Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-22 / 18. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1982. január 22. A szerelőaknában sem könnyű... Hetek óta dermesztő a hideg, s nem csoda, ha a tömegközlekedési eszközökön — autóbuszokon — utazunk, mor- gunk a jeges hágcsó, a fagyos padló, a nehezen nyíló ajtó miatt. Az utazás e nehézségeit elviselni nem könnyű, de hogy egyáltalán menetrendszerűen közlekedhessenek ezek a járművek, ahhoz nagyon sok ember lelkiismeretes, sokkal nehezebben kibírható munkája kell. # A fékcsövet ellenőrzi Szappanos Gábor. A Volán 9-es számú Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Fridrich József így summáza a téli üzemeltetést: — Télen, különösen ilyen hideg időszakban az emberek legnagyobb része nem használja saját járművét, inkább autóbuszon utazik. Igazuk van, de ezzel több az utas, nő a terhelés, s miután minden hideg, több a hiba. Nem győzzük javítani a az ablaktörlőket, a páramentesítőket, cserélni az akkumulátorokat. Sokszor kell kiolvasztani a csuklósok hátsó fékszelepét, utántölteni a fagyálló folyadékot és így tovább. A vállalatnál úgynevezett karbantartási rendszerben dolgoznak, tehát minden járművet naponta többször is ellenőriznek, s az alapvető forgalombiztonsági berendezéséket ha kell, azonnal kicserélik. Csupán Kecskeméten tízezer órát dolgoznak — késő éjszakától hajnalig — a fagybrigádok, azok, akik elvégzik a szükséges karbantartást, az indítást. A műhely, bár teteje van, de két ajtaja — a ki- és behajtás, valamint az egymást követő járművek miatt — állandóan nyitva áll, s meglehetősen huzatos. Szappanos Gábor diagnosztikai szerelő az aknában éppen egy autóbusz fékcsöveit vizsgálja zseblámpával, behúzott nyakkal, hiszen a bólé, amely nem fagyott rá az alvázra, a nyakába csepeg. — Itt az aknában sokkal rosz- szabb a klíma, mint az autóbuszon — leheli a kezét, majd kalapáccsal kopogtatni kezdi a kormányösszekötő rúdról az ujjnyi vastag jégpáncélt. — Nehezebb az átvizsgálás, mert először a jégtől kell megszabadulni, csak úgy tudom felfedezni a hibát. Lassabban megy minden, s ezért alig van idő egy percre betérni a melegedőbe. Jégcsappá válik itt az ember ... Feldman Balázs autószerelő is fiatalember, de ő sem panaszképpen, csupán a helyzet tényleges ismeretében mondja el véleményét. — Megdermed minden. A műszereken nem folyik át az olaj, ezért óránként kell átmelegíténi. Képzelheti, milyen kellemes állandóan a hideg fémet tapogatni. Sok bajunk van a, tápszivaty- tyú-szűrőkkel. A hideg miatt a gázolajból kiválik a paraffin és eltömíti a finom hálót. Sietni kell ezzel is, mert az autóbuszokat várják... — Így igaz — lépett mellénk Kökény Mihály, a Csanádi György háromszoros szocialista brigád vezetője. — Ilyenkor az idő teszi nehézzé a munkát. Hét órát töltünk a szabadban, mert ez annak számít — mosolyodik el, végigmutatva a műhelyen —, sőt rosszabb annál. A gépkocsik, az autóbuszok útközben rengeteg havat, jeget szednek fel, amely eltakarja előlünk az alkatrészeket, azok esetleges hibáit. Mosni nem lehet, mert ezek állandóan üzemben vannak, s a mosás csak a mi dolgunkat nehezítené. Mindent ellenőriznünk kell, ugyanis a járművek műszaki biztonságáért mi vagyunk a felelősek, s ez sokszor emberfeletti munkát követel tőlünk. Megtesszük, mert az utasok biztonsága, a nagy értékű gépkocsik állagának megóvása számunkra a legfontosabb. A műhelyen átfúvó jeges szél megborzongatja a szemlélődőt, szinte csontjáig hatol a hideg. A szerelők azonban nem léphetnek be a melegedőbe, nincs idejük. Egymást érik az autóbuszok, a teherautók, át kell vizsgálni, ellenőrizni kell a féket, a lámpákat, a kormányművet... A fémhez odatapad a kéz, csöpög a hóié az alvázról, demxedten folyik az olaj, de a munka üteme nem csökken ... Gémes Gábor <t Kökény Mihály brigádvezető a világítás ellenőrzésével foglalko zik. (Tóth Sándor felvételei) HÚSZMILLIÓ FORINTTAL MAGASABB BEVÉTEL Császártöltési számadás Kerek egy esztendeje dolgozták ki az 1981-re szóló gazdasági tervet a császártöltési Kossuth Tsz-ben. Körültekintő helyzetelemzés, javaslatgyűjtés előzte meg ezt a fontos munkát, hiszen ezzel egyidőben a szövetkezet középtávú programját is össze kellett állítania a vezetőségnek. A múlt év februárban lezajlott taggyűlésen a 83 tagú pártalapszervezet tagsága, nem sokkal később a zárszámadáskor a szövetkezet legfőbb fóruma, a közgyűlés vitatta meg a terveket, s azok a jóváhagyás után életbe léptek. Fellendült a nutriatenyésztés Számos csodálója volt Kecskeméten a Hírős Napok rendezvénysorozatának, a nagyüzemek és a kisgazdaságok termékkiállításának. Feltűnően sokan nézelődtek nap nap után a solti áfész szakcsoportjának ideiglenes istállója körül, amelyben prémes állatokat, szép nutria- példányokat láthatott a közönség. A múlt nyári kiállítás óta több kistermelő rendezkedett be prémes állatok tartására, ezek között a nutria tenyésztése megye- szerte örvendetesen növekszik. A nutria növényevő emlős. Konyhai hulladékot, burgonyát, gyökgumós zöldséget és egyéb növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Ha tenyésztésbe fogjuk, ezeket a körülményeket mindenképpen ajánlatos figyelembe venni. Emellett a változatos étrendet kedveli. A háztáji és kisgazdaságok mellett, több. állami gazdaság és szövetkezet is tenyészt nutriát. Ezek esetenként a prémes állat száraztartásával is megpróbálkoztak. Ennek az eljárásnak a helyességét, előnyét 'kísérletekkel még bizonyítani kell. Az viszont’ már bizonyos, hogy vizes- tartás mellett egyes * betegségek nem fenyegetik a nutriát. Legjobban az 5+1 és a 10+1-es, háremes tartásmód terjedt el. A jelenlegi állomány akkora, hogy az idén várhatóan telíti a hazai piacot. Ezért fontos az exportlehetőség felkutatása, a prém és a hús biztonságos elhelyezése. A nutria húsát ugyanis elfogadták hazánkban élelmiszerként, és értékesítése előmozdítja tartásának jövedelmezőségét. Fejér megyében a Sárszent- mihályii Állami Gazdaság már huzamosabb ideje tart nutriát. Számítás szerint, ha egy anyától legalább hét szaporulatot felnevelnek, annak szőrméje és húsa már gazdaságossá teheti az ágazatot. Az a tapasztalat, hogy egy-egy kistermelő átlagosan tíz állat prémjét is képes anyánként a szaporulatból értékesíteni. Ez 5—6 ezer forintos bruttó 'bevételi, és tnegközelítőleg 2400 forint tiszta jövedelmet hozhat minden nutriaanya után a kistermelőnek. Tenyésztésekor azonban célszerű a hazai és a nemzetközi piacon keresett divatszínekhez, főként a világos színárnyalatokhoz alkalmazkodni. Ezekkel magasabb értékesítési árakat lehet elérni. Bács-Kiskun megyében a Solti, a kiskunhalasi áfész, valamint a kecskeméti UNIVER szervezi a nutriatenyésztést. Értékes tenyészállatokat helyeztek ki a kistermelőkhöz tartásra. A növekvő érdeklődés miatt ennek a tevékenységnek a jövőben még nagyobB jelentősége lesz. M. Gy. Azóta több alkalommal volt vitatéma, és a közös akaratú cselekvés mozgatója a szövetkezet gazdasági terve, amelyben 1981-re 260 milliós árbevételt irányzott elő a közösség, 15 milliós nyereséggel együtt. A Kossuth Tsz több száz tagja, kevés kivételtől eltekintve, derekasan helytállt. A 83 tagú pártalapszervezet serkentője volt a munkának. A közös gazdaság legfontosabb munkaterületein tíz pártcsoportba tömörülve igen aktívan működnek. Időnként a nyugdíjasok is teljesítenek fontos pártmegbízatást. Mintái Ferenc, a szövetkezet páríalapszervezetének titkára úgy vélekedik — és ez az egész pártvezetőség álláspontja —, hogy a gópmühelyd, a trakitonüzemi, az építőszervezeti, a kertészeti, a varrodai pártcsoportok és vezetőik, közöttük Bárth Jámos, Didón Károly, Wesszenhoffer József, minden elismerést megérdemelnek. — Szövetkezetünk termelési szerkezete lényegében megegyezik a gazdaságpolitikai követelmények szabta feladatokkal — mondja Mintái Ferenc —. A gyümölcs- és bortermelés nagyrészét külföldön értékesítjük. A szakosított telepekről származó baromfi és vágómarha zöme úgyszintén exportáru. Hasonló célt szolgál a pár éve megnyitott üzemi varroda is, amelynek termékeit NSZK-beli cég veszi át, tehát ez közvetlenül tőkés exportra termel. — Az a nyolcvan asszony, aki varrodánkban szigorú minőségi követelményt teljesítve, szalagrendszerben dolgozik, tavaly 300 hektár termő ültetvényt gondozott, és szüretelte le a termést. A varrodai asszonyok gondjára volt bízva ezenkívül 60 hektár új telepítésű szőlő egész évi ápolási munkája. Olyan szakértelemmel, szorgalommal dolgoztak valamennyien, hogy nélkülük tulajdonképpen aligha vállalkozhattunk volna ennek a kertészeti ágazatnak a fejlesztésére, művelésére. Az 1981-es év elemi csapások sorozatát jelentette a mezőgazdaságnak. Császártöltés sem volt kivétel. A szőlőt a fagy, a gabonát, az aforatotakarmány-növényt a homoktalajon az aszály károsította. A község alatt, a szigeten viszont szép terméssel fizetett a kukorica. Az abrak- és tömegta- kármány megvan. Ilyen körülmények között sikerült-e a bevételi és a nyereségtervet teljesíteni? — Igen, sőt túl is szárnyaltuk mindkettőt. 280 millió lett az árbevétel, 20 millióval magasabb a tervezettnél. A szövetkezeti nyereség pedig megközelíti a húszmilliót. A tejtermelés 6 százalékkal haladta meg a tervezettet, a vágómarha értékesítése is kedvező volt. A baromfieladás az elő• Fűtött, világos munkateremben dolgoznak most azok az asszonyok, akik több száz hektár ültetvényt metszettek, kötöztek, gyomtalanítottak, és a termését , szüretelték le év közben. irányzottnál jóval magasabb mértékű lett. — Amikor láttuk félévkor az aszály és a fagy hatását, már számítottunk arra, hogy a növénytermesztés alulmarad a bevételi tervének teljesítésében. Ezért soronkívül több százezer csirkével növeltük a baromíiérté- kesítést. A rémi Dózsa Tsz kiváló partnerünk volt ebben az igyekezetünkben. Természetesen, más ágazatok is képesek voltak bevételüket úgy gyarapítani, hogy végsősoron kiegyenlítsék az elemi károk hatását. Ilyen a borászat, az erdészet és a nehézgép- üzem. — Vannak még tartalékaink, amiket a jövőben jól kiaknázhatunk: Ide sorolom a szervező-, irányító-, ellenőrző tevékenység javítását, az elmúlt esztendőkben felhalmozódott anyagi és szélié-^ mi erőforrást. A szakosított ba-' romfitelep jelentős energiafel- " használó. Más tüzelési technikára térünk át, hogy kíméljük a drága szénhidrogén-származékokat. Nagy erő a szövetkezeti tagság, a párttagok és pártonkívüli- ek kötelességtudata, szorgalma, leleményessége, nem utolsósorban az anyagi érdekeltsége. Velük és mindezekkel együtt képesek vagyunk 1982-ben a tavalyinál nagyobb követelmény teljesítésére is. A szövetkezeti vezető szavai a császántöltésd Kossuth Tsz eddigi sikereinek a titkát tárták fel. Valamennyiről minden bizonnyal a mérlegzáró közgyűlésen is szót ejtenek a termelőszövetkezet gazdái. K. A. HÁZUNK TÁJA Legnagyobb kincsünk a termőföld Bizonyára sokan ismerik a régi közmondást, amely szerint: Nincs rossz föld, csak rossz gazda,! Sajnos, a .valóság ez esetben rácáfolt a közmondások igazságára, mert — bizony van rossz föld is. Sőt, a jó földön is csak a hozzáértő, jó gazda tud eredményt elérni. Igaz viszont, hogy a jó gazda hozzáértéssel és szakértelemmel a rossz földet is termővé tudja varázsolni. Nagyon találóan ír erről Széchenyi István Hitel című tanulmányában: „Nehezebb sovány földön, silány éghajlat alatt, s messze a jó vásártul gazdálkodni, mint hol a természet pazarolva jutalmaz minden fáradozást.” A kertészetek legnagyobb kincse a termőföld! És mégis viszonylag keveset törődünk a föld szerkezetének fenntartásával, megjavításával, megművelésével, tápanyagokkal való ellátásával. A továbbiakban az okszerű talajápolással kapcsolatban olvasnak el néhány ajánlást. Talajvizsgálat Nemcsak a nagyüzemekben, hanem a kiskertekben is ajánlatos a talajt időnként megvizsgáltatni. Országunkban most már jól kiépített laboratóriumi hálózat működik, amely a kistermelők talaját is megvizsgálja, és tanácsot ad a szakszerű művelésre, trágyázásra, szükség esetén a talaj javítására. A legtöbb termelőszövetkezetnek, állami gazdaságnak van már talaj laboratóriuma, ahol ellenszolgáltatásért a talajvizsgálatot elvégzik. Két laboratórium pedig kifejezetten a kistermelők talajvizsgálatai céljából jött létre. Ezek címe: Dél- Pest megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének Laboratóriuma (2700, Cegléd, Borz u. 16.), és Budapest Környéki Mezőgazdasági Szövetkezetek Közös Agrokémiai Laboratóriuma (1118 Budapest, Ménesi út 26.). Telepítés előtt A talajjavítást a legcélszerűbb a kert telepítése előtt megkezdeni, mert ezzel sok későbbi bosszúságot kerülhetünk el. Ahol összefüggő területeket vesznek birtokba a kertkedve- lök. ott a legkedvezőbb a helyzet, mert a kertparcellák kimérése előtt meg lehet az egész területet géppel forgatni. Ennek nem csupán az az előnye, hogy a felső, gyomos, kiélt talajréteg alulra, az alsó, tápanyaggal jobban ellátott talajréteg pedig felülre kerül, hanem az is, hogy a fellazult talajból a forgatás után akadálytalanul eltávolíthatjuk az oda nem való anyagokat. Kiszedhetjük a kivágott fák és öreg szőlőtőkék gyökereit, a terméskövekéit, tégfladarabokat, építési törmeléket. Ezután kerülhet sor a talajvizsgálat javaslatainak felhasználásával a szerves és műtrágyázásra. Tápanyagigény A kiskert egymás közvetlen közelében tenyésző növényeinek igen eltérő a tápanyagigényük. Ezért valamennyi növény követelését nem is lehet optimálisan kielégíteni. Arra kell tehát törekednünk, hogy olyan talajállapotot hozzunk létre, amely a legtöbb termelt növénynek megfelel. A növények tízféle elem különböző összetételű vegyületeit veszik fel a talajból. Ezek közül három elemet kell föltétlenül és rendszeresen visszapótolni; ezek a nitrogén, a kálium és a foszfor. A többi elemből a növények csak igen csekély mennyiséget vesznek fel, és a talajban rendszerint bőségesen van belőlük, vagy ha nincs, akkor lombtrágyázással is pótolhatók. Nagy hiba volna bármelyik tápanyagot előnyben részesíteni a többivel szemben. A termés mennyisége és minősége ügyan- is mindig a legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyaghoz igazodik. Ezért merő pazarlás, ha az egyik tápanyagból (például nitrogénből) túl sokat adagolunk, míg a többi tápanyag pótlását elmulasztjuk. A talaj- vizsgálat a felhasználandó műtrágyák mennyiségére is ajánlást tartalmaz. Nemcsak a tápelemekről kell a tajaj számára gondoskodni, hanem szerves anyagokról is, hisaen ezek hozzák létre a talaj kedvező, morzsás szerkezetét és ezek teszik lehetővé, hogy a tápanyagokat a növények gyökerei feí tudják venni, illetve a növény hasznosítani képes legyen. Készítsünk komposztot A szerves trágyák egyre nehezebben hozzáférhetők. Istállótrágya viszonylag kevés van, a tőzeges fekáltrágyák pedig meglehetősen költségesek. Rendelkezésünkre áll viszont egy nagyszerű szervesanyagforrás, amelyet nem hasznosítunk érdemei szerint. És ez a kómposztkészí- tés lehetősége. Nagy hibát követ el az a kertész, aki a kertben összegyűjthető szerves hulladékot (lekaszált fű, zöldségek szára, egészséges falomb, konyhai hulladék stb.) elégeti. A helyes eljárás az, ha ezekből a szerves anyagokból komposztot erjesztünk. Az alapanyagot a kert egyik árnyékos sarkában halomba rakjuk össze, szórjuk meg kevés pélisóval a bomlás meggyorsítása céljából, és fedjük le vékony földréteggel. Két-három hónap múlva az anyagot keverjük meg, majd újra rakjuk halomba. Egy év alatt a szerves anyagok elbomlanak, és laza, morzsalékos, sötétbarna, földszerű, teljesen szagtalan és jól kezelhető anyaggá, komposzttá érnek. A komposztföld a kert legtermészetesebb és legeredményesebben használható szerves trágyája. B. Gy.
