mert ezzel sok későb­bi bosszúságot kerülhetünk el. Ahol összefüggő területeket vesznek birtokba a kertkedve- lök. ott a legkedvezőbb a hely­zet, mert a kertparcellák kimé­rése előtt meg lehet az egész területet géppel forgatni. Ennek nem csupán az az előnye, hogy a felső, gyomos, kiélt talajréteg alulra, az alsó, tápanyaggal job­ban ellátott talajréteg pedig fe­lülre kerül, hanem az is, hogy a fellazult talajból a forgatás után akadálytalanul eltávolít­hatjuk az oda nem való anyago­kat. Kiszedhetjük a kivágott fák és öreg szőlőtőkék gyökereit, a terméskövekéit, tégfladarabokat, építési törmeléket. Ezután ke­rülhet sor a talajvizsgálat ja­vaslatainak felhasználásával a szerves és műtrágyázásra. Tápanyagigény A kiskert egymás közvetlen közelében tenyésző növényeinek igen eltérő a tápanyagigényük. Ezért valamennyi növény köve­telését nem is lehet optimálisan kielégíteni. Arra kell tehát tö­rekednünk, hogy olyan talajál­lapotot hozzunk létre, amely a legtöbb termelt növénynek meg­felel. A növények tízféle elem kü­lönböző összetételű vegyületeit veszik fel a talajból. Ezek kö­zül három elemet kell föltétle­nül és rendszeresen visszapótol­ni; ezek a nitrogén, a kálium és a foszfor. A többi elemből a növények csak igen csekély mennyiséget vesznek fel, és a talajban rendszerint bőségesen van belőlük, vagy ha nincs, ak­kor lombtrágyázással is pótol­hatók. Nagy hiba volna bármelyik tápanyagot előnyben részesíteni a többivel szemben. A termés mennyisége és minősége ügyan- is mindig a legkisebb mennyi­ségben jelenlevő tápanyaghoz igazodik. Ezért merő pazarlás, ha az egyik tápanyagból (pél­dául nitrogénből) túl sokat ada­golunk, míg a többi tápanyag pótlását elmulasztjuk. A talaj- vizsgálat a felhasználandó mű­trágyák mennyiségére is aján­lást tartalmaz. Nemcsak a tápelemekről kell a tajaj számára gondoskodni, hanem szerves anyagokról is, hisaen ezek hozzák létre a ta­laj kedvező, morzsás szerkeze­tét és ezek teszik lehetővé, hogy a tápanyagokat a növények gyökerei feí tudják venni, illet­ve a növény hasznosítani képes legyen. Készítsünk komposztot A szerves trágyák egyre ne­hezebben hozzáférhetők. Istálló­trágya viszonylag kevés van, a tőzeges fekáltrágyák pedig meg­lehetősen költségesek. Rendelke­zésünkre áll viszont egy nagy­szerű szervesanyagforrás, ame­lyet nem hasznosítunk érdemei szerint. És ez a kómposztkészí- tés lehetősége. Nagy hibát követ el az a ker­tész, aki a kertben összegyűjt­hető szerves hulladékot (leka­szált fű, zöldségek szára, egész­séges falomb, konyhai hulladék stb.) elégeti. A helyes eljárás az, ha ezekből a szerves anya­gokból komposztot erjesztünk. Az alapanyagot a kert egyik ár­nyékos sarkában halomba rak­juk össze, szórjuk meg kevés pélisóval a bomlás meggyorsítá­sa céljából, és fedjük le vé­kony földréteggel. Két-három hónap múlva az anyagot kever­jük meg, majd újra rakjuk ha­lomba. Egy év alatt a szerves anyagok elbomlanak, és laza, morzsalékos, sötétbarna, föld­szerű, teljesen szagtalan és jól kezelhető anyaggá, komposzttá érnek. A komposztföld a kert legtermészetesebb és legered­ményesebben használható szer­ves trágyája. B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom