Petőfi Népe, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-19 / 15. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXVII. évf. 15. szám Ára: 1,40 Ft 1982. január 19. kedd Bács-Kiskun textilipara növeli exportját • Angol megrendelésre velúr alapanyagú gyermekpulóvereket készítenek a Habselyem kecskeméti gyárában. (Méhesi Éva (elvétele) A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása szempontjából legfontosabb a külső piacok megtartása, ezen belül is a tőkés export növelése. Erre törekednek az ipari üzemek is szerte a megyében. Néhány nagyobb textilipari vállalatnál arról érdeklődtünk, hogy kaptak-e elegendő külföldi megrendelést idei termelési célkitűzéseik megvalósítására. A Habselyem Kötöttárugyár 3 számú kecskeméti gyárának igazgatója Kubalek Ferencné éppen az angol Nova-Knitt cég képviselőivel tartott megbeszélést, amikor a gyárban jártunk. A tárgyalások szünetében kérdeztük, milyenek az ez évi exportkilátásaik. — Az elmúlt évi exportunk sikeres volt, ezt szeretnénk megismételni — tájékoztatott az igazgatónő. — 1981-ben a tervezett 976 ezer női blúzzal és gyermekruhával szemben 1 millió 77 ezret szállítottunk a Szovjetunióba. Megrendelőink között volt Anglia is, ahová 110 ezer helyett 120 ezer női köntöst, hálóinget és kötött gyermekpulóvert ’adtunk el. Ez mintegy 1 millió dollárt hozott a népgazdaságnak. Az idén, a múlt évihez hasonlóan alakul a szovjet exportunk. Tőkés megrendeléseink viszont várhatóan kétszeresére növekednek. Jelenleg ugyanis 12 ezer velúr alapanyagú gyermekpulóvert gyártunk egy angol cégnek, amelyet az első negyedévben le is szállítunk. Ugyanakkor 54 ezer női köntös és 66 ezer hálóing megrendeléséről most fejezzük be a tárgyalásokat. Ezt a tételt egyébként az első félé.vben kérik tőlünk, vagyis annyit amennyit tavaly egész évben vásároltak. Aszóban forgó női köntösök és hálóingek Nova—Luer anyagból készülnek. Ezt azért említem, mert az ebből készült kollekciónk tavaly ősszel a BNV-n nagydíjat nyert. Maga az anyag angol gyártási eljárás, alapján készül vállalatunknál, s a modellt is a megrendelő adja, illetve azt koope-* rációs alapon közösen alakítjuk ki. * * A FÉKON Ruhaipari Vállalat kalocsai gyárából tavaly mindösz- sze a termékek 35 százaléka került hazai üzletekbe — tudtuk meg- Németh Tibor igazgatótól. Az elkészített női blúzok és férfiingek 22 százalékát nyugatra szállították, a fennmaradó árumeny- nyiséget pedig szovjet megrendelőknek. A termékek tőkés exportja 60 százalékkal nőtt az előző évhez képest, viszont a nyugati partnereknek végzett bérmunka mennyisége nem változott. Év közben új tőkés céggel bővült a megrendelők köre, amely a többiekhez hasonlóan elégedett volt a munka minőségével és a határidők betartásával. Egyébként a „hozott” anyagból nyugati exportra varrt ruházati cikkeknek több mint 99 százalékát minősítették első osztályúnak 1981-ben, ami kimagasló eredménynek számít, nemcsak a gyár háza táján. Ebben az évben 1 millió 130 ezer darab terméket állít elő a kalocsai könnyűipari üzem. Az értékesítésen belül kisebb lesz a szovjet export aránya, valamelyest nő a tőkés piacra irányuló kivitel és a hazai eladás. A megrendelők köre nem változik, ami elégedettségre vall. A gyár kapacitását már egész évre lekötötték, sőt valamennyi igényt ki sem tudnak elégíteni. Az idén felsőruházati cikkek, női szoknyák és ruhák készítésével bővítik a termékösszetételt. A magas minőségi színvonal megőrzése érdekében 1982-ben minőségi bérezést vezetnek be. Előnye az lesz, hogy a hibákat még gyártás közben ki lehet majd javítani. Kiváló minőségű munkájukért a . dolgozók alapbérüknek akár 25 százalékát is megkaphatják prémiumként. A bérezési rendszert a XII. pártkongresszus határozatával összhangban más vonatkozásban is korszerűsítik. * A Halasi Kötöttárugyár korszerű üzemcsarnokaiban divatos, keresett kötött holmik készülnek százézerszám. Az elmúlt év őszén bemutatott kollekciók már az idei divatirányzatot képviselték. „Nekünk elébe kell mennünk a , divatnak” — mondta akkor Koszó János, gazdasági igazgatóhelyettes. A 180 bemutatott modell közül százra azonnal megrendeléseket kapott a gyár a hazai kereskedelemtől, A halasi termékek azonban eljutnak az országhatárokon túlra is. Hova, s mit exportálnak 1982-ben? — erről érdeklődtünk ezúttal a gyárban. — Termékeinknek >a felét külpiacokon szeretnénk értékesíteni — tájékoztatott Koszó János. — Kivitelünk nagyobbik hányada a szocialista országokba, kisebb része a tőkés piacokra irányul. Az idei 'megrendelésekről szólva a gazdasági igazgatóhelyettes elmondta, hogy azokról jelenleg már többnyire tárgyalások folynak ugyan, ám vannak már megkötött szerződéseik is. Ilyen megállapodást írtak alá például már az NSZK-val, a Szovjetunióval, Csehszlovákiával, az NDK-val és Mongóliával is. Ezekbe az orszá-- gokba pulóvereket, kardigánokat, kosztümöket és más együtteseket/ szállít széles választékban és kiváló minőségben 1982-ben a Halasi Kötöttárugyár. A megye legjobb önálló egysége: a kecskeméti munkásőrszázad Horváth István belügyminiszter felszólalása Vasárnap Kiskőrösön a Petőfi Sándor önálló munkásőr egységnél is ünnepi egységgyűlést tartottak. Dr. Ivanics Lajos, a járási-városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet, és felszólalt Bujdosó Imre, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja is. Részt vett az ünnepségen Balogh Zoltán, a munkásőrség országos parancsnokságának csoportvezetője és Budai József megyei parancsnokhelyettes. Szabadszálláson tartotta ünnepi egységgyűlését a Hajma András nevét viselő munkásőr egység. Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára beszédét követően hozzászólt Jósé A. Ta- bares ay Kubai Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Katanics Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Bakos Sándor alezeredes, Simon Tibor, a KISZ járási-városi bizottságának titkára és Vízin Miklós, a megyei parancsnok helyettese. Az elnökségben foglalt helyet • Hugó Del Rió Guerra ezredes a Kubai Köztársaság katonai és légügyi attaséja. G. G. Vasárnap délelőtt tíz órára zsúfolásig megtelt a Kecskeméti Konzervgyár ebédlője, ahol a Szalvai Mihály nevét viselő önálló munkásőr század rendezte egységgyűlését. Az elnökségben helyet foglalt Horváth István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter, dr. Gajdócsi István, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, a megyei tanács elnöke, továbbá a munkásőrség alapító tagjai, társ fegyveres testületek, a párt, az állami és gazdasági egységek vezetői. Az üdvözlést követően Bedő Tibor olvasta fel az MSZMP KB levelét, majd dr. Kőrös Gáspár a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Dr. Cserháti 'László, a munkásőrség megyei parancsnoka rövid hozzászólása után átadta Újvári Ferenc parancsnoknak a szocialista versenyben s megye legjobb önálló egysége címért járó serleget. A fegyveres testületek nevében Káli Lajos, a oázisgazdaságok képviseletében Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár igazgatója, a KISZ- és az úttörőszervezetek képviseletében Balogh Jolán köszöntötte a munkásőröket. A hazánkban ideiglenesen állomásozó^ • Az egységgyűlés résztvevői. szovjet csapatok üdvözletét Ana- tolij Jegorovics Csernisov gárda- alezeredes tolmácsolta. Ezután kitüntetések átadására került sor. Dr. Kőrös Gáspár és dr. Cserháti László nyújtotta át a 25 éves Szolgálati Érdemrendet és a Jubileumi Emlékjelvényt: Bátyai Sándornak, Fehér Pálnak, Gálos Lászlónak, Gyu- rász Mihálynak, Hévízi Mihálynak, Katona Józsefnek, Kiss Gyulának, Medve Máriának, Molnár Józsefnek, Mozga Kálmánnak, Noé Lászlónak, Pálinkás Istvánnak, Sebők Antalnak, Sipos Jánosnak, Sohajda Ferencnek, Vida Ferencnek, Vízhányó Jánosnak, Csik Antalnak, Dúló Imrének, Iván Istvánnak. Kovács Jenőnek, Veres Józsefnek, Vízhányó Péternek, dr. Greiner Józsefnek, Sohajda Józsefnek, Záray Gézának, Andrődisz Van- gelisznek. A munkásőrjelöltek eskütétele következett. Gálos László alapító munkásőr rövid beszéde után adta át fegyverét Kerekes Józsefnek. Az egységgyűlést követően a kecskeméti pedagógusok énekkara és a munkásőr fúvószenekar adott műsort. Elöljárójában megemlékezett a munkásőrség létrehozásának 25 évvel ezelőtti körülményeiről, szólt a párt újjászervezéséről, s köszöntötte az önálló egységet, a veteránokat, az alapítókat, azokat, akik elsőként fogtak fegyvert. „Azokat köszöntőm, akik életük kockáztatásával is kiálltak a munkáshatalom védelméért, a dolgozó nép ügyéért. Sokan ma is közöttünk vannak és deresedő' fejjel, de a régi tűzzel teljesítik fontos hivatásukat. A pártbizottság nevében megköszönöm az önként, ellenszolgáltatás nélkül vállalt, fáradhatatlanul végzett munkát, a munkásőri szolgálatot” — mondta többek között. A város mezőgazda- sági, ipari fejlődését ismertette, hangsúlyozva, hogy húsz év alatt az ipari termelés nyolcszorosára nőtt, termelvényeinek 50 százaléka exportra kerül. Szólt az állami élet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztéséről, a város kommunális fejlődéséről, az élet- színvonal növekedéséről. Végezetül a munkásőrség feladatát summázva kijelentette: „A legfontosabbnak a kommunista öntudatot, a politikai helytállást tartjuk és természetesen azt is, hogy jól tudjanak bánni fegyverükkel”. Horváth István, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter kért szót ezután. Hozzászólása elején átadta az MSZMP KB és a Minisztertanács üdvözletét, s emlékeztetett arra a történelmi korszakra amelynek során létrejött a munkásőrség. A város évszázados küzdelmeit ecsetelte, majd társadalmunk negyedszázados építőmunkáját vázolta. — A fejlett szocialista társadalom építésében az előző évekhez képest most nehezebb, bonyolultabb feladatok állnak előttünk. A történelem tanulságaiból kiindulva bízunk abban, hogy ezekkel megbirkózunk, mert az alapok, amelyekre építve továbbhaladunk szilárdak, mert népünk, mint az utóbbi negyedszázadban mindig, most is magáénak érzi és cselekvőén támogatja pártunk politikáját. Nincs olyan nehéz helyzet és feladat, amit ne tudnánk megoldani, ha van bátorságunk szembenézni a valósággal, ha gondjainkat őszintén megosztjuk a dolgozó néppel, ha kitartóan dolgozunk — mondotta. A munkásőrségről szólt ezután. — A munkásőrség az elmúlt negyedszázad alatt jól felkészült, fegyelmezett fegyveres testületté vált, amely feladatainak ellátásában mindenkor igazodott a társadalmi változásokhoz. Alapfunkciója természetesen nem (Tóth Sándor , (elvételei) • Horváth István beszél. változott, ez pedig az, hogy részt vegyen a Magyar Népköz- társaság alkotmányos rendjének, a nép hatalmának védelmében, szocialista vívmányaink megőrzésében, a békés alkotó munka biztosításában. A belügyminisztériumi szervek és a munkásőrség együttműködését taglalta kinyilvánítva azt a véleményét, hogy ez nemcsak intézményes, hanem emberi és elvtársi, baráti viszonyokkal is gazdagodik. Beszédét jókívánságainak tolmácsolásával fejezte be. • Kitüntetések átadása. Könyv és politika Írhattuk volna azt is: politika a könyvekben. De azt is, hogy könyvek a politikában vagy a politika könyvei. Nem játszani akarunk a szavakkal; csupán jelezni kívánjuk, hogy a könyvek mennyire elválaszthatatlanok a mindenkori politikától. Szerepük, hatások felismerése folytán már ugyancsak régóta nélkülözhetetlenekké váltak. Sietünk leírni, hogy valamilyen formában, kisebb-nagyobb mértékben a legtöbb könyvnek politikai vetülete, mondanivalója is van. Természetesen mondjuk egy szerelmes versben vagy egy fantasztikus regényben másként jelentkezik a politikum, mint netán egy külpolitikai cikkgyűjteményben vagy a munkásmozgalom valamely szakaszát taglaló tanulmányban, monográfiában. Mi ezúttal azokról a kiadványokról ejtünk néhány szót, amelyek egyértelműen és leplezetlenül azzal a céllal kerültek ki a nyomdából, hogy konkrétan a politika szolgálatába álljanak. A Kossuth-kiadványokra, a politikai és pántirodalom termékeire gondolunk most elsősorban. Kettős oka van az időzítésnek. Egyrészt a napokban értékelték a téli politikai könyvnapokat, másrészt nemrégiben látott napvilágot a Kossuth Könyvkiadó idei terve, egy szép kiállítású ajánló- füzetben. Jó alkalmat kínált mindkettő arra, hogy a szokottnál kissé hosszabban elidőzzünk a témánál. Kezdhettem volna azzal is, hogy immár huszadik alkalommal rendezték meg hazánkban a téli politikai könyvnapokat. S megyénkben egyre nagyobb sikerrel. Kezdetben e legnemesebb értelemben vett kampány csak a falusi lakosságra terjedt ki. Ma már ott tartunk, hogy amint a kiadó megyei ki- rendeltségén elmondták, nincs fehér folt Bács-Kiskunban ilyen tekintetben. Vagyis a politikai és pártirodalom termékei gyakorlatilag mindenhová eljutnak: tanyára, falura és városra egyaránt. Nyilván nem túlzás azt állítani, hogy ez nagyon lényeges. Hiszen nem is olyan régen még az egyes helyeken az imádságoskönyv és a kalendárium volt az egyetlen olvasmánylehetőség. A politikai könyvnapok évről évre sikeresebbek. Ehhez többek között az is hozzájárul, hogy ma már nem elégednek meg a szervezők-rendez&k a hivatalos, ünnepi megnyitókkal, az ilyenkor szokásos beszédekkel, hanem keresik az újabb célravezető megoldást, az új módszereket. Ezek közé tartozik például, hogy rendszeresebbek az író—olvasó találkozók, és a könyvkiállítások. Ezeket mindenkor helyszíni árusítással kötik össze. A sokféle ilyen jellegű törekvés — hogy a politikai és pártirodalom termékeit minél többekhez eljuttassák — az eddigi tapasztalataik szerint meghozta gyümölcsét. Évente kimutathatóan emelkedik a könyvforgalom a „kampány” idején. Bár nem a számok a fontosak a témát nézve, hanem sokkal inkább az a szellemi érték, hatásfok, amit ma még lehetetlen pontosan lemérni, értékelni, mégis: azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a téli politikai könyvnapok idején ma már csaknem egymillió forint értékű könyv talál gazdára megyénkben a Kossuth-kiadvá- nyok közül. A kiadó az 1982-es esztendőben is igyekszik kitenni magáért. Továbbra is megjelenteti a marxizmus—leninizmus klasszikusainak műveit. Több fontos művelődéspolitikai kötet kiadását tervezi. Jó néhány mű foglalkozik a hazai és nemzetközi munkásmozgalom történetével, a gazdaságpolitika időszerű kérdéseivel. Mindezeket a pártszervezetek jó- előre beépíthetik saját elkövetkező munkájukba. A politikai irodalom és a napi politika így válhat majd egységes, szerves egésszé. V. M. HM
