Petőfi Népe, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-30 / 304. szám

1981. december 39. • PETŐFI NEPE • 3 ÉV VÉGI DISKURZUS ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐKKEL ; Két ünnep között a hétköznapokról Ádám Imréné állatgondozó (bajai járás) — Elfogadták-e önt a körzeté­ben? Hogyan érzi magát? — Elfogadtak, azt hiszem. Azok, akik a legjobban tiltakoztak an­nak idején, azok teljes mértékben. Nem .éreztetik a neheztelésüket, ők álltak át a leghamarabb. Ak­kor kidühöngték magukat, de már a következő héten lehiggadtak. Náluk valahogy nem belülről jött az ellenszenv. Talán — én ygy érzem legalábbis —, inkább egyes vezetők oldódnak lassabban. Akik ott fölszólaltak, utána sorra kér­ték az elnézést, hogy ezt sem tudják, azt sem tudták, nem vol­tak felvilágosítva .».. Hogy hogy érzem magam? Fá­radtan. A nehézségeim ilyen „pi­ti” dojgokból fakadnak, hogy nincs telefon, ha levelet kell ír­ni, akkor szaladgálnom kell, hogy na, ki fogja nekem azt legépelni. Ha telefonálni akarok, haza kell jönnöm, átöltözni, bemenni a ta­nácsházára, nem biztos, hogy tudják kapcsolni, nem biztos, hogy ott van, akivel beszélnem kelle­ne, meg állandóan ott alkalmat­lankodni, szóval ez egy olyan rossz érzés... — Téesz-tag, fizikai munkát vé. géz három műszakban, két kis­gyermek édesanyja, ráadásul ta­nul, középiskolába jár. Hogyan tud így időt szakítani a negyedik műszakra, a képviselői munkára? — Hát most magam ellen be­szélek, az biztos, de ... sokszor úgy érzem, nem való fizikai mun­kásnak a képviselősködés. Lehet, a pestieknek könnyebb, mert ott a telefon minden utcasarkon, föl­hívják egymást, segítséget kérnek egymástól, mi azonban itt a me­gyében húszán vagyunk és hát minden apró-cseprő ügyben nem kereshetjük meg egymást. Az uta­zás is ... Általában saját kocsival megyek, vagy busszal. Ha például Kecskemétre várnak tíz órára, akkor el kell indulnom hajnali négykor. Ott várakozom két órát, fagyoskodom, míg elkezdődik a tanácskozás. Szóval bonyolult a helyváltoztatás, kocsival meg ugye, nerti a legbiztonságosabb. Ügy érzem: eleget tudok tenni a megbízatásnak, de sokszorosan nehezebben, mint például egy füg­getlenített embernek. Amikor fo­gadónapon) van, jönnek öt-hatfé­le problémával-, telek, állattartás, bírósági ügyek, mindnek máshol kell utánajárni. — Hívják-e, igénylik-e a segít- i ségét, várják-e? — Hívnak. Mit mondjak? Her­cegszántóra, Csátaljára, Madaras­ra talán a leggyakrabban. Viszont a szomszédos Vaskúton csak egyetlen egyszer jártam, itt a köz­ségben meg egyszerűen elfelejte­nek. Ma először hívtak a tanács vb-ülésére. Megkérem majd az üzemek, intézmények vezetőit, mert ott lesznek, hogy legalább félévenként adjanak nekem tájé­koztatót, hogy legalább a közsé­gen belüli dolgokat ismerjem, lás­sam. Kértem már ezt a tanácstól is, de nem kaptam meg. Ez egy kényes kérdés, de nem tudom < mindig azt felelni: semmi vész, minden rendben. Tudom, hogy nem fogom itt megváltani a vilá­got, mégis megpróbálok minden tőlem telhetőt. — Megmarad-e jelenlegi beosz­tásában, állatgondozónak? — Igen, szeretnék. Már régen elmehettem volna, ha nem ked­velném annyira az állatokat. Ha mondjuk felkérnének, hogy üljek be az irodába, nem vállalnám el. Meg tudnám csinálni, de én kint az ólak környékén érzem jól ma­gam. Brigádvezetőnek, üzemveze­tőnek sem volnék jó, mert azt tartom, hogy minden ember sze­reti tudni, mit várnak tőle. Ellen­kező esetben elhanyagolja a mun­káját és el is megy a kedve tőle. Ha én főnök lennék és szigorúan megkövetelném, amit meg kell, akkor azt mondanák, hogy na, ez is megjátssza itt a fejét, pedig ő is közülünk való. Azt meg me­gint nem tudnám megtenni, hogy ne követeljem meg, hogy elnéz­zem a trehányságot. A kollégáim például már többször említették; ők nem engednék, hógy továbbra is ott, úgy értik, olyan körülmé­■ nyék között dolgozzak. Az egyik képviselőtársam egy alkálommal megkérdezte: nekem mi a fonto-' sabb, a képviselői mandátum, vagy a munkahelyem» Mire 1 én - azt. válaszoltam: mind a kettőt egyformán jól kell, kellene ellát­ni — Az ön körzete nemzetiségiek lakta terület. Ön is kettős anya­nyelvű. Vannak-e sajátos délszláv ügyei? — Nincsenek. Esetleg ... Her­cegszántón van ez a körzetesített délszláv iskola, hozzá kollégium. Régebben egy megyei vezető meg­ígérte, hogy lesz autóbusz, ami összeszedi a gyerekeket a környe­ző községekből 'és elhozza . őket hét elején, hazaviszi hét végén. csak úgy érdemes tanulni, hogy mindjárt az első osztálytól, egész kicsi korban kezdve. Ez az autó­buszügy pedig csak húzódik. A járási hivatal adott egy kilenc- személyes mikrobuszt, viszont a gyerekek száma: 17. Kértem már megyei szinten is segítséget, azóta is a fejemhez vágják, hogy eny- nyit sem vagyok képes elintézni. Hát nem, »mért egy busz vásárlá­sához, fenntartásához százezrék kellenek. A helyi téesz éveken ke­resztül saját kocsival hordta a ta­nulókat. Vettek egy nagy buszt is, szívesen szállítanák őket azzal is, de nincs engedélyezett kilométer­keretük. Hát hogy lehet akkor tá­mogatni a nemzetiségi nyelvtanu­lást? Sokkal többe kerülne, ha külön-külön oktatnák az iskolák- Az a baj. hogy nagyok a távolsá- ban. Pedig itt a déli részen any­gok, átszállásokkal kell szegé- nyira kellenek a nyelvtudó'embe­nyeknek utazni. A nyelvet meg rek ... Dr. Várkonyi Imre prépost kanonok, az Actio Chatolica országos igazgatója (kecskeméti járás) — Bemutatná olvasóinknak az Actio Chatolicá-t? — Szeretném, ha tudnák: ez egy segítő intézménye a Magyar Katolikus Püspöki Karnak. Hogy miben segít? Olyan feladatok megoldásában, amikkel szemben a kar egymagában tehetetlen. De támogatja a katolikus egyházat bizonyos szociális kérdésekben is. Például évente tíz gyereket ne­veltet, bencés és piarista rendi gimnáziumokban: fizeti a tanítást, kollégiumi költségeket. Továbbj küldetése az Actio Chatolicá-nak, hogy . jó kapcsolatokat tartson fenn más országok katolikusaival és katolikus szervezeteivel. Ezért életre hívta a Magyar Katolikus Püspöki Kar külügyi bizottságát, melynek ügyvezető főtitkára va­gyok. Igen gyümölcsöző az össze­köttetésünk valamennyi kelet­európai és több nyugati országgal. Két dolgot tartunk rendkívül fon^j tosnak. Az egyik a nemzeti egy­ség, ami számunkra nem jelszó, s aminek a megvalósításáért min-* den katolikus papnak dolgozni erkölcsi kötelessége. A másik, ami ebből következik: mindent elkövetünk a béke megvédéséért. Űgyszintán nem beszéddel, ha­nem a saját munkakörünkben tör­ténő legigazabb helytállással. sen fejlődött a szövetségi politi­ka. Mit jelent ez‘? Azt, hogy mind a két oldalról elindultak egymás felé. Ez egy nagyon érdekes do­log. Egyrészt a párt- és állami vezetők nyitottak, másrészt a ka­tolikus püspöki kar, s más előke­lő papszemélyiségek. Na most ez tartós, folyamatos, immáron 31 éve. Mármint ez a készség a pár­beszédre, a megegyezésre. Ered­ményei mindannyiunk szeme lát­tára jélentkezriek. Különösen 1964 óta, amikór részleges megállapo­dás jött- létre a Vatikán és a Ma­gyar Népköztársaság kormánya között. Ebben a légkörben mi érezzük, hogy egyenlő jogú ál­lampolgárok vagyunk más világ­nézetű emberekkel. És' ez a lé­nyég. — Mikor találkozik legközelebb választóival? Hogyan kíván most a hasznukra lenni? — Kérem, a regi magyar par­lamentarizmusból, ami összességé­ben nem sokat ért, fennmaradt egy okos szokás, hogy tudniillik a képviselők nemcsak az üléste­remben szólalhatnak föl, hanem előterjeszthetnek kéréseket a fo­lyosón is. Így aztán miniszterek­j kel, államtitkárokkal, párttisztvi­selőkkel tudunk találkozni. És sokszor többet érnek ezek a pár perces megbeszélések. Mert nagy megértéssel, konkrét ígéretekkel, következményekkel járnak. Hogy példát is mondjak: az azóta el­hunyt dr. Csanádi György -közle- lekedés- és postaügyi minisztert, akit személyesen is tiszteltem, megkértem egyszer a folyosón, hogy segítsen a kalocsa—kiskőrö­si vasúti szárnyvonal közlekedé­sén. Az volt a baj, hogy a felújí­tása óriási összegbe került volna. A miniszter megvizsgálta mit le­het tenni, és úgy döntött; egy könnyű motorvonattal, nagyobb beruházás nélkül javítani tudnak a helyzeten. Azóta ezt a szerel­vényt kis túlzással Várkonyi-ext pressznek hívják. A jövő év februárjában Jakab- szállásra megyek, ahol — mint hallom — veszedelmesen spórolós elképzelések vannak. Az iskolá­ban például a gázolajtüzeléses kályhák helyett vissza akarják hozni a szeneseket. Az energia­takarékosságnak szerintem nem ez az útja. Hanem az. hogy a már meglevő korszerűt ne rontsuk el, hogy ne lépjünk vissza. Hát ebben akarok közbenjárni. Aztán na­gyon komoly problémának tar­tom az ágasegyházi, fülöpházi, izsáki ivóvízhiányt. Bár ezzel kap­csolatban ki kell fejeznem rosz- szallásomat is, amiért annak ide­jén elmulasztották a kedvező al­kalmat. Mert mindig arra vártak, hogy majdcsak kinyílik a nagy közös pénztárca és nekik semmi­be sem kerül. Jóllehet megfelelő módon és sok szelídséggel kaptak figyelmeztetést már akkor is, bő­ségesen ... — Hogyan befolyásolja képvise­lői munkájában papi hivatása, il­letve beosztása? — Nyíltan kell erről beszélni. Beosztásom óriási segítséget je­lent minden téren, mert hihetet­len sok emberrel kerülök szoros kontaktusba. És meg kell azt is mondani, hogy én csak egyféle embert ismerek: a jóakaratú em­bert. Tehát nem úgy választom szét őket, hogy ezek katolikusok, ezek protestánsok, ezek pedig nem hívők. Nem. Lelkemben folyton vísszacseng XXIII. János, pápa Pacem in tefris (Békét a földön) című enciklikája (körlevele), ami­ben így fogalmaz: törekednünk kell a békére, együttműködve minden jóakaratú emberrel. Kép­viselői tevékenységemmel én' a külpolitikát szolgálom. Miért? Mert a, nemzetköziség a népek .közötti kapocs és barátság nemes eszköze. Vannak belpolitikus kép­viselők és vannak külpolitikai orientációjúak. Nincsenek egy­mással ellentétben, sőt, mondhat­nám, egymást kölcsönösen kiegé­szítik. Mindkettőre szükség van. Ez nem jelenti azt, hogy nem ke­resnek meg engem is hétköznapi ügyekkel. Megemlítek egy kedves jelenetet. Budán lakom, a XI. ke­rületben. Egy ízben csöngetnek a kertkapun, megyek ajtót nyitni, elém áll egy idősebb, hatván, év körüli nő és mondja a nevemet,' hogy engem .keres. Tessék, vála­szolom, mire ő: legyen szíves, se­gítsen abban, hogy fogadjon Úsz­ta Gyula altábornagy, ■ a Magyar Partizán Szövetség elnöke. Azt feleltem erre, hogy: drága asszo­nyom, én országgyűlégi képviselő és nem az ön képviselője vagyok. Dehogynem — vág a szavamba —, én mélyen vallásost életet élek, tehát ön,, mint lelkész, az én kép-, viselőm. No, hát vita helyett Tü­relmesen elmagyaráztam neki, hogyan juthat el Úszta Gyulához és kész, Megnyugodva távozott. — ön elkötelezett híve pártunk és kormányunk szövetségi politi­kájának. Miben látja a politika lényegét? — Hazánkban 1945-ben egy mérhetetlenül rossz politikai gya­korlat kezdődött az egyházpoliti­kában. Ennek vég$ a szembenál­lás lett. Hozzáteszem azonban: néfiány katolikus püspök már ak­kor is észrevette; hogy ez.,értei-' metlen és nem vezet sehová. Pró­báltak is rajta változtatni, 1950- ig sikertelenül. Akkor a papság­nak az a része, amelyik nem szá­mított a helyzet gyors javulásá­ra, megalakította az- Országos Bé­ketanács katolikus bizottságát. Et­től kezdve, a rövid ellenforradal­I mi töréstől eltekintve, egyanlete­Tóth Ferencné üzemvezető (Kalocsa) — On Kalocsa küldötte a par­lamentben, de a városhoz tarto­zik négy kisközség is. Milyen a kapcsolata az ott élőkkel? — Hozzám személyes problé­mákkal már nemigen fordulnak az emberek, inkább a kisebb-na- gyobb közösség érdekében keres­nek meg. Tanácsüléseken, falu­gyűléseken találkozom velük, és a tanácsi apparátussal közösen eny­hítünk az olyan gondokon, mint teszem azt közvilágítás, út-járda- kérdés, környezetvédelem. Ezeket általában mindig -sikerül elren­dezni. A járási hivatalból is min­dig jön valaki velem, és ők is maximálisan támogatnak. Bá­tyán, Foktőn, Úszódon és Duna- szentbenedeken fogadóórákat is. szoktam tártani. ’ Talán nem is tennék ilyen különbséget, hogy a város és a .Duna menti községek. Nekem egyformán kedves mind­egyik, függetlenül attól, hogy hol élek. Nagyon tudok örülni annak, ha a községekben valami megva­lósul, például Úszódon nemrég a táncegyüttes. Nem volt ugyan szükségük rám, mert talpra tudtak állni maguktól is, de akkor is ... — yan-e „kis” meg „nagy” kép­viselő? Nem érzi olykor formális­nak a szerepét? — Nem, ezt nem érzem. Mert ha hozzám eljönnek panasszal, vagy segítséget kérni, és én to­vábbítom a városi tanács vagy a járási hivatal felé, minden eset­ben különös figyelemmel kísérik az ügyet. Ez a tapasztalatom, és nemcsak itt, a megyénél is, mert azoknak is mindig tudomásukra jut az ilyesmi. Arra még nem kértek meg, hogy valami fonto­■ sabb dologban képviseljem a vá­ros vagy a járás érdekeit. Gon­dolom azért nem, mert nélkülem is sikerült elintézni mindent, amit a gazdasági helyzet megenged. Nem azt mondom, hogy már el­fogytak a bajok, hisz itt is na­gyon hiányaik egy új • telefonköz­pont, a fürdő, a gáz'stb. Évente van, ugye,' egy /gazdasági' terv, csak azt tudják végrehajtani, ami aí>ba belefér. AZon fölül nagyon- nagyon kevés lehetőség van. Az, hogy most egy képviselő pénzt kérjen, szóval ezt' el sem tudom képzelni, amikor ismeretes mi­lyen feszített gazdasági évek jár­nak mostanában. — Nem lehet mindig hálás do- Ióg a.z igények és a lehetőségek ütközési pontján állni... — Én szerencsés helyzetben va­gyok, mert eddig még -mindig-si­került. megértetni az emberekkel, . hogy ezt vagy azt nem lehet. A fürdő például nagyon régi prob- ■ léma Kalocsán. Mármint, hogy nincs strand. Több variáció el­hangzott, mégsem sikerült, és nem is tudom... szóval egyelőre ki­látásunk sincs rá.'Valahogy azért elcsendesedtek az emberek, annál is inkább, mivel errefelé is- sok a kocsi, közel a Duna, Szelíd, he­lyi járatokkal is megközelíthe­tők, úgy hogy meg tudják oldani a fürdést. Elfogadják végül is, hogy nem lehet. Hihetetlen felvi­lágosultak manapság a lakosok és hát megértik, tisztában vannak vele, hogy irreális igényeket nem lehet támasztani. Jogos igény per- sse akad, például Bátyán az óvo­da. Még nincs meg rá a teljes összeg, évekig gyűjtögettek, hogy ’82-ben el tudják kezdeni az épí­tést. Tehát tartalékoltak, társa­dalmi munkát szerveztek, még ‘ adakoztak iá ... — Hetedik éve képviselő. Mi az eddigi legnagyobb sikere? — Nem volt még olyan, hogy a főhatóságnál ’kellett volna eljárni valamilyen témában. Ha lett vol­na ilyen és sikerült volna elintéz­ni, biztosan. az lett volna a leg­nagyobb sikerélményem. Őszintén mondom: .még a megyéhez sem kellett soha fordulnom. Pedig örültem volna neki... . | — Nincs önben keserűség emiatt? — Nézze, van egy ilyen alap- természetem, hogy óvatos vagyok. Ha úgy látom, hogy eleve meg­buknék, inkább bele sem fogok. Bár attól sohasem riadnék visz- sza, hogy ha megkeresnek, továb­bítsam az illetékeseknek a kérést. Keserűség meg miért volna ben­nem? Tiszteletben tartanak, meg­becsülnek, jó a kapcsolatom a párt-, állami és társadalmi veze­tőkkel. Hát úgy látszik, olyan probléma itt még nem vetődött .'fel, amihez a képviselő közbenjá­rására lett volna szükség. Kutasi Ferenc 9 Tél. (Tóth Sándor felvétele) Változások az autóbuszközlekedésben Az ötnapos munkahétre történő áttérés miatt a megyében a következő helyközi autóbuszjáratok menetrendjében az alábbi változásokat vezetik be január 3-tól, vasárnaptól. KECSKEMÉT—HETÉNYEGY- HÁZA autóbuszvonalon: a Kecs­kemétről 12.30 órakor és Miklós- telepről 12.50 órakor induló já­ratot 15 perccel később közle­kedtetik. KECSKEMÉT—KISKUNHA­LAS—KELEBIA autóbuszvona­lon: Kiskunhalasról 5.05 órakor és Kelebiáról 6.10 órakor induló járatot Kiskunhalas vasútállomás érintése nélkül közlekedtetik. Kelebia vá.-ról 6.10 órakor indu­ló járatot 6.00 órakor indítjuk, és így a járat Kiskunhalasra 7.15 órára fog érkezni. KALOCSA—HARTA autóbusz- vonalon: Kalocsa autóbusz-állo­másról 6.40 órakor induló jára­tot 5 perccel ■ korábban, Dunapa- tajról 7.10 órakor induló járatot 10 perccel korábban, Kalocsa au­tóbusz-állomásról 14.25 órakor in­duló járatot 15 perccel későbben, Dunapatajról 15.00 órakor induló járatot 5 perccel későbben fogják közlekedtetni. KALOCSA—CSÁSZÁRTÖLTÉS autóbuszvonalon: Kalocsa autó­busz-állomásról 14.25 órakor in­duló járatot 20 perccel később, a Császártöltésről 15.40 órakor induló járatot 5 perccel később fogják közlekedtetni. KALOCSA—HOMOKMÉGY— HOMOKMÉGY (Alsómégy) ráu- tóbuszvonalon: Kalocsa autóbusz- állomásról 6.40 órakor induló já­ratot 20 perccel korábban fogjuk közlekedtetni, és 'útvonalát Ho­mokmégy, Alsómégyig meghosz- szabbítják. Hillyéről 7.10 órakor induló járatot Homökmégy, Alsó- mégyröl 6.35 órakor indítják, és így a járat a kalocsai járási hi­vatalhoz 7.10 órakor érkezik. Ka­locsa vasútállomásról 14.20 óra­kor induló járatot 10 perccel ké­sőbben fogják közlekedtetni. KALOCSA—SZAKMAR—DU- NÁPATAJ autóbuszvonalon: Kaj- locsa autóbusz-állomásról 6.05 órakor induló járatot 30 perccel korábban, a kalocsai autóbusz- állomásról 14.25 órakor induló já­ratot 15 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 16.15 órakor induló járatot 20 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 16.40 órakor induló járatot 25 perccel korábban, Gombolyagról 6.45 órakor induló járatot 30 perccel korábban, Szelidi tóról 15.45 .óra­kor induló járatot 10 perccel ké­sőbb, Felsőerekről 17.20 órakor induló járatot 10 perccel később, Felsőerekről 17.25 órakor induló járatot 10 perccel később fogják közlekedtetni. KISKÖRÖS—SOLTS ZENTLM- RE—SOiLTSZENTIMRE—BÁRÓ- MAJOR autóbuszvonalon: ■ A Soltszentimréről 6.45 órakor Bá­róma Jorba közlekedő járatot 20 perccel korábban fogják közle­kedtetni. Bárómajorból 7.00 jóra- kor induló járatot 25 perccel ko­rábban, a Soltszentimréről 7.20 órakor Kiskőrösre induló járatot 30 perccel korábban indítják. BAJA—FÁJSZ—KALOCSA au­tóbuszvonalon : Fajszról 5.50 óra­kor induló jártot 10 perccel ko­rábban, Kalocsa autóbusz-állo­másról 6.30 órakor induló jára­tot 20 perccel korábban, Fajsz­ról 7.00 órakor induló járatot 20 perccel korábban, Kalocsa vasút­állomásról 7.35 órakor induló já­ratot 20 perccel korábban, Kalo­csa autóbusz-állomásról 14.35 óra­kor induló járatöt 10 perccel ké­sőbb, Kalocsa autóbusz-állomás­ról 14.20 órakor induló járatot 20 perccel később, Bátyáról 14.35 órakor induló járatot 20 perccel később, Kalocsa autóbusz-állo­másról 14.35 órakor induló jára­tot 10 perccel később, Fajszról 15.10 órakor induló i járatot 5 perccel később, Kalocsa autóbusz­állomásról 16.00 órakor induló já­ratot 10-perccel később, Fajszról 16.30 órakor induló járatot 10 perccel később közlekedtetik. ■ (BAJA)—KALOCSA—ORDAS —DUNAPATAJ autóbuszvonalon: Kalocsa autóbusz-állomásról 5.50 órakor induló járatot 15 perccel korábban, Kalocsa autóbusz-állo­másról 14.25 órakor induló jára­tot 10 perccel későbben, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.30 órakor induló járatot 10 perccel később, Kalocsa autóbusz-állomásról 14.30 órakor Dunapatajra induló jára-j tot 10 perccel később, Dunapataj­ról 6.35 órakor induló járatot 15 perccel korábban, Ordasról 15.10 órakor induló járatot 5 perccel későbben fogják közlekedtetni. (BAJA)—FELSÖSZENTIVÁN— KISKUNHALAS—KELEBIA au­tóbuszvonalon : Kiskunhalasról 5.55 órakor Mélykútra induló já­ratot 30 perccel korábban indít­ják, így Mélykútról a járat visz- sza szintén 30 perccel korábban indul és Kiskunhalasra 7.10 órára érkezik. A BAJA—CSÁSZÁRTÖLTÉS autóbuszvonalat Császártöltés felsőig meghosszabbítják. KISKUNFÉLEGYHÁZA—BU­GAC autóbuszvonalon: Kiskun­félegyházáról 16.00 órakor és Bu­gáéról 16.35 órakor induló jára­tok hétfőtől péntekig munkana­pokon közlekednek. KISKUNFÉLEGYHÁZA— SZÁNK, Tázlár úti iskola autó­buszvonalon: Kiskunma jsáról 20.40 órakor és Kiskunfélegyhá­záról 22.25 órakor induló járato­kat hétfőtől péntekig, munkana­pokon közlekedtetik. (KISKUNFÉLEGYHÁZA—) J ÁSZSZENTL ÁSZLÓ—MÖRIC- GÁT—KISKUNHALAS autó­buszvonalon: Kiskunmajsáról 16.20 órakor és Kiskunhalasról 17.10 órakor induló járatokat hétfőtől péntekig, munkanapokon Kiskunhalas autóbusz-állomás­ról 6.25 órakor induló járatot 30 perccel korábban, Kiskunmajsá­ról 7.10 órakor induló járatot 40 perccel korábban indítják. KISKUNFÉLEGYHÁZA—PÁL- MONQSTORA—TÖMÖRKÉNY autóbuszvonalon: Kiskunfélegy­háza autóbusz-állomásról 22.20 órakor induló járatok hétfőtől péntekig, munkanapokon közle­kednek. KISKUNHALAS—SOLTVAD- KERT (Tázlár) autóbuszvonalon: Soltvadkertről 15.00 órakor indu­ló járatot 10 perccel később fog­ják indítani. Kecskemét helyi közlekedésé­ben a korábbi munkakezdés miatt új járatot indítanak hétfőtől- pén­tekig, munkanapokon, a 4-es szá­mú -vonalon, a Hock János utcá­ból 4.45 órakor, a 14-es számú vonalon a Széchenyi térről 5 őra- 1 kor, a 22-es számú vonalon a Széchenyivárosból 5 órakor. Ké­sőbbi munkabefejezés miatt új járat indul hétfőtől péntekig, munkanapokon, a 4-es számú vo­nalon a Hock János utcából 22.45 órakor, a 6-os számú vonalon a Széchenyivárosból 22.35 órakor, a 8-as számú vonalon a Hock János utcából 22.45 órakor, a 10-es szá­mú vonalon a Széchenyi térről 22.45 órakor, továbbá a 7-es szá­mú vonalon a Habselyem gyártól a jelenlegi 22 órakor induló já­ratot 22.15 órakor, a 16-os számú vonalon a jelenlegi 22.35-ös jára­tot 22.45 órakor, a 18-as számú vonalon a jelenlegi 22.30-as jára­tot 22.45 órakór, a 25-ös számú vonalon a jelenlegi 22.15-ös jára­tot 22.30-kor indítják. A 24-es vo- naloh a járatok hétfőtől péntekig munkanapokon közlekednek, és'a Széchenyivárosból 5.15, 6.05, 7.05, 13.35, 14.45. 15.45. 16.15, 22.15 óra­kor, a házgv rtól vissza pedig 5.30, 6.20, 7.2ü, 14.30, 15.00, 16.00. 16.30 és 22.35 órakor indulnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom